1.

  a. A számvitel fogalma
A számvitel olyan elszámolási és objektív
információs  rendszer, amely a gazdasági
műveleteket (eseményeket):
• megfigyeli,
• méri,
• rendszerezetten feljegyzi.
CÉLJA, FUNKCIÓJA:
• A vagyon kimutatása. Eszközei: a leltár és a
könyvviteli mérleg
• A vagyonváltozás (eredmény) kimutatása.
Eszköze: az eredménykimutatás.

b. A fontosabb gazdasági
műveletcsoportok vázlatos számlaösszefüggései
 Eszközbevonás:
o alapítói tőkeellátás, tőkebevonás: T 1-3 K 411
o hitel felvétele: T 38 K 43-47
 Beruházás, beszerzés:
o T 12-16 K 43-47 /1-3
o T 11 K 43-47 /1-3
o T 17-19 K 43-47 /1-3
o T 2 K 43-47 /1-3
o T 37 K 43-47 /1-3
 Költség, ráfordítás, aktivált saját teljesítmény, árbevétel, bevétel
(összköltség)
o Költség: költségnemek T 51-57 K 43-47 /1-3
o Ráfordítás:
 közvetített szolgáltatások, ELÁBÉ: T 81-83 K 43-47 /1-3
 költségek átvezetése:
 T 81 K 511 anyagjell. ráf.
 T 82 K 54, 56 személyi jell. ráf.
 T 83 K 57 ÉCS
o Aktivált saját teljesítmény:
 növekedése: T 1-3 /43-47 K 58
 csökkenése: T 58 K 1-3 /43-47
o Árbevétel, bevétel: T 1-3 K 9
 Költség, ráfordítás, aktivált saját teljesítmény, árbevétel, bevétel
(forgalmi költség)
o Költség: T 51-57 K 43-47 /1-3
o Aktivált saját teljesítmény bevételezése: T 1-3 /43-47 K 58
o Ráfordítások:
 Közvetett költség átvezetése T 85 K 5
 Szolgáltatás költsége: T 81-84 K 5
 Közvetített szolgáltatások költségei: T 81-84 K 5
 Ráfordítások elszámolása: T 86-87 K 1-3 /43-47
o Árbevétel, bevétel: T 1-3 K 9

csak a vállalkozás vagyonára (mérlegére) hatnak

1. Eszközbevonás
“Eszköz nő, forrás nő”, tehát két számla változik, az egyik eszköz számla nő, másik számla forrásszámla, is ugyan annyival is nő, így
a mérlegfőösszeg is nő.
E (+) = F (+)
Lássunk egy példát!
Anyagvásárlás szállítótól 1.000 Ft értékben.
T (+): 21-22. Anyagok 1.000
K (+): 454. Szállító 1.000

2. Eszközkivonás
“Eszköz csökken, forrás csökken”, tehát két számla változik, az egyik eszköz számla csökken, a másik számla forrásszámla, ugyan
annyival csökken, tehát a mérlegfőösszeg is csökken.
E (-) = F (-)
Lássunk egy példát!
Szállító kiegyenlítése bankból 1.000 Ft értékben.
T: 454. Szállító 1.000
K: 384. Bank 1.000

3. Eszköz körforgás
“Eszköz nő, eszköz csökken”, tehát két számla változik, az egyik eszköz számla nő, a másik számla is eszközszámla, s az csökken:
mérlegfőösszeg nem változik
E (+) = E (-)
Lássunk egy példát!
Anyagvásárlás készpénzért 1000 Ft értékben:
T (+): 21-22. Anyagok 1.000
K (-): 381. Pénztár 1.0000

4. Forrás változás
“Forrás nő, forrás csökken”, tehát két számla változik, az egyik forrás
számla nő, s a másik számla is forrásszámla, s az csökken:
mérlegfőösszeg nem változik
F (+) = F (-)
Lássunk egy példát!
Szállító kiegyenlítése rövid lejáratú hitelből 1.000 Ft értékben.
T (-): 454. Szállító 1.000
K (+): 452. Rövid lejáratú hitel 1.000

ÖSSZETETT GAZDASÁGI MŰVELETEK SZÁMLA ÖSSZEFÜGGÉSEI

a vállalkozás vagyonára (mérlegére) is, és eredményére (eredménykimutatására) is hatnak.
Az eszközök körforgásával egyidejű eszközkivonás esetén az egyik eszköz értéke nagyobb összeggel csökken, mint amennyivel
egy másik eszköz értéke nő. A két összeg közötti különbözet, mint veszteség jelenik meg a mérleg szerinti eredményben. Az
eszközök és források összege a különbözettel csökken.
Az eszközök körforgásával egyidejű eszközbevonás lényege, hogy az egyik eszköz értéke
nagyobb összeggel növekszik, mint amennyivel egy másik eszköz csökken. Az eszközök
összetétele megváltozik, ugyanakkor a mérleg szerinti eredményben nyereség jelenik meg. Az
eszközök és a források összege egyaránt növekszik a két érték közötti különbözettel (nyereséggel).

2.   a. A vállalkozó vagyona. A vagyon csoportosítása, a vagyon kimutatása (a leltár és a mérleg)

 mérleg elmondása!!!
 a vállalkozó vagyona: a vagyon a vállalkozás tulajdonában, kezelésében lévő eszközök együttes értéke.
 a vagyon csoportosításának ismérvei: a vállalkozási tevékenységben betöltött szerepük, eredetük.
 a vagyont: a tevékenységben betöltött szerepük szerint csoportosítva eszközöknek, eredetük szerint
csoportosítva forrásoknak nevezzük.
 vagyon → eszköz=forrás
leltár:
• a leltár olyan jegyzékszerű kimutatás, amely a valóságban meglévő eszközöket és forrásokat  mennyiségben
és értékben,  tételesen (részletesen), ellenőrizhető módon  egy adott időpontra vonatkoztatva mutatja ki.
• a leltár készülhet:  leltározással, vagy  nyilvántartások alapján
• a leltározás módja : mennyiségi felvétel, mérés,  egyeztetés.
a könyvviteli mérleg fogalma:
• a mérleg olyan – kétoldalú, vagy egyoldalú – kimutatás, amely a vállalkozó vagyonát tartalmazza
• a vállalkozási tevékenységben betöltött szerepük szerint csoportosítva: eszközök
• eredetük szerint csoportosítva: források 
• összevontan, pénzértékben, adott időpontban.
A vagyon a vállalkozás alapításához, működéséhez szükséges erőforrások egyedi kombinációja, a vállalkozás rendelkezésére álló
(birtokában levő) anyagi és nem anyagi javak összessége.
● vállalkozás tevékenységében betöltött szerepük szerint: ESZKÖZÖK
 ● eredetük szerint: FORRÁSOK
A vagyont a vállalkozás indításakor a cégtulajdonosok bocsátják rendelkezésre, de igénybe vehetnek külső forrást is, ilyen például
hitel, állami támogatás. A vagyon működés közben a gazdálkodás minőségétől függően gyarapodhat, esetleg fogyhat. Ha a cég
megfelelően gazdálkodik, akkor növelni tudja vagyonát, a nyereséget, vagy annak egy részét fejlesztésre, bővítésre fordíthatja. A
működés során a vagyont folyamatosan nyilvántartjuk, számba vesszük, figyeljük változását. A nyilvántartás és a vagyon
értékének megállapítása az érvényes számviteli törvény, az adótörvények és egyéb jogszabályok alapján történik.

A csoportosítást az áttekinthetőség érdekében a számviteli törvényben meghatározott mérleg bontása szerint végezzük el. Az
egyes csoportok előtti betű és számjel is a mérleg tagolásához igazodik. A mérleg egy konkrét időpontra vonatkozó kimutatás,
amelyben az eszközök, és a források értéke jelenik meg.

Mérleg beszámoló
A mérleg kiegészítése, értékelés az előző évi gazdasági tevékenységéről.
Részei
● maga a mérleg
● szöveges értékelés
● az eredmény kimutatás
● pénz áram(lás) kimutatása, ez a cash-flow, ami a készpénz mozgást tartalmazza
A mérleg két oldala egyensúlyban kell álljon, a két oldalnak mindig meg kell egyeznie. Az egyezőséget a nyereség vagy a veszteség
kimunkálása biztosítja.
A mérleg jellemzői
● Adott időpontra vonatkozik – mérlegforduló napja (dec. 31.)
● Vállalkozás vagyonát két szempontból fejezi ki:
○ Megjelenési forma – eszköz
○ Eredet, származás – forrás
● Teljeskörű, minden vagyontárgyra ki kell terjednie
● Eszközök és források összegének egyezni kell
● Összevont, kötött sorrendben mutatja be az eszközöket és forrásokat
● Mérés módja érték, ezer Ft, kerekítve
● Hitelesítő okmányai: leltár, könyvelés
● A vállalkozás képviseletére jogosult személy köteles aláírni
● Adatok megbízhatóságát, hitelességét a független könyvvizsgáló által végzett vizsgálat és a könyvvizsgálói záradék
alapozza meg
A leltár és a mérleg azonosságai
● Vagyonkimutatás
● Teljeskörű, minden vagyontárgyra kiterjed
● Adott időpontra vonatkozik
● Valódisággal felelős személyeknek alá kell írni
A leltár és a mérleg különbségei
● Mérleg: csak értékben készül, összevontan és kötött sorrendben tartalmazza az eszköz és forrás fajtákat
● Leltár: mennyiségben és értékben készül, teljes részletességgel és kötetlen sorrendben tartalmazza az eszköz és forrás
fajtákat
A leltár fogalma, jellemzői
A vállalkozóknak időközönként meg kell vizsgálni, számolni a vagyonukat. A leltár szerepe a tényleges vagyoni helyzet
megállapítása.A leltár mindig egy meghatározott napra vonatkozik.A leltár olyan tételes, jegyzékszerű kimutatás amely valamely
vállalkozás eszközeit és forrásait egy adott időpontra vonatkozóan a valóságnak megfelelően, mennyiségben vagy értékben
részletesen felsorolja. Az esetleges hiányokat vagy többleteket feltárja és rendezi.Leltár a mérleg alapokmánya, melynek
elkészítését a számviteli törvény írja elő. A könyvek üzleti év végi zárásához a beszámoló készítéséhez a mérleg tételeinek
alátámasztásához olyan letárt kell készíteni és megőrizni amely tételesen ellenőrizhető módon tartalmazza a eszközeit és
forrásait mennyiségben és értékben.
A leltárral szemben támasztott követelmények
● A valóságot tükrözze
● A leltározási körön belül teljes legyen (ha csak részleges a leltár, az ott található valamennyi áru szerepeljen rajta)
● Megfelelően dokumentált legyen
● Szervezett legyen
 b. A számviteli politika
 a számviteli törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján ki kell alakítani és írásba kell foglalni
a gazdálkodó adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő, a törvény végrehajtásának módszereit,
eszközeit meghatározó számviteli politikát. 
 az újonnan alakuló gazdálkodó a számviteli politikát a megalakulás időpontjától számított 90 napon belül
köteles elkészíteni.  
 törvénymódosítás esetén a változásokat, annak hatálybalépését követően 90 napon belül kell a számviteli
politikán keresztül vezetni.  
 a számviteli politika elkészítéséért, módosításáért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy felelős
 tartalma: a számviteli politikában írásban rögzíteni kell – többek között – azokat a gazdálkodóra jellemző
szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás,
értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek. nem lényegesnek, nem jelentősnek. továbbá
meghatározza azt, hogy a törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket, milyen
feltételek esetén alkalmazza, az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni. 
 keretében el kell készíteni:
 a leltárkészítési és leltározási szabályzatot,
 az értékelési szabályzatot,
 az önköltségszámítási szabályzatot,*
 a pénzkezelési szabályzatot.
* elkészítése csak a számviteli törvényben leírt esetben kötelező.
I. A GAZDÁLKODÁSRA JELLEMZŐ SZABÁLYOK, ELŐÍRÁSOK ÉS MÓDSZEREK
1. Általános jellemzés 7. A kiegészítő melléklet tartalma
 A beszámolási kötelezettség módja 8. Az üzleti jelentés tartalma
 A könyvvezetés módja II. A SZABÁLYZATOK ÖSSZEÁLLÍTÁSA
 A kettős könyvviteli rendszer jellemzése 1. Leltárkészítési és leltározási szabályzat
 A vezetői információs rendszer 2. Az eszközök és források értékelési szabályzata
 A mérleg felépítése 3. Pénzkezelési szabályzat
 Az eredménykimutatás felépítése 4. Az önköltségszámítás rendjének szabályozása
 A folyamatba épített ellenőrzés III. NEM KÖTELEZŐEN ELŐÍRT SZABÁLYZATOK
2. Az eszközök minősítése 1. Bizonylat szabályzat
3. Az értékelés, az értékvesztés, és annak visszaírása 2. Irattározási szabályzat
4. Az amortizációs politika 3. Beruházási szabályzat
5. Az időbeli elhatárolások köre 4. Selejtezési szabályzat, stb.
6. A céltartalék képzés szabályai
SZÁMVITELI TÖRVÉNYBEN RÖGZÍTETT alapelvek, értékelési előírásokalapján ki kell alakítani és írásba kell foglalni a gazdálkodó
adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő, törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó számviteli
politikát.
szabályzatai:
● leltár
● eszköz-forrás ért. szabályzata
● pénzkezelés
● önköltség számítás
vázlata:
● általános jellemzés
● eszk. minősítése
● értékelés, értékvesztés
● amortizáció
● időbeli elhatárolás
● céltartalékképzés
● kiegészítő melléklet
● üzleti elemzés.
Újonnan alakuló vállalat 90 napon belül köteles elkészíteni, törvénymódosításokat, annak hatálybalépését követő 90 napon belül
kell belevezetni. Elkészítéséért, módosításáért a gazdálkodó szervezet képviseletére jogosult személy felelős. A SZÁMVITELI
POLITIKÁTÓL ELTÉRNI CSAK ANNAK MÓDOSÍTÁSÁNAK ELFOGADÁSA UTÁN LEHET.

3.   a. A számviteli munka szakaszai. A bizonylat fogalma

• a számvitel, olyan elszámolási és információs rendszer, amely a gazdasági eseményeket - megfigyeli, - méri
és - rendszerezetten feljegyzi.  
• a számvitel célja a - vagyon és a - vagyonváltozás kimutatása 
• az alapításkor, illetve az üzleti év első napján a vagyont a nyitó mérleg és a leltár tartalmazza.
• a számviteli munka során a nyitó mérlegben kimutatott vagyon változását jegyzik fel. 
 • a vagyon változását a gazdasági események idézik elő. 
• a vagyon változását a számvitel a könyvviteli számlákon jegyzi fel. ezért a számviteli munka első szakasza: -
a számlák megnyitása a mérleg alapján és - a gazdasági események elsődleges feljegyzése a bizonylatokon.
• a számviteli munka szakaszai a nyitómérlegtől és a gazdasági eseményektől az üzleti év végén készítendő
mérlegig, illetve beszámolóig vezet
a számviteli bizonylat fogalma:
• tömören– számviteli bizonylatnak minősül a
gazdasági esemény elsődleges, hitelt érdemlő
feljegyzése.
• a számviteli törvény megfogalmazása szerint–
számviteli bizonylat minden olyan a -gazdálkodó
által készített, illetve a - gazdálkodóval üzleti
vagy egyéb kapcsolatban álló természetes
személy vagy más gazdálkodó által készített
okmány (számla, számlát helyettesítő okmány,
szerződés, megállapodás, kimutatás,
hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi
rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat) -
függetlenül annak nyomdai vagy egyéb
előállítási módjától -, amelyet a - gazdasági
esemény számviteli nyilvántartása céljára
készítettek, és amely - rendelkezik a számviteli
törvényben meghatározott általános alaki és tartalmi kellékekkel. 

Nyilvántartás: Bizonylatok alapján, általában mennyiségi mértékegységben vezetett elsődleges kimutatás.

• Gyakorlatban vezetett nyilvántartások: műhelynapló, raktárkönyv, tejkönyv, állat nyilvántartási könyv, munkalap-
összesítő
• Analitikus (részletező) nyilvántartás: Bizonylatok alapján mennyiségben és értékben vezetett részletező nyilvántartás.
• Analitikus könyvelés területei:
o  tárgyi eszközök és immateriális javak analitikus könyvelése
o  készletek analitikus könyvelése
o  munkabér analitikus könyvelése
o  vevők szállítók analitikus könyvelése
• Szintetikus nyilvántartás: A főkönyvi könyvelés csak értékben rögzíti az adatokat.
• Beszámoló:
o  A beszámoló része a mérleg, az eredménykimutatás és a kiegészítő melléklet
o  Az üzleti jelentés nem része a beszámolónak, annak ellenére, hogy a beszámolóval egyidejűleg kell készíteni
o  A legfontosabb szempont, hogy a kiegészítő melléklet olyan információkat adjon a mérleg és az
eredménykimutatás adatain túlmenően, hogy ily módon az éves
o beszámoló egésze megbízható és valós képet mutasson a tulajdonosok, befektetők számára.

b. Az általános forgalmi adó a számvitelben

• Az áfa mértéke: 27%, 18% (élelmiszerek), 5%, 0% (áfamentes, oktatás, pénzügyi szolgáltatás, biztosítás).
• Előzetesen felszámított ÁFA (466): Beszerzés esetén könyvelünk rá. Egy államkasszával szembeni követelést testesít
meg. 
• Fizetendő ÁFA (467): Az államkasszával szembeni kötelezettségek testesít meg. Jellemzően eladásnál könyvelünk erre a
számlára. Az ÁFA-t legtöbbször a vásárló fizeti meg, a vállalkozás pedig befizeti az államkasszába. 
• ÁFA pénzügyi elszámolása számla (468): A záráskor összevezetjük a 466 és 467 számlák egyenlegét és megnézzük a
számla végértékét. Amennyiben követel egyenlege van, úgy fizetési kötelezettségünk van az állam felé, ha tartozik
egyenlege van, akkor követelésünk van az állammal szemben. 

Az áfa-t a számvitelben is figyelemmel kell kísérni, érvényre kell juttatni a közgazdaságilag semleges jellegét azáltal, hogy
(általában) - nem jelenik meg az eszközök értékében, ezáltal - nem jelenik meg a költségek, ráfordítások között, - nem része az
értékesített termékek, szolgáltatások árbevételének, - ezáltal nem része az eredménynek sem.

Az áfa adónem tekintetében az adótörvények előírják, hogy mind az előzetes, mint a fizetendő áfa összegét egymástól elkülönítve
kell nyilvántartani. A főkönyvi könyvelésben ezért elkülönítjük az előzetesen felszámított és a fizetendő áfa-t, valamint külön
mutatjuk ki az állammal szembeni pénzügyi elszámolást is, ami azt jelenti, hogy legkevesebb 3 főkönyvi számlát kell használni
ezen adónem könyvviteli elszámolásához. A három számla összevont egyenlege az aktuális befizetendő (vagy éppen
visszaigényelhető) adó összegét mutatja. (468)
Az állammal elszámolandó adó összegét az elszámolandó adó összeg nagyságától függően havonta, negyedévente vagy évente
kell megállapítani, bevallani és a törvényben előírt határidőig az adóhatósággal rendezni.

4.   a. A gazdasági műveletek és hatásuk a vagyonra

• a gazdasági művelet a gazdasági folyamat egy mozzanata,
eleme.
• a gazdasági műveletek számokban történő mérését nevezik
számviteli mérésmódnak
• a számvitelben azt mérik, hogy a gazdasági művelet hatására,
hogyan változik a vállalkozó vagyona.
• a gazdasági művelet hatásának mérésére alkalmazható
- a mennyiség szerinti mérésmód (tömeg, térfogat,terület stb.)
- a pénzbeni mérésmód.
• a számvitelben ez utóbbi az általános, mert ezzel a különböző

gazdasági események közösnevezőre

hozhatók.
• a gazdasági műveletek hatása a vagyonra:
• a vállalkozó induló vagyona a mérlegben kerül
kimutatásra.
• a gazdasági műveletek (események) sokfélék,
de
- közvetlenül, vagy
- közvetetten (az eredménykimutatáson
keresztül) mindig hatással vannak a vagyonra
(a mérlegre).
• a vagyont
- növelik, vagy
- csökkentik, vagy
- az eszközök, vagy
- a források szerkezetét változtatják meg.
• a gazdasági műveleteket a mérlegre gyakorolt hatásuk alapján
- négy alaptípus és
- két összetett típus
• valamelyikébe be lehet sorolni.
• Eszközök bevonása : nő az eszköz, nő a forrás, nő a
vagyon
• Eszközök kivonása : csökken az eszköz, csökken a
forrás, csökken a vagyon
• Eszközök körfogása : az egyik enköz nő, a másik
eszköz csökken, a forrás és a vagyon összege
változatlan
• Források változása : eszköz változatlan, a forrás
összetétele változik, összes vagyon változatlan
• Az eszközök körfogásával egyidejű eszközbevonás :
egy eszköz csökken, egy másik eszköz nagyobb
mértékben nő, a többlettek a forrás nő, az összes
vagyon (eszköz és fonás is) a többlettel nő →
NYERESÉG
• Az eszközök körfogásával egyidejű eszközkivonás:
Egyik eszköz csökken, a másik enhöz etttől Kisebb
mértékben nő, fonás csökken, összes vagyon ( eszköz és forrás is) csökken → VESZTESÉG

b. A bizonylatok csoportosítása. A bizonylat általános alaki és tartalmi kellékei

a bizonylat általános alaki és tartalmi kellékei
 a bizonylat megnevezése és sorszáma, vagy egyéb más azonosítója.  
 a bizonylatot kiállító gazdálkodó (ezen belül szervezeti egység) megnevezése.  
  a gazdasági műveletet elrendelő személy, vagy szervezet megjelölése, - az utalványozó, és a - rendelkezés végrehajtását
igazoló személy, valamint az - ellenőr aláírása. a készletmozgások bizonylatain és a pénzkezelési bizonylatokon az átvevő,
az ellennyugtákon a befizető aláírása.
 a bizonylat kiállításának időpontja. kivételesen annak az időszaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat adatai
vonatkoznak. 
 a gazdasági művelet tartalmának leírása, vagy megjelölése, a gazdasági művelet okozta változások mennyiségi, minőségi
és értékbeni adatai.
 a külső bizonylat esetében a bizonylatnak tartalmazni kell többek között: - a kiállító gazdálkodó nevét, - címét stb.
 összesítő bizonylatokon rögzíteni kell az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körét, valamint az időszakot, amire az
összesítés vonatkozik.
 a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra való hivatkozás.  
 a könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés időpontja, igazolása.  
 továbbá minden olyan adat, amelyet jogszabály előír

a bizonylatok csoportosítása
• tevékenységi körök szerint: - a befektetett eszközök bizonylatai, - a készletek bizonylatai, - az állattartás bizonylatai, - a
munka- és munkabér-elszámolás bizonylatai, - a pénzügyi elszámolások bizonylatai, - a termeléssel kapcsolatos
bizonylatok, - az értékesítéssel kapcsolatos bizonylatok, - a leltározás bizonylatai, - az ügyviteli, pénzforgalmi, könyvelési
bizonylatok
• keletkezési helyük szerint: - belső bizonylatok, - külső bizonylatok.
• jellegük szerint: - elsődleges vagy alap, - másodlagos, - összesítő bizonylatok. 
• tartalmuk szerint: - egyszerű, - összetett bizonylatok.

5.   a. A számviteli rendszer célja és feladatai. A számvitel szabályozásának tartalma és formája.

a számviteli rendszer célja és feladata:
a gazdaság szereplőinek (külső és belső) információkkal való ellátása, a múlt automatikus ellenőrzés melletti dokumentálása a
jelen és a jövő céljaira 
 a gazdaság szereplői (érdekhordozók): tulajdonosok (tényleges és potenciális befektetők), hitelezők, menedzserek,
partner vállalkozások (vevők, szállítók), kincstár, munkavállalók, egyéb (kormány, szakszervezet stb.) 
 az érdekhordozók információ igénye: az érdekhordozók döntéseit megalapozó információk, realizált (felosztható)
nyereség, saját tőke alakulása és hatékonysága, tőke szerkezete, a pénzügyi helyzet stb.
 az érdekütközések feloldása: az érdekhordozói érdekütközéseket figyelembe vevő és feloldó szabályozás szakmai
szervezetekre építve
a számvitel szabályozásának tartalma és formája
1. a szabályozás célja: érdekhordozói érdek érvényesítés az érdekhordozói érdekütközések feloldásával. 
2. a szabályozás filozófiája: - a valóság közelítése a valós – igaz, tárgyilagos, szabályos – őszinte, igaz – pontos – teljes képkialakítás
útján. 
3. a szabályozás alapja: szakmai szervezetek által kidolgozott és társadalmilag is elfogadott alapelvek. 
4. a szabályozás módja, formája és jellege: törvények (nem számviteli törvény) és szakmai szervezetek által kialakított standardok
útján.
5. a szabályozás terjedelme és mélysége az éves beszámolóra irányul és annak részeit szabályozza tartalmi és formai
szempontból 
6. a szabályozás előkészítése: erős, állandó szakmai szervezetek, vagy erre a célra létrehozott bizottságok útján, érdekhordozói
kontrollal. 
7. a szabályozás végrehajtásának követelményei: választási lehetőségek, az üzleti szemlélet érvényesítése. 
8. a szabályozás betartásának ellenőrzése: értéktőzsdén, könyvszakértőkön és részben adóellenőrzésen keresztül. 

b. A könyvviteli számlák csoportosítása

6.   a. Az eredménykimutatás módjai
vagyon: A vállalkozó tulajdonában, kezelésében lévő eszközök együttes értéke* (*egy időpontban pl az üzleti év végén)
CSOPORTOSÍTÁSA
• Saját vagyon
• Idegen vagyon (kötelezettség)
Saját vagyon (saját tőke)=Vagyon - Kötelezettség
Eredmény: A saját vagyon változásának összege** (**
egy id   őszak alatt pl egy üzleti évben)CSOPORTOSÍTÁSA
• Nyereség
• Veszteség
Nyereség: A saját vagyon növekedése.
Veszteség: A saját vagyon csökkenése.
• az eredmény fajtái(minden adat azonos
időszakra vonatkozik.)
• ,,számított eredmény"= termelési érték –
termelési költség.
• termelési érték: az előállított eszközök és a
teljesített szolgáltatások piaci áron számított
értéke.
• termelési költség: a felhasznált élő és holt
munka pénzben kifejezett értéke.
• realizált eredmény =bevétel – az értékesített eszközök (szolgáltatások) költsége, ráfordítások.
• pénzügyileg is realizált eredmény =pénzügyileg is realizált bevétel (befolyt pénzbevétel) – az értékesített eszközök
(szolgáltatások) költsége, ráfordítások.
a bevételek csoportosítása
• árbevétel: értékesített készletek és szolgáltatások ellenértéke. készpénzben kifizetett, vagy a vevő által elfogadott, áfa-t
nem tartalmazó összeg.
 • pénzügyi műveletek  bevétele: a pénzügyi műveletekből származó bevétel. kapott osztalék, árfolyamnyereség, kapott
kamat stb.
• egyéb bevétel: az árbevétel részét nem képező bevételek, amelyek
• a rendszeres tevékenység során keletkeznek,
• nem minősülnek pénzügyi bevételnek.
az eredménykimutatás módja
• összköltség eljárással
• forgalmi költség eljárással
forgalmi költséges eljárás összköltség eljárás
 Az értékesítés bevételeit állítjuk szembe az értékesített  A tárgyévben felhasznált összes erőforrás pénzben kifejezett
termékek, szolgáltatások költségeivel értékét mutatja
 Hangsúlyt az értékesítéshez kapcsolódó költségekre helyezi  A költségeket költségnemekre bontja
 Termelő vállalatok használják  Általában kereskedelmi, szolgáltatási tevékenységnél
használt

i. értékesítés nettó árbevétele i. értékesítés nettó árbevétele

ii. értékesítés közvetlen költségei ii. aktivált saját teljesítmények értéke
iii. értékesítés bruttó eredménye iii. egyéb bevételek
iv. értékesítés közvetett költségei iv. anyagjellegű ráfordítások
v. egyéb bevételek v. személyi jellegű ráfordítások
vi. egyéb ráfordítások vi. értékcsökkenési leírás
a. üzemi (üzleti) tevékenység eredménye vii. egyéb ráfordítások
vii. pénzügyi műveletek bevételei a. üzemi (üzleti) tevékenység eredménye
viii. pénzügyi műveletek ráfordításai viii. pénzügyi műveletek bevételei
b. pénzügyi műveletek eredményei ix. pénzügyi műveletek ráfordításai
c. adózás előtti eredmény b. pénzügyi műveletek eredménye
ix. adófizetési kötelezettség c. adózás előtti eredmény
d. adózott eredmény x. adófizetési kötelezettség
d. adózott eredmény
Az eredménykimutatás fogalma: A vállalkozó tárgyévi adózott eredményének levezetését, illetve az eredmény keletkezésére,
módosítására ható főbb tényezőket tartalmazza.
Jellemzői:
 számviteli okmány
 üzleti évre vonatkozik (dinamikus)
 bevételeket és ráfordításokat tartalmaz
 előírt struktúrában készül
 kategóriákra bontja az eredményt
 számviteli alapelvekre épül
 a kimutatott adózott eredmény megegyezik az eszközök és források különbözeteként számított adózott eredménnyel

b. a bizonylati és az utalványozási elv

tömören: a számviteli bizonylat a gazdasági esemény elsődleges, hitelt érdemlő feljegyzése.
A számviteli törvény szerint a számviteli bizonylat olyan, a gazdálkodó által készített, vagy a
gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy által készített
okmány, amely a gazdasági események számviteli elszámolása céljára készült, és amely
rendelkezik a számviteli törvényben meghatározott alaki és tartalmi kellékekkel.

a bizonylati elv lényege:

-minden gazdasági eseményről bizonylatot kell kiállítani,
-minden bizonylaton szereplő gazdasági eseményt el kell könyvelni,
-könyvelni csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad

a számviteli törvény megfogalmazása szerint részletesen:

–minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát, vagy összetételét
megváltoztatják bizonylatot kell kiállítani (készíteni).
-- a gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell.
-- a számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni.

a szabályszerű bizonylat követelménye

szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági eseményre vonatkozóan a - könyvvitelben rögzítendő és a - más
jogszabályban előírt adatokat a -- valóságnak megfelelően, -- hiánytalanul tartalmazza,megfelel a bizonylat általános alaki és
tartalmi követelményeinek is,és amelyet – hiba esetén – előírásszerűen javítottak.

A bizonylat általános alaki és tartalmi feltételei:

 Bizonylat megnevezés és sorszám (vagy egyéb azonosító).
 A bizonylatkiállító gazdálkodó megnevezése.
 A gazdasági műveletet elrendelő személy vagy szervezet megjelölése: utalványozó, rendelkezés végrehajtását igazoló
személy, valamint az ellenőr aláírása.
 Készletmozgások bizonylatain az átvevő, ellennyugtákon a befizető aláírása
 A gazdasági művelet tartalmának leírása.
 A gazdasági művelet okozta változások mennyiségi, minőségi és értékbeli adatai.
 Külső bizonylat esetében tartalmaznia kell a kibocsátó nevét, címét, stb.
 Összesítő bizonylaton rögzíteni kell az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körét, valamint az időszakot, amire az
összesítés vonatkozik.
 Az érintett könyvviteli számlákra való hivatkozást.
 A nyilvántartásban történő rögzítés időpontja.
 Továbbá minden olyan adat, amit a jogszabály előír.

utalványozási elv
az utalványozási elv azt jelenti, hogy a gazdasági események egy részét (pl. az eszközök átadását, a pénz kifizetését,
munkavégzést) csak előzetesen írásban rögzített engedély alapján szabad végrehajtani.

7. a. Az eredménykategóriák
Az összköltség eljárással készített EK jellemzői:
● az 5. számlaosztály számlái alapján állítható össze,
● tárgyévet terhelő költségeket és ráfordításokat veszi számba,
● a hozamok kimutatásánál meghatározó a tárgyévi termelési teljesítmények
meghatározása, nemcsak az értékesítési teljesítményt veszi figyelembe a hozam
meghatározás során,
● a költségszámlák a gazdálkodó belső igényeinek megfelelően tetszés szerint
bonthatóak tovább,
● alkalmas az egyes időszakok költség, ráfordítás és hozam alakulásának elemzésére,
● nem alkalmas a gazdálkodó által végzett tevékenységek jövedelmezőségének elemzésére.
A forgalmi költség eljárással készített EK jellemzői:
● a hozamok kimutatásánál meghatározó a tárgyévi értékesítési teljesítmények figyelembevétele,
● az értékesítés költségeit és ráfordításait veszi számításba,
● a költségeket az értékesítéshez kapcsolódó közvetlen költségek és közvetett költségek bontásban mutatja be,
● lehetőséget biztosít a résztevékenységek jövedelmezőségének részletes elemzésére,
● a közvetett költségeket főbb funkciók szerint részletezi,
● a struktúrájánál fogva hatékonyabban szolgálja a gazdálkodónak a számvitellel szemben támasztott információs igényeit
(költséggazdálkodás, önköltségszámítás és belső önelszámolás).
Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye:
○ ide tartoznak a gazdálkodó által végzett termelő, szolgáltatási, egyéb tevékenységek árbevételei, költségei,
valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó, kiegészítő jellegű tevékenységek és műveletek ráfordításai és
bevételei függetlenül attól, hogy ezek belföldi vagy exportértékesítéshez kapcsolódnak,
○ összköltség eljárás: az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, az eszközök között állományba
vett saját teljesítmények értékének, az egyéb bevételeknek, valamint az üzleti évben elszámolt anyagjellegű
ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás és egyéb ráfordítások együttes összegének
különbözete,
○ forgalmi költség eljárás: az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének és az értékesítés közvetlen
költségei, az értékesítés közvetett költségei különbözetének, valamint az egyéb bevételek és az egyéb
ráfordítások különbözetének összevont értéke.
Pénzügyi műveletek eredménye:
○ a gazdálkodó tulajdonában levő, tartós és hosszú távon befektetett pénzügyi eszközök ráfordításai és bevételei,
illetve ezen befektetések leírásával kapcsolatos veszteségek,
 ○ a gazdálkodó tulajdonában levő hosszú és rövid lejáratú értékpapírok eredménye, ráfordításai és bevételei
valamint ezen értékpapírok leírásával kapcsolatos veszteségek,
○ a tartós és forgatási célú értékpapírok árfolyamváltozásaiból eredő különbözetek,
○ a nyújtott, illetve felvett rövid és hosszú lejáratú hitelek, kölcsönök után kapott, illetve fizetett kamatok,
○ különféle bankszámlákon lekötött, vagy átmeneti jelleggel elhelyezett likvid pénzeszközök után kapott kamatok,
○ a befektetett pénzügyi eszközökkel kapcsolatos értékvesztések és visszaírt értékvesztések,
○ a devizás eszközök és források deviza árfolyamváltozásokból eredő realizált és nem realizált árfolyam-
különbözetei.
Adózás előtti eredmény: a szokásos vállalkozási eredmény és a rendkívüli eredmény együttes összege. Ez az eredmény képezi az
adózás alapjául szolgáló eredmény kiindulási alapját. Ezt az eredményt kell a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvényben
meghatározott adóalapot növelő és csökkentő tételekkel korrigálni.
Adózott eredmény: adózás előtti eredmény csökkentve a gazdálkodó adófizetési kötelezettségével. Az adózott eredmény terhére
csak az alapítóknak, tulajdonosoknak járó osztalék, részesedés, kamatozó részvény utáni kamat számolható el. Amennyiben az
adózott eredmény nem nyújt fedezetet a kifizetni szándékozott osztalékra, részesedésre, a kamatozó részvény kamatára és az
eredménytartalék pozitív összegű, akkor az eredménytartalékból annak pozitív összegéig ki lehet egészíteni az adózott
eredményt.
Mérleg szerinti eredmény: olyan adózás utáni eredmény, amelyet a mérleggel lezárt év után kifizetett, a tulajdonosoknak járó
osztalék-, részesedésfizetéshez, kamatozó részvény kamatának kifizetéséhez igénybe vett eredménytartalékkal növeltek. A MSZE
már teljes egészében a gazdálkodó rendelkezésére áll, saját tőkéjének részét képezi, azaz megjelenik a tárgyévi mérleg forrás
oldalán a saját tőke mérleg szerinti eredmény sorában.

b. Könyvviteli zárlati teendők

Egy-egy naptári időszak (hónap, negyedév, év) végén a - folyamatos könyvelés teljessé és ellenőrizhetőbbé tétele érdekében
végzett kiegészítő, helyesbítő, egyeztető, összesítő könyvelési munka és év végén a - számlák technikai lezárása.
AZ ÉVES ZÁRLAT CÉLJA: A könyvviteli számlák tartalmi teljességének biztosítása, olyan FŐKÖNYVI KIVONAT elkészítése, melynek
adataira támaszkodva az éves BESZÁMOLÓ: mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet összeállítható.

Könyvviteli zárlat: az a tevékenység, amellyel a tárgyidőszak könyvviteli elszámolását befejezik, és amelynek során a könyvviteli
adatokat a beszámoltatásra előkészítik. Egy-egy naptári időszak végén a folyamatos könyvelés teljessé és
ellenőrizhetőbbé tétele érdekében végzett kiegészítő, helyesbítő, egyeztető, összesítő könyvelési munka és év végén
a számlák technikai lezárása
Célja:
·       a beszámolóhoz szükséges adatok biztosítása,
·       a főkönyvi számlák adattartalmának teljessé, ellenőrzötté tétele.
Elvégzendő feladatok:
·       rendezőtételek könyvelése,
·       könyvelés helyességének ellenőrzése,
·       záró tételek megszerkesztése.
Rendezőtételek:
·       azok a tételek, amelyeket a hónap, negyedév folyamán csak analitikus nyilvántartásban könyvelnek, a főkönyvi
könyvelésben csak feladás alapján kerülnek elszámolásra (pl. készletmozgások)
·       olyan gazdasági események, amelyeket csak egy-egy időszak végén lehet elkönyvelni (pl. bérfeladás, écs.)
·       időbeli elhatárolások elszámolása.
Könyvelés helyességének ellenőrzése:
·       főkönyvi kivonat készítése
Főkönyvi kivonat: a megnyitott főkönyvi számlák adatállományából készített összesítő kimutatás.
o   az időszak során megnyitott valamennyi főkönyvi számla adatállományát bele kell vezetni
o   az ellenőrzés eszköze, segítségével feltárhatók a téves könyvelések.
·       főkönyvi számlák adatainak egyeztetése az analitikus nyilvántartásokkal.
A beszámoló készítése 2 fázisban zajlik:
1. a tárgyidőszak gazdasági eseményeinek ellenőrzése, összesítése, amiből elkészül a főkönyvi kivonat. Ezután következnek
a rendező tételek, pl.:
o   leltári különbözet elszámolása
o   nem folyamatosan vezetett készletszámlák esetén a záró készlet állományba vétele
o   záró befejezetlen termelés állományba vétele
o   időbeli elhatárolások elszámolása.
2. el kell könyvelni azokat a gazdasági eseményeket, amelyek a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés napja között válnak
ismertté, de az előző üzleti évre vonatkoznak, pl.:
 o   értékvesztések, értékhelyesbítések elszámolása
o   terven felüli écs. elszámolása
o   időbeli elhatárolások elszámolása
o   behajthatatlan követelések elszámolása
o   eredményszámlák rendezése
o   eszköz és forrás számlák zárása.
Záró tételek megszerkesztése:
ÖSSZKTG. ELJÁRÁSSAL FORGALMI KÖLTSÉG ELJÁRÁSSAL (nem biztos, hogy kell)
1. 5-ösből 8-asba a költségeket: 1. Értékesítés közvetlen költségeinek átvezetése: T81-84 K59
AJR: T81 K59 2. Értékesítés közvetett költségeinek átvezetése: T85 K59
SZJR: T82 K59 3. Év végén a 8-as és 9-es számlák egyenlegét át kell vezetni
Écs: T83 K59 a 493-ra – eredményszámlák zárása
2. A 8-as, 9-es, 58-as számlákat át kell vezetni a 493-ra – Értékesítés árbevétele: T91-94 K493
eredményszámlák zárása Belföldi értékesítés ktg-i: T493 K81-82
T493 K8 Exportértékesítés ktg-i: T493 K83-84
T9 K493 Értékesítés közvetett ktg-i: T493 K85
T581/582 K493 Egyéb bevételek: T96 K493
T581 K493 Egyéb ráfordítások: T493 K86
Ekkor a 493 az adózás előtti eredményt mutatja. Pénzügyi műveletek bevételei: T97 K493
Eredményelszámolás: Pénzügyi műveletek ráfordításai: T493 K87
3. TAO elszámolás: T891 K45-47 A 493-as számla most az adózás előtti eredményt mutatja.
4. TAO átvezetése: T493 T891 Innentől ugyanaz!
5. Adózott eredmény átvezetése:
o   nyereség esetén: T493 K419
o   veszteség esetén: T419 K493
6. Költség számlák zárása:
AJR: T59 K51-53
SZJ: T59 K54-56
Écs: T59 K571
7. Eszköz számlák zárása: T492 K1-3
8. Forrás számlák zárása: T4 K492

8.   a. a számviteli alapelvek
nevesített alapelvek:
1. vállalkozás folytatásának elve, 
• a gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét.
• nem várható a működés beszüntetése, vagy
• jelentős csökkenése
2. teljesség elve, 
• könyvelni kell minden gazdasági eseményt amelynek -az eszközökre -a forrásokra és - a lezárt időszak
eredményére gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni
• ideértve a kettős könyvvitelt vezetőknél azokat a gazdasági eseményeket, amelyek az adott üzleti évre
vonatkoznak, a lezárt üzleti év gazdasági eseményeiből erednek, a fordulónap után, de a mérleg elkészítése
előtt ismertté váltak.
3. valódiság elve, 
a könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak,
bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. értékelésüknek meg kell felelniük a
számviteli törvényben előírt értékelési elveknek, eljárásoknak.  
4. világosság elve, 
a könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, érthető, a számviteli törvénynek megfelelően rendezett
formában kell elkészíni
5. következetesség elve, 
a beszámoló tartalma és formája, az azt alátámasztó könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az
összehasonlíthatóságot biztosítani kell.
6. folytonosság elve, 
• az üzleti év nyitó adatainak meg kell egyezniük az előző üzleti év megfelelő záró adataival
• az egymást követő években – az eszközök és források értékelése, – az eredmény számbavétele csak a
számviteli törvényben meghatározott szabályok szerint változha
7. összemérés elve, 
• az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítésének elismert
bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi
teljesítéstől.
• a bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag
felmerültek.
8. óvatosság elve, 
• nem lehet eredményt kimutatni, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan
• a tárgyévi eredmény meghatározása során az elszámolásával, a képzésével kell figyelembe venni az előre
látható kockázatot, a feltételezhető veszteséget akkor is, ha az a mérlegkészítés időszakában vált ismertté. 
• az értékcsökkenéseket, az értékvesztéseket és a céltartalékokat el kell számolni függetlenül attól, hogy az
üzleti év eredménye nyereség vagy veszteség.
9. bruttó elszámolás elve,
• a bevételek és a költségek (ráfordítások) illetve
• a követelések és a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el
10. egyedi értékelés elve, 
• a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során az eszközöket és a kötelezettségeket egyedileg kell -
rögzíteni és – értékelni
• az egyedi értékelés elve: a beszámoló elkészítése során ez az elv a számviteli törvényben meghatározott
esetekben sajátosan érvényesülhet. 
11. időbeli elhatárolás elve, 
az olyan gazdasági események kihatását, amelyek két vagy több üzleti évet (elszámolási időszakot) is
érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az alapul
szolgáló időszak megoszlik az elszámolási időszakok között. 
12. tartalom elsődlegessége a formával szemben elve, 
a beszámolóban, a könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági
tartalmuknak megfelelően – a számviteli törvény alapelveihez, előírásaihoz igazodóan – kell bemutatni,
elszámolni.
13. lényegesség elve, 
a beszámoló szempontjából lényegesnek minősül minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves
bemutatása befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit.
14. költség-haszon összevetésének elve
a beszámolóban nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága (hasznossága) álljon arányban az
információ előállításának költségeivel.
nem nevesített alapelvek:
1. hasznosíthatóság elve, 
a hasznosíthatóság elve akkor érvényesül, ha a
beszámoló olyan adatokat tartalmaz, amelyek o jól
hasznosíthatók és az információk időben állnak
rendelkezésre.
2. semlegesség elve, 
a semlegesség elve akkor érvényesül, ha a
beszámoló összeállításánál sem előítélet, sem
elfogultság nem befolyásolja az információk
tartalmát.
3. időszerűség elve.
az időszerűség elve akkor érvényesül, ha az
információ még a döntés előtt eljut a
felhasználóhoz. ezzel biztosítja a hasznosíthatóság
elvének az érvényesülését.

b. A tárgyi eszközök fogalma, csoportosítása

TE: Olyan tárgyiasult (dologi) eszközök, amelyek a vállalkozási közvetlenül tevékenységet közvetetten, tartósan vagy szolgálják,
függetlenül attól hogy üizembe helyezésre kerültek-e vagy sem.
• Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok: föld és a kapcsolódó anyagi eszközök telek, telekrész, ültetvény, erdő,
építmény
• Műszaki berendezések, gépek, járművek: azok az eszközök, amelyek tartósan, közvetlenül szolgálják a vállalkozási
tevékenységet. műszerek, termelő gépek, szerszámok
• Egyéb berendezések, felszerelések, járművek: azok az eszközök, amelyek tartósan, de csak közvetetten szolgálják a vállalkozási
tevékenységet. irodai, igazgatási berendezések
• Tenyészállatok: azok az állatok, amelyek a tenyésztés, tartás során leválasztható terméket termelnek,
és ezek értékesítése biztosítja a tartási költségek megtérülését függetlenül attól, hogy meddig szolgálják a vállalkozási
tevékenységet
• Beruházások, felújítások: az üzembe helyezett, rendeltetés szerűén használatba nem vett tárgyi eszközök
bekerülési értéke, továbbá a már használatba vett tárgyi eszközökön végzett felújítások még nem aktivált bekerülési értéke
• Beruházásra adott előlegek: a beruházási szállítónak ilyen címen átutalt összeg
• Tárgyi eszközök értékhelyesbítése: a piaci érték és a könyv szerinti érték közötti különbözet

9.   a. a könyvvezetés (könyvvitel) fogalma. a könyvviteli számla levezetése a mérlegből.

könyvvezetés (könyvvitel) az a tevékenység, amelynek keretében a gazdálkodó a tevékenysége során felmerülő -
vagyonra, - jövedelemre ható gazdasági eseményekről (a számviteli törvényben rögzített szabályok szerint) - zárt
rendszerben, - folyamatosan nyilvántartást vezet, és azt az üzleti év végén lezárja

könyvvezetési rendszerek fogalma:

 kettős könyvvitel: valamennyi gazdasági esemény (művelet) feljegyzése zárt rendszerbe
 egyszeres könyvvitel: csak a pénzmozgással járó gazdasági műveletek feljegyzése zárt rendszerben
 bevételekről vezetett nyilvántartás: a pénzügyileg is realizált (befolyt) bevételek feljegyzése idősorrendbe

a könyvvezetés során használt nyilvántartások:

 a kettős könyvvitelben: napló, könyvviteli (főkönyvi) számla, főkönyvi kivonat, analitikus számla, folyószámla.
 az egyszeres könyvvitelben: naplófőkönyv, vagy pénztárkönyv, vagy napló és főkönyvi számla, analitikus
számla. 
 a bevételekről vezetett nyílvántartásban: idősoros feljegyzést biztosító nyilvántartás. 

a könyvviteli számla levezetése a mérlegből:

 a számvitel célja a vagyon és a vagyonváltozás kimutatása.  
 a vagyon (eszközök és források) kimutatására szolgál a könyvviteli mérleg.  
 a gazdasági események hatására a vagyon folyamatosan változik. ezért a gazdasági események hatásának
rögzítése érdekében minden egyes gazdasági esemény után újabb és újabb mérleget kell készíteni.
 egy-egy gazdasági esemény két, vagy három mérlegsort érint. ezért – hogy ne kelljen minden gazdasági
esemény után újabb mérleget készíteni - célszerű a mérleg sorait külön-külön nyilvántartásokban rögzíteni és
a változásokat e nyilvántartásokban feljegyezni.
 ezeket a nyilvántartásokat nevezik könyvviteli számláknak. 
 a leírtakból jól látható, hogy a mérlegből levezetett könyvviteli számlák egy-egy mérlegsort tartalmaznak. 

Könyvviteli számla:
 A könyvviteli számla olyan kétoldalú nyilvántartás, melynek egyik oldalán a növekedéseket, másik oldalán a
csökkenéseket jegyzik fel.
 A számla neve a számla tartalmát fejezi ki
 Bal oldala tartozik oldal (T), jobb oldala követel oldal (K)
 Tartozik oldalra könyvelés a számla megterhelése (terhére írása), követel oldalra könyvelés a számla
elismerése (javára írása)
 Tartozik összeg a tartozik oldalra írt tételek összege, követel összeg a követel oldalra írt tételek összege
 Egyenleg: a két főösszeg közötti különbözet. Tartozik egyenleg, ha tartozik főösszeg nagyobb, követel
egyenleg, ha követel főösszeg nagyobb
 Tartozik forgalom a tartozik oldalra írt változások összege, követel forgalom a követel oldalra írt változások
összege
a mérleg és a könyvviteli számlák kapcsolata
 a könyvviteli számlákon – többek között – a vagyon
(eszközök és források) állományát és annak
változását rögzítik.  
 a vállalkozó vagyona (az eszközök és források) az
alapításkor és minden üzleti év első és utolsó napján
a könyvviteli mérlegben kerül kimutatásra.  
 a vagyon rögzítésére, a változások folyamatos
feljegyzésére szolgáló számlákat a mérlegből vezetik
le, a mérleg egy-egy sora alkot egy-egy könyvviteli
számlát.  
 a mérlegből levezetett számlák nyitó egyenlege a
mérlegben kimutatott eszközök és források értéke. év
közben az azt növelő és csökkentő tételek kerülnek
feljegyzésre

b. a bizonylatra vonatkozó szigorú számadási kötelezettség. a bizonylat kiállításának követelményei

 szigorú számadási kötelezettség alá tartoznak azok a bizonylatok (nyomtatványok), amelyek - az illetéktelen
felhasználóknak megkönnyítik a csalást, ilyenek a pénzkezelés, számlázás stb. bizonylatai, - amelyekért a nyomtatvány
értékénél nagyobb összeget kell fizetni (pl. ajándékutalvány, étkezési jegy, belépő jegy) .
 a szigorú számadás alá vont bizonylatokról, nyomtatványokról a kezelésükkel megbízott, vagy a kibocsátásukra jogosult
személynek olyan nyilvántartást kell vezetni, amely biztosítja azok elszámoltatását.  
 a szigorú számadási kötelezettség a bizonylatot, a nyomtatványt kibocsátót terheli
a bizonylat kiállításának követelményei
 a bizonylat szerkesztésekor a világosság elvét szem előtt kell tartani.  
  a számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lennie.  
 a számviteli bizonylatot a gazdasági esemény megtörténtének, illetve a gazdasági intézkedés megtételének, vagy
végrehajtásának időpontjában magyar nyelven kell kiállítani külföldi megrendelőnek küldött és magyar nyelven kiállított
számlán az adatok a megrendelő nyelvén is feltüntethetők
 a külföldi szállító, szolgáltató számláján – azokat az adatokat, megjelöléseket kell – a feldolgozás előtt – magyarul is
feltüntetni, amelyek a bizonylat hitelességéhez, a megbízható, a valóságnak megfelelő adatrögzítéshez, könyveléshez,
utólagos ellenőrzéshez feltétlen szükségesek.  
 az adatokat időtálló módon kell rögzíteni
 a bizonylatokat a szükséges példányban (minimum két példányban) kell elkészíteni. 
 a számla, az egyszerűsített számla, a számlát helyettesítő okmány alaki és tartalmi hitelességét, megbízhatóságát – ha
jogszabály eltérően nem rendelkezik – a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a gazdálkodó adatainak
feltüntetésével és aláírásával köteles igazolni.
 ha a könyvviteli nyilvántartás, mint számviteli bizonylat technikai, optikai eljárás eredménye, biztosítani kell: - az adatok
vizuális megjelenítése érdekében azoknak – szükség esetén – a késedelem nélküli kiírását, - az egyértelmű azonosítás
érdekében a kódjegyzéket. 
 téves bejegyzés esetén az utólagos módosítást – minden példányon – úgy kell végrehajtani, hogy az eredeti adatok is
olvashatók legyenek. a téves adatot ferde vékony vonallal át kell húzni és a jó adatokat fölé kell írni. feltüntetve a javítás
időpontját. a javítást végző aláírásával igazolja az indokolt javítás tényét.
 pénztári és bankbizonylatokat nem szabad javítani. hibás kiállítás esetén át kell húzni, ráírni, hogy rontott (és a tömbben
marad), új bizonylatot kell kiállítani

10. a. Az eredmény fogalma, csoportosítása

eredmény: a saját vagyon változásának összege (egy időszak alatt pl egy üzleti évben)csoportosítása
• nyereség: a saját vagyon növekedése.
• veszteség: a saját vagyon csökkenése.
az eredmény fajtái (minden adat azonos időszakra
vonatkozik.):
• ,,számított eredmény"= termelési érték – termelési
költség.
• termelési érték: az előállított eszközök és a teljesített
szolgáltatások piaci áron számított értéke.
• termelési költség: a felhasznált élő és holt munka
pénzben kifejezett értéke.
• realizált eredmény =bevétel – az értékesített
eszközök (szolgáltatások) költsége, ráfordítások.
• pénzügyileg is realizált eredmény =pénzügyileg is
realizált bevétel (befolyt pénzbevétel) – az
értékesített eszközök (szolgáltatások) költsége,
ráfordítások.
a bevételek csoportosítása
• árbevétel: értékesített készletek és szolgáltatások ellenértéke. készpénzben kifizetett, vagy a vevő által elfogadott, áfa-t
nem tartalmazó összeg.
• pénzügyi műveletek  bevétele: a pénzügyi műveletekből származó bevétel. kapott osztalék, árfolyamnyereség, kapott
kamat stb.
• egyéb bevétel: az árbevétel részét nem képező bevételek, amelyek
a rendszeres tevékenység során keletkeznek,
nem minősülnek pénzügyi bevételnek.
• Mérleg: olyan kétoldalú nyilvántartás, melynek egyik oldalán a növekedéseket, másik oldalán a csökkenéseket jegyzik fel.
(adott időpontban pl. az üzleti év végén)
• Csoportosítása:
 idegen vagyon (kötelezettségek)
 saját vagyon (saját tőke) = vagyon – kötelezettség
• Eredmény: a saját vagyon változásának összege. (egy adott időszak alatt pl. az üzleti évben)
• Csoportosítása:
 nyereség: a saját vagyon növekedése
 veszteség: a saját vagyon csökkenése
• Az eredményt kétféleképpen is ki lehet számolni:
Eredmény = összes hozam – összes költség
 Eredmény = bevétel – az értékesített eszközök költsége, ráfordítások
• Az eredmény fajtái:
 számított eredmény: termelési érték – termelési költség
 pénzügyileg is realizált eredmény: pénzügyileg is realizált bevétel – az értékesített eszközök költsége, ráfordítások
• VAGYON Fogalma: A vállalkozó tulajdonában, kezelésében lévő eszközök együttes értéke. (Egy adott időpontban, pl. az
üzleti év végén.)
Csoportosítása:
● Saját vagyon
● Idegen vagyon (kötelezettség)
● Saját vagyon (saját tőke) = Vagyon – Kötelezettség

b. A bizonylat feldolgozásának előírásai. A bizonylat útja. A bizonylat megőrzése.

a bizonylatok feldolgozásának előírásai 

 a számviteli törvény előírja, hogy
• a pénzeszközöket érintő gazdasági események bizonylatainak adatait késedelm nélkül - készpénzforgalom esetén a
pénzmozgással egyidejűleg,- banszkámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, - az egyéb pénzeszközöket érintő
tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hó 15-ig a könyvekben rögzíteni kell. 
• az egyéb gazdasági események bizonylatainak adatait a gazdasági művelet megtörténte után, legkésőbb negyedévenként – a
számviteli politikában meghatározott időpontig, – de legkésőbb a tárgynegyedévet követő hó végéig kell a könyvekben rögzíteni. 
 a főkönyvi könyvelés, az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok adatai közötti egyeztetés és ellenőrzés lehetőségét –
függetlenül a technikai megoldásoktól – logikailag zárt rendszerrel biztosítani kell.

a bizonylat útja
 a bizonylat a kiállítástól különböző feldolgozási fázisok után jut el az irattárig. ezt az utat nevezik a bizonylat útjának. 
 a bizonylat útjának leggyakoribb állomásai: • kiállítás, • utalványozás, • átadás-átvétel, • ellenőrzés, • számlakijelölés
(kontírozás), • könyvelés, • megőrzés (irattározás)

a bizonylatok megőrzése
 a gazdálkodó az üzleti évről készített beszámolót (mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet), az azt alátámasztó
leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, naplófőkönyvet, valamint más a számviteli törvénynek megfelelő nyilvántartást, az
egyszerűsített beszámolót alátámasztó leltárt és a részletező nyilvántartást olvasható formában, valamint az adatok
feldolgozásánál alkalmazott, működőképes állapotban tárolt számítógépes programot legalább 10 évig köteles
megőrizni.
 a könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetve alátámasztó bizonylatokat (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus
nyilvántartásokat is) legalább 8 évig kell olvasható formában, visszakereshető módon megőrizni
 folyószámláknál az elévülési idő a folyószámla megszűnésének időpontjával kezdődik
 a szigorú számadású bizonylatok rontott példányait is meg kell őrizni
 szervezeti változás (ideértve a jogutód nélküli megszűnést is) végrehajtásakor intézkedni kell a bizonylatok megőrzéséről.

11. a. A könyvviteli számla fogalma, jellege

 A könyvviteli számla olyan KÉTOLDALÚ NYILVÁNTARTÁS, amelynek 
- EGYIK OLDALÁN A NÖVEKEDÉSEKET,
- A MÁSIK OLDALÁN A CSÖKKENÉSEKET jegyzik fel. 
 A SZÁMLA NEVE A SZÁMLA TARTALMÁT FEJEZI KI. Pl. VEVŐK számla a vevőkkel szembeni követelést tartalmazza, az egyik
oldalon a követelés növekedését, a másik oldalon a csökkenését.
 A SZÁMLA - bal oldalát TARTOZIK (T), - jobb oldalát KÖVETEL (K) oldalnak nevezik.
 A FELJEGYZÉSEK ELNEVEZÉSE:
 - ha a számla TARTOZIK oldalára könyvelnek, akkor azt a számla MEGTERHELÉSÉNEK (terhére írásnak) nevezik. 
- ha a számla KÖVETEL oldalára könyvelnek, akkor azt a számla elismerésének (javára írásnak) nevezik
 A KÖNYVVITELI SZÁMLA 
- TARTOZIK oldalára írt tételek együttes összegét TARTOZIK FŐÖSSZEGNEK, a
- KÖVETEL oldalára írt tételek együttes összegét KÖVETEL FŐÖSSZEGNEK nevezik
 A két főösszeg közötti különbözet az EGYENLEG (SALDÓ).
 Az egyenleg TARTOZIK vagy KÖVETEL jellegű. Az egyenleg jellegét a főösszeg határozza meg
- Ha a TARTOZIK FŐÖSSZEG A NAGYOBB, akkor a számlának TARTOZIK EGYENLEGE VAN,
- Ha a KÖVETEL FŐÖSSZEG A NAGYOBB, akkor a számlának KÖVETEL EGYENLEGE VAN.
 A számla 
 - TARTOZIK oldalára rögzített együttes összege a TARTOZIK FORGALOM, a változások
 - KÖVETEL oldalára rögzített együttes összege a KÖVETEL FORGALOM. 
A KÖNYVVITELI SZÁMLÁK Csoportosítása tartalmuk szerint
A mérleg tételeit tartalmazó számlákat MÉRLEG SZÁMLÁKnak nevezik.  
A MÉRLEG SZÁMLÁKAT 
- ha az eszközöket tartalmazzák ESZKÖZ SZÁMLÁK-nak, 
- ha a forrásokat tartalmazzák FORRÁS SZÁMLÁKNAK-nak nevezik.

A KÖNYVVITELI SZÁMLÁK Jellege 

Az ESZKÖZ SZÁMLÁK oldalára írják a nyitó egyenleget és a növekedést, ezeket a számlákat számláknak nevezik. TARTOZIK AKTÍV  
A FORRÁS SZÁMLÁK oldalára írják a nyitó egyenleget és a növekedést, ezeket a számlákat számláknak nevezik.

AZ AKTÍV ÉS A PASSZÍV SZÁMLÁK ÁLTALÁNOS SÉMÁJA

Minden olyan számlát, melynek a TARTOZIK oldalára jegyzik fel a növekedést aktív vagy aktív jellegű számlának neveznek
Minden olyan számlát, melynek a KÖVETEL oldalára jegyzik fel a növekedést passzív vagy passzív jellegű számlának neveznek.

A feljegyzések elnevezése:
 Tartozik oldalra könyvelés a számla megterhelése (terhére írása)
 Követel oldalra könyvelés a számla elismerése (javára írása)
 Tartozik főösszeg a tartozik oldalra írt tételek együttes összege, követel főösszeg a követel oldalra írt tételek együttes összege
 Egyenleg (saldó): a két főösszeg közötti különbözet. Tartozik egyenleg, ha tartozik főösszeg nagyobb, követel egyenleg, ha
követel főösszeg nagyobb
 Tartozik forgalom a tartozik oldalra írt változások összege, követel forgalom a követel oldalra írt változások összege

b. A mérlegtételek értékelése (terven felüli és terv szerinti értékcsökkenés, értékhelyesbítés, értékvesztés)

• Az értékelésnél a vállalkozás folytatásának elvéből kell kiindulni.
• Az előző üzleti év mérlegkészítésénél alkalmazott értékelési elvek csak akkor változtathatók meg, ha a változtatást előidéző
tényezők tartósan - legalább egy éven túl - jelentkeznek, és emiatt a változás állandónak, tartósnak minősül. Ez esetben a
változtatást előidéző tényezőket és számszerűsített hatásukat a kiegészítő mellékletben részletezni kell.
• Az eszközöket és a kötelezettségeket leltározással (mennyiségi felvétellel, egyeztetéssel) ellenőrizni és - a törvényben szabályozott
esetek kivételével - egyedenként értékelni kell. A különböző időpontokban beszerzett, előállított, általában csoportosan
nyilvántartott, azonos paraméterekkel rendelkező eszközöknél az átlagos beszerzési (előállítási) áron, továbbá a FIFO
módszerrel történő értékelés is alkalmazható.
• A mérlegben kimutatott eredmény meghatározásakor, a mérlegtételek értékelése során figyelembe kell venni minden olyan
értékcsökkenést, értékvesztést, amely a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket érinti, és amely a mérlegkészítés időpontjáig
ismertté vált.

Értékcsökkenési leírás lehetőségei:

 egyösszegű
 terven felüli
 terv szerinti
o teljesítményarányos
o időarányos
 lineáris
 progresszív
 degresszív
 szorzószámok módszere
 évek száma összege módszer
 abszolút összeg alapján

Értékcsökkenés:
 tárgyi eszközök, immateriális javak fizikai, erkölcsi kopása
 a használatba vétel és a kiselejtezés közötti időszakban következik be
 Értékcsökkenési leírás: az értékcsökkenés költségként elszámolt összege
 Amortizáció: az értékcsökkenési leírás összegének, az előállított termék értékében való megtérülése

Hasznos élettartam:
 az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a gazdálkodó időarányosan vagy teljesítményarányosan az eredmény terhére
elszámolja
 az az időszak, amely alatt a gazdálkodó az eszközt várhatóan használni fogja

Maradványérték:
A rendeltetésszerű használatba vétel, üzembe helyezés időpontjában az eszköz hasznos
élettartama végén várható realizálható értéke.

A terven felüli értékcsökkenést tárgyi eszközöknél számolunk el

Értékvesztést az összes többi eszköznél számolunk el
Elszámolása:
 ha az eszköz megrongálódott, hiányzik
 ha az eszköz mérlegkészítéskor ismert piaci értéke tartósan és jelentősen alacsonyabb, mint a könyv szerinti értéke
 tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenésének elszámolása: T 86 K 129-159

Terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés visszaírása:

Akkor írjuk vissza a korábban elszámolt terven felüli értékcsökkenést, értékvesztést, ha az
eszköz mérlegkészítéskori piaci értéke magasabb, mint a könyv szerinti értéke

Értékhelyesbítés:
 csak befektetett eszközökre lehet elszámolni
 abban az esetben lehet elszámolni, ha az eszköz piaci értéke jelentősen meghaladja az eszköz korábban elszámolt terv szerinti
értékcsökkenéssel, értékvesztéssel csökkentett, terven felüli értékcsökkenés visszaírással növelt könyv szerinti értékét
 az értékhelyesbítés nem módosítja a könyv szerinti értéket
 elszámolása T 12-16 K 417

A vagyon értéke és annak változása igen sokrétű, kiindulási érték mindig a beszerzéskor, előállításkor meghatározható érték.
(Ha a múltbéli értékből indulunk ki, akkor követhető a számvitel fő alapelve, a vállalkozás folytatásának alapelve. A
vagyonváltozások hatásaként képződött, realizált eredmény ugyanis elsődleges szerephez jut)
1. Bekerülési érték meghatározása: az eszköz megszerzése érdekében az üzembe helyezésig vagy raktárra vételig felmerült
ráfordítások összértéke.
● beszerzési érték,
● előállítási ktg.
bekerülési érték lehet:
1. vásárlás → beszerzési ár
2. saját előállítás, azaz a saját termelésű készletek és
saját vállalkozásban végzett beruházások → előállítás
közvetlen önköltsége
3. nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás, apportbehozatal
→ társasági szerződés (létesítő okirat) szerinti érték
4. térítés nélküli átvétel, többlet, ajándék, hagyaték →
piaci érték
nem része a bekerülési értéknek:
1. levonható előzetes áfa
2. te zavartalan működését szolgáló karbantartás, javítás
ktg-e.
ha az eszköz elromlik → terven felüli écs, vagy értékvesztés →
az értéke csökken.

értékcsökkenés: écs, az immat és te elhasználódásának, kopásának értéke pénzben kif.

értékcsökkenési leírás: terv szerinti écs ktg-ként való elszámolása.
értékvesztés: bpe-ök, ép-ok, köv-ek, készletek, könyv szerinti értékének csökkenése a piaci árra, ha az tartós, jelentős eltérést
mutat.
ha megjavítható, ilyenkor a korábbi terven felüli écs-t vagy értékvesztést vissza kell írni.
visszaírás: vagyon értékének megnövelése a korábban elszámolt terven felüli écs-vel, illetve értékvesztéssel.
mérlegérték: ezen az értéken kerül a vagyon a mérlegbe, olyan jelenbeli érték, amely szükséges értékelések elvégzése utáni könyv
szerinti érték.
piaci érték: az az érték amelyen a vagyon vélhetően eladható az értékelés időpontjában.
pl: bekerülési érték: 5m, terv szerinti écs 3m, terven felüli écs: 0,8m, visszaírás: 0,6m  mérlegérték: 5-3-0,8+0,6=1,8

elmélet – gyakorlat (számviteli törvény szerint)

cél: vagyon, eredmény, vagyon és eredmény kimutatása – megbízható, valós kép, elsődleges az eredmény (érvényesül a
vállalkozás folytatásának elve)
mérleg elmélet: statikus, dinamikus, organikus – dinamikus
értékelési elv: időérték, realizációs, (idő-érték és realizációs) – realizációs
értékelési ár: napi, bekerülési, bekerülési és utánpótlási ár – bekerülési érték (érvényesül az óvatosság elve)

12. a. Az éves beszámoló tartalma

 A kettős könyvvitelt vezető vállalkozó AZ ÜZLETI ÉVRŐL, az üzleti év utolsó napjával, mint
MÉRLEGFORDULÓNAPPAL ÉVES BESZÁMOLÓT, vagy – ha a számviteli törvény lehetővé teszi – egyszerűsített
éves beszámolót KÖTELES KÉSZÍTENI.
 Az éves beszámolónak a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi HELYZETÉRŐL, azok VÁLTOZÁSÁRÓL
megbízható, valós képet kell mutatnia
 Tartalmaznia kell minden eszközt, a saját tőkét, a céltartalékot és minden kötelezettséget (figyelembe véve az időbeli
elhatárolások tételeit is)TOVÁBBÁ az időszak bevételeit és ráfordításait, az adózott és a mérleg szerinti eredményt
VALAMINT azokat az adatokat, szöveges indoklásokat, amelyek a vállalkozó valós vagyoni, pénzügyi helyzetének,
működése eredményének bemutatásához szükségesek.
 részei: MÉRLEG EREDMÉNYKIMUTATÁS, KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET Az éves beszámolónak nem része, de azzal
egyidejűleg ÜZLETI JELENTÉST is kell készíteni.

b. az egységes számlakeret és a számlarend

Az egységes számlakeretet a számviteli törvényben
fogalmazták meg. fogalma:
 a könyvviteli számlák csoportosítása tartalmuk és jellegük
szerint
 a gazdasági események összefüggéseinek kijelölése
 a könyvelés szabályainak kijelölése
 a könyvviteli számlák egységes számozásának és
elnevezésének biztosítása
az egységes számlakeret célja:
 a gazdálkodó eszközeinek és forrásainak a gazdasági
műveletek eredményre gyakorolt hatásának egységes
rendszerbe foglalásával segítséget adjon a
gazdálkodó számvitelének megszervezéséhez,
biztosítsa a számviteli törvény szerinti beszámoló
elkészítéséhez szükséges alapinformációkat
számlarend
 A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó az egységes számlakeret előírásainak figyelembevételével olyan
számlarendet köteles készíteni, amely szerint könyvelve a számviteli törvényben előírt beszámoló készítését
maradéktalanul biztosítja.
 a számlarend tartalmazza:
o minden alkalmazásra kijelölt számla számlajelét és megnevezését.
o a számla tartalmát, ha az a megnevezésből nem egyértelmű.
o a számla értéke növekedésének, csökkenésének jogcímeit.
o a számlát érintő gazdasági eseményeket, azok más számlákkal való kapcsolatát.
o a főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolatát.
o a számlarendben foglaltakat alátámasztó bizonylati rendet.  
 az analitikus nyilvántartások és a főkönyvi számlák értékadatainak számszerű egyeztetési lehetőségét
biztosítani kell
 az újonnan alakuló – kettős könyvvitelt vezető – gazdálkodó a számlarendet a megalakulás időpontjától
számított 90 napon belül köteles elkészíteni.  
 törvénymódosítás esetén a változásokat, annak hatálybalépését követően 90 napon belül kell
keresztülvezetni.  
 a számlarend összeállításáért, annak folyamatos karbantartásáért, a naprakész könyvvezetés helyességéért
a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a felelős
13. a. az egyszeres és kettős könyvvitel lényege. a kettős könyvvitel hármas szabálya
a kettős könyvvitel lényege:
• a vagyont a számvitel kettős vetületben * (- eszközök, - források) veszi számba, rögzíti a könyvviteli
számlákon.  
• a kettős könyvvitelben a vagyonra ható valamennyi gazdasági esemény feljegyzésre kerül
a kettős könyvvitel hármas szabálya
• minden gazdasági eseményt két számlán kell feljegyezni. - az egyik számla tartozik, - egy másik számla
követel oldalán. 
• azonos összegben.  
• egymással kölcsönös összefüggésben (az egyik változás meghatározza a másikat). 
• ez a szabály biztosítja, hogy a kettős könyvvitel egy önmagában számszerűen ellenőrző zárt rendszer
a kettős (feljegyzés) könyvvitel 
 a vállalkozó vagyonát két szempont – a vállalkozási tevékenységben betöltött szerepük és eredetük
(eszközök és források) – szerint indokolt, a számvitelben kötelező csoportosítani. az eszközöket és a
forrásokat külön-külön is ki kell mutatni.  minden gazdasági eseménynek kettős hatása van.
 például: 
• ha a vállalkozó anyagot vásárol készpénzért, akkor - nő az anyagai értéke és - csökken a pénze, 
• ha a vállalkozó anyagot vásárol hitelben (utólagos fizeés mellett), akkor - nő az anyagai értéke és - nő a
kötelezettsége. 
 célja: a vállalkozó vagyonának teljes körű, pontos kimutatása.
Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalatok csak a pénzmozgással járó gazdasági műveleteket jegyzik fel zárt
rendszerben. A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások valamennyi gazdasági eseményt (műveletet) feljegyeznek zárt
rendszerben.
a

könyvviteli számlák csoportosítása alakilag

• az eddigi vázlatokon ( a mérlegben és a könyviteli számlákon) az - aktívákat (eszközöket) és a - passzívákat
(forrásokat) egyetlen értéken mutattuk ki. a gyakorlatban többször előfordul, hogy az eszközöket és a
forrásokat többféle értéken kell kimutatni, vagy lehetőséget kell biztosítani a különböző értékek
megállapítására. 
• közismert igény a befektetett eszközök - bruttó és - nettó értékének kimutatása
• ezért a gyakorlatban az alapvető - aktív és - passzív számlák mellett szükség van rendszerező számlákra is. a
rendszerező számlák kapcsolódnak valamely alapvető számlához, azokkal összefüggnek. 
 • a rendszerező számlák csoportosítása:
- helyesbítő számlák • kontraaktív, • konrtrapasszív számlák, 
- kiegészítő számlák • aktív kiegészítő, • passzív kiegészítő számlák
Egyszeres könyvvitel: csak a pénzmozgással járó gazdasági események feljegyzése zárt rendszerben.
egyszeres könyvvitelben használt nyílvántartások:
o naplófőkönyv
o pénztárkönyv
o napló és főkönyvi számla
o analitikus számla
Kettős könyvvitel: Valamennyi gazdasági esemény feljegyzése zárt rendszerben.
Kettős könyvvitelben használt nyilvántartások:
 napló
 könyvviteli (főkönyvi) számla
 főkönyvi kivonat
 analitikus számla
 folyószámla
Lényege: a vagyont a számvitel kettős vetületében veszi számba, jegyzi fel a könyvviteli számlákon.
bevételekről vezetett nyílvántartás: a pénzügyileg is realizált (befolyt) bevételek feljegyzése idősorrendben
bevételekről vezetett nyílvántartásokban használt nyílvántartások: idősoros feljegyzést biztosító nyílvántartás
könyvvezetési rendszerek:
• kettős könyvvitel
• egyszeres könyvvitel
• bevételekről vezetett nyíilvántartás

b. a mérleg szerkezete, jellemzői

a könyvviteli mérleg fogalma
a mérleg olyan – kétoldalú, vagy egyoldalú – kimutatás, amely a vállalkozó vagyonát tartalmazza.
a vállalkozási tevékenységben betöltött szerepük szerint csoportosítva: eszközök
eredetük szerint csoportosítva: források
összevontan, pénzértékben, adott időpontban
 mérleg elmondása!!!

Jellemzői:
„A” típus: „B” típus:
 mérlegszerű elrendezés  lépcsőzetes elrendezésű
 az eszközök és a források összege meg kell, hogy egyezzen  a mérlegséma részben finanszírozás szemléletű
 az eszközök bemutatása fordított likviditási sorrendben történik  sajátos egyeztethetőség érvényesül
 a forrásoknál fordított lejárati sorrend érvényesül
Befektetett eszközök: olyan eszközök, amelyek a vállalkozási tevékenységet tartósan, legalább 1 éven túl szolgálják.
Immateriális javak: nem anyagi eszközök, amelyek tartósan szolgálják a vállalkozási tevékenységet.
Tárgyi eszközök: olyan eszközök, amelyek közvetlenül vagy közvetetten, tartósan szolgálják a vállalkozási
tevékenységet függetlenül az üzembe helyezéstől.
Befektetett pénzügyi eszközök: olyan eszközök, amelyeket a vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, hogy ott tartós
jövedelemre tegyen szert. (osztalék, részesedés, kamat)
Forgóeszközök: olyan eszközök, amelyek általában 1 évnél rövidebb ideig szolgálják a vállalkozási
tevékenységet
Készletek: olyan eszközök, amelyek a vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetetten szolgálják,
és egyetlen termelési folyamatban vesznek részt.
Követelések: pénzformában kifejezett fizetési igények, amelyeket a vállalkozás már teljesített, a másik fél
elismert.
Értékpapírok: forgatási célból vásárolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, tulajdoni részesedét jelentő
befektetések.
Pénzeszközök: fizetési eszközként felhasználható: tényleges pénz, elektronikus pénz, csekk
Időbeli elhatárolás: olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az
adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az alapul
szolgáló időszak és az elszámolási időszakok között megoszlanak.
Saját tőke: olyan tőkerész, amelyet a tulajdonos bocsátott a vállalkozó rendelkezésére
Céltartalék: a várható kötelezettségekre, egyéb célokra képzett forrás. (így a bizonytalan, kétes eredmény
nem kerül kimutatásra)
Kötelezettségek: pénzformában teljesítendő, elismert fizetési kötelezettségek, amelyeket a másik fél már
teljesített, a vállalkozás elismert.

14. a. A számviteli törvény szerkezete

Beszámolási kötelezettség formái:
 éves beszámoló
 egyszerűsített éves beszámoló
 mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló
 IFRS-ek szerinti éves beszámoló
 egyszerűsített beszámoló (egyszeres könyvvitel, a többi kettős könyvvitelt vezet)
 összevont (konszolidált) éves beszámoló (akinek többségi részesedése van)
a mérlegfőösszeg és a nettó árbevétel szerint lehet meghatározni, melyiket kell alkalmazni.
Könyvvizsgálat: a vállalkozástól független könyvvizsgáló feladata a mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő
melléklet valódiságának, szabályszerűségének vizsgálata. A mérleg hitelesítő záradékkal való ellátása.
Könyvvizsgálói záradékok:
 hitelesítő
 korlátozott
 elutasító
 záradék megadásának elutasítása

2000. évi C. törvény (kétezres évi századik törvény)

Szerkezete:
I. Általános rendelkezések
- A törvény célja1
- A törvény hatálya2
- Értelmező rendelkezések, fogalmak (pl. gazdálkodó, vállalkozó, anya- és leányvállalat, maradványérték, ÜVCÉ, FIFO,
pénzügyi eszköz, azaz minden létező fogalom…)
II. Beszámolás és könyvvezetés
- Beszámolási kötelezettség3
- Üzleti év (az az időtartam, amelyről a beszámoló készül – általában = a naptári évvel)
- Könyvvezetési kötelezettség (folyamatosan nyilvántartást vezet, üzleti év végén lezárja)
- Számviteli alapelvek
III. Az éves beszámoló
- Az éves beszámolóra vonatkozó általános szabályok
- Közbenső mérleg
- A mérleg tagolása, tételeinek tartalma
- A mérlegtételek értékelésének általános szabályai
- Az eszközök bekerülési (beszerzési és előállítási) értéke
- Az eszközök értékcsökkenése
- Az eszközök értékvesztése
- A mérlegben szereplő eszközök és források értékelése
- A mérlegtételek alátámasztása leltárral
- Az eredménykimutatás tartalma, tagolása
- Az eredménykimutatás tételeinek tartalma
- Kiegészítő melléklet
- Üzleti jelentés
IV. Egyszerűsített éves beszámoló4
V. Egyszerűsített beszámoló (egyszeres
könyvvitelt vezető gazdálkodó)
- Általános szabályok
- Az egyszerűsített mérleg tagolása, tételeinek
tartalma
- Az egyszerűsített mérleg tételeinek értékelése
- Az egyszerűsített mérleg tételeinek alátámasztása
leltárral
- Az eredménylevezetés tartalma, tagolása
- Az eredménylevezetés tételeinek tartalma
VI. Összevont (konszolidált) éves beszámoló
(anyavállalatra vonatkozik)
- Konszolidált éves beszámoló készítési
kötelezettség
- Az összevont (konszolidált) éves beszámoló
formája, tartalma
- Tőkeösszevonás (tőkekonszolidáció)
- Adósságkonszolidálás
- A konszolidálásba bevont vállalkozásokon belüli közbensőeredmények elhagyása, kiszűrése
- Ráfordítások és bevételek konszolidálása
- Közös vezetésű vállalkozások konszolidálása
- Társult vállalkozások konszolidálása
- Konszolidálás miatti társasági adókülönbözet kimutatása
- Összevont (konszolidált) kiegészítő melléklet
 - Összevont (konszolidált) üzleti jelentés
- A kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentés
- Társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés
VII. Sajátos beszámolási kötelezettségek
- Előtársasági időszak
- Gazdasági társaságok átalakulása
- Vagyonmérleg, vagyonleltár
- Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete
- A végleges vagyonmérleg
- Átalakulás egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttéréssel
- Átalakulás kettős könyvvitelről az egyszeres könyvvitelre való áttéréssel
- Egyéb átalakulás
- Devizanemek közötti áttérés elszámolási szabályai
- Forintról devizára való áttérés
- Devizáról forintra való áttérés
- Devizáról más devizára való áttérés
VIII. Számviteli szolgáltatás 5
IX. Nyilvánosságra hozatal és közzététel
- Letétbe helyezés
- Közzététel
X. Könyvvizsgálat
- A könyvvizsgálat célja, a könyvvizsgálati kötelezettség (ellenőrzés – minden törvény szerinti-e)
- Könyvvizsgálói jelentés és a könyvvizsgálói záradék
XI. Könyvvezetés, bizonylatolás
- Kettős könyvvitel
- Az egységes számlakeret
- Számlarend
- Egyszeres könyvvitel
- A könyvviteli rendszerek változtatása
- Könyvviteli zárlat
- A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem
- Számviteli bizonylatok
- Szigorú számadási kötelezettség
- A bizonylatok megőrzése
XII. Jogkövetkezmények (Polgári Törvénykönyv általános felelősségi szabályait kell alkalmazni)
XIII. Az országos számviteli bizottság
- A bizottság létrehozása
- A bizottság feladata (javaslat a törvény módosítására, számviteli rendszer gyakorlati megvalósulása, felülvizsgálás)
- A bizottság működése
XIV. Záró rendelkezések
- Hatálybalépés
- Átmeneti rendelkezések
- Felhatalmazás
o Olyan számviteli szabályokat rögzít, amelyek összhangban állnak az Európai Közösségnek e jogterületre vonatkozó irányelveivel,
figyelemmel vannak a nemzetközi számviteli elvekre, amelyek alapján megbízható és valós összképet biztosító tájékoztatás
nyújtható a hatálya alá tartozók jövedelemtermelő képességéről, vagyonának alakulásáról, pénzügyi helyzetéről.
o 2
A törvény hatálya alá tartozik a gazdálkodó: vállalkozó, államháztartás szervezetei, egyéb szervezet, MNB, továbbá az általuk,
illetve természetes személyek által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmények. Nem terjed ki egyéni vállalkozóra,
polgári jogi társaságra, bevételi nyilvántartást vezető kkt-re, bt-re, egyéni cégre, ügyvédi irodára, építőközösségre.
o 1
A számviteli törvény meghatározza a hatálya alá tartozók beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét, az ezek teljesítése során
érvényesítendő elveket, az elvekre épülő szabályokat, továbbá a nyilvánosságra hozatalra, közzétételre és könyvvizsgálatra
vonatkozó követelményeket.
o 3
A gazdálkodó működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek zárását követően, e törvényben
meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles - magyar nyelven – készíteni  megbízható és valós
összképet kell adnia a gazdálkodó vagyonáról, annak összetételéről (eszközeiről és forrásairól), pénzügyi helyzetéről és
tevékenysége eredményéről.
o + kiegészítő melléklet
 o 4Mérlegből, eredménykimutatásból és kiegészítő mellékletből áll, üzleti jelentést nem kell készíteni. Az éves beszámolóra
vonatkozó szabályok érvényesek itt is általában – azt írja le, melyikek hogyan.
5
o E törvény alkalmazásában számviteli szolgáltatás az e törvényben, továbbá a kapcsolódó kormányrendeletekben előírt
könyvvezetési, beszámolókészítési kötelezettség teljesítése érdekében elvégzendő feladatok összessége, valamint a
könyvvizsgálói tevékenység.

b. Beruházás, beszerzés számviteli elszámolása

Tárgyi eszköz beruházás:
Beszerzés számla szerint: T161 K45-47 (455)
Áfa: T466 K45-47
Szállítási költség: T161 K45-47 (=beszerelési ktg., üzembehelyezési ktg., rakodási ktg., illeték, hatósági díj, biztosítási
díj)
Aktiválás előtti hitelkamat kifizetése: T161 K384
Aktiválás: T12-14 K161
Ha aktiválásig valamilyen költség merül fel, T161 K45-47 általában.
Immateriális javak beszerzése:
Beszerzés számla szerint: T11 K45-47 (454)
Áfa: T466 K45-47
Nincs gyűjtőszámla (161), egyből aktiválódik.
Anyagbeszerzés:
Év közben nincs folyamatos nyilvántartás:
Beszerzési ár: T511 K45-47
Áfa: T466 K45-47
(Év elején kivezetés: T511 K21-22
Év végén leltár szerinti készlet állományba vétele: T21-22
K511)
Év közben van folyamatos nyilvántartás:
Beszerzési ár: T21-22 K45-47 (454)
Áfa: T466 K45-47
Felhasználás: T511 K21-22
Értékesítés bevétele: T31-36 (311) K91-92
Áfa: T31-36 K467
Készletcsökkenés: T814 K21-22
Árubeszerzés:
Beszerzési ár: T26 K45-47 (454)
Áfa: T466 K45-47
Készletre vétel fogyasztói áron:
·       kisker. áru: T264 K265
·       nagyker. áru: 261
Eladási ár: T31-36 (311) K91-92
Áfa: T31-36 K467
Készletcsökkenés: T814 K26
Árrés: T26 K814
Visszaküldés, engedmény a beszerzés fordítottja!

A beruházás a tárgyi eszközök csoportjába tartozik. Beruházni csak tárgyi eszközöket lehet.
Tárgyi eszközök: azok az eszközök, amelyek a vállalkozási tevékenységet tartósan, 1 éven túl szolgálják.
Csoportosítása:
 ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok
 műszaki berendezések, gépek, járművek
 egyéb berendezések, felszerelések, járművek
 tenyészállatok
 beruházások, felújítások
 beruházásra adott előlegek
 tárgyi eszközök értékhelyesbítése
Beruházások, felújítások: üzembe nem helyezett, rendeltetésszerűen használatba nem vett tárgyi eszközök bekerülési értéke,
továbbá a már használatba vett tárgyi eszközökön végzett fel felújítások még nem
aktivált bekerülési értéke. Elszámolása: T 12-16 K 45-47
Beruházásra adott előlegek: a beruházási szállítónak ilyen címen átutalt összeg.
Beszerzés: a gyártási folyamathoz szükséges anyagok és szolgáltatások megvásárlása. A beszerzés alá
tartozik az adott cég működéséhez szükséges, költséget jelentő tételek.
Beszerzések:
 11 immateriális javak
  17-19 befektetett pénzügyi eszközök
 2 készletek
 36 egyéb követelések
 37 értékpapírok

15. a. A számviteli törvény hatálya alá tartozók

 a gazdálkodó 
• a vállalkozó, 
• az államháztartás szervezetei, 
• az egyéb szervezet, 
• a magyar nemzeti bank, 
• továbbá az általuk, illetve természetes személyek által alapított: 
- egészségügyi, 
- szociális és 
- oktatási intézmények 
* a törvény hatálya nem terjed ki az egyéni vállalkozóra, polgári jogi társaságra, építőközösségre, külföldi székhelyű vállalkozás
magyarországi kereskedelmi képviseletére, bevételi nyilvántartást vezető kkt-re – bt-re – egyéni cégre – ügyvédi irodára.

vállalkozó minden olyan gazdálkodó, amely 

• a saját nevében és kockázatára,
• nyereség- és vagyonszerzés céljából,
• üzletszerűen, 
• ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet végez, de nem az államháztartás szervezete vagy egyéb szervezet
ideértve: 
• hitelintézet,
• pénzügyi vállalkozás,
• befektetési vállalkozás, 
• biztosító
• nonprofit gazdasági társaság,
• egyesülés,
• szociális szövetkezet,
• iskolaszövetkezet, 
• közérdekű nyugdíjas szövetkezet, 
• európai gazdasági egyesülés,
• európai részvénytársaság,
• európai szövetkezet,
• vízitársulat,
• erdőbirtokossági társulat,
• külföld székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, 
• kezelt vagyon
• ha nem tartoznak a következő pontokban felsorolt szervezetek közé

államháztartás szervezetei az államháztartásról szóló törvény alapján az államháztartás központi és önkormányzati

alrendszerébe tartozó szervek 
egyéb szervezetek
• lakásszövetkezet,
• társasház,
• köztestület,
• közalapítvány,
• egyházi jogi személy,
• egyesület,
• alapítvány, 
• ügyvédi iroda, szabadalmi ügyvivő iroda, végrehajtó iroda, közjegyzői iroda,
• médiaszolgáltatástámogató és vagyonkezelő alap,
• szövetkezeti hitelintézetek integrációs szervezete
• munkavállalói résztulajdonosi program keretében létrejött szervezet,
• közös jogkezelő szervezet
• vízközmű társulat,
• befektetési alapok, egyéb alapok,
• tőzsde, központi értéktári, központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet,
• magánnyugdíjpénztár,
• önkéntes nyugdíjpénztár,
• önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyezőpénztár,
• közraktár,
• külön jogszabályban meghatározott,jogi személynek nem minősülő egyéb szervezet.

2000. évi C. törvény a számvitelről: olyan számviteli szabályokat rögzít, amelyek alapján megbízható és valós képet lehet
biztosítani a hatálya alá tartozók: jövedelemtermelő képességéről, vagyonának alakulásáról, pénzügyi helyzetéről
A számviteli törvény hatálya alá tartozik:
a gazdálkodó
o a vállalkozó (nem az egyéni vállalkozó)
o az államháztartás szervezetei
o az egyéb szervezet
o a MNB
Vállalkozó: minden olyan gazdálkodó, amely a saját nevében és kockázatára vagyonszerzés céljából
üzletszerűen végzett termelő vagy szolgáltató tevékenység.
 hitelintézet
 biztosító
 pénzügyi vállalkozó
 egyesülés
 iskolaszövetkezet
Államháztartás szervezetei: az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerébe tartozó szervek.
Egyéb szervezetek:
 társasház
 egyesület
 alapítvány
 lakásszövetkezet
Nem terjed ki:
• Egyéni vállalkozóra
• Polgári jogi társaságra
• Építőközösségre
• Külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére
• Bevételi nyilvántartást vezető kkt-re, bt-re, egyéni cégre, ügyvédi irodára.

b. Az immateriális javak fogalma, csoportosítása

Immateriális jószágként azokat a nem anyagi eszközöket kell tartósan, kimutatni, amelyek legalább egy éven túl szolgálják a
vállalkozási tevékenységet Az immateriális javak között kimutatható az alapítás, átszervezés és a kísérleti fejlesztés aktivált értéke
is.
Csoportosítása:
 Alapítás, átszervezés aktivált értéke: a vállalkozási tevékenység indításával, bővítésével kapcsolatos költség
 Kísérleti fejlesztés aktivált értéke: a jövőben hasznosítható, árbevételben megtérülő kísérleti fejlesztés eredménye érdekében
felmerült költség
 Vagyoni értékű jogok: önmagukban is forgalomképes jogok (bérleti jog, használati jog, koncessziós jog, játékjog, márkanév,
licenc)
 Szellemi termékek: olyan nem anyagi javak, melyek alkalmazásával anyagi vagy nem anyagi javak
állíthatók elő (találmány, gyártási eljárás)
 Üzleti vagy cégérték: cégvásárlás esetén: a jövőbeni gazdasági haszon reményében teljesített
többletkifizetések összege
 Immateriális javakra adott előlegek: szállítónak átutalt összeg
 Immateriális javak értékhelyesbítése: könyv szerinti értéket meghaladó piaci érték és a könyv szerinti érték közötti különbözet

16. a. Az immateriális javak, tárgyi eszközök értékelése

b. Az idősoros és számlasoros könyvelés
IDŐSOROS KÖNYVELÉS
 A gazdasági műveletek megtörténtük sorrendjében történő feljegyzése. 
 FORMÁJA a könyvviteli napló 
 SZEREPE, hogy biztosítja: a könyvelés folyamatosságát, teljességét, ellenőrizhetőségét és a számszerű egyeztetés
lehetőségét. 
  A NAPLÓ TARTALMAZZA: a hivatkozási számot (bizonylat száma, számla száma), a bizonylat keltét, a művelet
megnevezését, a T és K összeget.
 A GYAKORLATBAN ALKALMAZZÁK AZ: egy naplós és a több naplós eljárást.
 A TÖBB NAPLÓS ELJÁRÁS ESETÉN VEZETETT NAPLÓK: Nyitónapló, Pénztár napló, Elszámolási betétszámla naplója,
Beérkezett számlák naplója, Kimenő számlák naplója, Vegyes napló, Zárónapló
SZÁMLASOROS KÖNYVELÉS
 A gazdasági műveletek főkönyvi számlákon történő feljegyzése.
 FORMÁJA a könyvviteli számla
 SZEREPE, hogy a gazdasági műveleteket tartalmuk szerint csoportosítja, a könyvelési tételek összefüggéseit
áttekinthetővé teszi. 
 A KÖNYVELÉSI TÉTEL RÉSZEI: a könyvelés kelte, a bizonylat száma, a gazdasági művelet megnevezése, a könyvelendő
összeg (T vagy K), az ellenszámla száma.

17. a. A tárgyi eszközök és az immateriális javak nyilvántartása, főkönyvi számláinak tartalma.

Nagy értékű tárgyi eszközökről és immateriális javakról egyedi, kis értékű tárgyi eszközökről általában csoportos
nyilvántartást vezetnek.
Az analitikus nyilvántartás feladata:
·       az állomány- és értékváltozás rögzítése
·       adatszolgáltatás az écs. elszámolásához
·       azonosításhoz szükséges adatok biztosítása
·       adatszolgáltatás a leltár összeállításához.
 b. Egységes számlakeret, számlarend
o Az egységes számlakeretet a számviteli törvényben fogalmazták meg.
o számlakeret célja: a gazdálkodó eszközeinek és forrásainak a gazdasági műveletek eredményre gyakorolt hatásának egységes
rendszerbe foglalásával segítséget adjon a gazdálkodó számvitelének megszervezéséhez, biztosítsa a számviteli törvény
szerinti beszámoló elkészítéséhez szükséges alapinformációkat.
o Az egységes számlakeret fogalma: a könyvviteli számlák csoportosítása tartalmuk és jellegük szerint, a gazdasági műveletek
összefüggéseinek kijelölése, a könyvelés szabályainak kijelölése, a könyvviteli számlák egységes számozásának és
elnevezésének biztosítása. A számviteli törvény tíz számlaosztályt határozott meg:
számlarend:
 A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó az egységes
számlakeret előírásainak figyelembevételével olyan
számlarendet köteles készíteni, amely szerint könyvelve a
számviteli törvényben előírt beszámoló készítését
maradéktalanul biztosítja.
 a számlarend tartalmazza
o minden alkalmazásra kijelölt számla számlajelét
és megnevezését.
o a számla tartalmát, ha az a megnevezésből nem
egyértelmű.
o a számla értéke növekedésének, csökkenésének
jogcímeit.
o a számlát érintő gazdasági eseményeket, azok
más számlákkal való kapcsolatát.
o a főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolatát.
o a számlarendben foglaltakat alátámasztó bizonylati rendet.  
 az analitikus nyilvántartások és a főkönyvi számlák értékadatainak számszerű egyeztetési lehetőségét biztosítani kell.
 az újonnan alakuló – kettős könyvvitelt vezető – gazdálkodó a számlarendet a megalakulás időpontjától számított 90
napon belül köteles elkészíteni.  
 törvénymódosítás esetén a változásokat, annak hatálybalépését követően 90 napon belül kell keresztülvezetni.  
 a számlarend összeállításáért, annak folyamatos karbantartásáért, a naprakész könyvvezetés helyességéért a gazdálkodó
képviseletére jogosult személy a felelős

18. a. A beszámolási és könyvvezetési kötelezettség, a beszámoló formái, feltételei.

• beszámolási kötelezettség: a gazdálkodó a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, az üzleti év
könyveinek lezárását követően, könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles – magyar nyelven – készíteni
• a beszámoló tartalma: mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet
• felelősség: a mérleget, az eredménykimutatást és a kiegészítő mellékletet a vállalkozás képviseletére jogosult személy
köteles aláírni. 
 könyvvezetési kötelezettség : a könyvvezetés az a tevékenység, amelynek keretében a gazdálkodó a vagyoni, pénzügyi,
jövedelmi helyzetére ható gazdasági eseményekről a kettős könyvvitel vagy az egyszeres könyvvitel szabályai szerint
folyamatos nyilvántartást vezet és azt az üzleti év végével lezárja.
 felelősség:
• a számlarend összeállításáért, annak folyamatos karbantartásáért,
• a könyvvezetés helyességéért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a felelős
 beszámolási formák: a mérlegfőösszeg és a nettó árbevétel szerint lehet meghatározni, melyiket kell alkalmazni.
o éves beszámoló - részei: mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet (+ üzleti jelentés) – kettős könyvvitel, nem
része de egyidejűleg el kell készíteni az üzleti jelentést 
o egyszerűsített éves beszámoló - részei: mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet - kettős könyvvitel  
o egyszerűsített beszámoló - részei: egyszerűsített mérleg, eredménylevezetés - pénzforgalmi szemlélet, egyszeres
könyvvitel (naplófőkönyv, pénztárkönyv) 
o mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló - részei: mérleg és az összköltségeljárással készített
eredménykimutatás - kettős könyvvitel  
o ifrs beszámoló - részei: mérleg, átfogó eredménykimutatás, saját tőke változás kimutatás, cashflowk kimutatása, notes
(kiegészítő melléklet) - kettős könyvvitel 
o konszolidált beszámoló - összevont (konszolidált) mérleg/eredménykimutatás/kiegészítő melléklet/üzleti jelentés -
kettős könyvvitel, főkönyvi könyvelés

b. A négy számlasoros számlaelmélet és a főkönyvi kivonat

FŐKÖNYVI KIVONAT
o A főkönyvi számlákból készített összesítő, ellenőrző
kimutatás. 
 o Egy olyan két hasábos kimutatás amely tartalmazza valamennyi főkönyvi számla nevét és számát, tartozik és követel
főösszegét, tartozik, illetve követel egyenlegét. 
o A FŐKÖNYVI KIVONAT EGYEZŐSÉGEI: Tartozik főösszeg = Követel főösszeg, Tartozik egyenleg = Követel egyenleg 
o AZ EGYEZŐSÉG ALAPJA : A kettős könyvvitel hármas szabálya alapján végzett könyvviteli elszámolás. 

19. a. Számviteli szolgáltatások, nyilvánosságra hozatal, közzététel, könyvvizsgálat.

nyilvánosságra hozatal és közzététel:
 letétbe helyezés: a cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó köteles a jóváhagyott könyvvizsgálói záradékot, vagy a záradék
megadásának elutasítását tartalmazó független könyvvizsgálói jelentést is tartalmazó beszámolót, valamint az adózott
eredmény felhasználására vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap
(konszolidált beszámoló esetén hatodik hónap) utolsó napjáig letétbe helyezni. 
 közzététel: minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozás köteles a beszámolót közzétenni. e kötelezettségének azzal tesz
eleget, ha a beszámolót – a letétbe helyezéssel egyidejűleg – elektronikusan megküldi a céginformációs szolgálatnak. 
 nyilvánosság: a letétbe helyezett beszámolók adatai, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a
záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt nyilvánosak, azokról bárki
tájékoztatást kaphat, és másolatot készíthet.
könyvvizsgálat:
o a vállalkozástól független könyvvizsgáló feladata a mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet valódiságának,
szabályszerűségének, a számviteli törvény, a társasági szerződés (alapszabály) betartásának ellenőrzése, az éves
beszámoló véleményezése, a mérleg hitelesítése hitelesítő záradékkal való ellátása.
o ha a könyvvizsgáló azt állapítja meg, hogy a beszámoló nem felel meg a számviteli törvény és egyéb jogszabályok
előírásainak, valamint a valódiságnak, akkor a hitelesítő záradék helyett - elutasító, vagy - korlátozott záradékot ad, a
korlátozás, vagy a megtagadás okainak feltüntetésével. könyvvizsgálói záradékok: hitelesítő, korlátozott, elutasító,
záradék megadásának elutasítása 
számviteli szolgáltatás:
 számviteli szolgáltatás a szt.- ben, továbbá a kapcsolódó kormányrendeletekben előírt - könyvvezetési, -
beszámolókészítési kötelezettség teljesítése érdekében elvégzendő feladatok összessége, együtt: könyvviteli szolgáltatás
valamint a könyvvizsgálói tevékenység
 a számviteli törvény előírásainak megfelelően, a vállalkozó vagyoni, pénzügyi helyzetéről, működésének eredményéről
megbízható és valós összképet adó beszámoló készítőinek, illetve felülvizsgálóinak az ilyen tevékenységre jogosító
engedélylyel kell rendelkezniük.

b. Értékesítés, apport, térítés nélküli átadás-átvétel számviteli elszámolása, és különbségei

Apportátvétel: Térítés nélküli átvétel:
Apportált eszköz Létesítő okirat szerinti értéke: T161 K96 Állományba vétel: T161 K96
Cégbírósági bejegyzés: T33 K411 Áfa: T466 K479
Rendezőtétel: T479 K33 Bevétel elhatárolása: T96 K48
Aktiválás: T12-14 K161 Aktiválás: T12-14 K161
Apportátadás Terv szerinti écs. elszámolása: T571 K1X9
Bruttó érték kivezetése: T368 K 12-14 Időarányos időbeli elhatárolás feloldása az écs. arányában:
Écs. kivezetése: T1X9 K368 T483 K96x
Terven felüli écs. kivezetése: T1X8 K368 Térítés nélküli átadás:
Átadott eszköz Létesítő okirat szerinti értéke: T36 K368 Bruttó érték kivezetése: T86 K12-14
Cégbírósági bejegyzés: T17 K36 Écs. kivezetése: T1X9 K86
Eredményhatás: Terven felüli écs. kivezetése: T1X8 K86
·       Nyereség esetén: T368 K96 Áfa:
·       Veszteség esetén: T86 K368 ·       Áthárított: T368 K467
(Ha van: Értékhelyesbítés kivezetése: T417 K1X7) ·       Át nem hárított: T86 K467
Az apportátvételt egy beruházásként kezeljük, az (Ha van, értékhelyesbítés kivezetése.)
apportátadás pedig a befektetett pénzügyi eszközökhöz kerül. A térítés nélküli átvételt beruházásként kezeljük, a térítés
nélküli átadás eszközcsökkenés, nincs cserébe semmi.
Értékesítés:
Eladási ár: T31-36 K368
Áfa: T31-36 K467
Bruttó érték kivezetése: T368 K12-14
Écs kivezetése: T1X9 K368
 Terven felüli écs kivezetése: T1X8 K368
Értékesítés eredményhatása:
·       Nyereség esetén: T368 K96
·       Veszteség esetén: T86 K368

20. a. Számviteli nyilvántartások és kimutatások

 NYILVÁNTARTÁS
o A bizonylatok alapján általában mennyiségi mértékegységben vezetett elsődleges összesítés, kimutatás
o VEZETÉSÉNEK HELYSZÍNE- Az eszközök kezelésének, tárolásának, az állatok tartásának, a munkák végzésének helye.
o A GYAKRABBAN VEZETETT FONTOSABB NYILVÁNTARTÁSOK- raktárkönyv, raktári nyilvántartó lap, állatnyilvántartási
könyv, tejkönyv, munkalap-összesítő, műhelynapló, stb. 
 ANALITIKUS (RÉSZLETEZŐ) KÖNYVELÉS, NYILVÁNTARTÁS
• Bizonylatok alapján MENNYISÉGBEN ÉS ÉRTÉKBEN vezetett részletező nyilvántartás.
• Az analitikus nyilvántartások (analitikus számlák) egy-egy csoportja egy megfelelő főkönyvi számlához kapcsolód
• PÉLDÁUL: A munkabérről dolgozónként vezetett analitikus számlák adatairól havonként készített összesítő kimutatás
(feladás) alapján könyvelik el a JÖVEDELEM ELSZÁMOLÁSI főkönyvi számlán a vállalkozás havi munkabér fizetési
kötelezettségét
• AZ ANALITIKUS KÖNYVELÉS TERÜLETEI
o A tárgyi eszközök és az immateriális javak analitikus könyvelése.
o A készletek analitikus nyilvántartása (Nem kötelező a nyilvántartás vezetése).
o A munkabér analitikus könyvelése. 
o A vevők, szállítók analitikus könyvelése ( a folyószámlák vezetése) stb. 
 Immateriális javakról és tárgyi eszközökről egyedi nyilvántartás: A vállalkozás tulajdonában, vagy használatában lévő
eszközökről vezetett nyilvántartás mennyiségben és értékben, valamint az ezeket érintő gazdasági események. A változásokat
a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetően kell kimutatni.
 Vevő, szállító értékbeni nyilvántartása: A fizetési kötelezettségek kimutatása, melyeknek alapja valamilyen jogszerűen kiállított
bizonylat (pl.: szerződés, megrendelés), valamint a vevővel szembeni követelés kimutatása tételenként, nem összevontan.
 Anyagok, áruk mennyiségi és értékbeni nyilvántartása: Az anyagokat és árukat mennyiségben és értékben is fel kell jegyezni,
hogy pontosan lehessen tudni, mennyi van belőlük. Különböző jelzőkkel kell ellátni a beazonosíthatóság miatt.

b. Termelési költségek elszámolása, készletekkel kapcsolatos elszámolások

 Költségek: a tevékenység érdekében felhasznált munkaerő és egyéb termelési tényezők pénzben kifejezett értéke.
 Csoportosítása
• megjelenési forma szerint: AJR, SZJR, Écs.
• összetétel szerint: elemi (egy ktgnemből áll), összetett (több ktgnemből áll).
• elszámolhatósági módja szerint: közvetlen, közvetett.
• termelés volumenváltozásához való viszonyuk szerint: fix, változó (arányosan változó / proporcionális, arány alatt
változó / degresszív, arány felett változó / progresszív, fordított arányban változó / regresszív).
 A ktg-k elszámolásának módja:
• a vállalkozás csak az 5-ös számlaosztályt használja.
• elsősorban az 5-öst használja a vállalkozás, másodlagosan a 6-ost és 7-est.
• elsősorban a 6-ost, 7-est használja, másodsorban az 5-öst.
 Önktg.: egységnyi termék, szolgáltatás előállítási költsége.
 Meghatározása: előállítási ktg.-ek összege/termelt mennyiség
 Anyagjellegű ráfordítások
Anyagktg. (51): az üzleti évben vásárol anyagok bekerülési értéke csökkentve pl. az értékvesztéssel, keletkezett hulladékkal.
Anyagktg.:
nem vezet nyilvántartást: nincs anyagktg. könyvelés.
vezet nyilvántartást: T511 K2
Igénybe vett szolgáltatások (52): az üzleti évben igénybe vett anyagjellegű és nem anyagjellegű szolgáltatások bekerülési
értéke + le nem vonható áfája. Pl.: kiküldetési ktg., posta ktg., bérleti díj.
T52 K45-47 / 38
T466 K45-47 / 38
Egyéb szolgáltatások (53): a felmerült, eszközök bekerülési értékében el nem számolt illeték, hatósági díj, bankköltség,
biztosítási díj.
 Személyi jellegű ráfordítások
Bérktg. (54): az üzleti évben az érvényes rendelkezések szerint bérként, munkadíjként leszámolt összeg, függetlenül a
levonásoktól.
 Bruttó bér: T541 K475
SZJA levonása: T471 K462
TBJ levonása: T471 K473
Kiegyenlítés 384-ről.
Személyi jellegű egyéb kifizetések (55): természetes személyek részére nem bérként elszámolt összegek, ezek le nem
vonható áfája, ezen összegek után fizetett szja. (Pl.: ösztöndíj, szerzői díj, étkezési hozzájárulás, betegszabadság.)
Bérjárulékok (56): szocho, szaho.
Szocho elszámolása: T561 K463
Szaho elszámolása: T564 K463
 Értékcsökkenési leírás (57): immat. javak, tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenésének költségként való elszámolása.
T571 K1X9
 Készletekkel kapcsolatos elszámolások
1. Anyagok 2. Áruk
- Nincs évközben nyilvántartás: - Kiskereskedelmi áruk
Év elején nyitókészlet kivezetése: T51 K2 Beszerzés: T265 K454
Anyagvásárlás: T51 K454 Áfa: T466 K454
Áfa: T466 K454 Készletre vétel fogyasztói áron: T264 K265
Zárókészlet állományba vétele: T2 K51 Engedmény: beszerzés fordítottja.
- Van évközben nyilvántartás: Visszaküldés: beszerzés fordítottja + visszaküldés
Beszerzési ár: T2 K45-47 fogyasztói áron.
Áfa: T466 K45-47 Értékesítés: T31 / 38 K91-92
Anyagfelhasználás: T511 K2 Áfa kiemelése: T91-92 K467
- Egyéb gazdasági műveletek: Készletcsökkenés fogyasztói áron: T265 K814
Értékesítés bevétele: T31 K91-92 Selejtezés fogyasztói áron: T86 K264
Áfa: T31 K467 Selejtezésre jutó árrés: T265 K86
Készletcsökkenés: T814 K21-22 - Nagykereskedelmi áruk
Leltárhiány: T86 K21-22 Beszerzés: T261 K454
Kártérítés dolgozótól: T36 K96 Áfa: T466 K454
Áfa: T96 K467 Értékesítés: T31 K91-92
Áfa: T31 K91-92
Készletcsökkenés: T261 K814