1)Kérem, elemezze el a kereskedelempolitikai politika cél és eszközrendszerét, intézményi

hátterét?
Kereskedelempolitika: az államnak a belföldi és külföldi áru és szolgáltatás – forgalommal
kapcsolatos magatartása, valamint az ezt megvalósító eszköz és intézményrendszer.
Csoportosítását az alapján végezzük, hogy az állami beavatkozás milyen mértékű.
A gazdaságtörténetben alapvetően kétféle magatartás figyelhető meg. Az egyik irányzat
a protekcionizmus, a másik a szabad kereskedelem.

Szabad kereskedelem
Ezen irányzat legjelentősebb képviselői Adam Smith és David Ricardo, akik a piacok
szabadságát hirdették, kihasználva a benne rejlő előnyöket. Szerintük a természetes rendbe
történő bármilyen beavatkozás mérsékli a gazdaság növekedését, torzulást idéz elő a
termelés specializációjában.

Protekcionizmus
Az állam azon tevékenysége, melynek célja az ország világpiaci pozíciójának javítása akár a
belföldi termelők védelmével, akár az export ösztönzésével.
A külkereskedelmi politikában a két irányzat tiszta formája szinte sohasem érvényesül, a
kettő mindig egymás mellett él. Arányukat az ország gazdasági szerkezete, fejlettsége,
külgazdasági függésének mértéke határozza meg.

A kereskedelempolitika eszközei (protekcionizmus esetében)

A vámok
Olyan közadó formájában alkalmazott gazdaság- és kereskedelempolitikai eszköz, mely
árképző tényezőként érvényesül a vámhatáron áthaladó áruk árában, védi a belső piacot,
vagyis piacot teremt a hazai termelők számára.
A vámok jellemző vonása
 adó jellegű: forgalmi, fogyasztó típusú, az árakhoz kapcsolódva jelenik meg.
 árképző tényező: emeli a belföldi árat, melynek terhét a fogyasztó viseli.
 diszkrimináló jellegű: a belföldi termelők, szállítók helyzete romlik a korábbihoz
képest, a fogyasztók drágábban jutnak a termékekhez.
A vámok csoportosítása
 fiskális vám: célja a költségvetés bevételének növelése, mértéke általában alacsony,
az országban nem termelt, vagy nem termelhető termékre vetik ki.
 védővám: alkalmazásával az állam a hazai termelők világgazdasági pozícióját kívánja
javítani, védi a hazai termelést és a piacot.
A vámok hatásai
 fogyasztási hatás: magasabb áron csökken a hazai kereslet a termék iránt,
 termelési hatás: a vámok által kiváltott áremelkedés következtében nől a hazai
termelés,
 külkereskedelmi hatás: a két előző eredője, tehát a fogyasztáscsökkenés és a
termelésnövekedés összege,
 adóhatás: a vámbevétel nagyságát jelenti az államnak.

Kontingensek, kvóták
Szinonim fogalmak. A kormányzat által megállapított mennyiség, melynél tilos többet
importálni, vagy exportálni az adott termékből a vonatkozó naptári évben.

A kontingensek típusai
 exportkontingens: a kormányzat által megállapított mennyiség, melynél tilos többet
exportálni adott termékből a vonatkozó naptári évben.
Céljai:
a) korlátozzák valamely, a hazai piacon keresett, de a világpiacon is jól értékesíthető termék
kivitelét, mert ellenkező esetben a hazai piacon hiány alakulhatna ki.
b) elősegítik valamely hazai nyersanyag feldolgozását, kikapcsolva a világpiac árfelhajtó
hatását.
c) javítják a cserearányt, ha ehhez adott ország megfelelő világpiaci pozícióval rendelkezik.
 importkontingens: a kormányzat által megállapított mennyiség, melynél tilos többet
importálni adott termékből a vonatkozó naptári évben.
Következményeként a piac árszabályozó szerepét a központi árszabályozás veszi át,
ösztönzőleg hat a hazai termelésre.

Szubvenciók
Olyan költségvetési forrásból származó, vissza nem térítendő állami támogatás, melyet a
támogatásban részesülő nyereségelven működő vállalatok a meghatározott
kereskedelempolitikai céloknak megfelelően kötelesek felhasználni.

Közvetlen szubvenció: a költségvetés kiadási oldalán jelenik meg, a szubvencionális

gazdasági egységeknek pénzt utalnak ki, illetve kiadásait az állam átvállalja.
Közvetett szubvenció: a költségvetés bevételi oldalát érinti.
A gazdaságpolitikai cél szempontjából a szubvenció három típusát különböztetjük meg:
 termelési szubvenció: célja, hogy az állami szervek által kedvezőtlennek ítélt piaci
hatásokból fakadó problémákat enyhítse, megoldását pénzügyi juttatással elősegítse.
 exportszubvenció: a kivitelt támogatja, az exportőrök bevételét egészíti ki a
költségvetés által azért, mert e nélkül a hazai piacon történő értékesítéshez viszonyítva
veszteséges lenne.
 importszubvenció: a behozatal növelésére használható, az importőrök bevételét
egészíti ki a költségvetés.

2) Kérem, elemezze el, hogy a GDP hogyan befolyásolja a kereskedelmi ágazat

teljesítményét, és hogyan kereskedelmi teljesítmény a bruttó hazai termékre!
3)Kérem, elemezze el a kiskereskedelmi stratégia elemeit!

Kiskereskedelmi stratégia meghatározása

Az élelmiszer-kiskereskedelmi egységek annak érdekében, hogy a már meglévő fogyasztóikat
megtartsák illetve, hogy új fogyasztókat nyerjenek meg, különbözı kiskereskedelmi
stratégiákat dolgoznak ki. Nem létezik olyan stratégia, amely minden kiskereskedelmi
egységnek egyaránt megfelel. Minden egyes üzletnek meg kell találnia a számára, illetve a
fogyasztói számára leginkább megfelelı stratégiát. Ezért a stratégia meghatározása a
marketing fontos eleme, a megfelelı stratégia kiválasztása a kiskereskedelmi egységek
hosszú távú fennmaradását, illetve növekedési lehetőségét szolgálja az egyre inkább erősödő
élelmiszer-kiskereskedelmi piacon.
A kiskereskedelemmel foglalkozó szakirodalmak különféle stratégiai lehetőségeket kínálnak
az egységeknek.
WORTZEL (1987) háromféle stratégiát határoz meg a kiskereskedelmi vállalkozások számára
Árvezető stratégia: a versenytársaknál alacsonyabb árakkal dolgoznak ezek a vállalkozások.
Választékdifferenciáló stratégia: különleges, kiváló minőségő választékot kínáló
vállalkozások.
Szolgáltatásorientált stratégia: ezt a stratégiát követı vállalkozások tanácsadást, attraktív,
vonzó környezetet biztosítanak a vásárlóknak.

BARTH (1996) egyszegmensű és többszegmensű marketingstratégiát különböztet meg.

Az egyszegmensű stratégia alkalmazásakor a kiskereskedelmi egység egy piaci résre
koncentrál.
Többszegmensű stratégiát alkalmazó kiskereskedelmi üzletek piacdifferenciálást, valamint
diverzifikációt valósíthatnak meg a piacon.

PORTER (1998) három alapstratégiát fogalmaz meg: költségvezető, differenciáló és

koncentráló stratégiákat, amelyek az élelmiszer–kiskereskedelemben is azonosíthatók.
A költségvezető stratégia az élelmiszereknél alapvetően az árak területén érvényesül, hiszen
nem egyszerű a termékeket, a marketingeszközöket differenciálni.
A koncentráló stratégia alapja a megkülönböztető termék.
A termékdifferenciálás történhet a termékjellemzők alapján, (például íz, csomagolás)
valamint az elkészítési követelmények, külsőmegjelenés, frissesség szerint. Ugyanakkor a
márkázás és a termék-imázs témakörét is figyelembe kell venni a termékdifferenciálásnál.
LEVY és˙ WEITZ (2004) szerint a kiskereskedelmi stratégia lényege, hogy megmutassa a
vállalatoknak, hogy az erőforrásaikat hogyan összpontosítsák annak érdekében, hogy elérjék
az általuk kitőzött hosszú távú célokat. A stratégia kijelöli a vállalkozás célpiacát és
meghatározza a termékválasztékot, a különbözı szolgáltatásokat, amelyek alkalmazkodnak az
adott fogyasztói igényekhez.

4) Kérem, elemezze el a háztartások fogyasztásának főbb meghatározó tényezőit!

1. A háztartások összetétele tagjainak jövedelemszerző tevékenysége szerint

A háztartások kiadásainak színvonalát nagymértékben meghatározza tagjainak

jövedelemszerző tevékenység szerinti struktúrája, nevezetesen az, hogy a tagok közül
hányan rendelkeznek jövedelemmel, és az milyen típusú.

2. A kereset, mint a kiadások színvonalát befolyásoló tényező

A háztartások jövedelmi színvonala a gazdasági és a társadalmi folyamatok alakulása
szempontjából egyaránt kiemelkedő jelentőségű, ami az ország különböző területei között a
legtöbb vonatkozásban jelentős különbségeket mutat. A jövedelmi helyzet ugyanis
alapvetően meghatározza a fogyasztás lehetőségeit, ezáltal befolyásolja a gazdaság
fejlődését, és ezzel összefüggésben az életszínvonal alakulását. A háztartások jövedelmének
legjelentősebb részét a főállású munkaviszonyból származó keresetek adják. A keresetek egy
háztartástagra jutó értékében jelentős a régiók közötti különbség, melyet a keresetek
színvonalában meglévő eltérések mellett a háztartástagok gazdasági aktivitása, illetve
körükben a keresettel rendelkezők aránya is nagyban befolyásol. A keresetszínvonal térségi
különbségeinek vizsgálatára az intézményi munkaügyi statisztika, a gazdasági szervezetek
adatszolgáltatása ad lehetőséget, melynek révén a foglalkoztatottak számának térségi
változása is nyomon követhető.
3. Nyugdíjak, nyugdíjszerű ellátások

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adatai adnak lehetőséget arra, hogy

megvizsgáljuk a nyugdíjasok, nyugdíjak ellátási formák szerinti összetételét, valamint az
ellátási összegek között mutatkozó regionális különbségeket. A nyugdíjasok térségenként
eltérő struktúrája befolyásolja a kiadások színvonalát és a fogyasztás szerkezetét.
5) Ismertesse meg az ellátási lánc menedzsment feladatát, elemezze el annak két
mozgatórugóját (tevékenységét)!

Az ellátási lánc menedzsment elsődleges célja a végfelhasználók elvárásainak a felismerése,

megértése, kielégítése, és a vállalatok működésének optimalizálása révén minél nagyobb
érték teremtése. Az ellátási láncban minden egyes szereplőnek úgy kell működnie, hogy az
kielégítse a végső fogyasztó igényeit.
Az ellátási lánc és a menedzsment kapcsolata

Az ellátási láncban való gondolkodás más menedzsment technikákat igényel a vállalati

kapcsolatok területén. Az ellátási lánc menedzsment (azaz az ellátási láncok vezetése,
szervezése) eltér a hagyományos vállalati kapcsolatok irányításától. Ebben az esetben az
ellátási láncban lévő tagok a kooperációra és a bizalomra teszik a hangsúlyt azért, mert
együttesen (az egész lánc) nagyobb értéket tudnak létrehozni a vevő számára, mint a tagok
külön-külön elért eredményeinek összessége. Ahhoz, hogy egy vállalat az ellátási lánc
menedzsment filozófiát alkalmazni tudja, néhány menedzsment technikára van szüksége:
1. A beszállítókkal és a vevőkkel az integráció elvét kell alkalmazni.
2. Kölcsönös információ-megosztás az ellátási láncban működő vállalatok között.
3. Kölcsönös kockázat- és eredménymegosztás az ellátási láncban működő vállalatok között.
4. Kooperáció az ellátási láncban működű vállalatok között.
5. Azonos vállalati cél kitűzése és ugyanazon szempontokra való összpontosítás a vevő
kiszolgálásában az ellátási láncban lévő vállalatoknál.
6. Folyamatok integrálása.
7. Partnerek közötti hosszú távú kapcsolat kiépítése és fenntartása.

A filozófia megvalósításához szükség van menedzser módszerekre:

1. integrált magatartás
2. kölcsönösen megosztott információ
3. kölcsönösen megosztott kockázat és eredmény
4. kooperáció
5. azonos cél és azonos vevő kiszolgálási orientáció
6. a folyamatok integrációja
7. partnerség hosszú távú kapcsolat kiépítéséhez

 a taktikai és az operatív döntések elosztva vannak jelen és elosztva hajtódnak végre

az ellátási lánc egyes tagjai között
 az összteljesítmény érdekében az ellátási láncnak koordináltan kell működnie.
Ugyanakkor a változó külső és belső események (szállítási késedelem, anyaghiány,
rossz minőségű áru, eszközkiesés,…) kezelése lokális feladat, amely a tervek
módosítását és újrahangolását igényli.

nem menedzselt ellátási láncok is megosztottak adatokat, akkor miben más az itt említett
megosztás.
A megosztott információk lehetnek.
• a lánc tagjainál lévő áruk, anyagok készletszintje, allokáció státusza
• értékesítési, keresleti és termelési előrejelzések
• értékesítési promóciós stratégia
• piaci stratégia

A beszállítók közé azok a szervezetek tartoznak, akik ellátják a termelést végző egységeket a
termeléshez szükséges anyagokkal (javak, alapanyagok és szolgáltatások), amelyekre a
vállalatoknak azért van szüksége, hogy a saját termékeiket vagy szolgáltatásaikat előállítsák.
Az ellátási lánc minden tagja valamilyen formában beszállítónak tekinthető. A beszállítók
több szinten (első, másod, harmad stb. körös beszállítók) vannak jelen egy ellátási láncban,
ami azt eredményezi, hogy a beszállító beszállítójáról is beszélhetünk
A beszerzés, mint alapvető logisztikai tevékenység, képezi az ellátási lánc egyik
alkotóelemét. A beszerzés olyan folyamat, amely magába foglalja a beszerzés tervezését és a
beszerzési stratégia kialakítását. A beszerzés feladata a megfelelő szállító kiválasztása, a
szerződéskötés, a szállítók folyamatos ellenőrzése és fejlesztése, valamint a vállalat egyéb
szerveivel kialakítandó tevékenység koordinációja. Ezek révén járul hozzá a beszerzés a
vállalati eredményhez.
6) Mi az ellátási lánc szerepe a kereskedelemben? Kérem, elemezze el az ellátási lánc
résztvevőinek szerepét!
Az ellátási lánc szereplői közötti együttműködés szervezeti határokon ível át. Az anyag-, az
információ- és a pénzáramlási folyamatok vállalathatárok nélküli összehangolása az összes
szereplő és folyamat egy egységes rendszerbe történő integrálásával érhető csak el.
1. Közvetlen ellátási láncot a vállalat közvetlen beszállítói és vevői alkotják
Beszállítók ↔ Vállalat ↔ Vevők

2. Kiterjesztett ellátási láncban már a vállalatbeszállítójának a beszállítói és vevőinekvevői is

megjelennek.

Beszállítóbeszállítója ↔ beszállító ↔ vállalat ↔ vevő ↔ vevőnek a vevője

3. Tágan értelmezett ellátási lánc minden olyan szervezetet, vállalatot tartalmaz mind
ellátási, mind elosztási oldalról, amely elősegíti és eljuttatja a terméket és/vagy szolgáltatást
az alapanyag-kitermeléstől egészen a végső fogyasztóig
Alapanyag ↔..↔ beszállító ↔ vállalati ↔ vevő ↔..↔ végső fogyasztó

7) Kérem, ismertesse el a készletgazdálkodás célját, funkcióját, elemezze a készlettípusokat!

A készletgazdálkodás célja, hogy optimális szintre csökkentse a készletek és az eszközlekötés
szintjét. A kereskedő abban érdekelt, hogy a beszerzett árut minél hamarabb értékesítse. A
gyorsabb körforgás esetén kisebb készlettel nagyobb bevételt és nagyobb nyereséget
érhetünk el.
Az áruforgalom három fő ciklusból áll, a beszerzést követi a raktározás és az értékesítés. A
megújuló igények kielégítése érdekében az eladott árut pótolni kell. Az újabb beszerzéssel az
áruforgalmi ciklus újra indul, és a folyamat újra és újra megismétlődik.
Ahhoz, hogy a vevő által igényelt áru mennyiségben, minőségben és kellő időben
rendelkezésre álljon készletezésre van szükség. Készletnek nevezzük az eladásra kínált áru
mennyiségét. Az áruforgalomból adódóan az üzletekben található áru mennyisége nem
állandó, mert az folyamatosan változik.

Biztonsági – minimális – készlet: Az a készletnagyságrend, ami alá a készletszint tartósan

nem süllyedhet. Ha ebből a készletből valamennyi is felhasználásra kerül készlet-utánpótlási
vagy egyéb problémából adódóan, akkor azt a követő rendelésnél pótolni szükséges.

Folyókészlet: Az a készlet, amelyik két utánpótlási időpont között biztosítja a folyó

felhasználás anyagszükségletét.

Átlagkészlet: A biztonsági készlet és a folyókészlet felének összege. Egyenletes termelési

felhasználás mellett a vállalatnál a meghatározott készletféleségből átlagosan ennyi lelhető
fel.

Maximális készlet: A biztonsági készlet és a folyókészlet összege (az adott készletből

maximálisan tartható nagyságrend.

Jelzőkészlet: A készlet ezen szintjére való lefogyása esetén kell az utánpótlást biztosító
rendelést feladni.

A készletezés költségeit lehetőség szerint csökkenteni kell:

 Csak annyit szerezzünk be, amennyit el tudunk adni.
 Szállítási gyakoriságok növelésével csökkenthetjük a beszerzés és raktározás
kockázatát, jobban tudunk alkalmazkodni, a vevők igényeihez.
 Az áruk jelentős része a raktározás során kezelést, ellenőrzést igényel, mert
megromolhat és elfekvő készletek halmozódhatnak fel.
 Fontos az eladó térben való optimális elhelyezés, mert befolyásolja a termék
eladhatóságát. A szépen és praktikusan kialakított eladótér, és áru elhelyezés növeli a
vevő vásárlási kedvét.

Készlet nagyságát meghatározó tényezők:

- Forgalom nagysága meghatározza a napi készlet mennyiségeket, legalább annyi árut
tartani kell, ami a vevők igényeinek zavartalan kielégítéséhez szükséges.
- Üzlet nagysága befolyásolja a raktározható áruk mennyiségét. Nagyobb alapterületen több
áru elhelyezhető, illetve a nagyobb alapterület több árut is igényel.
- Raktározási körülmények és technikai feltételek például a szakosított raktárak száma, a
hűtő és fagyasztó kapacitás szintén befolyásolja a készlet nagyságát.
- Az áru jellege több féle képen befolyásolhatja a készlet nagyságát:
o Szezon árukból (karácsony, húsvét stb.) a szezon előtt többet rendelünk, viszont ügyelni
kell arra, hogy a szezon alatt el is fogyjon, mert ellenkező esetben elfekvő áru lesz belőle,
megromolhat és eladhatatlanná válhat.
o Gyorsan romló termékekből csak annyit szabad rendelni, amit a minőség megőrzési időn
belül el lehet adni.
o Hosszú minőség megőrzési idejű napi igényeket kielégítő termékekből (kristálycukor,
száraztészta stb.) bátrabban készletezhetünk.
8) Kérem, elemezze meg a beszerzési tevékenységeket! Ismertesse a szállítók kiválasztásának
mátrix értékelésen alapuló módszerét!
Szállító kiválasztása mátrix értékelés alapján (pontozásos módszer):

Meghatározzuk az ismérveket, amelyek fontosak számunkra (pl. alkulehetőség, eladási

történet, szállító hírneve, megfelel-e a szállítási határidőknek, minőség), melyik mennyire
fontos? Szállítók súlyozása, melyik szállító mennyire felel meg a kritériumoknak.

Centralizált beszerzés
A vállalat valamennyi, beszerzéssel kapcsolatos tevékenységét egyetlen szervezeti egység
végzi. A központi beszerzés több divízió, gyáregység, Kft. részére végzi a beszerzési
tevékenységet.
Előny:
• az igények pontosabb nyomon követése,
• a nagyobb beszerzendő mennyiség révén költségcsökkenés érhet ő el,
• a beszerzési piacok alaposabb ismerete,
• nagyobb a beszerzést végrehajtó munkatársak kompetenciája,
• intenzívebb kapcsolattartást eredményez a beszállítókkal.
Hátrány:
• a kis mennyiségre vonatkozó és gyors teljesítést igénylő megrendeléseket nehezen tudja
kezelni,
• a termeléstől való nagyobb távolsága miatt hosszabbak a kommunikációs utak,
• azokat a beszállítókat részesíti előnyben, akik hajlandóak a beszerzés által igényelt
anyagmennyiség leszállítására.

Decentralizált beszerzés
Minden egység saját maga látja el a beszerzési feladatait.
Előny:
• közel van a gyártási tevékenységhez, ezért rövidebbek a kommunikációs utak,
• nincs felesleges adminisztráció,
• a kis mennyiségre vonatkozó és gyors teljesítést igénylő megrendeléseket könnyebben
tudja kezelni
Hátrány:
• a kisebb beszerzési mennyiségek miatt rendszerint magasabb árat kénytelenek elfogadni,
• a beszerzési piacok nem átfogó ismerete.

Vegyes beszerzés
a két beszerzési alapváltozat keveréke
• több szervezeti egység, divízió ugyanazt a nyersanyagot, szolgáltatást igényli – a beszerzést
a központi beszerzés biztosítja
– piaci feltárás
– üzleti tárgyalás
– megállapodás
– szállítások szervezése, bonyolítása
– anyagok beérkeztetése, szétosztása
• az egyéb anyagok beszerzését a divíziók végzik

9) Kérem, ismertesse el az ostorcsapás effektus lényegét, elemezze el azokat a három

tényezőzek, amelyek az ostorcsapás effektust okozhatják!

Az ostorcsapás-effektus azt jelenti, hogy az ellátási láncon a fogyasztótól a beszállító irányába

haladva nő a rendelések ingadozása. Ahhoz, hogy a raktárkészletek ne legyenek
szükségtelenül nagyok felfelé haladva az ellátási láncon, meg kell érteni az ostorcsapás-
effektus okát és ez után megkeresni azokat, hogy költségcsökkentő, de nem outputcsökkentő
módon tudjunk beavatkozni a folyamatokba. Mivel a nagykereskedő több kiskereskedő
rendeléseinek az összesítése után látja a keresletnövekedést, ezért nagyobb idő elteltével
tudja csak a gyártó felé jelezni igényét. A gyártó a nagykereskedőktől beérkező rendelések
alapján tudja termelési tervét az igényekhez alakítani. Tehát ő még később látja a fogyasztói
igényeket.
Gyakorlatban
Az ostorcsapás-effektusnak minden iparágban tanúi lehetünk, az élelmiszeripari cikkektől
kezdve a mobiltelefonokig. Ez a piaci szereplők racionális viselkedésének következménye.
John Sterman által létrehozott sör elosztási játékban (beer distribution game) négy játékos
vesz részt, akik egymástól független döntéseket hoznak, anélkül, hogy konzultálnának más
ellátási lánc tagokkal, csak a szomszédtól kapott információ alapján. A kísérlet azt mutatja,
hogy a rendelések varianciája növekszik felfelé haladva az ellátási láncon, bizonyítva az
ostorcsapás-effektus létét.

Okai
A kereslet előrejelzések pontatlansága
A jövőbeli igényre vonatkozó információt dolgoz fel a menedzsment, hogy mennyi
alapanyagot, alkatrészt rendeljen a beszállítóitól a következő időszakra, úgy hogy az igényt
kielégítse és megfelelő biztonsági készletekkel rendelkezzen az esetleges váratlan helyzetekre.
Az előrejelzés alapján pontosan szükséges mennyiségnél nagyobb mennyiséget fog rendelni a
beszállítóitól. Ez a folyamat hasonlóan játszódik le a következő szinten.
A megrendelések periodikus feladása
Bizonyos időpontokban adják fel a rendelést egy nagyobb mennyiségre, azután pedig
nem rendelnek egy ideig. Amikor sok vállalat egyszerre ad fel rendelést, például a hónap végén
akkor nagymértékben megnő a fluktuáció a beszállító cégeknél.
Az árak változása
Amikor árengedmények, miatt a fogyasztók megnövelik vásárlásaikat és nem annyit,
hanem többet vásárolnak, mint amire szükségük van, később pedig nem vásárolnak az adott
termékből, amíg az el nem fogy az előzőleg viszonylag kiegyenlített igény nagymértékű
fluktuációt okoz, ami fokozódik az ellátási láncon felfelé haladva. Végül egyes időszakokban
túlórázni kell a gyártónál, mert nem tudják a megnövekedett igényeket kielégíteni, más
időszakokban pedig le kell állni a termeléssel, mert nincs megrendelés.
A hiánytól való félelem
A megrendelők megtudják, hogy hiány várható, többet rendelnek a szokásos
mennyiségnél, hogy ha csökkentve elégíti ki a beszállító a megrendelésüket, akkor is legyen
elegendő raktárkészletük.

Az ostorcsapás-effektus káros következményei:

 Az indokoltnál magasabb készletszint
 Az erőforrás kihasználás hatékonyságának csökkenése
 A logisztikai költségek növekedése
 A kiszolgálási színvonal csökkenése

10) Kérem, elemezze el az értéklánc (Value Chain) alap (azaz produktív) tevékenységeit egy
kiskereskedelmi vállalat esetében! E tevékenységek hogyan járulnak hozzá az
értékteremtéshez.

Minden vállalkozás értelme az értékteremtés (amellett, hogy az értéket rengeteg módon

lehet értelmezni, megtestesíteni, mérni.) A vállalat elsődleges érdeke a profittermelés, és ez
elsődlegesen a piacon keletkezik. Ennek az érték termelődésnek a leginkább elismert
szakirodalmi modellezése az értéklánc (value chain). Az értéklánc-elemzés a vállalatot
stratégiailag fontos tevékenységei, főfolyamatai szerint bontja le, azzal a céllal, hogy jobban
megérthessük a költségek és a létrehozott érték képződésének folyamatát.
Az értéklánc-koncepció alkalmazható mind az ellátási láncokra, mind a teljes
elosztóhálózatokra. A termékek kombinációja a végfelhasználónak különböző gazdasági
tényezőket fog mozgósítani, amelyek mindegyike saját értékláncát kezeli.
Ez a megközelítés kiváló alternatívát jelenthet a vállalatok értékelésére is, ha nyilvánosan
ismertek a verseny adatai.
Például a szóban forgó céget egy ismert iparággal hasonlítják össze; így jobb ötlete van
annak értékéről, ha hasznos korrelációkat hoz létre a későbbi vállalatokkal.

Belépési logisztika
Ezek a folyamatok a nyersanyagok befogadására, tárolására és belső terjesztésére
vonatkoznak. A beszállítókkal való kapcsolatok kulcsfontosságú tényező az értékteremtés
szempontjából.

Termelés
Az átalakítási tevékenységek, amelyek a nyersanyagokat termékké változtatják,
értékesíthetők az ügyfelek számára. Itt az operációs rendszerek értéket hoznak létre.

Értékesítési logisztika
Ezek a tevékenységek azok, amelyek a terméket vagy szolgáltatást az ügyfélnek szállítják.
Ezek olyan elemek, mint a gyűjtési, tárolási és elosztási rendszerek, és lehetnek belső vagy
külső szervezetek.

Marketing és értékesítés
Ezek azok a folyamatok, amelyeket arra használnak, hogy meggyőzzék az ügyfeleket, hogy
vásároljanak a cégtől, nem pedig versenytársaitól. Itt találhatók a vállalat által kínált előnyök
forrásai és milyen jól kommunikálnak velük.

Szolgáltatásfejlesztés
A termék értékének megőrzéséhez kapcsolódó tevékenységek a vásárlók számára a vásárlást
követően.

11) Elemezze meg az elosztási csatornák fő típusait! Mit jelent direkt és nem direkt
értékesítés

Értékesítési csatorna
Az értékesítés több összekapcsolódó tevékenységből álló vállalati funkció. Magában foglalja
mindazokat a feladatokat, amelyek megelőzik, kísérik és követik az eladást, a piackutatástól kezdve a
szerződéskötésen és a tényleges áruszállításon keresztül az üzembe helyezésig, az alkatrészellátás,
illetve a folyamatos karbantartás megszervezéséig.
Az értékesítés csatornáin többféle dolog áramlik egyidejűleg, de különböző ütemben és különféle
irányban. Az egyik áramláskör a termékek fizikai eljuttatása az előállítás helyétől a felhasználás
helyéig, amelyet végigkísér a tulajdonjog megfelelő átruházása is. Ugyancsak a gyártótól a vevőig
halad a termékértékesítéshez kapcsolódó promóciós és hirdetési tevékenység.
Az áruszállítással ellentétes irányban változatos pénzügyi formákban áramlik az áruk ellenértéke,
amelyet a vevő fizet az eladónak. A megrendelések is visszafelé, a vevőtől a termelő felé haladnak.
Az elosztási csatornák közvetítik az eladó és a vevő között a forgalmazás valamennyi fázisában és
módozataiban lezajló információcserét, a tárgyalásokat, a kockázatviselést stb.

Hatékonyság
Az értékesítéssel kapcsolatos feladatok sokrétűsége miatt sok vállalat úgy dönt, hogy nem saját maga
végez minden értékesítéssel kapcsolatos tevékenységet, hanem valamilyen formában megosztja más
vállalatokkal (fővállalkozói rendszer, lízing, franchise, piackutatás végzése tanácsadókkal stb.). Ebben
az esetben az értékesítési rendszer megtervezése különösen kényes, hiszen a résztvevő vállalatokkal
el kell fogadtatni azt az üzletpolitikát és vevőorientációt, amelyet szükségesnek tartunk stratégiai
céljaink eléréséhez.
Miért vesz igénybe mégis közvetítőket a termelővállalat?
Azért, mert a közvetítők és a kereskedők bevonása a termelés-értékesítés-fogyasztás rendszerébe
lényegesen hatékonyabbá teszi a disztribúciós tevékenységet.
A közvetítő a mindennapok bűvésze a gazdaságban: mutatványa révén összhangba kerül két,
viszonylagos elkülönültségben létező szféra, a termelés és a fogyasztás működése. A termelők szűk
termékválasztékot nagy mennyiségben gyártanak – a fogyasztók bő választékból kis mennyiséget
vesznek. A közvetítő teremti meg az összhangot a gazdaság két oldala között.
Ha minden gyártó saját maga igyekezne áruját a felhasználóhoz eljuttatni, növekedne az
értékesítésben lekötött tőke nagysága. Ez lassítaná a tőke forgási sebességét, ami a jövedelmezőség
romlásához vezetne. A disztribúcióra specializálódott szakemberek révén nagyobb hatékonysággal
bonyolíthatjuk a forgalmazást, mint ha a termelők külön-külön értékesítenének. Az értékesítési út
(vagy értékesítési csatorna) kezdőpontja a termelő, aki előállítja a terméket, végpontja a fogyasztó,
aki elfogyasztja.
Közvetlen érékesítés (Zérószint)
Közvetlen értékesítésre kerül sor, ha a termelő saját márkaboltjában (Szamos marcipán),
saját kereskedelmi ügynökeivel vagy on-line juttatja el termékeit a fogyasztókhoz (Dell
számítógépek). Közvetlen csatornán éri el a vevőt a cég, ha katalógusból megrendelésekre
(Quelle, Otto) vagy telemarketing révén szállít. Közvetlen értékesítéssel dolgoznak a
multilevelmarketing-cégek (Amway) is.
Direkt értékesítésnél a termék tulajdonjoga a termelőtől egyenesen a végső felhasználóhoz
kerül.

Nem direkt: közvetítő van a termelő és a fogyasztó között

12) Melyek az értékesítés-menedzsment fő elemei kiskereskedelem? Elemezze el a

kiskereskedelmi eladás két típusát!
Order getting: hosszabb folyamat, szolgáltatás nagyságát is figyelembe veszem,
tájékozódunk, konzultáció típusú értékesítés
Order taking (=áruátadás), nem kell meggyőzni a vevőt, gyors, tranzakció típusú

Kiválasztás
o kritikus folyamat  magas a fluktuáció
o fontos, hogy hogyan zajlik le, milyen típusú munkaerőt alkalmazunk
o hozzá kell férjek ahhoz a munkaerőhöz, amire szükségem van
o HR munka felértékelődik a kereskedelemben
Oktatás
o vevők megtartása miatt kereskedők oktatása
o kereskedelmi menedzser feladata megtervezni, hogy hogyan fog
történni az értékesítés
o tantermi/e-learning/ munka közbeni oktatás
Értékelés
o motivációt jelent  akkor vagyok jó, ha többet tudok eladni
o motiválni kell a többlet értékesítésre

13) Elemezze el a fogyasztási cikkek osztályozásának fő típusait!

Napi-cikkek (Convenience goods)

Napi használatra gyártott termékek, melyeket a napi alapszükségleteink kielégítése céljából
vásárolunk. Ezen cikkek jellemzője, hogy nagy mennyiségben gyártják, nagy a raktározási
igénye, és a gyártás csak nagy tömegben éri meg. A napi tömegcikkek közé tartoznak például
az élelmiszerek.
Vásárlási cikkek (Shopping goods) (választék fontos), pl.ruházat
Speciális áruk (Speciality goods) Azok a termékek, melyeket hosszú ideig történő
használatra gyártottak. Ilyen termékek például a szórakoztatóelektronikai cikkek, háztartási
gépek. A tartós cikkre jellemző, hogy egy megvásárolt termék lecserélése csak huzamosabb
használat után történik meg. Árukat és minőségüket tekintve változatosak lehetnek.
Nem várt, látens termékek (Unsought goods) (váratlan), PL: temetkezés
FMCG (Fast Moving Consumer Goods)
Olyan árucikkek amik viszonyleg rövid időn belül napi, heti, havi rendszerességgel újra és újra
megvásárolnak az emberek.
Mivel gyorsan fogy, gyorsan kell pótolni is, a legtöbb kiskereskedő számára azonban nem
megoldott a raktározás. Így az FMCG nagykereskedelem lényege épp az, hogy a
viszonteladók számára gyorsan és folyamatosan tudja biztosítani a megrendelt árukat,
levéve a raktározás terhét róluk.

14) Mit jelent a kategóriamenedzsment a kiskereskedelemben? Mit jelent a

kategóriakapitány?
Kategória:
•Árucsoport
•Egymást helyettesítik
•Menedzsment döntési szint
•Kereskedőként eltérő
Cél: profit maximalizálása kategória szinten
„Category Captain” - akik felelősek a boltban a készletszint változásáért, kategória felelős
szállító

Jelentése:
Legáltalánosabban a kategóriamenedzsment lényege, hogy szemben a hagyományos megközelítéssel
– amely szerint a cél egyes termékek (márkák) profithoz való hozzájárulásának növelése –,
a középpontban a megfelelően kialakított kategóriacsoport profithoz való hozzájárulásának növelése
áll (például a polchelyek elosztásával). Alapvető vélekedés, hogy a kategóriamenedzsment növeli
a hatékonyságot, mivel lehetővé teszi, hogy a forgalmazók hozzájussanak a szállító marketing-
szakértelméhez, valamint hogy növeljék méretgazdaságosságukat azzal, hogy a termékek optimális
mennyisége (helyesebben a kategória optimális termékösszetétele) a megfelelő időpontban
közvetlenül a polcokon jelenjen meg.

Kategória kapitány
A kategóriakapitány a kategória legjelentősebb szereplője, aki piaci ismereteinél fogva ad tanácsot
a kereskedőnek pl. a legnagyobb jövedelmezőséget biztosító választékra és polcképre, valamint a
folyamatos ellátottságra vonatkozóan. A kategóriakapitány ily módon nem csak a saját maga által
forgalmazott termékek felett rendelkezik, hanem a versenytársaké felett is. Opportunista magatartás
elkerülését a kereskedő kontrollja teszi lehetıvé, aki azt értékeli, hogy a kategóriakapitány által
összeállított termékválaszték, stb. milyen teljesítményt nyújt. A kontroll másik eszköze lehet az, hogy
a kategóriakapitány szerepet rotálja.

15) Elemezze el az áruk, termékek márkázásának legfontosabb stratégiáit!

Gyártói márka az a márka, amely egy gyártó tulajdonában van (pl. Adidas, Audi, Boci csoki, BCoca-
Cola). Ez lehet konkrét termék, szolgáltatás, de sokszor a márkanév magát a céget is jelöli.

Kereskedelmi vagy saját márka az a márka, melyet a gyártók a kereskedelem megbízásából a

kereskedelem számára – lényegében bérmunkában – gyártanak. A kereskedő általában nem valósít
meg termékfejlesztést, nem végez alapanyag-beszerzést, nem gyárt, csak megrendeli a terméket az
előállítótól, és a csomagolásra rátesz egy címkét a saját vagy a saját márkájának a nevével (pl. Spar,
CBA, Aro és Cherokee termékek).
A beszállító nem tüntetheti fel saját emblémáját, szóvédjegyét stb. a csomagoláson, legfeljebb csak a
saját cégnevét, de azt is meghatározott módon, olyan kicsi betűmérettel, hogy a vásárló által csak
célzott figyelemmel legyen olvasható. Ennek következtében a vásárló a terméket a kereskedő
termékének véli. A tényleges előállítóról nem is tud vagy az közömbös számára. Az is megesik, hogy
egy gyártó több hálózat saját márkás termékét is gyártja. Így tesz például a Ceres Sütő (régebben
Győri Sütő): saját termékei mellett Tesco és CBA szeletelt tartóskenyeret is gyárt.

Az élelmiszer-kiskereskedelem koncentrálódásával és globalizálódásával a saját márkák fejlődése is

felgyorsult Magyarországon. A kereskedelmi márka korábban elsősorban olcsó alternatíva volt, ma
azonban egyre inkább egyenrangú eszköz a kereskedelem kezében. Ezt a folyamatot a pénzügyi és
gazdasági válság is gyorsította. A nagy- és kiskereskedők azon képessége, hogy megtalálják az ideális
egyensúlyt a gyártói és a kereskedelmi márkák között, kulcstényezővé vált a sikerhez vezető úton.

A trend várható növekedését támasztja alá a diszkontok (Lidl, Penny, Aldi, Profi) várható növekedése
is. A kereskedelmi márkák elterjedésében ugyanis jelentős szerepet játszanak a diszkontok által
forgalmazott saját márkák.

Licence
A licensing folyamata egy egyszerű munkakapcsolaton alapul – a márkatulajdonos (jogadó) az
ügynökség közvetítésével engedélyezi egy harmadik félnek (ügyfél) a kiválasztott márka/márkák
ideiglenes használatát, mely magába foglalja a márkanév, logó, képi anyagok és minden egyéb, a
törvény által levédett tartalmak használatát. Ezen együttműködés világosan meghatározott feltételek
mellett jön létre, mely által az ügyfél egy termék vagy szolgáltatás fejlesztésére és értékesítésére lesz
jogosult. Az adott termékhez való megfelelő márka kiválasztása és használata növeli a termék
népszerűségét, valamint annak eladását is, további bevételhez juttatva ezáltal az ügyfelet.
16) Elemezze el az online aukció típusait! Milyen szerepet játszanak e módszerek a beszerzésben a
kiskereskedelmi vállalatok esetében.

Az aukciónak két alaptípusa létezik, a hagyományos aukció, például a műkincs-kereskedelemben

jellemző módon, ahol egy eladó által kínált termékre több vevő licitál egyidejűleg. A másik a fordított
aukció, ahol egy vevő több eladót versenyeztet. Az elektronikus beszerzésben ez utóbbi megoldás,
melyet árlejtésnek is hívunk, terjed fokozatosan.
Aukció típusok
 Hagyományos
o A kereskedők mennek a szállítókhoz, hogy adják el a termékeiket
o Szállító meghirdeti, vásárlók licitálnak
o Az nyer, aki magasabbat ajánl
 Fordított
o Meghirdeti, hogy mit szeretne vásárolni, és meghívja azokat a
szállítókat, akiknek van ilyen termékük, hogy ajánlatot tegyenek
szállítók pályáznak

Az elektronikus aukció egy olyan beszerzést támogató eszköz, amely egy időben, egy adott
elektronikus felületre meghívott ajánlattevők között dinamikus versenyközeget alakít ki, és a
kedvezőbb ajánlat megtételét, valamint az ajánlatok rangsorolását elektronikus eszköz segítségével,
automatizáltan teszi lehetővé. A hagyományos árveréssel szemben a résztvevőket a vevő egy on-line
felületre hívja meg, illetve a verseny során a licitálás iránya fordított (reverse-auction), tehát az
ajánlattevők egyre kedvezőbb ajánlati árak megajánlásával licitálnak a beszerzés tárgyára a saját
helyezésük és a legjobb ár figyelembevétele mellett.
Előnye: Versenyhelyzetet teremt az ajánlattevők között az árak dinamikus mozgásának biztosítása
mellett, ezáltal rövid időráfordításon belül a legjobb árat és értéket érve el a beszerző számára

Az elektronikus eszközöket megfelelően kell használni ahhoz, hogy eredményt tudjon felmutatni az
ajánlatkérő. Az elektronikus aukció lebonyolításával a vállalati beszerzésben átlagosan 2–12%-os
megtakarításról lehet beszélni, esetenként 20%-ot meghaladó megtakarítással is lehet találkozni
piactól függően.

17) Kérem, elemezze el az EDLP és a HiLo árpolitikákat!

Mindennap alacsony árak” stratégiája (EDLP)

A „mindennap alacsony árak” stratégia (Every Day Low Prices) során a kiskereskedő egy
viszonylag alacsony árszintet alakít ki, amely hosszabb időn keresztül változatlan. A
„mindennap alacsony árak” az átlagos árszínvonal alatti, de nem feltétlenül a legalacsonyabb
árat jelentik. Továbbá erre az árstratégiára nem jellemző az időszakos árakció.

„Magas-alacsony árak” stratégiája (HiLo)

A „mindennap alacsony árak” stratégiájával ellentétben a „magas-alacsony árazás” (High-

Low) során a kiskereskedő az átlagos árszínvonalnál magasabb árakat állapít meg, de
rendszeres időközönként nagyobb árengedményeket ad, amelyek a „tartósan alacsony árak”
színvonala alá megy. Nagyon sok kiskereskedő követi ezt az árképzést, és akciós újságban
tájékoztatja a fogyasztókat a heti árkedvezményekről.
Mindkét árstratégia eltérő előnyöket kínál a kiskereskedőknek. A „mindennap alacsony árak”
stratégia kedvező lehet a kiskereskedelmi vállalat számára:

 A tartósan alacsony árak stratégiája nagymértékben hozzájárul a kiskereskedő pozitív

árimázsához. A tartósan alacsony árak esetén a fogyasztók kevésbé kérdőjelezik meg,
hogy a kiskereskedő árai mennyire hitelesek. Ha a fogyasztó a következő héten az általa
vásárolt terméket 30 százalékkal olcsóbban látja a polcokon, akkor úgy érzi, rossz üzletet
kötött, és többet fizetett a termékért, mint annak a valóságos értéke.
 A működési költségekre is jótékony hatással van a tartósan alacsony árak politikája. A
relatíve változatlan árszínvonal egyenletesebbé teszi a fogyasztói keresletet, így a
szükséges készletállomány is jobban becsülhető, ami egyrészt megakadályozza az
áruhiány kialakulását, másrészt pedig költségmegtakarítást jelent a kiskereskedőnek.
 Az egyenletes kereslet miatt jobban tervezhető az eladószemélyzet munkája, ami
szintén a költségek csökkenéséhez járul hozzá.
 Mivel a tartósan alacsony árakat alkalmazó üzletekre nem jellemző, hogy rendszeres
akciókat szerveznek, ezért a kiskereskedő reklámköltségei is csökkenek. A mindennap
alacsony árakat hangsúlyozó kiskereskedelmi láncok általában kevés szolgáltatást és nem
túl mély választékot nyújtanak, amely megtakarítást a kiskereskedő a kiskereskedelmi
árakban érvényesít a fogyasztók felé.
 A „mindennap alacsony árak” normál jószágként viselkedő árucikkek esetében pozitív
hatással vannak a keresletre, azaz az árszínvonal-csökkenés magasabb árbevételt generál.
Azonban figyelembe kell venni, hogy ez a keresletstimuláló hatás csak rövid távon
érvényesül, mivel a fogyasztók megszokják a tartósan alacsony árakat.
 A hiteles árpolitika, a költségcsökkentés, valamint a rövid távú keresletnövekedés
mellett a tartósan alacsony árak ideális környezetet teremtenek a kereskedelmi márkák
számára. Az árak közötti különbség csökkenésével ugyanis a gyártói és kereskedelmi
márkák között észlelt minőségkülönbség is csökken.

A magas-alacsony árstratégiát választó kiskereskedők árdiszkriminációt valósítanak meg, azaz

különböző fogyasztói csoportoknak más árakat szabnak.

 A magas-alacsony árakat alkalmazó stratégia előnye az, hogy ugyanazt a választékot

különböző árérzékenységű célcsoportoknak is értékesítheti, felkelti az érdeklődést,
megmozgatja az árukészletet, a minőség és a szolgáltatás hangsúlyozása kerül előtérbe. A
fogyasztókat árérzékenységük alapján választja szét az akciós ár, mivel a kevésbé
árérzékeny vásárlók normál árszinten is hajlandóak megvásárolni az árut, azonban a
nagyobb mértékű árengedményekkel az árérzékeny fogyasztókat is be tudja vonzani a
kiskereskedő. Érdemes elgondolkodni azon, hogy mi váltja ki a fogyasztók
árérzékenységét. Az egyik legnyilvánvalóbb válasz a vásárlóerő, a kisebb vásárlóerővel
rendelkező vevők. Azonban nem csupán a jövedelem, hanem az ártudatosság függvénye
is az árérzékenység. Az ártudatos vásárlók az átlagosnál több időt töltenek a különböző
kiskereskedők ajánlatainak összehasonlításával, tájékozottabbak az árak terén, ami növeli
árérzékenységüket.
 Az árdiszkrimináción alapuló magas-alacsony árstratégia azért előnyös a kiskereskedő
számára, mert míg a lojális, nem árérzékeny fogyasztók stabil keresletet és profitot
biztosítanak, addig az akciók az árérzékeny fogyasztók bevonásával az üzlet
látogatottságát és az értékesítési volument növelik.
  További előny lehet, ha az akcióknak hosszú távú hatása van, azaz a termékkategória
forgalma tartósan megnövekszik. Ha például a snacktermékek rendszeresen szerepelnek
az akciós kínálatban, akkor bizonyos idő eltelte után a kategória iránti kereslet is
emelkedik.
 A legtöbb esetben azonban az akcióknak rövid távú hatásuk van a forgalomra, de az
időszakos árcsökkentések csökkenthetik az üzlet észlelt árszínvonalát.

A „mindennap alacsony árak” egyik legfontosabb feltétele a keresleti tényezőkön túl, hogy a
kiskereskedő kedvező feltételek mellett szerezze be az árut a szállítóktól. Néhány nagy
gyártó cég is alkalmazza a „mindennap alacsony beszerzési árak” politikáját. A beszerzési
költségek csökkentése révén megteremthető a „mindennap alacsony árak” háttere, amely
kompenzálja a kiesett kiskereskedelmi árrést.

18) Kérem, elemezze el az ármeghatározási stratégiákat!

Bevezetési árstratégiák
• gyors lefölözési stratégia: a magas ár és a magas marketingkommunikációs költségek kombinációja,
(fontos a márka tudatosság)
• lassú lefölözési stratégia: magas ár és alacsony marketingkommunikációs költségek, (vállalati
reputáció)
• gyors behatolási stratégia: alacsony ár és magas reklámköltségek, (időtényező fontos)
• lassú behatolási stratégia: alacsony ár és alacsony marketingkommunikációs költségek
kombinációja, (pl. kereskedői márkáknál)

A piac lefölözése – magas ár, sok a vevő, a kisebb termelési volumen nem növeli az
egységköltséget, a magas ár nem vonz további versenytársakat,
Vezető termékminőség. –kiváló minőségű termék, erős branding
Túlélés - Csökkentik az árakat,
A folyó nyereség maximalizálása - Az az az árat, amelyik a legnagyobb folyó nyereséget,
vagy a beruházások legnagyobb hozamát biztosítja.
A befolyó cash bevétel maximalizálása, felgyorsítása Hosszú távon a nyereség és a
piacrészesedés maximalizálásához vezet.
Az árbevétel maximalizálása - Az árak a lehető legalacsonyabbak, ezt nevezik behatolásos
árképzésnek.

Egyéb árképzési Stratégiák

földrajzi árképzés (milyen áron adja termékeit a különböző helyeken és országokban),
az árleszállítás és –engedmény, az ösztönző árképzés (pl. reklámár, alkalmi ár, alacsony
kamatú részletfizetés, hosszabb törlesztési időszaki árengedmény),
a diszkriminatív árképzés (vásárlók, termékek vagy helyi különbségekhez igazít) valamint a
termékmix árképzés (a termékmix / halmaz egészének nyereségét maximalizáló árak
kiválasztása)

19 ) Kérem, elemezze el a kiskereskedelmi teljesítmény mérésének területeit!

Módszerek a kereskedelmi teljesítmény mérésére

1. Ügyfélszolgálat (Customer Service)
2. Belső hatékonyság
3. Keresleti rugalmasság
4. Termékfejlesztés

Ügyfélszolgálati mutatók
„build to stock” szituáció
▪ Teljes rendelési kitöltési arány és rendelésisor teljesítési arány
▪ Időben történő kézbesítés mértéke
▪ A teljes megrendelések értéke és az utómegrendelések száma
▪ Az utódrendelések gyakorisága és időtartama
▪ Visszatérési aránya

„build to order” szituáció

• Válaszidő és az időbeni teljesítési arány
• Időben történő kézbesítési arány
• A késedelmes megbízások értéke és a késedelmes megbízások száma
• A késedelmes megrendelések gyakorisága és időtartama
• A jótállás visszaadása és javítása száma

Belső hatékonysági mutatók

• Készletérték
• Készlet fordulat
• Értékesítés eredményessége
• Készpénz ciklusidő

A kereslet rugalmassági mutatói

• Upside Flexibility
• Outside Flexibility
• Aktivitási ciklus ideje

Termékfejlesztési metrikák
• Az elmúlt évben bevezetett összes eladott termék százalékos aránya
• Az elmúlt évben bevezetett termékek teljes eladásának százalékos
aránya
• Ciklusidő az új termék kifejlesztésére és szállítására

Teljesítménymérés:
1. ügyfélszolgálat:
build to stock szituáció (tömegtermékek piaca, milyen a termék minősége,
értékesítése)
i. időben történő kézbesítés mértéke
ii. utórendelések gyakorisága
iii. visszatérési aránya
 build to order szituáció (szolgáltatás színvonala) ügyfél felveszi a kapcsolatot
az ügyfélszolgálattal
i. válaszidő és időbeni teljesítés arány
ii. időben történő kézbesítési arány
iii. késedelmes megrendelések gyakorisága és időtartama
iv. jótállás visszaasáda és javítási száma

2. belső hatékonyság: (meghatározzák a profitot)

 mekkora készletnagysággal dolgozom
 készlet fordulat
 értékesítés eredményessége (milyen árréssel tudom eladni)
 készpénz ciklusidő (mennyi idő múlva jutok pénzhez)

3. kereslet rugalmasság mutatói:

 upside (többet akar venni mint amennyit megrendelt)
 outside (más terméket hozzá tudok e csatolni, tudok e alkalmazkodni
az igényváltozáshoz)
 aktivitási ciklus ideje (milyen gyorsan tudok reagálni)

4. termékfejlesztési metrikák
 az elmúlt évben bevezetett összes eladott termék százalékos aránya
 az elmúlt évben bevezetett termékek teljes eladásának százalékos aránya
 ciklusidő az új termék kifejlesztésére és szállítására

20) Elemezze meg az vállalat irányítást, illetve ellátási láncot támogató főbb információs
rendszereket!
A folyamatok, funkciók, felhasználás és technikai megoldások tekintetében az információs
rendszereket négy nagy fő részre bonthatjuk: tranzakciós és erőforrástervezési alrendszer és az
ehhez kapcsolódó döntéstámogató alrendszer, illetve az ellátási láncban kooperáló szervezetek
hatékony együttműködését biztosító kommunikációs alrendszerre.

A tranzakciós alrendszer a vállalatirányítási rendszer alapja. Ez az alrendszer tartalmazza az üzleti és

logisztikai tranzakciók múltbeli és jelenlegi adatait.
A rendszerek egymásra épülését, fejlődési tendenciáit és integráltságukat jól tükrözi, hogy míg a
tranzakciós alrendszer a logisztika alapfunkcióit támogatja, addig az erőforrástervezési alrendszer a
tervezési folyamatok átláthatóbbá, kiszámíthatóbbá tételét tűzte ki célul.

A különböző tervezési döntések közül - a döntéstámogató információs rendszer fejlődése

szempontjából - kiemelkedő jelentősége van a szükséglet-meghatározás folyamatának, illetve
azoknak az elemzési eszközöknek és a mögöttük álló információs megoldásoknak, melyek ezt
támogatják. A szükségletek meghatározása nem jelent mást, mint annak megállapítását, hogy melyik
terméket melyik fogyasztó (illetve megrendelő), hol, mikor milyen mennyiségben fogja igényelni.
A kommunikációs alrendszer a vállalaton belüli és vállalatok közötti kommunikáció fejlődését -,
jelentősen javította az integrált vállalatirányítási rendszerek fejlődése, ezen belül az egységes és
integrált adatbázis és a működési folyamatok, eszközök standardizálása. A kommunikációs rendszer
részének tekintjük a hatékony információáramlást, információcserét és erre épülő kommunikációt
biztosító automatikus azonosító rendszereket is.