Logisztika Bevezetés

1. előadás
1. Bevezetés
 A logisztika története - 1
• Ókori Görög: „logos” az ókori görögöknél az emberi értelem logikus
gondolkodását jelenti (ókorban a gyerekek ellátását jelentette
• Ókori Róma: „logistos”: a római légiókhoz rendelt ellátók (ruházkodás,
fegyver, élelmiszer, hálóhely)
• Középkor - Bölcs Leó bizánci császár katonai taktikáról írott műve először
elméleti, hogy a harcászatban kulcsfontosságú a logisztika.
• Sötét középkor – nincs fejlődés
• 1861-65 polgárháború: Grant tábornok a logisztikának tulajdonította a
győzelmet.
• 20. század eleje: Gazdasági logisztika. Beindul a tömegtermelés a világon.
Ez termelési logisztika, amihez belső anyagmozgatási műveletek járultak
 A logisztika története - 2
• 1923-33: A keresleti piacok menedzselése vált szükségessé, valamint
megjelenik az optimális beszállítók megválasztásának az igénye
• 1970: Just in time innováció. A készletek minimalizálását elősegítő
módszer
• 1980: A logisztika integrált szemlélete: egy-egy logisztikai funkciók,
tevékenységek együttes kezelése
• 1990-es évek: Ellátási lánc menedzsment szemlélet: nem elég egy
szervezeten belül integrálni, hanem egy egész ellátási láncban
(beszállító, termelő, vevő ugyanazon értékpályán tevékenykedik)
• 2000 után: nyomon-követés a szállítás során
 A logisztika fogalma
• „A logisztika javak/és vagy emberek mozgatásának és
elhelyezésének, valamint a hozzájuk kapcsolódó támogató
tevékenységeknek tervezése, végrehajtása és irányítása
meghatározott célok elérésére megszervezett rendszerekben”.
• Áramlási folyamat - nyagok (alapanyagok, félkész- és késztermékek),
energia, információk és személyek – egyes rendszereken belüli
és/vagy rendszerek közötti
• Áramlásának tervezésére, szabályozására, megvalósítására irányul,
és amelynek célja a teljes áramlási folyamathoz járuló optimális
összköltség és vevőkiszolgálási színvonal elérése”.
 A logisztika fogalma
• Ellátás tudománya
• A logisztika integrálja az összes olyan tevékenységet, amely a
tárolással és mozgatással kapcsolatos
• Elősegítik a termékek áramlását a lelőhelyektől a
felhasználásig, valamint az információáramlást.
• Miért fontos:
- Versenyképesség
- Optimális készlet
- Optimális rendszer
A logisztikai szemléletmód alappillérei

• Rendszerszemlélet
• Teljes költség szemlélet
• Partnerszemlélet
• Integrált informatikai rendszer alkalmazása (közös
adatbázison alapuló)
A logisztikai fejlődés fontos lepései:
1. Termelés támogatása
2. Értékesítés támogatása
3. Értéknövelt szolgáltatások előtérbe kerülése
4. Vevőkiszolgálás követelményeinek növekedése
A logisztika területei
• Beszerzés
• Elosztás és áruterítés
• Készletgazdálkodás
• Raktározás ás tárolás
• Szállítás
• Rendelésfeldolgozás és kommunikáció
• Informatikai háttér
Logisztika egy folyamatai
Információáramlás

Nyersanyag Ellátás Termelés Elosztás Fogyasztók

kitermelés

Piac

megsemmisítés Hulladék feldolgozás

Anyagáramlás

Anyagáramlást kísérő információk

A logisztika célja
7M-elv:
• megfelelő dolog
• megfelelő minőségben
• megfelelő mennyiségben
• megfelelő helyen
• megfelelő időben
• megfelelő információkkal
• megfelelő áron álljon rendelkezésünkre.
 A 9M-elv

 Ez az elv a logisztika feladatát, küldetését határozza meg.

 A felsorolt tényezők egyforma súllyal esnek latba, amikor a 9M-elv
a logisztika feladataként azt határozza meg, hogy:

• a megfelelő információ, • a megfelelő mennyiségben,

• a megfelelő anyag,
• a megfelelő energia,
jussanak el
• a megfelelő személyek
• a megfelelő minőségben,
• a megfelelő időpontban,
• a megfelelő helyre,
• a megfelelő költséggel
 Igény-előrejelzés
Logisztika tevékenységei
Beszerzés Késztermék készletezés

Szükségletek tervezése
Elosztástervezés

Termelésvezérlés
Anyag-gazdálkodás Fizikai elosztás Rendeléskezelés

Gyártás készletezés
Szállítás

Raktározás
Vevőkiszolgálás

Anyagkezelés Logisztika
Ipari csomagolás
 A logisztikával elérhető eredmények
Költségmegtakarítás
(pl. készletcsökkenés, selejtcsökkenés, hiányköltségek csökkenése)

Szolgáltatási színvonal javulása

(pl. belső ellátási rendszer biztonsága, rövidebb szállítási
határidők, megbízhatóság)
 Ellátási lánc
• Mentzer és társai (2001) – ellátási lánc olyan
mint egy folyó, hagyományosan a termékek és
szolgáltatások áramlanak a vízen, de nincs
mederbe terelve, ha mederbe terüljük létrejön a
folyó (ellátási lánc)

• Az ellátási lánc azon szervezetek/ vállalatok összessége, amelyek

közvetlenül részt vesznek a termékek és/vagy szolgáltatások ellátási és
elosztási, illetve kapcsolódó információs és pénzügyi folyamataiban a
forrástól a végső fogyasztóig

• Cél, a vevő minél magasabb kiszolgálása és az ellátási lánc hatékony

működése
Ellátási lánc szintjei (3)
Közvetlen ellátási lánc (I. szint)

Beszállítók Vállalat Vevők

Kiterjesztett ellátási lánc (II. szint)

Beszállító
Beszállítók Vállalat Vevők Vevő vevője
beszállítója

Tágabban értelmezett ellátási lánc (III. szint)

Alapanyag Beszállítók Vállalat Vevők Végső fogyasztó

 Ellátási lánc
• Ellátási lánc a benne lévő tagok a kooperációra és bizalomra épül
• Együttesen nagyobb értéket teremtenek a vevőnek
• Néhány fontos technika:
Beszállítókkal és a vevőkkel integráció elvét kell követni
Kölcsönös információ-megosztás
Kölcsönös kockázat és eredménymegosztás
Kooperáció
Folyamatok integrációja
Hosszú távú kapcsolat kiépítése
Logisztikai folyamatok és funkciók

I. funkció II. funkció III. funkció

Logisztika megközelítés
• Fizikai elosztás
• Anyag gazdálkodás
• Üzleti logisztika
 A vállalati logisztika feladata és részterületei
Feladata:
a vállalat és a beszerzési-, valamint az értékesítési piacok közötti,
továbbá a vállalaton belüli anyagáramlás és a hozzá tartozó
információáramlás megtervezése, szervezése, irányítása és
ellenőrzése
Főbb részterületei:
• ellátási (beszerzési) logisztika
• termelési (gyártási) logisztika
• elosztási (értékesítési) logisztika
• hulladékkezelési (gyűjtési, újrahasznosítási) logisztika
A kiszolgálás színvonala
• Fogyasztó elégesettsége – a forma, a hely, az idő és tulajdon
hasznossága (érték)
• Logisztikai rendszer által létrehozott „végtermék” (a hely és az idő
értéket) a vállalat gyakorlatban KISZOLGÁLÁSI SZÍNVONALNAK
nevezzük.
• Közvetlen hatással van a teljes fogyasztói elégedettségre
• Áll:
• Tevékenység - rendelés beérkezésétől a teljesítésig
• Teljesítményszint – milyen költségek mellett
• Vezetési filozófia – vállalati célok kapcsolódása a fogyasztói
elégedettséghez
 A logisztikai szolgáltatási színvonal fő
meghatározó elemei
• Szállítási idő - a megrendeléstől a megrendelőhöz való
szállításig eltelt idő.
• Szolgáltatás megbízhatósága - annak a valószínűsége, hogy a
vállalt szállítási idő betartható-e.
• Szolgáltatás rugalmassága - a logisztikai rendszer mennyire
képes a megrendelői igények változásához alkalmazkodni.
• Szolgáltatás minősége - a megrendelő igények kielégítésének
pontossága
 Logisztikai szolgáltatások színvonala

Költségek minimalizálása
Fő célok
Szolgáltatási színvonal növelése

Növekszik a Csökkennek a
logisztikai rendszer szolgáltatások hiánya
működési költsége miatti
többletköltségek
Döntési helyzet
 Logisztika és marketing
• Marketing célja, hogy úgy ossza el az erőforrásokat a marketing mix
elemei között, hogy a vállalt hosszú távú jövedelmezősége
MAXIMALIZÁLJA
• Logisztika célja, hogy a kiszolgálási színvonal mellett az összköltséget
MINIMALIZÁLJA

• LOGISZTIKA TELJES KÖLTSÉG KONCEPCIÓJA

• A logisztikai rendszerek célja versenyképes szolgáltatások, lehető
legalacsonyabb költségekkel
 Termék

MARKETING
Ár Reklám

„HELY” (vevőkiszolgálás szintje)

4P
Készlettartás
Szállítások költségei
költségei
LOGISZTIKA

A sorozatnagyság költségei Raktározási

költségek

Rendelés-feldolgozási és
információs költségek

LOGISZTIKAÉS MARKETING KAPCSOLATA

A teljes költség koncepció
• Kiszolgálási színvonal (elmaradt értékesítés költsége)
• Szállítási költségek (bejövő/kimenő, vevőkénti, termékenkénti ktg.)
• Raktározási költség (termék be és kitárolása és tárolási ktg.)
• Rendelés-feldolgozás és információ költsége (rendelés továbbítás,
rendelés bevitele, feldolgozás költségei, belső és külső
kommunikáció)
• Sorozatnagyság-költségek (átállítás, anyagmozgatás, beszerzés
mennyiség költségei)
• Készelttartási költségek (tőkeköltség, biztosítás, tárolás, elavulás,
sérülés költségei)
Átváltás (trade-off pl. nagy A szolgáltatási színvonal és
mennyiségű beszerzés
a logisztikai költségek
összefüggései
 A logisztikai szervezetek
• Logisztikai szervezetek fejlődése mint funkcionális egység 3 szakasza
volt:
1. Elszórtan helyezkedik el a szervezetben – főleg marketing,
termelés, pénzügy funkciókhoz kapcsolódott, hatékony rendszer,
de nem jött létre az integráció és koordináció optimális döntések
meghozatalában
2. Részleges integráció – disztribúcióhoz kapcsolódott (szállítás,
rendelés-feldolgozás, késztermék kezelés, tárolás)
3. Integrált – egy szervezeti egységben fedi le az egész logisztikai
folyamatokat
 Logisztikai szolgáltatók
• Logisztikai tevékenység kiszervezik
• Logisztikai szolgáltató vállalat olyan külső szolgáltató, amely a
megbízó vállalat teljes vagy rész logisztikai feladatát – amelyet
hagyományosan szervezeten belül végezné – teljesíti, átvállalja.
• Kihelyezés lehet:
• Egy tevékenység
• Több tevékenység (más-más szolgáltató)
• Több tevékenység (egy szolgáltató – integrált kihelyezés)
• Összes logisztikai tevékenység kihelyezése (egy szolgáltatóhoz)
Logisztikai szolgáltatók
Szolgáltatások kihelyezésének oka:
- Költségcsökkentés
- Minőségnövelés
- Vállalat alapvető tevékenységre koncentrál (ami nem az kiszervezi)
- Csökkentheti a tőkeszükségleteket (raktár, épület, géppark)
- Logisztika komplexszé válás (bonyolult rendszer)
 Logisztikai szolgáltatások csoportosítása
Alapszolgáltatások Érték-hozzáadott szolgáltatások
• Fuvarozás • Készletgazdálkodás
• Fuvarozási szolgáltatások • Komissiózás
• Szállítmányozás • Címkézés, „megjelölés”
• Raktározás • Visszáru és hulladék kezelése
• Információs rendszerek működtetés • (Újra)csomagolás
• Elosztás • Selejt kezelése
• Bizonyos befejező termelési
tevékenységek
• Tanácsadás
Logisztikai szolgáltatók (3)
1. Eszközalapú szolgáltatók (raktár, jármű, konténer),
jellemzően fuvarozó és raktározó cégek
2. Menedzsment alapú szolgáltató (termékáramlási
koordinálja, tudás, információ, menedzsment), jellemzően
szállítmányozók
3. Integrált szolgáltató (eszköz + menendzsment), testre
szabott szolgáltatásokat nyújtanak
Versenyelőny a „Make or buy” koncepcióval
A termék tulajdonosa
 szolgáltatói szervizgarancia,
 minőségellenőrzés,
 naprakész információ beszerzéshez,
Termelés termeléshez,
Értékesítés  igényekhez igazított infrastruktúra,
Fejlesztés  “improduktív” területek
felszabadítása,
 logisztikai költségek pontos
Ellátási kimutatása,
lánc  vezetői értékelő rendszer
 synergia

Hosszútávú
együttműködés Logisztikai
szolgáltató
 Outsourcing hatása a költségrugalmasságra
Árbevétel/költség

Outsourcing hatására a
fix költség egy része
változó költséggé alakul
Alacsonyabb kibocsátás
mellett is javul a
Fix költség 1
nyereségesség

Fix költség 2

Fedezeti Fedezeti
pont 2 pont 1 Kapacitás kihasználtság
 Együttműködés a gyakorlatban
Vagyontárgyak átadása
 Készpénz injekció
 Működő tőke bevonás
Személyzet átadása
 Munkabér csökkenés
 Szakmai érvényesülés
Szolgáltatási színvonal  Garantált minőség
megállapítása  Mérhető teljesítmények (KPI)
Rugalmasság  Árképzés rugalmassága
megállapítása
 Feladatváltozás követés
Legjobb gyakorlat  Technológiai és informatikai
bevezetése lehetőségek maximális kiaknázása
Partnerkapcsolati  Kockázat/eredmény megosztás
modell megalkotása  Együttes területek (pl. ECR koncepció)
 A logisztikai teljesítmény mérése

Belső teljesítménymérés Külső teljesítménymérés

1. Logisztikai költségek 1. Vevői elégedettség
2. Logisztikai kiszolgálási színvonal 2. Benchmarking
3. Termelékenység
4. Eszközök
5. Minőség
• Logisztikai költségek
Általánosan használt logisztikai teljesítménymérés eszköze
(raktározási költség, rendelés-feldolgozás költsége)
• Logisztikai kiszolgálási színvonala
Mennyire felel meg a vevő elvárásainak (készlethiány, időben
történő szállítás, rendelési ciklusidő)
• Termelékenység
Előállított termék/szolgáltatás és erőforrások közötti kapcsolatot
méri (kiszállított mennyiség/munkaerő, rendelések
száma/értékesítési munkatárs)
• Eszközök
Teljesítménymérés és megtérülés mérőeszköze (készletforgási
sebessége, készlettartási költség, megtérülési ráta)
• Minőség
Folyamatorientált mérés, hatékonyságot vizsgálja (hiba előfordulás
gyakorisága, vevő által visszautasított rendelések száma, hiányzó
információ)
KÜLSŐ TELJESÍTMÉNYMÉRÉS
• Vevő elégedettség
Logisztikai szolgáltatás és a vevő elvárt szolgáltatási szintjét
hasonlítják össze
• Benchmarking
A benchmarking termék/szolgáltatás, folyamat összehasonlítása a
legközelebbi versenytárssal, iparággal
City-logisztika – városi
áruszállítás

• Városi áruszállításnak nevezünk minden olyan árutovábbítást,

amelynek kezdő és/vagy végpontjai városban található
• Területei:
1. Lakosság ellátása
2. Termeléssel kapcsolatos ellátások
3. Egyéb szállítások (hulladék, építkezés)
City-logisztika – városi áruszállítás
Városi áruszállítással kapcsolatos problémák:
 Forgalom növekedés
 Rakodás torlódás
 Környezetkárosítás
Cél:
 A szállítási teljesítmény javítása a szállítójárművek jobb
kihasználásával és járattervezés összehangolásával
 A szállítás minőségének javítása ugyanakkor vagy kevesebb
járműszám mellett
 A rendelkezésre álló szállítási idő minél jobb kihasználása