1

A SZEGEDI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT

SZEREPE A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSÉBEN
- A BERUHÁZÁS STRATÉGIÁJA, KONCEPCIÓJA -
Készítette: Mavrák Imre okl. közlekedésmérnök
E-mail: logsoft@invitel.hu Legyen ez a
kezdőoldala!

Bevezető
Hírlevél kérés -->
A világgazdaság átalakulási folyamatában, a multinacionális vállalatok a piacbővítésük, a
nagyvállalatok a megszerzett piaci pozícióik megtartása és a nyereségük optimalizálása, a WebKorridor blog
kis és középvállalatok az életben maradásuk érdekében szövetkeznek - pénzügyi,
gazdasági, kölcsönös "barátsági és meg nem támadási" szerződéseket kötnek. Közösen
hoznak létre beszerzési és értékesítési hálózatokat, szövetkeznek bármely vélt, vagy valós
gazdasági előny megszerzésének érdekében. A társulások és a fejlődés folyamatát nem NoniKorridor blog
tudja megállítani sem országhatár, sem kontinentális távolság: a tőke, az áru, az
információ és a piac, folyamatos mozgásban van.

Az áruforgalom állandó növekedése, a piacok globalizációja a logisztikai szolgáltatások

iránti kereslet növekedését, minőségi és teljesítményhatékonysági igényeket eredményez
Európában. Az összes rendelkezésre álló előrebecslés szerint 2010-re az áruforgalom
volumenének növekedése várhatóan 2-szerese lesz a nemzeti össztermék növekedési Ez a böngésző nem
rátájának, az áruforgalom volumene 2015-ig megkétszereződik a 2000 évhez viszonyítva. támogatja a frame-
A növekedési tényezők összefoglalva a következők: eket!
- A cégeknél világszerte megfigyelhető a házon belüli gyártás csökkentésére irányuló
tendencia, amely új régiók közötti munkamegosztáshoz és a nagytávolságú forgalom
differenciált növekedéséhez vezet Európában.
- A logisztikai szolgáltatások külső forrásokból történő igénybevétele és egyidejűleg a házon
Ez a böngésző nem
belüli logisztikai szolgáltatások csökkentése magasabb szintű szabványok igényéhez vezet támogatja a frame-
az anyagok, alkatrészek és elsődleges termékek, stb. beszerzésében és a kész termékek
elosztásában. Ez a szállítási műveletek számát jelentősen növeli.
eket!
- Az interkontinentális forgalom volumene és így a tengeri és légi forgalom növekszik a
világgazdaság globálissá válásának eredményeként és egy többközpontú világgazdaság GAZDASÁGI OLDALAK
kialakulása miatt a kereskedelem liberalizálása alapján az interkontinentális forgalom
volumene (így a tengeri és a légi forgalom) növekszik. BankWeb >>>
- Európa esetében van egy másik jelentős tényező is: az egységes európai piac eMenedzser online >>>
Logsped >>>
létrehozásából származó növekedés mellett az EU gazdasági és monetáris uniójának
Franchise Centrum >>>
eredményeként az áruforgalom volumene a közép és kelet európai országok, mint új EU
BusinessMix >>>
tagállamok, valamint a világgazdaság többi része között igen jelentős mértékben növekedni
CEO Magazin >>>
fog. ChartCenter >>>
- Operatív szinten a fuvarigény és annak teljesítése közötti idő csökken, a feladásra kerülő Falugazda >>>
küldemények nagysága csökken, a fuvarozási idő minimálisra csökkentésére való törekvés Figyelő >>>
növekszik. HR Magazin >>>
- A szállítási igények egy olyan hálózat kialakulásához vezetnek, ami ugyanazt a standard HVG >>>
szintet kínálja mindenütt. A szállítási szolgáltatások jövőbeni kínálóinak szabványos Kovász >>>
szolgáltatásokat kell nyújtaniuk, ami szavatolja a felhasználók számára az azonos Kreatív Online >>>
feltételeket és az azonos minőséget egész Európában. Közgazdasági Szemle >>>
Lízing percek >>>
Az így alkalmazott szabványos szolgáltatások széles skálája teszi teljessé az alapvető MTI-Eco >>>
szállítási szolgáltatási rendszert, ami a lényege a specializálódásnak és a logisztikai MezőHír >>>
műveletek központosítása felé mutató trendnek a logisztikai csomópontokon keresztül. Modem Kor >>>
Napi Online >>>
Ezek a tendenciák és követelmények, az általános gazdasági fejlődés egyik fontos Piac és Profit >>>
tényezőjeként, a logisztikai fejlesztést tűzi ki célul a hatékonyság, a gazdaságosság, a Supply Chain Management
modern árukezelési technológia, a rendszerszemléletszerű megoldások bevezetése és Magazin >>>
alkalmazása érdekében minden szinten. Világgazdaság >>>
eBroker.hu >>>
Üzleti Negyed >>>
Ebbe a célrendszerbe illeszkednek a kis-és középvállalkozások, ipari parkok, integrátor ipari
parkok, vállalkozási övezetek, nagyvállalatok, multinacionális cégek, áruforgalmi
terminálok, raktárbázisok logisztikai fejlesztései és a logisztikai szolgáltató központok
fejlesztései is.

A logisztikai fejlesztések meghatározása során, a gazdasági - főként termelési és

kereskedelmi - kapcsolatok kiszélesedése olyan új feladatokat támaszt a fejlett szervezési
kultúrájú cégek elé, amelyeket termékük előállítása mellett csak igen nagy erőforrások
biztosításával képesek megoldani. Ha egy cég, termékei versenyképességét ilyen
tendenciák mellett is meg kívánja tartani vagy fokozni, választásra kényszerül:

- vagy komoly erőforrás ráfordítással olyan professzionális saját hálózatot épít ki, amellyel
ezt is magas színvonalon képes megoldani;
- vagy a termeléssel szorosan össze nem függő feladatai jelentős részét arra szakosodott
szolgáltatókra bízza (pl. csomagolás, raktározás, rakományképzés, szállítás, gyűjtés,
elosztás, szállítmányozás, fuvarszervezés, vámoltatás, stb.)
 2

Mivel ilyen faladatok magas színvonalú ellátása rendkívül nagy tőke, eszköz-és szakember
igényes, csak akkor lehet e tevékenységek végzése rentábilis, ha az infrastruktúra, az
eszközök, az ilyen jellegű kapacitások kihasználtsága kellően magas.

Ez vezetett az úgynevezett logisztikai szolgáltató központok kialakításának

szükségességéhez Magyarországon.

A logisztika gyakorlati alkalmazásában, a fejlettebb országok gyakorlatából ismeretes, hogy

azokat a képletes vagy valóságos helyeket, ahol a logisztikai tevékenység döntő része
történik, logisztikai szolgáltató központnak nevezik.

A logisztikai központ fogalmi értelmezése is meglehetősen sokféle: leggyakrabban

közlekedési csomópontnak, kombinált fuvarozási bázisnak, átrakóhelynek, raktárbázisnak
tekintik, szállítmányozói, vámügynöki, minőségellenőri, stb. szolgáltatásokkal.

Egyes szakértők ragaszkodnak a logisztikai központ komplex tartalmához, és ilyen

kiépítését tekinti kívánatosnak. E központokra kidolgozott definíció:

"A logisztikai szolgáltató központok (LSZK) olyan zárt, telepszerűen elhelyezkedő, a

szolgáltató szférához tartozó vállalkozások, illetve szervezetek összessége, amelyek egy
közös infrastrukturális bázisra, információs hálózatra épülnek.
Az áruforgalmi központok, közvetlen szolgáltatásaikon túlmenően a beszerzéshez és
értékesítéshez, valamint az áru- és információtovábbításhoz termelési-technológiai elemek
(folyamatok) révén, értéknövelő módon kapcsolódnak. Szolgáltatásaikkal egy-egy nagyobb
földrajzi régió ipari parkjainak, fogyasztóinak, termelőinek, szolgáltatóinak és a többi
áruforgalmi központjainak igényeit elégítik ki, kapcsolatokat biztosítanak belföldön és
külföldön más logisztikai szolgáltató központok felé."

Európai uniós - és egyben magyar - közlekedéspolitikai elvárás a közlekedési

munkamegosztás arányának javítása is az energia- és környezetkímélő szállítási módok
javára. Ez a mindennapi gyakorlatban azt jelenti, hogy a közúti áruszállításból minél több
feladatot a vasútra, illetve a belvízi hajózásra célszerű terelni. Ennek leghatékonyabb
eszköze a kombinált áruszállítás, ahol az áru konténerben, csereszekrényben, pótkocsiban
vagy teljes kamionszerelvényben vasúton, vagy hajón teszi meg a szállítási út nagyobbik
részét.

Ezen elvárás a logisztikai központok fejlesztési folyamatában is nagy szerepet játszik,

hiszen ahol az árut megállítják, ott lehetőség kínálkozik egyéb értéknövelő folyamatok
elvégzésére és árutovábbítási technológiaváltásra.

Ezekhez a komplex szolgáltatásokat nyújtó nyitott szerveződésekhez, az adott körzetben a

már meglévő, illetve alakuló vállalkozások kapcsolódhatnak, felajánlva saját kapacitásaikat
és részt vehetnek a központ kialakításában és üzemeltetésében, másrészt, részesülhetnek
a központ által nyújtott szolgáltatásokból.

1. A Magyar logisztikai szolgáltató központok hálózatának koncepciója

A magyar logisztikai központok létesítésének koncepcióját az 1991-1993-ban végzett

széleskörű kutatások alapozták meg. A tanulmányokat a Közlekedéstudományi Intézet
készítette el a Budapesti Műszaki Egyetem bevonásával és német kutatók
közreműködésével.

A kutatások a magyar logisztikai szolgáltató központok helyének meghatározásánál - a

nemzetközi szakirodalom és gyakorlat alapján - elsősorban arra kerestek választ, hogy
Magyarországon, mely országrészeken kell logisztikai központokat létesíteni, hogy azok a
piacgazdálkodás körülményei között működhessenek. Ehhez vizsgálni kellett a területek
gazdasági potenciálját, fejlődőképességét - részletes, e célra készült felmérések alapján -
az export, import és tranzit áruáramlatokat, illetőleg a közlekedési infrastruktúrát.

Az országos jelentőségű logisztikai központok esetében alapkövetelmény a közúti szállítás

mellett a vasúti, és ha lehetséges a vízi és légi kapcsolat rendelkezésre-állása. Országunk
méretét, gazdasági aktivitását, közlekedési infrastruktúráját és földrajzi elhelyezkedését
figyelembe véve, a közlekedési tárca 11 logisztikai körzetből és 13 országos logisztikai
központból álló főhálózat kialakítását irányozta elő a jóváhagyott koncepcióban.

A logisztikai szolgáltató központok országos hálózatának a koncepcióját a következő ábra

szemlélteti:
 3

2. A Szegedi Logisztikai Szolgáltató Központ

A logisztikai fejlesztések országos koncepciója, valamint az Országos Területrendezési

Tervről szóló 2003. évi XXVI. Törvény a Dél-Alföldi Régióban (Csongrád-, Békés,-és
Bácskiskun megyék) Baján, valamint Szegeden, mint a Régió központjában, országos és
nemzetközi jelentőségű logisztikai szolgáltató központok megépítését irányozzák elő.

Az alapvető tényezők, amelyek a Szegedi Logisztikai Szolgáltató központ projekt

felépítésének és lebonyolításának a stratégiáját határozzák meg, a következők:

- Jelenleg alacsony fejlettségű, de a közeljövőben dinamikusan fejleszthető gazdasági

környezet;
- Uniós határ mentiség: a térség az EU déli- dél-keleti határát képezi, amelyen több európai
tranzit korridor keresztezi egymást jelentős közúti tranzitforgalommal Nagylak, Röszke,
Tompa határátkelőhelyeken (kb. 500.000 kamion évente);
- Mind a négy (közúti, vasúti, vízi, légi) közlekedési ágazat jelenléte;
- A közvetlen határon túli térségek (Szerbia, Románia) illetve (Duna-Körös-Maros-Tisza
Eurorégió), valamint távoli országok logisztikai kiszolgálásának lehetősége;
- A Dél-Alföldi Régióban, a kedvező nemzetközi közlekedési kapcsolatokkal rendelkező
telephely révén, a Szegedi Logisztikai Szolgáltató Központban létesül a vámszolgálati hely,
amelynek európai jelentősége rendkívül nagy. Ennek köszönhetően, a logisztikai központ
telephelyén számos - a logisztikához kapcsolódó - gazdasági tevékenység bontakoztatható
ki;
- Az M 5-ös autópálya az Országhatárig megépült, épül az M 43 autóút Románia felé,
melyeknek köszönhetően befektetési szándék szempontjából a Térség felértékelődik;
- A Szegedi Regionális Repülőtér megépült, a közeljövőben várható annak
továbbfejlesztése.

Ezeket a tényezőket áttekinthetőbben a Szegedi Logisztikai Szolgáltató Központ projekt

rövidített SWOT analízise mutatja be:

A SZEGEDI LOGISZTIKAI SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT S W O T ANALÍZISE

ERŐSSÉGEK
- Közlekedés-földrajzi fekvése igen jó, forgalmas nemzetközi közlekedési folyosók szelik át
és keresztezik egymást több alágazat vonatkozásában is, a tervezett közlekedési
infrastruktúrához jól kapcsolódik.
- Az országos jelentőségű 13 Logisztikai Szolgáltató Központ fejlesztési koncepciójának
részét képezi
- Harmonikusan illeszkedik a Dél-Alföldi Régió területfejlesztési koncepciójához és a
vonzáskörzeti kistérségek fejlesztési elképzeléseihez.
- A közeli hármas határ révén a nemzetközi áruforgalomban, a központ indító cél-és tranzit
szerepe nemzetközi jelentőségű.
- A külföldi befektetések és érdekeltségek jó lehetőséget jelentenek a nemzetközi
logisztikai rendszerekbe való bekapcsolódásra.
- A régió ipari parkjai környezetében nincs számottevő azonos, vagy hasonló szolgáltató
centrum, amely konkurenciát jelentene, ellenkezőleg, az ipari parkok közvetlenül
kapcsolódhatnak az LSZK logisztikai rendszeréhez
- A telekommunikációs versenyben az információs hálózatok gyorsan fejlődtek
köszönhetően a koncessziós szolgáltató regionális helyzetének is, így jók az adottságok
informatikai alapú logisztikai szolgáltató üzleti rendszer létrehozásához.
- Átfogó, összehangolt logisztikai irányítási rendszerek révén a logisztikai szolgáltató
 4

központtal együttműködő szervezetek egy magasabb minőségi szinten kapcsolódhatnak

össze egymással és az EU logisztikai rendszereivel.
- A Logisztikai Szolgáltató Központ telephelye jól illeszkedik a város Általános Rendezési
Tervéhez, közlekedési infrastrukturális kapcsolódási lehetőségei közvetlenül megoldhatóak
és későbbi fejlesztésre, kapacitás- vagy profilbővítésre van lehetőség.
- Szeged nagyváros, maga is komoly áruáramlattal rendelkező hely, így a városi,
úgynevezett city-logisztikai rendszer is megvalósítható a központban.
- Zöldmezős beruházásként nem kell alkalmazkodni a korábban kialakított, esetleg más
célra tervezett vagy korszerűtlen létesítményekhez.
- Mivel a régió PHARE mintarégió, számos előny rejlik a területfejlesztési programok hazai
és EU integrációs együttműködési támogatások kiaknázásában.
- A déli irányú autópálya (M5) és a kereszt irányú autóút (M43) megépítése, a logisztikai
szolgáltató központ révén sokkal vonzóbbá teszi a régiót, jobban kapcsolódik be az
áruáramlatokba.
- A vasúti összeköttetés várható rekonstrukciója, felújítása Araddal, Temesvárral és
Szabadkával közvetlen lehetőséget ad a korábban háttérbe szorított vasúti áruszállítás
jelentős fejlesztésére, mind minőségi, mind mennyiségi szempontból.
GYENGESÉGEK
- Országon belüli periférikus földrajzi fekvés, a továbbra is preferált Budapest-centrikus
gazdaságfejlesztési politika.
- Rendkívül erőteljes Budapest-központú logisztikai fejlesztések megvalósítása, mely
gyengíti a szegedi térség logisztikai piacát.
- A közúti és vasúti infrastruktúra fejlesztések elodázása, nem megfelelő prioritással
történő kezelése.
- Lassú ütemű gazdasági fejlődés és struktúraváltás a régióban, széttagolt szervezettség.
- Gyenge gazdasági kooperációs készség.
- Az ipari parkok, vállalkozási övezetek fejlettségének alacsony szintje;
- Határozott stratégiai irány hiánya a térség gazdaságpolitikájának végrehajtásában.
- A Balkánon végbement események hatása a térség gazdasági fejlődésére;
- A logisztikai vonatkozású területfejlesztési programok közötti koordináció hiánya a
Régióban;
- Átfogó és erőteljes régiómarketing hiánya.
- Befektetői tőke hiány;
- Logisztikai marketing hiánya.

LEHETŐSÉGEK
- Logisztikai Szolgáltató Központ szervezésében a régió Ipari Parkjainak és Gazdasági-
vállalkozási Övezeteinek magas színvonalon történő logisztikai ellátottsága azok gyorsabb
fejlődést eredményezheti.
- A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió Szegedre utaló központi szerepköréből adódó
logisztikai feladatok ellátása;
- A Balkánon kialakuló pozitív változásokból adódó befektetői érdekeltség megjelenésének
kiaknázása;
- Gyors megvalósítás esetén, az egész régióban elsőként megjelenő Logisztikai Szolgáltató
Központ az ezzel járó előnyök megszerzését eredményezheti;
- A Dél-Alföldi Régiónak, Magyarország EU csatlakozásából adódó - Schengen-i határ
áthelyeződéséből - rendkívül jelentős a logisztikai szerepköre;
- Nemzetközi, állami és regionális támogatások és pályázatok elnyerése;
- Érdek-semleges vámszolgálati hely telepítése a központba és üzemeltetése az LSZK által.
Ezáltal lényegesen felgyorsítható a leendő partnerek felkutatása és betelepítése az LSZK-
ba.
- Az LSZK-ban megépítésre kerülő Kombiterminál hatékony működtetését, piaci
helyzetének megerősítését a közúttal, versenyképes vasúti fuvardíjakkal és menetrenddel
segítheti a MÁV ZRT. Gazdálkodását.

VESZÉLYEK
- Euroregionális versenyhelyzet, koordináció nélküli, hasonló kezdeményezések
Romániában és Jugoszláviában (Arad, Temesvár, Szabadka, Újvidék);
- Váratlan, nem előrelátott negatív helyzet kialakulása a szerbiai válság rendezése során;
- Tőkeerős szakmai és pénzügyi befektetők érdektelensége, vagy saját, zárt rendszerű
logisztikai programjaikhoz való ragaszkodás;
- Logisztikai fejlesztési programok megvalósítása terén koordináció és együttműködés
helyett, rivalizáció és káros versenyhelyzet kialakulása a térségben, mely során
együttműködésre alkalmatlan, elszigetelt logisztikai bázisok alakulnak ki (Kecskemét,
Békéscsaba, Mórahalom, Makó, stb.)
- Egymást kioltó, logisztikai vonatkozású területfejlesztési programok megvalósítása.

Figyelembe kell venni, hogy a logisztika a kereskedelmi, termelési, érték-hozzáadási

kapcsolatok vérkeringésébe fokozottan kapcsolja be a régiót, így a regionális fejlődés egyik
valóságos motorjává válhat, kiaknázhatja a lehetőségeket, semlegesítheti a gyengeségek,
veszélyek egy részét.

2.1. A Szegedi Logisztikai Szolgáltató Központ piaca - lehetőségek

A Szegedi Logisztikai Szolgáltató Központ piaca a központ folyamatos fejlesztése és

bővítése során, alapvetően három globális szegmensből áll:
 5

- a közvetlen gazdasági környezet, különösen a kis-és középvállalkozások, ipari parkok és

vállalkozási övezetek kiszolgálása - beleértve a szomszédos országok (Szerbia, Románia)
határ menti térségeit is - komplex logisztikai szolgáltatásokkal, a vámeljárások
megszervezésével;
- a távoli országok kiszolgálása, amelyeknek tranzit forgalma a Szegedi Logisztikai
Szolgáltató Központ vonzási körzetén halad át - mint vámeljárási áruforgalmi és árukezelési
csomópont, fuvarszervezési szolgáltatásokkal különböző fuvarozási technológiák, különösen
a kombinált fuvarozás alkalmazása révén;
- hazai és külföldi kereskedelmi, gyártó nagyrendszerek gyűjtő-elosztó, logisztikai
bázisainak létrehozása. A logisztikai központ a kis-és középvállalkozások beszállítói
szerepét kooperációs alapokon történő szerveződéssel, a hazai és nemzetközi piacokon
jelentősen felértékeli.

A piac elemzése és annak feltárása alapján, a vámeljárások megszervezése mellett, a

szegedi logisztikai szolgáltató központban a logisztika főbb alrendszerei fejleszthetőek:

- beszerzési logisztika,
- raktározási-és készletgazdálkodási logisztika,
- termelési (ipari, feldolgozóipari, stb.) logisztika,
- áruelosztási (disztribúciós) logisztika (beleértve a csomagolást, készletezést, az
árufuvarozást és szállítmányozást);
- értékesítési logisztika (beleértve a marketinget és kereskedelmet);
- informatikai logisztika.

A Szegedi Logisztikai Szolgáltató Központ, mint új rendszer fokozatos felépítése és annak a

szolgáltatási piacon történő érvényesítése (eredményes marketing tevékenység) során a
következő tényezőket célszerű figyelembe venni:

- a piac magatartását a logisztikai igények "kiszervezése", az úgynevezett outsourcing

alkalmazása területén: a készséget, hogy a logisztikai feladatokat, amelyeket saját
rendszerükben végeztek a vállalkozások, rábízzák a szakosodott szolgáltatókra a szegedi
logisztikai szolgáltató központ rendszerének igénybevételével;
- a logisztikai szolgáltató központ rendszerének "bejáródási folyamatát" az üzemeltetés
során, amely a belső szervezési, technológiai, kooperációs, irányítási folyamatokra
vonatkozik;
- hosszú távú kooperációs rendszer kialakításának folyamatát a nagyrendszerekkel
(különösen a multinacionális vállalatokkal, csoportosulásokkal), valamint a kis-és közép
vállalkozásokkal mint megbízókkal és egyben szolgáltatókkal, a logisztikai szolgáltatókkal
mint partnerekkel, stb. és az ahhoz szükséges erőforrások biztosítását.

A kihelyezett logisztikai szolgáltatások bevezetésével szemben rendkívül magasak a

gazdasági, pénzügyi, technológiai, hatékonysági követelmények, amelyeknek csak egy jól
szervezett, jól felszerelt, hatékonyan és költségkímélő módon, koherens rendszerben
működő, a változó igényekre gyorsan reagáló rendszer tud eleget tenni. Ugyanis,
amennyiben a logisztikai szolgáltató központ szervezete, technológiája, infrastruktúrája
megfelel ezeknek a követelményeknek, a folyamatok ide koncentrálódnak.

A piaci animáció stratégiája az eddigi tapasztalatokra támaszkodik, amelyek szerint a

tendenciák a következők:

Igények:
- A megbízók foként a raktározás és üzemcsarnokok révén, az értéknövelo szolgáltatási
tevékenységeket tervezik kiszervezni és emellett, fokozott kereslet lesz a beszerzéshez és
az értékesítéshez kapcsolódó és azok utáni logisztika, valamint a nemzetközi disztribúció
iránt is.

Elvárások:
- Alacsony költség, kedvezo ár;
- Megbízhatóság;
- Magas minőségi szintű vevo-kiszolgálás;
- Globális, határozatlan idejű szerződések megkötése;
- Szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodás megkötése (SLA=Service Level Agreement);
- "Open book" módszerű elszámolási rendszer alkalmazása;
- Vevő-partner igények gyors és hatékony kielégítése.

Ezzel kapcsolatban a hazai tapasztalatokat kell figyelembe venni: a nagy nemzetközi

logisztikai szolgáltatók a 90'-es évek közepén jelentek meg a hazai piacon. Kezdetben csak
néhány multinacionális termelo cég élt a lehetoséggel, azonban az elmúlt 10 évben az
outsourcing széles körben elterjedtté vált. A piac bovülését érzékelve, a már jelenlévo
szolgáltatók hatalmas befektetéseket végeztek eszközállományuk (raktári létesítmények,
fuvareszközök, informatika, stb.) korszerűsítésére, majd az ezredforduló első éveiben újabb
nagynevű logisztikai társaságok jelentek meg a piacon, jelentos zöldmezos beruházásokkal.

Az elmúlt néhány évben a piaci részesedés növelése érdekében komoly verseny indult meg
a szolgáltatók között. Az ügyfelek megszerzése érdekében számos cég eron felüli
 6

vállalásokat tett, mások nem tudtak lépést tartani vevoi körük növekedésével, ami - ha
átmenetileg is - rontotta a szolgáltatások színvonalát. Ehhez járult hozzá, hogy számos
ügyfél (mivel tapasztalatlan volt a logisztikai outsourcing nyújtotta lehetoségek terén)
túlzó, idonként ellentétes elvárásokat támasztott a szolgáltató iránt, emiatt sok megbízó
céljai nem, vagy csak részben teljesültek.

Ma már reálisabbak az elvárások és a vállalások is. Ennek köszönhetoen, egy szakmai

felmérés szerint ma már a kiszervezést választó cégek döntő többsége elégedett az
outsourcing által elért eredményekkel. A sikeres kiszervezéseket végrehajtó cégek újabb
tevékenységeket (elsosorban raktározást és értéknövelo szolgáltatásokat) helyeznek ki,
másrészt az outsourcing nyújtotta lehetoségeket felismerve, újabb cégek lépnek be a
piacra.

Ez a hazai tendencia és követelményrendszer határozza meg a logisztikai szolgáltató

központok országos hálózatának lényegét, amelynek egyik kiemelten fontos eleme lehet a
Szegedi Logisztikai Szolgáltató Központ is. Ugyanis, nem lehet a kihelyezett és egyéb
logisztikai szolgáltatásokat szétszórt telephelyeken, szűk érdekek érvényesítése mellett
végezni tekintettel arra, hogy a logisztikai tevékenységek számos alrendszerét a vonzási
körzetben csak egy koherens rendszerben lehet és kell megszervezni. Csak így lehet a
rendszer gazdaságos, hatékony, alacsony üzemköltségű, vevőorientált és megbízható.

Ez a piaci lehetőség, a Szegedi Logisztikai Szolgáltató Központ számára szükségessé teszi,

hogy alkalmazza a következő alapvető üzleti stratégiát:

- A fő tevékenységre koncentrálás;
- Költségcsökkentés;
- Magas kiszolgálási minőségi szint elérése;
- Globális, hosszú távú megállapodások megkötése az ügyfelekkel-partnerekkel.

A Szegedi Logisztikai Szolgáltató Központ tehát, tekintettel arra, hogy "zöldmezős"

beruházással valósul meg és alapjaitól kezdve, mint létesítmények összessége - és mint
szolgáltató rendszer - "újdonságot" jelent a térségben, rendkívül nagy kihívások előtt áll a
logisztikai piac feltárása és animálása terén.

A feladat reálisan megvalósítható, ezért folyamatos, alapos és mindenre kiterjedő

marketing-és üzleti kommunikációs tevékenységet kell folytatni a reális piaci szegmensek
minden területén teljes mélységéig.

2.2. A konkurencia kérdései

Mérlegelve az esetleges konkurencia megjelenését, figyelembe kell venni a következőket:

- Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. Törvény, valamint az

Országos jelentőségű Logisztikai Szolgáltató Központok Koncepciója a Dél-Alföldi Régióban
(Csongrád-, Békés,-és Bácskiskun megyék) egy országos jelentőségű logisztikai szolgáltató
központ megépítését Szegeden, mint a Régió központjában irányozzák elő;
- Az Országos Vámparancsnokság stratégiája és koncepciója szerint a vámhivatalok száma
hazánk uniós csatlakozás hatására drasztikusan csökkent, miközben a szolgáltatások
színvonala emelkedett. Fontos szempont, hogy a vámhivatalok érdek-semleges helyen
működjenek. A Dél-Alföldi Régióban, erre kiválóan alkalmas a Szegedi Logisztikai
Szolgáltató Központ, amely a vámeljárás kiemelt helyszíneként funkcionál;
- A Logisztikai Szolgáltató Központ mint szervezési, technológiai, gazdasági, üzleti-
vállalkozási rendszer, konkurencia szempontjából nem hasonlítható össze olyan
vállalkozásokkal, amelyek a logisztikai szolgáltatások csak egyes szegmenseit célozzák meg
tevékenységeikkel. Ezek a vállalkozások nem konkurensei, hanem potenciális partnerei a
Logisztikai Szolgáltató Központnak;
- Egy megépítésre kijelölt Logisztikai Szolgáltató Központ számára konkurenciát jelent, ha a
vonzási körzetében az országos koncepcióval ellentétben egy másik logisztikai szolgáltató
központ épül, viszont egy ilyen jelenség már túllépi az ésszerűség határait, konfliktusokat
teremt minden téren, és lehetetlenné teszi mindkét projekt megvalósítását és piaci
érvényesülését.
- Konkurenciát jelent az ugyanazon az áruforgalmi folyosón, a vonzási körzethez közel
üzemelő logisztikai szolgáltató központ, amennyiben gazdagabb szolgáltatási kínálati
palettával, magasabb minőségi színvonalon üzemel.
- A legnagyobb konkurencia Budapest térségében alakult ki, ahol koncentrálódnak a
logisztikai beruházások és szolgáltatások.
- A határon túl megépítésre kerülő logisztikai szolgáltató központok (Szerbia, Románia)
nem feltétlenül konkurenciát jelentenek. rendkívül jó technológiai és vállalkozói partnerségi
rendszerek alakulhatnak ki mindkét fél javára, és ezért ilyen kezdeményezés sürgős
nemzetközi együttműködés kialakítását igényel.

A Szegedi Logisztikai Szolgáltató Központ logisztikai szolgáltatásainak rendszerszerű

kibontakozásával, partnerségek kialakításával, megfelelő marketing tevékenységek
végzésével pozitív irányba viheti a fejlődést.

2.3. A betelepülő vállalkozások piaci helyzetének javítása a logisztikai központ

 7

révén

Azok a logisztikai szolgáltató vállalkozások (speditőrök, szállítmányozók, vámügynökök,

fuvarszervezők, raktár-üzemeltetők, stb.) amelyek a Szegedi Logisztikai Szolgáltató
Központ vonzási körzetében jelenleg önállóan, szétszórt, nem megfelelő elhelyezkedésű és
nem megfelelően felszerelt telephelyeken tevékenykednek a logisztikai szolgáltatási piacon,
mind jobban infrastrukturális, technológiai, szervezési, piaci és gazdasági-pénzügyi
nehézségekkel küszködnek. A piaci versenyben, a fennmaradás céljából gyakran olyan
módszereket alkalmaznak, amelyekkel a szolgáltatásaik minőségét, megbízhatóságát,
hatékonyságát, versenyképességét kérdőjelezik meg. Ennek eredményeként, egyrészt
állandóan az életképesség határán gazdálkodnak, másrészt az ügyfeleiket nem kielégítő
minőségi szintű szolgáltatásokkal látják el.

A Szegedi Logisztikai Szolgáltató Központ kiépítésével ezek a vállalkozások a specializáció

és kooperáció révén beépülhetnek a Központ rendszerébe, megtartva gazdasági
önállóságukat.

Ily módon, a logisztikai szolgáltató vállalkozások bevonásával a Központ rendszerébe,

kialakulhat egy tőkeerős, széleskörű és összehangolt szolgáltatási kínálattal rendelkező
vállalkozási csoportosulás, amely minden résztvevő számára jobb gazdálkodási, pénzügyi,
piaci és fenntartható fejlesztési lehetőséget biztosít.

2.4. A logisztikai szolgáltató központ és gazdasági környezetének szinergiája

Tevékenységeinek kialakításával, a Szegedi Logisztikai Szolgáltató Központ az áruforgalmi

szolgáltatásain túlmenően a beszerzéshez és értékesítéshez, valamint az áru- és
információtovábbításhoz, a termelési-technológiai folyamatokba történő beintegrálódása
révén értéknövelő módon is kapcsolódhat. Szolgáltatásaival, a régió ipari parkjainak,
termelőinek, fogyasztóinak, szolgáltatóinak és a többi áruforgalmi csomópontjainak igényeit
elégítheti ki, kapcsolatokat biztosíthat belföldön és külföldön.

Mindezek alapján állítható, hogy hasonlóan, mint a rendelkezésre álló közlekedési

infrastruktúra, a logisztikai eljárások alkalmazása a gazdaság további fejlődésének egyik
feltétele, tekintettel arra, hogy rendkívül nagy költség-megtakarítások valósíthatóak meg. A
logisztika elvein alapuló készletgazdálkodás hatalmas tőkét szabadíthat fel, az árukezelés
és az árutovábbítás terén rendkívül eredményesen javítható a gazdaság hatékony piaci
megnyilvánulása.

Fordítva is igaz: ha a környező gazdaság alkalmazza és érvényesíti a logisztika rendszereit,

a Logisztikai Szolgáltató Központ beépülhet ezekbe a logisztikai rendszerekbe és teljes
mértékben érvényesítheti funkcióit.

Ily módon, kialakulhat egy dinamikusan változó és fejlődő, állandóan növekvő

kölcsönhatási rendszer, amely rendkívül pozitív eredményeket produkál a térség
gazdaságában, versenyképessé és kompatibilissá téve azt a világpiacon.

2.5. A Szegedi Logisztikai Szolgáltató Központ marketingstratégiája

A Szegedi Logisztikai Szolgáltató Központ üzemeltetője, valamint a betelepült logisztikai

szolgáltatók, tevékenységeikkel, szervezési és technológiai kapcsolataikkal mélyen be kell,
hogy épüljenek a közvetlen és széles vonzási kör gazdasági szervezeteinek logisztikai
funkcióiba.

Az így kialakított összetett rendszer, tevékenységeivel bekapcsolódik a szűkebb és

szélesebb vonzási kör tőke, anyag- és információáramlási csatornáiba, valamint azok
távolsági és tranzit kapcsolódási csomópontjaiba.

Ebből következik, hogy a Szegedi Logisztikai Szolgáltató Központ, mint széles területet
átfogó és összetett struktúrájú gazdasági környezetet ellátó vállalkozások összessége,
marketing tevékenységeiket illetően nem tekinthetők önálló, behatárolt struktúrájú
szolgáltatásokat végző gazdasági szervezeteknek, hanem a térség gazdasági fejlődésének
gerjesztő elemévé válnak.

Ezért, célszerű egy összetett marketing-kutatási és tevékenységi rendszer megvalósítása és

folyamatos gyakorlása, amelynek alapjait a logisztikai központ céljai, funkciói, szervezési
felépítése és szolgáltatásainak struktúrája határoznak meg.

A Szegedi Logisztikai Szolgáltató Központ marketing rendszerének kialakításakor

figyelembe kell venni a következőket is:

- a logisztika az optimumra törekszik, a gyakorlati megoldásokat alkalmazza oly módon,

hogy nem részmegoldásokra koncentrál, hanem figyelembe véve a makro-és mikro
szempontok kölcsönhatásait is, a gazdasági és műszaki tényezők szuperponálásával hozza
ki az optimális összmegoldást.

Ezért, a marketing tevékenységi rendszer fő kutatási területei a következő módon

 8

fogalmazhatók meg:

- globális környezetre összpontosított logisztikai marketingkutatás, tevékenység - általános

logisztikai marketing
- gazdasági ágazatokra összpontosított logisztikai marketingkutatás, tevékenység - ágazati
logisztikai marketing
- vállalatokra összpontosított folyamatos logisztikai marketingkutatás, tevékenység -
operatív logisztikai marketing.

Az így meghatározott és alkalmazott marketingrendszer feltárhatja mindazokat a

lehetőségeket, amelyek a logisztikai szolgáltató központ révén egy üzletági vagy piac-
termék szintű piaci célkitűzésként valósulhatnak meg. Meghatározza azokat az átfogó
elveket, amelyekre alapozva az üzletág teljesíteni kívánja célpiaci marketing-elképzeléseit.
Alapvető döntéseket foglal magába, amelyek a marketing kiadásaira, eszközrendszerére,
forrásainak szétosztására vonatkoznak, mindezt a kitűzött gazdasági célok megvalósítása
érdekében.

A Szegedi Logisztikai Szolgáltató Központ, tevékenysége során, valamint a résztvevőknek

nemcsak azokat az átfogó stratégiákat kell kidolgozniuk, amelyek alapján a kitűzött
marketing-célok megvalósítását remélheti, hanem az ezeket támogató marketingmix
programokat is meg kell tervezniük.

3. A Szegedi Logisztikai Szolgáltató Központ Projekt

A Szegedi Logisztikai Szolgáltató Központ megvalósításának ötlete az országos koncepció

kialakításával párhuzamosan, a '90-es évek első felében fogalmazódott meg. Az előzetes
vizsgálatok számos dilemma közepette, az LSZK létesítésére potenciálisan alkalmas
területként - a meglévő adottságok és lehetőségek szerinti kihasználásával - a Tisza
teherpályaudvar, az Országos Közforgalmú Kikötő és a kiskun-dorozsmai Ro-La terminál
osztott helyszíneket, illetve az 5. sz. főútvonal, a Cegléd-Szeged vasúti fővonal, a tervezett
Északi /M 43-as/ elkerülő út és a szintén tervezett Nyugati elkerülő út által határolt
területen kínálkozó "zöldmezős" megvalósíthatóságot jelölték meg.

Végezetül, egyeztetések és szakmai javaslatok alapján, Szeged M.J. Város

Önkormányzatának Közgyűlése 1998. május 28-án meghozott határozatával eldöntötte,
hogy a Szegedi LSZK telephelye az 5. sz. főút és a Budapest-Szeged vasútvonal között, a
belterületi határtól északra fekvő mintegy 45 ha-os területen legyen. A terület akkor állami
tulajdonú volt, mezőgazdasági (gabonatermelő kísérleti telep) és útkarbantartási
(aszfaltkeverő telep) tevékenységekre szolgál. Ezen a telephelyen az LSZK csak zöldmezős
beruházással valósítható meg.

A terület jól csatlakozik a nemzetközi közúti és vasúti hálózathoz, és aránylag könnyen

kialakítható a kapcsolódás a Tiszai Közforgalmú Medencés Kikötővel, valamint a Szegedi
Repülőtérrel is. Így, lehetőség nyílik bármilyen szállítási mód alkalmazására, beleértve a
kombinált fuvarozási technológiák széles skáláját is.

Nemzetközi jellege mellett, a városi úthálózattal való összeköttetés lehetővé teszi, hogy ez
a központ Szeged város ellátását szolgáló, úgynevezett városi logisztikai szolgáltató
központ funkcióit is ellássa.

A Szegedi Logisztikai Szolgáltató Központ telephelyét a következő ábra szemlélteti:

 9

3.1. A Szegedi Logisztikai Szolgáltató Központ megvalósítása

A Szegedi Logisztikai Szolgáltató Központ megvalósítását előkészítő társaság Praelog

Szegedi Logisztikai Szolgáltató Központot előkészítő-fejlesztő Kft. néven, 1997-ben alakult
azzal a céllal, hogy kidolgozza a Szegedi Logisztikai Szolgáltató központ megvalósításának
műszaki és pénzügyi rendszerét.

Alapítása óta a tulajdonosi kör, a társaság neve, céljai, feladatai és tevékenységei többször
is megváltoztak.

Külön ki kell hangsúlyozni, hogy a logisztikai szolgáltató központ megvalósítása legalább 5

évet késik, tekintettel a rendkívül felgyorsult gazdasági változásokra, a logisztikai
fejlesztések megvalósításának ütemére, különösen a multinacionális vállalatoknál szerte az
országban, de különösen Budapesten.

Szegeden, főleg a telephelyi viszonyok, tőkehiány és a befektetők érdektelensége miatt,

nem lehetett felgyorsítani a projekt megvalósítását.

A 2004. év folyamán, az 1998-ban kijelölt és Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése által
meghatározott 45 hektáros földterületet az Önkormányzat teljes egészében megvásárolta a
Nemzeti Földalaptól, melyből 9,6 hektár területen az Önkormányzat jelentős részvételével,
a jelenlegi tulajdonosi kör megvalósította a központ első ütemét mely a következőkből áll:

5200 m2 raktárterület, amelyből 2600 m2 nyitott és 2600 m2 fedett raktár

1200 m2 irodaépület
portaépület
28 férőhelyes kamionparkoló, különálló személygépkocsi parkoló
belső úthálózat
gáz, vízhálózat
csapadék-és szennyvízelvezetés
erős, gyengeáram hálózat
informatikai és telekommunikációs rendszerek
kamerarendszer

Ünnepélyes keretek között, 2007. június 21-én került sor az intermodális logisztikai
szolgáltató központ cím átadására.

A központ, jelenleg a következő szolgáltatásokat végzi:

Logisztikai szolgáltatások
Raktározás, szállítmányozás, fuvarozás
Ingatlanhasznosítás
Spedíciós szolgáltatások
Vámudvar I.
24 órás őrzés-védelem, kamerás megfigyelőrendszer
ki-, és beléptető rendszer
 10

Részletesebb adatok a következő honlapon találhatóak: www.szilk.hu

3.2. A Szegedi Logisztikai Szolgáltató Központ projekt megvalósításának

hosszútávú stratégiája

Szükségszerű, hogy a szegedi logisztikai szolgáltató központ területére ne csak a

vámhatóság és a logisztikai szolgáltatók (szállítmányozók, speditőrök, fuvarszervezők,
fuvarozók, vámügynökök stb.) települjenek be, hanem olyan vállalkozások is, amelyek
tevékenységei jelentős logisztikai ellátást igényelnek (gyártó, feldolgozóipari és
kereskedelmi cégek, szerelő üzemek, szervizek, a közlekedéstechnikához, anyagmozgatási
és árukezelési technikához, raktártechnikához és technológiához kapcsolódó vállalkozások,
stb.).

A korábban elvégzett kutatások eredményei azt mutatják, hogy a betelepülni szándékozó

cégek, illetve szakmai és pénzügyi befektetők elképzelései több változatban jelennek meg:

- A befektető saját pénzügyi konstrukciójában, saját elképzelései szerint szándékoznak

kiépíteni a logisztikai szolgáltató központot vagy annak egyes moduljait az ahhoz szükséges
terület megvásárlásával.
- A befektető saját pénzügyi konstrukciójában, saját elképzelései szerint szándékozik
kiépíteni a logisztikai szolgáltató központot vagy annak egyes moduljait az ahhoz szükséges
terület hosszú távú bérbevételével (20, 30, 40, vagy több évre) és építkezési jogokkal,
melyek költségeit saját maga viseli.
- A befektető, illetve betelepülő cég konkrét létesítményeket igényel a saját tervei szerint,
megépítteti a logisztikai szolgáltató központ üzemeltetőjével-fejlesztőjével és azt követően,
azokat teljes közmű-ellátottsággal bérbe veszi vállalva a közművek, az energiaellátás, a
telekommunikáció, a közös informatikai rendszerek üzemeltetésének rá eső, valamint saját
fogyasztási költségeit.
- A betelepülő cég a logisztikai szolgáltató központ üzemeltetője-fejlesztője által
megtervezett és megépített egyes létesítményeit vagy helyiségeit bérbe veszi vállalva a
közművek, az energiaellátás, a telekommunikáció, a közös informatikai rendszerek
üzemeltetésének rá eső, valamint saját fogyasztási költségeit.

Figyelembe véve a központ funkcióit, valamint azt, hogy zöldmezős beruházásról és

folyamatos fejlesztésről van szó, a Szegedi Logisztikai Szolgáltató Központ megvalósítása
során a következő alapelveket célszerű követni:

- a logisztikai, az ahhoz kapcsolódó és egyéb funkciókat egymásra építve és egymással

összhangban kell kibontakoztatni, bővíteni, fejleszteni;
- az egyes fejlesztési szegmensek meghatározásánál, funkcionális összefüggések
szempontjából nem szabad megbontani a központ egységes területi struktúráját, és mint
hosszú-távú célkitűzést alkalmazni kell a rendszerszemléletet;
- a logisztikai szolgáltató központ területére, a logisztikai szolgáltatók mellett, már a
kezdeti szakaszban célszerű gyártó, feldolgozóipari kereskedelmi, és egyéb gazdasági
tevékenységeket végző vállalkozásokat, valamint kis-és középvállalkozások kihelyezett
részlegeit, illetve önálló egységeit is betelepíteni, telephelyeiket áthelyezni. Ezt szükséges
véghezvinni egyrészt a belső logisztikai szolgáltatások kialakítása céljából, másrészt, hogy
létrejöjjön a logisztikai szolgáltató központ továbbfejlesztésének "öngerjesztő" rendszere;
- abból a célból, hogy a piac minél gyorsabban reagáljon az új kínálati rendszerekre, a piac
igényeinek megfelelő szolgáltatások bevezetésére kell koncentrálni, alátámasztva azt
magas szakmai színvonalú, célirányos marketing tevékenységekkel.
- A további piacvesztés érdekében, a központ fejlesztését megtorpanások nélkül,
folyamatosan kell véghezvinni, tekintettel arra, hogy a rohamosan fejlődő és változó piac, a
késések miatt "kiolthatja" a fejlesztések értelmét, indokoltságát.

Ebből az következik, hogy a logisztikai központ fejlesztését nem célszerű fizikai, építészeti
egységekre bontani, hanem a fejlesztési ütemeket a logisztikai szolgáltató központ teljes
körű megvalósítását célzó, egymásra épülő, funkcionális egészet képező modulok kell, hogy
képezzék, amelyek folyamatosan, a piac igényeinek megfelelően egymást követően,
egymást kiegészítve, vagy egyidejűleg valósulnak meg.

A Szegedi Logisztikai Szolgáltató Központ fokozatos megvalósítását szerveződés

szempontjából a következő algoritmus szemlélteti:
 11

3.3. A Szegedi Logisztikai Központ szolgáltatásai

Abból a célból, hogy a logisztikai szolgáltató központ már az első ütem megépítésével el
tudja látni mindazokat a feladatokat, amelyek a központ közvetlen vonzási körzetében már
jelenleg is igényként megjelennek, a következő szolgáltatásokat célszerű telepíteni:

Logisztikai szolgáltatások
- Vámszolgálati hely üzemeltetése
- Közvámraktári szolgáltatás
- Magánvámraktári szolgáltatás
- Konszignációs raktározás
- Zárt rendszerű, belső kamion-parkoló üzemeltetése
- Szállítás - előkészítéssel kapcsolatos szolgáltatások
- Konténer, raklap, egységrakomány-képzés
- Szállítás - szervezési szolgáltatások
- Belföldi és külföldi szállítmányozási és vámügynöki szolgáltatások
- Kapcsolódó ipari területek (ipari parkok, vállalkozási övezetek) logisztikai kiszolgálása a
Szegedi Logisztikai Szolgáltató Központ rendszere révén
- Különleges kezelést nem igénylő áruk tárolása, elosztása
- Gyűjtő - átrakó - elosztó szolgáltatások

Logisztikai szolgáltatásokhoz szorosan kapcsolódó tevékenységek

- Logisztikai és közlekedési információs szolgáltatások
- Informatikai és telekommunikációs szolgáltatások
- Banki, pénzügyi szolgáltatások megszervezése
- Postai szolgáltatások megszervezése
- Biztosítási szolgáltatások megszervezése
- Irodai szolgáltatások
- Vámszolgáltatások
- Oktatással kapcsolatos szervezési szolgáltatások
- Konferencia-és egyéb rendezvények szervezése
- Fuvarszervezési tanácsadás
- Logisztikai szolgáltatáshoz kapcsolódó ipari tevékenység
- Egyéb szolgáltató, ipari tevékenységek, hangsúlyozottan a kis-és középvállalkozások
bevonásával.

Egyéb szolgáltatások
 12

- Ingatlanhasznosítási és ingatlan-kezelési szolgáltatások

- Jogi, fuvarbiztosítási tanácsadás
- Marketing és reklámszolgáltatás
- Irodatechnikai szolgáltatás

3.4. A továbbfejlesztés koncepciója

A logisztikai szolgáltatások további kibontakozása és az első ütem szolgáltatási palettájának

bővítése szempontjából, a továbbfejlesztés során a már megvalósított létesítmények és
tevékenységi kínálatnak generálnia és vonzania kell a logisztikai piac további igényeit,
kölcsönhatást hozva létre a kereslet-kínálati rendszerben azzal a céllal, hogy így
felgyorsuljanak a következő modulok építési ütemei.

Tekintettel arra, hogy a piac igényeinek megfelelően az egyes modulok funkciói és

kapacitásai egymástól lényegesen eltérhetnek, ehhez alkalmazkodva, a továbbfejlesztést
célszerű a következő koncepció szerint folytatni:

- Tervezés szempontjából a további 12 hektár területet célszerű minimum 6 modulra

osztani, melyek területe egyenként maximum 2 hektár. Ily módon, figyelembe véve a
közlekedési utak, parkolók funkcionalitását, a "gerincúthoz" (feltáró úthoz) való
csatlakozást, a beépíthetőségi normákat, a zöld felületek előírt arányát és más, tűzvédelmi,
környezetvédelmi, architektúrai, esztétikai, területrendezési előírásokat és ajánlásokat, és
nem utolsó sorban a terület kihasználtságát, minden modulban egy maximum 10.000 m2
összterületű üzemcsarnok építhető.
- A 10.000 m2 területű üzemcsarnok (ez vonatkozik az első ütemben megépülő
közvámraktárra is) szerkezetileg 2 darab 5.000 m2 területű, egymáshoz tükörképben
kapcsolódó csarnokból állhat, amelyek belső elválasztó falakkal, további 1.250 m2 területű
egységekre bonthatóak. Ezek az egységek, funkcióik szempontjából elmozdítható elválasztó
falak révén funkcionálisan és a tűzvédelmi követelményeknek megfelelően teljesen
különállóak lehetnek. Így, minden biztonsági és egyéb követelmények betartásával,
egymás mellett, teljesen különböző jellegű, különálló vállalkozások tevékenykedhetnek.

Ez a koncepció teljes egészében biztosítja a flexibilitást a betelepülni szándékozók

szempontjából tekintettel arra, hogy testre szabottan, igény szerint lehetséges a szükséges
csarnokterület egységeinek rendelkezésre bocsátása, ami rendkívüli módon megfelel a kis-
és középvállalkozások számára.

A továbbfejlesztés előkészítése és tervezése során figyelembe kell venni a logisztikai

szolgáltató központ infrastruktúrájának, felépítményeinek, berendezéseinek, anyagmozgató
és rakodógépeinek, valamint az egyéb gépek karbantartási és javítási szükségleteit, a
berendezések, gépek, alkatrészek, különböző anyagok tárolását. Ebből a célból, előre kell
látni egy további 2 hektár területű modult is, ahová ezek a szükséges létesítmények
tervezhetőek és ahol megvalósíthatóak.

Az így, modulárisan kialakítandó "második ütemben", a már bevezetett szolgáltatások

bővítése mellett, a következő logisztikai szolgáltatásokat célszerű telepíteni:

- a veszélyes áruk, hűtött, mélyhűtött áruk kezelése, raktározása

- élő állatok európai színvonalú fuvarozásra való felkészítése, rakodása, fuvarszervezése,
ellátása a tranzit forgalomban (etetés-itatás megszervezése)
- Város - ellátó logisztikai szolgáltatások
- Finishing - logisztikai szolgáltatások
- kereskedelmi csomagolás
- árazás
- címkézés
- szállítási csomagolás
- konfekcionálás
- komissiózás
- Csomagküldő hálózatok beszervezése és elosztási szolgáltatások

Bevezetésre kerülhetnek továbbá olyan funkciók és szolgáltatások, amelyek egyrészt a

logisztikai folyamatokhoz kapcsolódnak, a logisztikai szolgáltatásokat igénylik, vagy
kiegészítik a Szegedi logisztikai szolgáltató központ szolgáltatási kínálatát:

- Különböző ipari rendeltetésű üzemcsarnokok;

- Tehergépkocsi szervíz;
- Gumiszerelő műhely;
- Akummulátor javító-karbantartó szerviz;
- Ponyvajavító műhely;
- Nagynyomású kamionmosó,
- Fertőtlenítő szolgáltatáshoz szükséges létesítmények;
- Üzemi étkezde, büfé, higiéniai és rekreációs szükségletekre szánt létesítmények.

A logisztikai funkciókra szánt létesítmények mellett, figyelembe kell venni a multinacionális

vállalkozások, az ipari parkok, valamint a kis-és középvállalkozások igényeit is.
 13

A fentiekből következtethető, hogy a Szegedi Logisztikai Szolgáltató központ a fejlesztés

során lényegében logisztikai szolgáltató és egyben ipari park jellegét ölti fel.

5. A Szegedi Logisztikai Szolgáltató Központ irányítása

A Szegedi Logisztikai Szolgáltató Központ üzemeltetőjének alapvető funkciója és feladata,

hogy a létesítmények, berendezések és technológiák feletti gondoskodás és az azokkal való
gazdálkodás mellett, irányítsa azokat a logisztikai folyamatokat, amelyek a Központ üzleti,
gazdasági, szervezési, technikai és technológiai rendszerét alkotják. Ezzel az irányítással,
hosszú távon képviselnie kell a vonzási körzet gazdasági érdekeit, a megbízók (a logisztikai
szolgáltatásokat igénybe vevők) érdekeit, és nem utolsó sorban, a betelepült vállalkozók
érdekeit.

Az irányítási rendszer felépítésénél abból a meghatározásból kell kiindulni, mely szerint a

logisztikai folyamat: a beszerzés, raktár- és készletgazdálkodás, termelés - kiszolgálás,
áruelosztás, kereskedelem és értékesítés összefüggő rendszere. Ez a rendszer, a logisztikai
szolgáltató központ rendszerén keresztül, horizontálisan és vertikálisan, kiterjed az
ügyfelek rendszereire és azokhoz kapcsolódik.

A fentieknek megfelelően, a Szegedi Logisztikai Szolgáltató Központ irányítását alapvetően

négy szinten kell felépíteni:

- a Logisztikai Szolgáltató Központ beruházásának lebonyolítása, a továbbfejlesztési

feladatok meghatározása, a folyamatos fejlesztés;
- a Logisztikai Szolgáltató Központ belső gazdasági és technológiai rendszerének irányítása;
- a Logisztikai Szolgáltató Központ beruházását lebonyolító, a Központot üzemeltető és
fejlesztő gazdasági társaság, valamint a betelepült szolgáltató vállalkozások kooperációs
rendszerének irányítása;
- a Logisztikai Szolgáltató Központ és annak szolgáltatásait igénybevevő vállalkozásokból
kialakult kapcsolatrendszer irányítása.

Az így felépített irányítási rendszer rendkívül érzékeny, tekintettel arra, hogy minden
mozzanata kihatással van minden belső és külső résztvevő piaci, gazdasági és pénzügyi
helyzetének alakulására.

Ezért, az irányítási rendszert a legkorszerűbb módszerekkel kell felépíteni, alkalmazni kell a

legkorszerűbb eljárásokat és technikákat, az irányítás végrehajtását pedig szakmailag
felkészült és megfelelő tapasztalatokkal rendelkező szakemberek kell, hogy végezzék.

4.6. A harmadik ütem

A harmadik ütem további 25 hektár terület beépítését tartalmazza, melyet külön program
szerint kell megvalósítani meg: a Tisza teherpályaudvaron jelenleg meglévő vasúti funkciók
és az ott üzemelő konténerterminál áttelepítését a logisztikai szolgáltató központ
területére, vasúti kapcsolat kiépítésével a Kiskundorozsmai RO-LA terminállal,
üzemcsarnokok, raktárak kiépítését az első és második ütem koncepciója szerint.

Ez a külön program szerinti fejlesztés rendkívül jelentős mind a város, mind a MÁV Rt.
számára tekintettel arra, hogy egyrészt a jelenleg alacsony kihasználtságú vasúti
teherpályaudvar korszerű megvalósítását, korszerű közúti-vasúti kombinált árufuvarozási
terminál létrehozását eredményezi a logisztikai szolgáltató központ területén és
rendszerében, másrészt, a város szempontjából rendkívül értékes, jelenleg állami
tulajdonban lévő terület szabadul fel a Tisza-part övezetében, a város klinikáinak,
egyetemeinek közvetlen közelében.

A 25 hektár nagyságú terület beépítése célszerű, hogy a következő elemeket tartalmazza:

ˇ Tereprendezés, közművesítés, úthálózat, energetikai és telekommunikációs hálózat,

parkolók, rakodók kialakítása;
ˇ A Tisza teherpályaudvaron jelenleg üzemelő konténerterminál áttelepítése a logisztikai
szolgáltató központ területére, vasúti és közúti kapcsolat megteremtése a Kiskundorozsmai
RO-LA terminállal és vasútállomással;
ˇ Vasúti iparvágányok, konténer terminál megépítése. A konténerterminálhoz
kapcsolódóan, konténertárolók, üzemcsarnokok, nyitott és fedett raktárak építése. Igény
szerint, vasúti közvámraktár építése.

5. A Szegedi Logisztikai Szolgáltató Központ üzemeltetése

A Szegedi Logisztikai Szolgáltató Központot, mint ingatlanok és berendezések összességét,

valamint a telepített funkciók és szolgáltatások egységes rendszerben felépített
koordinálását, irányítását, üzemeltetését, ellátását, karbantartását és kiszolgálását a
tulajdonosok, a betelepült vállalkozások, valamint a bérlők megbízásai alapján egy ebből a
célból létrehozott gazdasági társaság végezheti.

A gazdasági társaság szervezetét, felszereltségét, szakemberállományát úgy célszerű

meghatározni, hogy feladatait gazdaságosan és hatékonyan tudja ellátni, racionális
 14

megoldásokat kell alkalmaznia. Gazdálkodását alapvetően a tulajdonosok, valamint a

szolgáltatások igénybevevői érdekeinek és pénzügyi céljainak kell alárendelni.

A Szegedi Logisztikai Szolgáltató Központ üzemeltetésének megszervezéséhez, az

üzemeltető-fejlesztő társaság feladatait és szolgáltatásait a következők szerint célszerű
meghatározni:

- a beruházás előkészítése, lebonyolítása, a továbbfejlesztés előkészítése;

- ingatlan-gazdálkodási, karbantartási és fejlesztési feladatok ellátása;
- a logisztikai szolgáltató központ kooperációs rendszerének szervezési, üzemi, gazdasági
és fejlesztési ellátása, a központ egységes technológiai és folyamatkövető rendszerének
irányítása;
- a logisztikai piac feltárása, partneri kapcsolatrendszer kialakítása, üzleti kommunikáció;
- logisztikai szolgáltatások megszervezése és koordinálása kooperáló partnerek
bevonásával;
- a vámszolgálati hely üzemeltetése;
- belső logisztikai szolgáltatások;
- a logisztikai szolgáltató központ informatikai és telekommunikációs rendszerének
üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése;
- beléptető, irányító és ellenőrző rendszer üzemeltetése, karbantartása;
- őrző-védő, valamint a vagyonvédelmi szolgálat és az erre a célra kialakított technikai
rendszerek üzemeltetése, karbantartása;
- tűzvédelmi rendszer üzemeltetése, karbantartása, fejlesztése;
- belső irányított forgalmi rend felügyelete, a forgalmi rend fenntartásához szükséges
technikai eszközök és rendszerek üzemeltetése, karbantartása, fejlesztése;
- a belső úthálózat és térburkolatok karbantartása és tisztítása;
- a belső közműhálózat felügyelete;
- a zöld felületek ápolása, karbantartása;
- szociális, rekreációs és higiéniai létesítmények és berendezések üzemeltetése,
karbantartása;
- a logisztikai szolgáltató központ területén foglalkoztatottak számától függően
egészségügyi, üzemorvosi szolgálat megszervezése;
- üzemkonyha, büfé üzemeltetésének megszervezése.

Az üzemeltető-fejlesztő gazdasági szervezet - tekintettel arra, hogy az LSZK beruházását

és egyidejűleg az üzemeltetését is bonyolítja - kettős feladatcsoportot lát el:

- üzleti, gazdasági, pénzügyi, szervezési, technológiai és műszaki szempontból a

beruházás, üzemeltetés és fejlesztés racionális megoldása és bonyolítása;
- a központ tulajdonosainak valamint a központ szolgáltatásai igénybevevőinek teljes körű
üzleti, gazdasági és pénzügyi érdekeinek és céljainak érvényesítése.

Az ilyen kettős feladatok és viszonyok az üzemeltető-fejlesztő szervezet következő

gazdálkodási céljait határozzák meg:

- a feladatait költségkímélő módon, a legkorszerűbb szakmai felkészültséggel és műszaki

felszereltséggel, hatékony szervezési eljárások alkalmazásával kell végeznie;
- a nyereséget egyrészt a tulajdonosok számára kell, hogy biztosítsa, másrészt, pozitív
hatásokat kell eredményeznie az ügyfelek és a partnerek számára. Tehát, ez a gazdasági
társaság önmagára nézve nem profit orientált.
8. A beruházás megtérülése

A beruházás költségeinek megtérülése számos külső gazdaságpolitikai tényezőtől függ.

Viszont, különös tekintettel Magyarország EU tagságára és a Régió geopolitikai helyzetére,
a Szegedi Logisztikai Szolgáltató Központ megépítése nagy horderejű projekt, mely
fokozatos, de folyamatos megvalósítást igényel. A befektetett tőke hosszú távon (12-14 év)
térül meg, viszont a korábbi számítások azt eredményezték, hogy a beruházás
eredményességét csak a fentiekben vázolt koncepció következetes betartása biztosíthatja.

A befektetés megtérülését nem csak a szolgáltatások, a létesítmények üzemeltetése,

bérbeadása és az abból adódó haszon, hanem a környező gazdaság, az LSZK szolgáltatásai
közvetlen, vagy közvetett felhasználóinál halmozódó eredmények is biztosíthatják. Ez a
lehetőség marketing és üzleti kapcsolatok bővítése révén visszacsatolható a Szegedi
logisztikai Szolgáltató Központ gazdasági rendszeréhez. Az ilyen kölcsönhatási rendszer
révén, a központ a térség felzárkóztatásának egyik jelentős eleme lehet.

Szeged, 2007.