Készletgazdálkodás

TÉMAKÖR TARTALMA
- Készlet
- Átlagkészlet
- Készletgazdálkodási mutatók
- Készletváltozások
- Áruforgalmi mérlegsor

KÉSZLET
A készlet az üzletben lévı áruk értékének összessége. A vállalkozás azon javai, melyek képessé
teszik a termelés vagy az értékesítés idıleges, nem várt ingadozásaihoz való alkalmazkodásra, tehát
a zavartalan áruforgalom lebonyolításának alapvetı feltételei.
Ahhoz, hogy a készletgazdálkodással kapcsolatos elemzéseket el tudjuk végezni, a készletekrıl
nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás lehetséges módjai:
• folytonos, naprakész nyilvántartás mennyiségben és értékben;
• csak értékbeni vagy mennyiségi készletnyilvántartás;
• év közben nem vezetnek készletnyilvántartást.

ÁTLAGKÉSZLET
A készletek idıbeli megjelenésük alapján lehetnek nyitó-, záró, valamint átlagkészletek.
Az átlagkészlet egy adott idıszakra vonatkozóan jellemzi a készletértéket. Azt jelzi, hogy az adott
idıszakon belül az állandóan változó készletek nagysága átlagosan mennyi volt.
A készletek vizsgálatának fontos mutatószáma. A vállalkozás készleteinek nagysága folyamatosan
változik, a készletértékeket mindig csak adott idıpontokban ismerjük, éppen ezért van szükség egy
olyan érték meghatározására (az adatok átlagolására), amely egy adott idıszakot jellemez.
Az egy-egy idıpontban mért készletértékek között lehetnek kiugróan magas, illetve kiugróan alacsony
értékek is, ezért nem alkalmasak a teljes idıszak jellemzésére. A teljes idıszak jellemzését szolgálja
az átlagkészlet meghatározása.
Az átlagkészlet a statikus (pillanatnyi állapotot tükrözı) készletadatokból egy adott idıszakra
jellemzı, számított készletérték. Mivel számított érték, ezért annál pontosabb lesz a meghatározása,
minél több statikus adatot használunk fel a kiszámításához.
Az átlagkészletet használjuk a készletgazdálkodási mutatók meghatározásához is. Ezek segítségével
pedig a készletekkel való gazdálkodás hatékonyságát jellemezhetjük

Összeállította: Ozsváth Kata - 2012

Az átlagkészlet számított mutató, ezért pontossága a számítás technikájától függ.
Számítási lehetıségek:
• egyedi és számtani átlag;
• kronológikus átlag.

SZÁMTANI ÁTLAG

Készletadatok számtani átlaga = egyedi átlag

a legegyszerőbb, de egyben legpontatlanabb számítás

Átlagkészlet = (NYK + ZK) / 2

Készlet (eFt)
zárókészlet
Átlagkészlet

nyitókészlet

Időszak (nap)

Átlagkészlet-adatok számtani átlaga = számtani átlag

már korábban átlagolt készletadatokból számított számtani átlag
pl. negyedéves átlagkészlet adatokból éves átlagkészlet számítható

Átlagkészlet = (ÁK1 + ÁK2 + … + ÁKn) / n

Időszak átlagkészlet adatai

Készlet (eFt) zárókészlet

Átlagkészlet

nyitókészlet

Időszak (nap)

KRONOLÓGIKUS ÁTLAG

Készletadatok kronologikus átlaga = kronologikus átlag

Ezt a számítást akkor alkalmazzuk, ha a vizsgált idıtartamon belül is rendelkezünk készletadatokkal.
Ez a legpontosabb számítási módszer, mivel ez veszi figyelembe a legtöbb készletadatot. Éppen
ezért, ha van rá lehetıség, ezt a számítási módot kell alkalmazni.

Átlagkészlet = ((NYK/2) + K1 + K2 +…+ Kn + (ZK/2)) / (n+1)

Összeállította: Ozsváth Kata - 2012

 Időszak átlagkészlet adatai
Készlet (eFt)
zárókészlet
Átlagkészlet

nyitókészlet

Időszak (nap)

Az átlagkészletet a készletgazdálkodás során a készletgazdálkodási mutatók (forgási sebesség

napokban és forgási sebesség fordulatokban) számításához is használjuk

KÉSZLETGAZDÁLKODÁSI MUTATÓK
A készletekkel való gazdálkodás egyik területe a készletek elemzése. Az elemzés kiterjedhet a
készletek nagyságának, összetételének vizsgálatára, a készletezés költségeinek, valamint a készlet
és értékesítés kapcsolatának elemzésére egyaránt.

Árukészlet növekedése vagy csökkenése önmagában nem árulkodik a gazdálkodásról (pl. növekvı
árukészlet növekvı forgalom mellett nem feltétlen negatív jelenség, illetve nem feltétlenül kedvezıtlen
az sem, ha csökken az árukészlet visszaesı bevétel mellett). Éppen ezért az árukészlet alakulását
a forgalommal való együttmozgása alapján célszerő vizsgálni. Az elemzés vizsgálati módszerei
lehetnek:
• forgási sebesség, fordulat, készlethatékonysági mutatók;
• eszközlekötés változásának elemzésére alkalmas láncbehelyettesítéses módszer;
• készletrugalmasság vizsgálata, stb.

FORGÁSI SEBESSÉG
A vállalkozás mőködése során az árukészlet körforgást végez: pénzeszközökbıl árukészlet lesz,
mely az értékesítés során kintlévıség, majd ismét pénzeszköz. (árukészlet értéke az egyéb
költségekkel és ráfordításokkal együtt megtérül). A pénzeszközök ismét árura válthatók, így
folytatódik a körforgás.
A készletállomány megtérülése vállalkozásonként, sıt készletféleségenként is eltérı, azonban
minél gyorsabb a fenti körforgás, annál gyorsabb lesz a megtérülés is.
A készletek megtérülésének gyorsaságát a fordulatok száma, illetve a forgási sebesség napjainak
száma (forgási sebesség mutatók) tükrözik.
A forgási sebesség egy intenzitási viszonyszám. Két fajtáját számolhatjuk:
• forgási sebesség napokban;
• forgási sebesség fordulatokban.

Összeállította: Ozsváth Kata - 2012

FORGÁSI SEBESSÉG NAPOKBAN
Forgási sebesség napokban: megmutatja, hogy hány napig elegendı az átlagos készlet, illetve
hogy hány nap alatt értékesítették az átlagkészlet értékét.

Fsn = (átlagkészlet / elábé) x idıszak napjainak száma

FORGÁSI SEBESSÉG FORDULATKOBAN

Forgási sebesség fordulatokban: megmutatja, hogy az átlagkészletet egy bizonyos idıszak alatt
hányszor értékesítették, hányszor forgatták meg.

Fsf = elábé / átlagkészlet

A mutatók közötti összefüggések:

Fsn x Fsf = idıszak napjainak száma

Az összefüggés értelmében a forgási sebesség napokban és a forgási sebesség fordulatokban

mutatók szorzataként írható fel az idıszak napjainak száma.Ez alapján a két mutató bármelyike
meghatározható a másik mutató, valamint a vizsgált idıszak napjainak száma ismeretében.

Fsn = idıszak napjainak száma / Fsf

Fsf = idıszak napjainak száma / Fsn

A forgási sebesség változását is lehet vizsgálni. Ezt viszonyszámok segítségével tehetjük meg. Az
idıbeli változás elemzéséhez dinamikus viszonyszámot használhatunk, a tervezett változások
elérését pedig a tervfeladat és tervteljesítési viszonyszámok alkalmazásával tudjuk elemezni.

A forgási sebesség napokban mutató egy fordított mutató (vagyis minél kisebb az értéke, annál
jobb), így reciprokával számolunk

VdFsn = (Fsnbázis / Fsntény) x 100%

VtfFsn = (Fsnbázis / Fsnterv) x 100%

VttFsn = (Fsnterv / Fsntény) x 100%

A forgási sebesség fordulatokban mutató egyenes mutató, minél többször fordul meg ugyanaz az
átlagkészletérték egy adott idıszak során, annál többször tudta ugyanazt a készletértéket bevonni az
üzlet a termelésbe és értékesítésbe, vagyis növelte a gazdálkodása hatékonyságát. Ezért a forgási
sebesség fordulatokban viszonyszámainak meghatározása esetén, a hagyományos módon járunk el.

Összeállította: Ozsváth Kata - 2012

 VdFsf = (Fsftény / Fsfbázis) x 100%

VtfFsf = (Fsfterv / Fsfbázis) x 100%

VttFsf = (Fsftény / Fsfterv) x 100%

KÉSZLETNÖVEKEDÉS, KÉSZLETCSÖKKENÉS
A készletek értékének nagysága egy adott idıszak alatt folyamatosan változik, nı vagy éppen
csökken.

KÉSZLETNÖVEKEDÉST KÉSZLETCSÖKKENÉST
okozó gazdasági események
• árubeszerzés • árukiadás/értékesítés
• áremelkedés • árcsökkenés
• más üzlettıl átvett áru • más üzleteknek átadott áru
• áruvételezés visszáru • visszáru
• selejt
Az értékesítésen kívüli
készletcsökkenést (ÉKKCS) külön
szoktuk kezelni (pl. visszáru, selejt…)

Beszerzés Egyéb KÉSZLETNÖVEKEDÉS

NYITÓKÉSZLET + ZÁRÓKÉSZLET

Értékesítés
- ÉKKCS KÉSZLETCSÖKKENÉS

Elábé Értékesítésen kívüli készletcsökkenés

pl. selejt, visszáru, árcsökkentés stb.

ÁRUFORGALMI MÉRLEGSOR
Az áruforgalmi mérlegsor a készletek változását leíró összefüggés. Azt mutatja be, hogy egy adott
idıszakon belül a készletérték nem állandó, hanem a gazdasági események hatására folyton változik.
Amennyiben egy idıszakot vizsgálunk, az idıszak kezdetén meglévı készletértéket az idıszak során
bekövetkezı készletváltozásokkal korrigálva (köszletnövekedés és készletcsökkenés) kaphatjuk meg
a zárókészletet:
Összeállította: Ozsváth Kata - 2012
 NYK + KN – KCS = ZK

Ezt az összefüggést szoktuk az áruforgalmi mérlegsor esetén az alábbi formában használni:

NYK + KN = ZK + KCS

MINTAPÉLDA
Egészítse ki a táblázat hiányzó adatait és értékelje a készletgazdálkodás mutatóit!

Megnevezés
Idıszak/nap 360
Elébé E Ft
Átlagkészlet E Ft 220
Nyitókészlet E Ft 212
Zárókészlet E Ft
Beszerzés E Ft
Fsf / fordulat 20
Fsn / nap

A feladatban a hiányzó adatok kiszámításához fel kell használni az áruforgalmi mérlegsort, a

zárókészlet meghatározásához az egyedi átlagszámítás módszerét, míg a forgási sebesség
napokban mutató meghatározásához az elábét, az átlagkészletet, valamint a vizsgált idıszak
napjainak számát.
Elsı lépésként a forgási sebesség fordulatokban mutató képletébıl tudjuk az eladott áruk nettó
beszerzési értékét kifejezni. A forgási sebesség fordulatokban mutató kifejezi, hogy a vizsgált idıszak
során az átlagos készletértéket hányszor tudtuk értékesíteni (hányszor fordult meg a készlet).
Forgási sebesség fordulatokban = elábé / átlagkészlet
Ebbıl az elábét kifejezve: elábé = forgási sebesség fordulatokban x átlagkészlet
Behelyettesítve: elábé = 20 x 220 = 4400 eFt

A zárókészlet értékét az átlagkészlet meghatározásához felhasznált egyedi átlag képletébıl tudjuk

meghatározni: átlagkészlet = (nyitókészlet + zárókészlet) / 2
Ebbıl a zárókészletet kifejezve: zárókészlet = (2 x átlagkészlet) – nyitókészlet
Behelyettesítve: zárókészlet = (2 x 220) – 212 = 228 eFt

Az áruforgalmi mérlegsort felhasználva megállapíthatjuk a beszerzés nagyságát. A beszerzés a

vállalkozás számára készletnövekedést eredményez.
Áruforgalmi mérlegsor:
nyitókészlet + készletnövekedés = zárókészlet + készletcsökkenés

beszerzés elábé

Összeállította: Ozsváth Kata - 2012

Mivel a feladatban nincs egyéb készletnövekedést okozó tényezı, így a készletnövekedés kizárólag a
beszerzések következménye. Készletcsökkenés is kizárólag értékesítésbıl (elábé) származik. A
mérlegsort átrendezve a következıket kapjuk:
Beszerzés = zárókészlet + készletcsökkenés – nyitókészlet
Behelyettesítve a rendelkezésre álló adatokat: beszerzés = 228 + 4400 – 212 = 4416 eFt

A forgási sebesség napokban mutató kifejezi, hogy a vizsgált idıszak során az átlagkészlet átlagosan
hány napig volt elegendı.
Forgási sebesség napokban = (átlagkészlet / elábé) x idıszak napjainak száma
Az adatokat behelyettesítve: forgási sebesség napokban = (220 / 4400) x 360 = 18 nap

Megnevezés
Idıszak/nap 360
Elébé E Ft (1) 4400
Átlagkészlet E Ft 220
Nyitókészlet E Ft 212
Zárókészlet E Ft (2) 228
Beszerzés E Ft (3) 4416
Fsf / fordulat 20
Fsn / nap (4) 18

A számítások során felhasználható az az összefüggés is, amely értelmében a forgási sebesség

napokban és forgási sebesség fordulatokban mutatók szorzata megegyezik az idıszak napjainak
számával, vagyis képlettel kifejezve:
forgási sebesség fordulatokban x forgási sebesség napokban = idıszak napjainak száma

Bármelyik mutató kifejezhetı a fenti összefüggésbıl:

Forgási sebesség napokban = idıszak napjainak száma / forgási sebesség fordulatokban
Behelyettesítve: forgási sebesség napokban = 360 / 20 = 18 nap.

Összességében a vizsgált idıszakban az üzlet beszerzéseinek értéke 4416 eFt-ot tett ki, záró
készletértéke 228 eFt, míg az eladott áruk nettó beszerzési értéke 4400 eFt volt. Az átlagkészlet 18
napi forgalom lebonyolítását tette lehetıvé az év során.

Összeállította: Ozsváth Kata - 2012