- Cikkfeldolgozás: Coase, R. H. (2004a): A vállalat természete. In: Coase, R. H.

: A
vállalat, a piac és a jog. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 53-83. o.

A vállalat természete című tanulmány központi kérdése a vállalatok létrejötte, definíciója és

elemzésük a Marshall-féle határelemzéssel és határhelyettesitéssel.

A közgazdasági elméletek szerint a gazdaság rendszere magától működik, azt az ármechanizmus

koordinálja, a termelési tényezők elosztását a lehetséges felhasználási módok között az
ármechanizmus dönti el. Coase szerint ez a vállalaton belül nem érvényes. Egy munkás nem
feltétlenül azért megy át az egyik részlegtől a másikhoz, mert változás állt be a relatív árakban,
hanem mert erre utasították. Ha a termelést csupán az ármozgások szabályozzák, vagyis a termelés
működik szervezetek nélkül is, akkor vajon miért vannak szervezetek?

Coase abból indult ki, hogy az ármechanizmus működtetése költségekkel jár. A legnyilvánvalóbb
költség a releváns árak kiderítésének költsége, valamint a piaci műveletek lebonyolításához
szükséges szerződések tárgyalásának és betartatásának költségei, a különböző típusú kockázatok
kezelésének költségei, stb. Ha van olyan alternatív megoldás a piac koordinálására, ami olcsóbb,
mint az ármechanizmus működtetésének költsége, akkor az alkalmazásra fog kerülni.

Coase szerint tehát a piac működési költségeinek csökkentése a fő ok, ami a vállalatok
megjelenéséhez vezet.
Egy termelési tényező tulajdonosa a vállalaton belül csak egyetlen szerződést kell kössön (a
vállalkozóval), nem pedig többet ( más termelési tényezőkkel). „A vállalat olyan viszonyrendszer, ami
akkor jön létre, ha az erőforrások felett egy vállalkozó rendelkezik” A vállalat azokat a tranzakciókat
valósítja meg a szervezeten belül, amelyeknél az utasítás költségei kisebbek, mint az
ármechanizmusé.

„A vállalat akkor nő, ha a vállalkozó további tranzakciókat szervez meg, … és akkor csökken, ha
lemond bizonyos tranzakciók megszervezéséről.” A vállalat mérete addig nőhet, amíg a költségek
összehasonlítása során a vállalaton belüli utasítás-mechanizmus olcsóbbnak bizonyul, mint a szabad
piacon működő ármechanizmus. Azonban ahogy nő a vállalat, az újabb tranzakciók szervezeten belüli
megszervezésének költsége nőhet, és eljuthatunk egy olyan ponthoz, ahol a kétfajta tranzakciós
költség (vállalaton belüli és szabad piacon végrehajtott) egyenlővé válik. A határelemzés a
vállalatokra is működik.

A vállalat növekedhet kombinációval és/vagy integrációval. Kombináció során korábban két vagy
több vállalkozó által szervezett tranzakciók egy szervezeten belülre kerülnek. Integráció során olyan
tevékenységek kerülnek a vállalaton belülre, amelyeket egymás között korábban piaci alapon
végeztek. A határon az a költség, amivel egy tevékenységet a vállalaton belülre vonnak, megegyezik
egy másik vállalaton belüli tranzakció, vagy az ármechanizmus által koordinált tranzakció költségével.
Ha egy másik cég üzletágának felvásárlása alacsonyabb költséggel jár, mint a két vállalat közötti
tranzakciók költsége, akkor érdemes felvásárolni.

Coase feltette azt a kérdést is, hogy ha vállalat létrejöttével csökkenthetjük a termelési költségeket,
akkor miért vannak egyáltalán piaci tranzakciók? Az ármechanizmus segítségével zajló tranzakciók
költsége időben is változik, akárcsak a vállalaton belülieké. Így aztán megtörténhet, hogy a vállalaton
belüli tranzakcióköltség magasabb lesz, mint ugyanezé szabad piacon. Ebből Coase szerint következik,
hogy létezniük kell továbbra is szabad piaci tranzakcióknak.
A gyakorlatban Coase a vállalatot a gazda és a szolga közötti jogi viszonyhoz hasonlítja. A szolga
személyes szolgálatokat nyújt a gazda számára, a gazdának pedig hatalmában áll őt utasítania. A
munkaadó és munkavállaló viszonyának ugyanígy a felügyelet a lényege.

1991-ben Ronald Coase Nobel-díjat kapott a tranzakciós költségeknek és a tulajdonjogoknak a

gazdaság működésében és intézményi szerkezetében játszott szerepe felismeréséért és tisztázásáért.
A vállalat természete című tanulmánya szerepelt a bizottság indoklásában.