1.

tétel

Határozza meg a logisztika értelmezését és szerepét a gazdasági folyamatokban! Ismertesse

a logisztikai követelményrendszer elemeit! Mutassa be az ellátási lánc jellegzetességeit!
(A logisztika fogalma. A logisztika szerepe a beszerzésben, termeléstervezésben és az elosztásban. A 9 M
követelményrendszer. Az ellátási lánc fogalma, szereplői és jellegzetességei.)

Logisztika: alap-, segéd-, üzemanyagok, félkész-, késztermék, okmányok (fuvarlevél),

információk (vonalkód), pénz és emberi erőforrás szervezeten belüli és szervezetek közötti
áramlását tervezi, szervezi, irányítja, ellenőrzi az összköltség optimum és a maximális vevő
elégedettség figyelembe vételével.

A logisztika olyan vállalati tevékenység, amely biztosítja a vállalat zavartalan működését.

Mindent, ami az értékesítéshez szükséges (bármilyen vállalati tevékenységben) rendelkezésre
bocsásson a 9 M elvnek megfelelően: A megfelelő anyagot, megfelelő helyen, megfelelő
időben, megfelelő költséggel, megfelelő minőségben, mennyiségben, választékban a
megfelelő vásárlónak biztosítsa. Ezeket az M-eket ki lehet egészíteni egyéb kritériummal (pl.
csomagolás, információ stb.) is.

Logisztikai rendszer: vállalati tevékenységek összekapcsolódását jelenti melynek célja a

versenyképes kiszolgálási színvonal a lehető legalacsonyabb költségszint mellett. Felépítését
tekintve lehet:

- mikrologisztika: rendszeren belüli logisztikai folyamatok összessége, azaz vállalati

logisztika. Pl. egy vállalat raktározási rendszere vagy készlet gazdálkodása, stb.
- metalogisztika: Az ellátási (beszerzési) és/vagy az elosztási (értékesítési) láncban
közreműködő szervezetek együttműködéseként jön létre. Alapja a stratégiai szövetség.
Elsősorban a globális világgazdasági folyamatokhoz kapcsolható, és a logisztikai
tevékenységeket támogató szereplőket (logisztikai szolgáltatok, szállítmányozók,
fuvarozók, raktározók, biztosítók) jelenti.
- makrologisztika: regionális/hálózati logisztika, melynek fejlettsége szorosan
kapcsolódik a vállalati logisztikához. Meghatározza a vállalati logisztika színvonalát.
Alkotó elemei: közlekedés (city logisztika), logisztikai szolgáltató központok, postai
logisztika, távközlési infrastruktúra, védelmi logisztika, állami készletezés.
A logisztika szerepe a vállalati szervezetben: Az egyre élesedő verseny helyzet miatt a
logisztika a vállalati gazdálkodás középpontjába került. Minden részterület igyekezett a saját
területén az optimális helyzetet megvalósítani. Ez érdekütközéshez vezetett, így nem valósult
meg az összvállalati optimum. Ez a konfliktus helyzet eredményezte, hogy a korábban külön –
külön kezelt logisztikai tevékenységeket szervezeti szintre összevonják. Ezt az integrált
irányítási szemléletet az informatika fejlődése is elősegítette. 2 fő ok motiválta: nagyobb
költségérzékenység és a vevői igények magasabb szintű kielégítése.

A logisztika szerepe a beszerzésben (ellátásban): A beszerzés feladata, hogy a működéshez

erőforrásokat (alapanyag, segédanyag, energia, termelő berendezések, stb.)
költségtakarékosan és rövid határidővel beszerezze. A beszerzés során ellátandó feladatok:
beszerzési terv készítése, beszerzési piackutatás, árköltség elemzés, beszállító kiválasztása,
értékelése, beszerzéssel kapcsolatos tárgyalások, szerződéskötések, közreműködés a
vezetéssel kapcsolatos stratégiai döntések meghozatalában.

Termelési logisztika: az anyagok termelési folyamatba történő belépésével kezdődik, és a

késztermék raktárba érkezésével ér véget. Feladata a termelési vezérprogram kialakítása, a
termelés közi készletek tárolása, mozgatása, szállítása, ütemezése. Termelés: az inputok
átalakítása a vevői igényeknek megfelelő végterméké.

A logisztika szerepe az elosztásban (disztribúcióban): A vállalat a beszerzési piacon vevőként

jelenik meg, majd a termelés végén szerepet vált és eladóvá válik. Ennek érdekében szoros
kapcsolatban van a marketing részleggel. A terméknek a létrehozás helyéről (termelő üzem,
gyár) el kell jutnia a felhasználóhoz (bolt, végső fogyasztó). Feladata:

- vevői igények kielégítése, piaci igények felmérése, értékelése (mert a vevői igények
mindig változnak)
- megrendelések feldolgozása, lebonyolítása
- kész termékek készletezése, tárolása, mozgatása, szállítása
- szállító eszközök, raktárak, rakodóeszközök nyilván tartása, biztosítása, üresjárat
tervezése, irányítása a termék nyomon követése (track and trace).

Hulladékkezelés (inverz) logisztika: A logisztikai feladatok során, illetve a végfelhasználónál

keletkezett hulladékok gyűjtése, újra hasznosítása, a környezetvédelmi szempontoknak
megfelelő módon történő elhelyezése a hulladék tárolókban (recycling logisztika).

Ellátási lánc (supply chain): A termékek előállításának és a végső fogyasztóhoz történő

eljutatásának folyamata több fázison keresztül valósul meg és több szereplő vesz részt benne.
Az ellátási lánc egymást követő fázisaiban résztvevő szervezetek között áruátadási
tranzakciók zajlanak le, ahol mindig van egy eladó, egy vevő és egy közvetítő közeg: a piac.
A termék jellegétől függően rövidebb – hosszabb lehet ez a folyamat. Az ellátási lánc során a
termékek az előállítás és az értékesítés szakaszaiban számos alakítási, megmunkálási,
kezelési fázison haladnak át, amíg olyan helyzetbe kerülnek, amely a végső felhasználó
számára megfelelő.

Az ellátási lánc azon szervezetek/vállalatok összessége, amelyek közvetlenül részt vesznek a

termékek, szolgáltatások ellátási és elosztási, illetve kapcsolódó információs és pénzügyi
folyamataiban a forrástól a végső fogyasztóig.
Jellemzői:

- A termék teljes útjára kiterjed.

- Kiemelkedő szereplője a végső felhasználó. Ő minősíti az ellátási lánc teljes
tevékenységét azzal, hogy megvásárolja a terméket. Egyedül a végső felhasználó tesz
pénzt a rendszerbe, amely a működést biztosítja.
- Magában foglalja az áru- és az információáramlást. Az áruáramlás mindig egyirányú:
a végső felhasználó felé tart (kivéve a hulladékkezelés). Az információáramlás
kétirányú. Az áruáramlással ellentétes információáramlásnak van nagyobb
jelentősége, mert az a vevői igényeket közvetíti.
Az ellátási lánc három szintjét különböztetjük meg:

- Közvetlen ellátási lánc: a vállalat közvetlen beszállítói és vevői.

- Kiterjesztett: itt már megjelennek a vállalat beszállítójának a beszállítói és vevőinek a
vevői is.
- Tágan értelmezett ellátási lánc: minden olyan szervezetet, vállalatot tartalmaz – mind
ellátási, mind elosztási oldalról –, amely elősegíti és eljuttatja a terméket/szolgáltatást
az alapanyag-kitermeléstől a végső fogyasztóig.

A logisztika követelmény rendszere a teljes ellátási láncra kiterjed, tehát az ellátási lánc nem
egyszerűen két együttműködő vállalkozás kapcsolata, hanem a végső fogyasztó érdekeit
előtérbe helyező vállalati láncolat. Célja a vevő minél magasabb szintű kiszolgálása, az
ellátási lánc hatékony működtetése. Az ellátási láncban együttműködő tagok a kooperációra
és a bizalomra helyezik a hangsúlyt, mert együtt nagyobb értéket tudnak létrehozni a vevő
számára, mint külön-külön.
Az ellátási lánc menedzsmentjének filozófiája:

- A beszállítókkal és a vevőkkel az integráció elvét kell alkalmazni.

- Kölcsönös információ-megosztás az ellátási láncban működő vállalatok között.
- Kölcsönös kockázat- és eredménymegosztás az ellátási lánc vállalatai között.
- Kooperáció a vállalatok között.
- Ugyanannak a vállalati célnak a kitűzése.
- Ugyanazon szempontokra való összpontosítás a vevő kiszolgálásában.
- Folyamatok integrálása.
- Partnerek közötti hosszú távú kapcsolat kiépítése és fenntartása.