Alapozó gazdaságtan

6. Vállalkozások működése I.
 Szervezet

Szervezet: Emberek szövetkezése valamilyen cél

elérése, feladat végrehajtása érdekében
Miért hozzák létre?
Az emberek egyéni célokkal rendelkeznek, s azért
kapcsolódnak a szervezetekhez, azért vesznek
részt tevékenységében, mert úgy vélik, hogy ez
elősegíti őket céljaik elérésében. Pl:
• Sportegyesület
• Főiskola
• Vállalkozás
 Üzleti vállalkozás, vállalat

Az üzleti vállalkozás olyan emberi tevékenység,

amelynek alapvető célja, létének értelme fogyasztói
igények kielégítése nyereség elérése mellett.
A vállalat az üzleti vállalkozás szervezeti kerete: a
modern társadalmakban jogilag körülhatárolt olyan
struktúra, amelyben az alapvető cél eléréséhez
szükséges tevékenységek végbemennek.

Chikán: Vállalatgazdaságtan
 Fő jellemzői
1. Önállóság: módjában áll a körülményeket saját
szempontjai szerint mérlegelni, döntéseit a
mérlegelésre alapozni (önállóság viszonylagos: külső
tényezők korlátozzák)
2. Profitérdekeltség: hosszú távon nyereséges működés
(ellenkező esetben elsorvadás, megszűnés, önállóság
elvesztése)
3. Kockázatvállalás: a profitszerzés feltétele a pénz,
erőforrások befektetése → jövőre vonatkozó döntések
(bizonytalanság)
4. Valóságos piacon való megmérettetés: A vállalat
input- és outputárai a piacokon határozódnak meg
 A vállalkozás, mint rendszer

• Gazdasági rendszer: jellemzője az, hogy a

benne zajló folyamatok kimenetelei
valószínűsíthetőek
• Szabályozható rendszer: információ
érkezése→reagálás→értelmezés →optimális
megoldás keresése →beavatkozás, ha
szükséges
• Nyílt rendszer: állandóan kölcsönhatásban van
a környezetével
 Vállalkozások csoportosítása
1. Tulajdonforma szerint 3. Tevékenység jellege
• Magán (egyéni, szerint
társas) – Termelő vállalat
• Szövetkezeti – Kereskedelmi vállalat
• Önkormányzati – Szolgáltató vállalat
• Állami
2. Méret szerint 4. Nyereséghez való
• mikro vállalat viszony szerint
• kisvállalat – Nyereségérdekelt /
• közepes vállalat profitorientált vállalat
• nagyvállalat – Non-profit vállalat
 2004. évi XXXIV. törvény a kis- és
középvállalkozásokról, fejlődésük
támogatásáról
Mutató KKV Kisvállalkozás Mikrovállalkozás

összes < 250 fő < 50 fő < 10 fő

foglalkoztatotti
létszám és

éves nettó ≤ 50 millió € ≤ 10 millió € ≤ 2 millió €

árbevétel vagy

mérlegfőösszeg ≤ 43 millió € ≤ 10 millió € ≤ 2 millió €

 Kényszervállalkozások aránya
Kényszervállalkozások aránya

70

60

50

40
Relatív gyakoriság, %

30

20

10

Forrás: Global Entrepreneurship Monitor 2013. adatai alapján saját szerkesztés

 Vállalkozás csoportosítása jogi forma
szerint
vállalkozás

egyéni vállalkozás társaság

közkereseti korlátolt felelősségű

társaság társaság

betéti társaság részvénytársaság

 Overview of SMEs in EU28 (2013), USA (2011)
and Japan (2012)

European Commission: SME Performance Review 2013/2014

http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/facts-figures-analysis/performance-review/files/supporting-documents/2014/annual-report-smes-2014_en.pdf
Overview of SMEs in EU27 and Hungary

European Commission Vállalkozáspolitikai Főosztály: 2013. évi SBA-tájékoztató,

http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/facts-figures-analysis/performance-review/files/countries-sheets/2013/hungary_hu.pdf
Regisztrált társas vállalkozások aránya létszám-kategóriák szerint  2014.
augusztus

Kis; 4.96%;
Közép;
Nagy; 0.76%;
0.15%;

Mikro; 94.13%;

Forrás: KSH
Mikro Kis Közép Nagy
 Regisztrált vállalkozások száma szektoronként 2014. augusztus

462,862

1,066,806
171,213

Primer szektor Szekunder szektor

Tercier szektor
Forrás: KSH
 Gazdasági szervezetek száma Magyarországon (forrás: KSH)
3.2.1.3. A regisztrált gazdasági szervezetek száma – GFO'14 (2014–)
Kód Gazdálkodási forma 2015 2016
11 Gazdasági társaság 548 355 527 791
113Korlátolt felelősségű társaság 398 161 385 938
114Részvénytársaság 6 305 6 518
116Közkereseti társaság 3 884 3 540
117Betéti társaság 140 005 131 795
12 Szövetkezet 4 577 4 817
124Agrárgazdasági szövetkezet 686 632
13
Egyéb jogi személyiségű vállalkozás 6 089 6 172
14 Jogi személyiségű európai gazdasági vállalkozás 32 33
1 Jogi személyiségű vállalkozás 559 053 538 813
21 Jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezet 526 466
22 Gazdasági tevékenységet végző jogalany 1 274 1 306
228Egyéni cég 532 522
21, 22 Jogi személyiség nélküli társas vállalkozás 1 800 1 772
1, 21, 22 Társas vállalkozás 560 853 540 585
23 Önálló vállalkozó 1 130 025 1 156 651
231Egyéni vállalkozó 400 493 420 671
1, 2 Vállalkozás összesen 1 690 878 1 697 236
3 Költségvetési szervek és költségvetési rend szerint
gazdálkodó szervek 12 757 12 636
5, 6 Nonprofit és egyéb nem nyereségérdekelt szervezet 128 271 129 609
5 Jogi személyiségű nonprofit szervezet 85 626 85 820
57 Nonprofit gazdasági társaság 3 888 3 988
6 Jogi személyiség nélküli nonprofit szervezet 42 645 43 789
7, 921, 931, 932, 961 Egyéb gazdasági szervezet 5 798 6 620
Összesen 1 837 704 1 846 101
 Cég fogalma
• 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a
végelszámolásról
• A cég az a jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel, üzletszerű
gazdasági tevékenység folytatása céljából jön létre.
• A cégnévnek a választott cégforma megnevezését, valamint legalább a vezérszót
kell tartalmaznia. A vezérszó elősegíti a cég azonosítását, illetve más, azonos vagy
hasonló tevékenységű cégtől való megkülönböztetését. A vezérszó a cégnévben az
első helyen áll. A vezérszó idegen nyelvű kifejezés, rövidítés és mozaik szó is lehet,
amelyet latin betűkkel kell feltüntetni. A cégnévben a vezérszón kívül csak magyar
szavak szerepelhetnek, a magyar helyesírás szabályainak megfelelően. A cégnévben
rövidítés csak a vezérszó esetén, illetve a cégforma meghatározásánál lehetséges. A
cég rövidített neve a vezérszóból és a cég formájának megjelöléséből áll.
• A cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az
a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése,
rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a
székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik. A cégnek a székhelyét
cégtáblával kell megjelölnie.
 Gt. alapítása
A társasági szerződésben meg kell határozni:
• a gazdasági társaság cégnevét és székhelyét;
• a gazdasági társaság tagjait
• a társaság főtevékenységét és valamennyi tevékenységét;
• a társaság jegyzett tőkéjét, az egyes tagok vagyoni hozzájárulását, valamint a
jegyzett tőke rendelkezésre bocsátásának módját és idejét;
• a társaság képviseletét, ideértve a cégjegyzés módját;
• a tagok által kijelölt első vezető tisztségviselők nevét, lakhelyét,
• felügyelőbizottság tagjainak nevét, lakhelyét,
• könyvvizsgáló nevét
• a gazdasági társaság működésének időtartamát, ha a társaságot határozott
időre alapítják; valamint
• az eredmény felosztására vonatkozó alapelveket.
 Közkereseti társaság
• A közkereseti társaság létesítésére irányuló társasági
szerződéssel a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget,
hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett
üzletszerű közös gazdasági tevékenységet folytatnak és az
ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást a társaság
rendelkezésére bocsátják.
• Alapítás: társasági szerződéssel
• Legfőbb szerv: tagok gyűlése
• Induló tőke minimuma: nincs meghatározva
• Felelősség: A társaság kötelezettségeiért elsősorban a
társaság felel vagyonával. Ha a társasági vagyon a
követelést nem fedezi, a társaság kötelezettségeiért a tagok
saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek.
 Betéti társaság
• A betéti társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel
a társaság tagjai üzletszerű, közös gazdasági tevékenység
folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy
legalább egy tag (beltag) felelőssége a társasági vagyon által
nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi
beltaggal egyetemleges, míg legalább egy másik tag (kültag)
csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje
szolgáltatására köteles, a társaság kötelezettségeiért
azonban - a törvényben meghatározott kivétellel - nem felel.
• Alapítás: társasági szerződéssel
• Induló tőke minimuma: nincs meghatározva.
• Legfőbb szerv: tagok gyűlése.
 Korlátolt felelősségű társaság
• A korlátolt felelősségű társaság olyan gazdasági társaság,
amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló
törzstőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél a tag
kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétének
szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg
megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására
terjed ki. A társaság kötelezettségeiért - törvényben
meghatározott kivétellel - a tag nem felel.
• Alapítás: társasági szerződéssel (Alapító Okirattal – egy
személyes Kft. esetén).
• Induló tőke minimuma: 3 000 000 Ft.
• Legfőbb szerv: taggyűlés.
 Részvénytársaság
• A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott
számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével)
alakul, és amelynél a tag (részvényes) kötelezettsége a
részvénytársasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási
értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért
- törvényben meghatározott kivétellel - a részvényes nem felel.
• A részvénytársaság zárt körben vagy nyilvánosan alapítható, működési
formája lehet zártkörű vagy nyilvános.
• A részvény tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel
rendelkező forgalomképes értékpapír.
• Alapítás: Alapító Okirattal v. Alapszabállyal
• Induló tőke minimuma: 5 millió Ft (Zrt.), 20 millió Ft (Nyrt.).
• Legfőbb szerv: közgyűlés. Az igazgatóság a részvénytársaság ügyvezető
szerve, amely legalább három, legfeljebb tizenegy természetes személy
tagból áll.
 Kooperációs társaság - Egyesülés
• Az egyesülés a tagok által gazdálkodásuk
eredményességének előmozdítására és gazdasági
tevékenységük összehangolására, valamint szakmai
érdekeik képviseletére alapított jogi személyiséggel
rendelkező kooperációs társaság. Az egyesülés saját
nyereségre nem törekszik; vagyonát meghaladó
tartozásaiért a tagok korlátlanul és egyetemlegesen
felelnek.
• Alapítás: társasági szerződéssel.
• Legfőbb szerv: taggyűlés.
• Induló tőke minimuma: nincs meghatározva.
 Egyéni vállalkozás
• 2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és
az egyéni cégről
• Magyarország területén természetes személy …
üzletszerű - rendszeresen, nyereség- és
vagyonszerzés céljából, saját gazdasági
kockázatvállalás mellett folytatott - gazdasági
tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhet.
• A Közigazgatási és Elektronikus
Közszolgáltatások Központi Hivatala vezeti az
egyéni vállalkozók nyilvántartását.
 Egyéni vállalkozás alapítása
• Az egyéni vállalkozói tevékenység
megkezdésének és megszüntetésének
bejelentése elektronikus úton ügyfélkapun
keresztül, vagy személyesen
kezdeményezhető.
• Az egyéni vállalkozói tevékenység
szünetelésének bejelentésével, valamint a
változás-bejelentéssel kapcsolatos eljárások
kizárólag elektronikus úton, ügyfélkapun
keresztül kezdeményezhetők.
 Bejelentés
• a bejelentő családi és utónevét, születési családi és utónevét,
anyja családi és utónevét, születési helyét és idejét, lakcímét
vagy szálláshelyét, értesítési címét, állampolgárságát,
• a főtevékenységet, és a folytatni kívánt egyéb tevékenységet
(tevékenységeket) a gazdasági tevékenységek statisztikai
osztályozása szerint,
• a székhely, valamint szükség szerint a telephely (telephelyek) és
a fióktelep (fióktelepek) címét,
• az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben
meghatározott további adatokat és nyilatkozatokat, amelyek az
állami adóhatósághoz való bejelentkezési kötelezettség
teljesítéséhez szükségesek.
Az egyéni vállalkozói tevékenység a nyilvántartásba vétel napján
kezdhető meg.
 Egyéni vállalkozás
• vállalkozói igazolvány kiállítása kérelemre
• Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói
tevékenységéből eredő kötelezettségeiért
teljes vagyonával felel.
• egyéni vállalkozók ellenőrzése
 Egyéni cég
• Az egyéni cég az egyéni vállalkozói nyilvántartásban
szereplő természetes személy által alapított, jogi
személyiséggel nem rendelkező jogalany, amely a
cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre.
• Az egyéni cég jogképes, cégneve alatt jogokat szerezhet
és kötelezettségeket vállalhat, így különösen tulajdont
szerezhet, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető.
• Az egyéni cég alapításához közjegyző által készített
közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett
magánokiratba foglalt alapító okiratra van szükség,
amelyet a tagnak (alapítónak) alá kell írnia.
 Egyéni cég
• Az egyéni cég az alapító okiratban meghatározott jegyzett
tőkével alakul.
– Ha az egyéni cég jegyzett tőkéje a kettőszázezer forintot
meghaladja, a jegyzett tőke pénzbeli és nem pénzbeli
hozzájárulásból állhat. A vagyoni betét értékéről az alapító a
bejegyzés iránti kérelemben nyilatkozik.
– Ha az egyéni cég jegyzett tőkéje a kettőszázezer forintot nem
haladja meg, a jegyzett tőke csak pénzbeli hozzájárulás lehet.
• Az egyéni cég kötelezettségeiért elsősorban az egyéni cég
felel vagyonával. Ha az egyéni cég vagyona a követelést
nem fedezi, a tag saját vagyonával korlátlanul felel.
Társas vállalkozások területi megoszlása 2013.

Forrás: KSH
 A regisztrált vállalkozások száma Heves megyében,összesen
2014. június 30.

14,000
12,264

12,000

10,000

7,771
8,000

6,000

4,000
2,770

2,000
81 147

0
Kft Rt Bt szövetkezet egyéni
vállalkozó
Forrás: KSH
 Vállalkozás környezete - vállalati
működés érintettjei - stakeholders
• Közvetlenül-közvetve érintik a vállalkozás
működését
• Kisebb-nagyobb mértékben befolyásolják
a vállalati működését
• A vállalatvezetés feladata ezen tényezők
megismerése és adaptív válasz adása
• Csoportjai: külső-, belső érintettek
 Vállalat belső érintettjei
• A vállalat tagjai, különböző szerepeket töltenek be
(egy személy több funkciót is betölthet).
• Kapcsolatukat érdekazonosság és érdekellentét is
jellemzi
– tulajdonos→ tőkebefektető → tőkenövelés
– menedzser→ irányítás → többoldalú eredményes
működés
– alkalmazott→ végrehajtó → jövedelem
maximalizálás, jó munkahelyi légkör és feltételek
 Tulajdonosok csoportjai
A. Természetes személyek: Saját személyes vagyonát
fektetik be, viszonyuk a vállalkozáshoz a részesedésük
arányától függ, aminek 2 szélső esete:
• Egyetlen személy a tulajdonos: Meghatározó
szerepe van a vállalatban, kötelező erejű
utasításokat adhat alkalmazottainak, illetve (ha
van) a menedzsmentnek.
• Tőzsdén jegyzett vállalat: Számos, viszonylag kis
arányú részesedéssel bíró tulajdonos van, akiket
sokszor név szerint nem is ismernek.
Részvényeladással –vásárlással a tulajdonosok
személye viszonylag gyorsan változhat. A vállalat
működésére 1 személynek szinte semmilyen
közvetlen befolyása nincs.
 Tulajdonosok csoportjai
B. Intézményi befektetők: Általában képviselőik útján
vesznek részt a vállalatok irányításában, befolyásuk
mértékét és módját a vállalat jogi státusa, illetve a
tulajdonrész határozza meg. Számos fajtájuk lehet,
amelyek főbb csoportjai:
• az állam és intézményei,
• bankok és befektetési alapok, stb.
• más vállalatok,
• egészségbiztosítási; illetve nyugdíjalapok
 OTP Bank Nyrt. tulajdonosi struktúra 2014. június 30-án

Tulajdoni
  Tulajdonos hányad
%

Államháztartás részét képező 5,1%

tulajdonos
Vezetők és alkalmazottak 1,3%
Hazai tulajdon OTP Bank Nyrt. 1,3%
Egyéb hazai befektetők 18,2%
Hazai tulajdon összesen 26,0%
Külföldi tulajdon Külföldi befektetők 67,5%
Egyéb*   6,5%
Összesen   100,0%
 OTP Bank Nyrt. tulajdonosi struktúra

5%-nál nagyobb tulajdonosok 2014. június 30-án

Név Részvény Részesed Szavazati hányad

darabszám és
Megdet, Timur
and Ruszlan 24.851.495 8,88% 8,99%
Rahimkulov
Magyar Olaj és
Gázipari Nyrt. 24.000.000 8,57% 8,69%
(MOL)
Groupama 23.208.761 8,29% 8,40%
Csoport
Magyar Nemzeti
Vagyonkezekő 14.091.203 5,03% 5,10%
Zrt.
 Vállalat külső érintettjei
A. Szűkebb/közvetlen környezet = PIAC
• Fogyasztó/vevő: értékítéletük/elégedettségük alapvetően
befolyásolja a vállalat hosszú távú profitkilátásait
• Szállító: erőforrás-ellátottság sarkalatos pont
• Versenytárs: folyamatos fejlesztésre ösztönöz
• Stratégiai partner: erősíti a vállalat pozícióit
 Vállalat külső érintettjei
B. Tágabb/közvetett környezet /PESTEL/
• Politikai környezet
• Gazdasági környezet
• Szociális környezet
• Technológiai (K+F) környezet
• Természeti környezet
• Jogi környezet
 Politikai (Political)
- politikai környezet stabilitása
- adózási politika
- korrupció
- külkereskedelmi szabályozások
-
-
szociálpolitika
stb.
Társadalmi (Social)
- életmód változása
- jövedelem-eloszlás
- demográfiai folyamatok
- társadalmi mobilitás
- fogyasztási szokások
- képzettségi szint
- munka-magánélet aránya stb.
Természeti (Environmental)
- környezetvédelmi szabályok
- "recycling-policy"
- energetika
- körny.védelmi szervezetek
- stb.
Gazdasági (Economic)
- gazdasági növekedés üteme
- infláció, kamatláb
- GDP összetétele
- árfolyam-politika
Be
- munkanélküliség ad
- rendelkezésre álló jövedelem
- stb. viz
Technológiai (Technological)
- a technológia jelentősége
- technológiai fejlettség
- fejlesztési támogatások
- innovációk
- technológia/tudás-transzfer
- elavulási sebesség
- stb.
Jogi (Legal)
- versenyjogi törvények
- tulajdonjogi törvények
- fogyasztóvédelmi előírások
- foglalkoztatási törvények
- biztonsági előírások
 Társaságok irányítása

Társasági Vezető Legfőbb szerv Ellenőrzés

forma tisztségviselők
Kkt. Üzletvezető(k) Tagok gyűlése FB. kötelező, ha
teljes munkaidős
Bt. Üzletvezető(k) Tagok gyűlése dolgozók száma 200
felett
Kft. Ügyvezető(k) Taggyűlés Könyvvizsgáló nem
kötelező, ha ÉNÁ
kisebb 300mFt-ot és
dolgozók száma
kisebb 50 fő (elmúlt 2
évben)

Zrt./Nyrt. Igazgatóság/ Közgyűlés FB kötelező*

Könyvvizsgáló
vezérigazgató kötelező
 A vállalkozóvá válás aspektusai –
társadalmi, gazdasági, szociális háttér
• öregedő
társadalom
– természetes fogyás
4,1 fő ezer főre
vetítve
– 15-64 éves
népesség 55,8 %-a
foglalkoztatott
 A vállalkozóvá válás aspektusai –
társadalmi, gazdasági, szociális háttér
• migrációs problémák
• munkahelyteremtés (közmunkaprogram)
• oktatásból elvándorlás megakadályozása
• oktatás életciklusa kitolódik
• férfi-nő szerep átalakulása
• jövedelem-kiegészítés felértékelődése
 A vállalkozóvá válás motívumai
• Motiváció fogalma: „movere” – mozogni latin
igéből származik a kifejezés. Magában foglal minden
olyan belső és külső ösztönző erőt, amely adott
cselekvésre buzdítja az egyént. Esetünkben azon
ösztönző erőket keressük, amelyek arra motiválják
az egyént, hogy saját vállalkozást indítson.
• A motiváció lehet:
– belső eredetű
– külső eredetű
 Motivációk típus szerint
Belső motivációk
1. Jövedelemszerzés
2. Meglévő tudás hasznosítása
3. Önálló döntés és felelősségvállalás igénye
4. Új ötlet, innováció megvalósítása
Külső motivációk
5. Meglévő infrastruktúra hasznosítása
6. Felismert piaci igény kielégítése
7. Kényszervállalkozás
 Vállalkozási hajlandóság

Flash Eurobarometer 354

ENTREPRENEURSHIP IN
THE EU AND BEYOND
Alkalmazott vagy vállalkozó?
Vállalkozásindítási tapasztalat
Vállalkozásindítási hajlandóság
Kockázatok értékelése
Miért jobb vállalkozónak lenni?
 Túlélési ráta

Magyarországon 2011-
ben a KSH adatai
alapján:
• 1 éves: 79%
• 2 éves: 60%
• 3 éves: 50%
 Feladat: Párosítsa össze!
1) Egyéni vállalkozás a) alapításához 5 millió Ft szükséges

2) Egyéni cég b) a beltag korlátlanul felelős

3) Korlátolt felelősségű társaság c) törzsbetétekből álló törzstőkével alakul

4) Betéti társaság d) a tagok korlátlanul felelősek és

jellemzően részt vesznek a társaság
tevékenységében

5) Közkereseti társaság e) átmeneti forma az egyéni és társas

vállalkozás között
6) Részvénytársaság f) személyi jövedelemadó szerint adózik
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!