Vallgazd

18 I.
A vállalat érintettjei, céljai, formái
A vállalat
fogalma, céljai,
formái
I
Ez a tananyag Chikán Attila (2017) Vállalatgazdaságtan
könyvének fejezete. A 2017/18. tanévben a Vállalatgazdaság-
tan tárgyra a BCE-n regisztrált hallgatók a könyv fejezeteit
on-line tananyagként a tárgy menetének megfelelő heten-
kénti bontásban a Moodle rendszerben elérhetik. Ezúton
mondok köszönetet a tananyag ill. könyv létrejöttében közre-
működő számos kollégának, különösképpen Kazainé Ónodi
Annamáriának a nélkülözhetetlen segítségért.
Budapest, 2017. szeptember 4.
Chikán Attila
Cválat Aééári (nejc) Varririéfiomiűaféit, VTOA, BőmifiThűé. Cválat Aééári (nejc) Varririéfiomiűaféit, VTOA, BőmifiThűé.
Üzleti vállalkozás Alapvető cél
Vállalat Küldetés
Célrendszer
Érintettek
Szervezet
Vállalatelméletek
Chikán Attila (2017) Vállalatgazdaságtan, VTOA, Budapest. Chikán Attila (2017) Vállalatgazdaságtan, VTOA, Budapest.
22 I. A vállalat érintettjei, céljai, formái 1. Üzleti vállalkozás – vállalat 23
Egy cég, ahol kelet és nyugat találkozik

Bevezetés
Hogyan változik meg egy cég, ha családi vállalkozásból egy multinacionális vállalatcsoport tag- Ha belenézünk egy gazdaság „mikroszkópjába”, igen gazdag és
jává válik? Mi történik, ha a magyar működési és irányítási gyakorlat találkozik a nyugat-európai változatos világ tárul elénk. A gazdasági szervezetek, vállalatok
vállalati és vállalatvezetői kultúrával? A Fornettinél mindkettő bekövetkezett, miután augusz- – mint megannyi élőlény – nyüzsögnek, forognak, kavarognak:
tusban a korábbi tulajdonos eladta a társaságot. A magyar családi vállalkozás Európa vezető fa- összekapcsolódnak, szétválnak, egybeolvadnak vagy éppen részek
gyasztott pélkárukat gyártó vállalatcsoportjának tagjaként működik tovább, s egy angol–német válnak ki belőlük; változtatják alakjukat, méretüket, tevékenységü-
ügyvezető irányítja. ket és működési területüket; pillanatról pillanatra születnek újak
és szűnnek meg régebbiek. Van köztük néhány multinacionális
Az új ügyvezető, Sebastian Gooding kezdetben a legtöbb időt azzal töltötte, hogy megértse, mi-
óriás és milliószámra törpe egyéni és családi vállalkozás; vannak
ként működik a cég – támogassa azt, ami már bevált, és próbáljon megoldásokat találni az új
helyzetekre. Sebastian Gooding azt tekinti elsődleges feladatának, hogy megvilágítsa a Fornetti- akik termelnek, és vannak, akik forgalmaznak; egyesek kizáró-
ben rejlő további lehetőségeket. Arra törekednek, hogy konzisztens módon folytassák az elmúlt lag a profittal törődnek, mások aggodalmasan szemlélik a környék
években ismét beindult növekedést. A cél elsősorban a munkafolyamatok és a márka arculatának ipari szennyezéstől lekopasztott fáit; léteznek olyanok, akik egyet-
egységesítése, valamint a Fornetti integrálása egy multinacionális cégcsaládba úgy, hogy meg- len tevékenységgel foglalkoznak; de vannak meghatározhatatlan
őrizze magyar gyökereit, értékeit. profilú, sok üzletágat magukba foglaló vállalatok is.
„Ahhoz, hogy a Fornetti valódi nemzetközi vállalattá válhasson, az szükséges, hogy a korábban S e nyüzsgés mind egyetlen pontra irányul: a gazdaság vállalatai
főként a magyar piacra összpontosító menedzsment látóköre szélesedjen, így a több országban mind a középpontban álló FOGYASZTÓ felé tülekednek – hisz
is jelen lévő céget egységes egészként tudják majd működtetni. De a megfelelő jogi hátteret életben csak az maradhat közülük, akinek sikerül az ő figyelmét
és a munkafolyamatokat ki kell alakítani. Ezek után következhet az alkalmazkodás a különböző felkeltenie, s kieszközölnie, hogy juttasson neki a gazdaság létele-
kultúrákhoz, ízléshez és társadalmi trendekhez” – magyarázza Sebastian Gooding.
méből: a pénzből.
Az ügyvezető szerint fontos észrevenni, hogy különböző országok különböző igényeit kell majd
kielégíteni; ez pedig az üzlet minden területére kihat. Bár a Fornetti termékei ez idáig minden- Ebben a fejezetben azt vizsgáljuk: melyek a gazdaság ezen szerep-
hol megállták a helyüket, figyelni kell arra, hogy más a németek, más a svájciak, a bolgárok vagy lőinek, a vállalatoknak legfőbb jellemzői, mely célok éltetik őket,
a magyarok ízlése. Meg kell érteni és ki kell elégíteni ezeket a komplex igényeket, ez a növekedés milyenek a formáik és kapcsolataik.
feltétele. A Fornettinél jelenleg zajló változások elsősorban erről szólnak; egy olyan csapat kiala-
kításáról, amely képes megbirkózni akár több százféle vásárlói igénnyel is.
Bár a cég már az akvizíció előtt is jó úton haladt a nemzetközi vállalattá válás felé, a megvalósí-
táshoz szükségessé vált bizonyos folyamatok átalakítása. Így például a tervezést, a kapacitás
1. Üzleti vállalkozás – vállalat Szervezet: olyan rend-
szer, amelynek működé-
és a műszakok szervezését, illetve a beruházásokat az összes egységet figyelembe véve kell meg- se emberi cselekvé-
szervezni. Az értékesítési stratégiát például az egész vállalatcsoportra kell megfogalmazni. „Ma- seken keresztül valósul
Az emberek az élet valamennyi területén hosszabb-rövidebb időre meg.
gyarország mindig is a Fornetti szíve volt, az is marad, viszont most már egy egész test is tartozik
hozzá” – foglalja össze a folyamatot Sebastian Gooding. Az ügyvezető szerint a termékek minő- kapcsolatba kerülnek egymással tevékenységük során. E kapcsolatok
sége magáért beszél, most elsősorban azon kell dolgozniuk, hogy maga a márka is képes legyen gyakorta célszerű együttműködés formáját öltik: az emberek szö- Alapvető cél: a szerve-
felzárkózni e mögé. Ezért az első lépés a márka egységesítése, ezt követi majd a termékfejlesztés, vetkeznek egymással valamilyen cél elérésére, valamilyen feladat zet tevékenységének
végül pedig a terjeszkedés. Ennek megfelelően jelenleg azon van a hangsúly, hogy karácsonyra végrehajtására. Az így létrejövő struktúrákat szervezeteknek ne- irányultságát, léténekér
minden értékesítési ponton ugyanaz a látvány, kiszolgálási és termékminőség fogadja a vásárló- vezzük, azt a célt pedig, amelynek elérésére a szervezet létrejött, telmét kifejező cél.
kat, bármelyik országban is lépnek be egy Fornetti- üzletbe. Decemberig emellett bázisországok- a szervezet alapvető céljaként jelöljük meg. Az alapvető cél ad
ban – Magyarországon, Romániában és Bulgáriában – körülbelül 50-60 új egység is nyílik. értelmet a szervezet létének, a kettő szorosan összekapcsolódik. Üzleti vállalkozás:
olyan emberi tevékeny-
Forrás: n.a. (2015): Egy cég, ahol kelet és nyugat találkozik. http://www.vg.hu/manager-ma- ség, amelynek alapvető
Az üzleti vállalkozás olyan emberi tevékenység, amelynek alap- célja fogyasztói igények
gazin/egy-ceg-ahol-kelet-es-nyugat-talalkozik-461513, Világgazdaság Online, Letöltve: 2016. vető célja, létének értelme fogyasztói igények kielégítése nyereség
május 20. kielégítése nyereség
elérése mellett. A vállalat az üzleti vállalkozás szervezeti kerete: elérése mellett
a modern társadalmakban jogilag körülhatárolt olyan struktúra,
amelyben az alapvető cél eléréséhez szükséges tevékenységek vég- Vállalat: a jogi szemé-
bemennek. Üzleti vállalkozást folytathatnak az egyének egyedül lyiséggel rendelkező
is; ha azonban másokkal összefogva teszik, ennek az együttműkö- üzleti vállalkozás szer-
désnek a jogrendben meghatározott feltételek szerint kell folynia vezeti kerete.
őC űfi Aű () V, VTA
O , B. őC űfi Aű () V, VTA
O , B.
üzleti vállalkozások kialakulását – a fogyasztói igényeket a
piaci feltételek között túlnyomórészt az üzleti vállalkozások
24 I. A vállalat érintettjei, céljai, formái hivatottak
1. Üzleti kielégíteni.
vállalkozás – vállalat 25
a törvény által meghatározott társasági formák valamelyikében.

Könyvünkben az üzleti vállalkozást a vállalatnál tágabb fogalom-
ként kezeljük (minden vállalat üzleti vállalkozás, de ez fordítva nem
igaz): az egyéni vállalkozások és a jogi személyiséggel nem rendel-
kező társulások speciális kérdéseivel nem foglalkozunk. Vállalaton
tehát a jogi személyiséggel rendelkező üzleti vállalkozásokat értjük.
Egy szervezetet akkor tekinthetünk üzleti vállalkozásnak, ha a kö-

vetkező, egymással kapcsolatban lévő feltételek lényegüket tekint-
ve teljesülnek:
–A
szervezet önálló alapvető céljának megvalósításában. Az önálló Hölgyeim és
ságról abban az értelemben beszélünk, hogy módjában áll a körül- uraim, indítsák el
ményeket saját szempontjai szerint mérlegelni, és döntéseit erre a vállalataikat!
a mérlegelésre alapozni. Az önállóság természetesen mindig viszony- Hölgyeim és uraim, indítsák
lagos: a döntéseket számos olyan tényező befolyásolja, amelyeknek Forrás:
a vállalataikat!
alakulása a vállalkozás döntéshozóinak hatáskörén kívül esik. http://www.cartoon-
FORRÁS:
bank.com
–A
vállalkozásnak saját üzleti tevékenysége révén kell biztosíta- http://www.cartoonbank.com
nia a túlélés feltételét, hogy ráfordításai tartósan ne haladják
meg bevételeit, azaz hosszú távon nyereségesen működjön. Más
megfogalmazásban: nem számíthat arra, hogy valaki (más szer- megsérülnek az előbbi kritériumok. Ugyanakkor a piac léte lehe-
vezet vagy személy) kimenti, ha pénzügyileg nem tudja magát tővé teszi, sőt ki is kényszeríti az üzleti vállalkozások kialakulását
eltartani. Nyilvánvalóan nem követelhetjük meg, hogy a vállal- – a fogyasztói igényeket a piaci feltételek között túlnyomórészt
kozás minden időszakban profitot érjen el, átmeneti visszaesé- az üzleti vállalkozások hivatottak kielégíteni.
sek, veszteségek természetesen elképzelhetők – a hosszú távon
veszteséges vállalkozás azonban elsorvad, megszűnik vagy el- Itt meg kell jegyeznünk, hogy az üzleti vállalkozások mellett
veszíti önállóságát. A profitorientáció ugyanakkor nem jelenti az igénykielégítésben más szervezetek is részt kaptak s kap-
azt, hogy a vállalkozás döntéshozói ne mérlegelnének a profit- nak (a háztartások, állami intézmények, öntevékeny és jótékony
szerzés mellett egyéb szempontokat is – ezek érvényesülésé- szervezetek stb.). Ugyanakkor a nyereséghez (a kiadások feletti
nek is feltétele azonban a hosszú távú nyereségesség. többletbevételhez) jutásnak sem a vállalkozás az egyetlen módja
(adomány, öröklés, szerencsejáték vagy lopás útján is hozzá lehet
– Az előző két feltételből a valóságos világ körülményei között jutni). Az üzleti vállalkozás az, ahol a két cél: a fogyasztói igény-
szükségszerűen következik, hogy a vállalkozás kockázatot vállal. kielégítés és a nyereség elérése definíciószerűen párosul.
A profitszerzés feltétele ugyanis, hogy a vállalkozás ráfordításo-
kat eszközöljön: pénzének, erőforrásainak befektetése szükség-
képpen megelőzi a megtérülést. A vállalkozást bizonytalan közeg 1.1. Az üzleti vállalkozás alapvető célja
veszi körül: amikor befektet, még nem tudhatja, milyen feltételek
között folytathatja működését, s így kiteszi magát annak, hogy Az előzőek átgondolása után megválaszolható az a kérdés, hogy
előzetes elvárásai nem teljesülnek, nem éri el a kívánt eredményt. mi célból jön létre üzleti vállalkozás, illetve vállalat. A vállala-
Az önállóság kritériuma itt úgy érvényesül, hogy üzleti vállalko- talapításnak nagyon sok motivációja lehet: nyereségszerzés, ke-
zásnak csak az minősül, ahol a befektető saját tőkéjét kockáztatja. resletkielégítés, foglalkoztatás, szociális szempontok egyaránt
szerepelhetnek a célok között. Mivel azonban az üzleti vállalko-
– Végül pedig üzleti vállalkozásról csak akkor beszélhetünk, ha zás alapvető célja a fogyasztói igények kielégítése nyereség elérése
a szervezet valóságos piacon működik. Ha a vállalat input és mellett, a vállalatalapításhoz mindenképpen szükség van két té-
output árai nem a piaci viszonyok függvényében határozódnak nyezőre: befektetésre alkalmas tőkére, illetve kielégítésre váró fo-
meg, hanem valamilyen más szervezet autokratikus döntése alap- gyasztói igényre. Itt megjegyezzük a későbbi tárgyalást megelőle-
ján, akkor nem beszélhetünk önállóságról, hiszen a vállalat ered- gezve, hogy a modern piacgazdaság vállalata sokszor elébe megy
ményessége és kockázata függeni fog ettől a szervezettől, tehát a fogyasztói igényeknek, azaz képes igényt teremteni. Ez az időbeni
O , B.
különbség azonban nem változtat a dolog logikai rendjén: a vál-

A világ, Európa és Magyarország vezető vállalatai lalkozás ez esetben is arra a feltételezésre építve jön létre, hogy
az igény ott lappang a fogyasztók körében, csak felszínre kell
hozni. Ebben a szemléletben a vállalat feladata, hogy fogyasztóvá
A legnagyobb piaci értékkel A legnagyobb profitot elérő A legmagasabb bevételt elérő tegye, ügyfélkörébe vonja a jövedelemtulajdonosokat.
rendelkező vállalatok vállalatok a világon, vállalatok a világon,
a világon, Mrd $ Mrd $ Mrd $
Fogyasztói igénynek az olyan igényt nevezzük, amelyet a gaz- Fogyasztói igény:
1. Apple 586.0 1. Apple 53,7 1. Wal-Mart Stores 482,1 olyan igény, amelyet
2. Alphabet 500.1 2. ICBC 44,2 2. Sinopec 283,6
daság szereplői nem saját szervezetükön (a háztartáson vagy vál-
lalaton) belüli munkával, s nem is közösségi intézmények (állami, a gazdaság szereplői
3. Microsoft 407.0 3. China Construction Bank 36,4 3. PetroChina 274,6
4. ExxonMobil 363.3 4. Agricultural Bank of China 28,8 4. Royal Dutch Shell 264,9 önkormányzati, alapítványi stb. intézmények) hanem piaci me- nem saját szervezetükön
5. Berkshire Hathaway 360.1 5. Bank of China 27,2 5. Volkswagen Group 246,2 chanizmusok útján kívánnak kielégíteni. (Így az éttermi étkezés belüli munkával, s nem
6. Facebook 314,8 6. Berkshire Hathaway 24,1 6. ExxonMobil 236,8 is kö-zösségi intézmé-
alternatívája az otthoni főzés vagy az üzemi, illetve jótékonysági
7. Johnson & Johnson 312,6 7. JPMorgan Chase 23,5 7. Toyota Motor 235,8 nyek útján kívánnak
8. Amazon.com 292,6 8. Wells Fargo 22,7 8. Apple 233,3
ingyenkonyha – a tejvásárlásé pedig a háztáji tehéntartás vagy pl. kielégíteni.
9. General Electric 285,6 9. Surgutneftegas 20,2 9. BP 218,7 az állami iskolában kapott ingyentej.)
10. Wells Fargo 256,0 10. Toyota Motor 19,3 10. Berkshire Hathaway 210,8
A fogyasztói igény igen összetett fogalom: emberi szükségletek és Szükségletek alatt:
Forrás: n.a. (2016): The World’s Biggest Public Companies. Forbes, http://www.forbes.com/ az emberi lét fenntartá-
global2000/list/, letöltve: 2016. július 31. - 2015-ös adatok vágyak, kívánságok húzódnak meg mögötte. Szükségletek alatt
az emberi lét fenntartásához egy adott kultúra körében szüksé- sához egy adott kultúra
gesnek ítélt javakat és szolgáltatásokat értjük (élelem, lakás, ruha, körében szükségesnek
ítélt javakat és szolgálta-
A legnagyobb piaci értékkel A legnagyobb profitot elérő A legmagasabb bevételt elérő oktatás, egészségügyi ellátás stb.). A szükségleteket ugyan nagy-
rendelkező vállalatok vállalatok Európában, vállalatok Európában, tásokat értjük.
mértékben meghatározzák a társadalmi viszonyok, tartalmuk
Európában, Mrd $ Mrd $ Mrd $
azonban végső soron minden egyén számára különböző. (Nagyon
1. Nestlé 235,7 1. Surgutneftegas 20,2 1. Royal Dutch Shell 264,9 eltérő súllyal szerepelnek az egyes emberek a lelki, szellemi, anya-
2. Roche Holding 222,2 2. Novartis 17,6 2. Volkswagen Group 246,2 gi szükségletek.) Az emberek a szükségleteik kielégítése mellett
3. Royal Dutch Shell 210,0 3. HSBC Holdings 13,5 3. BP 218,7
4. Anheuser-Busch InBev 204,6 4. GlaxoSmithKline 12,9 4. Glencore International 170,5 (sok esetben akár helyette is) más jószágokra is vágynak, más kí-
5. Novartis 203,8 5. Nestlé 9,4 5. Daimler 165,7 vánságaik is vannak – ahhoz, hogy az egyéni szabadság, az egyé-
6. Novo Nordisk 144,9 6. Daimler 9,3 6. EXOR 156,9 niség kibontakozhasson, ezek egy egyénenként elfogadható részé-
7. Unilever 137,2 7. Roche Holding 9,2 7. Total 143,4 nek is teljesülnie kell. A piacgazdaság fogyasztója szükségletei és
8. HSBC Holdings 133,0 8. Anheuser-Busch InBev 8,3 8. AXA Group 129,8 vágyai, kívánságai alapján szabad akarattal dönt a rendelkezésére
9. Total 121,9 9. BNP Paribas 7,4 9. E.ON 128,9
10. Sanofi 115,4 10. Allianz 7,3 10. Fiat Chrysler Automobiles 122,7 álló pénz, valamint a kínált áruk és szolgáltatások figyelembe-
vételével igényeinek kielégítéséről. A vállalat ehhez teremt fel-
Forrás: n.a. (2016): The World’s Biggest Public Companies. Forbes, http://www.forbes.com/ tételeket bizonyos javak és szolgáltatások adott árak és értékesí-
global2000/list/, letöltve: 2016. július 31. – 2015-ös adatok
tési feltételek melletti kínálatával.
A legmagasabb nettó árbevételt A legmagasabb adózott A legtöbb főt foglalkoztató Itt megjegyezzük, hogy a fogyasztó kifejezést az üzleti szaknyelv
elérő vállalatok eredményt elérő vállalatok vállalatok Magyarországon, az angol customer szó megfelelőjeként használja. Az angol szó szó-
Magyarországon, Millió Ft Magyarországon, Millió Ft fő tári jelentései: fogyasztó, ügyfél, vásárló, vevő. Ez gazdagabb, sok-
1. Mol 4 866 607 1. Corning Hungary 305 200 1. OTP Bank 35 769 oldalúbb kapcsolatot fejez ki a terméket és szolgáltatást előállító és
2. Audi Hungária 2 336 632 2. General Electric 228 009 2. Magyar Posta 33 084 az azt vásárló, felhasználó partnerek között, mint amire a magyar
3. General Electric 1 606 427 3. Audi Hungária 100 446 3. Mol 27 499 fogyasztó szó hallatán (az angol consumer megfelelőjeként) sokan
4. MVM 1 194 828 4. Teva Gyógyszergyár 78 028 4. Magyar Államvasutak 17 094 gondolnak. A könyvben a fogyasztó szót következetesen a tágabb
5. Mercedes-Benz 884 435 5. Magyar Államvasutak 61 500 5. MÁV-Start 14 229
6. Bosch-csoport 822 435 6. Wizz Air 58 900 6. Spar 14 015 értelemben használjuk. Az ily módon értelmezett fogyasztó lehet
7. Samsung 704 593 7. Viacom International 52 200 7. Budapesti Közlekedési Zrt. 11 760 természetes személy, vagy szervezet. Az előbbi esetben a „fogyasz-
8. Magyar Telekom 626 447 8. Hankook Tire 34 700 8. Richter 11 759 tó” kifejezés jelentheti egy üveg bor vásárlóját (aki jó eséllyel tényleg
9. Tesco 609 707 9. Magyar Telekom 32 024 9. Magyar Telekom 11 050 el is fogyasztja az üveg tartalmát), egy utazási iroda szolgáltatásai-
10. E.ON 505 779 10. sanofi-aventis/Chinoin 31 400 10. Audi Hungária 10 868 nak igénybevevőjét, egy biztosítási társaságnál életbiztosítást vásár-
Forrás: HVG (2016): Top 500 – a legnagyobb magyar cégek. HVG, 2015. november 5-i szám ló ügyfelet vagy akár egy magánorvosi klinika páciensét. Szervezeti
– 2014-es adatok fogyasztóként találkozunk például autógyártókkal, akik anyagot, al-
katrészt vásárolnak, vagy az említett utazási irodával, amikor repü-
O , B.
mérési, számviteli irodalom részletesen tárgyalja. Az általunk hasz-

nált nyers kritérium valamennyi értelmezéssel összhangba hozható.
Megjegyezzük továbbá, hogy felfogásunk szerint a vállalat célkö-
vetése gyakorlatilag sohasem lehet maximalizáló jellegű, a vállalat
az egyes célok elérésének mértéke szerint kielégítő megoldásokat
keres. Mint látni fogjuk, a vállalati célstruktúra rendszerint szá-
mos, egymással kapcsolatban lévő célt tartalmaz – ebben a struk-
túrában még az alapvető cél szintjén sem kereshetünk maximumot
(hiszen már a fogyasztói igénykielégítésre és a nyereség elérésére
irányuló cél is összeütközésbe kerülhet).
Nem vagyok elége- A vállalat alapvető céljának követése tehát olyan értékteremtő
dett az új küldeté- folyamaton keresztül valósul meg, amely egyazon folyamatban
sünkkel. Még mindig hoz létre értéket a fogyasztó és a tulajdonos számára. Az a közeg,
értem egy részét. amelyben ez a folyamat végbemegy, természetesen nagymérték-
ben befolyásolja az értékteremtés konkrét körülményeit – erről
Forrás: szólunk a 2. és a 3.3. fejezetrészekben. (Az értékteremtő folyamat
www.glasbergen.com kifejezést itt átfogóan, mint a vállalati részfolyamatok komplex
együttesét értelmezzük: ez az átfogó folyamat a sok ezerféle terme-
lési, marketing stb. tevékenység együttes eredményeként jön létre.)
lőjegyvásárlói szerepben lép fel - de fogyasztó a tanácsadói szolgálta-
tást igénybe vevő vállalkozás is. Ezekben a szereplőkben az a közös, Az előzőekből az is belátható, hogy a gyakran hallott közkeletű
hogy valamilyen igényüket piaci tranzakció keretében elégítik ki. felfogás ellenére a profitszerzés, miközben alapkövetelmény az üz-
leti vállalkozás számára, a vállalatgazdasági gondolatkörben nem
A fogyasztói igény mint valamely termék vagy szolgáltatás iránti lehet egyedüli kiindulópont a vállalkozás működésének megma-
kereslet jelenik meg a piacon. Az olyan igény, amely mögött nem gyarázásához. Logikailag előbb van az igény kielégítése – ehhez
áll a kielégítéséhez szükséges reális fizetőképesség, nem jelent kapcsolható a vállalkozás tartalmának és működésének megérté-
Tényleges (hatékony) tényleges (hatékony) keresletet, hiszen nem teszi lehetővé a nye- séhez szükséges kiindulópont: a vállalat küldetése.
kereslet: olyan fogyasz- reségszerzést, amely – mint láttuk – a szervezet működésének mini-
tói igény, amely mögött mális sikerkritériuma, a túlélés feltétele. A küldetés és az alapvető cél közötti kapcsolat megvilágításához
reális fizetőképesség áll emeljük ki, hogy az alapvető cél valamennyi vállalat számára azo-
Ahhoz tehát, hogy a vállalat alapvető célja a tényleges működés nos, a küldetés azonban mindegyiknél más: az alapvető cél a válla-
Kettős értékteremtés: során érvényre juttatható legyen, kettős értékteremtési folya- lat mint szervezet jellegét adja meg, a küldetés pedig az egyénisé-
a vállalat egyazon folyamatnak kell végbemennie: értéket kell létrehoznia a fogyasztók gét írja le – az előbbi a más szervezetektől, az utóbbi az egymástól
matban hozza létre a számára (hiszen azok ezért hajlandók fizetni) és a vállalat tulaj- való megkülönböztetésre hivatott.
fogyasztói és a tulajdo- donosai számára (hiszen ekkor térül meg, válik értelmessé a be-
nosi értéket. fektetésük – vagyis az a tettük, hogy pénzüket éppen e vállalko-
zásba fektették be és nem más célra használták fel.) Itt értéknek 1.2. A vállalat küldetése
tekintünk a gazdálkodás folyamatában mindent, amit a gazdaság
szereplői jónak és hasznosnak tartanak – a fogalom pontosítására A vállalat küldetésében az fogalmazódik meg, hogy milyen mó- A vállalat küldetése:
a III.6 fejezetben kerül sor. don kívánja a vállalat az alapvető célt elérni: a vállalat alapvető céljá-
nak konkrét értelme-
A nyereségszerzési kritériumot itt egyszerűen úgy határozzuk meg, – Mi a vállalat működési köre (azaz milyen fogyasztók, milyen igé- zése. Meghatározza a
működési kört, a belső
mint azt a követelményt, hogy a vállalat bevételeinek hosszú távon nyeit, milyen eljárással kívánja kielégíteni)? működés és a külső érin-
meg kell haladnia ráfordításait. Ez szükséges, de nem elégséges felté- tettekkel való kapcsola-
tele annak, hogy a vállalat alapvető céljának a fogyasztói igénykielé- – Milyen belső működési elveket fogalmaz meg? tok alapelveit
gítés melletti másik elemét: a tulajdonosiérték-növekedést meg tudja
valósítani. A nyereségnek is, a tulajdonosi értéknek is számos definí- – Milyen elvekre építi kapcsolatát a működése által érintett szemé-
ciója, értelmezése létezik – ezeket a vállalatértékelési, teljesítmény- lyekkel, csoportokkal, intézményekkel?
O , B.
30 I. A vállalat érintettjei, céljai, formái 2. A vállalat céljai 31
A vállalat küldetése kifejezi üzleti tevékenységének lényegét, kö-

rülhatárolja működési körét és megkülönbözteti más vállalatok- 2. A vállalat céljai
tól. A küldetés megvalósításához a vállalatnak számos tevékenysé-
get kell végrehajtania, (ezekhez szolgál keretül a vállalatok üzleti
modellje, amelyet a III.1 fejezetben tárgyalunk), amelyek közül ket- A vállalat fogalmát az alapvető célból kiindulva határoztuk meg. Ez
tő az üzleti vállalkozás létének és működésének elengedhetetlen a fogalom konzisztens a mikroökonómia vállalatfogalmával – mind-
feltétele: a marketing és az innováció. Mindkettő egyszerre jelent két esetben céltudatosan cselekvő egészként fogjuk fel a válla-
meghatározott szemléletmódot és ezek érvényesítésére szolgáló latot. Ha azonban a vállalat stratégiáját és működését kívánjuk
tevékenységrendszert. vizsgálni, nem elégedhetünk meg ezzel a megközelítéssel. A vál-
lalatot szervezetként értelmeztük – olyan rendszerként, amely-
nek működése emberi cselekvéseken keresztül valósul meg.
Alapvető cél és küldetés
A vállalatnak mint szervezetnek a céljai a küldetéséből és a belső
Az alapvető cél és a küldetés tartalmának és kapcsolatának megvilágítására tekintsük a Timex és érintettek céljaiból, törekvéseiből alakulnak ki. A küldetést már át-
a Rolex példáját. Az alapvető célja mindkettőnek azonos: órákra vonatkozó fogyasztói igényt kielé- tekintettük, most vizsgáljuk meg: milyen céljai vannak a belső érin-
gítve nyereséget elérni. A küldetésük azonban nagyon különböző. A Timex olcsó, megbízható órá-
tetteknek, s ezekből hogyan alakulnak ki és milyen módon jellemez-
kat árul, amelyeket bárhol meg lehet vásárolni a szupermarketektől a sarki bazárig. A Rolex viszont
csúcsminőségű divatos órákat értékesít, magas áron, csakis kiválasztott ékszerüzletekben. hetők a vállalati célok.
Forrás: Griffin, R. E. – Ebert, R. J. 1989, 124. o. A belső érintettek céljainak vizsgálatakor először az egyéni célok
és a szervezeti (vállalati) célok kapcsolatának általános kérdéseit
tárgyaljuk, majd a szervezetben betöltött szerepük alapján az
Marketing: a vállalat A marketing a vállalat fogyasztóorientáltságát fejezi ki, tartalma előző fejezetben megkülönböztetett fő csoportok – a tulajdo-
fogyasztóorientáltságát a vállalat piaci kapcsolatait fejlesztő és megvalósító funkciók betöl- nosok, a menedzserek és a munkavállalók – céljaival foglalkozunk.
fejezi ki, tartalma tése.
a vállalat piaci kapcsola-
tait fejlesztő és megvaló- Az innováció, amely a fogyasztói igények új, magasabb minőségű
sító funkciók betöltése. kielégítésének módja, szintén a piacra való orientáltság következ- 2.1. Az egyéni és a szervezeti célok
ménye: a versenyfeltételek között működő vállalatnak állandóan ke-
Innováció: a fogyasz- resnie kell ennek lehetőségét, hisz egyébként a fogyasztó elpártol A vállalat a szervezetek egyik válfaja, s így minden vállalati jelen-
tói igények új, magasabb
minőségű kielégítése. tőle, s a versenytárs termékét vagy szolgáltatását fogja igénybe ven- ség vizsgálatakor fontos, hogy mit gondolunk az emberről, a vál-
ni. Az innováció a versenyfeltételekhez való alkalmazkodást fejez ki, lalati szervezet legfontosabb összetevőjéről. Az emberek egyéni
megteremtve a lehetőséget a változó fogyasztói igények nyereséges célokkal rendelkeznek, s azért kapcsolódnak a vállalathoz, azért
kielégítésére. vesznek részt tevékenységében, mert úgy vélik, hogy ez elősegíti
saját céljaik elérését. Az egyéni és szervezeti célok kapcsolatának
A marketing és az innováció tehát az üzleti vállalkozás piacra elemzésekor nagymértékben támaszkodtunk Kindler (1989) gon-
orientáltságát kifejező szemlélet és közelítésmód, amelyeknek dolataira.
érvényesüléséhez ugyanakkor konkrét tevékenységek tartoznak
– ezek a vállalati működés különböző funkcióinak (erőforrásgaz-
dálkodás, termelés, értékesítés, kutatás-fejlesztés stb.) megvaló- 2.1.1. Az egyéni célok
sítására irányulnak. A sokféle funkció közül a marketinggel és
az innovációval kapcsolatos tevékenységek azok, amelyek az üz- Az egyének cselekedeteit irányító motivációk, célok széles körű, sok
leti vállalkozás lényegét leginkább kifejezik, amelyek legjobban tekintetben egymással vitázó irodalmának még csak rövid áttekin-
megkülönböztetik azt más emberi tevékenységektől, illetve más tése is messzire vezet könyvünk fő témájától. Ezért csak egy olyan
alapvető céllal rendelkező szervezetektől. gondolatmenetet ismertetünk, amely Maslow (1966) széles körben
ismert elméletére épül, és jól szolgálja az egyéni és a vállalati célok
kapcsolatának megértését.
Az ember állandó szükségletállapotban lévő lény, és egyre többet,

jobbat akar. A szükségleteit az határozza meg, hogy már mivel ren-
delkezik. Mihelyt az egyiket kielégítette, egy másik szükséglet lép A szükségletek és célok viszonyában fontos látnunk a következő
a helyébe. A folyamat végtelen: egy bizonyos szükségletet ki lehet összefüggéseket:
elégíteni, de általában az emberi szükségleteket nem.
– a szükségletek logikailag megelőzik a célokat;
A szükségletek szintek szerint, hierarchikusan rendeződnek. (Mas-
low öt szintet határoz meg: fiziológiai, biztonsági, szociális, meg- – az egyéni célok nem felelnek meg kölcsönösen és egyértelműen
becsülési, önmegvalósítási.) Mihelyt egy alacsonyabb szinten lévő a szükségleteknek, mivel több cél szolgálhat egyetlen szükséglet
szükségletet elfogadható mértékben kielégítenek, belép a következő kielégítésére, és fordítva;
szinten lévő szükséglet.
– az egyén által választott cél több összefüggő tényezőtől függ:
Egy cselekedet ritkán vezethető vissza egyetlen szükségletre. Va- az egyén norma- és értékrendszerétől; öröklött szellemi és fizikai
lószínűleg különböző intenzitással, de egyidejűleg több szükséglet képességeitől; személyes tapasztalataitól és tanulékonyságától;
is közrejátszik egy bizonyos cselekedet kiváltásában. Azonos szük- fizikai és társadalmi környezetében való mobilitásától. Ezen té-
séglet viszont nem feltétlenül ugyanazt a cselekvést váltja ki kü- nyezők kölcsönhatása határozza meg azt a keretet, amelyen belül
lönböző emberekből. Az ember helyettesítő pótcélokat állíthat be, az egyén célját (céljait) szükségleteinek kielégítésére megválaszt-
ha egy bizonyos szükségletének kielégítése akadályokba ütközik. ja, s amelyek felé viselkedését irányítja.
A Mylan ereje, hogy ellenálljon a Tevának, 2.1.2. A szervezeti célok

felfedi a szabályokban történt változást A szervezeteknek vannak saját céljaik, amelyek természetesen
nem azonosak a szervezetet alkotó egyének céljaival, de nem is
A gyógyszergyártó Hollandiába áttett székhelye több esélyt ad, hogy elhárítsa a fel- függetlenek tőlük. Az egyéni célok rendkívül változatosak lehetnek,
vásárlásokat s aligha képzelhető el olyan szervezet, amelynek tagjai valamennyi
céljukat ki tudnák elégíteni az adott szervezetben való részvétellel.
A Mylan NV igazgatói csapata által tartott májusi heves meetingen, amelyet Manhattanben tartottak,
számos befektető panaszkodott amiatt, mert a gyógyszergyártó ellenállt a Teva nemzetközi vállalat Az egyéni célok általánosan úgy köthetők a gazdasághoz, hogy egy-
40 milliárd dolláros felvásárlási ajánlatának. részt megvalósításuknak gazdasági feltételei vannak; másrészt vannak
köztük gazdasági természetűek, amelyeket az egyén a gazdasági tevé-
Az ügyvezető, Robert Coury kijelentette: „Ez a vállalat az érintettekkel is foglalkozik, nemcsak a részvé-
nyesekkel.” Hétfőn a hónapokig tartó tárgyalásokat azzal fejezték be, a Teva belement abba, hogy a szin-
kenységen keresztül valósíthat meg. Williamson (1964) nyolc olyan
tén az ebben az iparágban tevékenykedő Allergan PlC-t veszi meg 40,5 milliárd dollárért, és elengedi egyéni célt jelöl meg, amelyet az emberek többnyire munkahelyükön
a Mylan felvásárlása iránt tett erőfeszítéseit. keresztül szeretnének elérni. Ezek – a Williamson szerinti fontossági
sorrendben – a következők: jövedelem, biztonság, státusz, hatalom,
A Mylan felvásárlás iránti ellenállását segítette, hogy a vállalat februárban a székhelyét Pennsylvaniából presztízs, a társadalom szolgálata, szakmai kiemelkedés és hasznos-
Hollandiába tette át. A cég felső vezetése Pennsylvaniában maradt ugyan, de ezzel a lépéssel nem csak ság. A vállalat olyan szervezet, amely alapvetően az emberek gaz-
adómegtakarítást érnek majd el, hanem a holland szabályok több lehetőséget engednek meg a vállalatok dasági céljainak megvalósítását segíti, de hozzájárulhat más célok
számára, hogy a felvásárlások ellen védekezzenek. megvalósulásához is. (Gondoljunk pl. a munkahely által nyújtott tár-
A bejelentés után a Mylan részvényei több mint 14%-ot estek, mialatt a Teva részvények 16,4%-ot sadalmi kapcsolatokra.) Fontos fejleménye korunknak, hogy a vállala-
és az Allergan részvényei is 6,1%-ot emelkedtek. Jól látható tehát, hogy a vállalatok tevékenységeinek tokkal szemben egyre inkább elvárás az, hogy az egyének (főleg saját
hatására a részvényesek és a menedzsment számára is változnak a játékszabályok. alkalmazottaik) nem gazdasági céljainak megvalósulásához is hozzá-
A gyógyszertó vállalat szóvivője azt nyilatkozta, hogy „a Mylan mindig figyelembe vette a részvényesek járuljanak, egészen a maslow-i szükséglethierarchia legfelső szintjéig.
érdekeit. De a fő elv a vállalatnál az, hogy a részvényesek a jól működő üzlet esetében számíthatnak
a legnagyobb haszonra, ahhoz pedig, hogy jól menjen az üzlet, azokra az érintettekre – vevőkre, pácien- A szervezeti célok legfőbb jellemzői a következő négy pontban fog-
sekre, munkavállalókra, beszállítókra, hitelezőkre és közösségekre – kell fókuszálnod, akikkel nap mint lalhatók össze:
nap érintkezel.”
Forrás: Raice, Shayndi – Hoffman, Liz (2015): Mylan’s Leverage to Resist Teva Deal Reveals Shift in
– A szervezeti célok hierarchikusan strukturáltak. A célok hie-
Rules. The Wall Street Journal, http://www.wsj.com/articles/mylans-leverage-to-resist-teva-deal-reve- rarchikus rendezése teremti meg az alapját a célok eléréséhez
als-shift-in-rules-1438029585, Letöltve: 2016. június 28. szükséges tevékenységek logikai rendbe szervezésének. Minél
komplexebb a szervezet, annál inkább szükség van ilyen rende-
zésre – ennek megteremtése a menedzsment feladata. Ez termé- saját céljaival összhangban. E cselekvés és viszontcselekvés (ak-
szetesen nem jelent teljes rendezettséget: a szervezeti célok be- ció-reakció) alkotja a kölcsönhatást (interakciót); együtt leírha-
sorolásának, kapcsolatainak empirikus vizsgálata gyakran igen tók a struktúrával. Az emberek közötti kölcsönhatás alkotja egy
bonyolult képet tár elénk. szervezet produktív részét, ez tud létrehozni valami „újat”.
– A szervezeti célok második jellemzője a kölcsönös erősítés, amelyről – A szervezet létezésének végső indokai tehát az egyéni cselek-
akkor beszélünk, ha a szervezet és a szervezet tagjai egyaránt segí- vések és viszontcselekvések mögött lévő egyéni célok.
tik egymást céljaik elérésében: a szervezeti célok elérése hozzájárul
az egyéni célok eléréséhez, és fordítva. Ha nincs kölcsönös erősítés, – A szervezet minden tagjának vannak elképzelései saját cél-
akkor a szervezet és a szervezet tagjai egyaránt kárt szenvednek. jairól (azokról, amelyeknek teljesülését a szervezetben való
részvételtől várja) és a szervezet céljairól.
– A kompatibilitás azt jelenti, hogy az egyéni céloknak összeegyez-
tethetőnek kell lenniük a szervezet hatékony működésével. – Ezek az elképzelések nem feltétlenül tudatosulnak benne – az is
lehet, hogy egyáltalán nem foglalkozik tudatosan a célokkal. Ha
Szuperordinált cél: – A fölérendelt (szuperordinált) célok létezését tekintjük a azonban megfogalmazná az egyéni és szervezeti célokra vonat-
olyan cél, amely az szervezeti célrendszer legjellemzőbb vonásának. Ez magyarázza kozó elképzeléseit (pl. „Pénzre van szükségem” és: „Ez a szervezet
eltérő személyes célokkal meg ugyanis a szervezetek lényegét: a szervezetek azért léteznek, géptervezéssel foglalkozik”), akkor ezek összeegyeztethetőnek
rendelkező egyéne- mert képesek olyan dolgokat megvalósítani, amelyeket az embe- tűnnek előtte („Gépeket fogok tervezni, és ezért a szervezettől
ket együttműködésre rek egyedül nem tudnának elérni. pénzt fogok kapni”). Amennyiben csatlakozik a szervezethez, ezt
készteti. azért teszi, mert úgy gondolja, hogy ha a szóban forgó szerveze-
A fölérendelt (szuperordinált) cél a szervezet valamennyi tagjának tet támogatja munkájával, a szervezet is segíteni fogja őt.
(vagy valamennyi részszervezetének) közös célja, amelyet kooperá-
cióval lehet a legjobban elérni; ezenkívül elég átfogó ahhoz, hogy – A leghatékonyabb szervezetek azok, amelyekben egyrészt az
felölelje az összes alárendelt (szubordinált) célt. összes tagot illetően valóban összeegyeztethetők az egyéni és
szervezeti célok, nem arról van szó tehát, hogy az összeegyez-
A szuperordinált cél tethetőséget a tagok csak gondolják. (Természetesen a tagok
saját céljaikat összeegyeztethetőnek tartják a szervezeti célok-
A Párizs–Dakar Rallyn részt vevő járművek egy bonyolult csapatmunka eredményeként juthatnak el kal, mert különben nem lennének a szervezet tagjai; de a tények
a célba. A szponzoroktól a szervezőkön át a pilótáig nagyon különböző szándékú, képességű, szak- esetleg nem erősítik meg ezt a véleményüket.) A hatékonyság
májú emberek szerepelnek a csapatban. Ezeknek a szereplőknek sokféle személyes célja van (egyesek
feltétele továbbá, hogy a szervezet céljairól gondolt összes egyé-
közvetlenül köthetők a versenyhez, mások nem), de a szuperordinált cél a versenyen való eredményes
szereplés. Minden ember, aki a csapatban részt vesz, hisz abban, hogy legalább bizonyos személyes ni elképzelés lényegében összhangban legyen egymással: azaz az
(az adott esetben szubordinált) céljának (ami lehet ügyfélszerzés a szponzoroknál, műszaki érdeklődés egyének nagyobbrészt egyetértsenek a szervezet céljaival.
a technikusoknál, személyes presztízs és/vagy pénz a Mitfahrernél) megvalósítását az eredményes sze-
replés elősegíti. A szervezeti célok végül is az egyéni célmegvalósítási törekvések-
ből adódó konfliktusok során, kölcsönös kompromisszumokra
építve alakulnak ki. A célok közötti részleges ellentét (s az ebből
adódó konfliktusok) minden szervezet életének normális és szük-
2.1.3. Az egyéni és a szervezeti célok kapcsolata ségszerű velejárója. Kiküszöbölni csak az egyéni és szervezeti cé-
lok teljes egybeesése esetén lehetne, az ilyen szervezetek azonban
Egy adott szervezet eredményességének fontos jelzője, hogy mi- nem szimpatikusak, hiszen teljes és feltétel nélküli odaadást kö-
lyen mértékben éri el céljait. Valószínűleg egyetlen szervezet sem vetelnek, és többnyire nem is hatékonyak, mivel tagjai lényegében
éri el valamennyi célját, és a célok megvalósulása jórészt attól függ, nem gondolkodnak. A szervezet akkor működhet hatékonyan, ha
hogy milyen a kapcsolat az egyének és a szervezet céljai között. a célok különbözőségéből adódó konfliktusokat a vezetés nem el-
E kapcsolat a következő általános tulajdonságokkal rendelkezik: nyomni igyekszik, hanem megfelelő belső működési mechaniz-
musokkal mozgásteret biztosít számukra. (Ezen folyamatok alap-
– Az egyéni célok váltják ki a cselekvéseket. jait magyarázza a vállalatok magatartási elmélete.)
– Ha egy ember cselekvése, tevékenysége valamilyen módon egy Az egyéni és szervezeti célok összekapcsolása a vállalatvezetés
másik embert is érint, akkor az érintett ember reagál, mégpedig egyik legbonyolultabb feladata. Számos vonatkozására visszaté-
42
36 I. A vállalatI. érintettjei,
A VÁLLALAT ÉRINTETTJEI, CÉLJAI, FORMÁI
céljai, formái 2. A vállalat céljai 37
2.2.1. A tulajdonosok céljai

A szervezet Egyéni Egyéni
A tulajdonosok azért fektetnek tőkét egy vállalkozásba, mert azt
Ember remélik, hogy ily módon növelhetik tőkéjük értékét. Az értéknöve-
Egyéni Szervezeti Szervezeti Szervezeti
lés feltétele a vállalkozás nyereséges működése, így a profitnövelés
mintegy eszköz a tulajdonos számára célja eléréséhez. Természe-
tesen számos más befektetési motívum is elképzelhető (egészen
a jótékonyságig), ezek azonban általában nem meghatározó céljai
az üzleti vállalkozásba való befektetéseknek.
a) teljes ellentétben b) részlegesen ellentétes c) semleges egyéni
lévõ egyéni és egyéni és és szervezeti célok
szervezeti célok szervezeti célok
A válságálló Zara titka
A Zara sikere nem minden alap nélküli: egyedülálló üzleti stratégia emelte a spanyol vállalatot ilyen ma-
Egyéni gasságokba. A sikersztori lelke az alapító és egyben legnagyobb tulajdonos, Amancio Ortega. A textil- és
Szervezeti Egyéni Szervezeti ruhaipar minden lépcsőfokát már gyerekkorától végigjáró Ortega az 1960-as években döbbent rá, hogy
mennyire nem hatékony, ha nem egy telephelyen és egy kézben futnak össze a tervezési és beszállítói
láncok. Emellett pedig azt is hamar észrevette, hogy nagyon sokan nem engedhetik meg maguknak
a drága, elegáns ruhákat, viszont az emberek mégis ilyenekre vágynak. Innen jött az ötlet, hogy divatos,
a legfrissebb trendet követő (diktáló), ám tömegtermelésre alkalmas ruhákat kell gyártani. 1975-
d) összeegyeztethetõ egyéni e) a szervezeti és ben, a spanyolországi La Coruna városában Ortega megalapította saját vállalkozását, a Zara menetelése
és szervezeti célok egyéni célok innen datálható. A cég innovatív, más piaci szereplők által nem használt stratégia mentén mozog, amel�-
azonossága lyel hatalmas versenyelőnyre tett szert. A cég ügyesen figyeli a trendeket, de kiküszöböli azt, hogy ter-
mékeik hasonlítsanak a high street fashion márkákra (pl. Max Mara), így nem keveredhetnek plagizálás
1.
1.ÁBRA.
ÁBRA. Az egyéni
egyéni és és
szervezeti célok kapcsolata
szervezeti célok kapcsolata gyanújába. A spanyol vállalatnál igazából a stílust igyekeznek megragadni, „lepárolják”, lekövetik a tren-
Forrás: Kindler
FORRÁS: Kindler 1974,335–341.
1974, 335–341.o.o. deket. Másrészt pedig azt is látni kell, hogy míg más márkák csak behatárolt generációk felé nyitottak,
addig a Zara termékei között egyaránt megtalálhatjuk a fiatalok és az 50-esek számára vonzó ruhákat is.
A cég üzleti modellje mára már egyetemi tananyag, Magyarországon is több szakdolgozat született
rünk a könyv további fejezeteiben, a vállalatkormányzás kérdé- 2008 óta a témában. Ezek a fast fashion és az Inditex-cégcsoport egyedi működését járták körbe.
seitől a szervezeti egységek közötti kapcsolatok megvalósításán
3.2. A tulajdonosok, menedzserek,
át a munkavállalók személyes motiválásáig.
A Zara az új szezonok új kollekcióit az iparágban megszokott 5-7 hónap helyett 8-10 hét alatt juttatja
el a fogyasztókhoz. A gyakori, kis volumenű szállítmányokkal az árukészlet mindig frissnek tűnik,
munkavállalók – ezért a vásárlók sűrűn, átlagosan akár évi 17-szer is visszatérnek a üzleteikbe. Ez számokban azt jelenti,
hogy a Zara rövid életciklusú (néhány hét), de komoly méretű termékválasztékkal (11 ezer kollekció
céljaik és kapcsolataik évenként) áll a vásárlók rendelkezésére. Ha viszont egy termék nem fogy jól, akkor azt azonnal leveszik
2.2 A tulajdonosok, menedzserek, a polcról, és olyan árut raknak ki, amelyet könnyen el tudnak adni. A cég reklámra alig költ (bevételének
munkavállalók –
Láttuk, hogy vizsgálódásunk szempontjából a szervezeten be-
lüli egyének legfõbb csoportosítása a szervezetben betöltött
0,3 százalékát), ezen a területen az a szlogenjük, hogy a kirakatnak kell eladnia a termékeket. Ezért is
fektetnek komoly hangsúlyt az áruházlánc és az üzletek arculatára.
szerepcéljaik és kapcsolataik
alapján adható meg: eszerint a tulajdonosok, mene- A piaci folyamatokra és választói várakozásokra történő gyors reagálás része az is, hogy a Zara-üz-
dzserek és munkavállalók csoportjába soroljuk a belsõ érintet- letek menedzserei igyekeznek a vásárlók minden szavára figyelni, ellesni, hogy ők mit látnának szí-
teket.
Láttuk,Miközben hangsúlyozzuk,
hogy vizsgálódásunk hogy az egyes
szempontjából egyének céljait
a szervezeten belü- vesen a boltban, és ezt az információt el is juttatják a spanyolországi központba, ahol az ottani
li egyének legfőbb
szervezeti szerepükcsoportosítása
csak részbena határozza
szervezetben betöltött
meg, szerep
az itt követ- dolgozók a meglévő kapacitásokon belül igyekeznek alkalmazkodni a kívánságokhoz. Ennek egyik ékes
példája az a New York-i üzlet, ahol az eladók észrevették, hogy a fehér kabátok helyett a vásárlók inkább
alapján
kezõ adható meg:
okfejtésben eszerint csoportnak
homogén a szervezet kezeljük
tagjai a tulajdonosok,
a szereplõk a krémszínűt preferálnák, és mindössze egy éjszakába tellett, míg a spanyolországi központból elindult
menedzserek és munkavállalók csoportjába
mindhárom körét. Ez természetesen egyszerûsítés soroljuk.
– aMiközben
valóság- a váltás. A Zaránál az új szezon előtt a kollekciók csak 50-60 százalékban véglegesek – más láncoknál ez
hangsúlyozzuk, hogy az egyes egyének céljait szervezeti
ban egyrészt az egyes csoportokon belül lényeges különbségek szerepük 80-90 százalék –, így a fennmaradó gyártókapacitást a prompt tervekre tudják fenntartani.
csak részben határozza meg, az itt következő okfejtésben
vannak, másrészt a csoportok között átfedések is lehetnek: homo-
gén csoportnak kezeljük a szereplők mindhárom körét. Ez termé- Az egész folyamatnak ugyanakkor egy olyan vetülete is van, hogy egy bizonyos fajta „elitfogyasztás” képe is
gondoljunk a dolgozói vagy menedzseri részvénytulajdonlásra leképeződhet a vásárlókban, mivel nem egy tömegdarabot vesz meg 2500 forintért, hanem egy különleges
szetesen egyszerűsítés – a valóságban egyrészt az egyes csopor-
vagy a vezetésben való munkavállalói részvétel különbözõ for- ruhát 12 ezerért. Ezzel az összeggel egy sokkal nagyobb fogyasztói réteget tudnak elérni, mint ha 50 ezres
tokon belül lényeges különbségek vannak, másrészt a csoportok ruhaárakkal kalkulálnának, mégis az egyediség érzetét tudják nyújtani – emelte ki Zanin.
máira.
között átfedések is lehetnek: gondoljunk a dolgozói vagy mene-
dzseri részvénytulajdonlásra vagy a vezetésben való munkavállalói Forrás: A válságálló Zara titka. hvg.hu 2012. szeptember. 11. http://hvg.hu/gazdasag/20120910_Az_
részvétel különböző formáira. eldobhato_ruhake_a_jovo
3. A vállalat céljai
A „tulajdonos” fogalom többféle gazdasági szereplőt takarhat. A vál-

lalati célrendszerrel való viszony szempontjából az alábbi kategóriák
megkülönböztetése célszerű:
a) Természetes személyek
A természetes személy, a magán tulajdonos (valódi tulajdonos) rend-
szerint saját személyes tulajdonát képező pénzt vagy ezt fedezetként
feltételező hitelt fektet a vállalkozásba. Viszonya a vállalkozáshoz
döntően azon múlik, hogy mekkora a részesedése a vállalat saját tőké-
jéből. A két szélső esetben teljesen más motivációkat és magatartási Nem, Crawford,
formákat találunk: nekem nem kell
csapatjátékos-
– Ha a vállalkozásnak egyetlen tulajdonosa van (a „vállalkozó”), ő még nak lennem, én
akkor is meghatározó befolyással lehet a vállalat működésére, ha csapattulajdonos
a közvetlen irányítást másokra, menedzserekre bízza. Utasításokkal vagyok.
élhet, amelyek kötelező erejűek. Érdekeltsége rendszerint a vállal-
Nem, Crawford, nekem
kozás értékének növelésében fogható meg, de ezt az érdekeltséget kell csapatjátékosnak len
Forrás:
sokféle motívum színesíti, személyes helyzetének és a vállalkozói én csapattulajdonos
http:// vagy
környezetnek függvényében. Hasonló a helyzet akkor is, ha a válla- www.cartoonbank.
FORRÁS:
lat néhány (kis számú) magánszemély (esetleg egy család) tulajdona. com
http://www.cartoonbank.com
– A másik szélső eset az a tőzsdén jegyzett vállalat, amelynek tulajdo-
nosai igen sokan vannak, egyesek közülük csak rövid időre válnak során minden más célt ennek rendel alá. A működés módja és ha-
tulajdonossá, név szerint esetleg nem is ismertek. Ezek a tulajdono- tékonysága ugyanakkor
döntéseitõl a vezetés, a menedzsment
és az alkalmazottak döntéseitől és az
munkavégzésétõl függ – így te-
sok csak a „lábukkal” szavazhatnak, oly módon lehetnek közvetett alkalmazottak munkavégzésétől függ – így tehát, mihelyt a három
befolyással a vállalat helyzetére, magatartására, hogy eladnak vagy
hát, mihelyt a három funkció (tulajdonos, menedzser, munkavál-
funkció (tulajdonos, menedzser, munkavállaló) szétválik, a tulajdo-
vesznek részvényeket. laló)
nos szétválik, a tulajdonos
már csak közvetve befolyásolhatjamár csakteljesülését.
céljainak közvetveA befolyásolhatja
vál-
céljainak teljesülését. A vállalatvezetõk ugyan képviselõi, meg-
lalatvezetők ugyan képviselői, meghatalmazottjai a tulajdonosoknak,
b) Intézményi tulajdonosok mivel azonban saját
hatalmazottjai (személyes és szerepükből
a tulajdonosoknak, adódó)
mivel érdekeik saját
azonban és (szemé-
Az intézményi tulajdonosok is sokfélék lehetnek – legfőbb csoport- céljaik vannak, s ezek nyilvánvalóan nem szükségképpen esnek egybe
jaik az alábbiak: lyes és szerepükbõl
a tulajdonosok adódó)
érdekeivel és céljaival sérdekeik és céljaik
ennek következtében vannak, s ezek
opportu-
– az állam, illetve intézményei, nyilvánvalóan
nista magatartástnem szükségképpen
követhetnek, esnek
a két csoport között egybelehet.
konfliktus a tulajdonosok
– bankok és más pénzintézetek (pl. befektetési alapok), érdekeivel és céljaival, a két csoport között konfliktus lehet.
– vállalatok, Az érdekek ezen eltéréséből származik a megbízó–ügynök, vagy
– egészségbiztosítási, illetve nyugdíjalapok. Azképviseleti
érdekekprobléma néven ismert jelenség
ezen eltérésébõl (Fama 1980,
származik Jensen Képviseleti probléma:
a megbízó-ügynök,
2008). A képviseleti probléma (amelyre a vállalatelméleteknél a megbízó–ügynök vi-
Az intézményi tulajdonosok közös jellemzője, hogy az adott ország- mégképviseleti
vagy probléma
visszatérünk) lényege néven
az a kérdés, hogyismert
vajon ajelenség
menedzse-(Fama 1980,
szonyban Képviseleti prob
fellépő jelen-
ban érvényes jogi szabályozás kereteinek betartásával rendszerint Jensen 2008). A képviseleti
rek jól képviselik-e a tulajdonosokprobléma (amelyre
érdekeit; alapja pedig aza az ség. Lényege az ügynök
vállalatelmé- a megbízó-ügyn
részt vesznek képviselőik útján a vállalatok irányításában, befolyásuk információs aszimmetria, hogy a tulajdonosnak sokkal kevésbé részéről jelentkezőszonyban fellépõ
leteknél még visszatérünk) lényege az a kérdés, hogy vajon acselekvés,
opportunista
mértékét és módját a vállalat jogi formája, illetve a tulajdonrész hatá- pontos információi vannak a vállalat lehetséges teljesítményéről amelynek alapja azség.
rozza meg. menedzserek
és a mozgósítható jóltartalékokról,
képviselik-emint a tulajdonosok
a vezetőknek. érdekeit; alapja in- Lényege az
Ezt az infor- részérõl jelentke
formációs aszimmetria,
pedig az az információs
mációtöbbletet használhatják felaszimmetria, hogy
a menedzserek sajátos a tulajdonosnak
céljaikra. azaz a megbízó és az portunista cse
Az üzleti életet a tulajdonosi viszonyok bonyolult rendszere jellemzi. Ugyanakkorpontos
nincsenek természetesen a tulajdonosoknak
információi a vállalatmeglehetősen
lehetséges ki- teljesítmé-
ügynök eltérő informált-
amelynek alapja
A kereszttulajdonlások, közös tulajdonok, leány- és anyavállalati kap- finomult eszköztáruk van arra, hogy a menedzsereket a hosszú- sága.
csolatok rendszerében sokszor egyáltalán nem könnyű megállapítani,
nyérõl és a mozgósítható tartalékokról, a vezetõknek
távú tőkemegtérülés szolgálatába állítsák. A legszélsőségesebb
viszont formációs aszim
ki vagy kik a valódi tulajdonosok. vannak.
eszköz azEzt az információtöbbletet
elbocsátás, de gondoljunk például használhatják
arra az elterjedtfel a mene- azaz a megbízó
dzserek sajátos céljaikra. Ugyanakkor természetesen
szokásra, hogy a felső szintű vezetők jövedelmük egy részét a tulajdo- ügynök eltérõ info
A tulajdonos tőkeérték-növelési célját legteljesebben akkor érheti a vállalat hosszú távú eredményességétől
nosoknak meglehetõsen kifinomult eszköztáruk függő értékű saját rész-
van arra, hogy sága.
el, ha megfelelő eszközökkel biztosítja, hogy a vállalkozás működése vényekben kapják.
a menedzsereket a hosszú távú tõkemegtérülés szolgálatába
Chikán Attila (2017) Vállalatgazdaságtan, VTOA, Budapest. állítsák. A legszélsõségesebb eszköz
Chikán Attila az elbocsátás,
(2017) de gondol-
Vállalatgazdaságtan, VTOA, Budapest.
junk például arra az elterjedt szokásra, hogy a felsõ szintû ve-
48 I. A VÁLLALAT ÉRINTETTJEI, CÉLJAI, FORMÁI
40 I. A vállalat érintettjei, céljai, formái 2. A vállalat céljai amelyben teljesen vagy többségében külsõ (nem a menedzs- 41
menthez tartozó) igazgató foglal helyet. Az igazgatóság az õt
megválasztó közgyûlésnek tartozik beszámolással, természete-
2.2.2. A menedzserek céljai 2.2.4. A vállalatkormányzás
sen anyagi felelõsség terhe mellett, fõként a mûködés pénzügyi
vetületeire, ezen belül is a rövid távú, fõleg a tõzsdén is tükrö-
Melyek a sajátos menedzseri célok? Meghatározásukhoz ez A vállalatkormányzászõdõ (corporate governance)
hatásokra feladata,
figyelve. Az ügyvezetõ hogyigazgatók,
Vállalatkormányzás:
ezen belül a
esetben is a szervezeti szerepből kell kiindulni. A menedzseri olyan intézményeket és vezérigazgató
mechanizmusokat építsen ki, illetve
(CEO = Chief Executive mű- Officer)
a vállalatkulcsszerepet
legfelső szintű
réteg az, amely a három csoport közül legjobban kötődik szemé- ködtessen, amelyek a vállalaton belüli szereplők céljainak ös�- irányítását
játszanak. A vezérigazgató gyakran egyúttal az igazgatóság végző intéz-
el-
lyesen is a vállalati célokhoz. A tulajdonos elidegenedése miatt szehangolását, a közösen elfogadható működési normák és telje- mények és mechaniz-
nöke is. A munkavállalók gyakorlatilag nemmusok kapnak szerepet.
működése.
(esetleg nem is ismeri, s főleg nem érti, mi történik a vállalat- sítménycélok kialakítását, a külső érintettekkel való kapcsolatok
nál); a munkavállaló pedig az ügymenetre való csekély befolyá- irányítását, a működés ellenőrzését és értékelését
A német rendszerben elvégzik. A szerkezet
a tulajdonosi vál- jóval kevésbé ta-
sa következtében áll távolabb a szervezettől, mint a menedzser, lalatkormányzás elsősorban a nagyobb méretű vállalatoknál tölt be
golt volta, az intézményi befektetõk (fõleg a bankok) nagyobb
aki a döntéseivel leginkább befolyásolhatja a vállalat életét, jelentős szerepet, hiszenszerepe,
a kisvállalatoknál a tulajdonos, akigyakorisága
a kereszttulajdonlások esetleg és az erõteljesebb
működését, jövőjét – hiszen azért alkalmazta őt a tulajdonos. egyszerre menedzser ésmunkavállalói
munkavállaló érdekvédelem
is, egyszemélyben elvégzi
lényegesen eltérõ szerkezetû vál-
A vállalatvezető céljai szorosan kötődnek a vállalati működés a fenti feladatokat. A nagyobb vállalatoknál
lalatirányítást hozotterre különböző
létre. testü- szakmai érdeklõdése
A tulajdonosok
folyamatához: mindenekelőtt a növekedéshez, de a mindennapi letek szolgálnak, amelyeknek feladatköre és tevékenysége ugyan
jobban kiterjed a vállalat reálszférájára (termelés, kereskedés),
működés mikéntjéhez is. A növekedés jelzi legközvetlenebbül jogilag körülhatárolt, deszemléletük
egyúttal kulturális
hosszabb és intézményi
távú, mint szem-
az angolszász rendszerben.
a szervezet életképességét, s egyúttal általában a nagyobb vállalat pontok szerint nagymértékben eltérő is lehet. Az utóbbi években
A kormányzás kétlépcsõs: egyrészt a stratégiai döntéseket ho-
vezetésében való részvétel nagyobb hatalommal, presztízzsel és a vállalatkormányzási problémák mindenütt az érdeklődés hom-
zó, az igazgatóságot is ellenõrzõ és munkavállalói képviselõket
több jövedelemmel is jár. Ugyanakkor a konkrét munkafeltételek, lokterébe kerültek, egyrészt a lezajlott privatizációs folyamatok,
illetve a mindennapos impulzusok, a szervezet „lélegzése” a vezető is magába
másrészt különböző visszaélések foglaló felügyelõbizottság, másrészt a napi ügyveze-
kapcsán.
számára fontos életminőségi tényező, s ráad ásul komoly befolyása tést intézõ, belsõkbõl álló igazgatóság irányítja a vállalatot.
is van rá. Minden vezetőnek fontos célja természetesen a válla-
lat nyereségessége, hiszen ez számára is sikerkritérium, és egyéb
céljai megvalósításának, köztük a még nem említett, de értelem-
szerűen meghatározó jelentőségű személyes jövedelemnövelésnek
is feltétele.

A menedzsment céljai azért kerülhetnek konfliktusba a tulajdono-
sok céljaival, mert döntéseikben a vállalat értéknövelésétől, illetve
a profitmaximalizálástól eltérő célok, például saját munkafeltéte-
leik javítása is vezethetik őket.

2.2.3. A munkavállalók céljai

A munkavállalók céljai kötődnek legkevésbé szorosan a szer-

vezeti célokhoz – főként azért, mert nekik egyenként alig van
közvetlen ráhatásuk a vállalati célok kialakítására. A munkavál-
lalók főként személyes célokban gondolkodnak, s ezek között

a jövedelemnek kitüntetett szerepe van – noha gyorsan hozzá
kell tenni, hogy a munkavállalás motivációi a jövedelemszerzés-
nél sokkal gazdagabbak: az értelmes munkavégzésből származó
öröm, az önmegvalósítás igénye, a társas kapcsolat lehetősége

egyaránt szerepet játszik (Kaderják 1991). Látni kell, hogy ter-
mészetes konfliktus áll fenn a munkavállalók és a menedzserek,
illetve a tulajdonosok között – a munkavállalóknak kifizetett
jövedelem az utóbbiak számára költség, amely a nyereséget
csökkenti. 2.ÁBRA.
2. ÁBRA. A
A vállalatkormányzás
vállalatkormányzás intézményei
intézményei Magyarországon
Magyarországon
A vállalatkormányzási rendszerek az egyes országokban igen külön- tősen megnőtt. A magyarul „felelős vállalatirányításnak” nevezett
böző formákat öltenek, főleg a jogi-intézményi rendszertől és a kul- koncepció főként a tulajdonosi érdekek képviseletét tartja szem Felelős vállalatirá-
turális hagyományoktól függően. A hazánkban kialakult rendszerre előtt, de nyomot hagy rajta az érintettszemlélet és a „felelős válla- nyítás: a tulajdonosi
az angolszász és a német rendszernek volt nagy befolyása. lat” koncepció terjedése is. (A rokon csengésű két koncepció nem értékek védelmére, az
azonos – az utóbbi részletes kifejtésére a II.4. fejezetben térünk üzleti tisztességre és a
Az angolszász rendszer hátterében az a széttagolt tulajdonosi ki.) Az értéktőzsdék számos országban, így nálunk is, kötelezőnek transzparenciára épülő
szerkezet áll, amely a részvények tőzsdei kereskedésére épül. Eb- tekinthető ajánlást fogalmaztak meg a felelős vállalatirányítás- vállalatirányítás.
ben a rendszerben (ahol a tulajdonosok többnyire kisbefektetők ra nézve (www.ey.hu).
vagy befektetési alapok) a vezető testület az igazgatóság, amelyben
teljesen vagy többségében külső (nem a menedzsmenthez tarto-
zó) igazgató foglal helyet. Az igazgatóság az őt megválasztó köz- 2.3.1. A profitmotívum és a társadalmi felelősség
gyűlésnek tartozik beszámolással, természetesen anyagi felelősség
terhe mellett, főként a működés pénzügyi vetületeire, ezen belül A vállalatot minden más olyan szervezettől, amely szintén embe-
is a rövid távú, főleg a tőzsdén is tükröződő hatásokra figyelve. ri szükségleteket elégít ki, megkülönbözteti a profitszerzés célja.
Az ügyvezető igazgatók, ezen belül a vezérigazgató (CEO = Chief Enélkül nincs vállalat: a piaci versenyben a fogyasztók igénykielé-
Executive Officer) kulcsszerepet játszanak. A vezérigazgató gyak- gítéséből előbb-utóbb kiiktatódnak azok, akik nem tudják ezt nye-
ran egyúttal az igazgatóság elnöke is. A munkavállalók gyakorlati- reségesen végezni. Így az üzleti vállalkozás számára a profitszer-
lag nem kapnak szerepet. zés a túlélésnek, az üzleti vállalkozás fennmaradásának specifikus
feltétele. (Vegyük figyelembe, hogy fogyasztói igénykielégítés nem
A német rendszerben a tulajdonosi szerkezet jóval kevésbé tagolt csak vállalkozási formában lehetséges – a nem vállalkozói szerve-
volta, az intézményi befektetők (főleg a bankok) nagyobb szerepe, zeteknek, így az állami intézményeknek vagy a jótékonysági szer-
a kereszttulajdonlások gyakorisága és az erőteljesebb munkavál- vezeteknek a profitszerzés kritériumával nem kell szembenézniük.
lalói érdekvédelem lényegesen eltérő szerkezetű vállalatirányítást Ez persze nem jelenti azt, hogy velük szemben nem állnak haté-
hozott létre. A tulajdonosok szakmai érdeklődése jobban kiterjed konysági követelmények.)
a vállalat reálszférájára (termelés, kereskedés), szemléletük hos�-
szabb távú, mint az angolszász rendszerben. A kormányzás két- A vállalat azonban nemcsak gazdasági egység, hanem a társadal-
lépcsős: egyrészt a stratégiai döntéseket hozó, az igazgatóságot mi struktúra más dimenzióiban is fontos szerepet tölt be. Em-
is ellenőrző és munkavállalói képviselőket is magába foglaló fel- lítettük, hogy a vállalat működésében részt vevő személyek sem
ügyelőbizottság, másrészt a napi ügyvezetést intéző, belsőkből álló kizárólag gazdasági jellegű céljaik elérése érdekében csatlakoznak
igazgatóság irányítja a vállalatot. a vállalathoz.
A magyar társasági törvény által előírt modell a fenti két rend- A társadalmi környezet mindig is elvárt a vállalkozásoktól, illet-
szer keverékeként állt elő. (Az irányítási struktúra vázát a 2. ábra ve azok képviselőitől bizonyos viselkedésmintákat, és ezek be-
mutatja.) Közelebb áll a német rendszerhez, de a felügyelőbizott- tartását többnyire honorálta a piaci versenyben is. Napjainkban
ság és az igazgatóság mellérendelt viszonyban működik, jogilag egyre jelentősebbé válnak a vállalati célok között a társadalmi
világosan elhatárolt hatáskörrel rendelkezik. Az igazgatóság felel elvárásokra épülő, főleg erkölcsi alapokon álló kiegészítő cé-
a vállalati működés eredményességéért, tevékenységét a működés lok. Ez a tendencia vezetett el a „felelős vállalat” koncep- „Felelős vállalat” kon-
észszerűsége és jogszerűsége vonatkozásában ellenőrzi a tulajdo- cióhoz, amely szerint a vállalat társadalmi felelősséggel bír, cepció: a vállalatnak
nosok képviseletét ellátó felügyelőbizottság. Mindkettőben van- s ennek jegyében működése során mintegy szűrőt alkalmazva társadalmi felelőssége
nak külső és belső tagok is. „racionálisan dönt a morálisan elfogadható alternatívák között” is van, és ennek jegy-
(Zsolnai 1989). ében működése során
mintegy szűrőt alkal-
2.3 A vállalati célok A „felelős vállalat” felfogás szerint a célok meghatározásánál mazva racionálisan dönt
a morálisan elfogadható
valamennyi érintett érdekeit figyelembe kell venni, és a ha- alternatívák között.
Az 1. fejezetben azt mondottuk, hogy a vállalat céljai a küldetésből gyományos felfogáshoz képest nagyobb súlyt kapnak a külső
és a belső érintettek céljaiból származtathatók. A küldetés hátte- érintettek. E felfogás hívei szerint az alapvető célt ki kell egé-
rében ott áll az alapvető cél, amely az üzleti vállalkozás lényegét szíteni azzal, hogy a nyereséges fogyasztói igénykielégítés köz-
fejezi ki. A vállalatirányításra irányuló figyelem az ezredforduló ben a vállalatnak törekednie kell arra, hogy tevékenységének
éveinek nagy, nemzetközi kihatású botrányai következtében jelen- kiegyensúlyozott hatása legyen az érintettekre. A fenntartható
fejlődés logikájába illesztve ezt Clarkson (1995) úgy fogalmaz- A kétféle felfogás között elvi síkon valóban alapvető eltérés
ta, hogy „a vállalat fennmaradása és hosszútávú nyereségessége van, hisz társadalomfilozófiai alapjaik különböznek. Az eltérés
társadalmi és gazdasági szerepének betöltésére való képessé- konkrét döntéseknél a gyakorlatban is megjelenik. Ugyanakkor
gétől függ, aminek lényege annyi érték teremtése és elosztása, a valóságban aligha tud tartósan fennmaradni olyan vállalat,
ami biztosítja, hogy érintettjei képesek ebben a szerepükben amely döntéseinél ne mérlegelné az egyes érintettek sajátos
megmaradni”. érdekeit, másrészről viszont ne tekintené kiemelt fontosságú-
nak az értékteremtést a tulajdonosok számára. Érdemes megje-
gyezni, hogy az állami tulajdonú vállalatok létének sok esetben
A racionalitásról épp az ad értelmet, hogy velük olyan társadalompolitikai célok
megvalósítását lehet segíteni, amelyek támogatását magántu-
„Mint minden cselekvés, a társadalmi cselekvés is lehet 1. célracionális: ekkor a cselekvést az hatá- lajdonban lévő vállalatokkal nem vagy nehezen lehetne elérni.
rozza meg, hogy a cselekvő milyen viselkedést vár a külvilág tárgyaitól és más emberektől, és men�-
nyiben képes ezeket a várakozásokat mint »feltételeket« vagy mint »eszközöket« felhasználni arra, A fenti gondolatmenetből az következik, hogy a kétféle meg-
hogy saját, racionálisan kiválasztott és mérlegelt céljait sikeresen elérje; 2. értékracionális: ekkor közelítés közötti szakadék hangsúlyozása eltúlzott (ezzel nem
a cselekvést egy meghatározott magatartásnak – pusztán mint olyannak, függetlenül attól, hogy a különbségeket kívánjuk elmosni). Ha alaposabban megnéz-
sikeres-e – a feltétlen etikai, esztétikai, vallási vagy bármilyen más néven nevezendő önértékébe zük a témával foglalkozó releváns szakirodalmat (Rappaport
vetett tudatos hit határozza meg.” 2002, Black et al 1999, Post et al 2002, Pataki–Radácsi 2000),
azt találjuk, hogy a kérdés van hibásan feltéve. Nem az a kérdés
Forrás: Weber, M.: Gazdaság és társadalom (A megértő szociológia alapvonalai 1.). KJK, 1987, 53. o.
ugyanis, hogy van-e a vállalatnak társadalmi felelőssége vagy
nincsen (mert van), hanem az, hogy miként tud és akar ennek
megfelelni. Az ellentétes álláspontok képviselői közötti viták-
Hozzá kell tenni az eddigiekhez, hogy fejlett társadalmi tudat- ban napjainkban új színfoltként jelenik meg az a felfogás, amely
tal rendelkező közösségben a morális célok követése pozitívan szerint a modern társadalomban szervesen integrálódhatnak
hathat a nyereségességre is, hiszen ekkor a közösség honorálja a fenti nézetek (Jensen, Parker).
az etikus viselkedést: a jó hírű vállalattól vásárol, illetve hajlandó
megfizetni például a termék környezetbarát előállításából adódó
többletköltséget. 2.3.2. A vállalati célstruktúra jellemzői
Nem minden közgazdász osztja ezt a nézetet. Ennek illusztrálására A vállalati célrendszer legfőbb tulajdonsága többdimenziós vol-
a Nobel-díjas Milton Friedman híressé vált lefordíthatatlan szójá- ta. A választott nézőpont függvényében többféle célstruktúrát
tékára utalok: „The business of business is business”. Friedman és is meghatározhatunk – ezeknek megvan a maguk belső logiká-
más liberális közgazdászok szerint a vállalat akkor teljesíti társadal- ja, és egymással is összekapcsolódnak.
mi küldetését, ha (a megfelelő jogi keretek között) csakis az üzleti
haszonnal törődik – ezzel tud a jóléthez leginkább hozzájárulni. A vállalati célok strukturálása számos szempont figyelembevéte-
lével mehet végbe. Témánk szempontjából a legfontosabb a kü-
A két szembenálló nézőpont képviselői a szakirodalomban éles lönböző célfogalmak tartalmának terjedelme, átfogó volta szerinti
vitát folytatnak: a tulajdonosi érték (shareholder value) koncep- strukturálása (3. ábra). Az e felosztás szerinti hierarchiában lefelé
ció hívei szerint ugyanis a vállalatnak a (friedmani logika alapján) haladva az egyes céloknak egyre kisebb a súlya, összességükben
csakis azzal szabad törődnie, hogy tevékenysége révén a tulajdono- ugyanakkor egyre többféle tényezőt ölelnek át. E szerint a vállalati
sok minél nagyobb értékre tegyenek szert. Ekkor teljesíti ugyanis célhierarchia csúcsán az alapvető cél áll: a fogyasztói igénykielégí-
leghatékonyabban társadalmi feladatát, hiszen arra koncentrál, tés nyereség elérése mellett. Ez alatt helyezkedik el a küldetés (más
amihez „ért”. Minden más megfontolás a tulajdonhoz fűződő néven rendeltetési cél): ez fogalmazza meg, hogy milyen úton, mi-
alapvető emberi jogokat sérti, hiszen a tulajdonosok érdeke helyen tevékenységeken keresztül, milyen működési elvekre építve
lyett a társadalom más szereplőinek érdekeit szolgálja. Az érin- éri el alapvető célját a vállalat. A hierarchia következő szintjén
tett felfogás hívei szerint viszont a vállalat mint a társadalom a távlati, tartós célok állnak, ezek részletezik, hogy mit kell telje-
építőköve számára a társadalmi jólét általános növelése a valódi sítenie a szervezetnek küldetése megvalósításához. E célok azok,
cél – ez pedig a különböző érintettek érdekeinek harmonizálását, amelyek folyamatos megvalósításában az érintettek közvetlenül is
az egyes csoportok számára teremtett értékek kiegyensúlyozását érdekeltek, s amelyben az alapvető cél és a küldetés valóra váltható
teszi szükségessé. (nyereségesség, jó image, gyors reakció- és átfutási idő, növekvő
52 I. A VÁLLALAT ÉRINTETTJEI, CÉLJAI, FORMÁI
46 A vállalati célok strukturálása

I. A vállalat számos szempont
érintettjei, figyelembevé-
céljai, formái 2. A vállalat céljai 47
telével mehet végbe. Témánk szempontjából a legfontosabb a
különbözõ célfogalmak
piaci részesedés tartalmának
stb.). A célok következő, terjedelme, átfogó volta
az átfogó célokból leve-
szerinti strukturálása (3. ábra). Az e felosztás
zethető szintjéhez a közvetlen, irányítási célok tartoznak, szerinti hierarchi-
melyek
ában
például lefelé haladva az egyes
egy reklámakció céloknak egyre
lebonyolításához, egy újkisebb
szállító abevoná-
súlya, Vállalati küldetések:
sához vagy például
összességükben az érdekeltségi
ugyanakkor egyrerendszerhez köthetők.
többféle tényezõt Végül
ölelnek
SPAR – http://www.spar.hu/hu_HU/spar_csoport/spar_magyarorszag/uzleti_filozofia.html
át. E szerint a vállalati célhierarchia csúcsán az alapvetõ cél eláll:–
a legalsó szinten az operatív működési célok helyezkednek Vállalatunk legfontosabb alapelve szerint a vásárló áll a középpontban. E filozófia része a különféle vásárlói
aezek egy-egy igénykielégítés
fogyasztói akció eredményére vonatkoznak
nyereség elérése(pl. egy munkada-
mellett. Ez alatt igényekhez igazodó széles áruválaszték, és kedvező árszint biztosítása, a vásárlókat partnernek tekintő,
rab legyártása, valamilyen anyag beszerzése
helyezkedik el a küldetés (más néven rendeltetési cél): ez stb.). Ebben a hierar-
fogal- őket minden tekintetben kiszolgáló üzletpolitika és gyakorlat. Mindezek mellett tevékenységünk minden
chikus rendszerben a magasabb rendű cél
mazza meg, hogy milyen úton, milyen tevékenységeken ke-
elérésének feltétele az területén a magas minőségi színvonalat tartjuk a legfontosabbnak. Ugyancsak a vásárlók megbecsülését
alacsonyabban lévő cél elérése. jelzi az a törekvés és felvilágosító munka, melyet az élelmiszerbiztonság és az egészségtudatosság terén
resztül, milyen mûködési elvekre építve éri el alapvetõ célját a
végzünk. Ezen túlmenően a SPAR a piaci versenyben mindig korrekt, a fair play szabályait betartó maga-
vállalat.
FelhívjukA ahierarchia
figyelmet következõ
arra, hogyszintjén
egy-egyakonkrétan
távlati, tartós célok
megfogal- tartást tanúsít.
állnak,
mazott ezek részletezik,
cél helye hogy mit kell
a célstruktúrában teljesítenie
változhat, a szervezet-
a vállalati straté-
nek
gia, aküldetése megvalósításához.
preferenciák, illetve a működés E célok azok, amelyek
alakulásának folya-
függvényében. MVM Zrt. – http://mvm.hu/bemutatkozas/tevekenysegunk/az-mvm-zrt-kuldetese/
Egyesekmegvalósításában
matos kiemelkedhetnek, az magasabb
érintettek szintre kerülhetnek;
közvetlenül mások
is érdekel- A zavartalan energiaellátás a reálgazdaság motorja. Az MVM Csoport küldetése, hogy szavatolja Magyar-
kevésbé
tek, átfogó jelentőségűek
s amelyben az alapvetõ cél lehetnek egy-egy időszakban.
és a küldetés valóra váltható Így ország és Közép-Kelet-Európa tartósan biztonságos energiaellátását; hatékony, nyereséges működésével
például távlati, tartós cél lehet egy bizonyos periódusban
(nyereségesség, jó image, gyors reakció- és átfutási idõ, növek- a ter- támogassa a mindenkori magyar kormány gazdasági törekvéseit; és végrehajtsa a Nemzeti Energiastra-
mékpaletta szélesítése – ezen belül az első időben a közvetlen, tégiában meghatározott egyes programokat. Sikeres, integrált nemzeti energetikai társaságcsoportként
võ piaci részesedés stb.). A célok következõ, az átfogó célokból
irányítási célok és az operatív, működési célok között egyaránt szerepet kell vállalnia a nemzeti energetikai és gazdasági célok megvalósításában, egyetemes értékeink
levezethetõ szintjéhez a közvetlen, irányítási célok tartoznak, megóvásában, támogatásában is.
a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatosak lehetnek kiemelkedőek, míg
melyek
később apéldául
gyártásiegy reklámakció lebonyolításához,
és marketingköltségek egy új szál-
kerülnek előtérbe.
lító bevonásához vagy például az érdekeltségi rendszerhez köt- Mol-csoport – https://mol.hu/hu/molrol/tarsasagunkrol-roviden/a-mol-csoport-jovokepe-es-kuldetese
Kutatunk, termelünk, értéket állítunk elő, kiszolgáljuk ügyfeleink energiaigényeit. Hatékonyan, versenyké-
pesen, fenntartható módon működtetjük a MOL-t. Útitarsad vagyunk az élet minden területén.
Hungaropharma – http://www.hungaropharma.hu/cegunkrol/kuldetes
A Hungaropharma a minőségi gyógyszer-nagykereskedelmi szolgáltatások elkötelezett híve. Célja, hogy a
legmagasabb színvonalú szolgáltatást nyújtsa az egészségügyi termékek disztribúciója során, ezért élen jár
a nagykereskedelmi logisztikai innováció és az ágazati szereplők igényeire szabott megoldások fejlesztés-
ében. Mindenkori feladatának tekinti, hogy a magyarországi gyógyszer-nagykereskedelem magas színvo-
nalát biztosítva hozzájáruljon a népegészség megőrzéséhez és javításához.

Bonafarm csoport – http://pick.hu/hu/gyik
Magyarország piacvezető élelmiszeripari vállalatcsoportjaként kiváló minőségű hagyományos és korszerű

termékeket juttatunk vásárlóink asztalára. Termékeinket elsősorban saját termesztésből és tenyésztésből
származó, természetes alapanyagokból készítjük, és folyamatosan, a legkorszerűbb módszerekkel ellen-
őrizzük minden egyes fázisban. Csak így garantálhatjuk az állandó minőséget minden területen, és csak

így lehet minden család biztos abban, hogy ha Bonafarm terméket tesz az asztalára, azzal kifogástalan mi-

nőségű, ízletes és egészséges ételt kap. A Bonafarm működése során kiemelt figyelmet szentel annak, hogy
a fenntartható fejlődés feltételeit megteremtse, és sikerre vigye a hazai ízeket határainkon túl is. Célunk,
hogy hagyományos értékeink továbbfejlesztésével Közép-, és Kelet- Európa legelismertebb mezőgazdasági

és élelmiszeripari vállalatcsoportjává váljunk.

Ganz Engineering és Energetikai Gépgyártó Kft. – http://ganz.info.hu/index.php/hu/vallalat/
kuldetes
A Ganz EEG Kft. termékei és szolgáltatásai színvonalát folyamatosan emelve meg kíván felelni a piac,

az ügyfelek és a tulajdonosi kör növekvő elvárásainak. A vállalat világszánvonalú termékeinek fejleszté-

se, tervezése és gyártása során maximálisan szem előtt tartja a fenntartható növekedés szempontjait, az
energiahatékonyságot és a környezettudatosságot. Mindemellett nagy figyelmet fordít a magas szakmai és
emberi kvalitásokkal rendelkező humán erőforrás fejlesztésére.
3.ÁBRA.
3. ÁBRA. A vállalati célok tartalmának terjedelmi hierarchiája
A vállalati célok tartalmának terjedelmi hierarchiája
48 I. A vállalat érintettjei, céljai, formái 3. A vállalkozások szervezeti keretei 49
Megemlítjük még, hogy a célok és feltételek (eszközök) között

A SIÓ-ECKES Kft. - http://sioeckes.hu/kuldetes nincs éles határvonal, egymásba át is mehetnek – ami egy idő-
Gyümölcslégyártóként egyesíti gyártási hagyományait és nemzetközi szakértelmét, hogy a pontban vagy összefüggésben cél, az a másik időpontban vagy
magyar gyümölcslépiac meghatározó szereplőjeként, vezesse azt, a gyümölcs legjavát adva vonatkozásban eszköz (pl. a folyamatos anyagellátás a logisztikai
az egészséges és élvezetes élethez. Elismeri a magyarországi élelmiszerpiac, ezen belül a rendszer számára cél, a termelési funkció szempontjából eszköz;
gyümölcslé ágazat makrogazdasági fontosságát és felelősséget érez, hogy annak fejlődé- vagy egy adott időszak kiemelt célja más időszakban egyszerű esz-
séhez hozzájáruljon. Alapértéknek tekinti az egészséget, a gyermekek egészséges és biz- közként fogható fel).
tonságos fejlődését, amihez termékeivel és tevékenységével járul hozzá. Kiemelten ügyel
kereskedelmi partnereinek maximális kiszolgálására, érdekeire, és a legkiválóbb minőségű
hazai termékek, lehető legszélesebb választékának biztosítására az alkoholmentes italok
kategóriájában.
3. A vállalkozások szervezeti
keretei
A célok strukturálásának további fontos dimenziói a következők:
– A vállalati tevékenység különböző területein megfogalmazhatók A vállalatot az üzleti vállalkozás szervezeti kereteként határoztuk
ún. funkcionális célok – ennek alapján beszélhetünk pénzügyi, meg – ám idáig nem foglalkoztunk azzal, hogyan épül fel ez a szer-
marketing, fejlesztési, beszerzési stb. célokról. vezet, milyen formában valósítja meg céljait az üzleti vállalkozás.
– A belső érintettek – mint láttuk – más-más célokkal vesznek A vállalat számos különböző jellemzővel írható le. Szervezeti
részt a vállalat életében, s mivel ezek a célok a leginkább sze- szempontból ezek közül legfontosabbak a tulajdonosi viszonyok
mélyhez kötöttek, ennek a struktúrának igen erős hatása van a (illetve az ezeket jogi keretbe rendező gazdasági társasági formák),
vállalat tényleges működésére. A belső érintetteknek a célstruk- a gazdálkodási tevékenység jellege, valamint a vállalat mérete.
túrába való bekapcsolódására az jellemző, hogy a tulajdonosok A két utóbbi szempont tananyagunk más fejezeteiben szere-
lényegében az alapvető cél megvalósulásában érdekeltek: a pro- pel. E fejezetben a vállalat tulajdonlásával, illetve ennek társasági
fitszerzés (és ezen keresztül a befektetés értékének növelése) formájával kapcsolatos alapvető kérdéseket tárgyaljuk. Külön fel-
a legfőbb érdekük. A menedzserek tevékenysége főként a kül- hívjuk a figyelmet a vállalat belső szervezeti és vezetési struktúrá-
detés megvalósítására irányul, míg a munkavállalók munkáját jának jelentőségére – ezt a témakört a vezetésszervezés irodalom
elsősorban a távlati, tartós célok határozzák meg. tárgyalja (Bakacsi 2004, Dobák 2006).
– A vállalat kontingenciaelméleti felfogása alapján különösképp

fontosnak kell tekintenünk a vállalat átfogó környezeti kapcso-
lataiból adódó, a külső érintettjeihez kötődő célokat. Ezek a cé-
lok részben gazdasági jellegűek, részben a vállalat társadalmi
3.1. A vállalkozási formák tulajdonlási
funkcióihoz kapcsolódnak (így a vállalatnak lehetnek politikai, szempontból
szociális, oktatási stb. céljai is, például bekapcsolódás saját mun-
kaerő-ellátást is elősegítő helyi képzési programokba). Az üzleti vállalkozások világát a tulajdonlási és felelősségi viszo-
nyok szempontjából igen nagy formagazdagság jellemzi. A két
Láthatjuk, hogy ha csak a fenti négy céldimenziót tekintjük is, alapvető lehetőség az egyéni vállalkozás és a gazdasági társaság.
meglehetősen bonyolult struktúrát kapunk. A különböző di- A gazdasági társaságok egyes típusai közötti különbség jellemző-
menziók erősen eltérő sajátosságokkal rendelkeznek. A tartal- en a személy- és vagyonegyesítő forma alapján különböztethetők
mi terjedelem szerinti struktúra logikailag egyértelműen hie- meg. Míg a közkereseti társaság, betéti társaság leginkább szemé-
rarchizált, míg a funkcionális dimenzió céljai mellérendeltek. lyegyesítő jellegű, azaz a tagok személyes közreműködésén alapul,
A belső érintettek célrendszerében létezik ugyan bizonyos hie- addig a korlátolt felelősségű társaság és a nyílt és zárt részvény-
rarchia (tulajdonos  menedzser  munkavállaló), ez azonban társaság tőkeegyesítő jellegű, mely leginkább a vagyoni érdekeket
igen képlékeny. A külső környezethez, ezen belül a társadalmi részesíti előnyben. Mindegyik típusnak megvan a belső logikája,
funkciókhoz kapcsolódó célok között ritkán állítható fel hierar- amely egyúttal azt is meghatározza, milyen jogi formában, melyik
chikus rendezés. területen működtethető a legeredményesebben.
Az egyes társasági formák lényegében a tulajdonlási és együttműkö- székhellyel, tagjaitól, illetve alapítójától elkülönített vagyonnal, va-
dési viszonyok jogi kereteit rögzítik. Szabályozásuk országonként lamint az ügyvezetését és képviseletét ellátó szervezettel kell ren-
eltérő, bár legfontosabb alapelveik természetesen megegyeznek – delkeznie.
mi az általános alapelveket ismertetjük, az angolszász országokban
szokásos logikát követve. Ennek megfelelően a társaság a tagok olyan üzleti jellegű kapcso-
lata, amely
Az üzleti vállalkozások mindhárom formája megtalálható va-
lamennyi piacgazdaságban, rendkívül eltérő azonban egymás- – a társaságban részt vevők sajátos érdekközösségét fejezi ki;
hoz viszonyított jelentőségük. Az okok között az egyes orszá-
gok történeti fejlődése, kulturális hagyományai, jogrendszere – a tulajdonos(ok) személyi vagyonától elkülönült, önálló szerve-
és pénzügyi (főleg adózási) rendje egyaránt szerepet játszik. zeti és ügyviteli mechanizmusokat hoz létre;
Először áttekintjük az egyes formák legfontosabb sajátosságait,
majd az 5. táblázatban összefoglaljuk főbb előnyeiket és hátrá- – kötelező erejű szerződések keretében közös gazdasági vállalko-
nyaikat. zásra, illetve koordinációra irányul.
Az egyes társaságtípusok közötti főbb különbségek a következők:
3.1.1. Az egyéni vállalkozás – a társulással járó feltételek, következmények;
Egyéni vállalkozás: Az egyéni vállalkozás egyetlen személy tulajdonában áll, aki – a társasági tevékenység jellege;
egyetlen személy tulaj- egyedül fekteti be a vállalkozás működtetéséhez szükséges tőkét,
donában lévő üzleti és maga hozza meg a működésre vonatkozó döntéseket – így ő – az alapítás körülményei, a bejegyzés kötelezettsége;
vál-lalkozás. dönt az alkalmazottak felvételéről, tevékenységéről is. Az üzleti
vállalkozás teljes nettó értéke az ő tulajdona, és ő felel a vállalko- – a felelősségi viszonyok.
zással szemben támasztott követelések teljesítéséért is. Jogi felfo-
gásban az egyéni vállalkozás és maga a vállalkozó egy és ugyanaz. A társaságokban részt vevő tagok korlátlan vagy korlátozott fele-
Ez különösen fontos az adózás szempontjából, mivel így nem szük- lősséggel tartozhatnak a társaság egészének működéséért. A ha-
ségképpen választódik szét a vállalkozó személyes jövedelme és a zai gyakorlatban kialakult fő társasági formák a következők:
vállalkozás bevétele. E vállalkozások sajátosságaival könyvünkben
nem foglalkozunk, mert a vállalatról alkotott definíciónknak nem – A közkereseti társaság (kkt.) esetében a társaság valamennyi
felelnek meg, jogi szabályozásuk ugyanis a vállalkozóra mint ter- tagja korlátlanul és egyetemlegesen felel a társasággal szembeni
mészetes személyre vonatkozik, s nem jogi személyként vesznek minden követelésért, teljes személyes vagyona erejéig.
részt az üzleti életben. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne ismer-
nénk el fontosságukat. Az egyéni vállalkozások rendszerint kis- – A betéti társaság (bt.) legalább egy tagjának a felelőssége korlát-
vállalkozások, amelyeknek fontos szerepük van a piacgazdaságok lan és egyetemleges.
vállalatszerkezetében.
– A korlátolt felelősségű társaság (kft.) tagjai ezzel szemben csak
bevitt törzsbetétjük (törzstőkéhez való hozzájárulásuk) erejéig
felelnek a társaság tartozásaiért, azaz korlátozott felelősséggel
3.1.2. A társaságok tartoznak.
Társaság: olyan üzleti A társaság üzleti tevékenység folytatására létrejött szervezet, jogi – A részvénytársaság (Rt.), ahol a tag (részvényes) – törvény által
tevékenység folytatására személy. szabályozott kivételekkel – egyáltalán nem felel a társaság köte-
létrejött, személyes/ lezettségeiért.
vagy tőkeegyesülésre A jogi személy jogképes, jogai és kötelezettségei lehetnek, példá-
épülő szervezet, ahol a ul jogokat szerezhet, kötelezettséget vállalhat, tulajdont szerezhet, A könyvünkben alkalmazott vállalat definíció szerint a Kkt és a Bt
partnerek osztoznak az szerződést köthet, pert indíthat és perelhet. Jogképessége kiter- nem vállalat, míg a Kft és az Rt igen.
eredményen és a vezetés
jed minden olyan jogra és kötelezettségre, amely jellegénél fogva
felelősségén.
nem csupán az emberhez fűződhet. A jogi személynek saját névvel,
3.1.3. A részvénytársaságok jellemzője volt – napjainkban sok esetben kevésbé szigorú. Gya-
kori, hogy a vezetők felvásárolják vagy prémiumként kapják a vál-
Részvénytársaság: A részvénytársaság a fejlett piacgazdaság leginkább összetett, a pi- lalat részvényeit (illetve ezek egy részét), s ezáltal tulajdonossá is
tisztán tőkeegyesülés acgazdaság valamennyi fontos jellemzőjét tükröző vállalatformája: válnak. Ugyanakkor többféle program létezik egyes országokban
jellegű társaság, ahol a ezekben valósul meg leginkább a tulajdonosi és a menedzseri funk- a munkavállalói részvénytulajdon növelésére.
tulajdonosok a társaság ciók szétválasztása. A társaság személytelen, a tulajdonosok kiléte
működéséért a rész- jogilag közömbös: a részvénytársaság tagjai (tulajdonosai) a társaság A részvénytársaságok elvben korlátlan tőkeegyesítési lehetőségeik
vénytulajdonukon túl működéséért, illetve tartozásaiért részvénytulajdonukon túli fele- miatt hatalmasra nőhetnek, ma az üzleti élet meghatározó ténye-
semmilyen felelősséggel lősséggel nem tartoznak. A tulajdonosok elvben (ha a közgyűlés ezt zői. Működésüket sok vita övezi, társadalmi szerepükkel kapcso-
nem bírnak.
megszavazza) bármikor felmondhatnak a menedzsmentnek, illetve latban olykor szélsőséges negatív vélemények is megfogalmazód-
részvényeik eladásával lemondhatnak tulajdonukról. Így a vállalat tu- nak (Bakan 2005).
lajdonlása elvben (a jogszabályok adta keretek között) bármikor meg-
változhat anélkül, hogy ez a működését bármiben befolyásolná.
Meg kell jegyeznünk azonban, hogy az érintettek három csoport-

jának: a tulajdonosoknak, a menedzsereknek és a munkavállalók-
nak a szétválása – ami a „klasszikus” részvénytársaságok egyik fő
Világbajnoki látogatás Dunaújvárosban Alapítva 1972

Újraindítva 1986
2016. július 14. (csütörtök) 13:28 – Vass Ádám
Ismét megpróbáljuk 1997
A Dunai Ökölvívó Sportegyesület edzőtermébe látogatott Madár, vagyis Erdei Zsolt félnehéz- Most már biztosan 2012
súlyú Európa- és világbajnok bokszoló, ahol találkozott a klub reménységeivel is.
Fél éve nyitotta meg edzőtermét a Dunai Ökölvívó Sportegyesület a Béke városrészben. Nem-
csak az amatőr és gyakorlottabb bokszolóknak biztosítanak lehetőséget az edzésekre, hanem
a Dunaújvárosi Hátrányos Helyzetűek Foglalkoztatásáért Közhasznú Nonprofit Kft.-vel négy
tehetséges fiatalt is felkaroltak, támogatják őket, szeptembertől már versenyeken is részt fog-
nak venni. Oláh Barnabásnak, Prétor Eriknek, Dodó Norbertnek és Farkas Eriknek külön is Forrás:
tartanak edzéseket, figyelnek a tanulásukra, az iskoláikkal folyamatosan kapcsolatban vannak. www.andertoons.com
A fiatalok hamarosan edzőtáboroznak, és szeptembertől már versenyekre is viszik őket.
Erdei Zsolt ez alkalomból érkezett a terembe, hogy tanácsaival segítse a fiatalokat. A bajnokot
Kovács Richárd, az egyesület elnöke fogadta, aki röviden elmesélte a klub születésének történetét A részvénytársaságok lehetnek zártkörűen működők (zrt.) és nyil-
kezdve azzal, hogy egy éve még csak egy sportszerető baráti társaság vágya volt a klub létre- vánosan működők (nyrt.). Az előbbinél a részvények nem kerül-
hozása. Akkor még egy lerobbant, felújításra szoruló épület volt a terem helyén, az ablakokon hetnek nyilvános forgalomba, csak (általában szigorúan) szabályo-
kívül semmi nem volt alkalmas használatra, de a Roma Nemzetiségi Önkormányzat, a DVG Zrt., zott módon adhatók el, illetve vásárolhatók meg a tulajdonosoktól.
Dunaújvárosi Hátrányos Helyzetűek Foglalkoztatásáért Közhasznú Nonprofit Kft. (DHHF) és Ezzel szemben az nyrt. részvényei (vagy legalábbis egy részük)
városunk önkormányzatának segítségével nem csak felújították a helyiséget, hanem felszerelést nyilvános forgalomba (például tőzsdére) kerülhetnek, az értékpa-
is kapott a klub, mellyel biztosítani tudják a tehetséges fiatalok megfelelő fejlődését. pírokra vonatkozó jogszabályok keretei között.
Erdei Zsolt szerint szerencsés a klub, hogy egy ilyen önkormányzat áll az egyesület mögött, akik Megjegyezzük még, hogy valamennyi társasági formában szere-
támogatják a srácokat, és akik társadalmi munkával segítik őket, hiszen a támogatóknak olyan pelhetnek az alapítók, illetve a tagok között az állam erre felhal-
nagy haszna nincs belőle, leszámítva a büszkeséget, amikor egy sikeres fiatal eredményeket ér
el. Hozzátette azt is, hogy a terem talán túlságosan is szép lett, sokaknak nincs lehetőségük ilyen
mozott intézményei.
helyen edzeni, de nem a körülmények, hanem az elszántság az, ami előre viszi az embert.
A 2. táblázatban összehasonlítjuk az egyes vállalkozási formák elő-
Forrás: http://dunaujvaros.com/hirek/201607/vilagbajnoki_latogatas_dunaujvarosban nyeit és hátrányait.
A vállalatalapítással átalakulási lehetőségekkel, megszűnés-

2. TÁBLÁZAT. Az egyes vállalkozási formák előnyei és hátrányai
sel kapcsolatos (gyakran változó) jogszabályokról, formákról
Vállalkozási forma Előnyök Hátrányok a http://cegjog.lap.hu webhelyen tájékozódhat részletesen.
Egyéni vállalkozás –Az alapítás és megszüntetés –Szerényebb nyereségszerzési
egyszerűsége lehetőség
–Áttekinthetőség –A pénzügyi erőforrásokhoz 3.2.1. Vállalatok alapítása
–A vállalkozó függetlensége jutás korlátozottsága
–Az üzletmenetre vonatkozó –Túlzottan sokoldalú követel- A vállalatalapítás egyrészt jogi aktus, amelyet az adott országok
nyilvános adatszolgáltatási mények a vállalkozóval társasági törvényei szabályoznak, másrészt magát a piacra lépést
kötelezettség hiánya szemben jelenti, tehát gazdasági megfontolások tárgya. Az alapítás lehető-
–Adózási kedvezmények –Korlátlan felelősség ségeit főként a piac állapota határozza meg, de jelentős szerepe
–A vállalkozás korlátozott van az állami gazdaságpolitikának is, amely – a gazdaságpolitika el-
élettartama vei és a konjunkturális helyzet függvényében – segítheti az új vállal-
Társaság –Egyszerű alapítás –Személyi konfliktusok lehe- kozások alapítását. E fejezetben az alapítás motívumairól, aktusáról
–Adózási előnyök tősége lesz szó – a piacra lépés kérdéseit a II. 2.1. fejezetben tárgyaljuk.
–Tulajdonlási lehetőség –Agresszív törekvés lehetősége
nagyobb tőke nélkül az alkalmazottaknál a part- Az új vállalkozások két módon jöhetnek létre: meg kell különböz-
–Jogi védettség viták esetére nerségre tetnünk a vadonatúj vállalkozásokat, amelyek előzmény (jogelőd)
–Jelentősebb tőke- és hitelfor- –Világos menedzseri felelősség nélkül, rendszerint egyéni kezdeményezésre, kisvállalkozásként ala-
rások hiánya kulnak ki, azoktól az új vállalkozásoktól, amelyek meglévő vállala-
–A folytatás lehetősége tulajdo- tok szervezeti átalakulásával (felvásárlás, összevonás) jönnek létre.
nosváltozás esetén
Részvénytársaság –A tulajdonosok korlátozott –A nyilvános adatszolgáltatás
felelőssége kötelezettsége 3.2.1.1. Egyének vállalatalapítása
–Széles körű tőkebevonási –Az alapítás és megszüntetés Az új vállalatok alapításakor az egyéneknek igen eltérő motivá-
lehetőség bonyolult és költséges volta
–Korlátlan élettartam –Adóhátrányok
ciói lehetnek. A különböző nyugat-európai empirikus felmérések
például a következő általánosítható vállalatalapítási motivációkat
Forrás: Rachman et al. 1990 emelik ki (Bayer 1986):
a) Egyéni motivációk:
– nyereség, pénzügyi függetlenség és jólét;
3.2 Vállalatok alapítása és megszűnése – önmegvalósulás, egyéni képességek kipróbálása, alkotni akarás;
– függetlenség;
Bármely gazdaságban vállalatok ezrei (a nagyobb országokban – hatalomvágy, a társadalmi presztizs növelése
milliói) léteznek egyszerre, valamennyien alapvető céljuk felé tö- – saját és családi megélhetés biztosítása
rekedve: a fogyasztói igénykielégítés nyereséges megvalósítására.
A fogyasztói igények ugyanakkor állandóan változnak, s ez megkö- b) A környezetből fakadó motivációk:
veteli a vállalatszerkezet adaptálódását is. A piac értékeli az egyes – a szellemi vagy anyagi elismertség hiánya a munkahelyen;
vállalatokat abból a szempontból, hogy mennyire hatékonyan ké- – túl sok hierarchikus lépcső, „egy fogaskerék a sok közül”; pers-
pesek a fogyasztói szükségleteknek megfelelni, s ez az értékelés pektívátlanság.
az alapja a vállalatszerkezet változásainak:
Bayer (1986) szerint alapvetően kétfajta vállalatalapító személyi-
– új vállalatok alapításának ott, ahol erre igény van; ség különböztethető meg: a szakmai ismeretekre és a menedzseri
képességekre épülő.
– azon vállalatok megszűnésének, felszámolásának, amelyek nem
tudnak a követelményeknek eredményesen megfelelni; A gyakorlatra, szakmai ismeretre építő vállalatalapító korábban
általában műszaki ismeretekkel rendelkező munkás, esetleg be-
–vállalatok felvásárlásának és összevonásának ott, ahol ezt a haté- osztott műszaki szakember volt, gyakran vezetési tapasztalatok
konyabb működés érdekében a tulajdonosok jónak látják. nélkül. Az alapítás többnyire hirtelen elhatározás eredménye, s
a közvetlen helyi igények kielégítésére jön létre. A finanszírozást A menedzser típusú vállalkozó általában fejlesztési eredmények-
saját és rokoni eszközök bevonásával oldja meg. A gyakorlatban re orientált vállalatot alapít. A fejlesztési eredmények gyakorlatba
ezek a vállalattípusok lassan növekednek, és „kicsik” maradnak. való bevezetésekor elsődleges a vállalat egészének érdeke, a fej-
Az alapítónak nem elsődleges célja a növekedés. Általában meg- lesztők, kutatók érdeke csak ezután következik. Ez gyakran súlyos
elégszik azzal a jövedelemszinttel, vagy alig magasabbal, amelyet feszültség forrása.
az előző munkahelyén elért. A vállalatalapításra a legdöntőbb
pozitív motiváció a személyes függetlenség megszerzése, de igen
gyakori a munkanélküliségtől menekülő kényszervállalkozó is. 3.2.1.2. Szervezetek vállalatalapítása
A menedzser típusú vállalatalapító elsősorban a vállalkozók köré- A szervezetek által létrehozott új vállalatok igen sokfélék. Az alapító
ből származik, felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, és van már meglévő vállalatok mellett lehet állami intézmény vagy nonprofit
vezetési, irányítási tapasztalata. Átgondoltan tervezi a vállalatalapí- szervezet is. A leggyakoribb, hogy meglévő vállalat valamilyen gaz-
tást, s általában akkor valósítja meg elképzeléseit, ha karrierjében dasági érdekből létrehoz egy teljesen vagy részben általa tulajdonolt
törés következik be, hiányoznak a további előrelépés feltételei, vagy leányvállalatot. Hasonlóan fontos esetek, hogy meglévő vállalatok
különböző okok miatt csalódott eddigi tevékenységében. Döntően egyesülnek vagy közös vállalatot hoznak létre valamilyen konkrét
külső pénzforrásokat von be a vállalkozás finanszírozásába. Nagy- gazdasági feladat megoldására. Az utóbbi évtizedekben szintén igen
mértékben specializált vállalatot hoz létre, amely jelentős kockázati gyakoriak azok a szervezeti átalakulások, amikor két vállalat saját ma-
tényezőkkel működik. Ha a kezdeti fázisban nem bukik meg, akkor gát is átalakítva hoz létre új céget. Ennek két alapformája a következő:
a későbbi szakaszban gyakran gyorsan növekszik.
– a fúzió két vállalat egyesülése, amelynek során az új vállalat lét- Fúzió: két vállalat
rejöttével a régiek megszűnnek; egyesülése új vállalat
létrehozására.
Wifin szól a tehén, ha gáz van – a felvásárlás során egy vállalat (saját tőkéjéből és/vagy hitelből)
megvásárol egy másikat (vagy annak egy részét), így vonva azt Felvásárlás: egy vállalat
A HITS kiállításon összegyűlt rengeteg magyar startup, hogy befektetőt találjanak, bemutassák eddigi részleges vagy teljes
ellenőrzése alá.
eredményeiket, koncepcióikat. Az internet lassan megtalálja a helyét a mezőgazdaságban, a magyar star- tulajdonba vétele.
tupok pedig a világban: a nagy cégek ma már figyelnek rájuk, ők pedig eleve a nemzetközi piacra készülnek. A fúzió és a felvásárlás viszonylag radikális eljárás a vállalatszerke-
A HITS nem új rendezvény, 2009 óta próbálják összekötni a techtémájú vállalkozásokat a befektetőkkel. zet átalakítására. Az együttműködést elősegítő egyéb vállalkozási
A legérdekesebb előadás Megan Jonesé, a Stanford pszichológusáé volt, aki Lantern néven mentális formák az egyesülések és a közös vállalatok (rendszerint korlá-
egészséget támogató mobilappot fejleszt. Azt érezte, hogy a tudományos kutatásaiból nem sikerül érté- tozott üzleti tevékenységi körben) egyszerűbben létrehozható és
ket teremteni, ráadásul az egész tudományos világ túl lassú: öt év a normális hossz egy alapkutatáshoz. könnyebben meg is szüntethető lehetőséget jelentenek két vagy
A startupvilágban viszont öt év alatt minden megváltozik. A startupok bemutathatták saját koncepció- több vállalat kooperációjára.
ikat, termékeiket. A felhozatal eléggé vegyes, vannak már kész termékek, sikeres Kickstarter-kampányt
lefuttatott projektek és még csak ötletként létezők is. Az viszont egyértelműen látszik, hogy a fókusz
a szoftverekről eltolódott a hardverekre, a kütyükre, vagy ahogy divatos szóval mondjuk, az IoT-eszkö-
Végül megemlítjük, hogy a szövetkezetek is a közös vállalkozások Szövetkezet: a kö-
zökre (Internet of Things). Ezek hálózatba kapcsolt hardverek; a legtöbb cégnek most az a víziója, hogy sajátos formájaként foghatók fel: egyének vagy kisebb vállalatok zös vállalkozás sajátos
társulását jelentik, ahol a vezetésben rendszerint az egy tag–egy formája, ahol a tagok
pár év múlva mindent rákötünk a netre, a mosógép, a mikró, a zuhany meg a vécé is kommunikál majd
szavazat elv érvényesül. Igen gyakori, hogy csak egy-egy funkció rendszerint a vezetés-
velünk. A tisztán szoftveres kategóriába tartozott az Appelar: mezőgazdasági cégeknek fejlesztettek fel-
(pl. értékesítés vagy beszerzés) közös megvalósítására jönnek lét- ben is részt vesznek,
hőalapú költségnyilvántartást. A mezőgazdaságban ugyanis hatalmas befektetés kell, sokáig áll valahol
re. A szövetkezetek társasági formában is működhetnek. oly módon, hogy az egy
a pénz, mire szüretelhető lesz az alma. A gazdák ma nem nagyon látják át, hova is ment el éppen a pén-
tag–egy szavazat elv
zük. Nem az Appelar volt az egyetlen mezőgazdasági témájú kiállító: a Moow nevű kütyüvel a tehenek
érvé-nyesül.
belének pH-értékét, hőmérsékletét lehet mérni, az adatok vezeték nélkül egy alkalmazásba kerülnek,
rögzíthető, így ha gond van, könnyen észreveszi a gazda. 3.2.2. Vállalatok megszűnése
Mára úgy tűnik, a nagy vállalatok is felismerték, hogy a kis startupoktól tanulhatnak, megvehetik őket,
nem kell mindig mindent saját maguknak lefejleszteni. Látszik az is, hogy a startupok viszont egyre na- Az új vállalatok alapításához hasonlóan a vállalatok megszűnése
gyobb léptékben gondolkodnak: mindenki vagy eleve nemzetközi piacra fejlesztettet, vagy az elindulás is a gazdaság alkalmazkodási folyamatának szerves része. Kétség-
után terjeszkedne tovább külföldre. telen, hogy a vállalatok megszűnése rendszerint (de nem min-
Forrás: Laza Bálint (2015): Wifin szól a tehén, ha gáz van. http://index.hu/tech/2015/05/27/greatest_ dig) a sikertelenség jele, s ezáltal az érintettek számára többnyi-
hits_startup_innovacio_budapest_ijgyarto_istvan/, Index.hu, letöltve: 2016. július 28. re negatív esemény. Ugyanakkor világosan kell látni, hogy az új
vállalkozások alapításához szükséges tőke sokszor épp a korábbi
58 I. A vállalat érintettjei, céljai, formái 4. A vállalati működés érintettjei 59
vállalkozások megszüntetése révén szabadul fel. Egyáltalán nem

ritka, hogy egy viszonylag sikeres vállalatot azért számol fel a tu- 4. A vállalati működés
lajdonosa, hogy az ebből megszerzett tőkét még nagyobb hasznot
ígérő vállalkozásba fektesse. érintettjei
A vállalatok megszűnéséhez vezető sikertelenség legfőbb oka a ta-
pasztalatok szerint a kereslet hibás felmérése, illetve a piacvesztés. Ez A könyv bevezetőjében az érintettfelfogást a Vállalatgazdaságtan
érthető, hiszen a vállalat alapvető céljának megfogalmazása szerint elvi-elméleti alappillérei közé soroltuk. Ennek a gondolkodásmód-
a kereslet hiánya, illetve a piacvesztés lényegében a sajátos fogyasztói nak a kiindulópontja a vállalat társadalmi beágyazottsága: az a tény,
igény s ezzel a vállalat létalapjának megszűnését jelenti. A piacvesztés hogy a vállalat alapvető célja egy tág társadalmi rendszer keretei
persze általában nem hirtelen, váratlanul következik be. Az erre mu- között valósul meg. A vállalati működés ezen tág rendszer össze-
tató jelek figyelmeztetik a menedzsmentet, amely nyilván megpróbál tevőivel (más szervezetekkel, intézményekkel, emberekkel) szoros
korrigálni – ennek sikertelensége vezethet a bukáshoz. kapcsolatban valósul meg, és ezen összetevők kölcsönösen hatnak
egymásra, befolyásolják, előnyösebb vagy hátrányosabb helyzetbe
Ez az okfejtés átmenet a másik fő megszűnési okhoz, a hibás veze- hozzák egymást. Ezen kapcsolatrendszerben, hálózatban vannak
téshez – ennek számos formája lehetséges, a túlzott optimizmus- olyan szereplők, akikkel a vállalat lényeges, tartós – és többnyire
tól a túlságosan „kreatív” könyvelésig – a leggyakoribb azonban, kölcsönös – kapcsolatban áll. Ezeket a szereplőket nevezzük a
hogy a vezetők nem rendelkeznek megfelelő vagy megfelelően feldol- vállalati működés érintettjeinek. Az érintettfelfogás elméleti A vállalati működés
gozott információval a vállalat helyzetéről. alapjait a 5. Vállalatelmélet fejezetben mutatjuk be, itt gyakorlatias érintettjei: érintett
megközelítésben foglaljuk össze e megközelítés tartalmi elemeit. minden olyan személy
Végül a bukás harmadik leggyakoribb oka a hibás expanzió, különösen vagy csoport, aki/amely
a balul sikerült felvásárlások. Ez megjelenhet hibás időzítésben, finan- Az érintettek (elterjedt angol kifejezéssel: a stakeholderek) köre lényeges, tartós, kölcsö-
szírozási konstrukcióban vagy éppenséggel olyan balszerencsében is, még viszonylag kis vállalkozás esetén is igen tág lehet, csoportosí- nös kapcsolatban áll a
vállalat működésével.
hogy a gazdaság más irányba mozdul el, mint ahogy arra számítottak. tásuk többféle szempont szerint lehetséges. Mi két nagy csoport-
ba: belső és külső érintettek körébe soroljuk őket, mindkettőn be-
A vállalatok felszámolására vonatkozó jogszabályok az egyes tár- lül jól értelmezhető alcsoportokat képezve.
sasági formákban pontosan megszabják a követendő eljárást. Ez
a társaság tulajdonosainak belügye mindaddig, amíg pénzügyi Belső érintettek:
lehetőségeik megengedik, hogy a felszámolás előtt a külső kö- –tulajdonosok;
veteléseket kiegyenlítsék. Amennyiben erre nem kerülhet sor, a –menedzserek;
vállalat csődbe jut, s a csődszabályozás jogi keretei között kell –munkavállalók.
eljárnia.
Külső érintettek:
A csőd az a jogi eljárás, amelynek során rendezik annak az üzleti –fogyasztók; –állami intézmények;
vállalkozásnak az adósságait, amely nem képes pénzügyi kötele- –szállítók; –helyi és önkéntes
zettségeinek eleget tenni. A csőd lehet önkéntes, ha azt a pénz- –versenytársak; állampolgári szerveződések;
ügyileg ellehetetlenült vállalat maga kéri, vagy nem önkéntes, ha –stratégiai partnerek; –természeti környezet.
a hitelezők kezdeményezik a felszámolási eljárás elindítását, ami
miatt a vállalat csődvédelmet kényszerül kérni. A csőd nem feltét- Az érintettek felsorolásához két megjegyzést fűzünk. Az egyik,
lenül jelenti a vállalat felszámolását, sőt sok esetben azáltal teremt hogy az érintettek lehetnek konkrét személyek vagy szervezetek,
a vállalat lehetőséget saját belső átrendezésére és az újrakezdésre, akik több szerepben is megjelenhetnek (az alkalmazottak pl. fo-
hogy a csődeljárás alatt jogilag érvényesen szüneteltetheti adóssá- gyasztóként, politikai pártok vagy alternatív közösségek tagja-
gai megfizetését. A csőd utáni újrakezdésre tehát megvan a válla- iként); a másik, hogy a külső és belső érintettek csoportjai nem
lat lehetősége. Napjainkra sokrétű és fejlett technikák állnak ren- választhatók élesen szét – részben a többféle szerep egyidejű be-
delkezésre a vállalati válságok menedzselésére – ennek lehet része töltése miatt, részben pedig azért, mert a szerepek változhatnak.
maga a csődbejelentés is.
A belső érintettek hozzátartoznak a szervezethez, mégpedig Belső érintettek: tulaj-
meghatározott jogviszony keretében. Egy szervezetben, így egy donosok, menedzserek,
vállalatban is, a szerepek sokféle szempontból rendezhetők el – ez munkavállalók.
60 I. A vállalat érintettjei, céljai, formái 4. A vállalati működés érintettjei 61
a felosztás olyan szerepeket jelöl, amelyek az üzleti vállalkozás lé- nek tartjuk megemlíteni, hogy a „szállítók” körébe a vállalatok
nyegét fejezik ki: a tőkebefektetés (tulajdonosok), a működtetéshez mindazon ügyfeleit (így például hitelezőit is) beleértjük, akik piaci
kapcsolódó döntéshozatal (menedzserek) és a végrehajtás (alkal- tranzakció keretében erőforrást juttatnak a vállalatnak. Megje-
mazottak) minden vállalatnál jelen van. Látni fogjuk később, hogy gyezzük, hogy gyakran előfordul, hogy a vállalatnak a beszerzési
az érintettek célrendszere a szűk gazdasági szempontrendszernél forrásokért is versenyeznie kell. Ez a hiánygazdaságok tipikus je-
gazdagabb. A legegyszerűbb vállalkozási forma, az egyszemélyes lensége, de nem ritka a piacgazdaságok egyes részterületein sem.
magánvállalkozás esetén ezek a szerepek egybeesnek – nagyobb, Az érintettek köre ilyenkor bővül azokkal, akikkel együtt versen-
differenciáltabb vállalkozásnál szétválásuk szükségszerű. Ennek günk a szűkös erőforrásokért.
mértéke és módja a különböző vállalati formák kialakulásának
egyik legfontosabb összetevője. Ezekkel a formákkal az 1.4. alfeje- A stratégiai partnerek között azokról a vállalatokról, intézményekről
zetben foglalkozunk. van szó, amelyeknek küldetése „átfed” a mi vállalatunkéval, s azzal
összekapcsolódó, részben azonos célokkal, tevékenységekkel rendel-
A belső érintettek említett csoportjai eltérő érdekekkel rendelkeznek. Ilyen érintettség egy közös fejlesztésben vagy marketingak-
keznek, így eltérőek azok a célok is, amelyek megvalósításának cióban való részvétel (horizontális kapcsolat), illetve olyan hos�-
érdekében a vállalkozáshoz kapcsolódnak. Ha csak a gazdasá- szú távú szállítói/vevői kapcsolatrendszer (vertikális integráció),
gi célokat tekintjük, a tulajdonosok nyilván a tulajdonosi érték amelyben a piaci elemek mellett erős és jól definiálható szervezeti
(befektetett tőkéjük értéke) növekedésében érdekeltek, a mene- jellegű kapcsolat (például közös logisztikai bázisba való befekte-
dzserek a profitcélok teljesülése mellett a vállalat sokoldalúan tés) is megjelenik. Stratégiai partnerként elvben bármelyik külső
eredményes működésében (a menedzserek azok, akik többnyire érintett megjelenhet, s a valóságban is megjelenik. A leggyakoribb, s
a legszemélyesebben kötődnek a vállalathoz), a munkavállalók számunkra legfontosabb a vállalatok közötti stratégiai szövetség, de
pedig személyes jövedelmük maximalizálásában és munkafelté- gyakran fontosak az állam–vállalat partnerség esetei is.
teleik javításában.
A belső érintettek törekvéseiből bonyolult szervezeti-szociológiai

folyamatok során alakulnak ki a vállalat saját céljai – míg a külső
érintettek céljaiból származtathatók azok a korlátok, az a feltétel- Igen, van vezetési
rendszer, amelyben a vállalat működik, s amelyek hosszabb távon tapasztalatom.
magukat a célokat is befolyásolják. A múlt héten szer-
veztem tüntetést
Külső érintettek: fo- A külső érintettek közül az első három csoport együtt a szűkebb az önök cége ellen.
gyasztók, versenytársak, értelemben vett piacot jelenti. A fogyasztók igényeinek kielégítése
szállítók, stratégiai part- céljából jött létre a vállalkozás, így ők a legfőbb külső referenciái Forrás:
nerek, állami intézmé- a vállalat eredményességének. A fogyasztói elégedettség a hosszú www.glasbergen.com
nyek, helyi és önkéntes távú profitkilátások legfontosabb összetevője – a profit a kiváló
állampolgári közösségek, termékkel és szolgáltatással való ellátás „jutalma”.
természeti környezet. Az érintetteknek e csoportja bizonyos értelemben átmenetet ké-
A versenytársak részben azonos működési körrel rendelkeznek, pez a belső és a külső érintettek között, de a könyvünkben adott
így ugyanannak a fogyasztói csoportnak az igényeit akarják kielé- vállalatdefiníció alapján a külsők közé soroljuk őket.
gíteni. A versenytársak kölcsönös kapcsolatban állnak egymással:
egyrészt (főleg rövid távon) osztoznak a fizetőképes kereslet kielé- Az állami intézmények szerepe a vállalatok életében az egyes
gítéséből származó nyereségen; másrészt ösztönzik, sőt kénysze- országok társadalmi-gazdasági rendszerének függvényében na-
rítik egymást az innovációra – így válik a piaci verseny a fejlődés gyon eltérő lehet. Minden modern társadalomban igaz azonban,
motorjává. hogy a gazdaság működésének szabályozásában a piac és az ál-
lam egyaránt részt vesz. Fontos hangsúlyozni, hogy az érintettek
A szállítók számára a mi vállalkozásunk a fogyasztó. A szállítók körében nem az absztrakt „állam” szerepel, hanem azok az intéz-
látják el a vállalkozásokat a szükséges erőforrásokkal. A méltá- mények, amelyek az államot a vállalatokkal való kapcsolatában
nyos, kooperációra építő üzleti kapcsolat biztosíthatja számunk- képviselik. A különböző állami intézmények eltérő módon hatnak
ra az erőforrásellátás oly nagy jelentőségű magas színvonalát és a vállalatokra, ami az ellentétes, s olykor egyaránt kötelezően
stabilitását, a szállító számára pedig a tisztes profitot. Szükséges- figyelembe veendő utasítások, impulzusok miatt sokszor konflik-
62 I. A vállalat érintettjei, céljai, formái 5. Vállalatelméletek 63
tushelyzetet eredményez. Az „érintettség” jellege azért is sajátos, A természeti környezettel való kapcsolat a közelmúltig meglehe-
mert az állami intézmények közvetlen utasítási joggal is rendel- tősen egyoldalú volt: a vállalatok kihasználták a természeti erő-
kezhetnek. A kölcsönhatás ugyanakkor részben a vállalati döntés- forrásokat. Az elmúlt két-három évtized hozott csak lényeges
hozók különböző akcióiból (lobbizás, befolyásolás), valamint változást ezen a téren. A természeti tényezők korlátozottságának
a vállalati tevékenységnek abból a sajátosságából áll, hogy eredmé- fokozott felismerése gazdasági szempontból; az általános társadal-
nyének függvényében hozhatja különböző „helyzetbe” a kormány- mi felelősség erősödése a fejlett országokban pedig emberi és er-
zati szerveket (nem mindegy pl., hogy mennyi adót fizet, vagy ho- kölcsi szempontból hívta fel a figyelmet arra, hogy a vállalatoknak
gyan befolyásolja a munkaerőpiacot). Ezek a hatások különösen nagyobb gondot kell fordítaniuk erre a kapcsolatra. Ma már köve-
akkor erősek, ha az üzleti vállalkozások szélesebb körében egyide- telménnyé vált a természeti környezet megőrző-regeneráló hasz-
jűleg jelentkeznek. A makrogazdasági folyamatokat (amelyeknek nálata. A természeti környezetet a vállalatok felé részben bizonyos
befolyásolása az állami szerepvállalás kiemelt célja) a gazdaságra állami vagy helyi előírások, részben pedig a környezetvédelem
ható külső, nemzetközi tényezők mellett döntően az üzleti szféra civil szervezetei képviselik.
működése és teljesítménye határozza meg.
A társadalomfejlődés, s ezzel összefüggésben a vállalatok szerepé-
A helyi és önkéntes állampolgári közösségek alatt a helyi közigazga- nek elmélyültebb értelmezése az érintettek körének szélesedését
tást és valamennyi lehetséges nem állami, társadalmi csoportosu- hozza magával. Így az értelmezés kiterjesztése logikusan vezet el
lást értjük: a környezetvédő mozgalmaktól a fogyasztói érdekvédel- például a jövő generációk iránti felelősség kérdésének felvetésé-
mi szervezeteken át a vallási közösségekig, a tulajdonképpeni „civil hez (Zsolnai 2006). Egy másik fontos kiterjesztés a médiát mint
szférát”. A helyi társadalom érthetően nagy jelentőségű a vállalat az érintettek közötti kommunikáció fontos tényezőjét vonja be az
számára, hiszen annak közvetlen környezetét jelenti. A helyi lakos- érintettek körébe (Jordan 2008). Az érintettek körének ilyen tág
sággal a vállalat kapcsolatban áll, minthogy a vállalat nemcsak piaci értelmezése mind elvi, mind gyakorlati szempontból indokolható,
szereplő, hanem társadalmi tényező, a helyi élet egyik fontos szer- kezelésük azonban napjainkban még meglehetősen kiforratlan.
vezője is. A helyi közigazgatás az államigazgatás része, ugyanakkor
a helyi közösség képviselője, szereplője is – ez utóbbi szerepében Az érintettek és a vállalat kapcsolatának kezelésére szolgáló esz-
általában fontosabb és sajátosabb a vállalatok számára, mint állam- köztárat az érintettmenedzsment fogalmában foglalhatjuk össze.
igazgatási szerepében, ezért soroltuk ide, s nem az „állam” tényezői Ez a vállalat külső és belső kapcsolatrendszerét összefüggően irá-
közé. A helyi közigazgatás tehát kettős szerepben jelenik meg: gyak- nyító, gazdasági, társadalmi és etikai elemeket egyaránt tartalmazó
ran szabályozó intézkedéseket is hoz, és az informális befolyásolás gazdag tevékenységi kör ritkán jelenik meg napjainkban egységes,
(lobbizás, összefonódások) hatása sem elhanyagolható. Ugyanakkor formális szervezeti funkcióként, de a felsővezetés talán legfonto-
fontos a kölcsönhatás is: a vállalat hozzájárulhat helyi szociális-kul- sabb tevékenységei közé tartozik.
turális problémák megoldásához. Az érintettek utóbbi csoportjai-
nak kapcsolata a vállalat működésével a fejlett országokban egyér-
telműen növekvő tendenciájú.
5. Vállalatelméletek
Az ökoszisztémák
Az ökoszisztémák a bioszféra alapvető létezési egységei. Ökoszisztéma alatt az ökológusok növények, A vállalat, mint az eddigiekből már kiderült, meglehetősen komp-
állatok és mikroorganizmusok populációinak együttlétezését értik a fizikai környezet elemeinek (nap- lex szervezet. Gazdasági irányultsága alapvető céljából kiindulva
fény, víz, levegő, talaj) szoros kölcsönhatásában. egyértelmű, nyilvánvaló azonban az is, hogy vizsgálható számos
Az ökoszisztémákat vállalatok, háztartások és közületek használják, ezért azok regenerálásának és meg- tudományterület: a jog, a szervezetelmélet, a szociológia, a politi-
őrzésének költségeit is nekik kell viselniük. katudomány vagy akár a műszaki tudományok oldaláról is. Mi eb-
ben a fejezetben csupán a közgazdaságtan alapján álló elméleteket
Egy ökoszisztéma igénybevételét annak az erőfeszítésnek a költségeivel mérhetjük, amivel regenerál-
ható lenne az adott ökoszisztéma. Egy ország általános ökológiai helyzetét néhány makroindikátorral tárgyaljuk az elméleti háttér érzékeltetése céljából. Az áttekintés
ragadhatjuk meg (a termőföld állapota, a levegőszennyezettség mértéke, a veszélyes hulladék mennyi- felvillantja, hogy a sok szempontú elméletalkotás igen gazdag ké-
sége stb.). Egy ökoszisztéma természeti jelentőségét az mutatja meg, hogy mekkora az a biorégió, amely pet ad a a vállalat lényegéről és természetéről. Ezek az elméletek
még megérezné az adott ökoszisztéma lepusztulását. Végül, egy ökoszisztéma társadalmi súlyát az általa nem rangsorolhatók aszerint, melyik fejezi ki jobban a vállalat lé-
eltartott népesség számával közelíthetjük. nyegét, egyik sem „jobb” a másiknál – együttesen adnak alapot
Forrás: Zsolnai László 1989 a vállalati magatartás, az üzleti trendek megértéséhez. Ma a vi-
lágban fellelhető mintegy 250 millió vállalat létére, keletkezésére,
64
66 I. A vállalatI. érintettjei, céljai,
A VÁLLALAT ÉRINTETTJEI formái
, CÉLJAI , FORMÁI 5. Vállalatelméletek 65
fejlődésére nem lehet természettudományi pontoságú elméletet ban álló szereplők közötti információcsere révén, illetve utasítá-
hátteret. A fejezet zárószakaszában pedig összefoglaljuk, hol és
ráhúzni. Az egyes vállalatelméletek ennek a hatalmas mennyiségű sok útján megy végbe (4. ábra).
hogyan használjuk fel a különbözõ vállalatelméleteket jelen
alanynak egy-egy közös vonását, vagy egy-egy típusára vonatkozó
könyvünk anyagában.
megállapításokat tartalmaznak. Ennek a gondolatmenetnek meg- A vállalatelméletek a fenti logikai keretben keresnek választ
felelően a fejezet zárószakaszában összefoglaljuk, hol és hogyan a szervezetek egy meghatározott típusának, a vállalatnak a létre-
használjuk fel a különböző vállalatelméleteket jelen könyvünk jöttével, kiterjedésével és belső struktúrájával kapcsolatos kérdé-
5.1.
anyagában.A fogalmi keret sekre (Holström–Tirole 1989) azaz arra, hogy:
A társadalmi munkamegosztás bõvülése mind ez idáig folyto- – Miért jelenik meg a szervezeti koordináció a gazdaságban, szük-
5.1. érvényesülõ
nosan A fogalmi keretjelenségnek tekinthetõ. Közgaz-
történelmi ségszerű-e, s miért épp a vállalat mint szervezet jelenik meg a
dasági jelentõségére már Adam Smith (1776) is nagymérték- koordináció kereteként az ellentétes pólussal, a piaccal szemben?
Az emberi
ben épített.szükségletek kielégítésére
A munkamegosztás szolgáló
hatékony tevékenységek
megvalósításának
a rendelkezésremagával
követelménye álló erőforrások
hozta aszűkös volta mellett
specializációt, amimennek
a munka-vég- –Meddig terjed a vállalat tevékenysége azon a skálán, amely
be, hiszen a szükségletekből
megosztásban származtatott
részt vevõk nagyobb igényekteszi
teljesítményét korlátlanok,
lehetõ- a tiszta piaci és a tiszta szervezeti eszközökkel ellátott koordiná-
az erőforrások
vé. viszont végesek.
A munkamegosztásból és Ez nagy hangsúlyt ad
a specializációból a tevékeny-
következik a ció lehetséges megoldásait írja le?
ségek hatékonyságának. Már Adam Smith (1776)
csere, amelynek során a munkamegosztásban részt vevõk egyé- kimutatta, hogy
a társadalmi
ni tevékenységük munkamegosztás
eredményét tekinthető a legalapvetőbb
átadják egymásnak. A csere eszköz-
(más – Hogyan strukturálódik belülről a vállalat, hogyan, milyen vál-
nek a hatékonyság növelésében. A munkamegosztás
néven tranzakció) szükségessége azt eredményezi, hogy a gaz- megteremti tozatokban s mire irányultan valósul meg az utasításokkal való
a specializációt,
daság szereplõi ami a résztvevők
rendszeresen nagyobb teljesítményét
kapcsolatba kerülnek egymássalteszi le- koordináció?
hetővé. A munkamegosztásból és a specializációból
– szükség van tehát olyan eszközökre és intézményekre, ame- következik
a csere,
lyek amelynek ez
segítségével során a munkamegosztásban
a koordináció megvalósítható.részt Avevők egyéni
közgazda-
tevékenységük eredményét átadják egymásnak. A
sági elmélet napjainkban két ilyen alapvetõ koordinációs intéz-
ven tranzakció) szükségessége azt eredményezi,
csere
hogy a
(más né-
gazdaság
5.2. A standard mikroökonómia
ményt különböztet meg: a piacot és a szervezeteket. A piacon
szereplői
az rendszeresen
ármechanizmus, kapcsolatba kerülnek
a szervezeteken belül pedigegymással – szük-
az adminiszt-
vállalatfelfogása
ség van tehát olyan mechanizmusokra, eszközökre
ratív irányítás biztosítja a tevékenységek koordinációját. Bár- és intézmé-
nyekre,
mely amelyek gazdaságban
valóságos segítségével ez azta koordináció
láthatjuk, hogy megvalósítható.
a két intéz- Minthogy a standard mikroökonómia hagyományos vállalatfelfogá-
A közgazdasági elmélet napjainkban két
mény együtt végzi a tranzakciók koordinálását – hogyilyen alapvető koordiná-
mikor sa közismert, csak tömören foglaljuk össze leglényegesebb vonása-
ciós mechanizmust különböztet meg: a piacot
milyen módon, az döntõen a koordináció megvalósításához és a szervezeteket. it. A neoklasszikus elmélet számára a tevékenységcserék a piacon
A piacon azés
szükséges ármechanizmus, a szervezeteken
elérhetõ információtól belül mechanizmus
függ. Piaci pedig az admi- zajlanak, szervezeti koordináció nincs. A vállalat ekkor jogi egység,
nisztratív irányítás biztosítja a tevékenységek koordinációját.
esetén az ár hordozza az összes döntéshez szükséges informá- Bár- amely a rendelkezésére álló termelési lehetőségekkel jellemezhe-
mely valóságos gazdaságban azt láthatjuk, hogy
ciót – a szervezetek tevékenységének koordinálása pedig alá-
a két intézmény tő. Ezek közül racionálisan, teljes körű információ alapján (ezt az
együtt végzi a tranzakciók koordinálását – hogy mikor milyen ár közvetíti) választ, a profitmaximalizálás elvére építve. Egységes
fölé rendeltségi viszonyban álló szereplõk közötti információ-
módon, az döntően a koordináció megvalósításához szükséges és egészként, fekete dobozként jelenik meg, egyszerre azonosulva a tu-
csere révén, illetve utasítások útján megy végbe (4. ábra).
elérhető információtól függ. Piaci mechanizmus esetén az ár hor- lajdonossal és a menedzserrel úgy, hogy a tulajdonosi és irányítási
Adozza az összes döntéshez
vállalatelméletek a fenti szükséges információt
logikai keretben – a szervezetek
keresnek választ a funkció egy egyéni döntéshozó személyében egyesül.
szervezetek egy meghatározott típusának, a vállalatnak viszony-
tevékenységének koordinálása pedig alá-fölé rendeltségi a létre-
A neoklasszikus elmélet sokáig egyeduralkodó volt a vállalatokról
való közgazdasági gondolkodásban. Ma is kiindulópontnak tekint-
Munkamegosztás jük a vállalatelméletek kifejtésében. A neoklasszikus elméletre ala-
pozva, illetve annak korlátozó alapfeltevéseit feloldva jöttek létre
Specializáció a további elméletek.
Koordináció
5.3 A tranzakciós költség elmélet
Piac Információ Szervezet
(ár) (utasítás) Az intézményi közgazdaságtan ma a közgazdaság leggyorsabban
erősődő területe, amely a társadalom működését kordináló szer-
4.ÁBRA.
4. ÁBRA. A vállalatelméletek
vállalatelméletek fogalmi
fogalmi háttere
háttere vezetek, szabályok, mechanizmusok működését elemzi. Ez az el-
Forrás: Douma–Schreuder
FORRÁS: Douma–Schreuder 1998
1998 méleti iskola teszi fel legközvetlenebbül a 4. ábrán vázolt koordi-
nációs mechanizmusokra vonatkozó alapvető kérdést: piac vagy rendszerint szétválik, s ez különböző érdek-összeütközésekhez ve-
szervezet? Pontosabban: meddig terjedjen a két intézmény egy- zet. (Erről már szóltunk a 39. oldalon a képviseleti probléma felve-
máshoz viszonyított hatóköre a gazdasági műveletek (tranzakciók) tésével.) Ezek közül a legfontosabbak:
koordinálásában?
a) Miközben a vállalatot érintő döntések túlnyomó többségét
Az intézményi közgazdaságtan vállalatelméleti szempontból leg- a menedzsment hozza, a profit nagy része a tulajdonosoké lesz.
fontosabb ága a tranzakciós költség elmélet. Ennek kiindulópontja
Coase (1937) cikke, amelyben elsőként fogalmazza meg, hogy b) A tulajdonosok nem tudják érdemben ellenőrizni a menedzs-
a valóságos termelési folyamatok során, a specializáció körülmé- mentet, így annak módjában áll a tulajdonosok érdekeit csorbíta-
nyei között szükséges csereaktusok (tranzakciók) is költségesek, ni, annak ellenére, hogy a tulajdonosok éppen saját érdekeik kép-
nemcsak a termelés. A neoklasszikus közgazdaságtan világa, ahol viseletével bízták meg őket.
minden csere tisztán árinformációkra támaszkodva, a piacon
megy végbe, kiegészítésre szorul. A csereaktusoknak ugyanis leg- Az érdek-összeütközés alapja az információs aszimmetria, ami
alább kétféle költségét ebben a feltételrendszerben is figyelembe abból következik, hogy a menedzserek általában összehason-
kell venni: egyrészt az árakról szerzett információ megszerzésének líthatatlanul többet tudnak a vállalatról és annak működéséről,
és kiértékelésének is költsége van; másrészt minden egyes tran- mint a tulajdonosok. Miért képes a szervezet mégis működni
zakció igényli, hogy az abban részt vevő másik partnerrel megálla- ebben a felállásban? Azért, mert léteznek olyan mechanizmusok,
podjunk, e megállapodás (szerződéskötés), illetve a megvalósulás amelyek a menedzserek önérdek-érvényesítési törekvéseit korlá-
ellenőrzése pedig maga is költségekkel jár. tozzák, s ezáltal közelebb hozzák egymáshoz a két fél érdekeit. Két
alapvető mechanizmust kell megemlítenünk. Az egyik a tőkepiac,
E logika szerint jut Coase ahhoz a következtetéshez, hogy célszerű amely a működésében részt vevő (főként a tőzsdén bejegyzett) vál-
bizonyos csereaktusokat a piacon kívül, hosszú távú keretmegálla- lalatok tevékenységét „objektíven” értékeli, s így információt szol-
podásokra építve lebonyolítani, amikor a megállapodás adta kere- gáltat a tulajdonosoknak a menedzseri tevékenység megítélésére.
teken belül a gazdaság egyes szereplői döntési szabadsághoz jutnak A másik a menedzserpiac,ahol a menedzserek versengenek a jobb,
más szereplők cselekvései fölött: előírhatják nekik, hogy mit csi- jelentősebb vállalatok vezetői pozícióinak megszerzéséért, így va-
náljanak. Ezek a megállapodások (szerződések) egyrészt hierarchi- lójában egymás teljesítményét ellenőrzik. Ebben a versenyben a tu-
zálják a gazdasági szereplők világát, másrészt (hosszú távú jellegük lajdonos rovására történő önérdekkövetés nem számít jó pontnak.
miatt) e hierarchiákat stabilizálják, létrehozva a szervezeteket.
A megbízó–ügynök elmélet kulcskérdése ezek után az: hogyan tud
Ebben a gondolatmenetben a vállalat mint szervezet addig terjed a tulajdonos olyan érdekeltségi rendszert kialakítani, amelyben
(azaz a koordinációból olyan mértékben veszi át a piac szerepét), nem kell a saját bizalmára hagyatkoznia a menedzser tevékeny-
ameddig a szervezeten belüli megállapodások költsége kisebb a pi- ségének megítélésében, hanem bizonyos lehet abban, hogy a me-
aci megállapodás költségénél. nedzsment bizonyos korlátok között, az ő (mármint a tulajdonos)
érdekeinek figyelembevételével hozza meg döntéseit.
Coase gondolatmenetét Williamson (1975, 1985) átfogó elmélet-
té terjesztette ki, felhasználva a korlátozott racionalitásnak az 5.3. A megbízó–ügynök elmélet abban különbözik a standard mikro-
alfejezetben említett elméletét és az opportunizmus fogalmát (ez ökonómia vállalatelméletétől, hogy hierarchizálja a döntéshozatalt
utóbbi alatt azt érti, hogy a gazdasági szereplők hajlamosak az ön- – a vállalat egyébként továbbra is fekete doboz, termelési lehetősé-
érdekkövetésre még csalások – félreinformálás, információ-vis�- gek összessége.
szatartás – árán is).
Ezen elmélet néhány alapvető munkája: Jensen–Meckling 1976,
Fama 1980, Fama–Jensen 1983a és 1983b, Arrow 1985 és Holmst-
5.4. A megbízó–ügynök elmélet rom–Tirole 1989.
A megbízó–ügynök probléma vizsgálata abból a felismerésből in-

dult ki, hogy a mai vállalatok többségénél nem érvényesül a ne- 5.5. Az evolucionista vállalatelméletek
oklasszikus elmélet azon feltevése, hogy a vállalat tulajdo-
nosa (a megbízó) és menedzsmentje (az ügynök) egy személyben Az evolucionista (fejlődéselvű) vállalatfelfogással, biológiai ana-
azonosítható. A két funkció még a kisebb méretű vállalatoknál is lógiákra építve azt vizsgálja, hogy milyen okból maradnak fenn
A hálózatelmélet, üzleti hálózatok elméleteinek alapgondolata,

hogy egyetlen vállalat sem önálló sziget, sőt működésük egymás
Az evolúció általános elmélete és a közgazdasági evolúció függvényében alakul. A vállalat illetve működése lényegében nem
is érthető meg, ha nem ismerjük külső kapcsolatait, amelyek a
Az evolúció általános Biológiai evolúciós elmélet Közgazdasági evolúciós belsőket is nagy mértékben befolyásolják. Az alapművek szerzői
elmélete elmélet Hakansson–Snehota (1989), Hakansson– Ford (2002)
Endogén változás mechaniz- mutáció, rekombináció innováció (search)
musa (új variációk keletkezése)
Információátörökítő mechaniz- gén rutin (kompetencia, hozzáértés)
mus (bizonyos jellemzők 5.6 Az érintettelmélet
megőrzése)
Szelekciós mechanizmus (bizo- természetes szelekció piaci verseny, tanulás Az érintettelmélet (amelynek néhány elemét az előző fejezetek-
nyos variációk gyakorisága nő) ben már láttuk) a vállalatok társadalmi szerepére vonatkozólag
sajátos, más elméleteknél tágabb felfogásból indul ki. A hagyo-
mányos vállalatfelfogások szerint a vállalat működésének a tulaj-
A szerző semmiképpen sem szeretné azt sugallni, hogy a biológiai elmélet mechanikusan donos érdekeit kell szolgálnia. Az érintettelmélet ezzel szemben
adaptálható a közgazdaságtanba. Éppen ellenkezőleg, a táblázat célja egy általános elmélet arra épül, hogy a vállalat tulajdonképpen egy közvetítő eszköz
egy-egy specifikus területen való megjelenésének az összefoglalása, és így a biológiai és a gaz- a gazdaság és társadalom különböző csoportjai érdekeinek ös�-
dasági evolúció közti lényeges különbségek kiemelése. Ezek a különbségek a következőképpen
foglalhatók össze.
szeegyeztetésére. Az érintetteknek igen különböző érdekei, céljai
lehetnek (a belső érintettekre nézve ezeket kifejtettük az I.3.2. fe-
1. Az élővilágban léteznek olyan jelenségek, folyamatok, amelyeknek nincs megfelelőjük a gazdaságban. jezetben, a külső érintettekre a II. fejezetben térünk vissza). Ezek
Például a rekombináció, mint a változás egyik mechanizmusa, a biológiában a szexualitáshoz kötődik, az érdekek és célok az egyes szereplők szempontjából érvényes-
így nem értelmezhető a gazdaságban. nek és indokoltnak tekinthetők (a tulajdonos joggal vár el nye-
reséget, a munkavállaló bért és tisztességes munkafeltételeket,
2. A természetben a variációk generálása véletlen folyamat, míg a gazdaságban a céltudatos emberi az állam adót, a fogyasztó minőségi terméket, stb.) – általános
tevékenység (a rutinok tudatos változtatása) hozza létre a variációkat. értelemben véve a vállalat mindezek, kompromiusszumokkal
történő megvalósulásának színtere, eszköze. A társadalmi fejlő-
3. A gazdasági szelekcióban létezik a változás tudatos transzmissziója (tanulás) is, míg a természetben dés a fejlett országokban oda vezetett, hogy az érintettként szóba
nem létezik tanulási folyamat. jövő csoportok társadalmi befolyása egyre növekvő, legitimitásuk
4. Ellentétben a természetben működő szelekcióval, ahol az egyedek passzívak, az emberi környezetben
egyre nagyobb. A legtöbb ország jogrendszere is abba az irányba
megvalósuló szelekciós folyamatban az ember aktív, visszacsatolási mechanizmus révén ő maga is fejlődik, hogy ez a befolyás egyre inkább megalapozottá válik jo-
alakítja a szelekciós környezetet. gi-intézményi oldalról is.
Forrás: Kapás Judit: Szükséges-e többdimenziós vállalatelmélet. Közgazdasági Szemle, XLVI. évf., Az érintettelmélet középpontjában az a gondolat áll, hogy a válla-
1999. szeptember, 823–841. o. lat a társadalmi koordináció szempontjából kulcsszereplő, hiszen
mind a piaci, mind a szervezeti elemeket integrálni tudja műkö-
désében. Ezen integráció alapja a gazdasági és az etikai szempon-
tok összeegyeztetése, amihez természetesen ismét csak a kielégítő
egyes vállalatok, és szűnnek meg mások. (Egyes szerzők az erő- megoldásokhoz kell fordulnunk, a maximalizáló felfogás számára
forrás alapú elméleteket az evolúciós elméletek egy változatának ez az elméleti keret nem használható. Szélesre tárja ugyanak-
tekintik a kiindulópontok rokonsága miatt.) Ezek a megközelíté- kor a kaput a vállalat különböző társadalmi funkcióinak elemzése
sek a szervezeti rutinok vizsgálatát tekintik elsődlegesnek. Ezek előtt, mint azt az 1.2. fejezetben láttuk.
határozzák meg a szervezet karakterét, viselkedését, amely a ki-
választódás alapja, hasonló szerepet töltve be, mint az élővilágban Az érintettelméletnek több irányzata létezik, az előzőekben leírt
a gének: az átöröklés hordozói. Vizsgálatuk szintje a vállalatok azonos elvi alappal, de számos eltérő részlettel. Ez a vállalatelmé-
„populációja”, amelyből a kiválasztódás a magatartás sikerességé- letek talán legkevésbé kiforrott, legtöbb ágra szakadó irányzata.
től függően végbemegy. A témakör két, egymástól némileg eltérő Alapműnek Freeman (1984) tekinthető, elméleti elhelyezéséhez
felfogású alapműve Nelson–Winter (1982) és Hannan–Freeman sokat segít Donaldson–Preston (1995), gyakorlati jelentőségéhez
(1989). pedig Clement (2004) ad értékes útmutatást.
Ennek lehetőségét az teremti meg, hogy közösen hatékonyabban

5.7 Az erőforrás alapú vállalatelmélet tudnak működni, mint egyedül. A szervezethez való csatlako-
záskor az érintettek tudják, hogy szükségletkielégítésük csak bi-
Az erőforrás alapú vállalatelmélet a legfiatalabb az ismertetett zonyos határok között valósulhat meg (hiszen ez ütközik a töb-
megközelítések között. Bár a mai kutatók Penrose (1959) művé- bi érintett törekvéseivel), s így azt tűzik ki célul, hogy bizonyos
re vezetik vissza az elmélet keletkezését (aki a vállalatot termelő – számukra még elfogadható – szint feletti mértékben sikerüljön
erőforrások rendszerének tekintette), de ez a munka akkor nem a szükségleteiket kielégíteni – ezt a szintet az elmélet aspirációs
indított el további kutatásokat. Az első, széles visszhangot te- szintnek nevezi. A szükségletkielégítés mértéke nem lehet tar-
remtő cikk Wernerfelt (1984) munkája és Rumelt (1984) tanul- tósan ez alatt a szint alatt, mert akkor az illető érintett kilépne
mánya volt, de klassszikusnak számít Barney (1991) és Grant a szervezetből. A magatartási vállalatelméletben a vállalat célja a
(1991) munkája is. benne részt vevő, illetve vele kapcsolatban álló szereplők céljainak
függvényében alakul. A döntési alternatívák kiértékelésekor ezért
Az erőforrás alapú vállalatelmélet lényegét az a megállapítás ké- azt veszik figyelembe, hogy teljesülnek-e az érintettek aspirációs
pezi, hogy az egyes vállalatok erőforrásai és ezek felhasználásá- szintjei. Ha igen, az alternatíva elfogadható – így pedig a döntési
ra vonatkozó képességei egymástól eltérőek, s ezek határozzák kritérium nem maximalizáló lesz, hanem „csak” kielégítésre tö-
meg a versenyelőnyt. Az a vállalat kerül előnyösebb helyzetbe, rekvő. Ez annál inkább fontos, mivel az egyes érintettek aspirációi
amelyik rendelkezik olyan erőforrásokkal, amelyek maguk, illet- részben egyéni hajlamaik, részben a szervezeten belül elfoglalt el-
ve felhasználásuk módja nem másolható (ilyen erőforrás lehet térő helyük, a specializáció miatt más és más (eltérően fogalma-
valamilyen természeti kincs éppúgy, mint egy gyógyszersza- zódnak meg pl. a termelés, a pénzügy stb. céljai). A szervezetben
badalom). A versenyelőny addig tart, amíg a piacon versenyző az alcélok egész rendszere jelenik meg, s így együtt ezeket nem is
vállalatok közül valamelyik vagy valamelyek nem képesek ezen lehetne optimalizálni.
erőforrást, illetve felhasználását hasonlóképpen működésükbe
építeni. A vállalat létének e felfogás szerint az az elvi oka, hogy A magatartási elmélet kiindulópontja az ember, akinek egy to-
hatékonyabban tudja megszervezni a speciális tudás (erőforrás) vábbi fontos tulajdonsága is szerepet játszik az elméletben: az,
felhasználását, mint ahogyan az a piaci kapcsolatokon keresztül hogy hiába is próbálna maximalizálni, a vállalati döntéshozatal
megvalósítható. során előálló alternatívák túl bonyolultak ahhoz, hogy egyszerre
átláthatók és kezelhetők legyenek. Az emberi információfeldolgo-
Az erőforrás alapú vállalatelmélet fontos eredménye, hogy vá- zó képesség korlátozottsága és az információfeldolgozás költséges
laszt ad arra, miért eltérőek a vállalatok tulajdonságai. Emiatt volta ahhoz vezet, hogy a döntéshozatal során az érintettek korlá- Korlátozott raciona-
ez az elmélet szorosabb kapcsolatban áll a stratégiai menedzs- tozott racionalitás alapján döntenek. Ez ismét csak lehetetlenné litás: a döntéshozónak
menttel, mint más, a vállalatokat egységesként (azonosan vi- teszi az optimalizálást, amit kielégítő megoldások keresésével he- az a tulajdonsága, hogy
selkedő egyedként) felfogó elmélet (pl. a tranzakciós költségek lyettesítenek. Összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy a magatartási habár szándéka szerint
elmélete). Ugyanakkor ez az elmélet az evolúciós elméletek egy vállalatelmélet négy fontos kiindulópontban (s az ebből származó racionális, információ-
válfajának is tekinthető, hiszen a versenyelőny olyan erőforrá- következményekben) különbözik a standard mikroökonómia vál- feldolgozó kapacitásának
sokon keresztül érhető el, amelyek nem szerezhetők be a pia- lalatelméletétől: behatároltsága miatt ezt
csak korlátozottan tudja
con, azaz a vállalatnak saját magának kell előállítania őket –
érvényesíteni.
az-az a szervezet erőforrásainak megőrzését, reprodukálását és – a vállalatot nem cselekvő egészként, hanem az érintettek koalí-
fejlődését feltételezik. ciójaként fogja fel;
– nem egyetlen céllal számol, hanem soknak a jelenlétét feltétele-

5.8. A vállalat magatartási elmélete zi, ennek megfelelően optimalizálás helyett kielégítő megoldást
keres;
A magatartási vállalatelméletben – melynek alapjait Simon (1955,
1957), March–Simon (1958) és Cyert–March (1963) rakták le – – feltételezi, hogy az információhoz jutásnak és az információ fel-
a vállalat a működésében résztvevők koalíciójaként jelenik meg. használásának költsége van;
Az emberek csatlakoznak a vállalathoz mint szervezethez, mert
azt remélik, hogy ezért cserébe magasabb szinten elégíthetik ki – a döntéshozókról racionalitás helyett korlátozott racionalitást
szükségleteiket, mintha nem csatlakoznának. Azaz a szervezettől feltételez.
nagyobb hasznot kapnak cserébe annál, mint amit befektettek.
5.9 További vállalatelméleti megközelítések 5.10. Vállalatelméletek

és vállalatgazdaságtan
Az eddigiekben összefoglalt hat megközelítés átfogó, elméleti érté-
kű és lényegét tekintve a vállalatra összpontosító elméleteket ho-
zott létre. Meg kell említenünk még néhány olyan közgazdaságtani A vállalatelméletek napjainkban nem foglalhatók egységes el-
elméleti irányzatot is, amely ugyan nem a vállalatokra fókuszál, de vekre épülő rendszerbe. Azt azonban elmondhatjuk, hogy az
eredményei fontosak a vállalatok gazdasági-társadalmi szerepének elméletek felhasználásával igen gazdag képet alkothatunk a vál-
értelmezéséhez. lalatokról, mint a társadalom egyik alapegységéről.
A közgazdaságtan egyik gyorsan fejlődő területe az ún. ipariszer- Könyvünkben erősen támaszkodunk a vállalatelméletek külön-
vezet-elmélet (theory of industrial organization), amely elsősorban böző irányzataira, erre a megfelelő helyeken utalunk, de nem fel-
a szervezetek (vállalatok) közötti konfliktushelyzetekre koncent- tétlenül nyúlunk vissza az elméleti háttér ismertetéséhez. Ezért
rál, problémafelvetésének középpontjában nem a vállalat, hanem az alábbiakban összefoglaljuk, mely elméleteket milyen összefüg-
a gazdaság működése áll. Módszertani hátterét tekintve leginkább gésben használtunk fel a könyv anyagának összeállításakor.
a játékelméletre, mint a konfliktushelyzetekben hozott döntések
elméletére támaszkodik. Eredményei a standard mikroökonómia A vállalat létrejöttének, létezésének magyarázatára a tranzakciós
vállalatfelfogását nagymértékben gazdagították, és az eddigi legszo- költség elmélethez fordulunk. A II.1.2 fejezetben részletesen ki-
rosabb kapcsolatot hozták létre a vállalatvezetési problémák (neve- fejtjük, hogyan vezet el a társadalmi munkamegosztás–kooperá-
zetesen a stratégiai menedzsment) és a közgazdasági elmélet között.
Klasszikus hivatkozásként Schelling (1960), Rumelt (1974), Clarke
(1987) és Tirole (1989) művei említhetők meg. TUDÁS ALAPÚ
ELMÉLET
Végül az intézményi közgazdaságtanra támaszkodó fontos új meg-
közelítések közül megemlítjük még a tulajdonosi jogok gazdaságta- A tudás mint
nát (alapművei: Grossman–Hart 1986 és Hart–Moore 1990), amely- vállatszervező erő MAGATARTÁSI
EVOLÚCIÓS
nek alapgondolata, hogy Coase-től eltérően nem tételezi fel, hogy ELMÉLET
ELMÉLET
a hierarchia magasabb szintjén álló döntéshozó közvetlen befolyást ERŐFORRÁS
gyakorolhat az emberi tőkére. Az emberi tőke ebben a felfogásban ALAPÚ ELMÉLET
a munkavállaló elidegeníthetetlen sajátja. Közvetett befolyást gyako-
rolhat a hierarchia tetején álló tulajdonos azért, mert övé a termelé- ÉRINTETT A döntéshozó
si eszközök tulajdonjoga, és így dönthet azok felhasználásáról – ez ELMÉLET A vállalatok racionalitásának
pedig befolyásolja a munkavállaló lehetőségeit saját szervezeti haté- nem egyformák: feloldása
konysága szempontjából. Ekkor a vállalat a termelési eszközök egy MEGBÍZÓ-ÜGYNÖK az erőforrások
ELMÉLET A gazdasági szerep- differenciálnak
halmazaként értelmezhető, amely felett a tulajdonos ellenőrzési jog- lők körének kiszéle-
gal rendelkezik. Ez a megközelítés a vállalatelmélet közgazdaságtanba TRANZAKCIÓS sítése
való integrálását jelentős mértékben elősegítheti. A gazdasági tevé- KTG ELMÉLET
kenységek elvégzésének hatékonyságát nagymértékben befolyásolja, Szükség van
hogy a termelési eszközök feletti ellenőrzési jogból és az eszközök Az alkalmazkodás tanulásra a
nem azonnali és nem fennmaradáshoz
használatából származó jövedelemhez való jogból kik hogyan része- súrlódásmentes
sülnek. Ez az elméleti megközelítés (az ügynökelmélettel közösen)
nagymértékben hozzájárult az emberi erőforrás menedzsment egyik Elválik
a tulajdonos és
fő kérdésének, a szervezeti szereplők motivációjának vizsgálatához. a menedzser
szerep
A MIKROÖKONÓMIA VÁLLALATELMÉLETE
5. ÁBRA. A vállalatgazdaságtanban felhasznált vállalatelméletek származtatása a mikroökonómiából
74 I. A vállalat érintettjei, céljai, formái Összefoglalás 75
ció–koordináció gondolatmenet a vállalat létrejöttéhez, s miként

magyarázhatók a vállalat határai. Ezen elméleti keretben tárgyal- Összefoglalás
juk a stratégiai szövetségeknek, mint a piaci és szervezeti koordi-
náció között elhelyezkedő formáknak a megjelenését is.
Az üzleti vállalkozást olyan tevékenységként definiáltuk, amely-
A megbízó–ügynök elmélet az alapja a vállalatkormányzásra nek alapvető célja fogyasztói igények kielégítése nyereség elérése
vonatkozó fejtegetésnek, fontos szerepet játszik a kontrolling- mellett. A vállalat a jogi személyiséggel rendelkező üzleti vállalko-
nak a vállalati működésbe való beépítésekor, a kockázatvállalás zás szervezeti kerete.
értelmezésekor és a pénzügyi funkció tárgyalásakor.
A társadalom azon szereplőit, akikkel a vállalatok tevékenységük
Az evoluciós elméletek a vállalatok együttműködésének, a ver- során lényegi tartós és kölcsönös kapcsolatba kerülnek, a vállalati
senyben való kiválasztódásának hátterét mutatják meg. működés érintettjeinek nevezzük. A belső érintettek a tulajdono-
sok, a menedzserek és a munkavállalók; a külső érintettek a fo-
Az érintettelmélet jelenti a hátterét a vállalat társadalmi fele- gyasztók, a szállítók, a versenytársak, a stratégiai partnerek, az álla-
lősségére vonatkozó felfogásunk kifejtésének. A vállalati célok mi intézmények, a helyi és önkéntes állampolgári közösségek és
tárgyalásánál összekapcsoljuk az érintettelméletet (annak ma- a természeti környezet.
gyarázatára, hogy kik is a szereplői a vállalati tevékenységnek,
a vállalat határain belül és kívül), valamint a magatartási elmé- A vállalat legfontosabb jellemzője az önállóság, a profitérdekelt-
letet, amelynek keretében értelmezhetjük az érintettek között ség, a kockázatvállalás és a valóságos piacon való megmérettetés.
zajló folyamatokat, az egyeztetéseket, a célok összekapcsolását. A vállalat küldetése az alapvető célból és az említett jellemzők-
ből vezethető le; meghatározásához a kielégítendő fogyasztói igé-
Az erőforrás alapú elméletre építünk mind a stratégia tárgyalá- nyekről és a kielégítés módjáról kell dönteni. A küldetés megva-
sakor, mind pedig az egyes funkcióknak az átfogó vállalati cé- lósításához tevékenységek bonyolult rendszerét kell végrehajtani,
lokhoz való hozzájárulásának értelmezésében, továbbá a piaci amelyeket a marketing és az innováció foglal az üzleti vállalkozás
versenyhelyzetet meghatározó „lényegi képességek” kifejtésé- lényegét kifejező keretbe.
nél és az egyes funkcionális stratégiáknál.
A vállalat céljai nem érthetők meg a tevékenységükben különbö-
A magatartási elmélet képezi az alapját a vállalati stratégia ző szerepet betöltő egyének céljainak vizsgálata nélkül. Az egyéni
elemzésének, s erre az elvi alapra épül a funkciók, illetve a funk- célok a szükségletekből származtathatók. A vállalat olyan szerve-
cionális részstratégiák közötti kapcsolat átgondolása is. Az érin- zet, amely az egyéneket főleg gazdasági céljaik megvalósításában
tettelmélet fontos szerepet játszik még az emberi erőforrás me- segíti. A szervezet hatékonyságának alapfeltétele, hogy céljait úgy
nedzsmentjéről szóló fejezetben is. határozza meg, hogy ezek elősegítsék az egyéni célok megvaló-
sulását. A vállalati működés belső érintettjei: a tulajdonos, a me-
Az itt megnevezett elméletek valamennyien leszármaztathatók nedzserek és a munkavállalók egymástól eltérő célokkal vesznek
a mikroökonómia vállalatfelfogásából, az annak alapját jelentő hi- részt a vállalat tevékenységében. Ezen eltérések legjelentősebb
potézisek feloldásával. Ezt a kapcsolatot írja le az 5. ábra. megjelenési formája a képviseleti probléma, amely a tulajdonosok
és menedzserek eltérő céljaiból vezethető le. A vállalati célrend-
szer vizsgálatakor kiemelendő az alapvető célban is szereplő pro-
fitmotívum, ez különbözteti meg az üzleti vállalkozást a fogyasztói
igénykielégítésre irányuló egyéb tevékenységi formáktól. A vállalat
azonban nemcsak gazdasági egység: egyre több szó esik a modern
társadalomban a „felelős vállalatról”, amely működése során integ-
rálja a gazdasági racionalitást és a társadalom tágabb érdekeit.
A vállalat mint szervezet különböző jellemzőkkel írható le. Ezek

közül kiemelkedő jelentősége van a tulajdonosi viszonyoknak.
A sokféle tulajdonlási forma három alapesetbe rendezhető: az
egyéni vállalkozások, a társaságok és a részvénytársaságok körébe,
amelyeknek főbb jellemzői azt is meghatározzák, hogy adott felté-
telek között melyik forma alkalmazása a célszerű. Bármely gazda- 3. Fejtse ki, hogy hogyan kapcsolódhatnak egymáshoz az alábbi
ságban igen sok vállalat létezik egyszerre, nagy formagazdagság- fogalmak: szükséglet, fogyasztói igény, kereslet!
ban. A vállalatok egy élő gazdaságban állandó változásban vannak: 4. Magyarázza el, hogy miért szükséges a kettős értékteremtés
a fogyasztói igények változásai megkövetelik a vállalatszerkezet a vállalat alapvető céljának teljesítéséhez!
adaptálódását. Új vállalatok vagy alapítással, vagy a meglévők át- 5. Milyen kérdésekre válaszolva fogalmazható meg a vállalat kül-
alakulásával (fúzió, felvásárlás, közös vállalat alapítása) jönnek detése?
létre. A vállalatalapítás és az alapítók motivációi, valamint a gaz- 6. Mutassa be a szükségletek és az egyéni célok viszonyát!
dasági környezet függvényében eltérőek az alapítás módjai, mód- 7. Mutassa be a szervezeti célok fő jellemzőit!
szerei és a létrejövő vállalat. A sikertelen vállalatok megszűnése az 8. Mit jelent a szervezeti célok hierarchikus strukturáltsága és
alkalmazkodási folyamat természetes része, a gazdaság egészének egymás erősítő volta?
érdeke azonban, hogy ez minél kisebb veszteséggel menjen vég- 9. Hogyan viszonyulnak az egyéni célok és a szervezeti célok egy-
be – ennek elérésére fejlett válságmenedzselési technikák állnak máshoz?
rendelkezésre. 10. Milyen tulajdonostípusokat lehet megkülönböztetni? Mond-
jon rájuk egy-egy példát!
A vállalatelméletek áttekintését a gazdasági szereplőket együtt 11. M i a képviseleti probléma lényege?
koordináló két intézménytípus, a piacok és a szervezetek kapcso- 12. Hasonlítsa össze a tulajdonosi, menedzseri és munkavállalói
latrendszerére építjük. Ennek alapján a jelenlegi elméleti iroda- célokat! Hogyan viszonyulnak ezek a célok egymáshoz?
lomban elhatárolható főbb irányzatok a standard mikroökonómia 13. Nevezze meg a Williamson által felsorolt egyéni célokat, azo-
vállalatfelfogása, a tranzakciós költség elmélet, a megbízó–ügynök kat, amelyeket az emberek piacgazdasági körülmények között
elmélet, az evoluciós elmélet, az érintettelmélet, az erőforrás ala- munkahelyükön kívánnak elérni!
pú elmélet, a vállalat magatartási elmélete, megemlítendő továbbá 14. Hasonlítsa össze az angolszász és a német vállalatkormányzási
az ipariszervezet-elmélet, valamint a fejlődéselvű és a tulajdonosi rendszert!
jogok alapján álló vállalatfelfogás jelentősége. 15. M utassa be a felelős vállalat koncepció lényegét!
16. Miben tér el egymástól a tulajdonosi érték koncepció és az
érintett elmélet?
Fogalmak 17. M utassa be a vállalati célstruktúrát!
18. Adja meg, hogy a vállalati célok terjedelmi hierarchiáján túl-
szervezet felelős vállalatirányítás menően a célok strukturálásának milyen további dimenziójá-
alapvető cél egyéni vállalkozás ról beszélhetünk?
üzleti vállalkozás részvénytársaság 11. Hogyan befolyásolják a vállalat működését az érintettek
vállalat fúzió céljai?
fogyasztói igény felvásárlás 12. Sorolja fel a hazai gyakorlatban jellemző társasági formákat!
szükséglet szövetkezet 13. Hasonlítsa össze az egyéni vállalkozás és a társaságok előnyeit
kettős értékteremtés csőd és hátrányait!
a vállalat küldetése társaság 14. Hasonlítsa össze az egyéni vállalkozás és a részvénytársaságok
marketing a vállalati működés érintettjei előnyeit és hátrányait!
innováció belső érintettek 15. Ismertesse a vállalatalapítás motivációjának fő csoportjait!
szuperordinált cél külső érintettek 16. Mutassa be a két alapvető vállalatalapító személyiségtípust!
képviseleti probléma stratégiai partner 16. Mi a különbség a fúzió és a vállalatfelvásárlás között?
vállalatkormányzás korlátozott racionalitás 17. Miért kerülhet sor egy vállalat megszüntetésére?
felelős vállalat koncepció 18. Ki kezdeményezheti a csődeljárást? Mi a célja?
19. Sorolja fel a vállalat érintettjeit!
20. M ik az egyes vállalatfelfogások legfontosabb jellemzői?
Ellenőrző kérdések 21. Hasonlítsa össze a standard mikroökonómiát és a vállalat ma-
gatartási elméletét!
1. Fejtse ki, hogy mi a különbség az üzleti vállalkozás és a vállalat 22. Hasonlítsa össze a tranzakciós költségelméletet és az erőforrás
fogalma között! alapú vállalatelméletet!
2. Mikor tekinthetünk egy szervezetet üzleti vállalkozásnak? So- 23. Hasonlítsa össze a megbízó–ügynök elméletet és az érintett
rolja fel az üzleti vállalkozások fő jellemzőit! elméletet!
21. Válasszon ki egy konkrét részvénytársaságot! Ezen a vállalati

Feladatok példán keresztül magyarázza el a részvénytársasági forma elő-
nyeit és hátrányait!
1. Egy létező vállalati példán keresztül mutassa be és elemezze a 22. Gyűjtsön különböző ágazati példákat a szövetkezet típusú mű-
szervezeti célok négy legfőbb jellemzőjét! ködésre!
2. Bizonyítsa be, hogy a szervezeti célok között biztos, hogy van 23. Nézzen utána, hogy a magyar és az európai joggyakorlat mi-
fölérendelt (szuperordinált) cél! ként szabályozza a szövetkezetek működését!
3. Mutasson be két olyan vállalatot, amelynél a vállalatalapító sze- 24. Mutassa be, hogy milyen lehetőségei vannak a tulajdonosok-
mélyiségtípusa lényegesen különbözik! nak az információs aszimmetria csökkentésére, illetve milyen
4. Összehasonlításon keresztül mutasson be hazai és nemzetközi eszközökkel tudják motiválni a menedzsereket!
példákat szervezetek általi vállalatalapításra! 25. Keressen gyakorlati példát a képviseleti probléma kezelésére!
5. Keressen ki a szaksajtóból egy új üzleti vállalkozás létrehozásá- Hogyan próbálják elérni a vállalatok, hogy a menedzsment a
ról szóló hírt, és elemezze, hogy a rendelkezésre álló informáci- tulajdonosi érdekeknek megfelelően járjon el?
ók alapján mi tekinthető a vállalkozás küldetésének, és hogyan 26. Keressen a sajtóból olyan híreket, ami az érintettek közötti ér-
érvényesülnek az üzleti vállalkozásnak a tananyagban tárgyalt dekkonfliktusra mutat rá! Hogyan kezelték az eltérő érdeke-
kritériumai! ket? Fejtse ki a saját véleményét is!
6. Gyűjtsön vállalati küldetéseket, és hasonlítsa össze őket! 27. Foglaljon állást abban a kérdésben, hogy átláthatósággal, vagy-
7. Egy konkrét vállalat esetében azonosítsa a belső és a külső érin- is transzparenciával biztosítható-e a morális üzleti magatartás!
tetteket! 28. Példával támassza alá, miként biztosítható a felelős vállalat
8. Hogyan illesztené be a tulajdonos–menedzser–alkalmazott fo- koncepció Clarkson által megfogalmazott kiterjesztése!
galmi körbe a vállalkozó fogalmát? 29. Összeegyeztethető-e véleménye szerint a felelős vállalati felfo-
9. Forrásokkal igazoltan nevezzen meg olyan vállalatokat, amelyek gás a tulajdonosi érték koncepcióval?
bár egyetlen személy tulajdonában vannak, de mégse tekinthe- 30. Érveljen a tulajdonosi érték koncepció és a Friedman-logika
tők egyéni vállalkozásoknak! Állítását bizonyítsa! mellett, majd próbálja meg azt cáfolni az érintett elmélet se-
10. Gyűjtsön példákat eltérő vállalatalapítási motivációkra (keres- gítségével!
letkielégítés, foglalkoztatás stb.)! 31. Érveljen amellett, hogy miért lenne kívánatos, hogy a vállalati mű-
11. Mondjon példákat sikeres magyar magánvállalatokra mind a ködésben érvényesüljön mind a felelős vállalat koncepció, mind
két tárgyalt vállalatalapító típusból! az érintett elmélet, majd mutasson rá a problémás pontokra!
12. Mutasson be egy, a közelmúltban létrehozott vállalatot, és azo- 32. Mondjon hazai és nemzetközi példákat fúzióra és vállalatfel-
nosítsa az egyéni, illetve a környezetből fakadó vállalatalapítá- vásárlásra!
si motivációt! 33. Válasszon ki a szaksajtóból egy konkrét csődeljárás-leírást, és
13. Mutassa be a vállalatkormányzás intézményrendszerét Ma- nézzen utána a következményeknek!
gyarországon! 34. Mondjon példákat sikeres vállalatok felszámolására! Miért kö-
14. Hasonlítsa össze és elemezze két ismert magyar vállalatnál, mi- vetkezett be ez a lépés?
ként működik a vállalatkormányzás (corporate governance)! 35. Példával alátámasztottan fejtse ki a vállalatok megszűnését
15. Vesse össze a vállalatkormányzásban részt vevő intézmények okozó sikertelenségek főbb tényezőit!
egymáshoz való viszonyát Magyarországon, valamint a német 36. Példával alátámasztottan bizonyítsa be, hogy a csőd nem jelen-
és angolszász rendszerben! ti a vállalat végzetét!
16. Nézzen utána, hogy a mai Magyarországon melyek az előírt 37. Keressen példákat olyan üzleti eseményekre, amelyek során a
feltételek egy nyrt., zrt., és egy kft. létrehozatalának! tranzakciós költségek döntő szerepet játszottak!
17. Gyűjtsön adatokat az egyes szervezeti formákban működő vál- 38. Mondjon példákat a tranzakciós elmélet által tárgyalt külön-
lalatok számbeli arányaira a magyar gazdaságban! Felfedezhe- böző költségelemekre vállalati és fogyasztói szinten! Ez utóbbi
tők-e szektorális különbségek? miként tagolódik, ha figyelembe vesszük azt, hogy a fogyasztó
18. Nevezze meg csoportra bontva a személy- és a tőkeegyesítő elégedettséget kíván vásárolni?
társasági formákat! 39. Mutassa be, milyen kapcsolat van a mikroökonómia vállalat-
19. Nevesítse, hogy a társasági formában a tagok üzleti kapcsola- felfogása és az egyes vállalatelméletek között! Rajzolja fel a
tának mi a három fő jellemzője! kapcsolatábrát!
20. Adja meg, hogy az egyes társaságtípusok között mik lehetnek 40. Indokolja meg az elmúlt évtized üzleti trendjei alapján, hogy
a legfőbb különbségek? miért vált gyorsan népszerűvé az erőforrás alapú elmélet!

Vallgazd

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Vallgazd

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

18 I.

A vállalat érintettjei, céljai, formái

Budapest, 2017. szeptember 4.

Egy cég, ahol kelet és nyugat találkozik

a törvény által meghatározott társasági formák valamelyikében.

Egy szervezetet akkor tekinthetünk üzleti vállalkozásnak, ha a kö-

különbség azonban nem változtat a dolog logikai rendjén: a vál-

mérési, számviteli irodalom részletesen tárgyalja. Az általunk hasz-

A vállalat küldetése kifejezi üzleti tevékenységének lényegét, kö-

Az ember állandó szükségletállapotban lévő lény, és egyre többet,

A Mylan ereje, hogy ellenálljon a Tevának, 2.1.2. A szervezeti célok

2.2.1. A tulajdonosok céljai

A „tulajdonos” fogalom többféle gazdasági szereplőt takarhat. A vál-

2.2.3. A munkavállalók céljai

A munkavállalók céljai kötődnek legkevésbé szorosan a szer-

46 A vállalati célok strukturálása

Megemlítjük még, hogy a célok és feltételek (eszközök) között

– A vállalat kontingenciaelméleti felfogása alapján különösképp

Az egyes társaságtípusok közötti főbb különbségek a következők:

3.1.1. Az egyéni vállalkozás – a társulással járó feltételek, következmények;

Meg kell jegyeznünk azonban, hogy az érintettek három csoport-

Világbajnoki látogatás Dunaújvárosban Alapítva 1972

A vállalatalapítással átalakulási lehetőségekkel, megszűnés-

vállalkozások megszüntetése révén szabadul fel. Egyáltalán nem

A belső érintettek törekvéseiből bonyolult szervezeti-szociológiai

A megbízó–ügynök probléma vizsgálata abból a felismerésből in-

A hálózatelmélet, üzleti hálózatok elméleteinek alapgondolata,

Ennek lehetőségét az teremti meg, hogy közösen hatékonyabban

– nem egyetlen céllal számol, hanem soknak a jelenlétét feltétele-

5.9 További vállalatelméleti megközelítések 5.10. Vállalatelméletek

5. ÁBRA. A vállalatgazdaságtanban felhasznált vállalatelméletek származtatása a mikroökonómiából

ció–koordináció gondolatmenet a vállalat létrejöttéhez, s miként

A vállalat mint szervezet különböző jellemzőkkel írható le. Ezek

21. Válasszon ki egy konkrét részvénytársaságot! Ezen a vállalati

You might also like

18 I.

46 A vállalati célok strukturálása

– A vállalat kontingenciaelméleti felfogása alapján különösképp

– nem egyetlen céllal számol, hanem soknak a jelenlétét feltétele-

5.9 További vállalatelméleti megközelítések 5.10. Vállalatelméletek

21. Válasszon ki egy konkrét részvénytársaságot! Ezen a vállalati