A vállalat

1
 ÜZLETI VÁLLALKOZÁSOK KÖRNYEZETE
• A modern gazdaságnak a társadalomban kettős
funkciója van:
– kielégíti az emberek anyagi szükségleteit,
– anyagi alapot teremt ahhoz, hogy működjön az
egészségügy, oktatás, kultúra, honvédelem, stb., azaz
anyagi és nem anyagi szükségletek kielégítése.

2
 Az üzleti vállalkozások helye a modern
gazdaságban
• Üzleti vállalkozás: olyan emberi tevékenység,
amelynek alapvető célja fogyasztói igények
kielégítése, nyereség elérésével.
• Vállalat: jogi személyiséggel bíró vállalkozás
szervezeti kerete.

3
• Az üzleti vállalkozás alapvető jellemzője az önálló tőke- és
munkabefektetés, amellyel – adott piaci verseny keretei között
– a vállalkozó kockázatot vállal a gazdasági haszon
reményében.
• Létrejöttéhez szükséges feltételek:
– viszonylagos önállósággal (autonómiával) rendelkezik alapvető
céljai megvalósításában
– saját jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat (jogi
személyiség)
– profitorientált, azaz fő kritérium, hogy kiadásai tartósan ne haladják
meg a bevételeit, hosszú távon nyereségesen működjön
– valóságos piacon működik, ahol az árakat a kereslet és kínálat
kölcsönhatása határozza meg.
– haszon reményében, jelentős kockázatvállalással tőkéjét befekteti
4
A vállalkozás előnyei és hátrányai
– kemény munka
– nyereség
– önállóság
– időigényes
– sok emocionális energia
– kielégítő életstílus
– üzleti kudarc lehetősége (sosem lehet biztos a
siker)

5
• A vállalkozás előnyei:
– nyereség (profit): kárpótolja a tulajdonost a befektetett
személyes időért és személyes megtakarításokért.
– önállóság: független tevékenység (döntéshozás,
kockázatvállalás, dicsőség)
– kielégítő életstílus: személyes elégedettség a vállalkozói
tevékenység

6
• A vállalkozás hátrányai:
– kemény munka
– időigényes
– sok emocionális energia
– üzleti kudarc lehetősége (sosem lehet biztos a siker).

7
• A vállalkozók jellemzői:
– előbbre jutás vágya: David C. McClelland pozitív korrelációt fedezett fel
az előbbre jutás iránti vágy és a vállalkozói aktivitás között
– hajlandóság kockáztatásra: a vállalt kockázat mértéke különböző. David
C. McClelland szerint az előbbre jutásra nagyon vágyó személyek
kockázati hajlandóság nem túl magas. Jobban kedvelik azokat a
kockázati helyzeteket, amelyeket némileg kontrollálni tudnak. A
mérsékelt kockázati hajlandóság nagy önbizalomról árulkodik.
– önbizalom: az önbizalommal bírók úgy érzik, hogy meg tudnak felelni az
őket ért kihívásoknak, valamint van érzékük a problémák megoldásához.
A vállalkozók magabiztos egyének, akik ismerik az üzletindítás
problémáit, de hisznek abban, hogy képesek ezeken túljutni.
– a kiút keresése: gazdasági tények elől való menekülés,
„kérnyszervállalkozás”. A menekülés okai különbözők (külföldre
menekülő, vállalatból menekülő, más menekülő – szülőktől, feminista,
feleség, társadalmi, oktatási)
8
 Vállalkozás külső (makro) környezete
• a külső, közvetett környezeti tényezők hatása kétféle
módon érvényesül:
– bekerülhetnek a közvetlenül ható belső tényezők közé,
– ezek a közvetett elemek mindig biztosítanak egy kedvező
vagy kedvezőtlen közeget a vállalkozások számára.
• A makrokörnyezet mindazon külső (makro-)
környezeti tényezők összessége, amelyek részben
direkt hatással bírnak a vállalkozás működésére,
részben közvetetten fejtik ki hatásukat.
9
1.Határozza meg, hogy a megadott fogalmak a
vállalkozás mely környezetéhez tartoznak:
a. politikai- jogi környezet
b.technológiai környezet
c. szociális-kulturális környezet
d.gazdasági környezet
a. jogi tiltások,
b.állami gazdaságpolitika iránya,
c. demográfia,
d.magántulajdon védelme,
e. állami megrendelések,
f. technológiai fejlettség,
g.a kutatásra fordított GDP hányada,
h.szellemi tőke,
i. jogi előírások sokasága és bonyolultsági foka,
j. költségvetési és adópolitika,
k.gazdasági jogszabályok jellege és irányultsága,
l. állam intézményrendszere,
m.kereskedelmi jog,
n.támogatási rendszer,
o.életmód,
p.szabályozó rendszer elemeinek összhangja,
q.a társadalom technikai fejlettsége
r. szociális értékek
s. egészségügyi ellátás színvonala
t. gazdaság és politika kapcsolata,
u.politikai erőviszonyok alakulása,
v. politikai stabilitás,
w.állami beavatkozások, kormányváltozások;
10
 Politikai- jogi környezet:
• gazdaság és politika kapcsolata,
• politikai erőviszonyok alakulása,
• politikai stabilitás,
• állami beavatkozások, kormányváltozások;
• jogi előírások sokasága és bonyolultsági foka,
• gazdasági jogszabályok jellege és irányultsága,
• kereskedelmi jog,
• jogi tiltások,
• magántulajdon védelme.
11
 Technológiai környezet (K+F):
• a társadalom technikai, technológiai fejlettsége,
• a kutatásra fordított GDP hányada és a kutatási-fejlesztési
tevékenység színvonala határozzák meg a fejlesztési
lehetőségeket a vállalkozásoknál,
• ezek kihatnak a termékek és szolgáltatások színvonalára,
illetve a vállalkozás piacképességére.
• Döntő tényező a szellemi tőke is.
• A fejlesztésben regisztrálható lemaradások a leszakadás, a
perifériára szorulás veszélyét hordozzák magukba az ország
és szervezetei, valamint a vállalkozások számára.
12
 Szociális-kulturális környezet

• összetett kategória, számos elem közül a legfontosabbak:

– a demográfia,
– az életmód,
– a szociális értékek,
– egészségügyi ellátás színvonala.
• A korai halálozás, természetes fogyás, megelőző
egészségügyi ellátás hiánya miatt magas a táppénzállomány.
Ezek mind plusz terheket tesznek a vállalkozásokra,
csökkentve azok eredményességét.
13
 Gazdasági környezet

• állami gazdaságpolitika iránya,

• költségvetési és adópolitika,
• támogatási rendszer,
• szabályozó rendszer elemeinek összhangja,
• állam intézményrendszere,
• állami megrendelések.

14
A vállalkozás operatív környezete:

15
 Belső (mikro) környezeti tényezők:
• Alkalmazottak: a vállalkozás munkaerő-szervezési és ellátási lehetősége.
• Tulajdonosok, igazgatóság: befektetők, részvényesek, állami tulajdon aránya,
igazgatóság összetétele meghatározó jelentőséggel bír.
• Fogyasztók: fogyasztói szükségletek figyelembe vétele a jobb piaci helyzetbe kerülés
érdekében.
• Szállítók: a cég viszonya a szállítókkal, a cég fizetőképessége, az ár a határidőre történő
szállítás kitüntető jelentőségű.
• Versenytársak: figyelni kell a környezetre, hogy a piacon megszerzett versenyelőnyöket
ne veszítse el a vállalkozás.
• Pénzügyi szervezetek: a vállalkozás pénzigényét biztosítják.
• Kormányzat: törvények, rendeletek, szabályozók, adók és támogatások komoly hatással
vannak a vállalkozások döntéseire.
• Érdekcsoportok: érdekképviseletek, melyek támogathatják vagy akadályozhatják a
vállalkozás működését. (szakszervezetek, kamarák)

16
 Környezeti elemek három szintje:
makrokörnyezet: • e-kereskedelmi szoftver,
versenykörnyezet: • szállító,
infrastruktúra: • multimédia,
• pénzügyi intézmények,
• hardver, • portál,
• hálózati technológia, • kormányzat
• vevő, • versenytárs
• Internet, • fogyasztó,
• társadalom, • kereskedőház
• tanácsadás,
17
 Környezeti elemek három szintje:
• Makrokörnyezet: • Infrastruktúra:
– társadalom, – hardver,
– pénzügyi intézmények, – hálózati technológia,
– kormányzat – Internet,
• Versenykörnyezet: – tanácsadás,
– szállító, – e-kereskedelmi szoftver,
– fogyasztó, – multimédia,
– vevő, – portál,
– versenytárs – kereskedőház

18
 A vállalkozás működésének érintettjei
• A vállalkozás működésének érintettjei (stakeholderek)
azok a szervezetek, csoportok, egyének, akik tartós,
kölcsönös és lényeges kapcsolatba kerülve a
vállalkozással, annak működését érdemben
befolyásolhatják, vagy érdekeltek annak
tevékenysége következményeiben.
• Két nagy csoportja:
– Belső érintettek
– Külső érintettek
19
 Belső érintettek:
• Belső érintettek:
• Külső érintettek:
1 tulajdonosok, 2 fogyasztók, 3. szállítók,
4. menedzserek, 5. versenytársak, 6. állam,
7. hitelintézetek, 8. helyi közösségek
9. alkalmazottak, 10. érdekcsoportok
11.természeti környezet

20
 Belső érintettek
• eltérő érdekkel rendelkeznek a vállalkozásban.
– Tulajdonosok: a befektetett tőkéjük növekedésében, és a vállalkozás
nyereséges működtetésében érdekeltek. Lehetnek természetes személyek,
illetve intézményi tulajdonosok (állam, bank, vállalat). Tulajdonosok
mutatószámai: eredmény jellemzői, tőkejövedelem megoszlása, piaci
jelzőszámok. Befektetők mutatószámai: likviditás, adósság, adósságszolgálat.
– Menedzserek: munkavállaló mivoltukból adódóan a szervezet folyamatos
fenntartásában, stabil működésében érdekeltek. Döntéseivel leginkább
befolyásolja a vállalat életét, céljainak megvalósulását, jövőjét. Mutatószámai:
működéselemzés mutatói, eszközök jellemzői, működő tőke jellemzői,
eredmény jellemzői.
– Alkalmazottak: alapvető érdeke személyes jövedelmük maximalizálásában
érdekeltek. Céljaik nem kötődnek olyan szorosan a szervezeti célok
megvalósulásához, mint a fenti csoportoké, mert a legkisebb a közvetlen
ráhatásuk azok alakulására.
21
Külső érintettek

• Fogyasztók
• Szállítók Piac
• Versenytársak
• Állam és intézményrendszere: törvényi szabályozás útján komoly mértékben
befolyásolja a gazdálkodás feltételeit, a vezetés döntéseit. Beavatkozik a piaci
viszonyokba konfliktushelyzetet idéz elő, de a vállalkozás is váratlan helyzetbe
hozhatja a kormányzati szerveket (adófizetés, működő tőke behozatala vagy
kivonása). Az állam emellett intézményei révén komoly felvevő piaca is a
vállalkozások termékeinek, szolgáltatásainak.
• Helyi (regionális) közösségek
• Hitelintézetek (pénzügyi szervezetek): a vállalkozás pénzigényét biztosítják
• Érdekcsoportok, érdekképviseletek: támogathatják vagy akadályozhatják a
vállalkozás működését
• Természeti környezet
22
 A vállalkozás belső adottságai
• A vezetés fontos feladata, hogy felismerje a közvetlen és
közvetett környezet különböző adottságát, melyek segíthetik,
illetve korlátozhatják a működését, javítsa a nem megfelelőket,
megőrizze a versenyelőnyöket biztosítókat.
• A vállalkozás belső adottságai:
– méret
– profil
– piaci kapcsolatok
– belső struktúra
– telepítési helyzet
– szervezet eredete

23
 Méret (nagyság):
• micro,-
• kis-,
• közép-,
• nagy vállalkozás.
• A mérethez kapcsolódó tényezők:
– a specializáció növekedése,
– írásbeli szabályozás növekedése,
– a decentralizáció erősödése,
– szervezeti formák.
24
• Mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek
– összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és
– éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak
megfelelő forintösszeg.

Kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek

– összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és
– éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak
megfelelő forintösszeg.

Középvállalkozásnak az a vállalkozás minősül, amelynek

– összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és
– éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg,
vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

25
 Profil, tevékenységi kör
• a vállalkozás által előállított termékek,
szolgáltatások.
• Ismérvei:
– termékek/szolgáltatások összetétele, bonyolultsága;
– termékek/szolgáltatások nemzetgazdasági ágazatok
szerinti besorolása;
– termékek/szolgáltatások piacérzékenysége;
– termékek/szolgáltatások fejlesztés igényessége.

26
 Piaci kapcsolatok jellege

• milyen piaci szegmens számára szállít a vállalkozás

(belföldi, külföldi).

27
 Belső termelési és informatikai struktúra

• gyártási struktúra, belső kooperációs kapcsolatok

jellege, a termelőkapcsolatok konvertálhatósága.
• Belső kooperáción alapuló gyártási struktúra lehet:
– horizontális (a termelőkapacitások között nincs, vagy
minimális a kapcsolat);
– vertikális (az egyes kapacitások között szoros
együttműködés valósul meg);
– vegyes szerkezetű (a kettő kombinált alkalmazása).

28
 Telepítési helyzete
• a vállalat egy telephelyen,
• vagy ugyanabban a helységben több telephelyen,
• vagy földrajzilag is elkülönült telephelyeken
működik.

• Régióbeli különbségek, infrastrukturális

különbözőségek hatása a szervezetre.

29
 Szervezet eredete

• a vállalkozás létrejöttének körülményei, jellemzői,

• a tulajdonlásban bekövetkezett változások és
• az örökölt feltételek mind érzékelhető hatást
váltanak ki.

30
 A vállalat a vállalkozás szervezeti kerete.

• A szervezeti forma kiválasztásánál azt a szervezeti

formát kell figyelembe venni, amely legjobban
igazodik a vállalkozás jellegéhez, és biztosítja
annak hatékony működését.
• A típusnál figyelni kell, az egyes típusok sajátos
jellemzőire (törvényi szabályozás), előnyeire és
hátrányaira.

31
 A magyar vállalkozások szervezeti típusai

• Állami vállalat
• egyéni vállalkozás
• társas vállalkozás
• egyéb szervezetek

32
 Egyéni vállalkozás
• egyéni vállalkozás:
– belföldi természetes személy üzletszerű - saját nevében és kockázatára,
rendszeresen, haszonszerzés céljából folytatott - gazdasági
tevékenysége. Felelőssége korlátlan, egyedüli tőkebefektető, egyedül
hozza meg a működésre vonatkozó döntéseket. Vállalkozói
igazolvánnyal végezhető tevékenység

• egyéni cég:
– Az egyéni cég az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő
természetes személy által alapított, jogi személyiséggel nem
rendelkező jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő
bejegyzéssel jön létre.

33
 Társas vállalkozás Ptk. III. könyv
• Formái:
• Tőkeegyesítő társaságok:
– részvénytársaság (Rt)
– korlátolt felelősségű társaság (Kft)
• Személyegyesítő társaságok:
– Közkereseti társaság (kkt.)
– Betéti társaság (bt)

34
 Egyéb szervezetek: nem gazdasági cél

• Egyesület
• Szövetkezet
• Egyesülés
• Alapítvány

35
 Non-profit szervezetek
• Jellemzően a háztartásokat szolgálják, végső
fogyasztók.
• Önkéntesség a létrehozásban és a
működésben.
• Céljuk nem a nyereségszerzés.
• Függetlenek a kormányzattól.
• Jövedelmük származhat az államtól, a
vállalkozásoktól és a háztartásoktól.
• Tilos a megtermelt haszon tulajdonosok és
vezetők közötti szétosztása.
36
Vállalati szektor gazdasági funkciói

pénzügyi vállalatok

pénzügyi közvetítéssel foglalkoznak

ha költségeinek több, mint 50%-a tartósan ide sorolható

A pénzügyi vállalkozások (központi bank, bankok,
szakosított hitelintézetek, szövetkezeti hitelintézetek,
pénzügyi vállalkozások, egyéb pénzügyi közvetítik,
pénzügyi kiegészítő tevékenységet végző intézmények,
biztosítók és magán-nyugdíjpénztárak) a gazdasági
szereplőknél keletkezett megtakarításokat gyűjtik össze
és osztják el újra. Lebonyolítják a pénzügyi tranzakciókat
és (a jegybank és a bankok) pénzt teremtenek.

37
 nem pénzügyi vállalatok (vállalkozások)

munkaerő keresletét adják

termékeket előállítják

beruházást folytatnak

a szektor egésze jellemzően finanszírozási igénnyel lép fel

termelő és szolgáltató tevékenységet folytatnak, amelynek célja a profitszerzés
és a vagyon gyarapítása.

közbülső fogyasztók, azaz termelő felhasználók.

termelési tényezőket (input erőforrásokat) használnak fel, amelyekhez új
értéket adnak hozzá,

Értékesítenek

A megtermelt jövedelem a tulajdonosoké.

Jövedelmük egy részét megtakarítják és termelő kapacitásaik felújítására,
bővítésére fordítják.

jellemzően nettó hitelfelvevők. Saját forrásaikat hitellel egészítik ki.

A vállalkozás kibocsátása (output) a felhasznált termelési tényezők költségei és
a hozzáadott érték összege.

38
 AZ ÜZLETI VÁLLALKOZÁSOK MŰKÖDÉSE –
Stratégiai alapok
• Vállalti stratégia:
– hosszabb távra szolgáló, írásban rögzített
koncepció a vállalat célkitűzéseiről, a célkitűzések
megvalósításához szükséges különböző
részterületi fejlesztési akciókról és az azon
realizálásához szükséges erőforrásokról.

39
• A stratégiakészítés célja:
• a környezetben megjelenő lehetőségek kihasználása,
• a veszélyek elhárítása,
• a bekövetkező változásokhoz történő alkalmazkodás és
• az üzleti kockázatok reális szintre csökkentése

40
 A vállalat célja, küldetése
• A vállalat alapvető célja: a fogyasztói igények kielégítése
nyereség elérése mellett. A vállalat küldetése az alapvető cél
elérésének „hogyanjára” ad választ.
• A vállalat küldetése:
– kifejezi és körülhatárolja a vállalkozás működési körét,
– és megkülönböztető jegyeket ad más vállalatokhoz képest.
– A küldetéssel rendelkező vállalatokat áthatja a közös jövő tudata,
amely képes a vállalat összetartására, a cselekvési egység
biztosítására.
– A küldetés és a jövőkép képes vezérelni a kisebb szervezeti
egységekben meghozott döntéseket, sőt belső értékrenddé válva
vezetői utasításokat is kiválthat. 41
 A vállalat
• Mikroökonómiai felfogás szerint a vállalat:
– olyan gazdasági szervezeti alapegység, amely
• elkülönülten gazdálkodik,
• a gazdasági élet más szereplőihez a piac közvetítésével
kapcsolódik,
• miközben pénzjövedelem szerzésére, annak növelésére
törekszik.
– A szervezeteknek vannak saját céljaik, amelyek nem az
egyéni célok integrálásával jönnek létre, de nem is
teljesen függetlenek azoktól.
42
 Szervezeti célok tulajdonságai
• a szervezeti célok hierarchikusan strukturáltak, azaz
meghatározhatók a szükséges tevékenységek és
ezek célszerű elrendezése.
• az egyéni céloknak összeegyeztethetőeknek kell
lenniük a vállalti célokkal, valamint a szervezet
hatékony működésével.
• fölérendelt célok létezése, amely megvilágítja azt a
képesség, amellyel a szervezet rendelkezik, az
egyének nem.
43
 A vállalati célrendszer
• többdimenziós,
• egy része hierarchiát mutat,
• más része egymás mellé rendelten működik.
A célrendszer egy nézőpontból vizsgálva hierarchikus
képet mutat.

44
 A vállalati célstruktúra
• Párosítsa a vállalalti célokat és azok meghatározását!
• alapvető cél:
• kiküldetés:
• Távlati cél:
• közvetlen cél:
• operatív cél:
•  
• irányítási célok
• hogyan éri el a vállalat az alapvető célt
• akciók eredményessége
• fogyasztói igények kielégítése nyereségesen
• mit kell teljesíteni a küldetéshez

45
 A vállalati célstruktúra

• A célok struktúrálhatók funkciók szerint, ezek a funkcionális célok (marketing,

fejlesztési, beszerzési, stb.)
• A tulajdonosok célja a vállalkozás nyereséges működtetése. A tulajdonosok
lehetnek természetes személyek, vagy intézményi tulajdonosok (állam, bank),
akik képviselőik útján vesznek részt a vállalat irányításában.
• A menedzser az, aki döntésével leginkább befolyásolja a vállalt életét,
céljainak megvalósulását, jövőjét. Céljuk a vállalkozás eredményessé tétele.
• A munkavállaló célja nem kötődik szorosan a szervezeti célok
megvalósulásához. A magasabb jövedelem elérésében érdekelt a
munkavállaló.

46
A szervezeteket két alapvető struktúra jellemzi

• a hierarchikus felépítésű szervezeti struktúra és

• az ellátandó tevékenységek egymásutániságát
kifejező folyamatstruktúra.
A célok, folyamatok és a szervezetek között
meghatározott összefüggés és meghatározott sorrend
határozható meg.

cél folyamat szervezet

47
 Célhierarchia
• A célhierarchia alapján szükséges meghatározni a
tevékenységeket, amelyek egymásutánisága
alkotja a folyamatokat, amelyek nem lehetnek sem
nagyobbak, sem számosabbak annál, amit a
célelérés igényel.

48
 Célhierarchia
• A folyamatok felosztása szerint
megkülönböztető: – műszaki előkészítés,
– főfolyamatok: – szervezés,
– feltételi folyamatok: – termelés,
– kisegítő – kiszolgáló – energiaellátás
folyamatok: – munkaügy,
– irányítási folyamatok: – vezetés,
•   – logisztika,
– ellenőrzés
– üzemfenntartás,
– szolgáltatás,
– tervezés,
49
 Célhierarchia
• A folyamatok felosztása szerint megkülönböztető:
– főfolyamatok: termelés, szolgáltatás
– feltételi folyamatok: műszaki előkészítés, munkaügy,
logisztika
– kisegítő – kiszolgáló folyamatok: üzemfenntartás,
energiaellátás
– irányítási folyamatok: vezetés, tervezés, szervezés,
ellenőrzés

50
 Porter-féle értéklánc
• a vállalton belüli folyamatok működtetésének célja, hogy a végső
fogyasztó igényeinek megfelelő, minél magasabb értéket képviselő
terméket/szolgáltatást hozzunk létre a vállalti működés során. A
vállalkozás tevékenységének célja a többletérték létrehozása és
realizálása.
• Porter-féle értékláncmodell:

51
A stratégiák összefüggésrendszere

52
 Formális stratégia
• Chikán Attila szerint a formális stratégia lényeges
tulajdonságai:
– a vállalati stratégiának 3 lényeges eleme van: a legfőbb
célok; tevékenység keretei, illetve változásuk szabályai;
programok a célok elérésére.
– a stratégia fő elvekből (koncepciókból) és akciókból áll.
A stratégia mindig jövőorientált.
– A stratégia részstratégiákból áll, amelyek hierarchikusan
és mellérendelten kapcsolódnak egymáshoz.

53
 A stratégia szintjei
• vállalati (társasági) szintű stratégia:
• stratégiai üzleti egység szintű stratégia:
• funkcionális stratégia:

54
 A stratégia szintjei
• vállalati (társasági) szintű stratégia: legfőbb célok,
akciók, erőforrás-allokációk
• stratégiai üzleti egység szintű stratégia: az egyes,
jelentős, részben önálló piacra termelő üzleti
egységek stratégiai céljainak megfogalmazása,
alárendelve a vállalati fő céloknak
• funkcionális stratégia: az egyes vállalati funkcionális
tevékenységek stratégiai céljainak megfogalmazása
alárendelve a vállalati fő céloknak
55
A stratégia szintjei

56
• A szervezeti célok hierarchikus rendszert alkotnak,
így az alacsonyabb szintjei felé haladva a célok
egyre konkrétabbak, az erőforrások működtetésével
foglalkoznak és rövid távúak. A felső vezetés
feladata a stratégiai célok lebontása az alacsonyabb
szintekre.
• A stratégiai célok alacsonyabb szintű szervezet
tervcéljaivá történő lebontása a tervcélok
megfogalmazási folyamata.
57
• A munkahelyi célok azonosítása egy hat lépcsőből álló
folyamat megvalósítását igényli.

– Mit kell tenni a kitűzött cél eléréséhez?

– Miért kell megtenni a lépéseket? (erőforrás-felhasználás indoka mi)
– Mikor kell azokat megtenni? (idő és feladat végzés összehangolása)
– Kinek kell megtenni? (milyen képességű, szaktudású szakember kell)
– Hol kell azt tenni) (hol kell az erőforrásokat felhasználni)
– Hogyan kell azt megtenni? (milyen munkamódszert kell alkalmazni)

58
A vállalati stratégia kapcsolódási formái,
összefüggésrendszere:

59
 Üzleti terv készítése
• Az üzleti terv egy olyan dokumentum,
amelyben ismertetjük meglévő, vagy leendő
vállalkozásunkat, annak jövőre vonatkozó
céljait, azt, hogy ezeket a célokat hogyan
szeretnénk elérni, kinek szeretnénk
termékünket/ szolgáltatásunkat eladni és
ehhez milyen eszközökre, milyen reklámra és
mennyi pénzre van szükségünk.

60
az üzleti terv készítésének elsődleges célja

• Üzleti terv készítésének elsődleges célja saját magunk

reális tájékoztatása legyen. Ezért nagyon fontos, hogy
üzleti tervezéskor maradjunk a realitások talaján, kerüljük
a túlzott derűlátást. A fő cél minden vállalkozás
indításánál a profitszerzés. Egy reális üzleti terv
megmutatja, hogy az általunk elképzelt módon ez vajon
lehetséges-e. Indokolatlanul optimista, hamis jövőképet
tartalmazó üzleti tervvel magunkat csapjuk be, végső
soron saját magunknak ártunk vele a legtöbbet. Ha úgy
tetszik, fölöslegesen kockáztatjuk vele meglévő tőkénket,
vagyonunkat. 
61
• Az üzleti terv a következő fő részekből áll:
– Vezetői összefoglaló
– A vállalkozás általános bemutatása
– Marketing Terv
– Működési terv
– Vezetőség és szervezeti felépítés
– Pénzügyi terv
– Mellékletek

62
 I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ  
• A vállalkozás rövid bemutatása, története. Cég hitvalllása,
filozófiája.
• Termékek, szolgáltatások rövid bemutatása.
• A vállalkozás piacon elfoglalt helye, versenytársak, piaci
helyzetelemzés. Célpiacok.   Marketing stratégia.
• A vállalkozás felépítése, működése. Önálló vállalkozás-e, franchise,
leányvállalat?   Kik a fő beszállítók.
• A közeljövőt érintő célkitűzések, intézkedések, amiket meg kell
tenni.
• A vállalkozás pénzügyi helyzete. Miért van szükség tőkebevonásra?
Hogyan kerül felhasználásra?

63
II. A VÁLLALKOZÁS ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA

1.) A vállalkozás alapadatai

- működési forma: önálló cég, franchise, leányvállalat, egyéb
- tulajdonosok (név, cím)
- törvényes képviselők (név, cím)
- a vállalkozás pontos neve
- a vállalkozás székhelye, telephelyei
- a vállalkozás mikor lett bejegyezve
- a vállalkozás fő tevékenysége
- a vállalkozás melléktevékenységei
- elérhetőségi adatok (telefon, fax, internet cím, e-mail cím, postacím)
- a vállalkozás könyvvezetését végző cég neve
- a vállalkozás jogi képviseletét ellátó cég neve
- egyéb, a vállalkozás működése szempontjából fontos tanácsadó cégek neve

64
• 2.) A vállalkozás története

a) már működő vállalkozás esetén:

    -  a vállalkozás alapításának ideje és oka, mi céllal jött létre
    - cégfilozófia, a vállalat küldetése
    - a működésének története, áttörő sikerek, mélypontok
    - díjak, szakmai elismerések
    - folyamatban lévő fejlesztések, jövőre vonatkozó célkitűzések

b) most induló vállalkozás esetén:

    -  rögzíteni kell, hogy az üzleti terv megírását mi ösztönözte:
       hitelfelvételi kérelem, befektető keresése, pályázat elnyerése, egyéb
    - miért érné meg a befektetőnek, hitelnyújtónak stb. a vállalkozás támogatása,
       hogyan profitálhat belőle
    - cégfilozófia, a vállalat küldetése, mit szeretne elérni

65
 III. MARKETING TERV
1.) Ágazati áttekintés
- az iparágat érintő társadalmi változások
- technológiai változások, újítások
- politkai környezet, jogszabályi keretek változása
- demográfiai változások
- gazdasági változások (makrogazdasági mutatók, kamatlábak, adók, lakossági
  fogyasztások és megtakarítások)
- környezeti változók (időjárás, nyersanyagok, környezetszennyezés,
  környezetvédelem)
- az iparágban tapasztalható trendek, azok hatása a vállalkozás tevékenységére,
  eredményességére
- új vállalkozás esetén mennyire nehéz belépni a piacra, a már jelenlévő szereplők
  mennyire akadályozhatják a belépésünket, milyen magas költségekkel járhat ez

66
• 2.) Termékek, szolgáltatások
- a vállalkozás által kínált termékek és szolgáltatások fő jellemzői
- milyen értéktöbblettel bír a termék / szolgáltatás a vásárló számára
- hová vannak a termékek / szolgáltatások pozícionálva a versenytársakéhoz
képest
- miben különböznek a saját termékek / szolgáltatások a már piacon lévő
hasonló
  termékékektől / szolgáltatásoktól
- mennyire volt eddig sikeres a saját termék / szolgáltatás vagy a piacon lévő
ha
  sonló termék / szolgáltatás
- további információk a vállalkozás által kínált termékekről, szolgáltatásokról:
  fotók, technikai specifikációk, diagarammok,

67
• 3.) Piaci szegmentáció
a) a célcsoport demográfiai jellemzői:
    - életkor
    - anyagi helyzet / jövedelem
    - nem
    - családi állapot
    - eltartottak száma
    - foglalkozás
    - lakóhely
    - átlagosan milyen értékben vásárol (Ft)
    - vásárlások gyakorisága

68
•  b) a célcsoport pszichológiai jellemzői:
    - a célcsoport által követett életmód rövid leírása
    - milyen életmódbeli igényeket elégítenek ki a vállalkozás által kínált
termékek /
      szolgáltatások
    - mik a célcsoport vásárlási döntéseit legjobban befolyásoló tényezők
    - a piacon növekedés, csökkenés vagy stagnálás tapasztalható-e
    - mekkora a célpiac mérete
    -  a célpiac hány százalékát tudja megszerezni a vállalkozás fél éven
belül
    - a célpiac hány százalékát tudja megszerezni a vállalkozás 5 éven belül
    - léteznek-e másodlagos célpiacok a vállalkozás számára (ha igen, mik a
      jellemzői)

69
• 4.) Versenytársak vizsgálata
A legnagyob versenytársak elemzése a következő szempontok szerint:
- a versenytárs által kínált termékek / szolgáltatások leírása
- a versenytárs célcsoportjának körülírása, jellemzése
- a versenytárs célcsoportjának vásárlási szokásai
- a versenytárs árpolitikája, milyen árakkal dolgozik
- a versenytárs marketing, reklámtevékenysége
- a versenytárs erős és gyenge pontjai: miben jobbak ők és miben rosszabbak
- mik azok a tényezők, amikkel át lehetne csábítani a versenytárs vásárlóit
- mióta van a versenytárs a piacon, milyen a renoméja
- kik a versenytárs beszállítói
- milyen értékesítési csatornákat használ a versenytárs

70
• 5.) Marketing Mix
 a) Promóció:
    - online hirdetési módok
    - szórólapok
    - a vállalkozás által kiírt pályázatok, versenyek (PR)
    - DM levél
    - hirdetés a nyomtatott sajtóban
    - rádióban
    - televízióban
    - személyes eladás
    - szponzoráció
    - merchandising
    - eladásösztönző akciók (ingyen termékminta, "egyet fizet, kettőt kap" stb)

71
• b) Disztribúció:
    - a vállalkozás területi elhelyezkedés
    - marketing szempontból milyen előnyökkel bír a választott helyszín
    -  disztribúciós szempontból milyen előnyökkel bír a választott helyszín
    - milyen költségvonzatai vannak a jelenlegi értékesítési módnak
    - a vállalkozás telephelyén kívül milyen módokon történik még az
értékesítés
           - online
           - kereskedelmi hálózatokban
           - disztribútorokon keresztül
           - közvetítőkön keresztül
           - személyes eladással
           - egyéb

72
• c) Ár:
    - a vállalkokzás által használt árképzési elvek
               - költségelvű árképzés
               - kereslettől függő árképzés
               - versenytársakhoz igazodó árképzés
    - árdiferenciálás (felárak, árengedmények)
    -  mekkora a célcsoport árérzékenysége (alacsony,
közepes, magas)
    - a kínált termékeknél / szolgáltatásoknál milyen az ár-
minőség viszonylat

73
•  d) Termékek / szolgáltatások:
    - a kínált termékek / szolgáltatások típusa
    - a termékéletgörbe melyik szakaszában helyezkednek el
       (bevezetés, növekedés, érettség, hanyatlás)
    - milyen termékfejlesztések folynak a vállalkozásnál
    - a vállalkozás által kínált termékek / szolgáltatások egymáshoz való viszonya
                    - azonos igényeket kielégítő termékek / szolgáltatások
                    - egymást kiegészítő termékek / szolgáltatások
                    - egymástól elétrő igényeket kielégítő termékek / szolgáltatások
    - alkalmazott termék - piac stratégiák:
                       - piackiaknázás
                       - piacfejlesztés
                       - termékfejlesztés
                       - diverzifikáció
                       - termékkivonás a piacról
    - a termékfejlesztések ütemezése
    - a vállalkozás által kínált termékek / szolgáltatások milyen előnyöket nyújtanak a
       vásárlók számára

74
 IV. MŰKÖDÉSI TERV

• 1.) Fejlesztési elemzés

- a termékek / szolgáltatások fejlesztése milyen stádiumban
van
- mikorra várható a fejlesztés befejezése
- a befejezésig milyen akadályokat kell leküzdenie a
vállalkozásnak
- milyen feladatok várnak még elvégzésre
- kik vesznek részt a vállalkozáson kívül a fejlesztésben
(alvállalkozó, partnercég)
- a szabadalmaztatás megoldása, a szabadalmi jogok levédése

75
•  2.) Gyártási terv
- a vállalkozás fő beszállítói
 - a beszállítók osztályozása (ár, szállítási feltételek, megbízhatóság)
- milyen gyártási eljárásokat alkalmaz a vállalkozás
- a gyártási  / előállítási folyamat rövid bemutatása
- a gyártási folyamathoz kapcsolódó költségek felsorolása
- mik a kutatási és fejlesztési folyamatokhoz kötődő költségek és határidők
- milyen eszközigénnyel jár együtt a termékek / szolgáltatások előállítása
- milyen helyigénnyel jár együtt a termékek / szolgáltatások előállítása
(raktár,
  gyárüzem)
- alvállalkozók részt vesznek-e a gyártási folyamatban
- milyen szervízhálózatot működtet a cég
- jár-e terméktámogatás a termékekhez / szolgáltatásokhoz

76
 V. VEZETŐSÉGI ÉS SZERVEZETI FELÉPÍTÉS
• 1.) Vezetőség, tisztségviselők
- kik a vállalkozás alapítói
- kik az aktív befektetők
- kik azok az alkalmazottak, akik kulcsfontosságú szerepet
játszanak a vállalkozás
  életében
- kik az igazgatók
- van-e tanácsadó testülete a vállalkozásnak
- kik a külső / belső tanácsadók: jogi képviselet, könyvvezetés,
pénzügyi tanácsadó
- ábra mellékelése a szervezeti sémáról

77
•  2.) Személyzeti politika és stratégia
- az alkalmazottak felvételének az ütemezése
- milyen módszert használ a vállalkozás az
alkalmazottak kiválasztásánál
- igénybe vesz-e vállalkozás külső céget az
alkalmazottak kiválasztásában
- milyen javadalmazási rendszert alkalmaz a
vállalkozás
- létezik-e munkaerőképzés a vállalkozásnál

78
 VI. PÉNZÜGYI TERV
• A pénzügyi tervben az alábbi kimutatásokat szokás
szerepeltetni:
- költségvetési terv (korábbi éveknél tervezett és tény adatok
összehasonlítása)
- cash-flow kimutatás
- eredménykimuatás
- mérleg
- induló költségek felsorolása
- működő költségek felsorolása
- grafikon készítése a fedezeti pontról, megtérülési pontról
- pénzügyi mutatók szerepeltetése

79
 VII. MELLÉKLETEK
• A mellékletekben szerepeltethetünk:
– grafikonokat,
– táblázatokat,
– fotókat a termékekről,
– technikai specifikációkat,
– a vezetőség életrajzát
– és minden olyan egyéb anyagot, ami kapcsolódik
az üzleti terv anyagához, és azt illusztrálja.

80