Méretgazdaságosság, tökéletlen verseny és

külkereskedelem

Dr. Sebestyén Tamás

Szakdolgozati témaválasztás
• Gazdasági hálózat
• Globális értékláncok és kereskedelmi kapcsolatok
Dr. Braun Erik (járműipar, akkumulátorgyártás, zöld termékek
B115 kereskedelme)
braun.erik@pte.hu • Orosz-ukrán konfliktus gazdasági következményei
(szankciók hatásai, energiafüggőség)

• Gazdasági válságok (2008-as pénzügyi válság,

Dr. Iloskics Zita Covid-19, orosz-ukrán háború)
B115 • Gazdasági hálózatok
iloskics.zita@ktk.pte.hu • Üzleti ciklusok szinkronizációja
• Nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok

• Fiskális és monetáris koordináció az Eurozónában

Dr. Sebestyén Tamás • Gazdasági hálózatok
B109 • Monetáris politika kis, nyitott gazdaságban
sebestyent@ktk.pte.hu • Gazdasági válságok kialakulása és terjedése
• Az euró hazai bevezetésének dilemmái

• A nemzetközi kereskedelem elméleti és/vagy

Dr. Szabó Norbert gyakorlati aspektusainak vizsgálata
B116 • A nemzetközi kereskedelempolitika eszközök
szabon@ktk.pte.hu vizsgálata
• A nemzetközi pénzügyi rendszerek
Esettanulmány

Dr. Sebestyén Tamás, 2022, PTE KTK

Bevezetés

Az eddigi modellek állandó mérethozadékot feltételeztek

Mi történik, ha egy ágazat növekvő hozadék vagy másképpen

méretgazdaságosság mellett működik?

𝑄
𝐴𝐶
Állandó hozadék

Növekvő hozadék

𝐿
Dr. Sebestyén Tamás, 2022, PTE KTK
Méretgazdaságosság és piacszerkezet

A méretgazdaságosság jelentheti, hogy egy cég hatékonyabb nagyobb

méretben, vagy hogy egy ágazat hatékonyabb nagyobb méretben
Külső méretgazdaságosság – amikor az egységköltség az ágazat
egészének méretétől függ
Belső méretgazdaságosság – amikor az egységköltség az egyedi vállalat
méretétől függ

A kétfajta méretgazdaságosság különböző piaci szerkezetekhez vezet

Külső méretgazdaságosság mellett sok egyenként kicsi, versenyző
vállalatból áll az iparág
Belső méretgazdaságosság mellett a nagyobb cégek költségelőnye
kiszorítja a kisebbeket, így a verseny tökéletlenné válik (monopolizáció)

Dr. Sebestyén Tamás, 2022, PTE KTK

A tökéletlen verseny elmélete

Tökéletlen versenyben a vállalatok

tisztában vannak azzal, hogy
befolyásolhatják termékeik árát és
olcsóbban többet tudnak adni

Egy extrém eset: a monopólium

Dr. Sebestyén Tamás, 2022, PTE KTK

Monopolisztikus verseny

A monopolisztikus verseny egyszerű leírását adja egy olyan tökéletlen versenyző

piacnak, ahol a vállaltok
Megkülönböztetik termékeiket a versenytársaikétól
Adottnak veszik a versenytársak árait

A keresleti függvény

𝑄=𝑆 ∙
1
𝑛 [
−𝑏 ∙ ( 𝑃 − 𝑃 )
]
A monopolisztikusan versenyző vállalat értékesítése
növekszik, ha a piac mérete () nő és ha a versenytársak ára () nő
csökken, ha a vállalatok száma () nő, és ha a saját ár () nő

Dr. Sebestyén Tamás, 2022, PTE KTK

Vállalatok száma és átlagköltség

Ha a vállalatok száma () növekszik, adott piacméret () mellett minden vállalat

kevesebbet tud értékesíteni, ami miatt az átlagköltségek növekszenek

Ha a piacméret () növekszik, a vállalatok adott száma () mellett mindenki többet

tud termelni, tehát az átlagköltség csökken

Pozitív kapcsolatot látunk a vállalatok száma és az átlagköltség között

Dr. Sebestyén Tamás, 2022, PTE KTK

Vállalatok száma és az ár

Ha több vállalat (n) van a piacon, adott piacméret (S) mellett a verseny erősödik

Az erősebb verseny alacsonyabb árakhoz vezet

A monopolisztikus jelleg miatt (árrés-alapú árazás) az árak csökkenhetnek,

nőhetnek – az erősebb verseny az árrést csökkenti

Negatív kapcsolatot látunk a vállalatok száma és a piaci ár között

Dr. Sebestyén Tamás, 2022, PTE KTK

Egyensúly monopolisztikus verseny mellett

Dr. Sebestyén Tamás, 2022, PTE KTK

A nagyobb piacméret hatása

Dr. Sebestyén Tamás, 2022, PTE KTK

Monopolisztikus verseny és kereskedelem

A külkereskedelem gyakorlatilag a piacméretet növeli, ami csökkenti az

átlagköltséget, így az árakat

A külkereskedelem növeli a fogyasztók számára elérhető termékvariánsok

számát, ami szintén hozzájárul a jólét növekedéséhez

A külkereskedelem következtében több vállalat lesz az egységes világpiacon,

mint az elszigetelt piacokon külön-külön
Az azonban nem tisztázott, hogy ezek a vállalatok melyik országban
fognak termelni

A külkereskedelem révén integrálódó piac hatása tehát ugyanaz, mint a piac

bővülése az országon belül

Dr. Sebestyén Tamás, 2022, PTE KTK

Egy példa

Munka Termelés
Átlagos
munka 𝑄
Sárga bigyó
10 5 2,00
15 10 1,50 10
Szürke bigyó
20 15 1,33 5
25 20 1,25

10 15 𝐿
Belföld Külföld
Munka Termelés Munka Termelés

5 5
10 10 10
db 15 db
db
20
25
db
10 10
15 15
db db
10 ?

Dr. Sebestyén Tamás, 2022, PTE KTK

Ágazaton belüli kereskedelem

A belső méretgazdaságosság és a termékdifferenciálás a hasonló/egyforma

országok között is kereskedelmet alakíthat ki, ahol a komparatív előnyök hiánya
miatt nem várnánk

Ágazaton belüli kereskedelem – hasonló/egyforma termékek kétirányú cseréje

Nyereség származik a nagyobb és olcsóbb választékból
Hatékonysági előnyök a méretgazdaságosságban

Ágazatok közötti kereskedelem – különböző termékek cseréje

Nyereség származik a komparatív előnyökből

A világkereskedelem 25-50%-a ágazaton belüli

A fejlett országok közötti iparcikk-kereskedelem a legfontosabb, amely a
világkereskedelem döntő részét teszi ki

Dr. Sebestyén Tamás, 2022, PTE KTK

Az externáliák elmélete – külső méretgazdaságosság

Egyes ágazatok térbeli koncentrációja a költségek csökkenésével járhat még

akkor is, ha a vállalatok kicsik (nincsen belső méretgazdaságosság)

Szakosodott beszállítók – akkor jelennek meg az adott földrajzi területen,

ha az iparág elég nagy

Munkaerő-piaci összekapcsolás – egy nagy és koncentrált ágazat

vonzhatja a munkaerőt, ami csökkenti a keresési és alkalmazási
költségeket

A tudás terjedése – különböző vállalatok dolgozói könnyen cserélhetnek

ötleteket, tudást, információt

Minél nagyobb az ágazat, annál alacsonyabbak a termelési költségek

A kínálati görbe csökkenő: nagyobb mennyiséget alacsonyabb áron
hajlandóak értékesíteni a vállalatok

Dr. Sebestyén Tamás, 2022, PTE KTK

Külkereskedelem externáliák melett

Dr. Sebestyén Tamás, 2022, PTE KTK

Veszteségek a külkereskedelemből

Dr. Sebestyén Tamás, 2022, PTE KTK

Dinamikus méretgazdaságosság és protekcionizmus

Az is elképzelhető, hogy a költségek nem az aktuális, hanem a korábbi időszakok

kumulált termelésétől függenek – ez a dinamikus méretgazdaságosság

A termeléssel tudás halmozódik fel, ami a termelési folyamatok hatékonyabb

szervezéséhez vezet idővel, így a költségeket csökkenti

Lásd még: tanulási görbe

Mint a statikus externáliák, a dinamikus méretgazdaságosság könnyen „bezárhat”

ágazatokat egyes országokban, amelyek egyébként potenciálisan jók lennének a
világpiacon

Dr. Sebestyén Tamás, 2022, PTE KTK

Amit mindenképpen jegyezzünk meg a mai órából

A komparatív előnyök mellett a méretgazdaságosság is külkereskedelemhez

vezethet
A méretgazdaságosság specializációra és cserére ösztönöz még akkor is,
ha nincsenek különbségek a technológiában/erőforrásokban

A méretgazdaságosság lehet belső (a vállalatmérettől függő) vagy külső (az

ágazat méretétől függő)

Monopolisztikus verseny mellett a külkereskedelem előnyös az alacsonyabb

árak és a nagyobb választék miatt

A koncentráció alacsonyabb költségekhez és árakhoz vezethet – ami új

eredmény a standard modellhez képest

Az externáliákra épülő kereskedelem csökkentheti is a jólétet és potenciális érv

lehet az átmeneti protekcionista kereskedelempolitika mellett

Dr. Sebestyén Tamás, 2022, PTE KTK