Nagy Sándor - IX.

Regionális Tanácsadási Konferencia 2010

A TUDÁSINTENZÍV ÜZLETI SZOLGÁLTATÁSOK FEJLŐDÉSE ÉS

HATÁSUK A KKV SZEKTORRA

Nagy Sándor
Ph.D. hallgató, Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet

Az információs és kommunikációs technológia (Information and Communication

Technology – ICT) fejlődésének hardver és szoftver produktumai kezdetektől fogva
jelentősen hozzájárultak a tudásintenzív üzleti szolgáltatások (Knowledge Intensive
Business Services – KIBS) fejlődéséhez. Tulajdonképpen azt is mondhatjuk, hogy a
KIBS szektor élenjáró az ICT innovációjának adoptációjában. Az ilyen beépülések
ugyanakkor nem csak a tevékenységek minőségi javulásához járultak hozzá, de új,
korábban nem létező szolgáltatások kifejlesztéséhez is vezettek. Az újonnan
kifejlesztett szolgáltatások lehetővé tették továbbá, hogy a KIBS szolgáltatók a már
meglévő piacokon kívül új piacokat, vagy piaci szegmenseket hódítsanak meg. Így
lehet az ma, hogy a csökkenő tranzakciós költségek folytán a kis- és
középvállalkozások (KKV) is hozzájuthatnak olyan magas hozzáadott értékű
tudásintenzív üzleti szolgáltatásokhoz, amelyeket korábban csak a nagyvállalatok
engedhettek meg maguknak. Ez hatalmas előrelépés a KKV-k gazdálkodásában, de
lehetőségeit igazán akkor tudják kihasználni eredményesen, ha saját maguk is
adoptálni tudják az ICT innovációs eredményeit.

Az értékteremtés hálózatszerű allokációja a folyamatosan nyitottabbá váló globális

gazdaságban elősegítette, hogy a fejlettebb piacokon a munkaintenzív
tevékenységekről a tudásintenzív tevékenységek irányába tolódjon a hangsúly. Az
eltolódás jól látható az utóbbi évtizedek nemzetgazdasági statisztikai adataiban, de a
gazdálkodási témájú kutatási programok és publikációk is számos esetben
foglalkoznak a tudásalapú termékek és szolgáltatások aktuális közgazdaságtani
kérdéseivel. Továbbá a szolgáltatási szektor, a legfontosabb ismérveiből következően,
igen fogékony az új ICT innovációkra, ami ezért olyan gyorsan változó ágazattá teszi,
ahol a gyors piaci reakciók stratégiai előnyt jelentenek. Az utóbbi évtizedekben
lezajlott ezen változásokkal új vállalkozások emelkedtek ki, amelyek más
vállalkozásoknak tudásalapú termékeket és üzleti szolgáltatásokat nyújtanak, az utóbbi
tíz évben pedig a KKV szektor számára is megjelentek a korábban elérhetetlen magas
hozzáadott értékű szolgáltatások. Dolgozatom célja, hogy rámutassak a tudásalapú
üzleti szolgáltatásoknak a KKV szektor irányába történő nyitásának hatására, és az
ezzel kapcsolatban felmerült tudományos kérdésekre.

1. NÖVEKVŐ IGÉNY AZ ÜZLETI SZOLGÁLTATÁSOK IRÁNT

A szolgáltatások aránya a fejlett piacokon az ipar és a mezőgazdaság rovására oly

mértékben megnövekedett, hogy ma már mind a foglalkoztatottak létszáma, mind a
megtermelt GDP alapján vezető szektornak tekinthető. A növekedés nem csak annak
az elmozdulásnak a következménye, hogy a fogyasztók preferenciája a szolgáltatási
javak irányába tolódott el, de a vállalati, üzleti szolgáltatás-felhasználók is egyre
nagyobb részben használják fel inputként a szolgáltatásokat. A hagyományos ipari

1
 Nagy Sándor - IX. Regionális Tanácsadási Konferencia 2010

szektorok szereplői például a termelés szervezéséhez, az outputjaik értékesítéséhez, a

pénzügyeik menedzseléséhez inputszolgáltatásokat vesznek igénybe, amelyek így az
üzleti gazdálkodók különböző életciklusaiban alapvető szerepeket töltenek be. Az
egyes nemzetgazdaságok input-output tábláit megvizsgálva azt tapasztalhatjuk [4],
hogy a szolgáltatásnyújtó vállalkozások beszállítói szerepe jelentősen megnövekedett
például a gyártásban, noha a szolgáltatások input szerepét és hatásait még kevés
tudományos publikáció tárgyalja explicit módon a szakirodalomban. Ugyanakkor a
szolgáltatási szektorban a verseny növekedése (a szolgáltatások input jellegénél fogva)
hatással van a többi szektor szereplőinek teljesítményére, mert a verseny ösztönzőleg
hat a nyújtott üzleti szolgáltatások minőségi javulására, a hatékonytalan szolgáltatások
kieséséből származó megtakarítást az üzleti szolgáltatást igénybevevők
átcsoportosíthatják más beszerzésekre, de több begyűrűző, a termelékenységre pozitív
hatást is említhetünk még. Ezért fontos, hogy a szolgáltatások szabad mozgása
előtérbe került a jelenkor gazdaságpolitikai törekvéseiben.
A témában úttörő Fisher és Clark strukturális fejlődés modelljének megfelelően a
szolgáltatások térnyerése a gazdasági fejlődés velejárója, ami Szalavetz [14] szerint
könnyen belátható, mivel a feldolgozóiparban a mérsékelten emelkedő (vagy éppen
csökkenő) árak mellett a tőke-munka arány és így a termelékenység gyorsabban
növekszik, mint a szolgáltatási szektorban, a felszabaduló munkaerőt pedig a
szolgáltató vállalkozások szívják fel. Ezt a folyamatot a termelés globális
áthelyeződése is gerjeszti, amikor a fejlett piacokról a korábbi belföldi termelést a
lényegesen alacsonyabb bérszínvonalú országokba helyezik át. A szolgáltató szektor
növekedését és a magasan képzett munkaerő iránti relatív keresletet külön-külön
gyakran vizsgálják a kutatásokban, bár a két problémát ritkán kapcsolják egybe.
A tercierizálódást segítette az is, hogy a verseny kényszere következtében egyre
több szolgáltatás válik függetlenné a termeléstől, és az így létrejövő üzletágak a
független, specializált szolgáltató vállalkozások létrehozását ösztönzik. A szolgáltató
szektor növekedésének gyorsulása azonban csökkent az utóbbi években, amire
felfigyelve Szalavetz [14] megvizsgálta a szolgáltatások GDP-részarányának
alakulását a fejlettség függvényében. Eredményei alapján arra a következtetésre jutott,
hogy a szolgáltató szektor növekedése leginkább egy logisztikus görbével írható le,
amely szakaszos fejlődést ír le, ahol az első szakaszban a jelenség kialakulását, lassú
fejlődését figyelhetjük meg, majd a jelenség gyors növekedését, felfutását az inflexiós
pontig, ezután a jelenség növekedésének lelassulását, aszimptotikus viselkedését.
Regressziós számítási eredményei megmutatták, hogy a legfejlettebb országokban a
szolgáltatási szektor már a harmadik szakasz jellegzetességeit mutatja, míg a gyorsan
felzárkózók közül többen a második szakasz sajátos problémájával küszködnek.
A szolgáltatásoknak a makrogazdasági szerkezetben megnövekedett súlyán
túlmenően lényeges változás még, hogy a szektor belső szerkezetátalakulása is zajlik.
Az átalakuló szektor új jellemzőkkel írható le (magas fajlagos hozzáadott érték,
technológia igényesség, innováció vezéreltség, stb.), és ráadásul a megváltozott
gazdasági szerepükben a tudásalapú szolgáltatások aránya növekszik. A tudásalapú
szolgáltatások térhódítása ugyan minden gazdasági szektorban jelentős változás, de
gazdálkodástani szempontból az üzleti szektorra vonatkozó hatásai a lényegesek, mert
általuk értékes inputok kerülnek a vállalkozásokhoz. [3, 12, 2] A jelenség az utóbbi
körülbelül tizenöt évben került a tudományos kutatások fókuszába, így a kutatók

2
 Nagy Sándor - IX. Regionális Tanácsadási Konferencia 2010

leginkább a megértésével foglalkoznak, hogy a KIBS ne csak egy divatos kifejezés

(buzzword) maradjon.

2. A TUDÁSINTENZÍV ÜZLETI SZOLGÁLTATÁSOK DEFINÍCIÓS KÉRDÉSEI

A KIBS kifejezés általános értelmezésben a gazdasági szervezetek üzleti

folyamataihoz nyújtott tudásintenzív inputokat jelenti, beleértve a magán- és a
közszektor szervezeteit is. A fogalmat a szakirodalom Miles nevéhez köti, aki a KIBS
szolgáltatások három fő jellemzőjét azonosította [8]:
 igen nagymértékben a professzionális tudásra támaszkodnak;
 lehetnek akár az információ és a tudás elsődleges forrásai, akár a tudás
felhasználói, hogy ügyfeleik termelési folyamataihoz köztes
szolgáltatásokat állítsanak elő;
 jelentősek verseny szempontjából és elsődlegesen az üzleti szférában.
Miles pontosabb megfogalmazásában „a KIBS szolgáltatások olyan gazdasági
tevékenységeket foglalnak magukban, amelyek szándéka a tudás létrehozása,
összegyűjtése és terjesztése”. [8] Általános definíciót adott Tovoinen is, aki a KIBS
szolgáltatásokat úgy határozta meg, mint „szakértői cégek, amelyek szolgáltatásokat
nyújtanak más cégeknek és szervezeteknek”. [16] Pontosabb definíciót javasolt
Hertog: „magánvállalkozások vagy –szervezetek, amelyek nagymértékben a
professzionális tudásra, azaz egy specifikus (technikai) diszciplína vagy (technikai)
funkcióalapú tudásra vagy szakértelemre támaszkodnak annak érdekében, hogy
tudásalapú köztes terméket vagy –szolgáltatást nyújtsanak”. [5] Érdemes még
megemlítenünk Bettencourt és szerzőtársai definícióját is, akik szerint a KIBS „olyan
vállalkozásokat takar, amelyek elsődleges hozzáadott értékű tevékenysége a tudás
összegyűjtéséből, létrehozásából vagy terjesztéséből áll annak érdekében, hogy
személyre szabott szolgáltatási– vagy termékmegoldást fejlesszenek az ügyféligények
kielégítésére”. [1]
A magyar szakirodalmi publikációk és az Európai Unió is a fenti definíciók
mentén haladnak, azzal a további nézettel, hogy az uniós anyagok jobban
kihangsúlyozzák a fejlett technológia szerepét, ami Miles kutatási irányában is jelentős
szerepet játszik. Éppen ezért is javasolt szerzőtársaival két kategóriát, két csoportot
elkülöníteni a KIBS vállalkozások közt a kutatási munkákhoz: az egyik a
hagyományos professzionális szolgáltatások (P-KIBS), a másik pedig az újtechnológia
alapú szolgáltatások köre (T-KIBS). A P-KIBS csoportba olyan hagyományos
professzionális szolgáltatások tartoznak, amelyek az új technológia intenzív
felhasználói (üzleti- és menedzsmentszolgáltatások; jogi, számviteli tevékenységek;
piackutatás; stb.). Míg a T-KIBS csoportba tartozók az ICT szektorral kapcsolatosak,
amelyeknél az újtechnológia alapú eljárások a szolgáltatások lényegei (IT
szolgáltatások; mérnöki munkák; K+F tanácsadás; stb.). [9] Az üzleti tevékenységek
néhány alhalmaza, amelyek ugyan mutatnak néhány olyan hasonlóságot, mint a
magasan képzett munkaerő és az új technológiák használata, azonban mégsem
tekinthetők KIBS szolgáltatásoknak. Ilyenek például az egészségüggyel kapcsolatos,
vagy az erőforrás alapú (mezőgazdasági; erdészeti; bányászati; gázipari)
szolgáltatások. A tevékenységek besorolásához a témában megjelent publikációk

3
 Nagy Sándor - IX. Regionális Tanácsadási Konferencia 2010

gyakran használják a NACE nómenklatúráját (az Európai Unió statisztikai besorolási

szabványa a gazdasági tevékenységekre – Nomenclature des activités économiques
dans la Communauté Européene). Bizonyos esetben ez problémát jelenthet, mert az
újfajta tevékenységeket vagy szolgáltatásokat nem lehet a hagyományos osztályozási
rendszerbe beilleszteni. A kutatók egy csoportja ezért azt javasolja, hogy az empirikus
KIBS kutatások elemzéseit ne a hagyományos ipari osztályozás alapján végezzék,
amihez iparág független KIBS definíciót is javasolnak. Meghatározásukban a KIBS
olyan vállalkozásokat foglal magában, amelyek fő jellemzője, hogy képesek a
vállalkozáson kívülről információt átvenni, amely információt aztán a vállalat-
specifikus tudással az ügyfeleik számára hasznos szolgáltatásokká alakítanak át. [6]
A fenti definíciók alapján le kell vonnunk néhány olyan következtetést, amelyek
fontos ismérvei a KIBS szolgáltatásoknak. Egyrészt az üzleti szolgáltatások vagy a
specializált szolgáltatások vállalatok és közintézmények által keresett kategóriák és
nem magánfogyasztásra előállított javak. Másrészt a tudásintenzitás jelentheti a
résztvevő munkaerő képzettségét is, de jelentheti a szolgáltatást nyújtó és a
szolgáltatást igénybe vevő (vagy közvetítő) között létrejövő tranzakciók körülményeit
is. Harmadrészt a tudásintenzív vállalkozások olyan szervezeteket takarnak, amelyek
intellektuális természetű komplex munkafolyamatokat végeznek a piacokon, ahol a
humán tőke domináns tényező.

3. AZ ICT TERJEDÉSÉNEK HATÁSA A KIBS TEVÉKENYSÉGEKRE

A tudásalapú tevékenységek esetében, az ICT általánosságban digitális jellegénél

fogva játszik jelentős szerepet, mert alkalmazásával a vállalkozások az információt
költséghatékonyan képesek rögzíteni, feldolgozni, tárolni és elosztani. Az ICT tehát
kiegészíteni és növelni tudja az információ és a kommunikáció hatékonyságát a
hagyományos technológiák mellett, a folyamatok, a költségek és a működési
sebességre vonatkozóan.
A feldolgozott információt két fő területen is alkalmazni tudják a gazdálkodó
szervezetek: egyrészt a szervezeten belüli és kívüli koordinációs tevékenységben,
másrészt a döntéstámogatásban. Az információ elsődleges szerepet játszik az üzleti
folyamatok koordinálásában, amelyhez az ICT beruházások lényeges
hatékonyságnövekedést biztosítanak mind a folyamatok javításában, mind pedig a
költségek csökkentésében. A koordinációhoz pedig elkerülhetetlenül kapcsolódik a
döntéshozatal, így annak effektív javulása pozitív hatással van minden szervezeti
döntéshozatalra. A KIBS szektor ügyfél-megbízott kapcsolataiban az
információáramlásnak kitüntetett szerepe van, így az ICT hatékony felhasználása és
beépülése szolgáltatási folyamatokba nagyban javította a hatékonyságot. Továbbá új
piacokat is megnyitott a KIBS szolgáltatók számára, mert az ICT csökkenteni tudta a
tudásintenzív tevékenységek egyébként igen magas tranzakciós költségeit. Így olyan új
KIBS szolgáltatások és immateriális termékek előállítására volt lehetőségük,
amelyekkel a KKV szektorban is meg tudtak jelenni, és onnan új ügyfeleket tudtak
maguknak szerezni. A jelenség tovagyűrűző hatása a KKV-k fejlesztési és innovációs
képességeiben jelentkezett, hiszen kis szervezetekként így olyan magas hozzáadott
értékű tudásintenzív üzleti szolgáltatásokhoz is hozzájuthatnak, amelyeket korábban
csak a nagyvállalatok tudtak megfizetni.

4
 Nagy Sándor - IX. Regionális Tanácsadási Konferencia 2010

Az ICT innovációjának beépülése a tudás összegyűjtésében, tárolásában és

szétosztásában is fontos szerepet játszik a KIBS esetében. Haladó szintű alkalmazása a
tudásátadás motiválója lehet a tudásintenzív tevékenységekben, főként a specializált
problémák megoldásakor. Az ICT beruházások elősegítik továbbá a KIBS szolgáltatási
folyamatokban a mélyebb tudás mozgását, az individuális és a szervezeti tudás esetén
egyaránt, ami megnöveli a szolgáltatásokat igénybe vevő szervezetek rugalmasságát és
innovációs képességét.
Alapvetően hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a tipikus KIBS vállalkozások
helyileg a legpezsgőbb metropoliszok központjaiban működnek, amitől a
szolgáltatásaik disztribúciója nehézségekbe ütközik. Az ICT nagyfokú elterjedése előtt
talán ez még helytálló is volt, ma viszont egyrészt jól követhető, hogy a KIBS
szolgáltatók sorra nyitják meg regionális képviseleteiket – akár globális viszonylatban
is –, másrészt pedig maguk a KIBS vállalkozások is különálló szervezetek laza
szövetségéből állhatnak, amelyek tagjai földrajzilag egymástól távol lévő helyeken
működnek. Az ICT alkalmazása ilyenkor a szervezeti egységek koordinációjában nyújt
leginkább segítséget. Ugyanakkor már másfél évtizeddel ezelőtti empirikus kutatások
is kimutatták, hogy nincs szignifikáns regionális eltérés abban, hogy a KIBS
ügyfélkörének földrajzi elhelyezkedése milyen hatással van nyújtott szolgáltatások
befolyásolási képességére. [11] Ez tehát azt jelenti, hogy a KIBS szolgáltatásokhoz
való hozzáférést ügyfél oldalról is elősegíti az ICT terjedése, ami egyaránt fokozatosan
növeli a lokális és a nemzetközi piacokon működő KIBS vállalkozások számát.
Az ICT terjedése a hagyományos iparágakra is hatással volt, ahol az
informatizálódás következtében ma növekvő hányadban fedezhető fel a tudás
beépülése a fizikai termékekbe. Valójában a végfelhasználói ár sok esetben nagyobb
hányadban tartalmaz beépült tudást, mint beépült anyagi javakat. Szabó szerint ez
problémát is okoz a számításokban, hogy az így generált hasznosság nagy része meg
nem fizetett fogyasztói többletként jelentkezik. [13] A hagyományos iparágak ezen
változása időközben jelentős piacot teremtett a KIBS szolgáltatásoknak, és most is
nagy mértékben ösztönöz szolgáltatás innovációra.

4. A KIBS SZEKTOR INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGE

Korábban a tudományos szerzők csupán az újonnan felmerülő ügyféligények

minél magasabb szintű kielégítésének szempontjából közelítették meg a KIBS
szolgáltatások és szervezetek innovációs kérdéseit és nem foglalkoztak a szektor saját
innovációs potenciáljával. Más szóval arra koncentráltak, hogy a KIBS szolgáltatások
milyen hatással vannak, és nem a KIBS szolgáltatások vagy szervezetek kialakulására,
fejlődésére és változásaira. Természetesen a KIBS szektor fontos résztvevői és
elősegítői más iparágak innovációs változásainak, ugyanakkor az értékteremtés és a
versenyelőny pontosabb vizsgálataihoz és azok megértéséhez a kutatásokat ebbe az
irányban is szükséges kiterjeszteni.
A KIBS szektorban jelentkező innovációk leggyakoribb megjelenési területei az új
szolgáltatási koncepciók, az új ügyfélinterfészek és az új szolgáltatásnyújtási
rendszerek, ahol hasonló modellek figyelhetők meg, mint a high-tech gyártók
esetében. [5] A szakirodalom szolgáltatás innovációról szóló anyagai egyébként jól
hasznosíthatóak a KIBS kutatások megalapozásában is.

5
 Nagy Sándor - IX. Regionális Tanácsadási Konferencia 2010

Mára a kutatók is valódi innovátoroknak tekintik a KIBS vállalkozásokat, amelyek

minden fejlett piacgazdaságban a legdinamikusabban fejlődő gazdasági ágazatok közé
tartoznak és jelentős mértékben járulnak hozzá a tercier szektor által megtermelt
hozzáadott értékhez. Larsen empirikus bizonyítékot talált Dániában arra, hogy
egyrészt más, az összes szolgáltatási szektor vállalkozásaihoz viszonyítva a KIBS
vállalkozások sokkal innováció-orientáltabbak, másrészt a KIBS szolgáltatásokat
illetően kapcsolat mutatható ki a magas fokú nemzetköziesedés és a magas fokú
innovációs tevékenység közt. [7] Ugyanakkor a KIBS vállalkozások teljesen más
innovációs problémákkal kell megküzdjenek, mint más szolgáltatási szereplők: a KIBS
vállalkozások szignifikánsan többet hajlandóak innovációra költeni (egy alkalmazottra
vetítve), mint a kevésbé tudásintenzív vállalkozások, ami számottevően nagyobb
innovációs elkötelezettséget sugall a tudásintenzív vállalkozások közt. További
különbség mutatkozik a KIBS szektoron belül is, mert a technológiát többet
alkalmazók magasabb arányban költenek K+F tevékenységre, mint azok, amelyek nem
technológia irányultak. A hazai KIBS ágazatot a szimbiózis jellemzi leginkább,
amelynek empirikus vizsgálatából kiderült, hogy azok:
 katalizátor szerepet töltenek be az ügyfeleik innovációs tevékenységében,
 elősegítik a szolgáltatást igénybe vevők öntanulóvá válását,
 előmozdítják az implicit tudás átadását. [10]

5. A KIBS SZEREPE A KKV FEJLESZTÉSBEN

A gazdasági szektorokban ma is zajló átrendeződés a vállalati méret

szempontjából is meghatározó, mert KKV-k aránya a korábbi időszakokhoz
viszonyítva dominánsabb lett. Ezzel egy időben az üzleti szolgáltatási szektor jelentős
függetlenségre tett szert és növekedett innovációs befolyásuk abban, hogy más
iparágak vállalkozásai hogyan férhetnek hozzá a szakértelem kulcsismereteihez. Az
üzleti szolgáltatási, és ezen belül a KIBS tevékenységek szélesedő skálája és növekvő
diverzitása jól tükrözi a mai gazdaságok KKV dominanciáját, ahol a kisméretű, magas
szintű szaktudáson alapuló vállalkozások kulcsszerepet játszanak – annak ellenére,
hogy a nagyvállalatok mindent megtesznek, hogy adott üzleti szolgáltatás piaci
szegmensében dominanciát szerezzenek. A kisebb vállalkozási méret gyorsabb
reagálást tesz lehetővé a piaci kihívásokra, amivel a KIBS szolgáltatások
innovációjában nagy szerep jut a KKV méretű tudásintenzív szervezeteknek.
A sikeres vállalkozásokat elméletben megközelíthetjük akár a szervezeti eljárások
irányából is, amely a KKV-k esetében alsóbbrendű műveleteket és azok koordinációját
jelenti, melyeket a magasabb rendű döntési tevékenységek követnek. A vállalkozáson
belüli tevékenységi rutinok (a magabiztosan végzett tevékenységek összessége) és
azok hierarchiája pedig kulcstényező a magképességek szempontjából. A
rutinfeladatokat tekinthetjük olyan szekvenciális tevékenységeknek, amelyek nem
igényelnek különösebb odafigyelést vagy ellenőrzést a felsővezetés irányából. A
dinamikus képességek már a képességeknek, illetve a készségeknek azon alhalmaza,
amely lehetővé teszi, hogy a vállalkozás megújítsa korábbi rutinjait, vagy teljesen
újakat alkosson, amelyek új termékek és szolgáltatások kidolgozását, azaz az
innovációt segítik elő, amely a változó piaci körülményekre adható legjobb stratégiai

6
 Nagy Sándor - IX. Regionális Tanácsadási Konferencia 2010

reagálásnak tekinthető. Egy vállalkozás képessége tehát rutinok összességéből áll,

ahogyan azt Winter is tekintette, amely a többi inputtényezővel együtt lehetővé teszi,
hogy adott tevékenységeknél szignifikáns outputot állítson elő a gazdálkodó szervezet.
[18] A rutintevékenységek tanult, erősen szabványosított, ismétlődő vagy kvázi-
ismétlődő cél specifikus viselkedésminták, amelyek egy része a tacit tudáson alapul.
[17] Ezért fontos lépés, hogy a KIBS szolgáltatások jelentős hányada tud eljutni a
KKV szektorba is, segítve ezzel a vállalkozások dinamikus fejlődését.
A rutinszerű tevékenységek ellentétpárja az ad hoc problémamegoldás. A
képességek lényege a tudás, amelyet a hagyományos gazdaságban nehezen lehetetett
adni-venni a piacon, mivel a tudást, mint erőforrást tapasztalat útján kell a
vállalkozásoknak kifejleszteni. Ez belső vállalkozásfejlesztési kérdés. Empirikus
kutatással igazolták [15], hogy a vállalkozások közt több téren jelentkező
kompetenciakülönbségek egyik forrása a vállalkozások output előállításainak belső
szervezésében van. A koordinációs rutinok és képességek terén megjelenő
különbségeknek úgy tűnik, hogy szignifikáns hatásuk van az olyan
teljesítményváltozókra, mint a fejlesztési költségek, a fejlesztési idő és a minőség.
Mindez azt sugallja, hogy a koordinációs és az erőforrás-felhasználási rutinok
természetüknél fogva vállalkozás-specifikus jellemzők, és noha a KIBS szolgáltatások
növekvő hányada válik elérhetővé a KKV-k számára, ez a piaci változás nem fog
hasznosulni, ha a szolgáltatásokat igénybe vevők befogadóképessége, tanulási
kompetenciája és erőforrás-felhasználási rutinja nem növekszik ezzel párhuzamosan.

ÖSSZEFOGLALÁS

A tudásintenzív üzleti szolgáltatások kutatása még rövid múltra tekinthet vissza,

tehát több kutatási kérdést is találhatunk a téma tanulmányozásakor. Viszonylag kevés
kutatási anyag foglalkozik ugyanakkor a KIBS tevékenységek szervezeti méretekben
jelentkező különbségeivel, így még kevesebben a KKV szektorban felmerülő
hatásaival. Mivel az ICT terjedése kapcsolatba hozható a KIBS szolgáltatások
térnyerésével, érdemesnek tartom a tudásintenzív tevékenységek KKV hatásainak
vizsgálatába bevonni az új technológiák beépülését is.

FELHASZNÁLT IRODALOM

[1] BETTENCOURT, L. A., OSTROM, A. L., BROWN, S. W., ROUNDTREE, R. I.:

Client co-production in knowledge-intensive business services. California
Management Review, 44. 2002. 100-28. old.
[2] DOBRAI, K., FARKAS, F.: Tudásintenzív üzleti szolgáltatások. Budapest,
Vezetéstudomány, XL. évf. 2009. 7-8. szám. 56-66. old.
[3] EMCC: Sector Futures. The knowledge-intensive business services sector.
European Monitoring Centre on Change, European Foundation for the Improvement of
Living and Working Conditions, 2005. www.eurofound.europa.eu/emcc/publications/
2005/ef0559en.pdf (letöltés dátuma: 2010. november 3.)
[4] EUROSTAT: Eurostat Manual of Supply, Use and Input-Output Tables.
Luxembourg, 2008.

7
 Nagy Sándor - IX. Regionális Tanácsadási Konferencia 2010

[5] HERTOG, P. D.: Knowledge-intensive business services as co-producers of

innovation. International Journal of Innovation Management, 4. 2000. 491–528. old.
[6] HIPP, C.: Knowledge-intensive business services in the new mode of knowledge
production. AI & Society 13. 1999. 88-106. oldal.
[7] LARSEN, J. N.: Supplier-user interaction in knowledge-intensive business
services: Types of expertise and modes of organization. In: Boden M, Miles I, editors.:
Services and the knowledge-based economy. London and New York, Continuum,
2000. 146-154. old.
[8] MILES, I., KASTRINOS, N., FLANAGAN K., BILDERBEEK R., HERTOG P.
D.: Knowledge-intensive business services: users, carriers and sources of innovation.
European Innovation Monitoring Systems. EIMS Publication No 15. Innovation
Programme, DGXIII, Luxembourg. 1995.
[9] MILES, I.: Knowledge Intensive Business Services: Prospects and policies.
Foresight 7(6), 2005. 39-63. old.
[10] MOSONINÉ, F. J., TOLNAI, M., ORISEK A.: Kutatás-fejlesztés és innováció
a szolgáltatási szektorban. Budapest, Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, 2004.
[11] O’FARRELL, P. N., MOFFAT, L. A. R.: Business services and their impact
upon client performance: an exploratory interregional analysis. Regional Studies, Vol.
29. Issue 2. 1995. 111–24.
[12] OECD: Innovation and Knowledge-Intensive Service Activities. OECD, 2005.
http://www.oecd.org/dataoecd/44/14/36274476.pdf (letöltés dátuma: 2010. április 11.)
[13] SZABÓ, K.: Az információs technológiák szétterjedésének következményei a
hagyományos szektorokban. Budapest, Közgazdasági Szemle, XLIX.. évf. 2002.
március. 193–211. old.
[14] SZALAVETZ, A.: A szolgáltatási szektor és a gazdasági fejlődés. Budapest,
Közgazdasági Szemle, LV. évf. 2008. június. 503–521. old.
[15] TEECE, D. J., PISANO, G., SHUEN, A.: Dynamic capabilities and strategic
management. Strategic Management Journal, 1997. Vol. 18, no.7. 509-533. old.
[16] TOIVONEN, M.: Future prospects of knowledge-intensive business services
(KIBS) and implications to regional economies. ICFAI Journal of Knowledge
Management, 4:3. 2006.
[17] WAALKENS, J., JORNA, R., POSTMA, t.: Absorptive Capacity of
Knowledge Intensive Business Services: The Case of Architectural and Engineering
SMEs. M. Säppa et al. (eds.), Frontiers of e-Business Research 2004 Vol. 2. Tampere
University of Technology and University of Tampere, 2005. 444-458. old.
[18] WINTER, S. G.: Understanding dynamic capabilities. Strategic Management
Journal, 2003. 24. 991.