AZ INNOVÁCIÓ FOGALMÁNAK

KOMPLEX FELFOGÁSA
Nem csak a lényegileg új jelenségeket, hanem a már
alkalmazott eljárások javítását, tökéletesebbé tételét is
innovációként lehet értelmezni.
1. A „bázis” innovációk a teljesen új megoldásokat foglalják
magukba.
2. A „fejlesztő” innovációk a már meghatározott és ismert
irányok mentén jelentenek újításokat.
3. A „felszíni jellegű” innovációk csupán felszíni, tehát nem
lényegi és nem alapvető jellemzők terén bekövetkező
változásokat tartalmazzák.

Az innováció összefügg a kutatás-fejlesztés (K+F) folyamatokkal. A

K+F tevékenység célja új módszerek, technikák eszközök
kifejlesztése, tehát az innováció érvényesítése.
 Az innováció típusai
1. Szellemi innováció: a magasabb szellemi kapacitások
kialakítása. Forrásai: tudás, kompetencia, szakértelem (emberi
kreativitás).
2. Technológiai innováció
3. Technikai innováció
4. Termékinnováció
5. Szervezeti innováció: új, hatékonyabban működő szervezeti
struktúra (tulajdonosi rendszer) kialakítása, a szervezeti
működés magasabb minőségi szintje. A szellemi, szervezeti
innováció létrehozásához vezető folyamatok: a szervezetek
dekomponálása és újra-szervezése a munkaerő át, illetve
továbbképzése stb.
 AZ INNOVÁCIÓ SZINTJEI
Az egyéni szintű innováció.
A szervezeti-közösségi szintű innováció.
A makrotársadalmi innovációs szint.

Az innovációra orientált nyílt és adaptív

társadalmak jól hasznosítják az egyéni, és a
szervezeti-közösségi szintű innovációs
képességeket, illetve nagyobb mozgásteret
biztosítanak a különböző szintű innovációs
tevékenységeknek.
 AZ INNOVÁCIÓ ÉS A MENEDZSMENT
ÖSSZEFÜGGÉSEI

MENEDZSMENT A SZERVEZETI FOLYAMATOK

„BEFOLYÁSOLÁSÁRA” IRÁNYUL

INNOVÁCIÓ A SZERVEZETEK ÁTALAKÍTÁSÁRA

IRÁNYUL
„Új”, hatékonyabban működő szervezeti struktúra teremtése,
kialakítása, illetve a szervezeti működés „magasabb” minőségi
szintje

INNOVÁCIÓ
szervezetfejlesztés
innováció-menedzsment
 A HUMÁN RENDSZEREK INNOVÁCIÓRA
VALÓ HAJLANDÓSÁGA
• A humán rendszerek az innovációra való hajlandóság,
illetve a stagnálás-önmegújítás képességei alapján a
következőképpen tipizálhatóak:
Fejlődésképtelen (önfelszámoló) rendszerek nem képesek a megújulásra, az
innovációra. Így kialakulásuk pillanatától pusztulásra vannak ítélve.

Stagnáló rendszerek a válságokra, kihívásokra általában nem találják

meg a az adaptációhoz szükséges válaszokat. Így stagnálásra esetleg
igen lassú és ellentmondásos fejlődésre vannak ítélve.

Az „életképes” (fejlődőképes) rendszerek képesek a

megújulásra, de vannak olyan rendszerszintű kihívások, amelyek
megoldása ellentmondásos, válságoktól, feszültségektől terhes.

Az innovatív (önfejlesztő) rendszerek választ tudnak adni a

különböző kihívásokra. Innovatív strukturális és dinamikai
jellemzőik révén képesek az állandó megújulásra.
A MENEDZSMENT ALAPVETŐ KÉRDÉSEI
AZ INNOVÁCIÓVAL KAPCSOLATBAN
:

MI A TITKA AZ INNOVATÍV RENDSZEREKNEK?

HOGYAN LEHET INNOVATÍV RENDSZEREKET

KIALAKÍTANI?

HOGYAN LEHET A LÉTEZŐ RENDSZEREKET

INNOVATÍV RENDSZEREKKÉ ALAKÍTANI?
 A SZERVEZET STRUKTÚRÁJA ÉS AZ
INNOVÁCIÓ ÖSSZEFÜGGÉSEI
STRUKTÚRA

Az innovációs képesség
és a szervezet

differenciáltsága
centralizáltsága
formalizáltsága
konfliktusossága
 AZ INNOVÁCIÓS LÁNC ALAPVETŐ
TÍPUSAI
Az innovációs lánc alapvető típusai:

A környezet által indukált innováció

Itt az innovációs lánc, a környezeti folyamatok
változásának érzékelésével indul.

A szervezet belső folyamatai által indukált

innováció
Itt a szervezet belső folyamatai, a szervezeti
működés alapvető problémái váltják ki az
innovációt.
Az innovációs folyamat szakaszai
DINAMIKA

ELŐKÉSZÍTŐ SZAKASZ MEGVALÓSÍTÓ

SZAKASZ
Az innovációs folyamat előkészítő
szakasza DINAMIKA

FELISMERÉS
A hatékonyságbeli elmaradás, illetve a
hatékonysági rés felismerése.

ATTITŰDALAKÍTÁS
A szervezet innovációs nyitottságának és az
innovatív folyamatokra való képességének
mértéke.

DÖNTÉS
A szervezet választása az innováció
elfogadása vagy elutasítása között.