A magyar kkv-szektor jellemzői

Fogalmi meghatározások
A szakdolgozatomban a kis- és középvállalkozási szektorral foglalkozom, ezért szeretném
pontosan meghatározni, hogy mely vállalatok tartoznak ide, fogalmukat a „2004. évi XXXIV.
törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról” határozza meg.
KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek
- összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és
- éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy
mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek

- összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és
- éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő
forintösszeg.

A KKV kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek

- összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és
- éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő
forintösszeg.

[2004. évi XXXIV. tv. 3. § (1)-(3)]

A Kkvtv. alapján nem minősül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az

önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati joga alapján –
külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot (függetlenül a létszámi és pénzügyi adatoktól).
A KKV besorolás alkalmazása során figyelembe kell venni a partner és társult vállalkozásnak
számító vállalkozások adatait is.

Éves nettó Mérlegfőösszeg

Átlagos állományi
KKV kategória és árbevétel vagy maximum
létszám (Fő)
maximum (euró) (euró)

Mikro-vállalkozások 10 alatti 2 millió 2 millió

Kisvállalkozások 50 alatti 10 millió 10 millió
Középvállalkozások 250 alatti 50 millió 43 millió

1. táblázat: KKV kategóriák euróban

Forrás: saját szerkesztés a 2004. évi XXXIV. tv. 3. § (1)-(3) bekezdése alapján
 2.2 KKV-k helyzete Magyarországon
A kkv-szektornak meghatározó szerepe van a magyar gazdaságban, fontos részét képezi az ország
jövedelemtermelésének, de a munkahelyteremtésben és a foglalkoztatottságban is jelentős súlya
van.
Magyarországon 2014-ben valamivel több, mint 506 ezer KKV működött. Ezek a cégek
foglalkoztattak 1,7 millió főt, a munkavállalók 70%-át. A vállalkozások több mint 99%-a tartozik
a kis- és középvállalkozások kategóriájába, ezért fontos kiemelt figyelemmel kezelni őket, hiszen
ők alkotják a magyar gazdaság gerincét. Piaci jelentőségük vitathatatlan, ezért fennmaradásuk és
növekedésük a vállalati szektor egészére, a GDP-re és a hazai foglalkoztatottságra nézve is
kulcsfontosságú. (Deloitte Magyarország, 2016)
2. táblázat: KKV-k száma Magyarországon (2014)

2022 évi Vállalkozások száma Foglalkoztatottak száma Hozzáadott érték

Megnevezés Mennyiség Arány (%) Mennyiség Arány (%) Millió Arány (%)
Mikrovállalkozások 933 624 95,1 1 355 064 40,2 5 968 027 15,7
Kisvállalkozások 35 149 3,6 551 538 16,4 5 577 900 14,7
Középvállalkozások 5 617 0,6 364 226 10,8 5 126 532 13,5
KKV 974 390 99,3 2 270 828 67,4 16 672 460 43,9
Nem KKVkörbe tartozó vállalkozások 6 825 0,7 1 098 552 32,6 21 345 711 56,1
Összesen 981 215 100 3 369 380 100 38 018 171 100

Ezt az állományt a Központi Statisztikai Hivatal

Összefoglaló táblák (STADAT) rendszeréből
Forrás: töltötte le.
https://www.ksh.hu/stadat_files/gsz/hu/
URL: gsz0018.html

Megnevezés Vállalkozások száma Foglalkoztat Hozzáadott érték

ottak száma
Mennyiség Arány Mennyis Arány Milliárd Arány
ég
Mikrovállalkoz 478 021 94,2% 847 980 34,6% 9 18,4%
ások
Kisvállalkozás 24 617 4,9% 461 790 18,8% 8 16,3%
ok
Középvállalkoz 4 039 0,8% 400 148 16,3% 9 18,4%
ások
KKV-k 506 677 99,8% 1 709 918 69,8% 26 53,1%
Nagyvállalkozá 867 0,2% 741 405 30,2% 23 46,9%
sok
Összesen 507 544 100,0% 2 451 323 100,0% 49 100,0%

A KKV-k növekedését akadályozó tényezőkről kérdőíves felmérés készült 2013-ban, a Kis- és

középvállalkozások stratégiája 2014-2020 részeként. A válaszadók szerint ezek a következők:

- magas adó- és társadalombiztosítási terhek,

- a gazdasági szabályozás kiszámíthatatlansága,
- magas adminisztrációs terhek,
- nem kielégítő kereslet.
A válaszok kijelölik azokat a területeket, ahol az állami beavatkozásnak helye van. (Kis- és
középvállalkozások stratégiája 2014-2020, 2013)
Nem csak adózási szempontból van nagy előnye kis- és középvállalkozási kategóriába esni,
ugyanis amellett, hogy vannak nagyon kedvező kisméretű vállalatoknak szánt adózási módok,
speciális támogatásokban részesülhetnek, valamint kedvező hitelekre és adókedvezményekre
válnak jogosulttá. 6

Chat
A magyarországi kis- és középvállalkozások (KKV-k) szektora fontos szerepet játszik az ország
gazdaságában. A KKV-k kulcsfontosságú szereplők a munkahelyteremtésben, a gazdasági
növekedésben és az innováció előmozdításában. Íme egy általános áttekintés a magyarországi
KKV szektorról:
1. Méret és számosság: A KKV-k jelentős részét képezik a magyarországi
vállalkozásoknak. Általánosságban elmondható, hogy a KKV-k általában legfeljebb 250
alkalmazottal és/vagy legfeljebb 50 millió euró éves nettó árbevétellel rendelkeznek.
2. Különféle ágazatokban működnek: A KKV-k széles körben elterjedtek különböző
iparágakban és szektorokban. Ide tartoznak a gyártás, az informatika és technológia, a
kereskedelem, a szolgáltatások, a turizmus, az egészségügy és az építőipar.
3. Munkahelyteremtés: A KKV-k kulcsszerepet játszanak a munkahelyteremtésben
Magyarországon. Sok kis- és középvállalkozás nagyobb arányban foglalkoztat, mint a
nagyvállalatok, és így jelentős mértékben hozzájárulnak a foglalkoztatás stabilitásához és
növekedéséhez.
4. Innováció: Bár a nagyvállalatok általában nagyobb innovációs költségvetésekkel
rendelkeznek, a KKV-k is fontos szereplői az innovációnak a magyar gazdaságban. Sok
KKV kreatív és rugalmas struktúrával rendelkezik, ami lehetővé teszi számukra, hogy
gyorsan reagáljanak a piaci változásokra és új termékeket, szolgáltatásokat fejlesszenek
ki.
5. Kihívások: A KKV-k számos kihívással szembesülnek, ideértve a finanszírozási
nehézségeket, a piaci verseny szigorúságát, az adminisztratív terheket és az
alkalmazkodást az adózási és szabályozási változásokhoz. A kormányzatok és az iparági
szervezetek számos programot és támogatást nyújtanak a KKV-knak ezekkel a
kihívásokkal való megküzdésre.
Összességében a magyarországi KKV szektor sokszínű és dinamikus része az ország
gazdaságának, amely kulcsszerepet játszik a gazdasági növekedésben és a foglalkoztatásban. A
kormányzat és más érdekelt felek által nyújtott támogatások segíthetik a KKV-kat abban, hogy
sikeresen működjenek és fejlődjenek a versenyképes piaci környezetben.

Tárgyi Eszközök
Mivel a tárgyieszköz-beszerzések, beruházások jótékony hatással vannak a GDP-re, a
növekedésre, a foglalkoztatásra, az ország pénzügyi helyzetére és még számos más fontos
makrogazdasági mutatóra, a magyar kormány – elsősorban a társasági adó segítségével – egy
kifejezetten beruházás-ösztönző adópolitikát folytat. Ez a társasági adó rendszerében a
teljesség igénye nélkül
1. fejlesztési kedvezményként,
2. a kis- és középvállalkozások adókedvezményeként,
3. fejlesztési tartalékként,
4. a tárgyi eszköz maradványértékének adómérlegben történő értékcsökkentéseként,
5. a kis- és középvállalkozások új tárgyieszköz-beszerzésének de minimis támogatásaként
jelenik meg.

2.2. A társasági adó alapja

Chat
A társasági adó alapja általában a társaság adózási nyeresége, amelyet az adott
időszakban elért összes bevételből kell kiszámítani, és ezután az abból levonható
költségek és kiadásokat kell figyelembe venni. A társasági adóalapot a következő módon
számítják:
1. Bevétel: Az adóalapba beletartozik a társaság által az adott időszakban elért
összes bevétel, ideértve az értékesítésből származó bevételeket, a
szolgáltatásokért kapott díjakat, az egyéb üzleti tevékenységekből származó
bevételt, valamint a befektetésekből és egyéb pénzügyi műveletekből származó
bevételeket is.
2. Költségek és kiadások: Az adóalapból levonhatók azok a költségek és kiadások,
amelyek az adózásra kötelezett társaság normál üzleti tevékenységével
kapcsolatosak, és azok elszámolhatóak a társasági adószabályok alapján. Ide
tartozhatnak az üzleti költségek, az anyagköltségek, az értékcsökkenési leírások,
az alkalmazotti bérköltségek és egyéb általános költségek.
3. Adózás előtti eredmény: Az adóalapot a bevételből levont költségek és kiadások
különbségével számítják ki, ami az adózás előtti eredményt jelenti.
Az adózás előtti eredményt az adott ország adózási törvényei és szabályozásai szerint
további szabályoknak megfelelően módosíthatják, például korlátozhatják vagy
engedélyezhetik bizonyos adókedvezmények és különleges szabályok alkalmazását,
amelyek hatással vannak az adóalapra. Az adóalap után pedig a társasági adókulcs
alkalmazásával számítják ki a fizetendő társasági adót.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban számviteli törvény) 4.§ (1)
bekezdése alapján a gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi
helyzetéről az üzleti év könyveinek zárását követően, a számviteli törvényben
meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles – magyar nyelven –
készíteni. A beszámolónak megbízható és valós összképet kell adnia a gazdálkodó
vagyonáról és annak összetételéről valamint pénzügyi helyzetéről és tevékenysége
eredményéről. A beszámoló formája az éves nettó árbevétel nagyságától, a mérleg
főösszegétől, a foglalkoztatottak létszámától, mindezek határértékeitől függ (Számviteli
törvény 8.§ (1) ). A számviteli törvény 8.§ (2) bekezdése alapján a beszámoló formája
lehet:
 éves beszámoló
 egyszerűsített éves beszámoló
 összevont (konszolidált) éves beszámoló
 egyszerűsített beszámoló

Dolgozatom alapvetően a Tao törvény középvállalkozásokra vonatkozó

rendelkezéseivel foglalkozik, ezért a továbbiakban a „beszámoló” alatt a számviteli
törvény 8.§ (2) bekezdésében meghatározott beszámoló formák közül az éves
beszámolót értem, hiszen bármely kettős könyvvitelt vezető vállalkozó a számviteli
törvény 9.§ (2) bekezdés kivételével éves beszámolót és üzleti jelentést köteles készíteni
(Számviteli törvény 9.§ (1)). A beszámolót egy üzleti évről kell elkészíteni, mely
általános esetben a naptári év, de ettől a gazdálkodó a számviteli törvény 11.§-ának
rendelkezései alapján eltérhet. Az éves beszámoló a számviteli törvény 19.§ (1)
bekezdése alapján a következőkből tevődik össze:
 mérleg
 eredménykimutatás
  kiegészítő melléklet
 üzleti jelentés
A társasági adó alap megállapításának alapja a számviteli törvény szerinti adózás előtti
eredmény, ezért az első lépés az eredménykimutatás elkészítése. Az adózás előtti
eredményt csökkenti a társasági adóbevallásban kiszámított adófizetési kötelezettség,
így jutunk el az adózás utáni eredményhez.
Az eredménykimutatás a vállalkozó tárgyévi mérleg szerinti, a vállalkozónál maradó
adózott eredményének levezetését tartalmazza, az eredmény keletkezésére,
módosítására ható főbb tényezőket, a mérleg szerinti eredmény összetevőit, kialakulását
mutatja be (Számviteli törvény 70.§ (1)). Az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye – a
vállalkozó döntésétől függően – kétféle módon állapítható meg: összköltség eljárással,
mely az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, az eszközök között
állományba vett saját teljesítmények értékének, az egyéb bevételeknek, valamint az
üzleti évben elszámolt anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások,
értékcsökkenési leírás és egyéb ráfordítások együttes összegének különbözeteként
állapítható meg, valamint forgalmi költség eljárással a számviteli törvény 71.§ (1)
bekezdése alapján.
A számviteli törvény 71.§ (2) bekezdés alapján a gazdálkodó szervezet 4 féle
eredménykimutatás sémából választhat. Jelen esetben az „A” típusú, összköltség
eljárással készülő eredménykimutatást használom példának, melyet a számviteli
törvény 2. számú melléklete tartalmaz.

A társasági adó alapja belföldi illetőségű adózó és külföldi vállalkozó esetében az

adózás előtti eredmény módosítva a Tao törvény 7.,8.,16.,18.,28.§- aiban, valamint a
VII. fejezetben foglaltakkal (Tao törvény 6.§ (1)). Tehát az eredménykimutatás E sora:
Adózás előtti eredmény a kiindulási pont a társasági adóalap meghatározásakor. 4
A Tao törvényben foglalt adózás előtti eredmény módosításáról szóló paragrafusok
közül a 7. és 8. § paragrafussal szeretnék részletesebben foglalkozni, mivel a többi
paragrafus speciális vonatkozásokat taglal, mely nem témája a dolgozatomnak.
A társasági adóalap tehát nem egyezik meg az eredménykimutatás Adózás előtti
eredményével, de a következő kapcsolat áll fent közöttük:
Adózás előtti eredmény (az eredménykimutatásból)
(-) Adózás előtti eredményt csökkentő tételek
(+) Adózás előtti eredményt növelő tételek
(+/-) Különös módosító tételek
=Adóalap
Adókulcs
Számított társasági adó
(-) Adókedvezmények, (például külföldön megfizetett adó)
Fizetendő adó

Forrás: 1229 ABEV nyomtatvány alapján saját levezetés

Az adózás előtti eredményt a fent említett módokon megkaphatjuk az üzleti év kettős
könyvelése alapján összeállított bármely eredménykimutatásból.
A Tao törvény 7.§- a részletezi az adózás előtti eredményt csökkentő jogcímen igénybe
vehető tételeket, míg a 8.§ a növelő tételeket írja le. Számos lehetőséget kínál a törvény
az adóalap csökkentésére, ám míg ezek lehetőségek a gazdálkodó szervezet számára,
addig a 8.§-ban részletezett tételekkel kötelezően növelendő az adóalap.
A teljesség igénye nélkül szeretném bemutatni azokat a korrekciós tételeket, melyek egy
magyar gazdálkodó szervezetnél leggyakrabban előfordulnak.
4 Az adóalap meghatározás szempontjából nem releváns, hogy mely típusú eredménykimutatást
használom példának, hiszen a forgalmi költség eljárással készített eredménykimutatás sorai az A.Üzemi
tevékenység nyeresége sortól teljes egészében megegyezik az összköltségeljárással készülő
eredménykimutatás soraival.

Fejlesztési Tartalék

chat
A társasági adó alapja az adóalapot alkotó jövedelem. Az adóalapot a vállalkozás adózás
előtti eredményéből számítják ki, amelyből különböző szabályok szerint le lehet vonni az
adózás előtti eredményt csökkentő tételeket.
Egy ilyen csökkentő tétel a fejlesztési tartalék, amelyet a társaság bizonyos feltételek
mellett felhasználhat az adóalap csökkentésére. A fejlesztési tartalékot a vállalkozás az
adóalapba olyan költségek fedezetére képezheti, amelyeket az új technológiák, új
termékek, új termelési módszerek vagy új szolgáltatások kifejlesztése, bevezetése és
megvalósítása érdekében visel.
A fejlesztési tartalék képzésének szabályai részletezettek a magyar adószabályozásban.
Általánosságban elmondható, hogy a fejlesztési tartalékot az adóév eredményéből lehet
képezni, és egyes feltételek mellett az adókötelezettséget csökkenti az adóalapba történő
beszámításával. Fontos megjegyezni, hogy a fejlesztési tartalékot csak az adott évet
követő öt évben lehet felhasználni.

A képzett fejlesztési tartalék a cég számára egy előrehozott értékcsökkentést jelent. A

fejlesztési tartalék már a tárgyévben ráfordításként szerepel a könyvelésben, és így
csökkentő tényezőként szerepel az adóbevallásban. Az adóév utolsó napján az
eredménytartalékból át kell vezetni és a lekötött tartalékok között kell kimutatni a
fejlesztési tartalékot, mely maximum az adózás előtti eredmény 50 százaléka és
legfeljebb adóévenként 500 millió forint lehet a Tao törvény 7. § (1) f, pontja alapján.
A Tao törvény 7. § (15) bekezdése rendelkezik a fejlesztési tartalék felhasználásának
szabályairól, mely szerint a tárgyévben adózás előtti eredményt csökkentő tételként
figyelembe vett fejlesztési tartalékot a tárgyévet követő négy évben a (15) pont szerint
meghatározott fejlesztésre kell fordítani. A törvény rendelkezésének értelmében, ha a
társaság nem valósít meg a fejlesztési tartalékból a megszabott időn belül a törvény által
elfogadott beruházásokat, úgy a csökkentő jogcímen figyelembe vett fejlesztési tartalék
fel nem használt részét a következő társasági adóbevallásban be kell vallani és a fel nem
használt fejlesztési tartalék után a késedelmi pótlékot megfizetni.
Mivel a fejlesztések forrást igényelnek, ezért a cég részéről célszerű figyelni a
meghiredetett fejlesztési pályázatokat és ezeken a pályázatokon részt venni, mellyel
tovább növelhető a beruházások értéke.

Jövedelem- (nyereség) minimum szerinti adózás

A társasági adó alapja nem feltétlenül a fent részletezettek szerint meghatározott
adóalap, illetve a fentebb részletezettekből az is következhet, hogy a negatív adóalapot
produkáló társaságoknak nem keletkezik társasági adófizetési kötelezettségük.
2008. január 1. óta hatályos szabályozás alapján, melyet a Tao törvény 6. §-a szabályoz,
a veszteséget kimutató társaságoknak is keletkezhet adófizetési kötelezettségük a
következő módon: Ha a számviteli törvény szerint meghatározott adózás előtti
eredmény vagy az adóalap (adózás előtti eredmény +- módosító tételek) közül a
nagyobb érték nem éri el a jövedelem- (nyereség) minimumot, akkor a társaság
választhat, hogy:
vagy a jövedelem-minimumot tekinti adóalapnak, vagy
adóbevallásában nyilatkozatot tesz, hogy nem a jövedelem- (nyereség) minimum
szerint szeretne adózni, hanem a tényleges, adóbevallás szerint számított adóalap
után számítja ki a fizetendő adóját.
Elvárt jövedelem adóalapja:
+ Bevételek (Értékesítés nettó árbevétele, egyéb bevétel, pénzügyi műveletek bevétele,
Rendkívüli bevétel)
- Eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ)
- Eladott közvetített szolgáltatások értéke
- Külföldi telephely bevétele
Adóalap * 0,02 = Elvárt adóalap
Adó = elvárt adóalap * 0,10, vagy 0,19
Forrás: Tao törvény 6.§ alapján saját levezetés
Mentesség a jövedelem minimum alól
Abban az esetben, ha a társaság adózás előtti eredménye és a társasági adó törvény által
meghatározott adóalapja kisebb, mint az elvárt adóalap, ez után a jövedelemminimum
után viseli az adóterhet, kivéve, ha nyilatkozatot tesz a bevallásában arról, hogy nem az
elvárt adóalap után számítja ki a fizetési kötelezettségét, hanem egy alacsonyabb
összegből. Ugyanakkor a következő esetben nyilatkozat nélkül sem kell a jövedelem
minimum alapján adózni:
Alakulás (előtársaság) évében és az azt követő évben.
Ha az adózót ért kár mértéke az adóévben, vagy megelőző évben elérte a
megelőző év árbevétel 15%-át.
2.3 Foglalkoztatás alakulása
Dolgozatomban a kisvállalati adót mutatom be, ehhez szorosan kapcsolódik a foglalkoztatási ráta
alakulása, mivel a kisvállalati adó létrehozásának egyik legfőbb célja a foglalkoztatás serkentése
volt. Éppen ezért említést kell hogy tegyek az elmúlt években végbemenő változásokról.
A foglalkoztatást leginkább leíró mutató a foglalkoztatási ráta, így a foglalkoztatás serkentésének
megvalósulását az alábbi diagramon ezzel a mutatóval mutatom be:

1. diagram: Foglalkoztatási ráta 2001-2016. között

Forrás: saját szerkesztés KSH adatok alapján
A vonaldiagram a 15 és 64 év közötti foglalkoztatottakat ábrázolja. A diagramon látható, hogy az
elmúlt évtizedben stagnált vagy inkább csökkent a ráta, míg 2010. környékén növekedésnek
indult, és kb. 2013-ban megindult a dinamikus növekedés is. Példaként a KSH adatai alapján a
magyar társadalomban 2016-ban 6477,9 ezer 15 és 64 év közötti személy van, közülük 4309,4
ezer fő foglalkoztatott, ez 66,52%-os foglalkoztatási rátát jelent, amit a diagram is ábrázol.
3. táblázat: 2004 2007 2010 2013 2016
A 15–64
éves
népesség
gazdasági
aktivitása 3
évenként
ezer főben
2001
Foglalkoz 3 849,8 3 874,7 3 872,5 3 701,3 3 860,0 4 309,4
tatottak
15–64 6 851,4 6 826,3 6 789,4 6 736,0 6 646,8 6 477,9
éves
népesség
A kisadózó vállalkozások tételes adója és a kisvállalati adó 2013-ban került bevezetésre
munkahelyvédelmi akcióterv részeként. A foglalkoztatási ráta jelentős mértékű növekedése persze
nemcsak ezekre az adókra vezethető vissza, hanem számos más tényezőre, de az egyik tényező
akár a kisvállalati adó is lehetett.

társasági adó törvény bemutatása:

A mai érvényes magyarországi társasági adó törvény (a TAO) kialakulása részben a gazdasági és jogi
fejlődés, valamint a kormányzati politikák által meghatározott célok eredménye. A törvény előzményei
és változásai közé tartozik:
1. Átmenet a szocializmusból a piacgazdaság felé: Magyarországon a kommunista rendszer
bukását követően a rendszerváltás során fokozatosan átálltak a központosított gazdasági
 rendszerről a piacgazdaság felé. Ennek részeként új adózási rendszert kellett kialakítani, amely
támogatta a vállalkozások létrehozását és fejlődését.
2. Adóreformok és gazdaságpolitikai célkitűzések: A magyar kormányzat az évek során több
adóreformot hajtott végre az adórendszer hatékonyságának és versenyképességének növelése
érdekében. Ezek a reformok gyakran a gazdasági környezet alakulására és az adott
kormányzati célkitűzésekre reagáltak.
3. EU-csatlakozás és uniós irányelvek: Magyarország uniós tagsága hatással volt az
adórendszerre is. Az uniós tagsággal járó kötelezettségek és az uniós irányelvek bevezetése
befolyásolta az adózási rendszer alakulását, ideértve a társasági adórendszer kialakítását is.
4. Kormányzati politikák és gazdaságfejlesztési célok: A magyar kormányzatok számos
gazdaságfejlesztési célt tűztek ki az évek során, például a vállalkozások támogatása, a
beruházások ösztönzése és a versenyképesség javítása. Az adórendszer alakítása része volt
ezeknek a politikáknak, és ennek keretében alakult ki a társasági adó törvény is.
A TAO többszöri módosításon ment keresztül az évek során, és az aktuális változatát a jogalkotói
folyamat során elfogadott törvények határozzák meg. Ennek a törvénynek a célja a vállalkozások
adóterheinek meghatározása és az adórendszer stabilitásának biztosítása, miközben ösztönzi a
gazdasági növekedést és a befektetéseket.

5. A társasági adó Magyarországon

5.1. Általános jellemzők
Az 1996. évi LXXXI. törvény által szabályozott társasági adó a jövedelmet terhelő közvetlen
adók közé tartozik. A közjogi bevételek egyik formája, amely a vállalkozások nyereségét terheli,
és a központi költségvetésnek kell befizetni.29 A társasági adó 3 alapvető, a törvényben
megfogalmazott célja: az állami feladatok ellátáshoz szükséges bevételek biztosítása, a
vállalkozások kedvező működési feltételeinek elősegítése, az Európai Közösségekhez való
társulásból eredő szempontok érvényesítése.
29 Umenhoffer Ferenc [2006]: A társasági adó és számvitele, 2006
30 Dr. Szakács Imre [2011]: Az Adózás nagy kézikönyve
A társasági adó törvény a következő alapelveket fogalmazza meg:
 Az adóelőnyök rendeltetésszerű használata: eszerint költséget, ráfordítást, mentességet,
valamint kedvezményt csak abban az esetben lehet érvényesíteni, ha az a vállalkozást szolgálja.
Ha megállapítható, hogy a cél csak az adóelőny kihasználása, akkor a jogügylet alapján elszámolt
költség, ráfordítás nem számolható el.
 Kedvezmények egyszeres figyelembe vételének elve: ezen elv arra vonatkozik, hogy egy
kedvezmény csak egyszer érvényesíthető, még akkor is, ha a törvény ugyanazon jogcímen
többféle elszámolási módot tesz lehetővé, kivéve ha a törvény kifejezetten utal a többszöri
alkalmazásra.
 Nemzetközi szerződések elsődlegessége: ez az elv azt mondja ki, hogy a nemzetközi
egyezmények rendelkezései az egyes kérdések megítélésénél elsőbbséget élveznek a hazai
jogszabályokkal szemben. Amennyiben ütközés van a kettő között, a nemzetközi jogszabályban
leírtakat kell irányadónak tekinteni.
 Számviteli törvény alkalmazása: a számviteli és a társasági adó törvény közötti szoros
kapcsolatra utal, a két törvényt egymással összhangban kell értelmezni, s ha nem ad magyarázatot
a társasági adó törvény valamely fogalomra, ott a számviteli törvény szabályai érvényesek. 30
A társasági adóról és a számvitelről szóló törvény összekapcsolódásai ellenére, a kettő között
lényeges differenciák is felmerülnek. Az egyik lényeges eltérés a célok tekintetében mutatkozik.
Míg a számviteli törvény célja olyan szabályok megalkotása, amelyek alapján megbízható, valós
összképet kaphatunk a gazdálkodó pénzügyi, vagyoni, jövedelmi
29 Umenhoffer Ferenc [2006]: A társasági adó és számvitele, 2006
30 Dr. Szakács Imre [2011]: Az Adózás nagy kézikönyve
helyzetéről, addig a társasági adó törvény az állami bevételek biztosítására törekszik, s kedvező
feltételeket akar teremteni a vállalkozásoknak. A jogszabályi filozófia tekintetében is különbséget
mutat a két törvény. A számviteli törvény liberális szellemű az adózás előtti eredmény
megállapítására vonatkozó rendelkezéseiben, a társasági adóról szóló törvény merevebb
szabályozású, az állami költségvetés érdekeit helyezi előtérbe.31
A társasági adókötelezettség keletkezésének két feltétele van. Az egyik a vállalkozási tevékenység
folytatása. Az adókötelezettség abban az adóévben jön létre, amelyben az adóalany bevételt ér el,
költséget, ráfordítást számol el. A másik feltétel az, hogy a vállalkozási tevékenység folytatója
jövedelmet vagy vagyongyarapodást realizál. Adófizetési kötelezettség csak pozitív adóalap után
áll fenn.
Az adókulcsot, az adóalapot és a kedvezményeket az ÁFA-hoz és az SZJA-hoz hasonlóan
központilag szabályozzák.32 A területi hatály a társasági adó esetében is Magyarország területe.
Az adóalanyok tekintetében a személyi jövedelemadóhoz hasonlóan belföldi és külföldi
illetőségűeket különítünk el. A belföldi illetőségű adóalanyok teljes körű adókötelezettséggel
rendelkeznek, mind a külföldi, mind a belföldi jövedelmük adóköteles. A külföldi illetőségű
adóalany adófizetési kötelezettsége ezzel szemben csak a belföldön megszerzett jövedelmére
terjed ki. A törvény emellett felsorolja az adóalanynak nem minősülő szervezeteket is: MNB,
ÁPV Rt., MTI Rt. etc.33
A társasági adó kulcsa 2010. január 1-je óta 19%, de ez kiegészül egy 10%-os kedvezményes
kulccsal, amelyet 500 millió forintos adóalapig lehet alkalmazni az adóalap számításánál. 34

5.2. A társasági adóbevételek alakulása, jelentősebb változások

Az elmúlt években az EU-ban, egyre több országban törekedtek a vállalkozások társasági adó
terheinek csökkentésére, ez elsősorban az új tagállamokra volt igaz. Ebbe a trendbe többé-kevésbé
Magyarország is illeszkedett. Az 1988-ban megállapított 40%-os kulcs 1994-ben 36%-ra
mérséklődött. A Horn kormány ezt 1995-ben megfelezte, egy 18%-os kulcsot bevezetve, amelyet
2004-ben az akkori kormány 16%-ra csökkentett. Ezt követően ismét növekedett az adókulcs, a
nyereséges vállalkozásoknak az addigi 16% mellett 4%-os
31 Umenhoffer Ferenc [2006]: A társasági adó és számvitele, 2006
32 www.ec.europa.eu
33 Dr. Sztanó Imréné [2008]: Adózás
34 1996. évi LXXXI. törvény a társasági és osztalékadóról 29/K §

különadót is fizetniük kellett.35 2010-től kezdve a társasági adó kulcsa 19%-ra emelkedett, de a
különadó megszűnt.
6. Ábra: Társasági adó bevételek megoszlása az összes adóbevétel és a GDP arányában
Magyarországon 2000-2009
Forrás: Eurostat Taxes in Europe Database alapján saját összeállítás

A társasági adóból befolyt összegek 2000 és 2009 között a GDP-hez viszonyítva megközelítőleg
2%-ot tettek ki. Az összes adóbevételhez viszonyítva pedig 6 és 4 százalék között mozgott ez az
érték. A közvetlen adók között a személyi jövedelemadó után a második legtöbb bevételt
eredményezte ebben az időszakban. A válság időszaka itt is visszavetette a társasági adóból
származó összegek nagyságát. A 2007-es 510 milliárdos bevétel 2009-re 400 milliárd forint alá
csökkent, bár ebben a visszaesésben a kulcsok változása is szerepet játszott.
Az adózás előtti eredmény összetétele is eltérő értékeket mutatott az évek során. A 2004-es évben
még az üzemi eredmény aránya majdnem 60% volt, 36 addig ez az arány 2005-ben 50% felé
közelített, s megnőtt a pénzügyi műveletek eredményének a részesedése, de 2006-ban ismét az
üzemi eredmény dominált 56%-os értékével.37
35 Pölöskei Pálné [2006]: Változó adó- és járulékszabályok SzAKma 2006/7-8. szám p. 300-302.
36 Czirjákné Tóth Erzsébet [2006]: Társasági adó SzAKma 2006/10. szám p. 417-420.
37 Czirjákné Tóth Erzsébet [2008]: Társasági adó SzAKma 2008/1. szám p. 10-13.

5.3. A társasági adó meghatározása Magyarországon

A társasági adóalap megállapításakor az adózás előtti eredményt kell alapul venni, amelyet a
beszámoló alapján kell megállapítani. A beszámoló lehet éves, egyszerűsített éves és
egyszerűsített beszámoló. Az adózás előtti eredményt a beszámoló részét képező
eredménykimutatás vagy eredménylevezetés foglalja magában. Ez az eredménykategória az
üzemi, a pénzügyi és a rendkívüli eredmény összegeként állítható elő. Az adózás előtti eredményt
ezután módosítani kell a társasági adó törvényben szereplő adóalapot csökkentő vagy növelő
tételekkel, hogy megkapjuk a társasági adóalapot, s az aktuális adókulcsok alapján kiszámíthassuk
a társasági adót. Ezt még módosíthatják az adókedvezmények, s így jutunk el végül a fizetendő
adóhoz.

7. Ábra: A fizetendő társasági adó Adózás előtti eredmény

meghatározása Magyarországon 1. A számviteli törvény alapján megállapított,
azzal egyenlő adózás előtti eredmény
2. Adózás előtti eredményt csökkentő
3. tételek
4. Szoros kapcsolat a Számviteli törvénnyel, a
5. tételeket a TAO törvény határozza meg.
Adózás előtti eredményt növelő tételek
Szoros kapcsolat a Számviteli törvénnyel, a
tételeket a TAO törvény határozza meg.
Külföldről származó jövedelem után
külföldön kifizetett (fizetendő) adó
A számviteli előírások szerint ráfordításként
elszámolt társasági adó.
Külföldről származó jövedelem
Ha a kettős adóztatás elkerüléséről szóló
egyezmény szerint a külföldről származó
jövedelemmel az adóalapot csökkenteni kell
6. Társasági adóalap (1. – 2. + 3. + 4. -5.)
7. Társasági adó
Az adó mértékét a TAO törvény határozza
meg
8. Adókedvezmények
A TAO törvény szerint kell kiszámítani
9. Visszatartott adó
Külföldön fizetett és ráfordításként
elszámolt levonható társasági adó
10. Adófizetési kötelezettség (7. – 8. – 9.)

Az adóalapot módosító tételek célja:

 adóalap védelme – céltartalék, értékcsökkenési leírás szabályai,
 kétszeres adóztatás elkerülése – kapott osztalékra vonatkozó szabályozás,
 ösztönzés – kutatás-fejlesztés, közcélú adományok,
 szankcionálás – reprezentációs kiadás,
 szociális megfontolások – tartós munkanélküliek foglalkoztatása,
 gazdaságpolitikai célok elősegítése – regionális különbségek mérséklése. 38
Az adóalapot módosító tételeket technikájuk alapján a következő 3 csoportba sorolhatjuk be:
 adóalapot csökkentő tételek,
 adóalapot növelő tételek,
 az adóalapra egyenlegükkel ható tételek.39

5.4. Társasági adó statisztika

2010-ben a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások összesített adózás előtti eredménye
meghaladta a 2 500 milliárd forintot, de így is 200 milliárd forinttal elmaradt a vonatkozó 2009-es
értéktől. Az összesített adóalap azonban fordítva alakult: míg a 2010-es érték 1 241 milliárd
forintot tett ki, addig a 2009-es több mint 100 milliárddal kevesebb, csak 1 128 milliárd volt. Az,
hogy az összesített adóalap elmarad a kumulált adózás előtti eredménytől, annak tudható be, hogy
a vállalkozások 1 500 milliárd forinttal több adóalapot csökkentő tételt érvényesítenek, mint
adóalap növelőt. 2010-ben ez a két érték 6 180 és 4 670 milliárd forint volt. Az adóalap-csökkentő
tételek összegének kétharmadát a társasági adó törvény szerinti értékcsökkenés (3 255 milliárd
HUF) és a kapott bevételként elszámolt osztalék (1 079 milliárd HUF) tették ki.
A 2010. évi társasági adóalapból meghatározott számított társasági adó összesen 436 milliárd
forint volt, de ezt legjelentősebb tételként tovább csökkentette a 89 milliárd forintnyi
adókedvezmény, valamint a kisebb összegű adómentesség és visszatartott adó. A tényleges 2010.
évi adókötelezettség ezek után korrekciók után 343 milliárd forintra rúgott, amely egyaránt
felülmúlta a 2008-as 304 milliárdos és a 2009-es 263 milliárdos értéket.40

38 Pitti Zoltán [2009]: A közteherviselés rendszerek működésének elméleti és gyakorlati kérdései

39 Galántainé Máté Zsuzsa [2006]: Adó(rendszer)tan
40 www.apeh.hu

5.5. Fontosabb adóalap-módosító tételek

Ebben a részben 3 gyakran előforduló adóalapot módosító tétellel foglalkozom: közelebbről
megvizsgálom, hogy az értékcsökkenési leírás, a céltartalék képzés és feloldás, valamint a
veszteségelhatárolás hogyan módosítja az adózás előtti eredményt.
5.5.1. Értékcsökkenés
Amikor az adóalap megállapításával foglalkozik az illetékes szakember, az értékcsökkenés
esetében két fontos feladata van. Egyrészt növelni kell az adóalapot a számviteli törvény alapján
meghatározott amortizációval, másrészt csökkenteni is kell a társasági adó törvény alapján
kiszámolt értékcsökkenéssel.41 Ennek oka az, hogy a két törvény eltérő célokat követ. A
számviteli cél az, hogy az értékcsökkenés adózás előtti eredménnyel szembeni elszámolása során
megteremtődjön az amortizált eszközök pótlásának a fedezete, míg a társasági adó törvény
vonatkozó rendelkezéseinek a célja, hogy megállapítható legyen az az összeg, amellyel
módosítani kell az adózás előtti eredményt.
2010-ben az értékcsökkenés módosította a legnagyobb összeggel pozitív és negatív irányban
egyaránt a társasági adóalapot. A társasági adó törvény alapján elszámolt amortizáció meghaladta
a 3 255 milliárd forintot, a számviteli törvény szerinti pedig 3 186 milliárd forintot tett ki. A
hatalmas összegek ellenére így az együttes hatás 69 milliárd forinttal csökkentette az adóalapot.
A két törvény eltérő megközelítése különböző rendelkezésekben is megnyilvánul. A leírási
kulcsok meghatározásánál a számviteli törvény liberális álláspontot képvisel, azokat alapvetően
gazdálkodók határozzák meg, illetve a maradványértéket is figyelembe veszi. Ezzel szemben a
társasági adó törvény a mellékleteiben meghatározott kulcsokat ír elő, amelyeket kötelező
alkalmazni. Ez az intézkedés elsősorban az adóalap védelmét szolgálja azáltal, hogy
megakadályozza, hogy a gazdálkodók a leírási kulcsok tetszőleges megválasztásával elkerüljék az
adófizetést.
41 Umenhoffer Ferenc [2005]: Számvitel és adózás, 2005

5.5.2 Céltartalék
Céltartalékot a számvitelben különböző jogcímen lehet képezni:
 Céltartalék várható kötelezettségre
 Céltartalék jövőbeni költségre
 Egyéb céltartalék.

A társasági adó törvény szempontjából csak az első két kategória fontos, mert csak ezekhez
kapcsolódnak korrekciós tételek. A céltartalék képzésekor ráfordításként elszámolt összeggel meg
kell növelni az adózás előtti eredményt, ugyanakkor a feloldáskor elszámolt bevétellel meg
csökkenteni kell azt.42 Ez a szabályozás ugyanúgy az adóalap védelmét célozza, mert így csak a
ténylegesen felmerült költségek és ráfordítások kerülnek beszámításba az adóalapnál.
2010-ben a bevételként elszámolt céltartalékok 302 milliárd forinttal csökkentették a kettős
könyvvitelt vezető vállalkozások összesített adózás előtti eredményét, míg a ráfordításként
könyvelt céltartalékok 395 milliárd forinttal növelték meg az adózás előtti eredményt. Ez
összhangban van a korábbi évek hasonló statisztikáival, 2008-ban (81 milliárd HUF-tal) és 2009-
ben (39 milliárd HUF-tal) egyaránt növelte az összesített adózás eredményt a céltartalékok
együttes hatása.

5.5.3.Veszteségelhatárolás
A nemzetközi gyakorlatot követve a társasági adó törvény lehetővé teszi, hogy az adóalanyok a
korábbi évek negatív adóalapjával a későbbi évek adózás előtti eredményét csökkentsék.
Lényeges kiemelni, hogy a negatív adóalapot és nem a negatív adózás előtti eredményt lehet
elhatárolni, s később majd időrendi sorrendben – a régebbivel kezdve – feloldani. A
veszteségelhatárolás címén 2010-ben az adóalanyok több mint 540 milliárd forinttal 43
csökkentették az adózás előtti eredményüket, ami a 2009-es értékhez képest másfélszeres
emelkedést jelent, s a 2008-as 290 milliárdos összeg kétszeresétől csak 40 milliárd forinttal marad
el. Az állam a veszteségelhatárolás miatt 30-50 milliárd forint adótól esik el. A kormány ezért
2012-től szigorítani kívánja a jelenlegi szabályozást, bár annak
42 Umenhoffer Ferenc [2006]: A társasági adó és számvitele, 2006
43 www.apeh.hu

módja jelenleg még nem ismert. Mindenesetre figyelembe kell venni, hogy egy esetleges
szigorítás negatívan hathat a gazdasági növekedésre, s elijesztheti a külföldi befektetőket.