PÉ N Z K E Z E LÉ S I S ZAB Á LY ZAT

MINTA

Jóváhagyom:

Budapest, 2012. január30.

1
 PÉ N Z K E Z E LÉ S I S ZAB Á LY ZATA

BEVEZETŐ RÉSZ

A pénzkezelési szabályzat célja a szervezet pénzeszközeinek (készpénz, csekk, bankbetét)

kezelésére, általában a pénzforgalom lebonyolítására vonatkozó, a PSZ adottságaihoz,
körülményeihez igazodó szabályok, előírások, módszerek meghatározása, amely biztosítja,
hogy a pénzforgalom szabályozott keretek között folyjon, a nyilvántartás naprakészen és
ellenőrizhető módon történjen.

A szabályzat magában foglalja:

- a bankszámlákon történő pénzkezelés,

- a házipénztárban folyó pénzforgalom, valamint
- az értékkezelés szabályait.

A Számviteli törvény (Szt.) a pénzeszközök közé sorolja:

- a készpénzt,
- az elektronikus pénzeszközöket,
- a csekkeket,
- a bankbetéteket.
A készpénz a házipénztárban forintban, vagy valutában kezelt pénzeszköz.
A készpénz-helyettesítő fizetési eszköz:

- a csekk (utazási csekk, üdülési csekk),

A bankbetét (vagy számlapénz) a pénzintézetnél vezetett bankszámlákon lévő pénzeszköz.

Jelen szabályzat a szervezet bankszámláin és a házipénztárában folyó pénzkezelés szabályait

tartalmazza.

I.

PÉ N Z KE Z E LÉ S A BANK SZ Á MLÁK ON

A szervezet pénzforgalmának döntő részét a banknál megnyitott folyószámlákon bonyolítja.

A bankszámlák megnyitásáról a számlavezető bankkal bankszámla-szerződést kell kötni,
amely a számlavezetés, a pénzkezelés legfontosabb szabályait tartalmazza.
A bankszámlák feletti rendelkezés a számlavezető fiók által visszaigazolt aláírás-bejelentő
szerint történhet.

A szervezet számlavezető bankja:

2
A megnyitott bankszámlák csoportosítása:
Pénzforgalmi számla
Lekötött kamatozó betétszámla
Meghatározott rendeltetésű betétszámlák:

Az egyes bankszámlákon a meghatározott célnak megfelelő pénzforgalom bonyolítható le.

A számlarendben elkülönített főkönyvi számlákon kell nyilvántartani az egyes bankszámlák

forgalmát. A főkönyvi számlákra csak a banki értesítővel azonosan, azzal egyezően szabad
könyvelni.
A szervezet bankszámlákhoz kapcsolódóan bankkártyát (hitelkártyát) jelenleg nem használ.

A bankszámlákon leggyakrabban az alábbi gazdasági eseményekkel kapcsolatos

pénzforgalom jelenik meg:

Bevételek:
- tagdíjjárulék, vagyonarányos tagdíj átutalása,
- bérleti díjak átutalása,
- közvetített szolgáltatások ellenértékének kiegyenlítése,
- alaptevékenység bevételei (üdülőjegy, értékcikk eladás)
- vállalkozási tevékenység bevételei,
- vagyonmozgásokkal kapcsolatos bevételek,
- kapott pályázati és egyéb támogatások,
- kamat bevételek jóváírása,
- házipénztárból befizetett összegek jóváírása.

Kiadások:
- házipénztári ellátmány felvét,
- bérek átutalása,
- adók, járulékok átutalása,
- szolgáltatók számláinak kiegyenlítése,
- bankköltség terhelése,
- vagyonmozgásokkal kapcsolatos kifizetések.

A bankszámlán történő minden pénzmozgást megfelelő bizonylattal kell dokumentálni.

I I.

A H Á Z IPÉ N ZTÁ R PÉ N Z K E Z E LÉ SI R E ND J E

1. A h á z i p é n z t á r i p é n z k e z e l é s á l t a l á n o s s z a b á l y a i

A forintban vezetendő házipénztárban kell kezelni a bankszámláról készpénzfizetés céljára

felvett, továbbá a készpénzben a házipénztárba befizetett összegeket.
A házipénztárba idegenek (más szervezetek, alkalmazottak és más személyek) pénzét vagy
értékét csak abban az esetben szabad tartani, ha arra a gazdasági vezető külön eseti engedélyt
ad. Az idegen pénzeket és értékeket elkülönítetten kell kezelni és nyilvántartani.

3
A házipénztár az Iroda működéséhez szükséges készpénz és egyéb értékek forgalmának
lebonyolítására és megőrzésére kijelölt helyiség. A házipénztárt úgy kell kialakítani, illetve
elhelyezni, hogy a pénz megőrzése és tárolása az előírt követelményeknek megfeleljen.
Az Iroda a házipénztár céljára jelenleg elkülönített helyiséget alakított ki. A készpénz
biztonságos őrzésére pénzkazetta szolgál, amit lemezszekrényben kell tartani.

A napi pénztárzárlat után tartható házipénztári keret összegét 200.000 forintban állapítjuk
meg. Az ezt meghaladó összeget még a napi pénztárzárlat előtt a bankszámlára be kell fizetni.
A házipénztárban a pénztárzárlat után tartható záró készpénzállomány szempontjából nem kell
figyelembe venni a munkabér és azzal azonos elbírálás alá eső útiköltség, jutalom, tiszteletdíj,
stb. kifizetéséhez az előző napon felvett és a következő munkanapon kifizetésre kerülő
összegeket. A pénzkészlet megfelelő őrzéséről ilyen esetben gondoskodni kell.

A gazdálkodás során általában törekedni kell a készpénzforgalom korlátozására.

Bankszámlával rendelkező gazdálkodó szerv részére ügyletenként 250 ezer forint feletti
készpénz kifizetés tilos.

2. A p é n z t á r o s f e l a d a t a i, f e l e l ő s s é g e

A pénztárosi teendők ellátásával arra alkalmas, büntetlen előéletű személyt bíz meg. Nem
lehet pénztáros olyan dolgozó, akinek munkaköre a pénztárosi munkakörrel összeférhetetlen.
Ilyennek kell tekinteni azokat a munkatársakat, akik utalványozási vagy ellenőrzési joggal
rendelkeznek, illetőleg a beosztásuk miatt a házipénztárral kapcsolatban közvetlen ügyintézői
tevékenységet látnak el, továbbá azokat, akiknek a bankszámla felett rendelkezési joguk
(aláírási jog) van. Ugyancsak összeférhetetlen munkakörben dolgozónak kell tekinteni a
pénztáros közeli hozzátartozóit.
A házipénztárt a pénztáros önállóan, teljes anyagi felelősséggel kezeli. Ezt a tényt a pénztáros
munkakörének elfoglalásakor írásbeli nyilatkozatban köteles tudomásul venni. Két vagy több
személy egy időpontban közösen ugyanazt a pénztárt még kivételesen, kisegítésképpen sem
kezelheti.

A pénztáros feladata:

- a pénztárban tartott készpénz kezelése, megőrzése,

- a számfejtett, utalványozott bizonylatok alapján a készpénz bevételezése, a
kifizetések teljesítése,
- a pénztárral kapcsolatos nyilvántartások és elszámolások vezetése,
- az egyéb értékek (pl. bélyeg), a szigorú számadású nyomtatványok (csekkek és
utalványfüzetek) kezelése és megőrzése.

A gazdasági vezető a pénztárost egyéb feladatok ellátásával is megbízhatja. Nem láthat el

azonban a pénztárosi munkakörrel összeférhetetlen munkaköröket (utalványozás, ellenőrzés).

A pénztáros csak valódi és forgalomban lévő pénzeket, bankjegyeket fogadhat el a befizetőtől

és kifizetést is csak ilyen pénzzel teljesíthet. Nem fogadhatja el a hiányos, megrongálódott,
megcsonkolt bankjegyeket, kivéve, ha az teljes értékben a bankban beváltható vagy
befizethető.
Ha a pénztáros a neki átadott pénzek között hamis vagy hamisítványnak látszó bankjegyeket
talál, azt fizetési eszközként nem fogadhatja el. A bankjegyet vissza kell tartani és a
befizetővel készítendő jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy azt hol, kitől és miért kapta.

4
A szabályszerűen felvett jegyzőkönyvet a befizetővel alá kell íratni. Az átvett pénzről a
befizetőnek külön átvételi elismervényt – tehát nem bevételi bizonylatot – kell adni, amelyben
fel kell tüntetni a bankjegy sorozat – és sorszámát. A hamis vagy hamisítványnak látszó pénz
átvételekor készült két példányos jegyzőkönyv egy példányát a pénzzel együtt külön
kísérőlevéllel át kell adni a Magyar Nemzeti Banknak.

3. A h á z i p é n z t á r i u t a l v á n y o z á s é s e l l e n j e g y z é s

Utalványozók azok a személyek, akik a pénztári kiadások kifizetését, a bevételek beszedését

vagy elszámolását elrendelhetik. Pénztári utalványozási joggal a szervezet vezetője és az
általa írásban feljogosított vezető munkatársak rendelkeznek. A jogosítványban fel kell
tüntetni, hogy a felhatalmazás milyen természetű kifizetések utalványozására érvényes,
továbbá közölni kell az utalványozók minta-aláírását és kézjegyét, hogy annak alapján a
pénztáros és a pénztárellenőr az aláírások helyességét és jogosultságát ellenőrizni tudja.

A pénztári kiadások és bevételek bizonylatainak ellenjegyzésére a gazdasági vezető, valamint

az általa kijelölt munkatárs jogosult.
Az utalványozás és ellenjegyzés tényét az erre jogosultak a pénztárbizonylat megfelelő
rovatában kézjegyükkel igazolják.

4. A p é n z t á r e l l e n ő r f e l a d a t a

A pénztárellenőr feladata a bizonylatok alaki és tartalmi vizsgálata, valamint a pénztárjelentés

helyességének és a kimutatott pénzkészlet meglétének ellenőrzése.
A pénztárellenőr csak büntetlen előéletű személy lehet. A pénztárellenőri feladat kapcsolt
munkakörben is ellátható.

Ha a bizonylatok alaki és tartalmi ellenőrzése előzetesen történik, az ellenőrnek meg kell

vizsgálnia, hogy:

- a pénztár be- és kifizetések bizonylatolásához a megfelelő nyomtatványt

használták-e, s arra illetékes személy állította-e ki,
- a bevételi és kiadási bizonylaton a szükségesként meghatározott adatok
szerepelnek-e,
- szerepelnek-e a bizonylaton a szükséges aláírások,
- a bizonylatot előírásszerűen állították-e ki, nincsenek-e rajta törlések vagy
szabálytalan javítások,
- a bizonylathoz valamennyi szükséges mellékletet csatolták-e,
- a bizonylatok tartalmazzák-e a teljesítés igazolását,
- a pénztárbizonylat és az alapbizonylat adatai megegyeznek-e,
- a bizonylat utalványozását az arra jogosult végezte-e.

A pénztárjelentés valamint a kimutatott pénzkészlet meglétének utólagos ellenőrzése során

vizsgálni kell, hogy a pénztárjelentésbe bevezetett tételek pénztári bizonylatai és pénztári
alapokmányai hiánytalanok-e. A pénztárellenőr az ellenőrzött és helynek talál okmányokat,
számadásokat kézjegyével köteles ellátni.

5. A v a l u t a p é n z t á r v e z e t é s e

5
A szervezet a valuta felvétek és kifizetések elszámolására a forintpénztártól elkülönített
valutapénztárat nyit. A valutapénztár vezetésénél értelemszerűen a forintpénztárnál leírt
szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a valutákat a számlavezető bank napi árfolyamán kell
forintra átváltani.

I I I.

A HÁ Z IPÉ N ZTÁ R I PÉ N Z FO RGALO M

LE B ONYO LÍTÁ SA

1. A h á z i p é n z t á r i e l l á t m á n y f e l v é t e l e

A szervezet a házipénztári pénzkifizetések teljesítéséhez az elszámolási betétszámláról

ellátmányt vesz fel.

A pénzszállítás szabályai:

A készpénznek a bankból a házipénztárba, vagy a házipénztárból a bankba történő

szállításánál a következő szabályokat kell alkalmazni:

- 1.000.000 Ft felvételig 1 fő,

- 1.000.000 Ft feletti összeg esetén 2 fő

Jelenléte szükséges. A szállítást gépkocsival kell lebonyolítani.

A készpénz felvételével és szállításával megbízott dolgozók felelősek az általuk átvett

készpénzért. Felelősségük addig tart, amíg a pénzt a házipénztárban megszámlálással át nem
adták, illetőleg a bankban be nem fizették.

2. A h á z i p é n z t á r i n y i l v á n t a r t á s o k v e z e t é s e

A házipénztári nyilvántartás vezetése a pénztáros feladata.

A pénztárosnak a pénztári bevételezésekről és kifizetésekről szabvány nyomtatványos kell a

bevételi, illetőleg a kiadási pénztárbizonylatot kiállítania. A bizonylat tömbök szigorú
számadási kötelezettség alá tartozó nyomtatványok, melyeket a pénztáros folyamatosan vesz
át felhasználásra a nyomtatványok kezelésével megbízottól. E nyomtatványok készletének
naprakész nyilvántartását az erre kijelölt munkatárs vezeti.
A pénztáros a be- és kifizetések időrendi sorrendjében évenkénti folyamatos sorszámmal
köteles a felhasznált bizonylatokat ellátni és ezt a számot kell szerepeltetni a pénztári tétel
sorszámaként a pénztárjelentésben.

A bevételi és kiadási pénztárbizonylatokhoz minden esetben csatolni kell a tételhez tartozó,

számfejtett, utalványozott és ellenjegyzett alapbizonylatokat (pl. készpénz fizetési számla,
befizetéseket elrendelő utalvány, stb.).

6
A pénztárbizonylatot golyóstollal kell kiállítani. A rontott pénztárbizonylatot átlyukasztással
érvényteleníteni kell, és helyette új bizonylatot kell kiállítani. A pénztárbizonylaton az összeg
megjelölésében javítás nem lehet. A rontott és érvénytelen bizonylat minden példánya a
tömbben marad.

A kiadási pénztárbizonylatot átírással két példányban kell kiállítani. Az első példány a

könyvelés bizonylata. E példányhoz kell csatolni a tétel pénztári alapokmányait. A
mellékletek számát a bizonylat „Melléklet” rovatában fel kell tüntetni. A kiadási
pénztárbizonylatokat csatolni kell a pénztárjelentéshez és ezzel együtt kell átadni a
könyvelésnek, ahol azt, mint a könyvelés bizonylatát előírásszerűen meg kell őrizni.
A második példány (tőpéldány) a tömbben marad és a pénztáros őrzi meg.

A bevételi pénztárbizonylatot átírással, három példányban kell kiállítani. Az első példány a

könyvelés bizonylata. E példányokhoz kell csatolni a pénztári alapokmányokat (a csatolt
okmányok darabszámát a bizonylat „Melléklet” rovatában kell feltüntetni), majd a
bizonylatokat a vonatkozó pénztárjelentéssel együtt kell könyvelésre átadni.
A második „Nyugta” példányt a befizetés teljesítését igazoló elismervényként a befizetőnek
kell átadni. Nem személyes befizetés esetén – tehát minden olyan esetben, amikor a befizető
részére átvételi elismervényt nem adunk – a nyugta példányt érvényteleníteni kell és a
bizonylattömbben kell megőrizni. A harmadik, a tőpéldány a tömbben marad és azt a
pénztáros őrzi meg.

A pénztárosnak minden pénztári befizetést és kifizetést a teljesítést követően (vagy azt

megelőzően) felmerülésük sorrendjében a pénztárjelentésbe be kell vezetnie.
A pénztárjelentésben teljesítettként elszámolt kiadási tételek bizonylatain az elszámolás tényét
„Kifizetve” szövegű bélyegzővel meg kell jelölni.
A pénztárjelentés vezetésére szabvány nyomtatványokat kell használni. A nyomtatvány
tömböket a használatbavétel előtt a gazdasági vezetőnek hitelesítenie kell.

3. A h á z i p é n z t á r z á r á s a

A pénztáros hetenként köteles pénztárzárlatot készíteni.

Pénztárzárlatkor a pénztárosnak:

- meg kell állapítani a pénztárban lévő pénzállományt címletenkénti részletezésben,

- a pénztárjelentés alapján meg kell állapítani a bevételek és kiadások napi, vagy
időszaki végösszegét, majd az előző pénztári készpénzmaradvány
figyelembevételével a pénztárjelentés szerinti egyenleget,
- a pénztárjelentésben megállapított egyenleget egyeztetnie kell a valóságos
készpénzállománnyal,
- az egyeztetés megtörténtét aláírásával kell igazolnia a pénztárjelentésben,
amelynek tényét a pénzári ellenőr ugyancsak aláírásával köteles igazolni,
- az egyeztetés során mutatkozó esetleges eltérések okait még a zárás napján fel kell
deríteni, illetve ha ez nem vezet eredményre, az eltérést rendezni kell. Az eltérés
rendezéséről jegyzőkönyvet kell felvenni, amit a pénztár ellenőrnek is alá kell
írnia. A jegyzőkönyv szerinti többletet a pénztárba be kell vételezni, a hiányt pedig
a pénztárosnak be kell fizetnie. Ha ezt nem tudja megtenni, a hiányt kiadásba kell
helyezni és a pénztári, vagy számviteli rendezést később kell elvégezni.

7
Ha a pénztárost bármely okból helyettesíteni kell, vagy ha a pénztáros beosztásából végleg
távozik, pénztárzárlatot kell készíteni. A pénztárzárlat alkalmával a pénztári nyilvántartásokat
le kell zárni. A pénztárzárlat után a helyettesítendő, illetve távozó személy által kezelt pénzt,
értékeket, továbbá bizonylatokat és nyilvántartásokat a helyettesnek, illetve utódnak át kell
adni, aki az átvétel alkalmával az elszámolások helyességéről köteles meggyőződni.
A pénztárzárlatnál, valamint az átadásnál az átvevőnek, az átadónak és az ellenőrnek jelen kell
lennie. Ha az átadásnál az átadó betegség vagy egyéb ok miatt nincs jelen, az átadó helyett a
gazdasági vezetőnek (vagy megbízottjának) jelen kell lennie.
A pénztárzárlatról, valamint az átadásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvet és a
pénztári nyilvántartásokat az átadónak vagy a jelenlévő gazdasági vezetőnek (vagy
megbízottjának), az átvevőnek és a pénztári ellenőrnek alá kell írnia.

I V.

A P É N Z T Á R K E Z E L É S S E L K A P C S O LAT O S E G Y É B
F E LA D AT O K

1. A m u n k a b é r, a t i s z t e l e t d í j és a k ö l t s é g t é r í t é s e k k i f i z e t é s e

A szervezet a havi nettó munkabér és a megbízási díjak kifizetését általában a házipénztárból

teljesíti. A pénzfelvevőnek az átvételt a bérjegyzéken, illetőleg a kiadási pénztárbizonylaton
kell igazolnia. A távollévő munkavállaló járandóságának a kifizetése közeli hozzátartozó,
vagy más személy részére csak írásbeli meghatalmazás alapján teljesíthető.

A munkavállaló kérésére a munkabér és egyéb járandóság kifizetése az átutalási betétszámlára

utalással is teljesíthető.

A testületi tagoknak, tisztségviselőknek – rendszerint a testületi ülések napján – készpénzben

kerülnek kifizetésre a különféle költségtérítések. A kifizetésre megfelelő bizonylat (pl. úti
elszámolás, egyéb költség bizonylat) alapján kerülhet sor.

2. A z e l s z á m o l á s r a kiadott előlegek (e l l á t m á n y o k)
nyilvántartása

Készpénzt elszámolásra kiadni az alábbi jogcímeken lehet:

- beszerzésre,
- kiküldetési költségre,
- kisebb kiadásokra

Az elszámolásra kiadott összeg nem haladhatja meg a cél eléréséhez indokoltan szükséges
mértéket. Az esetleges jelentősebb eltérést írásban indokolni kell.
Elszámolásra pénzt csak személyre szólóan, az arra feljogosított vezető utalványozása és csak
olyan bizonylat alapján lehet kifizetni, melyen az összeg rendeltetése és az elszámolás
határideje is fel van tüntetve. Indokolt esetben – a folyamatosan felmerülő kiadások
fedezésére – a január 1-től december 31-ig terjedő időszakra állandó ellátmány adható.

8
Az elszámolás határideje az eseti ellátmánynál nem haladhatja meg a 30 naptári napot,
belföldi kiküldetésnél az utazás befejezését követő 3. munkanapot, külföldi kiküldetéseknél
pedig a 8. munkanapot, amelyen a kiküldöttnek munkahelyén jelentkeznie kell.
Az ellátmánnyal a kijelölt határidő előtt is el kell számolni, ha az a gazdasági esemény,
amelyre az ellátmányt felvették, megvalósult.

Üzemanyag vásárlásra előleget – a szükséges mértékig – 30 napon belül több alkalommal is

lehet folyósítani külön elszámoltatás nélkül. Az ilyen módon felvett összes előleggel azonban
a gépjárművezetőt legalább 30 naptári naponként és mérleg fordulónap előtti utolsó
munkanapokon el kell számoltatni.

Ha ugyanaz a személy elszámolásra újabb összeget vesz fel, a korábban felvett összeggel
akkor is el kell számolnia, ha annak elszámolására kitűzött véghatáridő még nem érkezett el.
Ha az elszámolásra kötelezett személynek az elszámolás eredményeként bizonyos összeget
vissza kell fizetnie, ezt az összeget készpénzben akkor is köteles visszafizetni, ha azonnal
újabb összeget vesz fel elszámolásra. A befizetendő és felveendő összeget nem lehet
egymással szemben beszámítani.

Újabb összeget elszámolásra kifizetni csak akkor lehet, ha az elszámolásra kiadott összegeket
nyilvántartó személy igazolja, hogy a pénz felvevőjének elszámolatlan előlege nincs.

A pénztáros az elszámolásra kiadott összegekről szabvány nyomtatványon naprakész

nyilvántartást köteles vezetni.

A nyilvántartásban legalább a következő adatokat kell feltüntetni:

- sorszám,
- a pénzt felvevő dolgozó neve,
- a pénz felvételének időpontja,
- a kiadási pénztárbizonylat tételszáma,
- a felvétel jogcíme,
- az elszámolásra felvett összeg,
- az elszámolás határideje,
- az elszámolás időpontja,
- a ténylegesen felhasznált összeg és jogcíme,
- a visszafizetett összeg,
- a visszavételezési pénztárbizonylat száma.

Ha az elszámolásra kötelezett a kitűzött véghatáridőig nem számol el, a nyilvántartás vezetője

köteles erről a gazdasági vezetőt haladéktalanul értesíteni.

3. L e t é t e k h á z i p é n z t á r i b i z o n y l a t a i, n y i l v á n t a r t á s a é s
kezelése

A házipénztárban a gazdasági vezető engedélye alapján őrzendő tárgyletétekről elkülönített

nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás módját és formáját a tárgyletétek jellegének
megfelelően kell kialakítani, de legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

- a letét kezelésének időpontja,

9
 - a letevő neve és címe,
- a letét megnevezése,
- a letét jogcíme (hivatkozási szám),
- a kiadás időpontja,
- a kiadást elrendelő (hivatkozási száma),
- az átvevő neve és címe,
- az átvevő aláírása.

A tárgyletéteket kiadásukig egyenként lepecsételt borítékban vagy csomagban kell kezelni,

amelyen a letevő nevét és címét, valamint aláírását, a letét tartalmát, továbbá a bevételezés
adatait és a letétekről vezetett nyilvántartás vonatkozó tételszámát kell feltüntetni.
Az értékletétek átvételénél és kiadásánál szükséges ellenőrzési előírásokat, továbbá azok
kezelésére és ellenőrzésére vonatkozó feladatokat a gazdasági vezető határozza meg.

Az értékpapírokat megnevezésükkel, sorozat és sorszámukkal névértéken kell nyilvántartani.

4. É r t é k k e z e l é s

A szervezet – szűk körben – rendelkezhet olyan értékekkel (tárgyi értékek), amelyek

elhelyezése, kezelése a házipénztárban történik. Ezekről a készpénz nyilvántartásoktól
elkülönített nyilvántartást kell vezetni.
Az alábbi értékek (értékcikkek) lehetnek:

- diplomajelvény,
- Eötvös Emlékérem,
- kereskedelmi célú nemesfémek,
- törvényes fizetési eszköznek nem minősülő érmék,
- értékpapírok
Az értékekről fajtánként elkülönítetten kell a nyilvántartást vezetni.
A nyilvántartás adatai:

- a nyilvántartásba vétel kelte,

- megnevezés, jogcím,
- megjelölt, vagy becsült érték.

V.

Hatálybalépés

Jelen pénzkezelési szabályzat 2012. január 1-én lép hatályba. Egyidejűleg az eddig érvényben
volt házipénztári szabályzat hatályát veszti.

Budapest, 2012. január 3.

10
 TAR TALO M J E GYZ É K

Bevezető rész 2

I. Pénzkezelés a bankszámlákon 3

II. A házipénztár pénzkezelési rendje 4

1. A házipénztári pénzkezelés általános szabályai 4

2. A pénztáros feladatai, felelőssége 5

3. A házipénztári utalványozás és ellenjegyzés 6

4. A pénztárellenőr feladata 6

5. A valutapénztár vezetése 6

III. A házipénztári pénzforgalom lebonyolítása 7

1. A házipénztári ellátmány felvétele 7

2. A házipénztári nyilvántartások vezetése 7

3. A házipénztár zárása 8

IV. A pénztárkezeléssel kapcsolatos egyéb feladatok 9

1. A munkabér, a tiszteletdíj és a költségtérítések kifizetése 9

2. Az elszámolásra kiadott előlegek (ellátmányok) nyilvántartása 9

3. Letétek házipénztári bizonylatai, nyilvántartása és kezelése 9

4. Értékkezelés 10

V. Hatálybalépés 10

11