10.

Tétel
Mutassa be a készletkezelés, készletnyilvántartás szerepét, alapját, módszereit,
bizonylatait! Ismertesse a papír alapú és az elektronikus nyilvántartás közötti
különbségeket, előnyöket és hátrányokat!

Kulcsszavak, fogalmak:
• Készletek kezelése, nyilvántartása
• Átadás-átvétel, bevételezés, kivételezés, visszavételezés, kárfelvétel, leltározás
• Papír alapú nyilvántartás, elektronikus raktár-technológia

A vállalkozások életében a tevékenységük folyamatos biztosításához kisebb-nagyobb készletekkel kell

rendelkezni. Mivel a készleteknek pénzben kifejezhető értékük van, hozzátartoznak a vállalat
vagyonához, ezért a jogszabályok megkövetelik a készletek pontos nyilvántartását, változásuk
nyomon követését. Ezt a vállalkozások megtehetik folyamatos változáskövetéssel, vagy időszakonkénti
leltárral. Érthető viszont, hogy egy termelő vagy kereskedő vállalkozás nem tud eredményesen,
gazdaságosan működni, ha a nyilvántartásait csak évente egyszer pontosítja, így adott esetben nem tud
megfelelő beszerzési vagy értékesítési döntést hozni.

A fentiek miatt egy vállalkozás számára kulcsfontosságú kérdés a készletek kezelése, a készletek
mozgásának, változásának követése, a pillanatnyi rendelkezésre álló mennyiségek nyilvántartása.
A készletek mozgását, nyilvántartását végezhetjük papír alapú bizonylatolással, teljesen
elektronikus (számítógépes) módon vonalkódos, vagy RFID technológiát alkalmazva, és ami a
legelterjedtebb: vegyes rendszerben. A készletnyilvántartás fogalma, alkalmazott bizonylatok meg-
nevezése, folyamatok a papír alapú rendszer megnevezéseit használja, annak ellenére, hogy gyakran
ez már egy integrált vállalatirányítási rendszer (ERP) részeként a raktárirányítási-
készletgazdálkodási modul része.
A készletek változása, kezelése a készletmozgásoknak megfelelően következők:

Átadás-átvétel: A raktárba külső beszállítótól érkezett árukat, mielőtt vállalati

készletnyilvántartásba felvezetnénk, át kell venni a szállítótól.
Az átadás-átvétel alapja a szállítólevél, melyen fel van sorolva az érkezett áru pontos
megnevezése, mennyiségi egysége, mennyisége, értéke. Ha az átvevő nem talált eltérést,
vagyis minden rendben volt, akkor a szállítólevélen igazolja az áru átvételét. A szállítólevél
első példánya marad nála, hiszen ez lesz a további tevékenységének az alapja. Ennek
a folyamatnak az ellenkezője zajlik le, amikor a megrendeléseknek megfelelően
komissiózott szállítási egységek mellé adott szállítólevélen átadja az árut a vevő
képviselőjének, és a szállítólevél saját példánya fogja képezni a készlet csökkentésének az
alapját.

Bevételezés: A beérkezett árukat a szállítólevél alapján vagy papír alapú „bevételezési

jegy" bizonylaton, vagy közvetlenül a raktári készletnyilvántartó rendszerbe rögzítik, ez a
bevételezés lesz az alapja a készletnyilvántartó kartonon való változások rögzítésének.

Kivételezés: A raktári készletből feldolgozásra, felhasználásra igényelt anyag raktári

készletből kivétele, a bizonylata a készlet kivételezési bizonylat, melyen fel kell tüntetni
az igényelt készlet megnevezését, mennyiségét, valamint a ténylegesen kivett anyag
megnevezését, mennyiségét. Valójában ez a "belső célra" való komissiózás folyamata,
bizonylata. A ténylegesen kiadott cikkek nyilvántartott mennyiségét ezen bizonylat alapján
rögzítik a nyilvántartásokban.
Visszavételezés: A visszavételezés során a korábban kiadott, de fel nem használt készletek
raktárba visszahozása történik meg. A visszavételezés rögzítésére a készlet
visszavételezési bizonylat áll rendelkezésre.
A visszavételezési bizonylaton feltüntetésre kerül a visszaküldött anyag megnevezése,
állapota, mennyisége, a visszavett anyag mennyisége.
A visszavett anyag mennyiségével ismét megnövelik a raktárkészletet, a visszaküldött és
nem visszavett anyagot elkülönítik, selejtezésre előkészítik.

Kárfelvétel: A raktárak működése során sajnálatos módon előfordulhat, hogy egy

készletelem megsérül, minősége megromlik, illetve eltulajdonítják, vagyis a vállalat
szemszögéből kár keletkezik. A tényleges kár felmérésére bizottságot hoznak létre,
kárfelvételi jegyzőkönyvben rögzítik a káreseményt, a megrongálódott, megsemmisült,
eltűnt készletek megnevezését, mennyiségét, és javaslatot tesznek a kár rendezésére, az
esetleges fegyelmi felelősség kivizsgálására, illetve a nyilvántartások módosítására.
Leltározás: Célja alapjában a készletek és a nyilvántartások összevetése, összehasonlítása. A
leltározás során tételesen megszámlálásra kerülnek a leltározási utasításban szereplő
készletelemek, ezek mennyisége és állapota a nyilvántartásokkal összevetésre kerülnek.
Amennyiben eltérés (többlet vagy hiány) tapasztalható, a kárfelvételhez hasonlóan intézkedni
kell az eltérés okának felderítésére, esetleges felelősségre vonásra, a nyilvántartások
pontosítására.