Papp Győző

szupervizor
Humánszolgáltató Központ
Szekszárd
Szupervízió a projektkísérésben
 Minden projekt végrehajtásában
döntő jelentőségű a
folyamatkísérés.
 Ennek eszközei a dokumentáció
következetes vezetése, a
különböző szinteken történő
belső ellenőrzés, részjelentések
készítése, statisztikák vezetése,
stb.
 A hatékonyságot a
humánerőforrás minőségi
fejlesztése teszi lehetővé. Ennek
részeként az önreflexiós
működés kiemelt jelentőséggel
bír. Az önreflektív team munka
középpontjában a szakmai
személyiség áll.
 A szupervízió módszeresen strukturált tanulási
folyamat, amely a szupervizált szakmai
tapasztalatára reflektál, a szupervizor a folyamat
kereteiért felelős, a szupervizált pedig a tanulási
céljáért.

 A szupervízió olyan speciális szakmai

személyiségfejlesztő módszer, amelynek
alkalmazása nélkülözhetetlen bármely
szakma hivatásgondozásában, saját
mentálhigiénéjében, szakmai
továbbképzésében és munkájának
minőségbiztosításában.
A szupervízió célja, formája, tartalma

 A szupervízió célja a szakmai kompetencia növelése, a

kooperáció és a hatékonyság fejlesztése.

o Elősegíti az intervenciós lehetőségek tudatosítását, és

támogatja a kapcsolatok és munkaköri rendszerek
hatékony együttműködését.

 A szupervíziós ülések kéthetente történnek, vagy

csoportos, vagy team, vagy egyéni formában. Egy
másik forma, amikor havonta egyszer, de 2×2 ülésben
zajlik a folyamat. Projektkísérés vagy krízis esetén, ha
szükséges, lehet gyakrabban is összejönni.
Szupervízió alapú coaching
 A coaching egy megoldás orientált tanácsadási módszer olyan
embereknek, akik a nyilvánosság középpontjában állnak, és
vezetői feladatokat látnak el – például gazdaság, politika,
adminisztráció, művészet, tudomány, kultúra, vallás, sport
területén.
 A coaching támogatja:
 fontos feladatokra és eseményekre való intenzív előkészülést
 új követelmények miatt szükséges új stratégiák kifejlesztését
 nagy tanulási feladatok megfogalmazását és végrehajtását
 a saját szerepkör és karrier tudatos alakítását
 az egyéni sikerek biztosítását
 a burn-out és mobbing elhárítását
Milyen témák kerülhetnek szóba a szupervízióban?
 A kliensekkel való szakmai kapcsolat
– A saját szakmai működésmód átlátása
- a keretek, határok, kompetenciák tisztázása és tartása
- kommunikációs problémák
- döntési-, konfliktus- és krízishelyzetek
- értékszemlélet, előítéletek és ezek hatásai stb.
– A kiégés (burnout) felismerése, kezelése
– A stressz-jelenségek feldolgozása
– A szakmai kapcsolatok kezelése
- az intézményen belüli kapcsolatok átlátása
- a velük való bánni tudás valamint
- az intézményen belüli, kívüli együttműködések
- a szervezeti átalakítások és a nyomukban újjászerveződő
együttműködések
– A karrierépítés, a kezdő szakemberek támogatása
– A szervezetfejlesztési folyamatokat
szintén hatékonyan kísérheti a szupervízió
 tudatos
személyes szakmai
nem
tudatos

A világoskék rész demonstrálja a szupervízió által érintett részt.

A fenti folyamat megértéséhez tudnunk kell, hogy mi a szakmai személyiség. A

szupervízió fókuszában a szakmai személyiség áll, melynek megértéséhez Sieners és
Hunzinger holland szerzők szakmai szerepkoncepcióját használjuk.

„A szerepfogalom az, amin keresztül az én alkalmazkodik a társadalmi elvárásokhoz.

A munkahelyi szereppel olyat vesz magára, ami adott, amit nem maga definiált. Az
én integrálja magába a szakmai szerepet, hogy magában oldja fel az ellentmondást.
Csak így tud jól működni. A személyes és a szakmai így: összefonódik.” (Pénzes E.
1999.)
A tapasztalati tanulás
 A szupervízió olyan követő módszer,
amely a szakmai realitás keresését
támogatja egy speciális reflektív
együttműködés keretein belül.

 A szupervizor feladata azoknak a

feltételeknek a megteremtése, ahol a
tudatos figyelem fókuszában a
kettőjük kapcsolata vagy a csoport
reflektív működése, élővé teszi a
valódi tapasztalatokat, melyek a
változás irányába hatnak.

 A szupervizor olyan teret hoz létre az

együttműködésben, ahol a
szakemberek már meglévő, de rejtett
tapasztalati tudása válik kifejezetté, és
megragadhatóvá az aktuális
problémamezőben. (Sárvári Gy. 1999.)
A reflexió a tudatos fejlődés alapja

 Olyan kapcsolatot hoz létre a

résztvevők között, ami
lehetővé teszi
bekapcsolódásukat az
együttes tanulási folyamatba.

 Más tanulási formáktól úgy

különbözik, hogy a
résztvevők előfeltevéseiket
hipotetikusan kezelik, ezért
nem igazságok harca alakul
ki, hanem a személyközi
kapcsolaton és a tanulási
környezeten van a fókusz.
A szupervízió lefolyásának szakaszai
megrendelő

szupervizáltak
szupervizor

Az 1. kapcsolat Tájékozódó Szupervíziós

Szerződéskötés
felvétele beszélgetés ülés
Az ülés szakaszai
Szupervizor

Esethozó

1. Bevezető – a koncentrált figyelem kialakítása

2. Megállapodások, megegyezések. Mi az eset? Ki az
esethozó?
3. Esetbemutatás. Értő figyelem, sajátélményű
elbeszélés
4. Esetfeldolgozás (3 szakaszos)
- rövid, pontosító kérdések
- az eset vitája
- utókérdezések
5. Zárás: összegzés, „tanulság”, perspektívák, a
folyamat felidézése.
Többi
csoport
tag