Pénzforgalom lebonyolítása

 Vállalkozói bankszámlák fajtái

Fogalmak
 Bankszámlaszerződés: hitelintézet kötelezettséget vállal
 Pénzeszközt nyilvántartja
 A szl. terhére kifizetési és átutalási megbízásokat teljesít
 A szl. javára és terhére írt összegekről, az egyenlegről meghat. időben és módon
számlakivonatot küld ill. a szl. forgalmáról értesíti a szl. tulajdonost

 Bankszámla: hitelintézetnél nyitott és vezetett elszámolási számla, melyet

bankszámlaszerződéssel hoznak létre.
 Pénzforgalmi jelzőszám (2x v. 3x8) numerikus karaktert tartalmazó számsor és
a
 Bankszámla elnevezése azonosítja
 Nemzetközi bankszámlaszám -IBAN 28 karakter-, nemzetközi fizetések esetén
használják
 Elszámolási betétszámla

 Gazdasági tevékenység elszámolásával kapcsolatos

pénzforgalom lebonyolítására szolgál
 Jogi személyek, jogi sz. nem rendelkező gt.-ok, egyéb
szervezetek, egyéni vállalkozók kötelesek bankszámlán
bonyolítani pénzforgalmukat
 A vállalkozás kötelezett a számla nyitására, szabadon
választhatja meg a hitelintézetet
 A hitelintézetet bankszámla nyitási kötelezettség terheli
 A bankszámlaszerződés határozatlan időre szól
 A bank a számla követel egyenlege (bank oldaláról) után
kamatot fizet
 Számlatulajdonos, ill. képviseletére jogosult személy
írásban kötelezett a számla felett rendelkezni jogosult
személy(ek) nevét, aláírás módját és formáját írásban
bejelenteni aláírási címpéldányon
 Elektronikus adatátviteli kapcsolat esetén az aláírást -
külön megállapodás alapján- elektronikus kódolással is
lehet helyettesíteni
 Megbízások sorrendjében teljesít a bank
 Fedezetlen megbízások: a számla tulajdonos értesítése
mellett törli a nyilvántartásokból és visszaküldi (15 nap
múlva) a benyújtó részére
 Megszüntetést bankszámla-szerződésben rögzítik,
megszűnés okai
 Elkülönített betétszámla

 Analitikus bankszámla, az elszámolási betétszámlához

kapcsolódik.
 Fedezeti számlaként funkcionál (import, támogatás,
beruházás stb.), meghatározott célra különítik el.
 A bank a számlán levő összeget zárolja.
 Kamatot nem fizetnek utána, megegyezés szerint jegybanki
alapkamatot.
 Folyószáma
 Pénzkövetelések egységes számlán való nyilvántartása,
egyenlegével időnként elszámolnak
 A szerződő felek csak a követelések egyenlege felett
rendelkeznek
 Betétszámla

 Betétszámla szerződést kell kötni (lekötési idő, kamat,

felmondás feltételei stb.)
 Csak névre szóló lehet, csak a számla tulajdonos
érvényesítheti igényét
 A hitelintézet oldaláról hitelszámlának tekinthető
 Hitelszámla
 Speciális bankszámla
 Céljellegű, egyedi hitelcélokra
 Hosszú lejáratú hitelkeret és a keret felhasználásával
kapcsolatos pénzforgalmat tartalmazza
 Telephelyi számla

 Telephely: a tevékenység gyakorlásának helye

 Cég székhelye: központi ügyintézés helye
 Fióktelep: telephely és a székhely nem azonos, nem kötött országhatárhoz
 Leányváll., telephely, fióktelep gazdasági tevékenységével kapcsolatos
pénzforgalom lebonyolítását szolgálja
 Telephelyi számla beépül a vállalat elszámolási számlájának pénzforgalmába
FIZETÉSI MÓDOK

KÉSZPÉNZFIZETÉS

KÉSZPÉNZ HELYETTESÍTŐ

ELEKTRONIKUS FIZETÉSI ESZKÖZ

Bankkártya

Elektronikus pénz

CSEKK

KÉSZPÉNZ NÉLKÜLI

ÁTUTALÁS

Egyszerű átutalás

Csoportos átutalás

BESZEDÉSI MEGBÍZÁS

Azonnali beszedési megbízás

Csoportos beszedési megbízás

Váltóbeszedési megbízás

Határidős beszedési megbízás

OKMÁNYOS MEGHITELEZÉS
 Pénzforgalom lebonyolításának
módozatai
1. Készpénzforgalom
- Készpénz közvetlen átadásával
- Közvetett módon:
 befizetés bankszámlára
 Bankszámlára pénzbefizetés hitelintézetnél (befizetési lap)
 Bankjegy automatába
 Hitelintézetek pénztáránál hitelintézetek között
 Postán készpénz átutalási megbízással
 készpénzkifizetés bankszámláról
 Készpénzfelvételi utalvány
 Esetenkénti egyszerű átutalással
 Kifizetés postai úton
 pénzforgalmi betétkönyv:
 hitelintézeti szl. tulajdonos készpénzt vehet fel a postán
 A betétkönyv befizetésre és kifizetésre is alkalmas (ahol nincs hitelintézet)
 pénzforgalom lebonyolítása házipénztáron
keresztül

 Házipénztári forgalom
 A készpénz bevételek és kiadások vállalkozáson belüli
bonyolítása, a pénztárban elhelyezett egyéb vagyoni értékek
kezelése, ki- és beáramlása
 házipénztári forgalom lebonyolításának tárgyi feltételei
 személyi feltételek
 Pénztáros
 Utalványozásra jogosult
 Pénztári számfejtő
 Pénztári ellenőr
  forgalom lebonyolítása

 Pénztáros tevékenysége
 Pénztár ellátása fizetőeszközökkel
 Készpénzforgalom lebonyolítása
 Pénztárzárlat, napi záró pénzkészlet megállapítása
 Pénztári nyilvántartások vezetése
 Be- és kifizetések a pénztárból, bizonylatok
BEFIZETÉSEK
a pénztárba pénzfelvételi utalvánnyal a hitelintézettől felvett készpénzt,
ill. a más pénztárba történő befizetés esetében is
„Bevételi pénztárbizonylat” alapján kell a pénztárba bevételezni
 3 példányban készül:
 Könyvelés bizonylata
 Befizető példánya
 A tömbben marad
 KIZETÉSEK
a pénztárba házipénztárból kifizetéseket teljesíteni
„Kiadási pénztárbizonylat” alapján lehet, amelyhez mellékelni kell a
kapcsolódó alapbizonylatot
 2 példányban készül:
 Könyvelés bizonylata
 A tömbben marad

Pénztári nyilvántartások:
 Napi pénztárjelentés
 Időszaki pénztárjelentés
 Nyilvántartás az elszámolásra kiadott összegekről
 Értékpapír nyilvántartás
 Szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása
2. Készpénz-helyettesítő fizetési eszköz:
 elektronikus fizetési eszközök
a/ Távolról hozzáférést biztosító eszközök (bankkártya)
 Olyan fizetési eszköz, amelyet a kártya kibocsátására jogosult hitelintézet
(bank) bocsát ki,
 amellyel a kártya birtokosa bankszámlájáról készpénzt vehet fel, vagy
vásárlásai ellenértékét kiegyenlítheti.

Betéti kártya:
a végzett kártyaműveletek értéke nem haladhatja meg a kártyához tartozó
folyószámlán lévő követelés összegét.

Hitelkártya:
a végzett kártyaműveletek értéke azzal az összeggel haladhatja meg a
kártyához tartozó folyószámlán rendelkezésre álló összeget, amilyen
összegű hitelkeretet biztosít a hitelintézettel kötött megállapodás
b/ Elektronikus pénz (e-pénz):

Az e-pénz képes a fizikailag létező pénz minden funkcióját

betölteni:
- használható vásárlásra, beváltható fizikai pénzre és akár el is
cserélhető. A kártya megfelelő helyre történő illesztésével éppúgy
felhasználható a fizikai világban, mint a fizikai kapcsolat nélküli
technológiák virtuális világában az internet segítségével egy
számítógépről vagy akár egy mobiltelefonról.
- Az e-pénz különböző elektronikus hordozóeszközön - elektronikus pénztárca
- (mágnesszalag, chip stb.) jelenhet meg, akár készpénz kiadó automatáról
(ATM) akár az internetről letölthető.

- Az e-pénz úgy kerül forgalomba, hogy a vásárló készpénzért (érméért vagy

bankjegyért) előre megvásárolja és az elektronikus pénztárcájában azt rögzíti.

- Az interneten keresztül történő vásárlásnál a vevő leadja az eladónál a

megrendelést, az eladó pedig kezdeményezi az e-pénztárcájába a vásárlás
ellenérték beszedését. A fizetés akkor történik meg, amikor a vásárló elfogadja
a beszedést.
 hagyományos eszköz pl. csekk, váltó
3. Készpénznélküli fizetési módok
 számlapénz forgalmat jelent,
 mindkét fél számlával rendelkezik.

 Formái
1) Átutalási megbízás: aktív fizetési mód
Bankszámlák közötti elszámolás esetén a bank az
elszámolás összegével
• a fizetésre kötelezett számláját MEGTERHELI,
• a jogosult bankszámláján JÓVÁÍRJA
ugyan azt az összeget
 Formái
 egyszerű átutalás
A fizetésre kötelezett „Átutalási megbízás”-t állít ki (2
példányban) és ad át a számlavezető hitelintézetnek.
 AKTÍV fizetési mód, mivel a teljesítést a fizetésre
kötelezett kezdeményezi.
 csoportos átutalás
A fizetésre kötelezett a számláját vezető hitelintézethez
akkor nyújt be csoportos átutalási megbízást, ha
 azonos időben,
 azonos jogcímen,
 több jogosultnak teljesít átutalással fizetést.
 ÁTUTALÁSSAL TÖRTÉNŐ FIZETÉS lépései
(Ha a jogosult és a fizetésre kötelezett bankja eltér)

A fizetésre 2 A fizetésre 4
A jogosult A jogosult
kötelezett kötelezett 3
bankja bankszámlája
bankszámlája bankja

6 1 5
A fizetésre A jogosult
kötelezett (eladó)
(Vevő, adós)
1. „Átutalási megbízás” benyújtása
2. Kötelezett bankszámlájának megterhelése
3. Fizetésre kötelezett bankja átutalja az összeget a jogosult bankjának
4. Az összeg jóváírása a jogosult bankszámláján
5. Jogosult értesítése számlakivonatban az átutalási megbízás teljesítéséről
6. Kötelezett értesítése számlakivonatban az átutalási megbízás teljesítéséről
2) Beszedési megbízás (inkasszó)

 Jellemzői
 passzív fizetési elszámolás
 a fizetést a jogosult (eladó, szolgáltatást nyújtó) kezdeményezi
 A jogosult megbízza a bankját, hogy a bankszámlája javára, a
fizetésre kötelezett bankszámlája terhére meghatározott összeget
szedjen be
 azonnali beszedési megbízás:
 jogszabály alapján nyújtható be
 fizetésre kötelezett felhatalmazást ad a bankjának a megbízás
teljesítésére

 csoportos beszedési megbízás

 A jogosult azonos jogcímen követeléséről a beszedési megbízást
csoportosan nyújtja be a számláját vezető hitelintézetnek, hogy a
fizetésre kötelezett bankszámlája terhére szedje be.
 Terhelési napot megelőzően hat munkanappal a számlát köteles a
fizetésre kötelezettnek megküldeni
 váltóbeszedési megbízás
 Saját váltó kibocsátója, ill. idegen váltó kiállítója rendelkezhet úgy,
hogy a váltó esedékességekor fizetés végett a váltón megnevezett
hitelintézetnél kell bemutatni
 A hitelintézet a váltóadós a nála vezetett pénzforgalmi bankszámlája
terhére teljesít
 A váltókövetelés jogosultja adhat megbízást a pénzforgalmi számláját
vezető banknak
 A jogosult köteles a váltóbeszedési megbízás benyújtásáról a
váltóadóst értesíteni
 A váltóadós jogosult a fizetést letiltani

 határidős beszedési megbízás

 Követelést beszedni csak a Magyar Államkincstárnál számlával
rendelkező kincstári körbe tartozó szervek pénzforgalmi számlája
terhére lehet
 A jogosult megbízza a bankszámláját vezető hitelintézetet,
hogy számlája javára, a kötelezett Kincsárnál vezetett számlája
terhére a követelést szedje be
 A Kincstár értesíti a kötelezettet az ellene benyújtott beszedési
megbízásról
3) Okmányos meghitelezés (akkreditív)

 Az eladó és a vevő közé belép egy hitelintézet

 a bank a fizetési forgalmat bonyolítja, és maga is ígéretet tesz a
fizetésre, a vevő fizetési ígéretét a saját fizetési
kötelezettségvállalásával egészíti ki
 A bank fizetési ígéretét a vevő megbízása alapján teszi

 A bank levélben fizetési ígéretet tesz az eladónak

 Ügylet résztvevői
 A vevő, aki megbízást ad a bankjának akkreditív nyitására
 Az akkreditívet nyitó bank (a vevő bankja), aki a fedezet alapján
megnyitja az akkreditívet
 Az áruügylet eladója, az akkreditív kedvezményezettje
 Eladó bankja:
avizáló (közvetítő): megvizsgálja és továbbítja az okmányokat
igazoló: megvizsgálja, hogy a nyitó bank elegendő biztosítékkal
rendelkezik-e, akkreditívet erősítő szerep
fizető: az eladó saját bankja látja el a fizető bank szerepét, így hamar
hozzájut a követeléséhez
negociáló: az eladó kérésére megveszi az akkreditív okmányokat,
magára vállalja az akkreditívből eredő kötelezettségeket és megszerzi
a jogait is.
Pénzforgalom lebonyolítása lakossági
folyószámlán
 A hitelintézet a folyószámla javára befizetéseket és
átutalásokat fogad
 A számlatulajdonos megbízása alapján kifizetéseket és
átutalásokat teljesít
 Szerződésben rögzítik, hogy a hitelintézet milyen kifizetéseket
teljesítsen (biztosítás, közüzemi díj, telefon, hiteltörlesztés stb.)
 A hitelintézet értesíti a számlakibocsátót, hogy a számlát
teljesítésre neki küldje meg
 A hitelintézet a fizetéseket köteles teljesíteni
 Havonta a számla forgalmáról kivonatot küld a
számlatulajdonosnak
 Tartósan lekötött betétet is lehet kötni
 Külkereskedelemben használatos fizetési
módok
Feltételek:
 Jogok és kötelezettségek meghatározása, kiküszöbölve a jogrendszeri
ellentmondásokat
 Különböző fokú és típusú devizagazdálkodás esetén eltérnek a
külkereskedelemben használatos elszámolások
 Elválik a szolgáltatás helye és időpontja a fizetéstől
 Külgazdasági tevékenység speciális ismereteket igényel
 A lebonyolítás során a járulékos költségek emelkednek
 Gazdasági, politikai és árfolyamkockázatok mérséklése
 A nemzetközi pénzügyi kapcsolatok bank kapcsolatokon keresztül
bonyolódnak
 Fizetési eszköz megválasztása: valuta-, devizanem
 A fizetési mód kiválasztásánál
 Az exportőr célja

- A fizetési mód biztonságot nyújtson, mielőbb hozzájusson az áru

ellenértékéhez
- A fizetési módokhoz kacsolódó kockázatokat minimálisra
csökkentse
 Az importőr célja

- A kiegyenlítés ellenében a szerződésben előírtaknak megfelelően

áruhoz jutni
- Az áru ellenértékét minél később kifizetni
  Fizetési módok

1) Okmányos meghitelezés (akkreditív)

Fajtái
 Átruházható: a kedvezményezett maga helyett más kedvezményezettet
is megnevezhet.

 Feltöltődő: Tartós üzleti kapcsolat, nagy értékékű szállítmányok esetén a

meghatározott keretösszegen belül csak a részszállítmányok összegéig
kell fedezetet biztosítani, folyamatos szállítást tesz lehetővé.

 Back-to-back: két egymáshoz kapcsolódó akkreditívet feltételez,

reexportőr tevékenységet tesz lehetővé.

 Készenléti: a vevő átutalással történő fizetésén alapul.

 Előnyei:
 Exportőr számára

 Védi az birtokon kívül kerülést

 Az áru ellenértékét az áruszállítással egy időben kapja meg
 Biztonságossá teszi az ellenérték kiegyenlítését
 Eladónak nagyobb biztonságot nyújt

 Importőr számára
 Nem kerülhet birtokon kívül
 Kedvező üzleti feltételeket érhet el
 Hitelben is hozzájuthat a termékhez
 2) Kereskedelmi hitellevél

Kibocsátó bank arra vállal kötelezettséget, hogy az okmányok

időben történő bemutatása esetén az okmányok birtokosának
kifizeti a hitellevélen szereplő összeget.

 Értékpapírkéntműködik
 Kedvezményezett szabadon határozza meg, hogy
melyik banknál váltja be
 3) Okmányos beszedvény (inkasszó):

Az exportőr megbízza a bankját, hogy az áru ellenértékét az importőrtől

az átadott okmányok alapján szedje be, fizetés esetén az okmányokat adja
át a vevőnek.

Formái:
 Vinkulált inkasszó: a vevő csak akkor jut az áruhoz, ha az okmányokkal
rendelkező banknál az ellenértéket kiegyenlítette:
 Az importőr csak az áru ellenértékének kiegyenlítése után juthat az
áruhoz.
 Az eladó az árut mindig a speditőr vagy a bank címére küldi meg
 Az okmányokat is a banknak küldi meg
 A birtokon kívül kerülés veszélye az eladót nem fenyegeti
 Eladó kockázata:
 vevő később fizet, az eladónak kamatvesztesége keletkezik
 nem váltja ki a az árut, az eladónak kezelési, tárolási költséget
jelent.
Nem vinkulált inkasszó: az eladó az árut közvetlenül a vevő címére küldi
meg, az okmányokat a bankjának:
 az importőr még a kiegyenlítés előtt juthat az áru birtokába, az
eladó számára kockázatos
 Az áru ellenértékének beszedése történhet:
 a bank útján: az exportőr az árut közvetlenül az
importőrnek, az okmányokat pedig a saját bankjának küldi
meg;
 direkt módon: az eladó feladja az árut és az okmányokat a
vevő részére, az importőr kiegyenlítés nélkül jut az áru
birtokába.
 A vevő számára kedvező fizetési mód:
 Nem kell fedezetet előre a banknál rendelkezésre
bocsátani, mint az akkreditívnél
 A bankköltségeket rendszerint az eladó viseli

 Kevesebb feladattal jár, mint az akkreditív

 4) NYITVA SZÁLLÍTÁS

 A vevő csak azután fizet, ha az árut megkapta.

 Kiegyenlítés átutalással vagy látra szóló váltóval.
 Jellemző:
 gyakori, de kockázatos
 Az eladó (exportőr) az árut minden esetben a vevő
(importőr) címére és rendelkezésére adja fel és az
okmányokat is a vevő rendelkezésére bocsátja.
 Az eladó számára a legkevésbé kedvező, mert
birtokon kívül kerül és a pénzügyi műveletek
passzív szemlélője.
 5) ÁTUTALÁS

Halasztott fizetés: utólag történő fizetés

 A vevő az áru és az okmányok kézhezvételét követően utasítja a bankját az
ellenérték eladó javára történő elküldésére.
 A felek egymást hosszabb ideje ismerik.
 Márkanév garancia, a fizetési ígéret biztos.
 Bankok közötti számlakapcsolat tesz lehetővé.
 A vevő későbbi fizetés ellenében vásárol.
 Az exportőr (cég)hitelt nyújt a vevőnek
 Céghitel:
 nyitott

 fedezett
 Előre fizetés esetén: egyértelműen az eladó érdekeit szolgálja, a kiegyenlítés
az áru szállítását megelőzi:
- Teljes összeg esetén előrefizetés
- Részösszeg fizetés estén előlegfizetés
Előnye: az eladó számára kedvező
- hogy nem kell utána kamatot fizetni, hitelfelvételnél kedvezőbb
finanszírozási forma
- az eladó kockázatát csökkenti
A vevőt előlegfizetésre általában a piaci szokások kényszerítik
- Kedvezőtlen fizetési mód,
- Leköti a pénzét
- Növeli a kockázatát: az eladó nem szállít, nem fizeti vissza az előleget
- Védekezés: az exportőrtől előleg-visszafizetési bankgarancia formájában
biztosítékot kér,
- Előrefizetés terheinek átvállalásával kedvezőbb vételárat érhet el