A vállalkozásról általában

Szükségletek => kielégítésük a nemzetgazdaság hajtóereje => gazdasági élet szereplői erőforrások
felhasználásával javakat és szolgáltatásokat állítanak elő.
Gazdasági élet szereplői: háztartások, államháztartás, vállalkozások
Vállalkozás: természetes vagy jogi személy, aki saját nevében és kockázatára, üzletszerűen, ellenérték
fejében, nyereség és vagyonszerzés céljából termelő vagy szolgáltató tevékenységet végez.
A vállalkozások célja:
- rövidtávon: profit elérése
- hosszútávon: vagyonnövekedés
A vállalkozások csoportosítása
a, tevékenységi kör alapján
- primer szektor: közvetlen kapcsolat a természettel, természeti kincsek kiaknázása, pl.
kitermelőipar, mezőgazdaság
- szekunder szektor: feldolgozóipar, építőipar. A primer tevékenységek által előállított javak
feldolgozása. Termelőeszközöket gyártó, fogyasztási cikkeket előállító.
- tercier szektor: szolgáltatás, kereskedelem. Közvetlen szükséglet-kielégítés. Bankok,
közlekedési vállalatok, biztosítóintézetek, javító-, szolgáltató vállalatok, közműszolgáltatás, stb.
b, vállalkozás mérete szerint (mikrovállalkozás, kisvállalkozás, kis- és középvállalkozás,
nagyvállalkozás) A szempontok: létszám, lekötött eszközök, forgalom- árbevétel.
Kis és középvállalkozások létszá Éves nettó Mérlegfőösszeg
ÉS VAGY
besorolása m (fő) árbevétel (euro) (euro)
középvállalkozás < 250 és ≤ 50 000 000 vagy ≤ 43 000 000
kisvállalkozás < 50 és ≤ 10 000 000 vagy ≤ 10 000 000
mikrovállalkozás < 10 és ≤ 2 000 000 vagy ≤ 2 000 000

c, tevékenység kiterjedése (diverzifikáció), a tevékenység vertikalitása (félkész termék, alkatrész stb.)

d, profitorientált és nonprofit szervezetek (céljuk a működés pénzügyi feltételeinek megteremtése)
e, Tulajdonforma szerint : magán-, önkormányzati-, állami-, szövetkezeti-, vegyes vállalkozás
F, Szervezeti forma szerint: egyéni vállalkozás és társas vállalkozás (gazdasági társaság, szövetkezet)

A vállalkozás jellemzői:
- termelési tényezőre van szükség (természeti erőforrások, munkaerő, tőkejavak, vállalkozó,
információ)
- önálló (döntések, saját szempontok)
- kockázatot vállal
- nyereségközpontú
- termelő vagy szolgáltató tevékenységet végez,
- gazdálkodás: tevékenységek, intézkedések sorozata a szükséges eszközök beszerzésére,
felhasználására vonatkozóan két tényezőt figyelembe véve - bevételt a legkisebb ráfordítással érje el
- adott ráfordítások mellett minél nagyobb bevételt realizáljon
A vállalkozások szereplői: lényeges, tartós, kölcsönös kapcsolat, érdekütközések
Belső szereplők: Tulajdonosok - tőkebefektető szerep
Menedzserek - döntéshozó, irányító szerep
Alkalmazottak - végrehajtó szerep
Külső szereplők: Fogyasztók - referencia, ajánlás
Szállítók - a vállalkozás maga a fogyasztó
Versenytársak - fizetőképes keresleten osztoznak, tisztességes verseny
Állami intézmények - szabályoznak Pl. APEH, VPOP, PM, felügyeletek
Állampolgári közösségek - környezetvédők, médiák stb.

A vállalkozásoknak három típusa van: az egyik alakítja, a másik szemléli az eseményeket, a harmadik
pedig csodálkozik rajta, hogy bekövetkeztek.

A vállalkozási tevékenység megkezdésének feltételei:

- vállalkozási, vállalkozói önértékelés
- siker feltételeinek tanulmányozása (marketing)
- tájékozódás (gazdasági, kereskedelmi lapok, statisztikák, kiállítások stb.)
- a vállalkozás egyedisége! - megkülönböztetni a versenytársaktól!

Sokrétű, előkészítő, elemzési feladatot igényel egy sikeres vállalkozás előkészítése.

Vállalkozói ÖTLET – gondolat, elképzelés, amely jövedelem megszerzésével kecsegtet. Két fontos
tartalmi követelménye van: 1, Mi az a teljesítmény (termék, szolgáltatás), mely a piacon pénzre
cserélhető? 2, Mit feltételez a cserébe bevonhatók köréről, kik lesznek a vevők?
Vállalkozói ÖTLETEK ÉRTÉKELÉSE - 1, életképesség, megvalósíthatóság (kreatív ötletek
kellenek) 2, jövedelmezőség
Ötlet átalakítása kidolgozott VÁLLALKOZÁSI ELKÉPZELÉSSÉ – kecsegtet-e akkora
jövedelemmel, mint amekkora az ötletgazda elvárása, illetve megvalósítható-e?
Lépések: 1, Az ötlet formális leírása, dokumentálása
2, A tervezett vállalkozás jövedelemtermelő képességének tesztelése (hozzávetőleges becslése
a bevételeknek, költségeknek)
3, Megvalósíthatóság vizsgálata (cél világos kép a megvalósítási kockázatról).
A vállalkozási elképzelésre alapozott ÜZLETI STRATÉGIA kialakítása - a tervezett vállalkozás
jövőbeli pályájának átgondolása, kijelölése

2
Konkrét döntések, feladatok a vállalkozással kapcsolatban
 A vállalkozás tevékenységi körének meghatározása (alapítói dokumentum)
 A siker érdekében piackutatás leendő vevők, szállítók, szolgáltatók tekintetében
 A vállalkozási tevékenység eszközigényének felmérése, összevetése a rendelkezésre álló
erőforrásokkal
 Szakemberigény meghatározása
 Tájékozódás a jogi környezetről, a tevékenységet befolyásoló jogszabályok előírásairól
 Előzetes üzleti tervkészítés a jövedelmezőség számszerűsítéséhez
 A vállalkozási forma megválasztása

A sikeres vállalkozó tulajdonságai

A vállalkozó az a személy, aki a különböző erőforrások összehangolásával azokat a kívánt

eredmények/célok elérése érdekében irányítja és vállalja az ezzel járó kockázatok egészének vagy egy
részének viselését. A vállalkozók a társadalom kockázati elemei, de egyben mozgatórugói is, akik
változásokat idéznek elő. (XVIII. század óta, Say francia közgazdász használta először a kifejezést)

A vállalkozók által létrehozott új gazdasági egység a vállalkozás, mely olyan egyedülálló gazdasági
erőforrás, amely új üzleti egységek létrehozásával vég nélkül képes új értékeket teremteni. A
vállalkozás megkezdése előtt a kockázat-nyereség arányt kell megvizsgálni, amely a bevállalt
kockázat (piaci igény kielégítése céljából terméket állít elő, szolgáltatást nyújt) és a cserébe várt
jutalom közötti kapcsolatot jelenti.

A vállalkozóvá válás folyamata, indítékai

A vállalkozóvá válás komoly változás az ember életében. Bizonyos változások az ember
életpályáján ösztönzik a vállalkozásba kezdést! Ilyen változások:
A, Negatív hatások:
 Menekült
 Elbocsátották
 Megsértették
 Dühös
 Unatkozik

3
  Középkorúak válsága
 Elvált/megözvegyült
B, Köztes állapot (egy szakasz lezárása után)
 Iskolából kikerült
 Visszatér a munkaerőpiacra (külföldi út, gyereknevelés, katonaság..)
C, Pozitív húzóerő (erős külső ösztönző hatás)
 Üzlettárs
 Befektető
 Ügyfél
Az életpályán bekövetkezett változások ösztönöznek, kényszerítenek a vállalkozóvá válásra. A
vállalkozásnak azonban van vonzó volta is. Ilyenek
 Vállalkozói kultúra
 Család, ismerősök
 Szakmai tapasztalat
 Támogató
A következő lépés a megvalósíthatóság, azon szempontok összegyűjtése, amely meggyőzik a
személyt, hogy számára reális és elérhető cél a vállalkozás.
 Pénzügyi támogatás (induló tőke, kedvező pénzügyi feltételek)
 Egyéb támogatás (állam vagy különböző szervezetetek, tanácsadók, segítségnyújtás)
 Példa (neki sikerült, én miért nem csinálom?)
 Modell (korábbi tapasztalat)
 Társak, támogatók
Induláskor jelentkező két legfontosabb probléma
A, pénzügyi bizonytalanság (sok munka, kevés fizetés, nincs biztos fizetés, ….)
B, személyes hatások (szabadidő csökken, hat a családi-társadalmi életre, fontos a család támogatása)
Működés során jelentkező probléma: erőforrás „korlátok” (mekkora legyen az üzlet?)

Sikeres vállalkozás jellemzői

 Jó lehetőség felismerése, kihasználása a siker érdekében
 Hozzáértő, elkötelezett vállalkozó
 Egyedi jellemzőkkel rendelkező termék, szolgáltatás
 Fogyasztói elégedettség - a vevőt hosszú távon megőrzi
 Jó munkatársak, jó csapat
 Elegendő saját és idegen pénz, hitelképesség- a fejlesztéshez tőke kell
 Jó szállító- a termék, szolgáltatás minősége állandó, fejlődő

4
A vállalkozás sikerességét segítő személyes tulajdonságok - személyiségjegyek, mint: nagyfokú
önbizalom, nagyfokú elkötelezettség, rugalmasság, ésszerű kockázatvállalási hajlam, bizonyos
céltudatosság, jó üzleti érzék, kitartás, kudarc elviselésének képessége, lendület, energia,
feddhetetlenség, megbízhatóság, kezdeményezőkészség, kreatívitás, jó kommunikációs képesség,
emberismeret, mások véleményének meghallgatása, jövőépítés stb.

Társas kapcsolatok a vállalkozásban, a hatékony kommunikáció

A vállalkozások nem elszigetelt közegben működnek, hatással van rájuk közvetlenül illetve közvetve
a környezetük.
A, Külső (makro) környezeti tényezők: politikai-jogi környezet, technológiai környezet (K+F),
szociális-kulturális környezet, gazdasági környezet.
B, Belső (mikro) környezeti tényezők: alkalmazottak, tulajdonosok, fogyasztók, szállítók,
versenytársak, pénzügyi szervezetek, kormányzat, érdekcsoportok
Szervezeten belül kialakulnak a formális (szervezeti felépítésből adódó) és informális kapcsolatok, s
nem szabad elfeledkezni az ún. szervezeti kultúráról sem (mit gondolnak az emberek, hogy hogyan
mennek náluk a dolgok).
Hatékony kommunikáció
Információ áramlása az egyik személytől a másikig, az információ átadása, megértése. A jó
kommunikációs képességnek 3 fő szempontja van
RÁÉRZÉS + MEGFELELŐ KÖZEG + MEGFIGYELŐ KÉPESSÉG
Képesség, hogy a dolgokat kommunikáció előtt kell meghallgatni azt, amit mások
a másik ember szemszögé- megválasztani mondanak, visszajelzés
ből lássuk Mikor jó a kommunikáció?

Egy sikeres vállalkozás létrehozásához a vállalkozónak három alapvető készségre van szükség:
2.1. Szakmai készségek
Szükséges az adott üzletág ismerete.
2.2. Vezetési készségek
A vállalkozás irányítása, melyhez kellenek bizonyos vezetői ismeretek, képességek, illetve a pénzügy,
a marketing, az értékesítés, a számvitel, stb. területekkel kapcsolatos szaktudás.
2.3 Vállalkozási készségek
Személyes képességeket jelentenek, amelyre a vállalkozónak feltétlenül szüksége van, ha önállóan,
egyedül kíván megállni a lábán. Ezek az alábbiak:
 Önfegyelem: azt mutatja meg, hogy az adott személy mennyire tudja saját életét irányítani, s a
különböző élethelyzeteket hogyan uralja. Az önfegyelem révén magunkhoz ragadjuk a

5
 kezdeményezést, nem halogatjuk a dolgokat. Az önfegyelem fejlesztése az önállóság fokozásának
az egyik módja.
 Tervezés és célkitűzés: fontos eszköz, növelhető vele a szervezettség, a hatékonyság. Ha van is
jövőbeni kockázat, akkor is meg lehet határozni a várható problémákat és lehetőségeket, melyekre
így jobban fel lehet készülni. Közvetlenül az eredményre tudunk koncentrálni.
 Megfigyelés és visszacsatolás: A megfigyelés, hogy egy helyzetet olyannak látunk amilyen, nem
engedjük, hogy érzelmeink, képzelgéseink, helytelen feltételezések ezt eltorzítsák. A megfigyelő-
képesség folyamatosan fejleszthető, egy új élmény, információ, tapasztalat a megfigyelés
javítására felhasználható. A visszacsatolás az információk gyűjtését és a megfigyelésekhez,
tervekhez, döntésekhez, célokhoz való felhasználását jelenti (tévedések felismerése, tanulás saját
hibából).
 Döntéskészség: gyors és pontos helyzetelemzés, önbizalom a döntések meghozatalához, a
következmények vállalásához.
 Innováció: saját vagy másoktól kölcsönzött ötletek alkalmazását jelenti olyan helyzetekben,
amikor azt még nem vezették be. Az innováció a kreatív gondolkodás terméke, ötlettel kezdődik,
melyeket meg kell vizsgálni, ki kell próbálni, a gyakorlatban alkalmazhatóakat lépésről-lépésre
tovább vinni, mert így halad a világ.
 Kockázatvállalás: minden vállalkozásnak van kockázata, de a vállalkozó csak olyan kockázatot
vállal be, amely fölött még van befolyása. A vállalkozónak aktív szerepe van a kockázat
csökkentésében, az információ és kockázat fordított arányban van egymással.
 Emberi kapcsolatok: jó emberi kapcsolat beosztottakkal, kollegákkal, ügyfelekkel, az emberek
motivációinak, érzéseinek a megértése. Az eredménye a kevesebb konfliktus lesz, így több
energia és idő jut a célok megvalósítására.

Döntéselméleti ismeretek, döntés, döntéshozatal

A mindennapi életben és a vállalkozási tevékenység során is problémákkal találjuk magunkat
szemben. Ezek nagyon sokfélék lehetnek, de van egy közös jellemzőjük, hogy minden esetben van
egy jelenlegi állapot és egy kívánatos állapot, melyek eltérnek egymástól. A jelenlegi állapot lehet
tényállapot és észlelt állapot. A probléma akkor következik be, ha az észlelt állapot tér el a kívánt
állapottól. A probléma azt a helyzetet jelenti, amikor bizonyos célt el akarunk érni, de a cél
elérésének útja előttünk rejtve van. Ha tisztáztuk a problémát, akkor meg kell vizsgálni a
problémamegoldás lehetséges útjait. Miért merült fel a probléma? Hogyan hozható fedésbe az észlelt
és a kívánatos állapot? Az utóbbi kérdés megoldására három lehetséges változat létezik:
 Elérjük a kitűzött célunkat
 Lemondunk a célról
 Módosítjuk mind a jelenlegi állapotot, mind a kívánatos állapotot.

6
A probléma megoldását mindig a probléma felmerülésének okában kell keresni. A problémamegoldás
egy folyamat, mely a következő szakaszokból áll:
1. A probléma felismerése, azonosítása
2. A probléma elemzése
3. Alternatívák felállítása, értékelési szempontok kiválasztása
4. Az egyik alternatíva kiválasztása
5. A kiválasztott alternatíva megvalósítása
6. Visszacsatolás
Az első három szakasz nem más, mint a döntés előkészítése, a negyedik maga a döntés, ötödik a
végrehajtás, utolsó a döntés ellenőrzése.
A döntés statikus felfogásban tehát alternatívák közötti választás, dinamikus felfogásban azonban egy
vezetői döntéshozatali folyamat.
Vezetői döntéshozatali folyamat:
1. A döntési helyzet felismerése: fontos része a döntéshozatalnak, fel kell ismerni azt a helyzetet,
amikor döntés meghozatala szükséges. A döntés kreativitást és intuiciót igényel.
2. A döntés előkészítése: ezt legtöbbször a különböző szakmai apparátusok végzik, a vezetők
számára kidolgozzák azokat a variánsokat, melyek közül később választani lehet.
3. A döntési variánsok értékelése: meghatározott kritériumok alapján történik, már ekkor
körvonalazódik a születendő döntés, amely általában kompromisszumos megoldása a különböző
döntési variánsoknak.
4. A döntés: választás a variánsok között. Ezzel le is zárul az első folyamategység, az ún.
akaratképzés folyamata.
5. Utasítás a megvalósításra: ki kell dolgozni a döntés megvalósításának a lehetőségeit, feltételeit.
Ennek eredménye lesz a döntés megvalósulása, hiszen minden döntés annyit ér, amennyit abból
megvalósítunk. Ez nem más, mint az ún. akaratérvényesítés folyamata.
6. Ellenőrzés: itt történik meg a döntéshozatali folyamatnak a visszacsatolása, felkapott nevén a
monitori tevékenység. Itt elemezni kell a helyzetfelismerés, döntés-előkészítés, a döntési
variánsok értékelése során esetlegesen elkövetett hibákat. Fontos hogy a megvalósítás során is
keletkezhetnek hibák, melyek egy minőségileg jó döntés megvalósulást is gátolhatják. Ezt hívjuk
ún. ellenőrzési folyamatnak.

A döntéshozatalunknak mindig van racionális, s mindig van személyes, érzelmi oldala is. A
döntéshozatalunk pedig általában ún. kielégítő döntés. Ezt a racionális döntéshozatal korlátozottságot
Herbert Simon ismerte fel, melyért Nobel díjat is kapott – korlátozott racionalitás elmélete. Nézete
szerint az alternatívákra, korlátokra vonatkozó emberi ismeretek korlátozottak, az emberek nem
kísérleteznek az optimalizálással, hanem az első számukra elfogadható alternatívát elfogadják,
valamint az egyéni elvárási szintek le-és föl mozoghatnak, a legutóbbi alternatívák értékétől függően.

7
A döntéshozatal során nagyon sok csapda létezik, ilyen pl. krízis szituációk teremtése, élet-
haláldöntésnek minősítés, hibák nem beismerése, félelem a döntéshozataltól, korábbi tapasztalatok
nem felhasználása, ígéretek, melyeket nem tudunk teljesíteni, másokkal való konzultáció elmulasztása,
stb.
Ezek azok a hibák, melyet, akár mint hétköznapi emberek, akár mint vezetők elkövethetünk
döntéseink során.

A döntéshez kapcsolódóan tisztázni kell még három fontos fogalmat.

Feladat: egy-egy szervezeti egységben vagy adott munkakörben időről időre, napról napra feladatokat
kell elvégezni.
Hatáskör: intézkedési jogosultságot jelent. Megkülönböztetünk működési és vezetői hatáskört.
Működési hatásköre minden munkakört betöltő embernek van, ez utasítást nem adó hatáskört jelent,
pl. a portás. Vezetői hatáskör döntéshozatalra, utasításra, intézkedések kiadására való jogosultság.
Felelősség: bizonyos tevékenységek elvégzésének, intézkedések meghozatalának a kötelezettsége,
számon kérhetővé válik az adott cél eléréséért.

A vezetésnek egyik alaptétele az, hogy a feladatkörnek, a hatáskörnek, és a felelősségnek összhangban

kell lennie. Másik fontos aranyszabály, hogy egy vezető a feladatot leadhatja a hierarchiában alatta
álló munkavállalónak, a hatáskört is átruházhatja, de a felelősséget nem.

3. A vállalkozás indításának kérdései

A vállalkozások helyzete hazai és nemzetközi viszonylatban (indítás kockázati tényezői)

Kockázat: csak a jövőben megvalósítandó eseménnyel, helyzettel kapcsolatban lehet vállalni.

Automatikusan minden esetben vállalni kell, a bekövetkezett esemény, helyzet meghatározza a már
megtörténtekhez fűződő viszonyainkat (gazdasági, jogi, politikai, pénzügyi, …. stb) .
Kockázatvállalás: tudatos tevékenységet feltételez, amikor mérlegelve a jövő várható alakulását,
döntünk magatartásunk irányáról, milyenségéről. A döntés – kockázatot hordoz, de mérlegelni kell,
hogy milyen mértékű a kockázat. Kockázat két eleme: a, az érték nagysága, b, a valószínűség
nagysága. Statisztikai információk alapján lehetőség van a kockázat eredményes becslésére.

Kockázati tényezők:
Állam szabályozása irányulhat közvetlenül a vállalatok működésére (adók, támogatások, előírások,
jogszabályok feltételek), vagy lehetnek közvetettek (versenyszabályozás, környezetvédelem).
Az állam szabályozza a gazdaság szereplői közötti kapcsolatokat.
A vállalat számára az állami szerepvállalás tényezői:
 korlátok (nem lehet ezeket áthágni)

8
 befolyásoló tényezők (ezek figyelembevételével jobban boldogul a vállalat)
 lehetőségek, előnyök (lobby)
Állami szerepvállalás fő hajtóereje a lobbyzás. De állam felléphet, mint a fejlesztés támogatója, lehet
partner, fogyasztó, versenytársa (állami vállalat) is.
Az állami szabályozás vonatkozik a vállalat belső érintettjeinek a kapcsolataira is.
ÁLLAM:
 intézményrendszerével a gazdasági szabályozást valósítja meg
 reálszféra alanya: maga is részt vesz a tényleges gazdasági folyamatokban, terméket, szolgáltatást
vesz / különböző programok, külkereskedelmi politika, állami beruházások indítása, állami
foglalkoztatottak. Munkapiacon is kiemelkedő szerepe van.
 másrészt: alakítja a gazdaság feltételeit, gazdaságpolitikáján keresztül befolyásolja a magánszférát,
döntéseit. Bevételek - adópolitika - állami költségvetés. Állam beavatkozása a gazdaságba
egységes, koordinál, koherens kell, hogy legyen - ezt szolgálják a költségvetési tervek.
KISZÁMÍTHATÓSÁG
ÁLLAM GAZDASÁGI SZEREPE A MODERN PIACI GAZDASÁGBAN:
az állam gazdasági szerepét illetően ellentmondó tendenciáknak lehetünk tanúi. Ennek hatására
rövidtávon - politikai választások - igazolások tapasztalhatók. Hosszú távúakra nem jut idő (a 4 év
kevés).
Ettől függetlenül lényeges az állam szerepvállalása.
 foglalkoztatáspolitika (humán tényezők előretörése)
 társadalmi jólét, nő az infrastruktúra iránti igény, az állam kell a beruházásokhoz
 előtérbe kerül a vállalati szféra részvétele nem gazdasági problémák megoldásában
 nemzeti vállalatok támogatása
 egészségügy, kultúra területén a nem piaci elemek felerősítése.
 adópolitika
 piaci kamatláb befolyásolása
 beruházások társadalmi ellenőrzése
A PIACRA LÉPÉS AKADÁLYAI:
1. Állami szabályozás
 az állami szabályozás bizonyos előírásai korlátozhatják vagy meg is akadályozhatják a piacralépést
 eü. előírások / technológiai, minőségi követelmények / beszerzési, értékesítési csatornákhoz való
hozzáférés korlátozása / szabadalmaztatási eljárás szabályozása / preferálhat egyes piaci
szereplőket állami támogatásokkal, kedvezményes hitelekkel / vámokkal, kedvezményekkel
segíthetik, vagy akadályozhatják a potenciális külföldi versenytársak belépését.
2. Méretgazdaságosság:

9
 vállalat mérete: a vállalatnak, mint jogilag körülhatárolt egységnek főként gazdasági fogalmakkal
kifejezett nagysága. A piaci megjelenésben az állami intézményekben való alkupozícióban lehet
jelentős.
 üzemméret: a vállalat műszakilag körülhatárolt termelő egységeinek főleg technikai fogalmakkal,
műszaki paraméterekkel kifejezett nagysága (pl. kapacitás) jelentősége többrétű:
3. Termékdifferenciálás:
 belépési korlátként jelenik meg akkor, amikor a piacon benntlévő vállalatok márkanevükkel,
hirdetésekkel, reklámmal, fogyasztói igényekhez alkalmazkodó termékpolitikájukkal megszerezték
maguknak a fogyasztók ragaszkodását,
 az újonnan belépőknek meg kell hódítani a potenciális vevőket, meg kell ismertetni a terméket,
4. Tőkekorlátok:
 vállalkozás indításához tőkét kell előlegezni a beindításhoz, amíg a termék, szolgáltatás
értékesítéséből származó jövedelméből meg nem térül a befektetés. A tőkekorlát gazdasági
áganként eltérő nagyságú.
5. Partnerváltás költségei: olyan egyszeri költségek, amelyek akkor merülnek fel, ha a vállalat
megváltoztatja szállítóját, értékesítőjét.
6. Elosztási csatornákhoz való hozzáférés lehetősége : a piacon már benntlévők szigorúan ellenőrzik a
beszerzési és értékesítési csatornákat, ez nehezíti az újonnan belépőknek a szállítókhoz, ill. végső
fogyasztókhoz való hozzáférést.
7. Egyéb korlátok:
 licenccel védett technológiához nem jut,
 földrajzilag kedvező terület már foglalt,
 a régi vállalat olyan felhalmozott tapasztalattal rendelkezik, amelyek költségcsökkentő tényezők
lehetnek,
 régiek reagálása az újak belépési szándékára.
PIACRÓL VALÓ KILÉPÉS:
a piacról való kilépés is lehet akadálya a belépésnek!
Ha:
 a piacról való kilépés költséges
 a kilépés jogi akadályokba ütközik.
A KILÉPÉS KORLÁTAI:
 termelési eszközöktől való megszabadulás nehézségei, konzerválhatóságának hiánya
 a munkaerő, az emberi erőforrás konzerválhatóságának hiánya (speciális ismeretek)
 a tőkepiac fejletlensége, ill. stagnálása (a vállalat nem jut váltáshoz szükséges tőkéhez)

A vállalkozás működtetése

10
A vállalkozás megvalósítása
Üzleti, gazdasági vállalkozásnál a kockázat és siker alapvetően anyagi jellegű. Üzletszerűen gazdasági
tevékenységet végeznek saját kockázatukra, nyereség elérése céljából.
Szervezeti kerete a vállalat, mely
 Jogilag és gazdaságilag önálló szervezeti egység, amelyben alapvetően a résztvevők
tevékenysége jövedelmi célok által vezérelt,
 A modern gazdaság technikai-társadalmi alapegysége, amely erőforrásokat (inputokat) alakít
át termékké, szolgáltatássá (output), hogy emberi szükségleteket elégítsen ki,
 A gazdasági élet többi szereplőjével a piac közvetítésével kerül kapcsolatba.
A vállalkozás legfőbb szerepe, hogy a létrehozott termékekkel, szolgáltatásokkal fizetőképes keresletet
elégítsen ki, de szerepköre állandóan bővül:
 Nemzetgazdasági, egyéni jövedelem létrehozása,
 Munkaalkalmak teremtése,
 Termékek, szolgáltatások és azok előállítási módszereinek egyre magasabb színvonala,
 A munkavállalók képességének kibontakoztatása, fejlődésük elősegítése,
 Szociális és kulturális feladatok ellátása,
 Szűkebb és tágabb ökológiai (természeti) környezetük alakítása.
Ez utóbbi feladatokra nem önként vállalkoznak, de alapvető jövedelmi céljaik elérése érdekében a
döntéseik meghozatalánál a feltételekkel, követelményekkel számolniuk kell.

A sikeres és versenyképes termelés feltétele

Egy vállalat akkor lehet sikeres, ha biztosított a hosszú távon való fennmaradása. Ennek feltétele egy
jól strukturált, az érdekeltek által támogatott célrendszer.
Vállalati célok:
A, Termelési célok: világos elképzelés a jövendő termékekről, és azok piacairól, amelyeknek
megfelelően beruházásokat, fejlesztéseket hajtanak végre.
B, Pénzügyi célok: a finanszírozásra, a nyereségre, a vagyonnövekedésre vonatkozó elképzelések.
C, Szociális célok: elsősorban a munkavállalókkal kapcsolatos vállalati magatartás megfogalmazása,
hogy milyen feltételeket kíván biztosítani a dolgozói számára a következő területeken:
 munkabér és jövedelem,
 szociális biztonság,
 munkavédelem,
 munkahelyi légkör,
 képzés, képességek fejlesztése, kibontakoztatása,
 munkavállalók informálása, stb. terén.
Ezek a célok a belső érintettek által és a vállalkozás külső környezetében formálódnak.

11
Külső környezet: külső feltételrendszer, amely behatárolja a cselekvések körét, irányát, mértékét.
Hosszú távon csak azok a vállalkozások maradnak fenn, akik a gyors felismerésen és alkalmazkodáson
túl képesek a változások elé menni.
Gazdasági környezet: nemzetgazdaság, világgazdaság eseményei, piacok helyzete, piaci kereslet,
gazdasági szabályozás alakulása, GDP alakulás, infláció mértéke, kamatszint, pénzpiacok alakulása,
munkanélküliség alakulása …..
Technológiai környezet: a technikai változások, a technológiai környezet változásának alakulása,
kutatási, fejlesztési tevékenység, a versenytársak magatartásának ismerete. A társadalom
fenyegetettségének érzete és ellenállása - döntéseknél! Kormányzat innovációs politikája, kormányzati
K+F kiadások mértéke, számítógépesítettség színvonala, technológiai infrastruktúra.
Politikai , jogi környezet: szabályozók, törvények, .. stb. ismerete, betartása. Törvényhozás,
gazdaságpolitika, foglalkoztatáspolitika, verseny és piaci magatartás szabályozása, külkereskedelem
szabályozása, adó-, pénz-, beruházás politika, számvitel szabályozása.
Ökológiai (természeti) környezet: természeti erőforrások korlátai, környezetvédelem. Ma még nem
jellemző a vállalati önkorlátozás, ezért jogszabályi előírás kell.
Társadalmi – kulturális környezet: életszínvonal, társadalmi differenciáltság, társadalomban
elfogadott értékrend, társadalmi mobilitás, vallás, egyes társadalmi csoportok életmódbeli eltérései,
képzettség alakulása, munkakultúra, egészségkultúra, korrupció szintje.
Demográfiai környezet: demográfiai helyzet, várható élettartam, kor és nem összetétel, háztartások
létszáma …….
A saját célrendszerükbe a vállalkozások a környezeti elvárásokat csak abban az esetben építik be, ha
erre közvetve vagy közvetlenül kényszerítik őket, illetve ezeknek az elvárásoknak való megfelelés
segíti, legalábbis nem akadályozza a saját céljainak elérése érdekében.
Felelős vállalat koncepció: a vállalati gazdasági racionalitás és a környezeti elvárásokkal egyező
etikai és morális szempontok összekapcsolása. – lassan haladunk e vállalati magatartás felé.
Összegezve: a külső érintettek elvárásaiból, céljaiból körvonalazódnak azok a feltételek, kihívások,
korlátok, amelyben a vállalat működik, amellyel a tartós fennmaradása érdekében számolnia kell.
Belső érintettek:
A vállalati célrendszeren belül vannak szervezeti és egyéni célok.
Szervezeti cél: a belső érintettek egyéni céljaiból alakul ki a környezet által megfogalmazott keretek
között.
Egyéni célok:
A, tulajdonos: a befektetett tőkéje, vagyona gyarapodjon, illetve ha személyesen is közreműködik a
vállalkozásban, akkor az munkalehetőség, megélhetési forrás, esetleg szenvedély is. Ők hozták létre a

12
vállalatot, biztosítják az erőforrásokat, teljesítménykövetelményt támasztanak, jogaikat a törvény
szabályozza (pl. osztalékjog), alapvető érdekük, hogy a befektetett tőke megtérüljön, de a tulajdonosok
között is lehetnek érdekellentétek.
B, menedzserek: a vállalkozás hosszú távú fennmaradásában, fejlődésében érdekeltek, sikeresebb
vállalkozás nagyobb hatalmat, presztízst, biztonságot, nagyobb személyes jövedelmet jelent. Feladatuk
a vállalkozás állandó megújítása, értékteremtő képességének a fenntartása, javítása. Személyesen ők
kötődnek legjobban a vállalkozáshoz. Szorosan kapcsolódnak a növekedéshez, a mindennapi
működéshez, a vállalat nyereségéhez, erősen ragaszkodnak a vállalati struktúrához. Érdekeltségük
rövidtávon a jövedelmük maximalizálása.
C, alkalmazottak: a bér, a jövedelem növekedésében, munkakörülmények javításában, biztonságban,
képességeik kibontakoztatásában érdekeltek. Legkevésbé kötődnek szorosan a szervezeti célokhoz,
mert annak megvalósításában a legkisebb a szerepük. Főleg személyes célokban gondolkodnak.
Számunkra a jövedelemnek van kiemelt szerepe, illetve hosszú távon a munkahely megtartásának.

A három cél egymással versenyző cél.

Az innováció bármilyen típusú vállalat számára a piacon való létezés elemi feltétele.
Innováció: a fogyasztói igények kielégítésének új, a korábbiaknál magasabb minőségű módja.
Lényege új termékek előállítása, új technológiai eljárások bevezetése, valamint a vezetési rendszer és
szervezet megújítása.
INNOVÁCIÓ A VÁLLALAT MŰKÖDÉSI RENDSZERÉBEN:
a legtöbb nagyvállalatnak van saját innovációs részlege, ami a szervezet egészét (munkáját, szellemét,
tevékenységét) át kell hassa.
AZ INNOVÁCIÓ ALAPESETEI:
 új a fogyasztók körében még nem ismert javak vagy termékek előállítása
 új az adott szakágazatban még ismeretlen termelési eljárás bevezetése, nem kell új tudományos
felfedezésen alapulni.
 új piaci elhelyezési lehetőség megnyitása, ahol az adott vállalat még nem volt jelen
 új szervezet létrehozása vagy megszüntetése
 új technológia bevezetése
Fontos, hogy a vállalkozás szervezete képes legyen az innovációs ötletek fogadására, a gyakorlati
megvalósítás előkészítésére és az innováció tényleges bevezetésére.
Jelentős ellenállásba ütköznek az innovációs fejlesztések a vállalat rendszerében, mert sokan
ragaszkodnak a már bevált, megszokott dolgokhoz.
LEGFŐBB ELLENÁLLÁSI FORMÁK:

13
 meglévő piac misztifikálása
 fejlesztés jelentéktelennek látása
 szakmai és személyi konfliktusok a megvalósítás között.
A KÜLSŐ ÉRINTETTEK SZEREPE AZ INNOVÁCIÓBAN: az innováció erősen környezetfüggő.
Vagyis szoros összefüggés van a külső érintettek és az innováció között.
Fogyasztók - a vállalatok a szorosabb, hosszabbtávú együttműködés érdekében szívesen veszik a
fogyasztók által megfogalmazott innovációs kezdeményezéseket (ide kapcsolódnak a beszállítók is)
Versenytársak: ők az innovációra való hajlandóság legfőbb erősítői (verseny a fogyasztókért)
Állam: az állam gazdaságpolitikai jellege befolyásolja a vállalat törekvéseit, létezik egy innovációt
támogató minisztériumi politika. Ennek a nemzeti versenyképességet kell segíteni. Közvetlen
támogatást nyújt, egy kedvező környezetet teremt. Nagy pénz fölött rendelkezik.
Vállalatok közti együttműködés: innovációra orientált stratégiai szövetség közös tervezés fejlesztés.
Természeti környezet: korszerű környezetfelfogás, új utak az innováció számára.

A menedzsment szemlélet érvényesítése a vállalkozási tevékenységben

A stratégia feladata, hogy olyan módon szervezze meg a vállalat érintettjeit, olyan mozgásformákat
tegyen kívánatossá és lehetővé az érintettek számára, amelyek hatékonyan szolgálják a vállalat
alapvető céljait.
A stratégia a vállalati működés vezérfonala. Olyan koncepció, amely rögzíti a vállalkozás hosszú
távú célkitűzéseit, meghatározza a célok megvalósulásához szükséges erőforrásokat, valamint a
legfontosabb fejlesztési akciókat.
Lényeges szerepe van a környezeti lehetőségek és a rendelkezésre álló erőforrások összehangolásában.
A környezetben lehetőségek és fenyegetések rejtőznek, fel kell tárni és értékelni kell, hogy a
lehetőségeket a vállalkozás hogyan tudja kihasználni, a környezeti változásokhoz hogyan tud
alkalmazkodni, esetleg tudja-e befolyásolni. Meg kell vizsgálni a belső adottságait (erős és gyenge
pontjait), s ezek fejlesztésének a lehetőségét, a hosszú távú fejlesztés irányait. A megalapozottan
kidolgozott stratégia a vállalkozásnál a z üzleti kockázat csökkentésének és a veszély elhárításának is
fontos eszköze.
A stratégiával kapcsolatos vezetési tevékenység - stratégiai menedzsment
1. Stratégia kialakítása: értékelést, jelenbeni és jövőképet a vállalkozásról, az érintettjeiről és
ezekhez való viszonyáról
2. Stratégiai megvalósítása: algoritmust a stratégia elképzelések megvalósításáról
3. A megvalósítás tapasztalatainak a visszacsatolása: folyamatos elemzést a stratégia
alkalmazásával elért eredményekről, ill. ezek összevetéséről az eredeti szándékkal.
A három elem integrált alkalmazását nevezzük stratégiai managementnek. A stratégiai menedzsment
a stratégiai tervezés, a stratégiamegvalósítás és a visszacsatolás integrált egységére épülő
vállalattervezés.

14
Ad.1. Stratégiai kialakítása
A stratégia kialakulásának módjai, megközelítései (Mintzberg, 1979)
Vállalkozói megközelítés: a tulajdonos és a menedzseri funkció egy személyhez kötődik.
Jellemzői: (kisvállalkozások és új vállalkozások jellemzője)
 új lehetőségek keresése
 a hatalom és a felelősség a vállalkozó kezében
 "nagy lépések politikája"
 központi célja a növekedés.
Adaptív megközelítés: a vezetők szerint a környezet átláthatatlanul bonyolult, és az egymást gyorsan
követő változásoknak akarnak megfelelni.
Jellemzői:
 Nincsenek világosan meghatározott célok, a célrendszert a vállalati működés érintettjeinek
alkudozása alakítja
 "reaktív megoldások" , kihívásokra keresnek választ, nem az új lehetőségeket kutatják
 "kis lépések politikája"
 össze nem kapcsolódó döntések
Tervező megközelítés: a döntéshozóknak vannak jól körülhatárolható céljai, amelyeket csak akkor
érhetnek el, ha aktívan befolyásolják az eseményeket. (a döntéshozók racionálisak)
Jellemzői: (legfejlettebb módszer, nagyvállalatok alkalmazzák)
 Kulcsszereplője az elemző
 szisztematikusan keresik az új lehetőségeket
 célok és a döntések integrációja

Stratégiai szintjei:

15
  Vállalati szintű
 Üzletágak szintje, üzleti egységek stratégiája
 Funkcionális stratégiák
Stratégia tartalmi elemei:
1. Meghatározni a vállalat küldetését, és ebből kiindulva le kell vezetni a vállalat működési körét.
Milyen igényt és hogyan akar kielégíteni a vállalat? - a lehetőségek közül kiválasztja a ténylegesen
megvalósíthatókat. - konkretizálja a működési kört.
2. Küldetését úgy kell végrehajtania, hogy tartós versenyelőnyre tegyen szert - stratégia feladata
annak vizsgálata, hogy mit tud másoknál jobban végrehajtani, össze kell vetni a piaci lehetőségeket
és a fenyegetéseket saját erős és gyenge pontjaival (SWOT analízis) - a működési körét ennek
megfelelően kell meghatároznia.
3. Az érintettek tevékenységét és saját erőforrásait úgy kell összehangolnia, hogy fellépjen a
SZINERGIA - az együttes hatás mértéke, mely abból adódik, hogy az egész több, mint a részek
egyszerű összege. Az összhang a szervezet megfelelő kialakításában, az erőforrások megfelelő
szintjének és elosztásának biztosításában. A vállalat szerkezeti struktúrájának a döntési hatásköre,
érdekeltségi rendszerének teljes szervezetelemzése.
 Termelésorientáció (belsőleg vezérelt): termelési kapacitás / termék előállítás / agresszív
értékesítés / vevők
 Marketingorientáció (piacorientáció): vevők igényei / potenciális piaci lehetőségek / termékek
és szolgáltatások piacra dobása / vevők

BCG Mátrix Két tényező alapján értékel: a relatív piaci részesedés és piaci növekedés függvényében.
Sztár termékek, Fejős tehenek Döglött kutyák, Kérdőjelek

M. Porter versenyhelyzet elemzése

16
Az üzletági versenyhelyzet-elemzés során meg kell határozni, melyek a vállalat erős és gyenge
pontjai.
Ennek legismertebb eszköze a SWOT analízis
 az erősségek (Strengths)
 gyengeségek (Weaknesses)
 a lehetőségek (Opportunities)
 a kihívások, a fenyegetések (Threats)

17
Nemzetközi vállalatok sikeres stratégiái
 Erős kutatási és fejlesztési program – magas műszaki-technológiai színvonalú, dinamikus
nemzetközi vállalatok
 Technológia egyszeri eladása – olyan ágazatokban, ahol a technológiai színvonal változása
lassú
 Kiemelkedő vezetési technológia, jó menedzsment – nem tartós fogyasztási cikkel piacán
 Erőforrások árkülönbözetére építő stratégia – nyersanyagár, munkabér költség alacsony

Ad. 2. A stratégia megvalósításának lépései:

 Erőforrások meghatározása, biztosítása és elosztása.
 Szervezet és a vezetési rendszer fejlesztése: a szervezetet a stratégia által
meghatározott egyéb tényezőkhöz kell alakítani (döntési, belső elszámolási,
érdekeltségi rendszer, információs rendszer..) Vezetés, irányítás: a stratégiával
összhangban lévő szemlélettel és módszertannal történő irányítás kialakítása.
 A vállalati kultúra fejlesztése. (meggyőződés, szemléletmód, magatartásforma). Pl.
munkaszervezés, irányítás, jutalmazás, szabályozottság mértéke..

A stratégiai és az operatív menedzseri tevékenység összehangolása

A stratégiai és operatív menedzsment tartalma, alapvető jellemzői eltérőek, de az eredményes
működés, fejlődés érdekében össze kell hangolni őket.

18
Egyrészről a stratégiai menedzsment figyelembe kell, hogy vegye az operatív vezetés helyzetét.
Másfelől az operatív menedzsment úgy végezze a munkáját, hogy jól szolgálja a vállalati stratégia
megvalósulását.
Az operatív menedzsment a munkahelyi vezetői szint, a közvetlen beosztottak irányítását végzi a
termék, szolgáltatás elkészítése céljából. Kevesebb koncepcionális képesség, több technikai és humán
képesség szükséges feladatuk ellátásához. Ők töltik be a zavarelhárító szerepet.

Ad. 3. A stratégiai visszacsatolás

Rendszeresen vizsgálni kell, hogy a megjelölt célok, hogyan valósulnak meg, milyen jellegű és
mértékű eltérések tapasztalhatók. A problémák 3 típusúak lehetnek: részterületek működési zavarai, a
vállalat egészének nem kielégítő teljesítménye, a külső környezet nem várt változásai.
Elemzés => stratégia módosítása, teljes újrafogalmazása, vagy a végrehajtásával kell
eredményesebben foglalkozni.

19