Az innováció fogalma és jellemzése

Az innovációnak igen sok definíciója létezik a szakirodalomban. A legtágabb értelmezés

szerint a fogyasztói igények kielégítésének új, a korábbinál magasabb minőségű módját jelenti.
(Forrás:Chikán, A., 2000.) J. Schumpeter szerint az innováció a termelési tényezők új
kombinációját jelenti. (Forrás: Schumpeter, J. A., 1939.) A legújabb fogalommeghatározás az
OECD által kiadott Oslo kézkönyvben szereplő definíció: „Az innováció új, vagy jelentősen
továbbfejlesztett termék (áru, vagy szolgáltatás) vagy eljárás, új marketing, módszer, vagy új
szervezési-szervezeti módszer bevezetése az üzleti gyakorlatban, munkahelyi szervezetben
vagy a külső kapcsolatokban”.

Az innováció alapesetei:

 Új, a fogyasztók körében még nem ismert javak vagy új minőségű javak előállítása.
 Az adott iparágban gyakorlatilag még ismeretlen termelési eljárás bevezetése,
amelynek azonban nem kell új tudományos felfedezésen alapulnia.
 Új piaci elhelyezési lehetőségek megnyitása, ahol az adott ország iparága még nem
volt jelen.
 Nyersanyagok vagy félkész áruk új beszerzési forrásainak megnyitása függetlenül
attól, hogy ez a beszerzési forrás korábban is létezett, csupán nem tartották megfelelőnek
vagy most kellett kialakítani.
 Új szervezet létrehozása vagy megszüntetése.

Az újdonság az innováció alapvető belső tulajdonsága. Az újdonság azonban legalább két

forrásból táplálkozhat. Egyfelől a vállalkozások működésének és fejlődésének természetes
velejárója a folyamatos megújulás, amely gyakran viszonylag kis fajsúlyú újdonságok
megvalósulását eredményezi. Másfelől a versenyképességre kényszerített vállalkozásnak nagy
figyelmet kell fordítania a jelentősebb horderejű újdonságokra. Ez utóbbi elsősorban a
piacvezető szerepre törekvő vállalkozásokat jellemzi.

Ahhoz, hogy az innováció kellően hatékony legyen, az innováció környezetében lezajló

folyamatokat, változásokat kell elsősorban figyelembe venni. Idetartozik az információs
technika és technológia, jövőbeni tudományos-műszaki és társadalmi-gazdasági fejlődés
előrejelzése.

Az új technika egyre több területen és egyre inkább kiküszöböli az embert, illetve képes lehet
szigorú ellenőrzést gyakorolni felette. Az új technika ugyanakkor magában hordozhat egy
másfajta, a humán racionalitás szerinti fejlődési lehetőséget is. A változatosság, az
áttekinthetőség, az önállóság, az alkotótevékenységek iránti igény tömeges méretekben is
kielégíthetővé válik. A társadalmi méretben folyó alap- és alkalmazott kutatások
eredményeinek a termelő/szolgáltató szférába való minél gyorsabb bevezetése a vállalati
versenyképesség fontos tényezője. Az informatikai, technológiai, politikai fejlődés hatására a
vállalatok átlépik a nemzetgazdaságuk határait, és nemzetközi méretekben tevékenykedő
multinacionális vállalatokká válnak. Mindez hihetetlen változássorozatot idéz elő a
vállalkozások működésében (még azokéban is, amelyek az ilyen cégek beszállítói). Gyökeresen
megváltozhat a termelési, fejlesztési, elszámolási stb. rendszer.
A vállalkozásokat érinti továbbá az ún. megatrend, vagyis a gazdaság szereplőinek növekvő
érzékenysége a környezeti problémák megoldása iránt. A környezeti károk nyomon követése,
kezelése stratégiai szintre emelkedett.

A 21. század vállalkozásainak ahhoz, hogy megfelelő válaszokat tudjanak adni korunk
kihívásaira, hosszú távú innovációs stratégiai gondolkodást kell kialakítaniuk, és erre kell
felépíteniük innovációs tevékenységüket.

A vállalkozások külső érintettjeinek valamennyi csoportja erősen érdekelt az innováció

megvalósításában.

A vállalkozások egyre inkább arra törekednek, hogy a fogyasztókkal és a szállítókkal tartós

együttműködést alakítsanak ki, és megismerjék innovációs kezdeményezéseiket.
A versenytársakkal kapcsolatban elmondható, hogy azok az innováció fő hajtóerői, ezért az
odafigyelés, felkészülés a „támadások” kivédésére igen fontos feladat.

Az állam fontos szerepet játszik a gazdaságban lezajló innovációs magatartás alakításában. A

legtöbb fejlett országban – így a mienkben is – létezik innovációt támogató állami
gazdaságpolitika, amely prioritásokat határoz meg az alap- és alkalmazott kutatás legfontosabb
területein, és mindezek finanszírozására a költségvetés meghatározott hányadát biztosítja. A
közvetlen támogatás mellett az állam az innováció kedvező környezetének létrehozására is
jelentős összegeket fordít.
Az innováció sokirányú vállalkozási tevékenységrendszerét két nagy csoportra oszthatjuk:

 az innováció környezete, stratégiai tervezés és

 az innováció megvalósítása.
Az innováció stratégiai tevékenységek a termékinnováció, a technológiai innováció, a
szervezeti innováció jövőbeni mikéntjére irányulnak. Az innováció megvalósítása
tevékenységrendszerbe a termék-, technológiai és szervezetfejlesztés, a tárgyi eszköz
gazdálkodás, a beruházás és az üzemfenntartás tartozik.
5.2. Az innovációs stratégia

Az innováció erőteljes jövőorientáltsága miatt a legszorosabb kapcsolatba hozható a vállalati

stratégiával.

Az innovációs stratégia mint az újdonság hordozója esetében alapkérdés, hogy a vállalkozás

támadó, védekező vagy reagáló stratégiát akar folytatni. (6. táblázat)
Az innovációs stratégia felöleli az innováció három típusát:

 a termék-
 a technológia és
 a szervezeti innovációt.
Ezek az innovációs típusok az ún. innovációs lánc keretében valósulnak meg. (18. ábra.)
Innovációs stratégiák
 Támadó magas ráfordítások
nagy kockázat
siker esetén kimagasló eredmények

Védekező közepes ráfordítások

közepes kockázat
szerényebb eredmények

Reagáló alacsony ráfordítások

kis kockázat
kicsi eredmény

Az innováció az ötlettel indul, amely származhat a fogyasztóktól (a piacról), de ma már

intenzíven folyik a fogyasztók ízlésének alakítása a vállalkozás részéről annak érdekében, hogy
a fogyasztók felismerjék, hogy egy új termékre, illetve egy új termék/szolgáltatás
tulajdonságaira szükségük van.
Az ötlet megjelenését a kutatási-fejlesztési (K+F) lépés követi. Ez a szakasz a fejlesztési ötlet
és az új technológia, termék vagy szervezeti megoldás szakmai kidolgozásának folyamata. Az
innováció megvalósítása – különösen a nagyobb horderejű újdonság esetében – beruházásokat
tesz szükségessé. A beruházásokkal új termelési kapacitást hozunk létre, amely megalapozza
az innováció következő fázisát, az üzemszerű termelést. Az innovációs lánc utolsó fázisa a piaci
bevezetés, az értékesítés. Az egész lánc összefüggő tevékenységrendszere akkor lehet
eredményes, ha a fogyasztók az új terméket, illetve szolgáltatást a piacon elfogadják.