Az E-kereskedelem és szervezésének logisztikai, illetve logisztikai

informatikai aspektusai. E-logisztika.

Az „e-kereskedelem” megjelenése az 1969-es évekre tehető. Létrejött az első olyan cég volt,
ami online szolgáltatásokat biztosított az előfizetők számára. Ma már nélkülözhetetlen a
cégeknek, hogy versenyképességük megőrzése érdekében online értékesítési felülettel
rendelkezzenek.
E-kereskedelem: Az elektronikus kereskedelem (vagy e-kereskedelem) az árucikkek és
szolgáltatások elektronikus úton - elsősorban az interneten és számítógépes hálózatokon -
való eladása, vásárlása, illetve cseréje. Azokat a honlapokat, amelyek fő profilja bizonyos
árucikkek értékesítése, webshopnak vagy webáruháznak nevezzük. Hálózati gazdaság
elemeként kialakult koncepció. Az interneten folytatott kiskereskedelmet nevezzük
elektronikus kiskereskedelemnek, vagy e-kiskereskedelemnek, és az ilyen tevékenységet
végző üzletember az e-kereskedő.
3 kulcsszereplő csoport: A fogyasztó vagy e-polgár (Consumer), a közigazgatási
kormányzati szervek (Administration) és a vállalatok (Business).
 A2A: elektronikus államigazgatás, amelynek lényege a hivatalok egymás közötti
folyamatainak online támogatása.
 A2B, B2A: elektronikus beszerzés vagy elektronikus ügyintézés, amelynek lényege a
vállalatok és a közhivatalok közötti információcsere és tranzakció internetes
támogatása.
 B2B: vállalatok közötti kereskedelem és együttműködés elektronikus platformok
segítségével, értékesítés és beszerzés terén egyaránt. A vállalatok belső tranzakcióival
foglalkozó megoldásokat a technológiai platform alapján intranetnek szokták nevezni.
 B2C: vállalatok és fogyasztók közötti tranzakciók, az e-kereskedelem leglátványosabb
és populárisabb része.
 C2C: fogyasztói közösségek, amelyek lehetnek tisztán intellektuális érdeklődés vagy
hobby köré kialakultak, de lehetnek fogyasztók közötti értékcserét is támogatóak.
(elektronikus bolhapiacok).
 C2A, A2C: elektronikus ügyintézés, amely a polgár és helyi vagy központi állam
közötti kapcsolatokat gyorsítja és teszi hatékonyabbá, olyan célkitűzésekkel, mint akár
az online választás vagy adóügyintézés.
Ezek az ABC szerint bővülhetnek, illetve különböző piacok között is folyhat a tranzakció.

Jellegzetes vonásai: Az internetes technológia számtalan új lehetőséget kínál az e-

kereskedelem számára. Lehetővé teszi néhány új értékesítési módszer magvalósítását.
Felfokozott az érdeklődés az e-kereskedelem iránt mind a marketing, mind az értékesítés
számára teljesen új lehetőségek, új kapuk nyílnak meg. A célpiac felé interaktív, személyre
szabott és tartalmas üzeneteket küldhetünk.
Mindenhol elérhető; Globális, Gazdag tartalomban; Interaktív; Sűrű információ lehetőség a
vevőknek; Személyre szabás lehetősége; Közösségi technológia; Végtelen választék
lehetősége.
Ma már nem ritka az olyan vállalkozás, amely csak az interneten keresztül értékesít vagy
esetleg csak egy üzlete van és egy raktárhelyisége. Ezzel a költségek csökkenhetnek és az
ügyfél sok esetben olcsóbban juthat hozzá a termékekhez.

Logisztikai aspektusok: Az e-kereskedelem és a webáruházak megjelenésével több változás

is történt a logisztikában és az ellátási lánc menedzsment területén. A központokban már
kisebb rendeléseket pakolnak össze, mint korábban, amelyeket aztán csomagszállítók visznek
ki magukhoz a megrendelőkhöz. A vásárlói igények többet számítanak, mint valaha, és
teljesen új értelmet és irányvonalakat adnak a legtöbb iparágnak. A kiszállításnak sokkal
rugalmasabbnak kell lennie, ezért biztosítani kell a megfelelő tárolási stratégiát, a termék
vevőhöz érkezésének folyamatát. Emellett nagy fokú rugalmasság szükséges, hiszen a
webáruházaknak köszönhetően a nap bármely szakaszában érkezhet rendelés, és sok webshop
már akár másnapi kiszállítást vállal.
Fontossá vált a különféle automatizálások és a mesterséges intelligencia megjelenése az
iparágban.
Az első és legfontosabb kihívás az e-kereskedelemben a gyorsaság. A vásárló egyrészt minél
előbb meg szeretné kapni a rendelt árut, másrészt pedig pontosan tudni akarja, hogy mikorra
várhatja azt. A cégeknek ehhez a technológiai fejlődéshez fel kell zárkózniuk a logisztika
területén is, hogy hatékonyan működjön.
Jellemző, hogy a kiszállítási és a logisztikai feladatokat inkább kiszervezik olyan
vállalatoknak, amelyeknek ez a szakterületük. Ennek oka, hogy a cégek nem szeretnének a
logisztikával is maguk foglalkozni, inkább azzal, hogy minél több terméket beszerezzenek és
eladjanak a megfelelő mennyiségben és időben. Az ilyen szolgáltatók a 3PL (Third party)
szolgáltatók. Azzal, hogy egy ilyen szolgáltatóra bízzák a kiszállítási feladatokat, a
webáruházak rengeteg tehertől szabadulnak meg: többek között időt és pénzt spórolnak vele.
Kisvállalkozások esetében nem ritka, hogy kiiktatják a folyamatokból a közvetítőket és maga
a vállalat közvetlen kapcsolatba kerül a vevővel. Azáltal, hogy az ellátási láncban résztvevő
szereplők száma csökken, az ellátási lánc lerövidül, ezáltal a költségek csökkennek.
Hatással van a raktározási ágazatra is. A raktárkapacitások bővítését célzó beruházásokat
nehezen tudják követni.
A forgalom bővülésével egy időben a csomagszállító cégek forgalma is dinamikusan bővül,
ami nagyban hozzájárul az áruszállítási ágazat lassuló, de kiemelkedő teljesítményéhez.
Azonban az online kereskedelem és a logisztika szoros együttműködésével a szolgáltatási
színvonal is emelkedik, a vásárló számára szélesebb termékpaletta válik elérhetővé, a
megrendelések pedig nyomon követhetővé, egyszerűbbé válhatnak.

Új technológia a logisztikában az e-kereskedelem miatt: Az egyik legmeghatározóbb

digitális trend napjainkban a mesterséges intelligencia. Egy chatbot például hasznos lehet
abban, hogy a vásárlói szokásokat monitorozza, és így később hasznos javaslatokat tehet az
ügyfélnek a további termékeket, akciókat illetően. Ha megfelelő módon összekötjük a
chatbotot a webshop adatbázisával, a mesterséges intelligencia pillanatok alatt megtalálhatja a
vevő kérdésére a választ.
A big data rengeteg különböző adattípus nagy mennyiségű feldolgozására is alkalmas, így
többféle módon is segítheti a szállító cégek vagy akár az e-kereskedelemmel foglalkozók
munkáját. Segít felmérni a vásárlói igényeket (pl.: egy adott termékből pontosan mennyi
fogyott). A big data tehát segíthet abban, hogy a megfelelő elemzéseket végrehajtva és a
megfelelő összefüggésekre rávilágítva hatékonyabb és gyorsabb legyen a kiszolgálás, mind
forgalmazói, mind szállítói oldalról.

E-kereskedelem előnyei: Az internetes kereskedelem óriási rugalmasságot biztosít földrajzi

tekintetben mind a vevőnek, mind az eladónak, mind a szállítóknak. Az év minden napján,
minden egyes órában nyitva van, bármikor böngészhető online az aktuális kínálat. Rengeteg
időt spórol a vásárlónak. Rengeteg erőforrást spórol az internetes áruházaknak. Rengeteg
olyan iparágat hozott létre, amelyek előtte még nem igazán léteztek

In-house e-kereskedelem
Store picking modell: A vállalat saját infrastruktúrával és eszközökkel látja el a disztribúciós
feladatokat. A vásárló leadja a rendelését és ennek megfelelően a komissió az üzletben
történik (pickerek végzik), ezzel párhuzamosan pedig megszervezik a kiszállítást. Itt nincs
szükség elosztó központokra, viszont az üzletek terheltsége megnő. A picking idő hosszú,
költséges a rendszer.
Warehouse-based modell: A megoldás a disztribúciós központra épül. A vásárló leadja az
online rendelését. A rendeléseket az erre a célra épült raktárakban készítik össze. A raktár egy
önálló disztribúciós központ, csak online rendeléseket dolgoznak fel. Ez hatékonyabb és
rövidebb az átfutási idő. Viszont nagy beruházást igényel és csak nagy forgalom esetén
jövedelmező.

Out-sourced e-kereskedelem:
Picker-service: Velük történik. Gyakorlatilag store-picking kiszervezett formában és vásárlói
platformmal. A szolgáltató továbbít a pickereknek. Nem kell további elosztó központokat
létrehozni, így alacsonyak a költségek. A szolgáltató optimális esetben már kész ügyfélkörrel
rendelkezik. Viszont a picker-service nagy mennyiségű üzleti adat birtokában van.