KARRIERLEHETŐSÉGEK

FELTÉRKÉPEZÉSE

Munkavállalói ismeretek
Készítette:
Lőrinczné Brósch Éva
 ÖNISMERET
 Az önismeret megszerzésének folyamata születésünktől
halálunkig tart, azaz személyiségünk fejlődése, „érése”,
változása életünk végéig tartó, szakadatlan folyamat.

 „Az önismeret, önmegismerés egy olyan önmagunkra irányuló

lelki folyamat, amely során megismerjük személyiségünk
tulajdonságait, képességeit, szándékait, érzelmeinket,
gondolatainkat és mindezek együttes működését. Az
önmegismeréshez szükség van önmagunkkal kapcsolatban
őszinteségre, hogy be tudjuk vallani magunknak azokat az
igazságokat is, amelyek bevallása fájdalommal jár. Az
önismereti folyamatot jó esetben önelfogadás követi.”
 SZEREPEK
„Színház az egész világ, és színész benne minden férfi és nő. Fellép és
lelép: s mindenkit sok szerep vár életében. (Shakespeare)”
 Egész életünkben rengeteg szerepnek kell megfelelnünk, különféle
szerep elvárasokban kell helytállnunk, és „egy-egy alakításunk után
nem mindig kapunk tapsot a közönségtől„
 Szociális szerep

Szerepek fajtái:
Velünk született
Szerzett szerepek
Szituációs szerepek
 CÉLKÉP, CÉLTUDATOSSÁG
 Amennyiben tudjuk, hogy mit szeretnénk elérni
(konkrétan), úgy lehetővé válik a tervezés
folyamata.
 Szükséges, hogy a célunk jól megfogalmazott,
tényszerű, lehetőség szerint mérhető, és főként
motiváló erejű legyen.
 A céltudatosság azt jelenti, hogy a kitűzött célt
következetesen, kemény munkával, szorgalommal
és fókuszáltsággal elérem. A siker akkor
könyvelhető el, mikor célba értem.
 REÁLIS CÉLKITŰZÉSEK
 Fontos, hogy reális célokat tűzzünk ki magunk elé, hiszen ha sikerült
teljesíteni azokat, jó érzéssel tölt el bennünket.
 Ezáltal építjük az önbecsülésünket.
Ahhoz pedig, hogy a céljaink meg is valósuljanak, érdemes az alábbi
szempontokat észben tartani:
 Legyen egy jó tervünk.
 Osszuk meg a  számunkra fontos emberekkel.
 Összpontosítsunk a várható előnyökre.
 Ünnepeljük meg a részcélokat.
 Vezessünk naplót, írjuk le a céljainkat minél részletesebben.
Amikor tehát célokat tűzünk ki magunk elé, érdemes ezt a
szempontrendszert figyelembe venni és ez alapján meghatározni a
céljainkat. 
 Legyen konkrét, pontosan körülhatárolható, kézzel fogható,
világosan érthető.
 Legyen mérhető – mi alapján fogjuk meghatározni, hogy sikerült-e
a célt megvalósítani?
 Legyen kivitelezhető, elérhető, jelentsen kihívást a számodra, de
légy biztos abban, hogy el tudod érni, meg tudod valósítani.
 Legyen releváns, vagyis fontos a számodra, és tudd is, hogy miért
fontos, esetleg hogyan illeszkedik egy hosszabb távú célodhoz,
tervedhez. 
 Legyen időhöz kötött, azaz tűzz ki egy időtartamot, egy határidőt
magadnak, a részcéloknak is legyen időkerete, ami tartható.
 IDŐGAZDÁLKODÁS
 Sikerességünk gyakran azon múlik, hogy miként tudjuk a
bennünket „bombázó” feladatokat a nap 24 órájában beosztani.
 Kiemelt jelentőséggel bír, hogy képesekké váljunk arra, hogy
céljainkat megvalósítható feladatokká transzformáljuk.

 Időgazdálkodás (videó)
 MOTIVÁCIÓ
 A motiváció azoknak az ösztönzéseknek, motívumoknak az
összességét jelenti, amelyek cselekvésre, viselkedésre késztetnek
bennünket, illetve ésszerű okot adnak erre és/vagy növelik a
hajlandóságunkat, hogy cselekedjünk. 
 A motiváció jelenti tehát azt a hajtóerőt, amit tettekre váltva
elérhetjük a céljainkat. A motiváció hiánya ahhoz is hasonlítható,
mint amikor egy járműből kifogy az üzemanyag. 
 KÜLSŐ MOTIVÁCIÓ
Egy külső tényezőn alapul. Vagyis azért cselekszünk, hogy
valamilyen jutalmat megszerezzünk, illetve büntetést elkerüljünk. 
 fizetésemelés,
 előléptetés,
 büntetés,
 kirúgás,
 jó osztályzat,
 dicséret,
 népszerűség, hírnév.
 BELSŐ MOTIVÁCIÓ
A cselekvőből, illetve a cselekvésből, az adott tevékenység
élvezetéből származik. 
A belső motiváció fogalma tehát jelentheti:
 a cselekvésben lelt, abban megtalált örömet,
 azt a hajtóerőt, amit saját magunk fejlesztése, meghaladása
jelent,
 az új élmények kereséséből és átéléséből származó
élvezetet.  
 TUDATOS KOMMUNIKÁCIÓ
 Mindig kommunikálunk.
 A kommunikációnknak mindig van eredménye.
 A kommunikációt mindig meghatározza annak tartalma, valamint
az érintettek közötti kapcsolat formája és minősége.
Hatékony a kommunikáció akkor, amikor a fogadó a lehető
legnagyobb mértékben úgy értelmezi a közleményt, ahogy a
küldő gondolta. → az van, ami átmegy!
 KOMMUNIKÁCIÓ TÍPUSAI
Verbális
Nonverbális
Vokális
Verbális: mely nyelvvel, mint digitális kóddal
kifejezhető emberi beszédet és írást jelenti
Nonverbális: mely magában foglal minden olyan
üzenetet, amely analógiás kódok által fejezhető ki.
Idetartozik a gesztus, a mimika, a mozgás, a térköz,
az öltözködés stb.
Vokális: hangsúly, hanglejtés, beszédtempó, ritmus,
szünet, hangerő, hangszín.
A HATÉKONY KOMMUNIKÁCIÓ
TARTALMI KÖVETELMÉNYEI
 Legyen konkrét információtartalma.
 Legyen strukturált szerkezete.
 Legyen biztosított a kód - dekód kompatibilitása.
 Lehetőség szerint legyen kétirányú, bevonó jellegű.
 Legyen gördülékeny.
 Legyen több érzékszervet megszólító.
 Legyen hallgatófókuszált.
 ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉSI
TUDATOSSÁG
 Céljaink elérésének folyamatát nagy mértékben támogatják
vagy gátolják érdekérvényesítési megnyilvánulásaink.
Ezen folyamatban lehetünk
Agresszívek
Passzívak
Manipulatívak
Asszertívak
Az agresszív érdekérvényesítés lényege:
Céljaink elérése döntően (esetenként kizárólag) a saját érdekeinkre
fókuszálva.
Én nyerek – a másik veszít helyzet

A passzív érdekérvényesítés lényege:

Céljaink elérése döntően (esetenként kizárólag) a másik (mások)
érdekeire fókuszálva – lemondás a saját célok eléréséről.
Én veszítek – a másik nyer helyzet
A manipulatív érdekérvényesítés lényege:
 Céljaink elérése döntően (esetenként kizárólag) oly módon, hogy a
saját érdekeinkre fókuszálva úgy teszünk, mint ha a másik érdekeit
tartanánk szem előtt.
Én nyerek – a másik valószínűleg veszít helyzet.

Az asszertív érdekérvényesítés lényege:

Céljaink elérése oly módon, hogy a másik érdekeinek elérését
akadályoznánk.
Én nyerek – a másik is nyer helyzet.
 KARRIER
Nehéz pontosan meghatározni, hiszen több nézőpont szerint
is vizsgálható:
 Legáltalánosabb jelentése gyors, sikeres előremenetel
 Francia eredetű értelmezése szerint életpályát, életutat,
pályafutást jelent
 Más szemszögből nézve: az egyén kompetencia fejlődését,
a személyiség változását is érthetjük alatta
 KARRIERTERVEZÉS
JELENTÉSE
 Tudatos tevékenység, melynek alapja az önmegvalósítás
 Magában foglalja a különböző szükségleteink kielégítését
 Lehet egyéni és szervezeti, cél a kettő összehangolása,
egymásba illesztése
 Életünket végig kísérő folyamat
 Tapasztalatok szerzésével állandóan fejlődik az egyéni
karrierünk
 AZ EGYÉNI KARRIER
Szorosan kapcsolódik a szervezet igényeivel,
elvárásaival, hiszen a szervezeten belül építhetjük az
egyéni karrierünket
Elsőként fontos a személyes életpálya kialakítása, a
célok tudatos irányítása, figyelemmel való kísérése,
összegzése
Hiszen csak akkor lehet a szervezeti célokkal a
privát életutat összhangba hozni, ha a kitűzött
célokat ténylegesen is megpróbáljuk elérni
 EGYÉNI KARRIERTERV 4
LÉPÉSE
 Ismerd meg önmagad
 Ismerd meg a lehetőségeidet
 Határozd meg a helyes irányt
 Tűzd ki a célt
ISMERD MEG ÖNMAGAD
Választ kell adni magunknak a következő kérdésekre:
 Ki vagyok én?
 Mi a fontos számomra?
 Mit értem el eddig?
 Milyen képességeim vannak?
 Miben vagyok jó?
 Milyen a személyiségem?
 Mi az, amit szeretek csinálni?
 ISMERD MEG A
LEHETŐSÉGEIDET
 Döntés előtt a választási alternatívák számbavétele
 A tapasztalatok átgondolása, összegzése
 Több tevékenység kipróbálása
 Elért eredmények értékelése
 Lista írása, mely elősegíti a választást a későbbiekben
 HATÁROZD MEG A HELYES
IRÁNYT
 A lista alapján fontossági sorrend felállítása
 Lényeges szempont, hogy a lehetőségek összhangban
legyenek az érdeklődési körünkkel
 Csak abban lehetünk igazán jók, amit szeretünk csinálni
 Információk gyűjtése a megfelelő irányvonallal
kapcsolatban
 Össze kell egyeztetni a törekvésünket az esetleges
hiányosságunkkal és gyengeségeinkkel
 TŰZD KI A CÉLT
 A célok elősegítik a pozitív hozzáállást a jövőkép
megteremetése érdekében
 A pozitív viszonyulás a sikert hordozhatja magában, hiszen
a hit segít az elvárt eredmény elérésében
 Az alapvető célok pontosítása
 A hosszú távú tervek konkretizálása
 … majd abból visszafelé haladva a rövid távú célok
rögzítése
 Csak a biztos alappal lehet a jövőt tervezni
 KÖZELEBBI CÉLOK
Fontosságuk az életkor függvényében igen változó
lehet.
Talán az egyik legfontosabb a mai világban a biztos
anyagi háttér megteremtése, melyhez a számunkra
megfelelő munkahely megtalálása elengedhetetlen.
Folyamatos tanulásra való hajlandóság, hiszen a
világ körülöttünk gyorsan változik, melyhez kortól
függetlenül alkalmazkodnunk kell.
Megfelelő életkörülmények megteremtése.
HA ELÉRTÜK A
CÉLJAINKAT….
 MOBILITÁS
 A mobilitás mozgékonyságot jelent.
 Társadalmi és földrajzi mobilitást különböztetünk meg.
 Földrajzi mobilitás része a munkaerő piaci mobilitás
 Amikor a kedvezőbb munkafeltételek miatt ingadozunk, vagy
tartósan elhagyjuk városunkat és más területre vándorlunk.
 Munkanélküliség megjelenése egyre gyakoribb.
 A mai fiatalok a munkaerő piacon kedvezőtlen helyzetben vannak.
 Életünk első, és mindjárt az egyik legnehezebb önálló döntése a
pályaválasztás.
 MUNKANÉLKÜLISÉGHEZ
VEZETŐ KÖRÜLMÉNYEK
 strukturális munkanélküliség: a munkavállaló olyan szakmai
tudással, képességekkel bír, amelyre adott körülmények között
nincs piaci igény pl.: rendszerváltás után az orosz tanárok helyzete
 technológiai munkanélküliség: a technológia fejlődése részben
feleslegessé teszi az emberi munkaerőt
 súrlódási munkanélküliség: a munkahelyi ütközések,
konfliktusok, lakóhely változtatása miatt alakul ki
 tartós munkanélküliség is létezik, mely probléma többféle
szakmai kompetencia megszerzése után sem oldódik meg, s
strukturális munkanélküliség formájában ölt testet.
 MUNKANÉLKÜLISÉG
VEZETŐ OKA HAZÁNKBAN
 Munkaerő-mobilitás hiánya – röghöz kötöttség
 A röghöz kötöttség, tehát az a jelenség, amikor a munkavállalók
nem változtatják meg a lakóhelyüket azért, hogy kedvezőbb
munkalehetőséghez jussanak az ország más régiójában, ahol esetleg
az adott szakmában munkaerőhiánnyal küzdenek.
 A MUNKAVÁLLALÁSI KORÚ
NÉPESSÉG
 Munkavállalási korú népesség alatt általában a 15-74 év közöttieket
szoktuk érteni.
 Két nagy halmazra osztható ez a korosztály:
 A gazdaságilag nem aktívak csoportjába azok tartoznak, akiknek
nincs rendszeres jövedelmet biztosító munkájuk, nem jelennek meg
a munkaerőpiacon. Ők a nappali tagozaton tanulók, illetve a
rokkantnyugdíjasok, gyesen lévő anyukák, stb.
Idetartoznak még az ún. passzív munkanélküliek is, akik munkába
tudnának ugyan állni, de mégsem keresnek munkát (például azért,
mert reménytelennek találják a helyzetüket)
 A gazdaságilag aktívak
 Egyik csoportját a foglalkoztatottak alkotják, ők azok,
akinek van jövedelmet biztosító munkája, vagy olyan
munkahelye, ahonnan átmenetileg vannak távol (pl.
betegség miatt).
 Másik csoportját a munkanélküliek alkotják, nekik
jelenleg nincs jövedelemszerző tevékenységük, de akár
azonnal (legfeljebb két héten belül) munkába tudnának
állni.
 ÁLLÁSKERESÉSI
TECHNIKÁK
Lehet:
 formális és informális álláskeresésre
 online és offline álláskeresés

 Formális vagy más néven hivatalos álláskeresés: a munkáltató

aktivitása és az állást kereső személy erre a meglévő objektív
igényre (álláshirdetések) történő reagálása jellemzi, amelyhez a
hagyományosabb álláskeresési eszközrendszert (pl. hirdetés,
telefonálás, munkaügyi központ, esetleg munkaközvetítő iroda)
alkalmazza
A FORMÁLIS ÁLLÁSKERESÉS MENETE
AZ ÁLLÁSKERESŐ SZEMSZÖGÉBŐL:
 a munkahely keresés igényének megfogalmazódása, pl. munka nélkül
állapot megszüntetése vagy munkahelyváltás;
 a lehetőségek feltérképezése, pl. hirdetések böngészése újságban vagy
interneten. Jellemzően a keres többnyire nem célirányosan, inkább
kizárásos alapon történik.
 egy vagy néhány álláslehetőség kiválasztása;
 jelentkezés, de az önéletrajz aktualizálás, konkretizálás hiánya
jellemzi;
 állásnak megfelelő visszajelzés várása munkáltatótól.
 Informális álláskeresés: ezzel szemben rendhagyó, személyes
aktivitást igénylő módszer, amelyet a szubjektív motivációk
hatására alkalmazzák, vagyis az álláskereső saját belső motivációit,
önérvényesítő magatartását mozgósítja a munkakeresés során.
 AZ INFORMÁLIS ÁLLÁSKERESÉS
LÉPÉSEI AZ ÁLLÁSKERESŐ
SZEMSZÖGÉBŐL:
 Itt is a munkahely keresés igényének megfogalmazódása, pl. munka nélkül állapot
megszüntetése vagy munkahelyváltás;
 annak eldöntése, mely pályaterületen, milyen munkakörben szeretne dolgozni;
 azon cégek, munkáltatók meghatározása, ahol szívesen végezne munkát;
 párhuzamos és folyamatos informálódás a keresett területről, cégekről;
 kapcsolati háló működtetése az álláskeresés érdekében;
 több módszer, technika alkalmazása akár egymás mellett;
 jelentkezés és portfólió kiválasztása a munkáltatókhoz, de az önéletrajzot minden
esetben aktualizálja a konkrét állásnak megfelelően és egyedi motivációs levelet is
készít;
 a munkáltatóknál időnként ismét jelentkezik, egy személyes találkozó egyeztetése
céljából.
 Online: Álláskereső portálok (pl: www.jobline.hu,
nfsz.munka.hu/): Az ilyen oldalak rengeteg hasznos funkcióval
rendelkeznek. Lehetőséged van konkrét munkaterület szerint
keresni, értesítéseket és hírleveleket kaphatsz illetve egyéb fontos
információkat, valamint a meglévő adatbázisok alapján láthatod,
hogy milyen karrierlépcsőkön mentek keresztül a hozzád hasonló
pozícióból induló pályakezdők.
Offline: Érdemes felkeresni a hozzánk legközelebb álló munkaügyi
központot, hiszen itt állásajánlatokon kívül egyéb segítséget is
kaphatunk, ajánlanak képzéseket, vagy segítséget nyújtanak a
pályázat- vagy önéletrajzírásban.
 Személyzeti tanácsadók/fejvadászok: A különbség közöttük, hogy
a személyzeti tanácsadók az alsó- és középszintű pozíciókra
keresnek jelöltet; a fejvadászok többnyire a már tapasztalattal
rendelkező álláskeresőkkel foglalkoznak, és ott is javarészt
felsővezetői szinttel.
 Újsághirdetések – saját hirdetés feladása: Ezeket az ismertebb
napilapoktól kezdve (pl: Népszava) az ismertebb hetilapokon át (pl:
HVG), egészen a szakmai lapokig megtalálod. Kis cégeknél
gyakori, hogy nem hirdetik meg az állást, hanem először a helyi
kínálatot nézik át. Ezért is lehet érdemes saját hirdetést feladni,
megjelölve a végzettséged és nyelvtudásod valamint, hogy milyen
jellegű állást keresel.
 HOGYAN
TÖLTIK BE
AZ EGYES
ÁLLÁSOKAT?
 A FORMÁLIS ÉS INFORMÁLIS ÁLLÁSKERESÉS
SORÁN LEGGYAKRABBAN ALKALMAZOTT
KERESÉSI TECHNIKÁK
 Állásbörze: Vállalatok, cégek bemutatkozó fóruma a potenciális
munkaerő toborzása céljából, személyes kapcsolat-felvételi
lehetőséget is biztosít a munkaerő-piac szereplői (állást és
munkaerőt kereső) között.
 Munkaerő-kölcsönzők:  munkáltató az erre szakosodott cégek
valamelyikével felveszi a kapcsolatot, akik állandó alkalmazásba
veszik fel a dolgozókat, majd a munkáltatók igényeinek
megfelelően kiközvetítik őket.
 Munkaügyi központok: állami munkaközvetítő, a
munkanélküliséget csökkenteni igyekvő szolgáltató szervezet.
 Karrieriroda – Személyre szóló tanácsadással és információszolgáltatással
segít eligazodni a munkaerő-piacon és a saját szakmai életút
kibontakoztatásában. Elsősorban a munkát kereső végzős hallgatók és a cégek
között közvetít. 
 Személyes kapcsolatok – úgy, mint család, rokonság, barátok,
osztálytársak/csoporttársak, régi tanárok/munkatársak, szomszédok, stb. de
akár a közösségi oldalakon is tájékozódhatunk és böngészhetünk potenciális
kapcsolat után, akik segíthetnek felfedezni az álláslehetőségeket. Lényeges a
folyamatos kapcsolattartás és érdeklődés. 
 Fejvadászok – olyan munkaközvetítő személy, akiket vállalatok alkalmaznak
személyzeti tanácsadóként a megfelelő munkaerő felkutatására.
 Sajtó – ezen belül is el kell különíteni a nyomtatott- és az elektronikus sajtót
valamint az internetet. A nyomtatott sajtó körébe tartoznak a napi megjelenésű
hirdetési újságok (pl.: Expressz), az országos vagy megyei napilapok (pl.:
Népszabadság, Szuperinfó), a területi reklámújságok (pl.: Montázs), vagy a
szaklapok (pl.: HVG).
 ONLINE ÁLLÁSKERESÉS
 Munkaközvetítő irodák oldalai: hasonlóan az állami
munkaközvetítőkhöz, telefonon és interneten beérkező igények alapján a
sajtóban hirdetnek a munkáltatók nevében, majd elküldik őket a
megrendelőkhöz. A munkaközvetítő irodáknak a munkáltató jutalékot
fizet a megfelelő munkaerő sikeres kiközvetítésének fejében. 
 Cégek saját weblapja: Vállaltok vagy szervezetek saját honlapjukon
feltüntetik állás- vagy karrierlehetőségeket, ahol pontos leírás található a
betölthető pozíciók és a hozzá szükséges feltételekről, továbbá, hogy
kivel kell felvenni a kapcsolatot, hová kell továbbküldeni az
önéletrajzokat, motivációs leveleket.
 Állásportálok:  Az állást kínálók és keresők adatbázisa. Olyan internetes
oldalak, ahol tájékozódhat, kereshet a munkaerőt kereső cégek hirdetései
és a munkát keresők adatbázisában.  Pl. allas.lap.hu, monster.com,
jobmonitor.hu, jobline.hu, professional.hu, workani.hu, index karrier
rovata.