1.

A logisztika fogalma
A logisztika fogalma, feladata, főbb területei, a logisztikai definíciók legfontosabb elemei.
A logisztika szerepe, térhódításának okai, a logisztika fejlődését meghatározó tendenciák
A logisztika a görög logo (gondolkodás), logos (értelem), logostikos (logikusan) szavakból
származik. Kialakulása a második világháború idejére tehető, az Egyesült Államok hadserege
alkalmazta először, ugyanakkor már az ókori Görögországban valamint a Római és a Bizánci
Birodalomban is voltak logisztikai feladatokat ellátó tisztek, akik biztosították és raktározták
az élelmet, gondoskodtak a szállásról.
A logisztika napjainkban virágkorát éli, rengeteg definíciója létezik.
A logisztika:
- az anyagok, áruk, termékek, információk;
- beszerzésének, raktározásának, mozgatásának, rakodásának, csomagolásának,
informatikai támogatásának, szállításának tudománya;
- célja a vevői kiszolgálási folyamat hatékonyságának és színvonalának növelése és a
teljes logisztikai folyamat összköltsége közötti optimális állapot meghatározása és
elérése.
A logisztika feladata az anyagok és információk áramlásának szervezése, irányítása valamely
tudatosan választott célrendszer megvalósítása érdekében. Vagyis a logisztika a gazdasági
életben a teljes ellátási lánc szervezésével és irányításával foglalkozik, ezért is használják
manapság szinonimaként az ellátási lánc menedzsment kifejezést.
A vállalati logisztika funkciói a nyersanyagok, félkészgyártmányok, késztermékek és az ezzel
összefüggő információk szállítási pontról fogadási pontra történő hatékony, a költségek
szempontjából kedvező mozgatásának és tárolásának a vevő igényeinek megfelelő tervezési,
végrehajtási és ellenőrzési folyamatát biztosítják.
A logisztika célkitűzéseit a 9M elvvel szemléltethetjük:
o Megfelelő anyagot
o Megfelelő információt
o Megfelelő energiát
o Megfelelő mennyiségben
o Megfelelő minőségben
o Megfelelő időben
o Megfelelő személy
o Megfelelő helyre
o Megfelelő költséggel
A logisztika 4 fő részre osztható:
o Ellátási logisztika
o Gyártási logisztika
o Értékesítési logisztika
o Hulladékkezelési logisztika
Kialakulásának és fejlődésének okai, szerepe:
- Világháború utáni állapot, a helyreállításhoz szükséges árumennyiségek iránt az
igények gyorsabban nőttek, mintsem azokkal a termelés, lépést tudott volna tartani.
- Felismerték, hogy a nagy volumenű gyártás jobb hatékonyságot eredményez, a
létrejött nagy cégek a figyelmüket a növekvő tőke kezelésére fordították
- USA elért egy pontot, ahol a piac már nem tudta felvenni a megnövelt kibocsátást, az
üzleti szervezetek számára fontossá vált az eladások megtartása és növelése egy adott
földrajzi határon belül. Marketing szakértőkre lett szükség a versenyhelyzet
fenntartásához és javításához.
- Új fejlesztési irányok, mint pl. reklámok, kutatások, fejlesztések, de a termékek
hatékony áramoltatása a gyártósortól a felhasználókig gondot okozott, gyakran alakultak
ki szűk keresztmetszetek a gyártósor után.
- Eladási igényeknek megfelelő raktározás vált egyre népszerűbbé, de még raktározással
sem tudták mindig időben odahelyezni az árukat ahol igény volt irántuk, felárért
rohamszállítások is szükségessé váltak.
- 2 markáns változás, amelyek elsősorban a marketing területéről indultak ki:
o A fogyasztók változatosabb árukínálatot igényeltek
o A potenciális árusítóhelyek számának növekedése
- Ezen két változás a logisztikai költségek rohamos növekedését eredményezte.
- A különböző logisztikai funkciókban lévő menedzserek számára a fő cél tehát a
költségek csökkentése volt. Ezt a következő eszközökkel igyekeztek elérni:
o A felsőbb vezetés a költségek alakulásáról jobb tájékoztatást kapott
o A szervezeti változtatások célja a költségminimalizálás volt
o A szállítás, a raktározás és a készletezés összköltségének minimumát keresték,
azaz a költségkonfliktusokban a legkisebb költséggel járó kompromisszumra
törekedtek.
- A logisztikai szervezet vezetése nem tartozott a felső vezetési szinthez, így habár a
vállalatok egyes részeinek menedzsmentje már alig volt javítható a teljes körű logisztika
még mindig nem integrálódott a vállalati irányításba, és így a pl. a szállítás és készletezés
közötti költségkonfliktusok feloldása sem lehetett sikeres.
- A disztribúciós rendszerek még tervszerűtlenek és kialakulatlanok voltak, az
áruelosztást a vállalatok főként a saját járműparkkal oldották meg, a termelők a
termelésre a kereskedők a kereskedésre összpontosították a figyelmüket, az áruk pedig
valamilyen úton-módon eljutottak az egyik helyről a másikra.
- 1960-70: a logisztikai tevékenységek integrációja a beszerzési, a termelési és az
elosztási logisztika összekapcsolása.
- Még nagyobb igény az áruválaszték szélesedésére. A logisztika egyre fontosabbá vált.
- Jellemzők:
o ügyfelek részére nyújtott szolgáltatások fontosságának felismerése,
o menedzserek új szerepköre (egyre inkább bevonják őket a vállalat stratégiai
kérdéseinek megoldásába),
o logisztikusok új helye a struktúrában,
 o a beszerzési és termelési logisztika egymáshoz kapcsolása
o technológiai haladás.
1980-tól napjainkig
- Magyarországon késett a logisztikai kérdéskör, a multinacionális vállalatok példáját
követve kezdett csak terjedni.
- A további fejlődések:
o A logisztikai tevékenységek pontos költségfeltárása, logisztikai teljes költség
szemlélet kialakulása
o A nagy nemzetközi, multinacionális vállalatok számának és méretének
növekedése (nagy méretekben rejlő termelés előnyeinek kihasználása miatt)
o A logisztikai menedzsment munkáját segítő technológiai fejlődés
(információtechnológia fejlődése)
A logisztika szerepe, térhódításának okai:
A termékek életciklusa az elmúlt 20-25 évben a fejlett országokban rohamosan csökkent,
egyre gyorsabban fejlesztették ki az újabb és újabb termékfajtákat. Az életcikluson belül
egyre fontosabb lett az ellátás, termelés, elosztás együttes átfutási ideje. Ez az összetevő
részfolyamatok idejének, valamint a bennük kialakuló készletek csökkentésével,
megszüntetésével rövidíthető. A termelési időt minden vállalat a saját hatáskörén belül
gépesítéssel, automatizálással, a JIT-elvvel, Kanban-módszerrel, az MRP-módszerrel stb.
tudta csökkenteni. Az ellátás és az elosztás idejének csökkentéséhez azonban a közreműködő
vállalatoknak együtt kellett megoldást találni, a termelési logisztikában alkalmazott
eljárásokat ki kellett terjeszteni erre a két területre is.
Szükséges a fogyasztói igények pontos ismerete ahhoz, hogy az anyagellátás aktuális
lehívások alapján minimális készletezéssel történjen. Bevezetésre kerültek a számítógéppel
integrált rugalmas gyártó rendszerek, illetve a szállítási rendszert is igyekeznek a logisztikai
rendszerbe integrálni.
A logisztika fejlődését meghatározó tendenciák:
- Növekszik a megrendelésre történő termelés részaránya, a rugalmas gyártórendszerek
területe bővül. Fokozódik a szerelési részfolyamatok jelentősége.
- Tovább csökken a gyártás-mélység, fokozódik az ellátási igény, felértékelődik a
beszerzési logisztika és marketing.
- A globális vállalatok, hogy jobban megfeleljenek a piaci viszonyoknak, több
telephelyen végzik tevékenységüket, ennek következtében a beszerzési és ellátási
hálózatok tovább bővülnek.
- Felértékelődik az idő, mint minőségi jellemző jelentősége
- Növekszik a logisztikai szolgáltatások iránt igény
- A szolgáltatási és gyártásmélység csökkenésével egyre kisebb tömegű és egyre
nagyobb értékű termékek gyakori eljuttatásával kell számolni. Növekszik az igény a
pontos eljuttatásra.
- Integrált ellátási hálózatok kialakulásával csökken az elosztási rendszer lépcsőinek a
száma.
- A vállalatok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a vevőkiszolgálási színvonal
növelésére. Nem annyira a termékek, mint inkább a kapcsolódó szolgáltatások lesznek
különbözőek.
- Az elhasznált termékek újrahasznosítása, vagy semlegesítése még inkább az elosztási
folyamat részét képezik.
- Az ellátó, termelő és a fogyasztó együttműködésében tovább növekszik az adatátvitel,
az információcsere és az e- kereskedelem szerepe.
- A logisztika területén is felértékelődik a tudás(menedzsment) szerepe. Új optimalizáló
algoritmusok jelennek majd meg.
A logisztikai mai megközelítései
SCM: a vállalatok közt átívelő logisztikaként fogjuk fel.
Készletszempontú megközelítés: úgy definiálja a logisztikát, mint az alapanyagok
mozgatásának, tárolásának hatékony irányítását. Ebben a megfogalmazásban a logisztika a
készletekkel való törődés, függetlenül attól, hogy azok mozognak vagy sem
Mozgatás: különböző szállítási módszerek kiválasztása és alkalmazása.
Tárolás: a különböző tárolóhelyek méretével, számával, elhelyezésével, feltöltési és ürítési,
tárolási rendjével foglalkozik.
Raktározás: az anyagok fizikai elhelyezését, kezelését értjük.
Készletezés: magába foglalja a raktározást, ill. ide tartoznak a döntési mechanizmusok és a
rendszer logikai működése.
Életciklus szemlélet: megközelítés egy adott tevékenységnél azt jelenti, hogy a termék vagy
rendszer teljes életét figyelembe vesszük. Katonai logisztikából származik. (autóknál hasznos)