Ivir SCM 2021

Gazdaságinformatikus mesterszak
Vállalatirányítási informatika szakirány
Integrált vállalatirányítási
rendszerek
Súlyponti területek:
ERP, CRM, SCM, PLM
Martinek Péter – V1 Fszt. 015

1-5*. EA - Bev, SCM (23 dia/ea )
Török Mariann – V1 Fszt. 014
1
6-14* EA - CRM
A technológia és az üzleti érték
összefonódása
2
Enterprise Resource Planning – vállalati
erőforrás-tervező rendszerek
• Az ERP (Enterprise Resource Planning – vállalati erőforrás-tervező)

rendszerek legfőbb célja a készletek ellenőrzése, a beszerzés,
gyártás, értékesítés logisztikai tevékenységeinek irányítása, az
üzleti folyamatok lebonyolítása, valamint a pénzügyi és számviteli
könyvelés támogatása a vállalati célokban megfogalmazott módon,
profitnövelési célzattal.
• Legfőbb szabályzó környezetet a törvények jelentenek, főként a
számviteli és az ÁFA törvény. Az ERP rendszereket kis-, közepes
és nagyvállalatok egyaránt alkalmaznak különböző részletezettségi
szinttel.
3
Customer Relationship Management –
ügyfélkapcsolat-menedzsment rendszerek
• A CRM (Customer Relationship Management – ügyfélkapcsolat-

menedzsment) lényege az ügyfélkapcsolat-menedzsment
holisztikus stratégiai megközelítése, amelynek célja
részvénytulajdonosi érték létrehozása.
• A CRM rendszerek a kapcsolatmarketing információs technológiával
támogatott formája.
• Legfőbb irányító elve a marketing, ezen belül a kapcsolatmarketing.
• Legfőbb alkalmazói a közepes és a nagyvállalatok (biztosítók,
bankok, AUDI, DELL, IBM, Proctel&Gamble, GE, TESCO, Auchan),
akiknek sok közvetlen vevője és/vagy viszonteladója van.
4
Supply Chain Management – ellátási/beszállítói
lánc menedzsment rendszerek
• Az SCM (Supply Chain Management – ellátási/beszállítói lánc
menedzsment) rendszerek célja a beszállítók, a gyártók, az elosztó
központok, a viszonteladók, a kiskereskedők hálózatának hatékony
integrálása annak érdekében, hogy a nyersanyagbeszerzést,
annak átalakítását félkész és késztermékké, a késztermékek
elosztását a fogyasztók felé a megfelelő mennyiségben, a megfelelő
helyre, a megfelelő időben a kívánt szolgáltatási színvonalon
végrehajtsa minimális költségszinten.
• A résztvevők egyesítik erőforrásaikat miközben megőrzik
önállóságukat.
• Legfőbb vezérlő elve az együttműködésen alapuló gazdaságosabb
működés elérése.
5
Product Lifecycle Management –
termékéletciklus-menedzsment rendszerek
• A PLM (Product Lifecycle Management – termékéletciklus-
menedzsment) rendszerek stratégiai üzleti megközelítésben
alkalmazott átfogó üzleti megoldások, melyek a kollaboratív
termelés, menedzselés és terjesztés érdekében a terméket
meghatározó információt megosztják a termékkel kapcsolatba
kerülő üzletfelek között a termék születésétől az élete végéig –
integrálván az embereket, folyamatokat, üzleti rendszereket és az
információt. A PLM képezi a termék információs bázisát a cég és az
ellátási lánc mentén elhelyezkedő partnerei számára.
• A legfőbb irányító elvek és szabályzó törvények az egyes életciklus-
szakaszokban (fejlesztés, bevezetés, növekedés, érettség,
hanyatlás) eltérőek. Új elemként hangsúlyosan megjelennek a
környezetvédelemmel foglalkozó törvények.
6
Supply Chain Management
Ellátási lánc menedzsment
7
Supply Chain Management – ellátási lánc
menedzsment rendszerek
• Az SCM (Supply Chain Management – ellátási lánc menedzsment)
rendszerek célja a beszállítók, a gyártók, az elosztó központok, a
viszonteladók, a kiskereskedők hálózatának hatékony integrálása annak
érdekében, hogy a nyersanyagbeszerzést, annak átalakítását félkész és
késztermékké, a késztermékek elosztását a fogyasztók felé a megfelelő
mennyiségben, a megfelelő helyre, a megfelelő időben a kívánt
szolgáltatási színvonalon végrehajtsa minimális költségszinten.
• A résztvevők egyesítik erőforrásaikat miközben megőrzik önállóságukat.
• Legfőbb vezérlő elve az együttműködésen alapuló gazdaságosabb
működés elérése.
• Az SCM feladata logisztikai jellegű. Számviteli, könyvelési feladatokra nem
tér ki, melyek vevői vagy szállítói könyvelések, gyakran három szereplő
részvételével.
8
Partneri viszony kialakulása
• A megrendelő és a beszállító kapcsolatának jellege az elmúlt évtizedekben
megváltozott:
– a rövid távú, tranzakció központú versenykapcsolatot felváltja
– a hosszú távú, kölcsönös előnyökön alapuló partneri viszony.
• Nem minden beszállítójával alakít ki egy vállalat partneri viszonyt. A
partnerség kialakulásának valószínűsége annál nagyobb, minél erősebb
pozícióban van a szállító, azaz például
– minél fontosabb része a végterméknek a beszállított termék,
– minél kevesebb vállalat tud hasonló terméket szállítani,
– minél értékesebb és/vagy nagyobb mennyiségben érkezik a termék a
beszállítótól.
• Másoldalról, a beszállítók ráébredtek arra, hogy bár nem állnak közvetlen
kapcsolatban a vásárlókkal, de sikerük a végső gyártó sikerén múlik.
• Japánban: keiretsu (korábban Zaibatsu)
9
Az ellátási lánc legfőbb jellemzői
• A partneri viszony kialakulása végig gyűrűződik a teljes beszállítói láncon, a
másod-, harmad-, sokadszintű beszállítókig.
• A partneri viszony jellemzője:
– nem az a célja a beszállítóknak, hogy minél több terméket „rásózzanak” a
közvetlen vevőjükre,
– hanem az, hogy a végső fogyasztók igényeinek kielégítéséhez saját termékükkel
minél jobban hozzájáruljanak.
• Egy- egy ellátási lánc egy-egy szál a vállalatok kapcsolatrendszerében, a
kapcsolati hálóban.
• Az ellátási lánc a fogyasztók érdekeit helyezi előtérbe.
• Az ellátási láncot az anyagi-, az információ- és a pénzáramlási folyamatok
vállalati határok nélküli összhangjára törekvő vállalatok sora alkotja.
• Az ellátási lánc menedzselésének célja a fogyasztók kiszolgálási
színvonalának növelése és a lánc termelékenységének javítása.
10
Egy tipikus ellátási lánc felépítése
Tagjai:
fogyasztó – kiskereskedő – nagykereskedő – disztribútor – gyár
Forrás: Dickersbach, Supply Chain Management with APO
Megvizsgálták a fenti ellátási lánc működését az alábbi feltételek mellett:

– A vevő mindig azonos mennyiséget igényel, egy időponttól kezdve többet.
– Van kezdőkészlet minden ellátónál.
– Megrendeléseket fogadnak
– és beszerzési rendeléseket adnak fel.
A „sörjáték(the beer game)” nevű szimulációban nagy gyakorlattal rendelkező értékesítési

és logisztikai menedzserek vettek részt. Vevői rendelést fogadtak (és teljesítettek)
beszerzési megrendelést adtak fel, gazdálkodtak a készlettel, próbálták a profitjukat
növelni teljesen függetlenül egymástól. 11
Az „ostorcsapás effektus” 1/2
• Három tényező miatt a szereplők saját rendeléseik feladásakor jellemzően
túlreagálják az általuk (lokálisan) tapasztalt piaci helyzetet. A három tényező a
következő:
– az időveszteség a rendelés feladása és az áru megérkezése között,
– a bizonytalanság a partner jövőbeli rendelései tekintetében a kereslet oldalon,
– és a bizonytalanság a beszállító készlethiánya tekintetében az ellátás oldalon.
• A túlreagálás destabilizálja az ellátó hálózat működését. Ezt a jelenséget
„ostorcsapás effektusnak” nevezik.
12
Az „ostorcsapás effektus” 2/2
• A megrendelt mennyiség változásának mértéke növekszik a vevőtől távolodva,
még akkor is, amikor a vevői igény állandó.
• Különösen akkor nő meg a megrendelt mennyiség, amikor ez az igény
megváltozik annak ellenére is, ha az új szint is konstans keresletet jelent.
• A gyárnak az a benyomása, hogy a vevői kereslet teljesen kiszámíthatatlan.
13
Forrás: Dickersbach, Supply Chain Management with APO 13
Ostorcsapás effektus – ábra…
14
Megoldás: bizalom és partnerség
• Az átláthatatlan szállítói lánc tartja instabil állapotban a rendszert, az egyes
szintek rendelését.
• Az adatok láthatóságára, partnerségre van szükség ahhoz, hogy
megváltozzon a rendszer viselkedése. Ez mindenkinek érdeke.
• Az átláthatóság biztosítása után a lánc hatékonysága optimalizálható,
meghatározhatók az optimális készletezési mennyiségek is.
• Ezután a lánc teljes nyeresége
– rendszerint meghaladja az egyénenként elérhető optimumok összegét,
– elosztása azonban már a láncon belüli erőviszonyok, alkupozíciók, főként a
beszállítók alkupozíciójának függvénye.
15
Forrás: SAP AG
Nem feltétlenül kell csökkenteni a lánc hosszát
• A túl nagy erőforrásigénye miatt, ha szeretnék, sem tudják a vállalatok
folyamatosan figyelni a teljes lánc működését, hanem figyelmük csak a
közvetlen vevőikre és szállítóikra tud kiterjedni.
• Szükség van külön mechanizmusra a globális működés monitorozására.
• Az ellátási lánc hosszának csökkentése csökkenti a rendszer komplexitását,
a megoldandó feladatokat, így csökkennek a költségek, de nem mindig.
• Esetenként az ellátási lánc fenntartása vagy létrehozása egyenesen növeli
a hatékonyságot, ahogy ezt egy partikuláris esetre az alábbi ábra is
szemlélteti:
16
Forrás: Waters, Logistics, An Introduciton to Supply Chain Management
Az ellátási lánc kifejezés használata
Azt ellátási lánc kifejezést ma már a vállalaton belüli folyamatok esetében is használják.
Emiatt szükséges megkülönböztetni az ellátási lánc kétféle értelmezését.
• A lánc működésének irányítása szerint kétféle ellátási láncot különböztetünk meg:
– Lokális ellátási lánc: ami teljesen vállalaton belüli irányítással működik.
– Globális ellátási lánc: az irányításban külső szereplők is részt vesznek. Ide tartoznak azok
a láncok is, amelyekben egy bilaterális kapcsolat egy funkcionális elemére terjed csak ki a
másik fél irányítása. Ennek tipikus példája a szállító (eladó) által menedzselt (vevői) raktár –
Vendor Managed Inventory, VMI.
• Globális ellátási láncot működtető rendszereket mindig az együttműködő felek

stratégiai együttműködésében rögzített elvek alapján hozzák létre, paraméterezik fel
és működtetik.
• A lokális ellátási lánc típusrendszerei: a fejlett integrált vállalatirányítási rendszerek.
Ezek funkcionalitása lehetővé teszi a vállalat virtuális határainak kiterjesztését is,
támogatva ezzel a globális ellátási lánc működését, irányítását.
• A lokális, vállalaton belüli SCM az alábbi entitásokat érinti:
– vevők,
– elosztóközpontok,
– telephelyek és
– szállítók. 17
Lokális SCM – elosztási költségek készletezési
pontok számának függvényében
18
Logisztikai központok MO-n
19
Közlekedési hálózat
20
21
SAP SCM megoldások
Két megoldást vizsgálunk:
1. Raktárközpontú ellátási lánc: a szállító (vendor) látja, és tölti a vevő
(customer) raktárkészletét (VMI)
– mindketten azonos rendszert, pl. SAP ERP-t használnak,
– a szállító feladatainak ellátására a saját rendszerét használja, amely viszont
része lehet egy másik, egy teljes körű ellátási láncnak is.
2. Globális ellátási lánc: egy virtuális vállalat, amely több telephelyen
működik, a telephelyek együttműködnek, de más-más vállalkozásokhoz
tartozhatnak:
– több telephely fogadhatja a vevői rendeléseket,
– a várható vevői keresletre globális, minden telephelyet magába foglaló
előrejelzést készítenek,
– a telephelyeken felmerülő igényeket az ellátó telephelyek felé közvetítik,
egészen a gyártó (esetleg csak beszerző) telephelyig,
– a gyártó telephelyeken az igényeket kielégítő részletes termelési terveket
készítenek,
– az elkészült termékek vevőkhöz történő kiszállítására szállítási terveket,
valamint a telephelyek (vállalatok) között belső szállítási terveket készítenek.
Az SAP SCM megoldásának központi modulja:
APO – Advanced Planning and Optimization 22
Együttműködő vállalatok rendszerei és a központi
irányító/tervező SAP APO rendszer
APO: Advanced Planning and Optimization Fejlett (kifinomult) tervezés és optimalizálás

BAPI: Business Application Programming Interface Üzleti alkalmazások programozási felülete, kapcsolat az SAP APO és nem R/3 rendszerek között
CIF: Core Interface Bázis szintű kapcsolat R/3 rendszerek és a SAP APO között
DP: Demand Planning Kereslettervezés (és előrejelzés)
Global ATP: Global Available-To-Promise Vevői rendelés teljesíthetőségének globális vizsgálata
OLTP: Online Transaction Processing Online analitikai feldolgozás (tranzakció-orientált rendszerek)
PP/DS: Production Planning / Detail Scheduling Termeléstervezés és részletes ütemezés
SNP: Supply Network Planning Tervezés az ellátási hálózatban (heurisztikus, optimalizációs, prioritásos), 23
(Elosztási erőforrás-tervezés - DRP)
SCC: Supply Chain Concept Ellátási hálózat stratégiai tervezése
SAP BAPI for BOR* példák
BAPIs for BOR object BUS4001 (AddrOrg)
BAPI_ADDRESSORG_CHANGE BAPI to change organization
addresses
BAPI_ADDRESSORG_GETDETAIL BAPI to read organization
addresses
BAPI_ADDRESSORG_SAVEREPLICA BAPI for inbound distribution of organizational addresses
BAPIs for BOR object BUS4002 (AddrPers)
BAPI_ADDRESSPERS_CHANGE BAPI to change person
addresses
BAPI_ADDRESSPERS_GETDETAIL BAPI to read person
addresses
BAPI_ADDRESSPERS_SAVEREPLICA BAPI for inbound distribution of private addresses
BAPIs f. BOR obj. BUS4003 (AddrContPart)
BAPI_ADDRCONTPART_SAVEREPLICA BAPI for inbound distribution of contact person
addresses
BAPI_ADDRESSCONTPART_CHANGE BAPI to change contact person
addresses
BAPI_ADDRESSCONTPART_GETDETAIL BAPI to read contact person addresses
24
*BOR- Business Object Repository
Szereplők és funkciók az ellátási láncban
25
Magyarázat
• Sales: Értékesítés. Vevői megrendelések rögzítése.
• VMI (Vendor Management Inventory): Szállító által menedzselt raktár. Előzetesen megállapított feltételek mellett a
szállító feladata, hogy a vevő adott raktárában, adott cikkek mennyiségét egy minimális és egy maximális szint között
tartsa.
• Demand Planning: Kereslettervezés. Múltbéli adatok és piaci elemzések alapján előrejelzi a várható igényeket az egyes
termékekre. Promóciós tervet készít a fogyasztási cikkek piacán a vevők figyelmének folyamatos fenntartására és a márka
ismertségének fokozására. (Pl. meghatározzák egy akciós időszakban az értékesíteni kívánt termékeket, mennyiségeket, a
kannibalizáció definiálásával együtt.)
• Transport planning: Szállítástervezés. Vevői szállítólevelek (illetve az azokon szereplő cikkek) alkalmas összerendezése
szállítmányokba. Célja minimalizálni a szállítmányok számát és az útvonal hosszát, figyelemmel a szállító eszközök
korlátaira.
• Distribution Planning: Elosztástervezés (Distribution Resource Planning). Főként, de nem kizárólag a készletre
gyártás (Make-To-Stock) modellje szerinti működés esetén használható. (SAP esetén kizárólag.) A hálózatban megjelenő
igények közvetítése a gyártó (beszerző) telephelyek felé kiváltva ezzel ott a gyártás (beszerzés) megindítását. A tervezést
(az igények közvetítését) az SNP nevű funkció egy modulja végzi el.
• Replenishment: Foglalástervezés (feltöltés). Két fő folyamatból áll: a telephelyi igénylések fedezetének
meghatározásából az ellátó telephelyen (kritikus ha nincs elég készlet), valamint a szállítás megtervezéséből (Transport
Load Builder – TLB). Telephelyek közötti szállítást irányítja.
• Production planning: Termeléstervezés. Klasszikus termelési stratégiák:
– Készletre gyártás (Make-To-Stock, MTS): fogyasztási cikkek, áru cikkek. Ugyanazt a cikket sok vevőnek adják el, a
rendelés teljesítésére kevés idő van. Termelési tervet a kereslettervezés alapján készítenek.
– Rendelésre gyártás (Make-To-Order, MTO). Vevő rendelésre terveznek és termelnek.
• Detailed scheduling: Részletes ütemezés. A termelési erőforrásokra (homogén gépcsoportokra, munkaközpontokra)
akár percnyi pontossággal tervezi be a végrehajtandó feladatokat.
• Production execution: Termelésirányítás. A termelési tervek végrehajtása, a végrehajtás irányítása és az eredmények
jelentése.
• Purchasing: Beszerzés. Harmadik féltől történő beszerzés, vásárlás.
• Subcontracting: Alvállalkozói szerződés. Az elvállalt munkát más vállalkozó végzi el helyettünk szerződés keretében. 26
Tervezési és végrehajtási időhorizontok
27
VMI :Beszállító által menedzselt raktár, áttekintés
• Előzetesen megállapított
feltételek mellett a szállító
feladata a vevő
– adott raktárában (telephely-
raktár),
– adott cikkek mennyiségét
– egy minimális és egy
maximális szint között
tartsa.
• Tegyük fel, hogy
– a szállító (vendor) és a vevő
(customer) is SAP ERP
rendszert használ, (ha
mégsem, akkor a CIF –
Core Interface helyett mást
kell kiépíteni, a BAPI –
Business Application
Programming Interface
alapján).
– minden lépésről készül
bizonylat a megfelelő
rendszerben, és
CFM: Customer Forecast Management – Vevői előrejelzési
– a bizonylatok
rendszer
elkészítésének terhét a
szállító vállalta. SNP: Supply Network Planning – Ellátási hálózat tervezője
• A rendszer például az TLB: Transport Load Builder - Szállítástervezés
ábrán látható módon 28
működhet.
VMI működése 1/2
1. A vevő (1) eladási terveiről, (2) elfogadott vevői megrendeléseiről, valamint (3) a raktáraiban levő készletekről valós
idejű információt biztosít a saját SAP ERP rendszerén keresztül a beszállítónak/gyártónak. A gyártó feladata a
megfelelő készletek biztosítása a megegyezés szerinti minimális és maximális szint között.
2. A gyártó az APO Customer Forecast Management rendszerével feldolgozza a vevőtől kapott adatokat. Elemezi
azokat, majd alkalmas változtatásokkal tovább adja a kereslettervező rendszerének (Demand Planning - DP).
3. A gyártó a vevő eladási adataira támaszkodva napra készen aktualizált előrejelzést készít a várható szükségletre.
Ehhez felhasználja saját APO rendszerének DP statisztikai előrejelzési módszereit.
4. A gyártó az így elkészített előrejelzés, mint keresleti terv alapján rövid-közepes távú tervet hoz létre. Ennek
meghatározásakor figyelembe veszi a vevő aktuális készletszintjeit is. Ez a VMI eladási kereslet.
5. A gyártó optimális ellátási tervet készít az APO Supply Network Planning rendszere segítségével, amely terv szerint az
igénylő telephelyek (vevő raktárának) szükségleteit fedezni fogja az ellátó (gyártó) telephelyen előállított termékkel.
Ebben definiálja, hogy a szükséges terméket mikor és melyik telephelyéről (Deployment) fogja biztosítani a vevő
számára. Az ellátó telephelyen legyártják az előrejelzés szerint igényelt termékeket.
6. A gyártó – a szállítási kapacitásának optimális kihasználására törekedve – a szállítandó termékeket alkalmas
rakományokba csoportosítja az APO ún. Transport Load Builder, TLB rendszere segítségével.
7. A gyártó az így megtervezett szállítmányok (TLB Shipments) alapján automatikusan, eladási rendeléseket hoz létre a
saját SAP ERP rendszerében, ha a létrehozásnak nincs akadálya. Az akadálymentességet az ún. Available-To-Deploy
quantity, ATD rendszerével ellenőrzi (az előző ábrán az ellenőrzés nincs jelölve).
VMI működése 2/2
9. A gyártó elküldi a (létrehozott, de valójában még meg sem kapott) eladási rendelések visszaigazolását a
vevőnek. A vevő SAP ERP rendszere ezt felhasználva automatikusan beszerzési megrendelést hoz létre. A
beszerzési megrendelés azonosító számát visszaküldi a szállítónak. Erre az azonosítóra minden szállítás
lebonyolításához szükség van.
10. A vevőtől kapott beszerzési megrendelés azonosítóját a gyártó a saját SAP ERP rendszerében a korábban
létrehozott megfelelő megrendelésbe (amit visszaigazolt) eltárolja, és kimenő szállítólevelet hoz létre. Ezt a
szállítólevelet továbbítja saját APO rendszere felé is.
11. A gyártó SAP APO-ja ugyancsak létrehozza saját adatbázisában a vevői szállítólevelet, és ezek alapján
csökkenti (teljesítettnek nyilvánítja) a VMI eladási keresletet.
12. Lebonyolítják a szállítást. Első lépésként a gyártó csökkenti a kiszállított áruval a készletét, és ugyanezt a
készletet bekönyveli a vevőhöz rendelt tranzit raktárban az SAP APO rendszerében. Ezzel egyidejűleg a gyártó
jelzést küld a lebonyolított szállításról a vevő SAP ERP rendszerének is. Ennek hatására a vevő SAP ERP
rendszere automatikusan létrehozza a bejövő szállítást (előkészíti a bevételezést). A járművek indulnak és
leszállítják az árut a vevőhöz.
13. A beérkezett árut bekönyvelik a vevő SAP ERP rendszerében és (STPPOD típusú) üzenettel igazolják a
szállítás megtörténtét a gyártó SAP APO rendszerének. A gyártó az SAP APO rendszerben csökkenti a vevőnél
tranzitban levő készletet.
14. Ezzel a tranzakció árutovábbítási része lezárult, a számlázásra rendszerint időszakosan, összevontan később
kerül sor.
30
31
32
APO technikai részei
• Adatbázis
• BW – Business Warehouse: adatpiac (adattárház) infokockákkal.
• Live Cache: Nagyméretű memória terület a főtárban a tervezéssel és
ütemezéssel kapcsolatos adatok tárolására. Háromféle adatot tárolunk itt:
– Adatkockák adatai: aggregált idősorokat (time series) jellemzően csillag sémában
(tény tábla, dimenzió táblák).
– Rendelési idősorokat: cikkek, mennyiségek határidők
– ATP rendeléseket (ATP idősorokat): cikkek, mennyiségek, határidők
– Megjegyzés: A rendelések redundanciát tartalmaznak, mert az ATP rendelések a
nem teljesíthető vevői rendelés-részeket tartalmazzák más adatszerkezetben. A
redundancia a feldolgozást gyorsítja, a redundanciát kezelik.
• A tervezés vezetője (master) az APO.

• A végrehajtásért (termelési, eladási és a vevői rendelések végrehajtásáért,
raktárközi mozgásért) az R/3 rendszer felel (ekkor ezek a master-ek).
• Az R/3-ban minden végrehajtással kapcsolatos eseményen trigger van,
aminek hatására a releváns adatok automatikusan átkerülnek az APO-ba.
33
Mozgásnemek példa – SAP MM
modul
Movement type describes the type of stock posting in inventory. It
represents the posting in stock is due to which type of order like
whether stock is posted against goods receipt or goods issue. The
important movement types in sap mm are as follows:
101 - Goods receipt for purchase order or order

103 - Goods receipt for purchase order into GR blocked stock
201 - Goods issue for a cost centre
261 - Goods issue for an order
301 - Transfer posting plant to plant in one step
305 - Transfer posting plant to plant in two steps - placement in storage
311 - Transfer posting storage location to storage location in one step
313 - Stock transfer storage locations to storage location in two steps -
removal from storage. 34
35
Törzsadatok az APO-ban
A törzsadatok egy irányba, mindig az R/3 rendszerből kerülnek át
az APO rendszerbe, az APO-ból tranzakciós rendszerbe nincs
törzsadatátvitel. Legfontosabb törzsadatok:
• Plant, DC: Telephely (ahol gyártanak vagy beszereznek),
elosztó központok. Hely típusú adatok. További hely típusú adatok a
külső partnerek: vevők és szállítók telephelyeinek címe.
• Customer: Vevők.
• Supplier: (Külső) szállítók.
• Transportation Lane: Ellátó csatorna, ellátó hálózat,
szállítási útvonalak, szállítási módok.
• Product: Cikkek, anyagok, termékek.
• Resource: Erőforrások termelési, szállítási, raktári, anyagmozgató (homogén
gépcsoportok, megmunkáló központok stb.).
• PDS/PPM: Anyagjegyzékek, művelettervek, erőforrások kétféle adatszerkezetben
(Product Data Structure – diszkrét gyártásban, Production Process Model – batch
orientált folyamat iparban használatos adatszerkezet).
• Shift Model: Műszakok, naptárak.
• Procurement Relationship: Beszerzési adatok.
• és még néhány.
A tranzakciós adatok mindkét irányba áramlanak.
(Tranzakciós adatokra példa: Készletmozgás, vevői rendelés, tervezett független szükséglet a DP-
ből, tervezett és jóváhagyott gyártási rendelés, beszerzési igény és rendelés, anyagfoglalás stb.) 36
Tranzakciós adatok az APO-ban
• Értékesítés • Beszerezés
– Vevői rendelés. – Beszerzési igény.
– Tervezett független szükséglet a – Beszerzési rendelés.
kereslettervezésből
– Ütemezett szállítói
(sajátkockázatú rendelések).
rendelések.
• Gyártás
• Raktárközi mozgások
– Tervezett gyártási rendelés.
– Jóváhagyott gyártási rendelés.
37
A tranzakciós adatok mindkét irányba áramlanak.
38
39
40
41
42
43
44
BOM – Műveletterv általánosan
45
46
47
Törzsadatok és ezeket felhasználó
alkalmazások
48
49
50
51
Az ellátási lánc feladatai
• Kereslettervezés, előrejelzés
• Nagyvonalú termeléstervezés
• Elosztás
– elosztás-tervezés – Distribution Resource Planning, DRP;
– telephelyek közötti szállítás;
– beszállító (eladó) által menedzselt raktár – Vendor Managed Inventory, VMI
• Külső beszerzés
– vásárlás,
– alvállalkozók bevonása
• Termelés
– termeléstervezés, részletes ütemezés,
– gyártási rendelések végrehajtása
• Rendelésteljesítés
– értékesítés,
– kiszállítás tervezés
A feladatokat végrehajtó (vállalati és informatikai) rendszer kialakításához nem a

meglevő folyamatok magasabb szintű automatizálásán keresztül vezet az út, hanem
azok újratervezésén. Az újratervezés létrehozza a cégek közti információáramlás új
rendjét, és kiterjed a cégen belüli folyamatokra is.
52
53
54
55
Előrejelzés az üzleti intelligenciában
56
Előrejelzési módszerek
• A szakértők saját tapasztalataikra és historikus értékesítési adatokra alapozva közösen becsülik meg a
vállalat által gyártott termékek várható piaci keresletét a vállalat működésének és anyagi folyamatainak
megtervezése érdekében. A múlt és a jelen adataiból indulnak ki, s a tapasztaltakat vetítik ki valamilyen
módszerrel a jövőre.
• Egyetlen biztosan jó módszer nincs. Egy előrejelzés eredményét elfogadás és kibocsátás előtt ellenőrizni
kell hihetőség, valószínűség szempontjából, és szükség esetén korrigálni kell.
• Kvantitatív (statisztikai) és kvalitatív módszereket ismerünk:
Kvalitatív módszerek
• Szakértői vélemények: Megbecsült
érték elfogadása. Lehet jó, de a
legkevésbé megbízható.
• Delphi-módszer: 2-3 iterációban a
kollektíva írásban becsül, ezeket
összegyűjtik kiértékelik, az eredményt
visszaküldik a becslőknek, akik
korrigálhatják korábbi elképzeléseiket.
Az eredmény mentes a főnöktől való
félelemtől, a hangadók
dominanciájától. Jobb eredmény.
Chase-Aquilano, Production and operations management
• Piackutatás: A potenciális ügyfelek
Chase-Aquilano, Production and operations management igényeinek felmérése. Megbízható.
57
Statisztikai módszerek
• Modellező eljárások alapgondolata: az olyan modell segítségével, mely jól

leírja a múltbeli folyamatokat (jól közelíti az ismert adatokat),
következtetések vonhatók le a jövőbeli eseményekre is.
• A statisztikai módszerek két fő csoportba sorolhatók:
– Idősor modellek
– Okozati modellek, melyeket főként regressziós számítással kezelnek
58
Idősor modellek
• Rövid időtávra, 1-3 időperiódusra szóló előrejelzés.
• A legutolsó ismert időszakaszt követő időszakaszok igényét adja meg.
• Feltételezzük, hogy a múltbeli történések, folyamatok fognak folytatódni a jövőben is.
• Ezért a múltbeli adatokban rejlő tendenciákat fel kell ismerni. Jellegzetes tendenciák:
• A szezonális és a trend jellegű
kereslet nem csak
szuperponálódhat, amint azt a
jobb oldali ábra illusztrálja,
hanem szorzódhat is. Ekkor
nagyobb „amplitúdó” jelenik
meg:
• A trend jelleg nem

csak lineáris,
hanem magasabb
fokszámú is lehet.
• A szezonális jelleg
esetén ezt nem
különböztetjük
meg.
59
Legjobb módszer kiválasztása
• Múltbéli adatokban többféle időbeli tendencia lehet jelen egyidejűleg, melyeket még
véletlenszerű ingadozások is terhelnek. Ezek a tendencia vagy tendenciák felismerését
nehezítik.
• Választani kell egy módszert, amellyel megkíséreljük valamely múltbeli tendenciát
közelíteni. A választás jóságát – még mindig a múltbeli adatok alapján – ellenőrizni kell, ki
kell számítani a becslés pontosságát, hibáját (pl. standard szórás).
• Más módszert is kipróbálva, összehasonlíthatók a módszerek hibái, és kiválasztható a
legjobbnak ítélt módszer, vagy módszerek kombinációja.
• Előrejelzést a legjobbnak ítélt módszerrel/módszerekkel kell elkészíteni.
60
Előrejelzés megvalósíthatósága, kibocsátása
1. Ellenőrzés: Az előrejelzett kereslet megvalósíthatóságát kétféleképpen ellenőrizhetjük:
– Kibocsátjuk a terveket, a telephelyek között szétosztjuk a feladatokat és MRP II-t futtatunk ezekre, majd
ellenőrizzük, hogy rendelkezésre állnak-e a szükséges kapacitások.
– A kereslettervező modulban aggregált erőforrásigényeket rendelünk az egyes végtermékekhez,
ezekkel egyszerűsített erőforrás-számítást végzünk.
Szükség esetén intézkedéseket kell tenni az igények és az ellátások egyensúlyának biztosítása
érdekében.
2. Kibocsátás: A kereslettervezés ellenőrzött végeredményét kétféleképpen bocsáthatjuk ki:
– Alkalmas végtermék-attribútumok esetén közvetlenül a gyártó R/3 rendszerébe, a megfelelő telephelyre töltjük át az
APO-ból. Ezek lesznek a keresleti terv rendelései
– Az eredményeket az APO SNP moduljának címezve keresleti terv rendelésként áttöltjük az APO rendelések
átmeneti tárába (live cache), ahonnan az SNP algoritmus az előírt szabályok szerint szétosztja a telephelyek
(együttműködő cégek telephelyei) között.
3. Felhasználás: A beérkező vevői megrendelések az így kibocsátott keresleti terv rendeléseit

fogyasztják, teljesítésüket a keresleti terv alapján igazolják vissza.
4. Kereslet-előrejelzés függő keresletű cikkekre (alkatrészekre):

- Az anyagjegyzék-struktúra lebontásával előállítjuk a végtermékek egyszintű anyagjegyzékét.
- A végtermék keresleti terv szerinti mennyiségét megszorozva a beépülő mennyiséggel megkapjuk az alkatrész
keresleti terv szerint szükséges mennyiségét.
61
62
63
64
Statisztikai előrejelzési módszerek
• Mozgó átlag
• Konstans modellek, trend modellek, szezonális modellek
• Exponenciális simítás
• Szezonális lineáris regresszió
• Holt-Winter módszer
• Croston módszer (sporadikus kereslet)
• Okozati analízis – MLR
• Kompozit előrejelzés – több modell súlyozott átlaga
65
Mozgó átlag
• Ez a módszer akkor ajánlható, ha az igények valamilyen
jól megfigyelhető trendet követnek, de fluktuálnak.
Ilyenkor az igények kilengéseinek és a trendnek egyaránt meg kell jelennie a
becslésben.
• Egyszerű mozgó átlag: mindig meghatározott (és többnyire kevés számú) idősor
adatot vesz figyelembe. Ezekből átlagot számít. Az így kapott átlag lesz a következő
időszak jósolt kereslete.
• Egyszerű módszer.
• Hátránya, hogy nem
mutatja a változások
trendjét.
• A mozgó átlag
eredményében
növelhetjük a legutóbbi
időszak adatainak súlyát,
ha megfelelő súlyozó
értékeket alkalmazunk:
súlyozott mozgó átlagárat
számolunk.
Egyszerű mozgó átlag 4 pont átlagolásával

66
Konstans modellek: Súlyozott átlag
• Mozgó átlag esetén tulajdonképpen azt feltételezzük, hogy a jövő igénye

megegyezik a számításban figyelembe vett adatok átlagos értékével. Csak néhány
adatból számolunk átlagot (amikre még súlyokat is meghatározhatunk).
• Súlyozott átlagot számolunk akkor, ha az elmúlt idő igényének alakulása növekvő
vagy csökkenő trendet mutat, és ezért az átlag meghatározásakor a tervezési
időhöz közelebb lévő tényadatoknak az átlagra gyakorolt hatását növelni kívánjuk.
Másképpen, az alapul vett időszak első értékeit a számításban kisebb, az
újabbakat pedig nagyobb súllyal szerepeltetjük. Az összes adatot figyelembe
vesszük az átlagszámításkor.
• A súlyozáshoz tulajdonképpen bármilyen növekvő számsort használhatunk, de

leggyakrabban a természetes egész számokat használjuk, 1-nél elkezdve.
67
Konstans modellek: Exponenciális simítás
• Itt is azt feltételezzük, hogy a jövő igénye megegyezik a
számításban figyelembe vett adatok átlagos értékével.
• Az exponenciális simítás vagy kiegyenlítés elve is azon alapul, hogy az idő múlásával
a régebbi adatoknak egyre kisebb jelentőséget kell tulajdonítanunk a becslés során,
mint az újabbaknak (a régi adatok nem relevánsak).
• Az adatokat súlyozzuk, a közeli adatok fontosak, ezek teljes értékkel szerepelnek, a

régebbi adatok súlyát csökkentjük úgy, hogy ezen értéket egy szabadon választott,
de egynél kisebb számmal megszorozzuk.
– A szokásos átlagszámítás minden adatot egyenlő súllyal kezel.
– A mozgó átlag esetében az adatokat egy bizonyos idő eltelte után egyáltalán nem vesszük
figyelembe, ezek „súlya” tehát zérus.
– Az exponenciális simításos módszer esetében a súlyok az idő múlásával arányosan,
mégpedig exponenciális görbét követve, csökkennek. Ez látható az alsó ábrán:
68
Trend modellek
1. Lineáris regresszió
• Annak az egyenesnek a meghatározását jelenti, amelyik az ismert tényadatok
ponthalmazára legjobban illeszkedik. Lineáris trend jelleg esetén ad jó közelítést, azt jól
modellezi.
• Előrejelzést a kapott egyenes alapján számolunk.
2. Kettős exponenciális simítás – a Holt-módszer
• Az exponenciális simítással kapott

adatokat egy másik súlyozó
paraméterrel még egyszer
exponenciálisan súlyozzuk.
• Lineáris trenddel rendelkező

adatsorok esetén jól használható.
Az adatsor tendenciózus eltéréseit,
másként szólva, a regressziós
egyenestől
való tendenciózus eltéréseket
tompítva, de követi.
69
Szezonális modellek
• Szezonalitásról beszélünk, ha a periódus egy év.
Ciklikusságról beszélünk ha a periódus egy évnél hosszabb,
átfoghat több szezonalitást is.
A továbbiakban ismertetett módszerek nem érzékenyek a periódus hosszára,
így mindkét esetben használhatók. A szezonalitás kifejezést fogjuk használni.
• A szezonalitást szezonális indexek segítségével modellezzük. A szezon minden egyes
időszakához hozzárendelünk egy szezonális indexet, mely az adott időszakra jellemző, a trendtől
való eltérés mérőszáma.
• Aszerint, hogy ezeknek az időszakos
ingadozásoknak a mértéke állandó az egész
vizsgált időtartamban, vagy az idő
előrehaladtával növekszik,
megkülönböztetünk additív, ill.
multiplikatív szezonalitást.
• Additív esetben a trendhez,

a simított értékhez a szezonális
index értékét hozzáadjuk:
Előrejelzés = Átlagos kereslet
+ Lineáris trend + Szezonalitás
• Multiplikatív esetben a trend értékét, a
simított értéket megszorozzuk a megfelelő
, az adott periódusra kiszámított szezonális
indexszel:
Előrejelzés = (Átlagos kereslet
70
+ Lineáris trend) * Szezonalitás
Holt-Winters modell
• Trendet és szezonalitást egyaránt mutató idősorok
leírására, modellezésére alkalmas módszer.
• Trend jelleg felderítése: modellezése az ismertetett Holt módszerrel történik:
Kettős exponenciális simítással meghatározzuk a konstans és a trend
komponenst.
• Szezonális indexek meghatározása: Ha az idősort vizsgálva az a sejtésünk,
hogy additív szezonalitás jellemző az adatokra, akkor a simított adatsort (a
trendet) rendre kivonjuk a szezonalitást is tartalmazó eredeti értékekből, így
megkapjuk az indexeket. (Multiplikatív esetben az eredeti értékeket az „éves” átlagokkal
rendre osztjuk, majd kiszámítjuk az átlagos szezonális indexeket.)
o Például: 12 havi átlagaink vannak, és ezeket ábrázolva néhány évre
visszamenőleg, az a sejtésünk, hogy éves periodicitással, additív szezonalitás
jellemző a vizsgált folyamatra.
o Az adatsort megtisztítjuk a szezonalitástól:
o Első menetben az adatsoron 12 ponttal mozgó átlagolást végzünk.
o Az így előálló adatokon ismételten, de most 24 ponttal mozgó átlagolást
futtatunk. (Ezt az algoritmust az angol terminológiában „Centered Moving
Average” algoritmusnak nevezik. )
o Kiszámítjuk a szezonális indexeket: a simított adatsor értékeit kivonjuk az
eredeti, szezonalitást is tartalmazó adatsor értékeiből.
o Az így kapott adatokat felhasználva a következő néhány hónap várható
keresletét meghatározzuk. 71
Croston módszer - sporadikus kereslet
• Azon termékeket, amelyek iránt viszonylag ritkán jelenik meg kereslet, sporadikus
keresletű termékeknek nevezzük. A megkülönböztetés a sporadikus és nem sporadikus
termékek között sokszor csak ökölszabály alapján lehetséges, bár erre vonatkozóan a
szakirodalomban létezik iránymutatás.
• A Croston módszer az exponenciális simítás módszerének egy, a sporadikus keresletű
termékre kiterjesztett speciális változata. Az egyszerű exponenciális simítás ugyanis
nem kezeli (rosszul kezeli) az olyan időszakokat, ahol nem jelenik meg kereslet.
• A Croston módszer alapgondolata, hogy vizsgáljuk a kereslettel nem rendelkező
időszakok alakulását is:
– határozzuk meg a kereslettel rendelkező intervallumok hosszának (egymást követő időszakok
számának) várható értékét, valamint
– a kereslettel nem rendelkező intervallumok hosszának várható értékét is.
• Ezzel Croston egy újabb simítási egyenletet vezetett be.
• Előrejelzés készíthető ezekkel az adatokkal, beleértve a várhatóan nulla keresletű
időszakokat is.
Spordikus kereslet 72
Szezonális lineáris regresszió
• Ez is a szezonalitást és trendet egyaránt mutató idősorok

leírására, modellezésére alkalmas módszer akkor, ha a historikus adatok
között sok a nulla vagy a nagyon kicsi érték.
• Szezonális indexek meghatározása: Most először ezt kell meghatározni,
figyelemmel a sok nullára úgy, hogy azok ne torzítsák az eredményt.
• Az eredeti adatokat megtisztítjuk a szezonális hatásoktól.
• Trend jelleg felderítése: A szezonális hatásoktól megtisztított adatsorral
lineáris regressziót számítunk.
• A regresszió eredményével és a szezonális indexekkel előrejelzést készítünk.
73
Okozati analízis – MLR
• Ezeket az eljárásokat leginkább akkor használjuk, ha úgy véljük, hogy az igény
alakulására jelentős hatással van valamilyen más, független tényező változása. (Pl. az
igény valamilyen termék iránt bizonyára függ annak árától). A független változó
gyakran az idő.
• Ha az összefüggés fennáll, továbbá a befolyásoló tényező alakulását ismerjük vagy az
pontosabban becsülhető , mint a keresett igény, akkor a jövőbeli igényt az azt
befolyásoló egy vagy több tényezőből vezethetjük le.
• Ezeket a módszereket – az előző pontban tárgyaltakkal szemben – inkább hosszú távú
előrejelzésekhez használjuk.
• Ilyen módszerek többek között a következők: Lineáris regresszió számítás, egyéb
regresszió számítás, korreláció számítás.
• Több független változó hatásaként alakuló lineáris kereslet a többváltozós lineáris
regresszióval (Multiple Linear Regression – MLR) modellezhető. Az okokat, a független
változókat mindig tapasztalati úton kell megtalálni.
Általános alakja: Y = b0 + b1X1 + b2X2 + b3X3…bnXn + ei
ahol Y a függő változó,aminek a keresletét akarjuk modellezni,
Xi a független változók, amik értékétől Y kereslete függ,
bi súlyzó tényezők,
ei előrejelzési hiba.
74
Kompozit előrejelzés – több modell súlyozott
átlaga
• Több, intuitív úton kiválasztott előrejelző módszerrel ugyanazokon az idősorokon
készítenek előrejelzést.
• Az így kapott előrejelzési adatokat súlyozva, vagy anélkül átlagolják, így próbálják az
egyes módszerek előnyeit ötvözve a lehető legjobb előrejelzést adni.
• Statisztikai és kvalitatív eljárások egyaránt kombinálhatók.
75
Keresleti terv eredményének kibocsátása
• A kereslettervezést a fenti elvek alapján a független keresletű cikkekre, jellemzően

végtermékekre elvégeztük. Ennek eredménye a keresleti terv.
• A keresleti terv alapján saját kockázatra történő beszerzést, gyártást kell indítani.
(Saját kockázatra, mert nem konkrét vevői igények kielégítése érdekében történik.) A
beszerzések, gyártások indításához igényt, rendelést kell megfogalmazni.
• A keresleti terv alapján készült rendeléseket megkülönböztetjük az egyéb
rendelésektől, nevük keresleti terv rendelés (a rendelés típusa: FA). Meghatározza
hol, mikor, miből mennyi termékre van szükség.
• Az ellenőrzött és jóváhagyott keresleti terv rendeléseit (mint erről már szó volt)
kétféleképpen bocsáthatjuk ki:
1) Alkalmas végtermék-attribútumok esetén közvetlenül a gyártó R/3 rendszerébe, a
megfelelő telephelyre töltjük át az APO-ból keresleti terv rendelésként.
2) A keresleti terv rendeléseket az APO SNP moduljának címezve áttöltjük az APO
rendelések átmeneti tárába (live cache), ahonnan egy SNP algoritmus az előírt szabályok
szerint szétosztja a telephelyek (együttműködő cégek telephelyei) között.
• A fedezetet biztosító forrásokból beérkező ellátásokat raktárra kell venni, és így az
időközben (remélhetőleg) beérkező vevő rendeléseket a raktárról lehet kielégíteni.
• Az SNP 3 féle algoritmust nyújt az igények szétosztására. Ezeket alább
részletezzük.
76
77
Tervezés az ellátási hálózatban
• Tervezés az ellátási hálózatban (vagy félreérthető kifejezéssel: Ellátási hálózat
tervezés – Supply Network Planning, SNP) feladata az ellátási lánc telephelyei
közti szükségletek és ellátások egyensúlyának megteremtése. Ennek érdekében
tételszükségleteket közvetít az ellátó telephelyek felé, és ellátást biztosít az igénylő
telephelyek számára.
• A térben egymástól távol elhelyezkedő telephelyek közti anyag- és termékáramlást
úgy tervezi meg, hogy a szükséges késztermékek (esetleg anyagok és félkész
termékek) a felhasználási helyükön – az előállítási illetve raktározási helyükről
átszállítva – a szükséges mennyiségben és időben rendelkezésre álljanak.
• Főként, de nem kizárólag a készletre gyártás (Made-To-Stock) modellje szerinti
működés esetén használható. (SAP esetén kizárólag.) A hálózatban megjelenő
igényeket közvetíti a gyártó (beszerző) telephelyek felé kiváltva ezzel ott a gyártás
(beszerzés) megindítását.
• A szállítás megtervezése is része az SNP tervezési és végrehajtási feladatoknak,
ami az igényelt készletet az ellátó telephelyekről az igénylő, átvevő telephelyekre
mozgatja. Ezt nem részletezzük, de megemlítjük, hogy két fontos blokkba sorolhatók a
tennivalók:
– a szállítandó készletek lefoglalására valamilyen algoritmus alapján (deployment), és
– a szállítás tervezésére (Transport Load Builder – TLB) és lebonyolítására.
78
Ellátó csatorna, ellátó hálózat
• Ellátó csatorna: más telephelyről beszerzett
egy ún. ellátási tételre vonatkozik. Átvevő Átvevő
Legfontosabb adatai: telephely telephely
– egy ellátó és egy átvevő vagy igénylő

telephely,
– a szállításhoz igénybe vehető szállítási mód. Átvevő/ellátó
Ellátó
– további attribútumait az alkalmazott tervezési csatornák egy
telephely
módszer határozza meg, például: ellátási tétel
beszerzésére
– menetidő,
– ellátó telephelyre eső százalékos arány. Ellátó telephely: gyárt vagy Ellátó
beszerez telephely:
• Az ellátási csatornák egyirányú ellátási gyárt v. besz.
kapcsolatot határoznak meg. (Fordított irányú
kapcsolatok esetén új ellátó csatornát kell
felvenni.)
• Ellátó hálózatok: lényegében egy ellátási
tételre vonatkozó két telephely között
működő ellátó csatornák rendszere.
79
Elosztástervezés bemenete és kimenete
• Intput: Az igénylő telephelyeken felmerült ellátási tételek szükséglete.
• Az igényléseket szétosztja az ellátó hálózatban szereplő átadó telephelyek között a
szétosztást végző algoritmusban definiált elvek alapján. (Ezt később részletesebben
megismerjük.)
• A szállítás megkezdésének időpontját az időtengelyen visszafelé történő

ütemezéssel határozza meg, figyelemmel a rakodási és menetidőkre. Így határozza
meg az ellátó telephelyen a szükséglet felmerülésének időpontját.
• Output: ütemezett tervezett telephelyközi igénylések (raktárak közötti igénylések)
az átvevő és ellátó telephelyek nézetében egyaránt. Tartalma (többek között):
– az ellátási tétel,
– az ellátó és átvevő telephelyek,
– az igény felmerülésének dátuma,
– a szállítás megkezdésének és befejezésének tervezett dátuma, valamint
– a szükséges és az eddig kiszállított vagy bevételezett mennyiségek, telephelyenként
megfelelő nézetben.
• Felügyeli a tervezett szállítások lebonyolítását is.
80
81
Az elosztástervezés eredménye és a terv
végrehajtásának folyamat
Tervezés az APO-ban folyik.
A tervezési eredményeket és
bizonylatokat kettészelő határvonal azt
jelképezi, hogy ugyanannak az
ügyletnek adatait a rendszerek átvevő
és ellátó telephelyi nézetben
határozzák meg. Ezek összetartozó
adatok.
A tervezés eredményei
tranzakciós adatként átkerülnek a
végrehajtó R3 rendszerekbe.
Az ellátó telephely visszaigazolása
(ténylegesen mit mikor mennyit tud
szállítani) és a készletmozgások
visszakerülnek az APO rendszerbe is.
Feladatok és eredmények a tervezőrendszerben (APO) és a
végrehajtó rendszerekben (R/3) SAP specifikus bizonylatokon
Ha a szállítónak nem R/3

rendszere van, akkor a
bizonylatok egyedileg
fejlesztett csatolókkal
(ALE) normál bizonylatként
kerülnek át.
A megrendelés és a teljesítés lefolyása és általános bizonylatai 82
Elosztástervezés vázlatos algoritmusa
1. Ellátási tétel választása alacsonyszint kódjuk (lásd hátrább termeléstervezés,
MRP algoritmus) vagy prioritásuk alapján szerint csökkenő sorrendben. Legyen ez
a Pi cikk. Ha nincs feldolgozandó ellátási tétel, akkor vége.
2. Pi cikkre vonatkozó ellátási hálózat kiolvasása az adatbázisból és felépítése a
teljes rendszer szintjén (DAG)
3. Telephelyek szintkódja: gyártó vagy beszerző 0, felettük 1, é.í.t. Legmagasabbról
indulunk.
4. Bruttó-nettó szükséglet számítás. (Bruttó szükséglet az igény,
Nettó szükséglet=Igényelt mennyiség –raktárkészlet, részletesebben lásd a
termeléstervezés, MRP algoritmusánál)
5. Szétosztás a választott algoritmus szerinti elvek alapján.
6. Ütemezés: a szükséglet felmerülésének időpontját határozza meg az ellátó
telephelyeken, az ellátó csatornák időadatai alapján.
7. Bejegyezés Pi cikkre az ellátó telephelyeken: mennyiség és időpont.
8. Fabejárás: Azonos szinten levő következő telephely, ha van. Ha nincs, lépjünk
eggyel lejjebb a hálózati struktúrában. Ha nem gyártó vagy beszerző telephelyre
léptünk, akkor ugrás a 4. pontra, egyébként lépjünk tovább.
9. Az elosztási algoritmustól függően MRP futtatás, gyártási vagy beszerzési
rendelések elkészítése a 0-ás telephelyen (telephelyeken). Ugrás az 1. pontra. 83
1. Ellátási tétel választása alacsonyszint kódjuk (lásd
struktúrált darabjegyzék) szerint csökkenő sorrendben.
Legyen ez a Pi cikk. Ha nincs feldolgozandó ellátási
tétel, akkor vége.
2. Pi cikkre vonatkozó ellátási hálózat kiolvasása az adatbázisból és felépítése a teljes rendszer
szintjén (DAG)
3. Telephelyek szintkódja: gyártó vagy beszerző 0, felettük 1, é.í.t. Legmagasabbról indulunk.
Nettó szükséglet=Igényelt mennyiség –raktárkészlet)*** - rendeléspolitika.
6. Ütemezés: a szükséglet felmerülésének időpontját határozza meg az ellátó telephelyeken, az
ellátó csatornák időadatai alapján.
8. Fabejárás: Azonos szinten levő következő telephely, ha van. Ha nincs, lépjünk eggyel lejjebb a
hálózati struktúrában. Ha nem gyártó vagy beszerző telephelyre léptünk, akkor ugrás a 4.
pontra, egyébként lépjünk tovább.
9. Az elosztási algoritmustól függően MRP futtatás, gyártási vagy beszerzési rendelések
elkészítése a 0-ás telephelyen (telephelyeken). Ugrás az 1. pontra.
Martinek Péter - 84/27

martinek@ett.bme.hu
1. Ellátási tétel választása alacsonyszint kódjuk (lásd strukturált
darabjegyzék) szerint csökkenő sorrendben. Legyen ez a Pi cikk. Ha
nincs feldolgozandó ellátási tétel, akkor vége.
Cikktörzs Darabjegyzék P1
Telephely ID TH1 TH2 TH2 TH3 TH4 Beépülő
Beépülő cikk
Cikk ID P1 A1 P1 P1 P1 mennyiség
P/M D P M D D A1 2 db
Ellátó hálózat kódja HK1 - - HK2 HK3
Készlet ma [db] 40 40 20 40 60
P1 0. szint
BR ÁI [nap] - 6 - - -
MRP tervez Igen Igen Igen Igen Igen
Darabjegyzék - - P1 - -
Műveletterv - - P1 - -
A1 -1 szint

martinek@ett.bme.hu
1. Ellátási tétel választása alacsonyszint kódjuk (lásd strukturált darabjegyzék) szerint csökkenő
sorrendben. Legyen ez a Pi cikk. Ha nincs feldolgozandó ellátási tétel, akkor vége.
2. Pi cikkre vonatkozó ellátási hálózat kiolvasása az

adatbázisból és felépítése a teljes rendszer szintjén
(DAG)

martinek@ett.bme.hu
2. Pi cikkre vonatkozó ellátási hálózat kiolvasása az
adatbázisból és felépítése a teljes rendszer szintjén (DAG)
Cikktörzs Ellátó csatornák
Telephely ID TH1 TH2 TH2 TH3 TH4 Hálózat kód HK1 HK2 HK3
Cikk ID P1 A1 P1 P1 P1 Átvevő
TH1 TH3 TH4 TH4
P/M D P M D D telephely
Átadó
Ellátó hálózat kódja HK1 - - HK2 HK3 TH2 TH1 TH1 TH3
telephely
Készlet ma [db] 40 40 20 40 60 Szállítási mód SZM1 SZM2 SZM3 SZM3

BR ÁI [nap] - 6 - - - Kiszolgálási % 100 100 60 40
Darabjegyzék - - - P1 - Menetidő [nap] 4 4 4 4
Műveletterv - - - P1 -
Szállítási mód
Terhelhetőség max.
ID Berakodási idő [nap] Kirakodási idő [nap] Járművek száma [db]
[db]
SZM1 2 2 300 3
SZM2 1 2 400 3
SZM3 2 1 500 3
martinek@ett.bme.hu
szintjén (DAG)
3. Telephelyek szintkódja: gyártó vagy beszerző 0,

felettük 1, é.í.t. Legmagasabbról indulunk.

martinek@ett.bme.hu
szintjén (DAG)
4. Bruttó-nettó szükséglet számítás. (Bruttó szükséglet az

igény, Nettó szükséglet=Igényelt mennyiség –
raktárkészlet)*** - rendeléspolitika.

martinek@ett.bme.hu
Nettó szükséglet=Igényelt mennyiség –raktárkészlet)*** - készletpolitika.
Megrendelések Cikktörzs
Telephely ID TH1 TH2 TH2 TH3 TH4
M TH Cikk Menny. Határidő
Cikk ID P1 A1 P1 P1 P1
ID ID ID [db] [nap]
P/M D P M D D
M1 TH1 P1 60 40 Ellátó hálózat kódja HK1 - - HK2 HK3
M2 TH3 P1 60 60 Készlet ma [db] 40 40 20 40 60

BR ÁI [nap] - 6 - - -
M3 TH4 P1 40 40
M4 TH4 P1 60 60 Darabjegyzék - - - P1 -

martinek@ett.bme.hu
szintjén (DAG)
4. Bruttó-nettó szükséglet számítás. (Bruttó szükséglet az igény, Nettó szükséglet=Igényelt
mennyiség –raktárkészlet)*** - rendeléspolitika.
5. Szétosztás a választott algoritmus szerinti elvek

alapján.

martinek@ett.bme.hu
szintjén (DAG)
6. Ütemezés: a szükséglet felmerülésének időpontját

határozza meg az ellátó telephelyeken, az ellátó
csatornák időadatai alapján.

martinek@ett.bme.hu
szintjén (DAG)
7. Bejegyezés Pi cikkre az ellátó telephelyeken:

mennyiség és időpont.

martinek@ett.bme.hu
szintjén (DAG)
8. Fabejárás: Azonos szinten levő következő telephely,

ha van. Ha nincs, lépjünk eggyel lejjebb a hálózati
struktúrában. Ha nem gyártó vagy beszerző
telephelyre léptünk, akkor ugrás a 4. pontra,
egyébként lépjünk tovább.
martinek@ett.bme.hu
Megrendelések Cikktörzs
M TH Cikk Menny. Határidő
ID ID ID [db] [nap]
P/M D P M D D
M1 TH1 P1 60 40 Ellátó hálózat kódja HK1 - - HK2 HK3
M2 TH3 P1 60 60 Készlet ma [db] 40 40 20 40 60

BR ÁI [nap] - 6 - - -
M3 TH4 P1 40 40
M4 TH4 P1 60 60 Darabjegyzék - - - P1 -

martinek@ett.bme.hu
szintjén (DAG)
9. Az elosztási algoritmustól függően MRP futtatás,

gyártási vagy beszerzési rendelések elkészítése a 0-
ás telephelyen (telephelyeken). Ugrás az 1. pontra.
martinek@ett.bme.hu
9. Az elosztási algoritmustól függően MRP

futtatás, gyártási vagy beszerzési
rendelések elkészítése a 0-ás telephelyen
(telephelyeken). Ugrás az 1. pontra.
Cikktörzs
P/M D P M D D
Ellátó hálózat kódja HK1 - - HK2 HK3
Készlet ma [db] 40 40 20 40 60
BR ÁI [nap] - 6 - - -
Darabjegyzék - - - P1 -

martinek@ett.bme.hu
98
Köszönöm szépen a figyelmet.

martinek@ett.bme.hu
Supply Network Planning algoritmusok
• Készletre gyártás esetén az igényeket a keresleti terv rendelései határozzák meg. A

tervezéshez (az igények közvetítéséhez) az APO SNP 3 féle algoritmust kínál:
1. Heurisztikus SNP algoritmus
2. Prioritás alapú tervező (Capable To Match - CTM) algoritmus.
3. Optimalizáló SNP algoritmus
• Az ellátás-tervezés az MRP-hez hasonlóan működik, és azzal szorosan együtt
dolgozik. A két rendszer kiegészíti egymást: az MRP egy telephelyen belül tervez,
az SNP a telephelyek között, de az optimalizáló SNP MRP jellegű számítást is
végez.
100
Heurisztikus SNP
• Végtelen erőforrásokat tételez fel. A terv ezért nem biztos, hogy megvalósítható.
• Akkor használható, ha a termelés vagy a beszerzés képes minden igényt kielégíteni
és szokásosan nem merülnek fel erőforrás-korlátok.
• Fő feladata: az igények közvetítése az ellátó telephelyek felé figyelemmel a szállítási
időre. A telephelyeken majd külön elvégzik a termelés tervezését helyi MRP
futtatással.
101
Prioritásos tervezés, CTM
• Az igénylésekhez is és a lehetséges ellátásokhoz, lehetséges ellátó telephelyekhez,
raktárakhoz, tervezett bevételezésekhez és a termelési képességekhez is prioritási
szintet rendelnek.
• Az igények kielégítését a legmagasabb prioritású igényléssel kezdik.
• Elsőként a lehetséges legmagasabb prioritási szintről elégítik ki az igényt. Ha ez
kimerült, akkor léphet az algoritmus az alacsonyabb szintű ellátási forrás felé.
• Teljesíthető, koncentrált terhelések hozhatók így létre.
102
Optimalizáló SNP, áttekintés
Megvalósítható tervet készít.
Figyelembe veszi a
o termelési,
o szállítási,
o tárolási és
o anyagkezelési
kapacitásokat és költségeket.
103
Optimalizáló SNP algoritmus
• Az optimalizálás lineáris egyenletrendszer és korlátozások formájában

megfogalmazott minimalizálási feladatot jelent, ahol a célfüggvény az alábbi:
o ahol D: az igényelt mennyiség, a kereslet (Demand)

S: az ellátó, fedezeti mennyiség a raktárban (Stock),
o Penalty: a ki nem elégített kereslet miatt járó büntetés,
o SupplayChainCost: az S mennyiség beszerzésével, gyártásával, szállításával, tárolásával
kapcsolatos összes költség
o és mindez cikkenkénti bontásban.
A korlátozó feltételek kapacitáskorlátok megadását jelentik.
104
105
Példa integrált elosztás és termelés tervezésre
• Az optimalizáló SNP elosztás tervező algoritmusba be van integrálva a termelés
tervezés. Ezáltal vehetők figyelembe a termelési korlátok.
• Tekintsük erre az alábbi hálózatot és a termelési korlátokat most mennyiségben
megfogalmazó kényszereket:
ahol Stock a készleten levő mennyiség, P a gyártott mennyiség, BOM Ratio az egységnyi
termék előállításához szükséges mennyiség az anyagjegyzék szerint . 106
Példa integrált elosztás és termelés tervezésre
PGIN-XX01<= CGIN-XX01
PGIN-XX02 + PKRON-XX02 <= CGIN-KRON-XX02
PGIN-XX02 <= CGIN-XX02
PKRON-XX02 <= CKRON-XX02
PALC-XX01<= CALC-XX01
PGIN-XX01+ PGIN-XX02+ PKRON-XX02 <= BOM Ration * PALC-XX01
ahol C a termelési kapacitás, P a gyártott mennyiség, BOM Ratio az egységnyi termék
előállításához szükséges mennyiség az anyagjegyzék szerint . 107
108
109
110
111
112
Termelési modellek
• Az MTS (Make To Stock) jellegű termelési modell esetén a szükséglettervező rendszerek
anyagáramlási sémája előrejelzéseken alapul. A termeléstervezés bemente az előrejelzés.
Számítást a teljes mélységű anyagjegyzékre végzik. Stabil közép- és rövidtávú terveket
készítenek. A vevői rendelések teljesíthetősége (azaz a rendszer jósága) az előrejelzés
jóságától függ. A végterméket készletezik. A vevői rendelés gyorsan kielégíthető.
• Végszerelés: Az anyagjegyzék legmagasabb szintjén levő alkatrészeket előrejelzés alapján
tervezik, legyártják és készletezik (MTS az alkatrészekre). Végterméket csak vevői
megrendelésre gyártanak az ott megadott konfigurációs igény szerint. Egy (vagy csak
néhány) szinten kell a termeléstervezést elvégezni. A vevői rendelés viszonylag gyorsan
kielégíthető.
• Az MTO (Make To Order) jellegű termelési modell szerint működő vállalat/telephely esetén
minden beérkező vevői megrendelésre lefuttatják a termeléstervező algoritmust. Nagy
számítási teljesítményt igényel és a folyamatos átállás zavart okozhat a termelésben.
Előzetesen legfeljebb az alapanyag-szükségletet tervezik és készletezik előrejelzés alapján.
• Rendelésre tervez és gyárt: A terméktervezést is magába foglaló szolgáltatás, gyártás.
Jellemzően projekt rendszerű tervezéssel és gyártással támogatott a folyamat. Készletezés
minimális vagy egyáltalán nincs. Nagy az átfutási idő.
• Egyes rendszerek a modelleket keverve is alkalmazzák ugyanarra a cikkre vonatkozóan is
(pl. az SAP MTS + MTO) :
– Előrejelzéseket készítenek a szokásos termékeikre.
– Egyedi igényekre vevői megrendeléseket fogadnak és teljesítésüket rövid periódusonként 113
megtervezik.
Termelési modellek és átfutási idők
Alapanyagok Alkatrészek Félkésztermékek Késztermékek

SZERK GYÁRT GYÁRT GYÁRT
SZÁLLÍTÓ/ VEVŐ
Készletre gyárt (Make To Stock)
GYÁRTÓ
Végszerelés (Final Assembly) Rendelésre szerel
Rendelésre gyárt (Make To Order)
Rendelésre szerkeszt
Szállító előzetes aktivitása Készletezés
Vevői rendelés teljesítésének időszükséglete

115
116
Termeléstervezés és részletes ütemezés 1.
1. Felügyeleti terület: Telephely.
2. Kiindulási állapot (némi egyszerűsítéssel):
a) A cikkek és az anyagjegyzék-struktúrák alaján a rendszer felépít egy erdő gráfot.
b) Minden cikkhez hozzárendel egy ún. alacsonyszint kódot, nullától indulva a negatív számok
felhasználásával. A legmagasabb szinten levő cikkek így 0, az ezek alatt szereplő cikkek -1 értékű
alacsonyszint kódot kapnak, és így tovább lefelé.
c) Ha egy cikk több fában is szerepel, akkor a cikk az előforduló legkisebb kódot kapja. Egy cikk
alacsonyszint kódjának módosítása esetén az alatta szereplő cikkeket a rendszer rendre újra
besorolja.
d) A rendszer a cikkek iránt felmerülő igények kielégítését a cikkek prioritása vagy alacsonyszint kódja
által meghatározott sorrendben, ezen belül növekvő határidő szerint tervezi. Elsőként a 0. szinten
levőkét (amik jellemzően végtermékek), majd a -1 szinten lévőkét é.í.t.
Nem az APO PP/DS rendszerét, hanem csak egy egyszerűsített változatot ismertetünk.
Az APO a termeléstervezésre 3 alapvető algoritmust/eszközt kínál
 Kézi tervezés
 Végtelen kapacitásokra tervezés
 Véges kapacitásokra tervezés, ekkor szabad időtartományok keresése a jellemző feladat.
Működés:
3. MRP tervezést igénylő, legmagasabb szinten levő cikkekre vonatkozó igények (első
menetben a sajátkockázatú rendelések, vevői primer szükségletek) rendezése növekvő
határidő szerint:
– Cikk, termék. Legyen ez cj.
– Igényelt mennyiség (szükséglet). Legyen ez Nj.
– Határidő: a szükséglet felmerülésének időpontja. Legyen ez t1,j.
4. Nettó szükséglet meghatározása. A növekvő határidő szerinti cj igények összevetése a

szükséglet felmerülésének időpontjában rendelkezésre álló raktárkészlettel, nettó
szükséglet meghatározása cj-re:
– nettó_szükséglet(t1,j) = szükséglet(t1,j) – készlet(t1,j), ha ez > 0, akkor ez az új Nj,
és az új készlet(t1,j) = 0,
– egyébként az igény készletről kielégíthető, és az új készlet(t1,j) = készlet(t1,j) –
szükséglet(t1,j), nettó_szükséglet(t1,j) pedig 0.
5. Ha nincs semmilyen nettó > 0 igény cj-re, akkor ugrás a 13. pontra.
6. Nettó szükséglet módosítása:

– Számítások az idő-tengelyen: A készletpolitikai és a tervezési adatok szerinti
számítások elvégzése az időtengelyen. Ilyenek például a nettó igények összevonása
(például az egy héten belül jelentkező nettó szükségletek mennyiségeinek
összevonása a legkorábbi határidőre), ami új Nj nettó szükségletet és új t1,j-t
jelenthet; továbbá az időhatár figyelembe vétele.
7. Nettó szükséglet fedezése: Az összevont (vagy nem összevont) igényeket kielégítő

tervezett rendelések mennyiségi adatainak meghatározása a készletpolitikai előírás és
az előírt tervezési adatok szerint (minimális rendelési mennyiség, sorozatnagyság, fix
rendelési mennyiség stb.).
8. Határidőzés: A cj cikk t1,j határidejű nettó szükségletét fedező tervezett rendelés feladási
határidejének meghatározása:
– Vásárolt cikkekre beszerzési javaslat, ennek kiadási időpontja t2,j = t1,j – BRÁI, ahol
BRÁI a cikktörzs egy adata, a Beszerzési Rendelés Átfutási Ideje.
– Gyártott cikkekre gyártási javaslat, ennek kiadási időpontja:
• MRP I esetén: t2,j = t1,j – GYÁI, ahol GYÁI a cikktörzs egy adata, a GYártási
Rendelés Átfutási Ideje.
• MRP II esetén: t2,j = t1,j – átfutási_idő_számítása(szükséges mennyiség és
műveletterv, mint paraméter alapján).
9. Bejegyzés t1,j határidőre az igényelt cj termék készlet- vagy forgalom nyilvántartásába.

Várható fedezetként, ellátásként jelentkezik.
10. Ha gyártott cj, akkor folytatás a 11. ponton, egyébként ugrás a 15. pontra.
11. A cj alkatrészeinek valamint, az ezekre vonatkozó mennyiségi igény és a felmerülési
időpont meghatározása:
– Alkatrész: anyagjegyzékben van definiálva, legyenek ezek Ai -k.
– Mennyiségi igény alkatrészenként Li:
Li = ni * szülő_cikk_szükséges_mennyisége / [(100 – selejt%)/100], ahol ni az i-ik
alkatrészből az anyagjegyzék szerint szükséges mennyiség.
– Az igény felmerülésének időpontja t1,i = t2,j.
__________ Eddig fix gyártási átfutási idővel MRP I (vagy mrp)_______________
12. Gyártott cikkek kapacitásszükségletének meghatározása:

– Az igénybe vett gépek azonosítása műveletterv alapján.
Legyenek ezek Gm –k.
– Foglalás kezdési és befejezési időpontjának meghatározása t2,j-ből, mint határidőből
kiindulva. (Nem minden idő foglal gépet, tehát a gépfoglalás tényleges kezdeti
időpontja későbbi lehet, mint t2,j, és a kapacitás felszabadulásának időpontja
korábbi lehet t1,j -nél.)
13. Bejegyzés a kapacitások foglaltság-nyilvántartásába:
– Kezdet (dátum).
– Vég (dátum).
– Időtartam (óra).
– Gyártási rendelés, mint foglaló azonosító szám, gyártott cikkel.
Ezt minden gépre végig kell csinálni, amelyek az előállított cikk gyártásához kellenek.
14. A szekunder igények rendezése:
– Cikkek: cj = Ai
– Mennyiség: Nj = Li
– Határidő: t1,j = t1,i
15. A cj cikk MRP-tervezése kész. Ugrás a 3. pontra, ha van még feldolgozatlan cikk.
16. Szükségletszámítás vége.
___ Eddig átfutási idő számítással MRP II (Manufacturing Resource Planning) ______
122
123
124
125
126
127
Rendelkezésre állás ellenőrzése - ATP
• A rendelkezésre állás ellenőrzése (Available-to-Promise check, ATP check)
olyan üzleti funkció, amely a vevői megrendelésben szereplő áru(k), tétel(ek)
rendelkezésre állását vizsgálja a kért időpontban előre meghatározott
szabályok és beállított paraméterek szerint.
• Minden vevő megbízható ígéretet vár el, hogy meg fogja kapni a megrendelt
termékeket az ígért mennyiségben az ígért határidőre. Az ígéretet rendszerint
visszaigazolás bizonylattal közlik az értékesítők a megrendelővel.
• ATP ellenőrzés alapmódszerei:

1. Keresés a termék (tervezett vagy megvalósult) bevételezései között (product availability check)
2. Keresés a kiutalt/felosztott készletek között (allocation check)
3. Keresés az előrejelzésekben (forecast check) – ez nem a DP-ben létrehozott keresleti tervben
való ellenőrzést jelenti. Bizonytalansága miatt ritkán használják, ha mégis, akkor főként az MTO
cikkekre.
• Komplex ATP módszerek

1. összetett keresés
2. többszintű keresés (multilevel ATP – ML-ATP )
3. szabály alapú keresés (rules based ATP)
4. felhívás termelésre – CTP Capable to Promis (start of production) – ezt most nem részletezzük.
128
Keresés a termék bevételezései között
Keresés a termék (tervezett vagy megvalósult) bevételezései között (Product availability check)
• Adott telephely adott termékére fut.
• Az igényeket a beérkezésekkel, azaz a készletekkel és a tervezett bevételezésekkel
szemben vizsgáljuk.
• Bemenő bizonylatai, amin szereplő tételek rendelkezésre állását vizsgáljuk:
– vevői rendelések
– ütemezett vevői rendelés , ami nagy gyakorisággal ismétlődő vevői megrendelések csoportját jelenti
– raktárak közötti szállítások
– szállítólevelek.
• Szűk keresztmetszetet a végtermékek (várható) készlete jelenthet.

• Lehetséges kimenetek:
– a bizonylaton szereplő tételek a kért mennyiségben és határidőre megígérhetők, visszaigazolhatók
– a bizonylaton szereplő tételek a kért mennyiségben csak több részletben, különböző részhatáridőkkel ígérhetők meg
– a tervezési horizonton belül a rendelést nem tudjuk teljesíteni.
• A visszaigazolt mennyiséggel a visszaigazolásra felhasznált mennyiség nő, a szabad

mennyiség csökken az adott időszakban a már végrehajtott, vagy tervezett bevételezések
között.
• Az alapmódszerek kombinálhatók, például:

1. Először a termék tervezett vagy megvalósult bevételezései között keresünk, ha ez sikertelen, akkor a másik
módszerrel folytatjuk a keresést, azaz
2. keresünk kiutalt/felosztott készletek között (allocation check).
129
Keresés a kiutalt/felosztott készletek között
Keresés a kiutalt/felosztott készletek között (allocation check)
• Adott telephely adott termékére fut.
• Ez a módszer az MTS modell szerint termelt cikkeken működik. Jellemzői, alapfeltevések:
– A kereslet-előrejelzés (Demand Planning) határozza meg a termelést és így a várható bevételezést is.
– Az így várható készleteket a keresleti tervben a vevők között (részben vagy egészében) előre felosztják/kiutalják kvóták
vagy százalékos arányok megadásával. Erről értesítik a vevőket is. Ez nem jelent foglalást!! A kiutalás előnye : a vevők
így biztonsággal elkészíthetik hosszú távú termelési terveiket, és számíthatnak a rövidtávú beszerzési rendeléseik
elfogadására, a szállításra.
– A kiutalást minden igény/megrendelés visszaigazolása esetén következetesen végrehajtják.
– ütemezett vevői rendelés , ami nagy gyakorisággal ismétlődő vevői megrendelések csoportját jelenti
– raktárak közötti szállítások
– (szállítólevelek nem, mert azok már konkrét kiszállítás esetén készülnek, amihez konkrét készlet kell).
• Szűk keresztmetszetet a végtermékek keresleti tervében előirányzott és kiutalt „készlete” jelenthet.
– a bizonylaton szereplő tételek a kért mennyiségben csak több részletben, különböző részhatáridőkkel ígérhetők meg
– a tervezési horizonton belül a rendelést nem tudjuk teljesíteni.
• A visszaigazolt mennyiséggel a visszaigazolásra felhasznált mennyiség nő, a szabad mennyiség csökken az
adott időszakban a kiutalt/felosztott készletek között.
• Az alapmódszerek kombinálhatók, például:
1. Először a termék tervezett vagy megvalósult bevételezései között keresünk, ha ez sikertelen, akkor a másik módszerrel
folytatjuk a keresést, azaz
2. keresünk kiutalt/felosztott készletek között (allocation check). 130
Szabály alapú keresés
Szabály alapú keresés (Rules based ATP, más megnevezés szerint
Global Available-to-Promise check, gATP check)
• A keresés a teljes SCM hálózatra fut, több telephelyet és így több különböző
cikkszámú, de azonos végterméket vizsgál.
• A keresési módszer az alapmódszerek valamelyike lehet.
– vevőnek küldendő ajánlatok.
• A keresés a bizonylaton szereplő cikkel a bizonylatot rögzítő telephelyen indul. Ha az

ellenőrzés sikertelen, akkor kiválasztásra kerül a definiált szabályok szerint a
helyettesítő listából a következő cikk és telephely, és így folytatódik a keresés amíg a
keresés sikeres nem lesz vagy a lehetőségek végére nem érünk.
• Szűk keresztmetszetet a végtermékek meglévő vagy tervezett készlete (product
availability check) vagy keresleti tervében előirányzott és kiutalt „készlete” (allocation
check) jelenthet.
– a bizonylaton szereplő tételek a kért mennyiségben csak több részletben, különböző részhatáridőkkel
ígérhetők meg
– a fenti két lehetséges kimenet, de más helyettesítő termékkel és telephellyel
– a tervezési horizonton belül az igényt nem tudjuk fedezni.
• A visszaigazolt mennyiséggel a visszaigazolásra felhasznált mennyiség nő, a szabad

mennyiség csökken az adott időszakban a készletek között.
131
Többszintű keresés
Többszintű keresés (Multilevel ATP – ML-ATP )
• Nem a végtermék hanem annak ALKATRÉSZEINEK és a végszerelési kapacitások
rendelkezésre állását vizsgálja, keresi, rendelkezésre állnak-e időben? Ha van
időben készlete az alkatrészeknek , akkor a végszerelési időt figyelme véve
visszaigazolja rendelést a rendszer. Végszereléses és MTO cikkek esetén
használatos. A kapacitásokat gyakran végtelen nagynak tekintik, ekkor csak az
alkatrészek rendelkezésre állása a kérdés.
–vevői rendelések
–vevőnek küldendő ajánlatok.
• A keresési módszer a szabály alapú vagy az alapvető módszerek egyike, illetve ezek
kombinációja is lehet.
• Szűk keresztmetszetet a végszereléshez szükséges legfelső szintű alkatrészek és
esetleg a szerelési kapacitások rendelkezésre állása jelenthet.
–Az alkatrészek rendelkezésre állnak valamely telephelyen, ekkor csak egy ún. ATP-fát (ATP tree) hoz létre,
amelyet a PP/DS feldolgozhat
–és a rendelés visszaigazolható
–Ha az alkatrészek nem állnak rendelkezésre, vagy csak később, akkor a funkció hibaüzenetet küld.
• A visszaigazolt mennyiséggel a feltételezett gyártási rendelések tartanak egyensúlyt.

A feltételezett gyártási rendelések az ATP-fa feldolgozásával jönnek létre.
132
133
134
Menedzsment feladatok az ellátási láncban 1/2
Forrás: SAP AG 135

• CRM: A CRM (Customer Relationship Management – Ügyfélkapcsolat Menedzsment) szolgáltatja a
rendszert, amely alapján a vásárlókkal való kapcsolatot kialakítják, majd fenntartják. A vezetőség kijelöli a
meghatározó ügyfeleket, és a megcélzandó ügyfélcsoportokat. A cél, hogy a vásárlókat csoportokra
bontsuk hasznosságuk szerint, valamint a vásárlói hűséget segítsük fenntartani célzott termékek és
szolgáltatások nyújtásával.
• SRM: Az SRM (Supplier Relationship Management – Beszállító Kapcsolat Menedzsment) szolgáltatja a
rendszert, amely alapján a beszállítókkal való kapcsolatot kialakítják, majd fenntartják. Ez a folyamat
nagymértékben hasonlít a CRM-hez, ahogy a cégnek menedzselnie kell a vásárlóival való kapcsolatát,
ugyanúgy szüksége van a beszállítóival való kapcsolatának igazgatására is. A legfontosabb beszállítók egy
kisebb csoportjával szoros kapcsolat kialakítása célszerű, ezekkel a kulcsfontosságú szállítókkal külön
tárgyalások folynak, és egyedi szerződések köttetnek, míg a kevésbé kritikus szállítókkal egyszerű,
szokványos szerződések jönnek létre.
• Ügyfélszolgálat Menedzsment: Az a menedzsment folyamat, mely az ügyfélkapcsolat menedzsment által
a kezdeti szakaszban megkötött szerződések adminisztrálását végzi. Az ügyfélszolgálat monitorozza
ezeket a szerződéseket, és aktívan közbelép a vásárló érdekeit képviselve, ha úgy érzékeli, hogy az ígért
szállítási feltételek teljesítésében probléma léphet fel. Célja a felmerülő problémák megoldása, mielőtt
/miután azok ténylegesen hatással volnának/voltak a vásárlókra. Az ügyfélszolgálat menedzser szoros
kapcsolatban kell hogy álljon más folyamatok vezetőivel, mindenekelőtt az ügyfélkapcsolat
menedzsmenttel és a gyártási sor menedzsmenttel, így bizonyosodva meg róla, hogy a szerződésekben
kötött ígéretek, a tervezett mederben haladnak.
• Igény menedzsment: Az igény menedzsment az ellátási lánc azon folyamata melynek feladata
megteremteni az egyensúlyt a vevői igények, és az ellátási lánc lehetőségei közt. A megfelelő folyamatokat
alkalmazva a vezetőség képes összeegyeztetni az igényeket az ellátással, és képes azokat a legkisebb
hiánnyal kielégíteni. Bár a legnagyobb súllyal szerepel, de a folyamat nem csak a várható igények
előrejelzéséből áll. Ezen felül magában foglalja például azon gyakorlati lehetőségek kezelését, melyek
lehetővé teszik az igények időbeli egyenletes eloszlásának segítését, illetve azon feltétel rendszereket,
melyek vonzóvá teszik a vevők számára a mennyiségi vásárlást. A jó igény menedzsment figyelembe veszi
az értékesítések földrajzi eloszlásának és a meghatározó vevők adatait, annak érdekében, hogy elkerülje a
bizonytalanságot, és hatékony termékáramlást biztosítson az ellátási láncon. A marketing és gyártási
terveket célszerű az egész vállalatot átfogóan irányítani.
• Rendeléskielégítés: A rendeléskielégítés az alapvető folyamatokon kívül magában foglal minden olyan
tevékenységet, amely segít abban, hogy egy olyan hálózatot dolgozzon ki, mely a vásárlók igényeinek
minél nagyobb százalékban történő kielégítésére törekszik, mialatt megpróbálja a költségeket a lehető
legalacsonyabb szinten tartani. Bár a legnagyobb szerepe a logisztikai funkciónak van itt, de ezt a
folyamatot is a teljes vállalatot átívelően kell kialakítani, figyelemmel a kulcsfontosságú beszállítókra, illetve
ügyfelekre. A végső cél, hogy egy szakadás mentes folyamatot építsünk fel, mely összeköti a vásárlók
különböző csoportjait a szervezettel, majd azon keresztül a beszállítókkal.
• Gyártási sor menedzsment: A gyártási sor menedzsment az ellátási lánc azon folyamata, mely magában
foglalja az összes olyan tevékenységet, ami szükséges a gyártási rugalmasság eléréséhez, kezeléséhez
és fenntartásához. A gyártási rugalmasság az a tulajdonság, mely lehetővé teszi termékek széleskörű
választékának előállítását, a lehető legrövidebb idő alatt, és a legalacsonyabb költségek mellett. A kívánt
rugalmasság eléréséhez a gyártási sor tervezését és végrehajtását ki kell terjeszteni a gyártó funkción kívül
az ellátási lánc egyéb funkcióira is.
• Termékfejlesztés, és üzleti bevezetés: A termékfejlesztés és üzleti bevezetés az a folyamat mely
megteremti a szervezet lehetőségeit egy új termék kifejlesztésének és piaci bevezetésének. A hatékony
végrehajtáshoz ennek a folyamatnak az ellátási lánc sok másik folyamatával kell együtt működnie. A CRM
folyamatok segítségével meghatározhatóak a vásárlók igényei, a beszállítókapcsolat menedzsment által
hatékonyan választhatjuk ki a felhasználandó anyagokat, és a beszállítókat, míg a gyártási sor
menedzsmenttel kialakítható a lehető legjobb gyártási technológia az előállításhoz, mégpedig a termék és
a célzott piac nézetében.
• Visszáru menedzsment: A visszáru menedzsment folyamata hivatott a visszaszállított áruk fordított
logisztikájának ellátására. Ezenfelül a jól felépített visszáru folyamat nem csak visszafele áramló
termékeket hivatott irányítani, hanem alkalmas kell legyen azon lehetőségek feltárására, melyek
segíthetnek a nem kívánt visszaszállítások megszüntetésében, illetve képesnek kell lenni az
újrahasznosítható eszközök menedzselésére. Bár a visszafelé irányuló logisztika optimalizálása is remek
lehetőség a költségek csökkentésére, de ennél sokkal jelentősebb költség megtakarítás, és bevétel
növekedés érhető el a hibás irányítási elvek és gyártó folyamatok kiiktatásával, melyek felelősek voltak a
visszaszállításokért.

Ivir SCM 2021

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Ivir SCM 2021

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Gazdaságinformatikus mesterszak

Vállalatirányítási informatika szakirány

Martinek Péter – V1 Fszt. 015

• Az ERP (Enterprise Resource Planning – vállalati erőforrás-tervező)

• A CRM (Customer Relationship Management – ügyfélkapcsolat-

Forrás: Dickersbach, Supply Chain Management with APO

Megvizsgálták a fenti ellátási lánc működését az alábbi feltételek mellett:

A „sörjáték(the beer game)” nevű szimulációban nagy gyakorlattal rendelkező értékesítési

• Globális ellátási láncot működtető rendszereket mindig az együttműködő felek

APO: Advanced Planning and Optimization Fejlett (kifinomult) tervezés és optimalizálás

• A tervezés vezetője (master) az APO.

101 - Goods receipt for purchase order or order

A feladatokat végrehajtó (vállalati és informatikai) rendszer kialakításához nem a

• Modellező eljárások alapgondolata: az olyan modell segítségével, mely jól

• A trend jelleg nem

3. Felhasználás: A beérkező vevői megrendelések az így kibocsátott keresleti terv rendeléseit

4. Kereslet-előrejelzés függő keresletű cikkekre (alkatrészekre):

Egyszerű mozgó átlag 4 pont átlagolásával

• Mozgó átlag esetén tulajdonképpen azt feltételezzük, hogy a jövő igénye

• A súlyozáshoz tulajdonképpen bármilyen növekvő számsort használhatunk, de

• Az adatokat súlyozzuk, a közeli adatok fontosak, ezek teljes értékkel szerepelnek, a

2. Kettős exponenciális simítás – a Holt-módszer

• Az exponenciális simítással kapott

• Lineáris trenddel rendelkező

• Additív esetben a trendhez,

• Ez is a szezonalitást és trendet egyaránt mutató idősorok

• A kereslettervezést a fenti elvek alapján a független keresletű cikkekre, jellemzően

– egy ellátó és egy átvevő vagy igénylő

• A szállítás megkezdésének időpontját az időtengelyen visszafelé történő

Ha a szállítónak nem R/3

Martinek Péter - 84/27

Martinek Péter - 85/27

2. Pi cikkre vonatkozó ellátási hálózat kiolvasása az

Martinek Péter - 86/27

Készlet ma [db] 40 40 20 40 60 Szállítási mód SZM1 SZM2 SZM3 SZM3

3. Telephelyek szintkódja: gyártó vagy beszerző 0,

Martinek Péter - 88/27

4. Bruttó-nettó szükséglet számítás. (Bruttó szükséglet az

Martinek Péter - 89/27

M1 TH1 P1 60 40 Ellátó hálózat kódja HK1 - - HK2 HK3

M2 TH3 P1 60 60 Készlet ma [db] 40 40 20 40 60

Martinek Péter - 90/27

5. Szétosztás a választott algoritmus szerinti elvek

Martinek Péter - 91/27

6. Ütemezés: a szükséglet felmerülésének időpontját

Martinek Péter - 92/27

7. Bejegyezés Pi cikkre az ellátó telephelyeken:

Martinek Péter - 93/27

8. Fabejárás: Azonos szinten levő következő telephely,

M1 TH1 P1 60 40 Ellátó hálózat kódja HK1 - - HK2 HK3

M2 TH3 P1 60 60 Készlet ma [db] 40 40 20 40 60

Martinek Péter - 95/27

9. Az elosztási algoritmustól függően MRP futtatás,

9. Az elosztási algoritmustól függően MRP

Ellátó hálózat kódja HK1 - - HK2 HK3

Martinek Péter - 97/27

Martinek Péter - 99/27

• Készletre gyártás esetén az igényeket a keresleti terv rendelései határozzák meg. A

• Az optimalizálás lineáris egyenletrendszer és korlátozások formájában

o ahol D: az igényelt mennyiség, a kereslet (Demand)

A korlátozó feltételek kapacitáskorlátok megadását jelentik.

Alapanyagok Alkatrészek Félkésztermékek Késztermékek

Végszerelés (Final Assembly) Rendelésre szerel

Eddig fix gyártási átfutási idővel MRP I (vagy mrp)_____