STRAKETING

Stratégiai Marketingkutató és Tanácsadó Iroda

 1022 Budapest, Ruszti út 1.
 225-1340, 225-1341 Fax: 214-7866 E-mail: straketing@straketing.hu Honlap: www.straketing.hu

Az üzleti élet várakozásai és a Gyurcsány-kormány

gazdaságpolitikájának megítélése egy évvel a
kormány hivatalba lépése után
(300 telefoninterjú eredményei)

Budapest,
2005. június
Tartalom

BEVEZETÉS...........................................................................................................................................................3

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ...............................................................................................................................6

1. A KÖZELMÚLT ÉS A JELENLEGI HELYZET MEGÍTÉLÉSE........................................................10

1.1. A VIZSGÁLT CÉGEK ELMÚLT ÉVI FORGALOMALAKULÁSA.......................................................................10
1.2. A MAKROGAZDASÁGI FOLYAMTOKBAN ÉRZÉKELT VÁLTOZÁSOK A GYURCSÁNY-KORMÁNY HIVATALBA
LÉPÉSE ÓTA..........................................................................................................................................................12
1.3. A GYURCSÁNY-KORMÁNY 100 LÉPÉS PROGRAMJÁNAK MEGÍTÉLÉSE.....................................................14
1.4. A KORMÁNYZATI ÉS AZ ELLENZÉKI GAZDASÁGPOLITIKA ÖSSZEHASONLÍTÁSA......................................16
1.5. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKAI INTÉZKEDÉSEINEK MEGÍTÉLÉSE.................................................19
1.5.1. A vállalatvezetők spontán megnyilatkozásai arról, hogy a Gyurcsány-kormánynak mely
döntései befolyásolták jelentősen a gazdaságpolitika alakulását.................................................................20
1.5.2. A Gyurcsány-kormány tevékenységének vállalatvezetői megítélése 10 – általunk megadott –
szempontból....................................................................................................................................................22
2. JÖVŐBENI VÁRAKOZÁSOK.......................................................................................................................28
2.1. SZÁMÍTANAK-E ARRA A VÁLLALATVEZETŐK, HOGY A KÖVETKEZŐ ÉVBEN NÖVEKSZIK A CÉGÜK
FORGALMA, ÉS HA IGEN, AKKOR MI LESZ A FORGALOM NÖVEKEDÉSÉNEK A FORRÁSA?....................................28
2.1.1. A belföldi értékesítés, mint a várható forgalomfelfutás ösztönzője....................................................31
2.2. TERVEZNEK-E A CÉGEK BERUHÁZÁST A KÖVETKEZŐ 12 HÓNAPBAN?....................................................32
2.3. TERVEZNEK-E LÉTSZÁMNÖVELÉST A KÖVETKEZŐ 12 HÓNAPBAN?.........................................................33
2.4. TARTANAK-E ATTÓL, HOGY A MAKROGAZDASÁGI FOLYAMATOK KEDVEZŐTLENÜL ÉRINTIK CÉGÜK
GAZDÁLKODÁSÁT?...............................................................................................................................................34
2.5. SZÁMÍTANAK-E ARRA A VÁLLALATVEZETŐK, HOGY EGY ÉV MÚLVA AZ INFLÁCIÓ KISEBB LESZ, MINT
MOST? 35
2.6. MENNYI LESZ A 2005-ÖS ÉV EGÉSZÉBEN AZ ÉVES INFLÁCIÓ?................................................................35
2.7. SZÁMÍTANAK-E ARRA A VÁLLALATVEZETŐK, HOGY A KÖVETKEZŐ ÉVEKBEN ENYHÜL AZ ADÓ- ÉS TB-
TEHER?.................................................................................................................................................................37
2.8. AZ ERŐS, VAGY A GYENGÉBB FORINTÁRFOLYAMOT TARTJÁK KÍVÁNATOSNAK?...................................38
2.9. MIKOR LENNE A CÉLSZERŰ IDŐPONTJA AZ EURORA VALÓ ÁTTÉRÉSNEK?..............................................40
2.10. AZ EU-CSATLAKOZÁS HATÁSA A MAGYAR VÁLLALATOKRA.............................................................41
2.11. MILYEN KORMÁNYZATI SEGÍTSÉGRE LENNE SZÜKSÉGE A VÁLLALATOKNAK A NAGYOBB
EREDMÉNYESSÉGHEZ?.........................................................................................................................................44

Mellékletek.............................................................................................................................................................49

2.
Bevezetés

A FIGYELŐ Üzleti és Gazdasági Hetilap megbízásából a STRAKETING Stratégiai

Marketingkutató és Tanácsadó Iroda 2005. június 13-15. között 300 magyarországi
vállalatvezetővel lebonyolított kérdőíves megkérdezéssel felmérte, hogy mennyire
bízik az üzleti szféra a kormányzati gazdaságpolitikában. A felmérés
 részben az elmúlt öt év során végzett vállalatvezetői felmérések azonos
kérdésekkel történő megismétlése volt, ami lehetővé tette a kutatási
eredmények összehasonlítását,
 részben új, aktuális gazdaságpolitikai fejleményekhez kötődő kérdéseket
tartalmazott.

A kutatás tárgya, a vizsgált témakörök

A vizsgálandó kérdéseket – a Straketing kutatóival együttműködve – a Figyelő állította

össze.

A felmérés során a következő témaköröket, ill. kérdéscsoportokat vizsgáltuk:

1. Az elmúlt év tapasztalataira vonatkozóan:

- Emelkedett-e a cégek forgalma az elmúlt egy esztendőben?
- Milyen változásokat érzékel a makrogazdasági folyamatokban a
Gyurcsány-kormány hivatalba lépése óta? Javult-e, vagy inkább romlott
a helyzet ?
- A kormányzat vagy az ellenzék gazdaságpolitikája kedvezőbb az
országnak?
- A kormányzat vagy az ellenzék gazdaságpolitikája kedvezőbb a
cégének?
- A Gyurcsány-kormány mely döntései befolyásolták jelentősen a
gazdaságpolitika alakulását?
 Pozitívan vagy negatívan értékelhetők ezek a döntések?
- Hogyan ítéli meg a Gyurcsány-kormány 100 lépés programját?
- Mennyire értenek egyet a vállalatvezetők a következő megállapításokkal:
 A kormány sokat tett a tőzsde fellendüléséért.
 A kormány hibája az ismét duzzadó államadósság.
 Helyes a kormány gyorsított ütemű sztrádaépítési programja.
 Nem sikerült az elmúlt év során a minisztériumok működését szakszerűbbé és
hatékonyabbá tenni.
 A kormány megvédte az EU csatlakozás hátrányos következményeitől az
agrárvállalkozásokat.
 A közszféra túlméretezett, ezért radikális létszámleépítésre lenne szükség.
 A 100 lépés programja alapvetően jó irányba mutat.
 A 100 lépés programjának egészségügyre vonatkozó intézkedései csak
látszatintézkedések.
 A 100 lépés programjának munkaügyi intézkedései a gazdaság kifehérítésének
irányába mutató helyes lépések.
 A kormány gazdaságpolitikája csökkenti a gazdaság növekedési lehetőségeit.

3.
2. A várakozásokra vonatkozóan:
- Számítanak-e arra a vállalatvezetők, hogy a következő évben növekszik a
cégük forgalma, és ha igen, akkor mi lesz a forgalom növekedésének a
forrása?
- Terveznek-e beruházást a következő 12 hónapban?
- Terveznek-e létszámnövelést a következő 12 hónapban?
- Tartanak-e attól, hogy a makrogazdasági folyamatok (növekedés,
költségvetési hiány, folyó fizetési mérleg hiánya, infláció stb.) úgy
alakulnak, hogy azok kedvezőtlenül érintik cégük gazdálkodását?
- Számítanak-e a vállalatvezetők arra, hogy egy év múlva kisebb lesz az
infláció, mint most?
 Mekkora inflációra számítanak a 2005-ös év egészében?
- Számítanak-e a vállalatvezetők arra, hogy a következő években enyhül az
adó- és TB-teher?
- Vállalatuk szempontjából az erős vagy a gyengébb forintárfolyam a
kívánatos?
- Mit gondolnak a vállalatvezetők, összességében hogyan érintette
cégüket az EU-csatlakozás?
- Melyik évben kellene szerintük áttérni az Euróra?
- Milyen kormányzati segítségre lenne szükségük ahhoz, hogy cégük még
eredményesebb legyen?

A kutatás módszere

A kutatást telefonos interjúsorozattal bonyolítottuk le.

A kutatás alapsokasága (célcsoportja) az ország összes, 50-nél több alkalmazottat

foglalkoztató vállalata, illetve e vállalatok operatív ügyeiért felelős felső vezetője vagy
pénzügyi vezetője (CEO vagy CFO) volt.

A mintát úgy állítottuk össze, hogy a magyarországi közepes és nagyvállalatok

címjegyzékéből
 először kiválasztottuk az 50 fő feletti vállalatokat; majd
 meghatároztuk, hogy ezek közül milyen arányt képviselnek a fővárosi és a
vidéki, illetve a különböző létszám-kategóriákba tartozó cégek; végül
 az egyes alcsoportokon belül véletlen mintavételt bonyolítottunk le.

A kiválasztott cégeknél az első számú vezetővel vagy a pénzügyi vezetővel

készítettünk telefoninterjút. Egy-egy telefoninterjú hossza kb. 10 perc volt. A
telefoninterjú módszere a számítógéppel támogatott telefonos adatfelvétel (CATI) volt.
Ennek során a gyakorlott kérdezők közvetlenül a számítógépes adatbázisba rögzítették
a válaszokat.

4.
A minta összetétele a következő volt:

Mintaösszetétel

A megkérdezett
A válaszolók csoportjai Százalék
vállalatok száma
Az alkalmazottak száma szerint (fõ):
51-100 161 53,7
101-200 77 25,7
200 fő felett 62 20,7
A 2004. évi nettó árbevétel szerint (millió Ft):
-500 57 19,0
501-1000 81 27,0
1001- 162 54,0
Gazdasági ágazat szerint:
Ipar 159 53,0
Kereskedelem 53 17,7
Szolgáltatás 61 20,3
Mezőgazdaság 27 9,0
Székhely szerint:
Budapest 92 30,7
megyeszékhely 54 18,0
egyéb város 125 41,7
község 29 9,7
A tulajdonosi szerkezet szerint:
Magyar 198 66,0
Vegyes 38 12,7
Külföldi 64 21,3
Összesen 300 100,0

E tanulmány szöveges részében

 bemutatjuk az egyes kérdésekre adott válaszok megoszlását a teljes
mintában,
 felhívjuk a figyelmet arra, ha egyes válaszolói csoportokon belül a
válaszmegoszlások jelentősen eltérnek egymástól,
 azoknak a kérdéseknek az esetében, amelyeket a korábbi felméréseink során
is feltettünk, az idei kutatási eredményeket az előző felmérések
eredményeivel is összevetjük.

A tanulmány mellékletében található táblázatokban az egyes kérdésekre adott

válaszok összetételét válaszolói csoportonkénti bontásban is teljes részletezettséggel
közöljük.

5.
Vezetői összefoglaló

A közelmúlt és a jelenlegi helyzet vállalatvezetői megítélése

 A 300 telefonon megkérdezett vállalatvezető 57%-a számolt be az elmúlt évet

illetően kisebb-nagyobb forgalomnövekedésről. Ez ismét – az elmúlt 2 év
kedvezőtlenebb eredményei után – a 2002-es szintnek felel meg.

 Mindössze 7% azoknak az aránya, akik egyértelműen jobbnak érzékelik a

makrogazdasági folyamatokat a Gyurcsány-kormány hivatalba lépése óta.
Intő jel a kormányra nézve, hogy ennek ötszöröse azoknak az aránya (36%),
akik szerint romlott a helyzet.

 A Gyurcsány-kormány 100 lépés programjáról a megkérdezettek 80%-a

tudott véleményt alkotni. Kisebbségben maradtak azok, akik komoly
gazdasági döntésekről beszéltek. Jellemzőbb volt a program lépéseit
kapkodásnak vagy látszatintézkedéseknek minősíteni. (Igaz, a felmérés még
az adórendszer változtatási tervek bejelentése előtt történt.)

 A cégvezetők többsége nem érzékeli, hogy a kormány és az ellenzék

gazdaságpolitikája különbözne egymástól. Akik igen, azok valamivel
nagyobb arányban bíznak az ellenzék gazdaságpolitikájában.

 Spontán módon a válaszadók közel kétharmada említett negatív és bő

egyharmada pozitív döntést a Gyurcsány-kormány gazdaságpolitikai
tevékenységéből. Konkrétumként jelentős gyakorisággal az adó- és
járulékintézkedéseket hozták szóba.

 A kormány megítélésével kapcsolatban a kérdőívben felsorolt 10 állítás közül

 1 esetében –sztrádaépítés – határozottan pozitív,
 3 esetében inkább pozitív, mint negatív,
 3 esetében inkább negatív, mint pozitív,
 3 esetében – közszféra túlméretezettsége, agrárvállalkozások megvédése
az EU csatlakozás hátrányos következményeitől, minisztériumok
szakszerűsége és hatékonysága – egyértelműen negatív
véleményt fogalmazott meg a véleményét kifejtő menedzserek többsége.

 Viszonylag egyetértés mutatkozott abban a tekintetben, hogy

- a közszféra túlméretezett,
- helyes a kormány intenzív sztrádaépítési programja,
- az elmúlt évek során nem sikerült a minisztériumok működését
hatékonyabbá tenni, és
- a kormány nem tudta megvédeni az agrárvállalkozásokat az EU
csatlakozás hátrányos következményeitől.

6.
  A Gyurcsány-kormány működésének általunk vizsgált jellemzőit az
átlagosnál gyakrabban értékelték pozitívan
» az ország szempontjából a kormány gazdaságpolitikáját
preferálók
» a vegyesvállalatok,
» a községekben működő cégek.
 A Gyurcsány-kormány működésének általunk vizsgált jellemzőit az
átlagosnál gyakrabban értékelték negatívan
» az ország szempontjából az ellenzéki gazdaságpolitikát
preferálók,
» a 300 főnél többet foglalkoztató cégek.
 A mezőgazdasági vállalkozások sokszor értékeltek szélsőségesen, hol a
kormány gazdaságpolitikája mellett, hol ellene.

Klaszteranalízissel kimutattuk, hogy a Gyurcsány-kormány intézkedéseihez való

hozzáállásuk alapján a magyarországi vállalatvezetők 6 csoportba sorolhatók:

1. csoport: „Határozott kormánypárti támogatók” (a vállalatvezetők 22%-a)

A kormányzati gazdaságpolitika feltétlen hívei.
Minden tekintetben támogatják a kormányt és a 100 lépés programját.
Szükségesnek tartják ugyanakkor a közszféra túlméretezettségének megszűntetését. A
többi csoportnál lényegesen kisebb mértékben kritizálják a minisztériumok működését
és az állam eladósodását.

2. csoport: „Kritikus hozzáállású kormánypártiak” (a vállalatvezetők 15%-a)

A legfontosabb kérdésekben (a kormány általános gazdaságpolitikája, államadósság
kezelése, 100 lépés program iránya) határozottan kormánypártiak.
Egyes részterületeken (pl. agrárpolitika, minisztériumok, tőzsde, egészségpolitika)
viszont meglehetősen kritikusak.

3. csoport: „100 lépés programját támogató el nem kötelezettek” (a

vállalatvezetők 13%-a)
Ők tartják leginkább szükségesnek a közszféra túlméretezettségének
megszűntetését. Sok kérdésben kritikusak. Úgy érzik a kormány nem védte meg az
agrárvállalkozásokat az EU-csatlakozás káros következményeitől. Bírálják a
minisztériumok működését is.
Ugyanakkor a 100 lépés program minden tekintetben élvezi a bizalmukat.

4. csoport: „100 lépés programját nem támogató el nem kötelezettek” (a

vállalatvezetők 14%-a)
Legkevésbé a minisztériumok munkájával elégedettek.
Ugyanakkor nem gondolják, hogy a kormány gazdaságpolitikája visszafogná a
gazdaságot. A 100 lépés program egészségügyi és munkaügyi részével kapcsolatban
erőteljesen kritikus a hozzáállásuk.
7.
5. csoport: „A sztrádaépítés kivételével minden kormányzati lépést elutasító
ellenzékiek” (a vállalatvezetők 26%-a)
Az ellenzéki gazdaságpolitika hívei.
A sztrádaépítést erőteljesen támogatják.
Emellett csupán a 100 lépés program munkaügyi intézkedéseit figyelik némi
empátiával.
Erősen kritikusak az egészségügyet, az agrárkérdéseket és az államadósságot
illetően.

6. csoport: „Minden kormányzati lépést elutasító ellenzékiek” (a vállalatvezetők

10%-a)
Az ellenzéki gazdaságpolitika hívei.
Minden kormányzati lépést és tervet elutasítanak, még a sztrádaépítést is. Érdekes
módon viszont a közszféra túlméretezettsége nem zavarja őket.

A jövőbeni várakozások

 A megkérdezetteknek 58%-a vár forgalomfelfutást a következő évben. Idei

felmérésünk során az elmúlt évek elvárásainak legmagasabb értékeit közelíti
meg, de elmarad a tavalyi év – kiugróan optimista – előrejelzésétől.

 A növekedés forrását továbbra is főként a belföldi értékesítés felfutásától

várnak a cégek, noha a vizsgált időszakban e várakozás a legalacsonyabb
arányú, a tavalyihoz képest jelentős a visszaesés. Ugyanakkor a külföldi
piacokat illetően idén a legoptimistábbak a megkérdezettek.

 A piaci magánszereplők megrendelései jelentik továbbra is a belföldi

forgalomfelfutás fő forrását.

 Jelentős beruházást a megkérdezettek 30%-a, kisebb beruházást 40%-a tervez

a következő 12 hónap során, ami együtt több, mint a vállalkozások kétharmada.
A tervezett beruházások aránya a 2002-es szinthez közelít, meghaladva az
elmúlt két év visszafogottabb terveit.

 Beruházások továbbra is inkább a nagyobb árbevételű cégektől várhatók.

 A megkérdezettek kétharmada sem létszámbővítést, sem létszámleépítést

nem tervez. Ez hasonlóan alakult az elmúlt három év során..

 A makrogazdasági folyamatok alakulását tekintve a megkérdezett

vállalatvezetőknek már csak egyharmada kifejezetten borúlátó. A kifejezett
pesszimizmus tehát visszaszorulóban van, akik érzékelnek kedvezőtlen
tendenciákat, azok sem tulajdonítanak azoknak drámai hatást – legalábbis
cégük kilátásait illetően.
8.
 Az infláció mérséklődésében a vállalatvezetők közel négyötöde bízik. A
megkérdezett menedzserek többsége kismértékű inflációcsökkenést
valószínűsít.

 A 2005. évi prognózisértékek mediánja: 5%.

 Az adó és TB-járulékok valamilyen mértékű csökkenését a 1999-2003

közötti időszaknak megfelelő számú megkérdezett vár, azaz 50%. Ez a
tavalyi évhez képest egy pesszimistább várakozást jelent, jelentősen megnőtt
azoknak az aránya, akik a befizetések növekedését valószínűsítik.

 A határozott véleményt nyilvánítók többsége a 260 Ft/Euro alatti, erős

forintban érdekelt – a tavalyi válaszok hasonlók voltak.

 A cégvezetők fele azt szeretné, hogy 2010 (és ne egy későbbi időpont) legyen
az Eurora való áttérés éve, 45% későbbi időpontot javasolna, 5% szerint pedig
egyáltalán nincs szükség erre a változásra.

 Az EU-csatlakozás közvetlen hatását illetően a korábbi években optimistán

nyilatkozók részéről illúzióvesztés, a korábbi pesszimisták részéről
megnyugvás érzékelhető: mind a pozitív, mind a negatív tapasztalatokról
beszámolók aránya csökkent.

 Az EU-csatlakozásról cégére nézve jó tapasztalatokkal rendelkezők közel fele

(45%) indokként a szabályozás, adminisztráció egyszerűbb válását említette.

 Akik az EU-csatlakozás után változatlan piaci környezetet látnak,

leggyakrabban érvként azt hozták fel, hogy a tevékenységük miatt nem
érintette őket az EU-csatlakozás (például csak hazai piacra szállítanak).

 A csatlakozásban főként problémát látó vállalatvezetők leggyakoribb indoka

(56%) az volt, hogy kiéleződött a cégek közötti verseny.

 Cégük eredményességének növeléséhez a megkérdezett vállalatvezetők szerint

a kormány elsősorban a az adók és TB-járulékok csökkentésével tudna
hozzájárulni.

9.
1. A közelmúlt és a jelenlegi helyzet megítélése

1.1. A vizsgált cégek elmúlt évi forgalomalakulása

Ebben a fejezetben azt mutatjuk be, hogy mit válaszoltak a megkérdezett

vállalatvezetők arra a kérdésre, hogy az elmúlt évben emelkedett-e a cégük forgalma.

A kérdésre a megkérdezett vállalatvezetők 4 féle választ adhattak:

- igen, számottevően
- igen, kicsit
- nem, stagnált
- nem, csökkent.

„Emelkedett-e cége forgalma az elmúlt egy esztendőben?"

Válaszok Százalék
Igen, számottevően 17
Igen, kicsit 40
Nem, stagnált 28
Nem, csökkent 15
Összes válasz 100

Látható, hogy a megkérdezett cégeknek több, mint a fele (57%) számolt be kisebb-
nagyobb forgalomnövekedésről. A többi vállalkozásnak vagy stagnált (28%) vagy
csökkent (15%) a forgalma. Ez egy viszonylag jelentős és kedvező irányú elmozdulás
a megelőző két évben regisztrált válaszokhoz képest.

A következő ábráról leolvasható, hogy az elmúlt hat év három időszakra tagolható:

 1999. és 2002. között minden évben 50%-ot meghaladta azok aránya, akik
valamilyen mértékű növekedésről számoltak be.
 2003-ban és 2004-ben a pozitív válaszok aránya visszaesett 50% körüli
szintre.
 A 2005-ös évben adott válaszok ismét az 1999. és 2002. közötti, kedvezőbb
időszakra utalnak (bár a stagnálásról számot adók aránya nagyobb).

10.
 E m elkedett-e cége forga lm a a z elm últ egy esztendőben?

% 45
39 40
40
37
35
35 33
31 32
30
30 28 28 2 8
27 26
25 25 24 24
25
22
20
20 19 18 18
17 17
16 15
15 13 12

10

0
Ig e n , szá m o tte vő e n Ig e n , k ic sit N e m , sta g n á lt N e m , c sö k k e n t

1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005.

A részletesebb adatokból jól látható (melléklet, 1. sz. tábla) az is, hogy az elmúlt év
során

 az átlagosnál lényegesen jobban teljesítettek

» a külföldi és a vegyes tulajdonban levő vállalatok, illetve a
szolgáltatási szektorban működők (ezek 73% illetve 69%-a
regisztrált növekedést);

 az átlagosnál sokkal kedvezőtlenebbül alakult

» a megyeszékhelyeken működő vállalatok forgalma (több, mint
negyedük csökkenésről számolt be),
» és a mezőgazdasággal foglalkozók forgalma (csak 39%-uk
jelzett valamilyen mértékű növekedést).

Az egyes cégcsoportok válaszai közötti további jelentős különbségek jól látszanak, ha

a növekedést jelzők szegmensenkénti arányát bemutató táblázatot szemügyre vesszük
(a szélsőséges eredményeket piros és zöld színnel emeltük ki).

11.
 A forgalomemelkedésről beszámolók aránya
a válaszolók egyes csoportjaiban
Számottevő Kismértékű Növekedést
növekedést növekedést jelzők
A válaszolók csoportjai
jelzők jelzők összesen
(%) (%) (%)
Az alkalmazottak száma szerint (fő):
51-100 15 36 51
101-200 17 49 66
201- 23 37 60
Az 2003. évi nettó árbevétel szerint (millió Ft):
-500 7 42 49
501-1000 16 30 46
1001- 21 43 64
Gazdasági ágazat szerint:
ipar 17 39 56
kereskedelem 13 42 55
szolgáltatás 26 43 69
mezőgazdaság 8 31 39
Székhely szerint:
Budapest 18 47 65
megyeszékhely 15 28 43
egyéb város 19 36 55
község 11 54 65
A tulajdonosi szerkezet szerint:
magyar 17 32 49
vegyes 16 57 73
külföldi 19 54 73
Összes megkérdezett
17 40 57
közül:

1.2. A makrogazdasági folyamtokban érzékelt változások a Gyurcsány-

kormány hivatalba lépése óta

A tavalyi év közepén rendhagyó módon (választási ciklustól függetlenül) Gyurcsány

Ferenc személyében új miniszterelnök került a kormány élére. Az ezt követő
makrogazdasági folyamatok megítélésről, azok irányáról kérdeztük a vizsgálatba vont
vállalatvezetőket. Válaszaik megoszlását a következő ábra mutatja.

12.
 Milyen változásokat érzékel a makrogazdasági folyamatokban
a Gyurcsány-kormány hivatalba lépése óta?

javult
a helyzet
7%
romlott a helyzet
36%

nem változott semmi

49%
nem tudom
megítélni
8%

Ha csak a határozott véleménnyel rendelkezőket tekintjük 100%-nak, úgy

válaszaik megoszlása a következő:

Milyen változásokat érzékel a makrogazdasági folyamatokban

a Gyurcsány-kormány hivatalba lépése óta?
(a határozott véleménnyel rendelkezők összetétele)
javult
a helyzet
7%

romlott a helyzet
39%

nem változott semmi

54%

13.
Mindössze 7% azoknak az aránya, akik egyértelműen jobbnak érzékelik a
makrogazdasági folyamatokat a Gyurcsány-kormány hivatalba lépése óta. Intő
jel, hogy ennek ötszöröse azok aránya (36%), akik szerint romlott a helyzet.

 Leginkább azok tartják pozitívnak a makrogazdasági folyamatok alakulását,

akik egy másik kérdésre úgy nyilatkoztak, hogy a kormányzat
gazdaságpolitikája a kedvezőbb az országnak (44%), mint az ellenzéké.

 Leginkább negatívnak viszont azok tartják a makrogazdasági folyamatok

alakulását, akik az ellenzéki gazdaságpolitikáját preferálják (67%-uk szerint
romlott a helyzet, és egyikük szerint sem javult).

1.3. A Gyurcsány-kormány 100 lépés programjának megítélése

Néhány hónapja a kormány az aktuális gazdaságpolitikájának akciótervét a 100

lépés programban foglalta össze és tárta a nyilvánosság elé. Erre vonatkozóan 3
különböző állítással szembesítettük az interjúalanyokat, arra kérve őket, hogy
válasszák ki, melyikkel értenek a leginkább egyet. Az eredményt a következő
ábra mutatja be:

A Gyurcsány-kormány 100 lépés programját illetően melyik állítással ért a

leginkább egyet?

a kormány végre
nem tudom
komoly gazdasági
megítélni
döntéseket hozott
17%
20%

a kormány kapkodó és a kormány csak a

átgondolatlan cselekvés látszatát
intézkedéseket hoz akarja kelteni
35% 28%

Mindössze a válaszadók egyötöde választotta az egyértelműen pozitív

csengésű, „a kormány végre komoly gazdasági döntéseket hozott” állítást. A
másik két – és inkább negatív jellemzést kifejező megállapítást – az
interjúalanyok közel kétharmada jelölte meg. Elég jelentős volt ennél a
kérdésnél a választani nem tudók aránya is (17%).

14.
Csak azok között, akik tudtak válaszolni a kérdésre, mindössze egynegyedük
választotta az inkább pozitív csengésű, „a kormány végre komoly gazdasági
döntéseket hozott” állítást a 100 lépés programra vonatkozóan. A többi
cégvezető valamelyik, a kormányra nézve elmarasztalóbb jellemzést kifejező
megállapítást jelölte meg.

A Gyurcsány-kormány 100 lépés programját illetően melyik állítással ért a

leginkább egyet?
(a határozott véleménnyel rendelkezők válaszainak megoszlása)

a kormány végre
komoly gazdasági
a kormány kapkodó és
döntéseket hozott
átgondolatlan
24%
intézkedéseket hoz
42%
a kormány csak a
cselekvés látszatát
akarja kelteni
34%

A választani tudó interjúalanyok csoportjait vizsgálva a következőket érdemes

kiemelni:
 A „kormány végre komoly gazdasági döntéseket hozott” megállapítást
inkább választották:
» akik szerint az ország számára a kormány gazdaságpolitikája
kedvező (64%),
» a mezőgazdasági cégek vezetői (35%), és
» a községi telephelyű cégek képviselői (32%).
 A „kormány kapkodó és átgondolatlan intézkedéseket hoz” megállapítással
az egész mintára jellemző arányszámnál jelentősen meghaladó arányban
értettek egyet:
» az 501-1000 millió forint árbevételű cégeknél (51%).
 A „a kormány csak a cselekvés látszatát akarja kelteni” megállapítást az
átlagost jelentősen meghaladó mértékben választották:
» a 300 főnél többet foglalkoztató cégeknél (44%), illetve a
» a megyeszékhelyeken levő cégek körében (42%).

15.
1.4. A kormányzati és az ellenzéki gazdaságpolitika összehasonlítása

Bár a kutatás során nem kérdeztünk konkrétan rá a pártpreferenciára, két,

egymást követő kérdés megközelítette ezt – a gazdaságpolitikán keresztül – a
következő megfogalmazásban:
- Ön szerint a kormányzat vagy az ellenzék gazdaságpolitikája kedvezőbb
az országnak?
- Ön szerint a kormányzat vagy az ellenzék gazdaságpolitikája kedvezőbb
az Ön cégének?

Ami a két gazdaságpolitika országra kiterjedő hatását illeti, a következő két ábrán
az összes válasz, illetve az összes érdemi (nem tudom nélküli) válasz
megoszlását láthatjuk:

Ön szerint a kormányzat vagy az ellenzék gazdaságpolitikája kedvezőbb

az országnak?

a kormányzaté az ellenzéké
13% 16%
nem tudom
megítélni
15%

nincs közöttük
lényeges különbség
56%

16.
 Ön szerint a kormányzat vagy az ellenzék gazdaságpolitikája kedvezőbb
az országnak?
(a határozott véleményt nyilvánítók válaszainak a megoszlása)

a kormányzaté az ellenzéké
16% 19%

nincs közöttük
lényeges különbség
65%

Csak a választ adók preferenciáit elemezve a legjellemzőbb válasz szerint nincs

különbség a két politikai irányzat gazdaságpolitikája között – a
megkérdezettek kétharmada kifejezetten ezt állította. A határozott választ
adók közül valamivel többen állították azt, hogy az ellenzék gazdaságpolitikáját
támogatják (19%), mint amennyien a kormányét (16%).

Érdekes, a mezőgazdasági vállalkozások körében senki sem akadt, aki az ellenzék

gazdaságpolitikáját minősítette volna az ország számára kedvezőbbnek.

A kormányzati, illetve az ellenzéki gazdaságpolitika cégükre gyakorolt hatásáról

a legtöbben ugyanúgy nyilatkoztak, ahogy e gazdaságpolitikáknak az egész
országra gyakorolt hatásáról.

17.
 Ön szerint a kormányzat vagy az ellenzék gazdaságpolitikája kedvezőbb
az Ön cégének?

a kormányzaté az ellenzéké
14% 16%
nem tudom
megítélni
14%
nincs közöttük
lényeges különbség
56%

Ön szerint a kormányzat vagy az ellenzék gazdaságpolitikája kedvezőbb

az Ön cégének?
(a határozott véleményt nyilvánítók válaszainak a megoszlása)

a kormányzaté az ellenzéké
16% 19%

nincs közöttük
lényeges különbség
65%

A következő táblázat együtt mutatja be a két kérdésre adott válaszokat. A belső

értékek mutatják az országra nézve kedvező gazdaságpolitikai irányzatot jelölők
válaszait a cégüket illető kérdésre vonatkozóan. A peremszázalékok pedig a teljes
mintához viszonyítva mutatják meg a válaszok megoszlását mindkét kérdésre.

18.
 A kormányzat vagy az ellenzék gazdaságpolitikáját látja kedvezőbbnek?
%
A cégére vonatkozó hatást vizsgálva
Az országra Együttesen
nincs közöttük
vonatkozó hatást a kormányzaté az ellenzéké nem tudta (a teljes
lényeges
vizsgálva kedvezőbb kedvezőbb megítélni mintához
különbség
viszonyítva)
a kormányzaté
88 0 8 5 13
kedvezőbb
az ellenzéké
0 81 13 6 16
kedvezőbb
nincs közöttük
2 5 88 5 56
lényeges különbség
Nem tudja / nem
4 7 24 65 15
válaszolt
Együttesen
(a teljes mintához 14 16 56 14 100
viszonyítva):

A részletes adatok még a következőkre világítanak rá:

 A saját cégére vonatkozó hatást tekintve kevésbé látnak különbséget a
gazdaságpolitikában azok, akik az országot illetően az ellenzék
gazdaságpolitikáját preferálják (a kormány gazdaságpolitikáját előnyben
részesítőkkel szemben).
 A gazdaságpolitikának az országra vonatkozó hatását tekintve a külföldi
tulajdonú cégek 54%-a nem lát különbséget. Ez az arány 64%-ra nő, ha a
cégére vonatkozó hatást vizsgálja – azaz cégüket a pillanatnyi
gazdaságpolitikától többen tartják függetlennek, mint az ország egészét.

1.5. A kormányzat gazdaságpolitikai intézkedéseinek megítélése

Ebben a fejezetben azt vizsgáljuk, hogy milyennek ítélték a vállalatvezetők a

kormányzat gazdaságpolitikai döntéseit, illetve tevékenységének gazdasági kihatásait.

E témaköröket két lépésben vizsgáltuk:

1) először a megkérdezettek spontán válaszait vártuk arra vonatkozóan, hogy a
Gyurcsány-kormánynak mely döntéseit ítélték olyannak, amelyek jelentősen
befolyásolták a gazdaságpolitika alakulását, és véleményük szerint pozitív
vagy negatív hatásuk volt ezeknek a döntéseknek,
2) ezután 10 döntést, illetve állítást soroltunk fel a megkérdezetteknek, s ezek
mindegyikével kapcsolatban kértük az állásfoglalásukat arról, hogy milyen
mértékben értenek egyet velük.

19.
1.5.1. A vállalatvezetők spontán megnyilatkozásai arról, hogy a Gyurcsány-
kormánynak mely döntései befolyásolták jelentősen a gazdaságpolitika
alakulását

Kérdésünkre a 300 vállalatvezető közül 170 nevezett meg olyan

kormányintézkedéseket, amelyről úgy gondolta, hogy jelentősen befolyásolta a
gazdaságpolitika alakulását. 44%-uk nem említett semmilyen döntést, a többiek közül
a legtöbben (az összes megkérdezett 32%-a) csak negatívan értékelt intézkedést
említett, s csupán 15%-uk hozott fel kizárólag pozitív döntéseket.

A megkérdezett vállalatvezetők összetétele aszerint, hogyan ítélték meg a

Gyurcsány-kormány általuk fontosnak tartott
(spontán említett) gazdaságpolitikai döntéseit.

csak
pozitívum
15%
nincs említés pozitívum és negatívum
44% 9%

csak negatívum
32%

Amennyiben a válaszokat összesítve elemezzük (a 170 válaszadó összesen 267

említést adott), láthatjuk, hogy az említések körülbelül kétharmada negatív, s csupán
egyharmada pozitív a kormányra nézve.

20.
 A gazdaság hely zetét befoly ásoló korm ány döntések spontán
em lítéseinek arány a
(E m lítések szám a: 267; E m lítők szám a: 170)

N eg atív an értékeli
64%
P o z itív an értékeli
36%

A következő ábrán arra a 12 kormányintézkedésre vonatkozóan mutatjuk be a rájuk

hivatkozók arányát, amelyeket legalább 6 menedzser, azaz a megkérdezettek legalább
2%-a spontán módon megnevezett.

„Nevezze meg a Gyurcsány-kormány azon döntéseit, amelyek megítélése szerint

jelentősen befolyásolták a gazdaságpolitika alakulását!”
(az egyes döntéseket spontán módon említők %-os aránya)

A gazdaság helyzete és kilátásai szempontjából fontosnak ítélt kormányintézkedések

(spontán említések aránya)

Adó-/járulék-intézkedések (kifejezetten külker. nélkül) 6 14

Gazdaságpolitika összességében 3 4

100 lépés program 4 2

ÁFA fizetés rendszerének változtatása 1 5 Negatív minősítések aránya

Szociálpolitikai döntések 2 2
Támogatások (kifejezetten külker. nékül) 1 4
Pozitív minősítések aránya
Agrárpolitikai döntések 1 3
Nem történek változások érzékelhető eredménnyel 0

Energiaárak (gáz, villany, benzin) változása 0

Pályázatok kiírása / megszüntetése 11

Árfolyampolitikai döntések 11

Külker. intézkedések (vám, export, import) 11

Bázis: 300 válaszadó,
Béremelések 11
a teljes minta
Lakásépítés, lakáshitelek 0

0 100

21.
A Gyurcsány-kormány döntései közül a gazdaságpolitika szempontjából legnagyobb
hatásúnak az adó- és járulék-intézkedéseket (tavalyhoz hasonlóan) tartják –
többségében negatív értékeléssel. Ehhez képest jóval kevesebbszer fordultak elő más
döntések. Közöttük a 100 lépés program a legtöbb pozitív, és az ÁFA fizetés
rendszerének a megváltoztatása a legtöbb negatív említést kapta.

1.5.2. A Gyurcsány-kormány tevékenységének vállalatvezetői megítélése 10 – általunk

megadott – szempontból
A kérdőívben 10 olyan állítást fogalmaztunk meg, amely közvetlenül vagy közvetve
összefüggésben áll a kormány tevékenységével. Ezekről az állításokról véleményt
kértünk mind a 300 megkérdezett menedzsertől.
Az interjúalanyok egy négyfokozatú skálán adhatták meg válaszaikat. A
válaszvariációk a következők voltak:
- teljesen egyetért vele,
- nagyobbrészt egyetért vele,
- nem igazán ért vele egyet,
- egyáltalán nem ért vele egyet.
Az egyes állítások értékelésére vállalkozók aránya 53% és 95% között mozgott.
Legkevesebben az alábbi megállapításokat tudták értékelni:
- a kormány sokat tesz a tőzsde fellendüléséért (válaszolók aránya: 53%),
- a kormány megvédte az EU csatlakozás hátrányos következményeitől az
agrárvállalkozásokat (válaszolók aránya: 73%),
- 100 lépés programjának egészségügyre vonatkozó intézkedései csak
látszatintézkedések (válaszolók aránya: 75%),
A továbbiakban az egyes állítások értékelésére vállalkozók válaszainak a megoszlását
tárgyaljuk.
A következő az egyes állításokat a velük „teljesen egyetértők” csökkenő aránya
szerinti sorrendben szerepeltetjük.

22.
 „Egyetért-e az alábbi kijelentésekkel?”

A közszférában radikális létszámleépítésre lenne szükség. 63 22 9 6

Helyes a kormány gyorsított ütemű sztrádaépítési programja 59 24 8 9

Nem sikerült a minisztériumok működését hatékonyabbá tenni. 50 28 12 10

A 100 lépés program egészségügyi intézkedései csak

40 27 19 14
látszatintézkedések.

A kormány hibája a duzzadó államadósság. 35 25 19 20

A 100 lépés programja alapvetően jó irányba mutat. 31 36 17 16

A 100 lépés program munkaügyi intézkedései a gazdaság

27 29 23 20
kifehérítését célozzák.
A kormány gazdaságpolitikája csökkenti a gazdaság növekedési
26 17 27 30
lehetőségeit.

A kormány sokat tesz a tőzsde fellendüléséért. 9 23 32 36

A kormány az EU csatlakozás során megvédte az

9 15 20 55
agrárvállalkozásokat.

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

Teljesen egyetért vele Nagyobbrészt egyetért vele Nem igazán ért vele egyet Egyáltalán nem ért vele egyet

A válaszok értékelésénél figyelemmel kell lenni arra, hogy a tíz, általunk

megfogalmazott állítás közül
- 5 a kormányra nézve kedvező, míg
- 5 a kormányra nézve kedvezőtlen megállapítás volt.
Az egyetértés kifejezésre juttatása tehát
- az állítások egyik felét illetően elismerő értékítéletet,
- az állítások másik felét illetően kritikus hozzáállást
takart.

Hasonlóképpen, az egyet nem értés is

- egyes esetekben dicséretet,
- más esetekben bírálatot jelentett.

Összességében a kormány megítélésével kapcsolatban a kérdőívben felsorolt 10 állítás

közül
 1 esetében – sztrádaépítés – határozottan pozitív,
 3 esetében inkább pozitív, mint negatív,
 3 esetében inkább negatív, mint pozitív,
 3 esetében – közszféra túlméretezettsége, agrárvállalkozások megvédése
az EU csatlakozás hátrányos következményeitől, minisztériumok
szakszerűsége és hatékonysága – egyértelműen negatív
véleményt fogalmazott meg a véleményét kifejtő menedzserek többsége.

23.
Viszonylag egyetértés mutatkozott abban a tekintetben, hogy
- a közszféra túlméretezett,
- helyes a kormány intenzív sztrádaépítési programja,
- az elmúlt évek során nem sikerült a minisztériumok működését
hatékonyabbá tenni, és
- a kormány nem tudta megvédeni az agrárvállalkozásokat az EU
csatlakozás hátrányos következményeitől.

Megvizsgáltuk azt is, hogy az egyes válaszolói csoportok véleménye között milyen
különbségek észlelhetők.

A következő – összefoglaló jellegű – táblázatban azokat a válaszolói csoportokat

emeljük ki, amelyek az egyes állításokkal az átlagosnál
- sokkal nagyobb arányban, vagy
- sokkal kisebb arányban
értettek „teljesen” vagy „nagyrészt” egyet.

A táblázatnak azokban a celláiban,

- amelyek zöld színnel vannak kiemelve, azoknak a válaszoló csoportoknak a
nevei találhatók, amelyek a tesztelt problémakör tekintetében az átlagosnál
lényegesen kedvezőbben;
- amelyek piros színnel vannak kiemelve, azoknak a válaszoló csoportoknak
a nevei találhatók, amelyek a tesztelt problémakör tekintetében az átlagosnál
lényegesen kedvezőtlenebbül
értékelték a Gyurcsány-kormány tevékenységét.

24.
 Azon menedzsercsoportok, amelyek az Gyurcsány-kormány teljesítményével
összefüggő állításokkal az átlagosnál sokkal nagyobb, ill. sokkal kisebb arányban
értenek („teljes mértékben” vagy „nagyrészt”) egyet
(az egyes állításokkal „teljesen vagy „nagyrészt” egyetértők” %-os aránya)

Azok a menedzsercsoportok, amelyek az egyes állításokkal „teljesen” vagy

Állítások „nagyrészt” az átlagosnál
(egyetértők aránya átlagosan) sokkal nagyobb arányban sokkal kisebb arányban
értenek egyet
- vegyes tulajdonú cégek (50%)
a) A kormány sokat tesz a tőzsde - mezőgazdasági váll.-ok (0%)
- községekben működő cégek (46%)
fellendüléséért. (32%) - ellenzéki gazdpol-t választók (20%)
- 300 fő feletti cégek (42%)

- mezőgazdasági vállalkozások (27%)

b) A kormány hibája a duzzadó
államadósság. (60%)
c) Helyes a kormány gyorsított ütemű
sztrádaépítési programja. (83%)
d) Nem sikerült a minisztériumok
működését hatékonyabbá tenni. (78%)
e) A kormány megvédte az EU
csatlakozás hátrányos
következményeitől az
agrárvállalkozásokat. (24%)
f) A közszféra túlméretezett, ezért
radikális létszámleépítésre lenne
szükség. (85%)
g) 100 lépés programja alapvetően jó
irányba mutat. (67%)
h) 100 lépés programjának
egészségügyre vonatkozó intézkedései
csak látszatintézkedések. (67%)
i) 100 lépés programjának munkaügyi - kormány gazdpol-t választók (76%)
intézkedései a gazdaság kifehérítésének - vegyes tulajdonú cégek (71%)
irányába mutató helyes lépések. (56%) - külföldi tulajdonú cégek (66%)
- ellenzéki gazdpol-t választók (87%)
- 300 fő feletti cégek (72%)
- kormány gazdpol-t választók (95%)
- községekben működő cégek (93%)
- vegyes tulajdonban levő cégek (92%)
- ellenzéki gazdpol-t választók (91%)
- 300 fő feletti cégek (84%)
- kormány gazdpol-t választók (60%)
- kereskedelmi vállalkozások (31%)
- megyeszékhelyeken működő cégek
(30%)
- mezőgazdasági vállalkozások (96%)
- külföldi tulajdonú cégek (90%)
- kormány gazdpol-t választók (94%)
-községekben működő cégek (82%)
-mezőgazdasági vállalkozások (81%)
- ellenzéki gazdpol-t választók (81%)
- szolgáltató cégek (80%)
- kormányzati gazdpol-t választók
(36%)
- ellenzéki gazdpol-t választók (63%)
- kormány gazdpol-t választók (53%)
- mezőgazdasági vállalkozások (67%)
- községekben működő cégek (69%)
- ellenzéki gazdpol-t választók (10%)
- 300 fő feletti cégek (11%)
- Budapesti székhelyű cégek (20%)
- mezőgazdasági vállalkozások (22%)
- ellenzéki gazdpol-t választók (80%)
- szolgáltató cégek (80%)
- max. 500 MFt árbevételű cégek
(80%)
- megyeszékhelyeken működő cégek
(55%)
- 300 fő feletti cégek (60%)
- ellenzéki gazdpol-t választók (69%)
- kormány gazdpol-t választók (36%)
- külföldi tulajdonú cégek (56%)
- ellenzéki gazdpol-t választók (44%)
- max 500 MFt árbevételű cégek
(50%)
- magyar tulajdonú cégek (51%)

j) A kormány gazdaságpolitikája - ellenzéki gazdpol-t választók (84%)

csökkenti a gazdaság növekedési
lehetőségeit. (43%)
- megyeszékhelyeken működő cégek
(51%)
- külföldi tulajdonú cégek (49%)
- kereskedelmi cégek (48%)
- Budapesti székhelyű cégek (47%)
- kormány gazdpol-t választók (14%)
- vegyes tulajdonú cégek (34%)
- egyéb városban működő cégek
(37%)

25.
A táblázat és a mellékletek adataiból leszűrhető néhány megállapítás:
 A Gyurcsány-kormány működésének általunk vizsgált jellemzőit az
átlagosnál gyakrabban értékelték pozitívan
» az ország szempontjából a kormány gazdaságpolitikáját
kedvezőnek ítélők,
» a vegyesvállalatok,
» a községekben működő cégek.

 A Gyurcsány-kormány működésének általunk vizsgált jellemzőit az

átlagosnál gyakrabban értékelték negatívan
» az ország szempontjából az ellenzéki gazdaságpolitikát
preferálók,
» a 300 főnél többet foglalkoztató cégek.

A mezőgazdasági vállalkozások sokszor értékeltek szélsőségesen, hol a kormány

gazdaságpolitikája mellett, hol ellene.

Klaszteranalízis révén mód nyílt olyan homogén csoportok feltárására, melyek

tagjainak viszonylag homogén a hozzáállásuk a Gyurcsány-kormány intézkedéseihez.
Ennek alapján az állapítható meg, hogy a magyarországi menedzserek 6 csoportba
sorolhatók:

A vállalatvezetők összetétele a Gyurcsány-kormány gazdaságpolitikai

lépéseihez való hozzáállásuk szerint
Minden egyes
kormányzati lépést
Határozott mereven elutasító
kormánypárti ellenzékiek
támogatók 10%
22% A sztrádaépítés
kivételével minden
kormányzati lépést
Kritikus hozzáállású elutasító ellenzékiek
kormánypártiak 26%
15% El nem El nem
kötelezettek, kötelezettek,
akik támogatják akik nem támogatják
a 100 lépés programot a 100 lépés programot
13% 14%

A klaszteranalízis érdekes eredménye, hogy a menedzserek kb. fele-fele arányban

tekinthetők a Gyurcsány-kormány támogatóinak és ellenzőinek.

26.
1. csoport: „Határozott kormánypárti támogatók” (a vállalatvezetők 22%-a)
A kormányzati gazdaságpolitika feltétlen hívei.
Minden tekintetben támogatják a kormányt és a 100 lépés programját.
Szükségesnek tartják ugyanakkor a közszféra túlméretezettségének megszűntetését. A
többi csoportnál lényegesen kisebb mértékben kritizálják a minisztériumok működését
és az állam eladósodását.

2. csoport: „Kritikus hozzáállású kormánypártiak” (a vállalatvezetők 15%-a)

A legfontosabb kérdésekben (a kormány általános gazdaságpolitikája, államadósság
kezelése, 100 lépés program iránya) határozottan kormánypártiak.
Egyes részterületeken (pl. agrárpolitika, minisztériumok, tőzsde, egészségpolitika)
viszont meglehetősen kritikusak.

3. csoport: „100 lépés programját támogató el nem kötelezettek” (a

vállalatvezetők 14%-a)
Ők tartják leginkább szükségesnek a közszféra túlméretezettségének
megszűntetését. Sok kérdésben kritikusak. Úgy érzik a kormány nem védte meg az
agrárvállalkozásokat az EU-csatlakozás káros következményeitől. Bírálják a
minisztériumok működését is.
Ugyanakkor a 100 lépés program minden tekintetben élvezi a bizalmukat.

4. csoport: „100 lépés programját nem támogató el nem kötelezettek” (a

vállalatvezetők 26%-a)
Legkevésbé a minisztériumok munkájával elégedettek.
Ugyanakkor nem gondolják, hogy a kormány gazdaságpolitikája visszafogná a
gazdaságot.
A 100 lépés program egészségügyi és munkaügyi részével kapcsolatban erőteljesen
kritikus a hozzáállásuk.

5. csoport: „A sztrádaépítés kivételével minden kormányzati lépést elutasító

ellenzékiek” (a vállalatvezetők 22%-a)
Az ellenzéki gazdaságpolitika hívei.
A sztrádaépítést erőteljesen támogatják.
Emellett csupán a 100 lépés program munkaügyi intézkedéseit figyelik némi
empátiával.
Erősen kritikusak az egészségügyet, az agrárkérdéseket és az államadósságot
illetően.

6. csoport: „Minden kormányzati lépést elutasító ellenzékiek” (a vállalatvezetők

10%-a)
Az ellenzéki gazdaságpolitika hívei.
Minden kormányzati lépést és tervet elutasítanak, még a sztrádaépítést is. Érdekes
módon viszont a közszféra túlméretezettsége nem zavarja őket.
27.
2. Jövőbeni várakozások

2.1. Számítanak-e arra a vállalatvezetők, hogy a következő évben növekszik a

cégük forgalma, és ha igen, akkor mi lesz a forgalom növekedésének a
forrása?

A megkérdezetteknek 58%-a vár forgalomfelfutást a következő évben. Ez körülbelül

megegyezik azzal az értékkel, amennyien a mostani felmérésben, az elmúlt évre
vonatkozóan forgalomemelkedésről számoltak be (57%).

„Számít-e arra, hogy a következő évben növekszik cége forgalma?"

Válaszok Százalék
Igen 58
Nem 42
Összes válasz 100

A hasonló kérdésre a korábbi években adott válaszokat is figyelemmel kísérhetjük a

következő grafikonon.

A forgalomfelfutást váró cégek aránya az évenkénti felmérések során

S zám ít-e a rra , hogy a következő évben növekszik cége forga lm a ?

% 70
61 62
60 58
52 54 52
50

40

30
20*
20

10

0
1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005.
*2002-ben - am ikor februárban történt az adatfelvétel - nem az volt a kérdés, hogy a következő évben szám ít-e
forgalom növekedésre, hanem hogy a választásokig szám ít -e erre.

Idei felmérésünk során tehát az elmúlt évek elvárásainak legmagasabb értékeit

közelíti meg, de elmarad a tavalyi előrejelzéstől.

28.
Forgalomemelkedésre
 legnagyobb arányban a következő cégek számítanak:
- ahol a kormányzati gazdaságpolitikát látják az ország számára
kedvezőbbnek (75%),
- amelyek az elmúlt évre vonatkozóan is forgalmuk (kismértékű)
emelkedéséről számoltak be (74%).
 legkisebb arányban a következő cégek számítanak:
- amelyeknek tavaly stagnált a forgalmuk (57%),
- amelyeknek már tavaly is egyértelműen csökkent a forgalmuk
(56%),
- megyeszékhelyeken működő cégek (56%).

Továbbá összefüggések figyelhetők meg a várt forgalomemelkedés és a cég jellemzői

között. Tehát annál inkább számítanak forgalomnövekedésre:
- minél nagyobb hányadú a külföldi tulajdon,
- minél nagyobb volt a 2004. évi árbevétel,
- minél kisebb létszámú a cég.

A cégek forgalmának elmúlt évi alakulása tehát erősen befolyásolja a

várakozásokat.

Ez utóbbi összefüggést számszerűen is bemutatjuk a következő táblában:

A következő évre várható forgalomalakulás és az elmúlt évi forgalomalakulás

összefüggése
(a válaszok százalékos megoszlása)

A cég forgalmának Forgalomnövekedésre Nem számít

Összes
változása az elmúlt számít forgalomnövekedésre
válasz
egy évben a következő évben
Számottevően nőtt 59 41 100
Kicsit nőtt 74 26 100
Stagnált 43 57 100
Csökkent 44 56 100
Együtt 58 42 100

Ahogy az eddigi felmérések során, úgy az idén is megfigyelhető, hogy az előző évi
sikerek vagy kudarcok jelentősen befolyásolják, de nem határozzák meg a várható
kilátások megítélését. A cégek közötti polarizáció feltehetően tovább folytatódik.

A cégének forgalomnövekedésére számító menedzserektől megkérdeztük, hogy

szerintük mi lesz a forgalomnövekedés forrása.

29.
 „Mi lesz az Ön által várt forgalomnövekedés forrása?”

Válaszok Százalék
Belföldi értékesítés 46
Külföldi értékesítés (export) 29
Mindkettő 26
Összes válasz 100

Látható, hogy
 a belföldi értékesítés szerepe nagyobb, hiszen az a forgalomemelkedést váró
cégek 46+26=72%-ánál járul hozzá (teljes egészében, vagy részben) a kedvező
irányú változáshoz, míg
 a külföldi értékesítés felfutását ugyanezen cégek vezetői közül kevesebb, azaz
29+26=55%-a várja.

Ha e felmérési adatokat az előző évek adataival összevetjük, akkor a következő képet

kapjuk:

A várt forgalomnövekedés forrása

(az egyes válaszok aránya a forgalomfelfutást várók számához viszonyítva, az
évenkénti felmérések során)

A forga lom növekedésének m elyek lesznek a forrása i?

% 70
62 62
60 57
53
51
50 48
46

40
29
30 26 27
25 25 25 26 26
23 22
20
20 18 18
12
10

0
A kü lfö ld i értékesítés A b elfö ld i értékesítés M in d kettő
(exp o rt)
1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005.

Az adatok jól mutatják, hogy forgalomnövekedést továbbra is főként a belföldi

értékesítés felfutásától várnak a cégek, noha a vizsgált időszakban e várakozás a
legalacsonyabb arányú, a tavalyihoz képest jelentős a visszaesés. Ugyanakkor a
külföldi piacokat illetően idén a legoptimistábbak a megkérdezettek.

30.
2.1.1. A belföldi értékesítés, mint a várható forgalomfelfutás ösztönzője

Az értékesítésből származó árbevétel várható növekedése

 leginkább a szolgáltató (79%) és a kereskedelmi (69%) cégek,
 legkevésbé az ipari (24%) és az ellenzéki gazdaságpolitikát preferáló (26%)
cégek esetében tulajdonítható kizárólag a belföldi értékesítés növekedésének.

A belföldi értékesítésből származó forgalom növekedését váró menedzserektől e

növekedés forrására is rákérdeztünk.

„Mi lesz a belföldi értékesítésből származó forgalomnövekedés forrása?”

Válaszok Százalék
Piaci magánszereplők megrendelései 68
Állami, önkormányzati megrendelés (közbeszerzési eljárás) 7
Mindkettő 25
Összes válasz 100

A belföldi értékesítés felfutása jórészt a piaci magánszereplők megrendeléseinek

lesz köszönhető.

Az elmúlt évi felmérés adataival való összevetés a következő eredményt hozta:

A várt belföldi értékesítésből származó forgalomnövekedés feltételezett forrása

(az egyes válaszok %-os aránya az évenkénti felmérések során)

31.
 A belföldi értékesítésből szárm a zó forga lom növekedésének m i lesz a
forrása ?
%
80 75
70 68
70 66 65 64 63
60
50
40
31
26 28 27
30 24 25
18
20
8 7 8 9 7
10 6 5
0
P ia c i m a gá ns ze re plők Á lla m i, önk orm á nyza ti M indk e ttő
m e gre nde lé s e i m e gre nde lé s (k özbe s ze rzé s i
e ljá rá s )

1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005.

A piaci magánszereplők megrendelései jelentik továbbra is a belföldi forgalomfelfutás

fő forrását.

2.2. Terveznek-e a cégek beruházást a következő 12 hónapban?

Nyilván a gazdasági várakozásokkal is összefügg, hogy terveznek-e a cégek

beruházást a következő 12 hónapban.

„Tervez-e a cége beruházást a következő 12 hónapban?”

Válaszok Százalék
Igen, jelentőset 30
Igen, de nem jelentőset 40
Nem tervez 30
Összes válasz 100

Jelentős beruházást a megkérdezettek 30%-a, kisebb beruházást 40-41%-a tervez a

következő 12 hónap során, ami együtt az elmúlt hét év harmadik legmagasabb adata
(pl. magasabb, mint az elmúlt két évben).

32.
 Tervez-e a cége beruházást a következő 12 hónapban?

% 45
40 40 41
39
40
37 36 35 35 35
33 33 34 34
35 32
31
30 30
30 28 28
27

25 23

20

15

10

0
Igen, jelentőset Igen, de nem jelentőset Nem tervez
1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005.

A nagyobb (árbevételű, létszámú) cégek továbbra is nagyobb arányban terveznek

beruházást, mint a kisebb méretű vállalkozások.

33.
2.3. Terveznek-e létszámnövelést a következő 12 hónapban?

Az is összefügg a gazdasági várakozásokkal, hogy terveznek-e a cégek

létszámnövelést a következő 12 hónapban.

T ervez-e a cége létszám növelést a következő 12 hóna pba n?

% 80

70 68
65 65

60

50

40

30

17 18 19
20
9 8 10
10 7 7 7

0
Igen, jelentőset Igen, de nem jelentőset N em terv ez Épp ellenkezőleg,
leépítést terv ez
2003. 2004. 2005.

Láthatjuk, hogy a vizsgált három év eredményei között alig van eltérés. A

megkérdezettek kétharmada sem létszámbővítést, sem létszámleépítést nem
tervez.

Megfigyelhető kapcsolat a cégek adottságaival illetve várakozásaival: annál inkább

terveznek létszámbővítést,
 minél nagyobb volt a cég árbevétele 2004-ben.
 minél inkább számítanak az adó és tb-teher csökkenésére.

Létszámnövelést elsősorban
 a kereskedelemben működő cégek (38%),
 a külföldi vállalatok (34%),
terveznek.

34.
2.4. Tartanak-e attól, hogy a makrogazdasági folyamatok kedvezőtlenül
érintik cégük gazdálkodását?

Kérdésünkre a következő megoszlásban érkeztek a válaszok:

„Tart-e attól, hogy a makrogazdasági folyamatok (növekedés, költségvetési

hiány, folyó fizetési mérleg hiánya, infláció stb.) úgy alakulnak, hogy az
kedvezőtlenül érinti cége gazdálkodását?”

Válaszok Százalék
Igen, a gazdálkodási környezet romlani fog 32
Igen, vannak erre mutató jelek, de komoly aggodalomra nincs ok 27
Ha vannak is ilyen jelek, cégünket ezek a folyamatok nem érintik 9
Nincsenek aggodalomra okot adó jelek 30
A makrogazdaság kifejezetten jó irányba halad 2
Összes válasz 100

A megkérdezett vállalatvezetőknek ezúttal alig harmada tekinthető kifejezetten

borúlátónak, ami jelentős csökkenés az elmúlt két évhez képest. A kifejezett
pesszimizmus tehát visszaszorulóban van, akik érzékelnek kedvezőtlen
tendenciákat, azok sem tulajdonítanak azoknak drámai hatást – legalábbis cégük
kilátásait illetően.

T a rt-e a ttól, hogy a m a gya rországi m a kroga zda sági folya m a tok úgy
a la kulna k, hogy a z kedvezőtlenül érinti cége ga zdálkodását?
%
60
52
50
43
40 37
31 33 32 33 32 30 31
29 30 27
30 24 23
22 21 21
20 1515 15
16 16 14
9 9 9 10
10 7
4 2
2 1 3 2
0
Ige n, a Ige n, v a nna k e rre H a v a nna k is N inc s e ne k A
ga zdá lk odá s i m uta tó je le k , de ilye n je le k , a ggoda lom ra m a k roga zda s á g
k örnye ze t k om oly c é günk e t e ze k a ok ot a dó je le k k ife je ze tte n jó
rom la ni fog a ggoda lom ra folya m a tok ne m irá nyba ha la d
ninc s ok é rintik

1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005.

A makrogazdasági folyamatokat illetően a legnagyobb arányban pesszimistának azok

a vállalatvezetők mutatkoztak,
35.
  akik az ellenzéki gazdaságpolitikát tartják az ország szempontjából
kedvezőbbnek (83%),
 akik mezőgazdaságban tevékenykednek (73%),
 akik 101-200 fős középvállalatok menedzserei (70%),
 akik 501-1000 M Ft árbevétel közötti cégeket vezetnek (69%).

2.5. Számítanak-e arra a vállalatvezetők, hogy egy év múlva az infláció

kisebb lesz, mint most?

Inflációmérséklődésben a vállalatvezetők közel négyötöde bízik. A megkérdezett

menedzserek többsége kismértékű inflációcsökkenést valószínűsít.

„Számít-e arra, hogy másfél év múlva az infláció kisebb lesz, mint most?”

Válaszok Százalék
Igen, számottevően 3
Igen, de csak egy kicsit 47
Lényegében szinten marad 33
Nem, növekedni fog 17
Összes válasz 100

Az infláció kisebb-nagyobb mértékű csökkenésre számítanak leginkább

 akik a kormányzati gazdaságpolitikát tartják az ország szempontjából a

kedvezőbbnek (76%),
 a részben (63%) vagy teljesen (58%) külföldi tulajdonban levő cégeknél, és
 a községekben működő vállalkozásoknál (59%).

Érdekes képet kapunk, ha az idei válaszmegoszlást a korábbi évek megfelelő adataival

vetjük össze:

2.6. Mennyi lesz a 2005-ös év egészében az éves infláció?

A megkérdezettek közel kétharmada tudott csak válaszolni arra a kérdésre, hogy

szerintük mekkora infláció várható a 2005-ös év egészére. Becsléseik megoszlását a
következő ábra mutatja be.

36.
 M ennyi lesz a z év egészében a z éves infláció?

35%

30% 29%
27%
25% 25%
25%

20%
2004.
16%
2005.
15% 13% 14%
11%
10% 9%
6%
5% 5% 4%
5% 4% 3%
2% 2% 2%
0%
m a x . 3 % 3 ,5 -4 % 4 ,5 -5 % 5 ,5 -6 % 6 ,5 -7 % 7 ,5 -8 % 8 ,5 -9 % 9 ,5 -1 0 % 1%
fe le tt

A megkérdezett vállalatvezetők több, mint negyede 4,5-5% közé tette az idei infláció
általa prognosztizált mértékét. Tágabb keretek szerint: a megkérdezettek több, mint
kétharmadának 5% alatti az elvárása. 2004-hez viszonyítva feltűnik, hogy az egész
évre várt infláció mértéke alacsonyabb sávban mozog.

A válaszok átlaga 5,26%, a medián 5%, a módusz 5%.

Az átlag és a medián az egyes válaszolói szegmenseket külön tekintve 4,0-6,3%-os

intervallumban mozog. Továbbá:
 a legszélsőségesebb becslések az ország számára kedvezőbb gazdaságpolitikai
irányzat megítélésétől függenek (átlagok: 4,43%-6,20%).
 emellett a legalacsonyabb inflációt a szolgáltató szektorban és az 1 milliárd
forint árbevételnél nagyobbal rendelkező cégeknél várják (4,85%).
» Úgy tűnik, az inflációs várakozás összefügg az éves bevétellel:
minél magasabb egy cég árbevétele, annál alacsonyabbak az
inflációs várakozásai.

A tapasztalatok szerint a medián mutatója a leginkább megbízható. A menedzserek

által prognosztizált éves inflációs ráta, amelyet a 2003. évi felmérés kivételével
minden évben vizsgáltunk (a válaszokból végzett medián-számítás alapján)
 1999-ben 11% volt,
 2000-ben 9% volt,
 2001-ben 10% volt,
 2002-ben 7,5% volt,
 2004-ben 6,5% volt,
tehát minden évben legfeljebb 1%-kal bizonyult alul-, vagy túlbecsültnek.

37.
2.7. Számítanak-e arra a vállalatvezetők, hogy a következő években enyhül az
adó- és TB-teher?

A vállalatvezetőknek körülbelül a fele a következő években az adó- és TB-terhek kis

mértékű csökkenésére számít, közel harmaduk pedig nem számít változásra. Jelentős
csökkenésre 6%, növekedésre pedig 18% számít.

„Számít-e arra, hogy a következő években enyhül az adó- és TB-teher?”

Válaszok Százalék
Igen, jelentősen 6
Igen, de csak egy kicsit 42
Lényegében szinten marad 34
Nem, sőt némileg növekszik is 18
Összes válasz 100

Ha a válaszok megoszlását összevetjük a korábbi évek felméréseinek adataival, akkor

a következő eredményt kapjuk:

S zám ít-e a rra , hogy a következő években enyhül a z a dó- és tb-teher?

%
60
51
50
41 42 40 39
40 38 37 38 38
36
34
30 29 30
30
25
22
20 18
14 12
12 11
9 10 10 10 10
10 6 6

0
Ige n, je le ntős e n Ige n, de c s a k e gy Lé nye gé be n s zinte n N e m , s őt né m ile g
k ic s it m a ra d növ e k s zik is

1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005.

Összességében azt a megfigyelést lehet tenni, hogy az adó és TB-járulékok

valamilyen mértékű csökkenését a 1999-2003 közötti időszaknak megfelelő számú
megkérdezett vár. Ez a tavalyi évhez képest egy pesszimistább várakozást jelent,
jelentősen megnőtt azoknak az aránya, akik a befizetések növekedését várják.

A szegmensek adati szerint TB- és adóterhek jelentős vagy kismértékű csökkenésére

ezúttal

38.
  legnagyobb arányban
-a kormány gazdaságpolitikáját az ország szempontjából kedvezőbbnek
tartók (10+54=64%), és
- a maximum 500 millió Ft árbevétellel rendelkező cégek (9+52=61%);
 legkisebb arányban
- a mezőgazdasági (33%) és a községi székhelyű (34%) cégek (ezeknél a
jelentős csökkenést senki sem jelölte),
- a 501-1000 millió Ft árbevételű cégek (6+28=34%) számítanak..

Érdekes, hogy a mezőgazdasági megkérdezettek közül senki sem számít adó-, illetve
TB terhek növekedésre, jóllehet a jelentős csökkenésre számítók aránya is csekély. Ez
így alakult 2004-ben is.

2.8. Az erős, vagy a gyengébb forintárfolyamot tartják kívánatosnak?

A vállalatvezetők véleményét kikértük arról, hogy cégük szempontjából az erős, vagy

a gyengébb forintárfolyam a kívánatos. A következő válaszlehetőségeket soroltuk fel:

1/ A 250 forint alatti euróban vagyok érdekelt

2/ 250 és 260 forint közötti euróban vagyok érdekelt
3/ 260 és 270 forint közötti euróban vagyok érdekelt
4/ 270-280 forint feletti euróban vagyok érdekelt
5/ 280 forint feletti euróban vagyok érdekelt
6/ Nem befolyásolja a forintárfolyam a vállalatomat

A megkérdezettek 28%-a azt mondta, hogy cégére nincs hatással a forintárfolyam,

ami egy 2003 óta tartó növekvő trend eredménye. Elsősorban a szolgáltató szektorban
működő vállalatok nyilatkoztak így (42%-uk, ez hasonlóan alakult tavaly is).

39.
„Az Ön vállalata szempontjából erős, vagy a gyengébb forintárfolyam a kívánatos?”
(a válaszok megoszlása)
Az Ö n válla la ta szem pontjából a z erős va gy a gyengébb
forintárfolya m a kívána tos?
N em befoly ásolja
a forintárfoly am a
v állalatát
100%

90% 16 280 forint feletti

22
28 euróban érdekelt
80%
15
70% 1 18 270 és 280 forint
11 15 közötti euróban
60% 2 érdekelt
11 6
50% 5
20
260 és 270 forint
40% 16 15 közötti euróban
érdekelt
30%

20% 250 és 260 forint

37 közötti euróban
32 31
10% érdekelt

0% A m inél erősebb,
2003. 2004. 2005. 250 forint alatti
euróban érdekelt

A vállalatvezetőknek, az a 72%-os csoportja, amely úgy vélte, hogy nem közömbös a

cége számára a Forint/Euro árfolyam, többségében 260 Forint alatti Euro árat
preferálnának.

A 260 Ft/Euró alatti árfolyam, tehát az erős forint értelemszerűen azoknak igazán
kedvező, akik a magyar piacon kívánják forgalmukat – bizonyára külföldi
beszerzésekre alapozva – felfuttatni.

A 280 Ft/Euro feletti árfolyam, tehát a gyenge forint főleg az exportőröknek

kedvező. A külföldi piacokon cégük forgalomfelfutását várók közül az átlagos
(20%-nál) nagyobb arányban (30%-ban) nyilatkoztak így.

Ugyancsak a gyenge forintot tartják kedvezőnek

- a községekben működő cégek (34%-uk nyilatkozott így), és
- a mezőgazdasági cégek képviselői (33%),
feltételezhetően abból a meggondolásból, hogy ez gyengítené a külföldi konkurencia
magyarországi pozícióit.

40.
2.9. Mikor lenne a célszerű időpontja az Eurora való áttérésnek?

A megkérdezett cégvezetők 87%-a válaszolt arra a kérdésre, hogy mikor lenne a

célszerű időpontja az Eurora való áttérésnek. Az elhangzott válaszok megoszlását a
következő ábra mutatja be:

V élem énye szerint m ikor lenne a célszerű időpontja a z E uróra va ló

áttérésnek?
%
60
51
50

40

30 25

20 15

10 5 5

0
2 0 1 0 -b e n C sa k 2 0 1 1 -b e n C sa k 2 0 1 2 -b e n C sa k 2 0 1 2 u tá n N e té rjü n k á t a z
E u ró ra

A cégvezetők fele a kérdezéskor felkínált legkorábbi időpontot, 2010-et jelölte

meg a legcélszerűbbnek, hogy az ország hivatalos fizetőeszközének az Eurora
térjen át. A válaszok kissé polarizáltak, mert az második legnagyobb csoport – a
választ adók egynegyede – a 2012 utáni időpontot jelölte meg. A tavalyi kérdezés
során még korábbi időpontok szerepeltek, így az összehasonlítás nem lehet
egyértelmű, de megjegyzendő: akkor is a legkorábbit, 2008-at választották a legtöbben
(38%).

A 2010-et, mint az Euróra való áttérés időpontját legtöbben a mezőgazdasággal

foglalkozók között választották (72%).

A 2012 utáni áttérést pedig legtöbben a kereskedelmi szektorban jelölték meg

(36%).

41.
2.10. Az EU-csatlakozás hatása a magyar vállalatokra

2003-ban és 2004-ben még az EU-csatlakozás várható hatásaira kérdeztünk, idén már

a tapasztalatokról beszélhettek az interjúalanyok. Az alábbi ábra az erre vonatkozó
adatokat mutatja be.

Mit gondol, összességében hogyan érintette az Ön cégét az EU-csatlakozás?*

%
60

49
50
41
40 37
34 32
29 28
30 26
24

20

10

0
Javította a helyzetét Nem érintette érdemben Megnehezítette a helyzetét
* 2003-ban és 2004-ben a kérdés a várható EU-csatlakozás 2003. 2004. 2005.
vélt hatásaira vonatkozott

Az EU-csatlakozás közvetlen hatását illetően a korábbi években optimistán

nyilatkozók részéről illúzióvesztés, a korábbi pesszimisták részéről megnyugvás
érzékelhető: mind a pozitív, mind a negatív tapasztalatokról beszámolók aránya
csökkent.

Ugyanakkor az EU-csatlakozás ma már a vállalatvezetők csaknem fele (49%-a) szerint

érdemben nem hatott a cégükre (sem pozitív, sem negatív értelemben). Ez az
arányszám tavaly még 8, tavalyelőtt pedig még 20 százalékponttal volt alacsonyabb,
mint most.

Helyzetük javulását az átlagot jelentősen meghaladó mértékben

- az exportpiacaik fejlődésére számítók (49%), és
- a külföldi tulajdonban levő cégek (45%)
érzékelték.

Helyzetük nehezedését legnagyobb mértékben

- a mezőgazdasági (57% - bár itt tavaly nagyon jelentősek voltak a
várakozások), és
- a községi telephelyű (40%)
cégeknél látják.

42.
Az a 68 vállalatvezető, aki szerint az EU-csatlakozás kedvező volt cége számára, a
következőkre hivatkozott:

Az EU-csatlakozás előnyeit érzékelő vállalatvezetők indokai

(az egyes indokokat említők %-os aránya a kedvező hatást tapasztalók közül)

Miért gondolja, hogy javította az Ön cégének helyzetét az EU-csatlakozás?

A szabályozás / adminisztráció
45
egyszerűbb lett

Bővült a piac / lehetőségek nyíltak 31

Az import egyszerűbb lett 12

Pályáztatási rendszer / tenderezés

6
miatt
A termelékenység / hatékonyság
3
növekedett
Az adminisztráció/szabályozás
1
szigorúbb lett

Egyéb 7

NT/NV 1

0 10 20 30 40 50

Az EU-csatlakozásról cégére nézve jó tapasztalatokkal rendelkezők közel fele (45%)

indokként a szabályozás, adminisztráció egyszerűbb válását említette. Ezt a piacok és
lehetőségek bővülése követte (ez az érv a tavalyi felmérés alkalmával, még a
várakozás időszakában a leggyakoribb volt).

Az a 138 vállalatvezető, aki szerint az EU-csatlakozásnak nem volt cégére lényeges

hatása, a következőképpen érvelt:

43.
 Az EU-csatlakozás hatásaként sem előnyt, sem hátrányt nem tapasztaló
vállalatvezetők indokai
(az egyes indokokat említők %-os aránya a változatlan piaci környezetet megítélők
közül)

Miért gondolja, hogy nem érintette az Ön cégét az EU-csatlakozás?

Nem volt hatással helyzetünkre / tevékenységünkre 80

Csak belföldi piacaink vannak 9

Bővült a piac / lehetőségek nyíltak 4

A szabályozás / adminisztráció egyszerűbb lett 1

Az adminisztráció/szabályozás szigorúbb lett 1

Nem igazán nyíltak lehetőségek 1

Pályáztatási rendszer / tenderezés miatt 1

Egyéb 1

NT/NV 3

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

Akik tehát változatlan piaci környezetet látnak, leggyakrabban érvként azt hozták fel,
hogy a tevékenységük miatt nem érintette őket az EU csatlakozás, például csak
hazai piacra szállítanak és ezen a piacon szerintük lényeges változás következett be.

Az a 79 vállalatvezető, aki szerint az EU-csatlakozás hátrányos volt cége számára, a

következőképpen érvelt:

44.
 Az EU-csatlakozás cégükre nézve negatív tapasztalattal bírók indokai
(az egyes indokokat említők %-os aránya a kedvezőtlen hatásokat tapasztalók közül)

Miért gondolja, hogy megnehezítette az Ön cége helyzetét az EU-csatlakozás?

Az értékesítés nehezebb lett / intenzívebb lett a verseny 56

Az adminisztráció/szabályozás szigorúbb lett 9
Csökkenő támogatások 6
Ellentmondások vannak a szabályozásban 5
A szabályozás / adminisztráció egyszerűbb lett 4
Az import egyszerűbb lett 4
Nem igazán nyíltak lehetőségek 4
A mezőgazdaságnak kedvezőtlen a helyzete 3
Bővült a piac / lehetőségek nyíltak 1
Pályáztatási rendszer / tenderezés miatt 1
Egyéb 17
NT/NV 1

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

A csatlakozásban főként problémát látó vállalatvezetők leggyakoribb indoka (56%) az

volt, hogy kiéleződött a cégek közötti verseny (ez egyébként megfelel a tavaly még
csak várható EU-csatlakozás negatívumaitól tartók domináns válaszának). A
következő indok ettől lényegesen lemaradva a válaszadói csoport alig egy tizedére
jellemző: szerintük az adminisztráció/szabályozás szigorúbb lett.

2.11. Milyen kormányzati segítségre lenne szüksége a vállalatoknak a

nagyobb eredményességhez?

Megkérdeztük interjúalanyainkat arról is, hogy milyen kormányzati segítségre lenne

szükségük ahhoz, hogy cégük még eredményesebb legyen? Konkrétan rákérdeztünk
nyolc lehetséges segítségi/támogatási formára, így
- az adócsökkentésre,
- a TB-járulék csökkentésére,
- az állami támogatásra,
- az állami megrendelésre,
- a kedvezményes hitelekre,
- a piaci hitelekre, kedvezőbb kamatfeltételekkel,
- a jogszabályváltozásokra és
- az importkorlátozásra.
Mindezeken túl egyéb válaszok, ötletek, javaslatok megfogalmazására is lehetőséget
biztosítottunk.

45.
A következő ábrán az idei mellett az elmúlt 6 év válaszarányait is feltüntettük.

A különböző típusú kormányzati segítséget igényelők %-os aránya az évenkénti

felmérések során

M ilyen korm ányzati segítségre lenne szükség ahhoz, hogy cége m ég

eredm ényesebb legyen?
%
100 95
85 88 87
90 81787978 81 81 82
76
80 67 72 71
70
60 56 555351 54 5351 52 53 55
48 49 4949 50 47 48
50 45 42
43
40 3738
31 30 28 26 27 28
30 25 23
2020 22 22 22 16 16 21
21 18 1518
20 11 14 11 11 9 10
10
0

Egyébre
csökkentésére

Kedvezményes
A tb-járulék
Adócsökkentésre

kamatfeltételekkel

Importkorlátozásra
Állami támogatásra

hitelekre

Jogszabályváltozáso
Piaci hitelekre,

Állami megrendelésre
kedvezőbb

kra

1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005.

Első ránézésre a legfeltűnőbb az, hogy a jogszabály-változtatásokat kivéve a

felsorolt kormányzati segítségek közül valamennyit jóval kisebb arányban
igénylik a megkérdezettek, mint korábban. Úgy tűnik, hogy a vállalkozók kezdik
elfogadni: nem elsősorban a kormányzattól kell várniuk helyzetük javítását.

Viszonylag a legtöbben (56%) továbbra is adócsökkentést szeretne, amit közel

azonos említési gyakorisággal a tb-járulék csökkentése követ (48%).

Egyéb, a kérdőíven fel nem sorolt kormányzati segítségként leggyakrabban a

„stabilabb gazdasági feltételeket/szabályozásokat” említették a megkérdezettek.

Ha az idei felmérés során kapott válaszokat szegmensenkénti összehasonlításának

kiugró értékeit a következő táblázat mutatja:

46.
 Egyes kormányzati segítség típusokra való igény a vizsgált szegmensekben
%
Kormányzati segítség
Kiemelkedően sokan
(átlagosan hányan tartják Alig tartják szükségesnek
tartják szükségesnek
szükségesnek)
Adócsökkentés (56%) kereskedelmi cégek (67%) 101-200 fős cégek (44%)
vegyes tulajdonú cégek
(45%)
TB-járulék csökkentése kereskedelmi cégek (62%) szolgáltató cégek (33%)
(48%) vegyes tulajdonú cégek
(37%)
Állami támogatás (31%) mezőgazdasági cégek szolgáltató cégek (10%)
(67%) Budapesti székhelyű cégek
(16%)
Kedvezményes hitel (30%) kereskedelmi cégek (49%) az ellenzéki gazdpol.-t
preferálók (19%)
Budapesti cégek (20%)
külföldi cégek (20%)
Piaci hitel, kedvezőbb kereskedelmi cégek (53%) szolgáltató cégek (10%)
kamatfeltétel (28%) az ellenzéki gazdpol.-t
preferálók (15%)
külföldi cégek (17%)
Budapesti cégek (18%)
Jogszabály-változtatások kereskedelmi cégek (42%) szolgáltató cégek (13%)
(20%) Budapesti cégek (13%)
ipari cégek (13%)
Állami megrendelések kereskedelmi cégek (30%)
(18%) vegyes tulajdonú cégek
(29%)
Importkorlátozás (11%) mezőgazdasági cégek szolgáltató cégek (2%)
(26%) Budapesti cégek (2%)
községekben működő cégek külföldi cégek (5%)
(21%) vegyes tulajdonú cégek
(5%)

Tehát a legtöbben adócsökkentést várnak segítségül a kormánytól, hogy cégük még

eredményesebb lehessen. Ezen belül az egyes adótípusok említésének számát mutatja
a következő diagram.

47.
 Melyik adóteher csökkentésére lenne szükség ahhoz, hogy cége még
eredményesebb legyen? (Spontán említések)

SZJA / bérekhez kapcsolódó 29

az összes típusú 29
iparűzési 23
ÁFA / értékesítéshez kapcsolódó 19
társasági 13
jövedéki 2
innovációs 1
tökejövedelemhez kapcsolódó 1
Egyéb 7

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

Az adócsökkentést várók több, mint negyede említette a bérekhez kapcsolódó

adót, illetve ugyanennyien várják kevésbé konkrét megjelöléssel az összes típusú adó
csökkentését.

A tb-járulékok csökkentését 144 megkérdezett tartja szükséges kormányzati

segítségnek. Rákérdeztünk arra, hogy azon belül melyiknek a változtatását tartaná
fontosnak. A válaszokat a következő diagram mutatja be.

Melyik TB járulék csökkentésére lenne szükség ahhoz, hogy cége még

eredményesebb legyen? (Spontán említések)

TB járulék (részletezés nélkül) 50

Nyugdíjjárulék 36

Egészségbiztosítás 19

EHO 10

Egyéb 2

NT/NV 2

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

48.
A csökkentendő, nem részletezett járuléktípusokat a válaszadók fele említette, és
harmada a nyugdíjjárulékot.

Attól a 60 megkérdezettektől, aki azt jelezte, hogy jogszabályváltozásokra lenne

szükség, megkérdeztük, hogy milyen jogszabályok módosítását látná szükségesnek. A
válaszokat a következő ábra mutatja.

M ilye n jogs za bá lyv á ltozta tá s ok ra le nne s zük s é g, hogy c é ge m é g

e re dm é nye s e bb le gye n? (S pontá n e m líté s e k )

ad ó jo g szab ály o k 19

m u n kajo g 9
g azd aság i társaság o kró l szó ló
jo g szab ály o k
6
m e ző g azd aság ra v o n tako zó
6 E m lítések szám a
tö rv én y ke zés

ip arű zési ad ó 4

ÁFA 2

TB 2
K ö rn y e ze tv éd e le m re v o n atko zó
2
tö rv én y e k

E g y éb 9

N T /N V 6

0 2 4 6 8 10 12 14 16 18 20

Ismét bebizonyosodott, hogy a jogszabályok közül leginkább az adójogszabályok

változtatását tartják szükségesnek a megkérdezettek. Viszonylag gyakran említették
még az alkalmazottakkal, munkavégzéssel kapcsolatos jogszabályokat.

49.
Mellékletek

50.