Szabics Zsolt | Vezető közgazdasági elemző Debreceni Egyetem|

MNB, Költségvetési és versenyképességi

elemzések igazgatóság 2023. május 3.

ÁLLAMI HATÉKONYSÁG ÉS
VERSENYKÉPESSÉG

1|
 VERSENYKÉPESSÉG ÉS AZ
ÁLLAM KAPCSOLATA

2|
 AZ ÖSZTÖNZŐ ÉS VERSENYKÉPES ÁLLAM EGYENSÚLYT KÉPVISEL A
PIACI MECHANIZMUSOK ÉS AZ ÁLLAMI SZABÁLYOZÁS KÖZÖTT

TELJES PIACI TELJES ÁLLAMI

NYITÁS IRÁNYÍTÁS

A POZITÍV
ÖSZTÖNZŐKET
AKTÍVAN ALKALMAZÓ,
AZ ÉRINTETTEKKEL PARTNERI
EGYÜTTMŰKÖDÉSRE TÖREKVŐ
ÁLLAM.

3| Forrás | Parragh Bianka: Ösztönző állam – hatékonyabb vállalatok

 AZ ÁLLAM FELADATA OPTIMÁLIS KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT

4| Forrás | Modern Idők

 MI KÖZE A BÜROKRÁCIÁNAK A VÖRÖS SZALAGHOZ?

• A bürokráciát hagyományosan az
angolszász országokban „red tape”-
nek szokták nevezni.
• A kifejezés arra utal, amikor a
hivatalos eljárások és folyamatok
annyira komplexé válnak, hogy az
jelentős késést okoz a rendszerben.
• A fogalom eredete még az 1500-as
évek első felére tehető, amikor V.
Károly német-római császár az
adminisztráció modernizálását
szorgalmazta.
• A kiterjedt birodalom irányítása egyre
nagyobb nehézséggel járt, ezért a
különösen fontos dokumentumokat
a többiektől elkülönítette és egy
szalaggal jelölte meg.

5| Forrás |Wikiwand
 MAX WEBER (1864-1920) BÜROKRÁCIAELMÉLETE

• Weber a bürokráciát a modern társadalomban

szükségszerűségnek nevezte.
• A komplex gazdasági és politikai-jogi rendszerek
kifejlődése igényli az uralom racionális típusát. Az
uralmi típust a bürokratikus szervezet és irányítás
valósítja meg.
• Főbb ismérvei a bürokráciának:
• Írásos szabályokon alapuló, törvényes, folyamatosan létező
szervezet.
• Hierarchia, ahol a hatáskörök egyértelműen
meghatározottak.
• A szervezet tagjai személyükben szabadok.
• A személyi állomány kinevezett, nem választott. A kinevezés
a képességektől és a hivatali előmeneteltől függ.
• Határozott időre szól a kinevezés és meghatározott fizetést
jelent. Viszont a foglalkoztatás állandó és biztonságos
időtartamú.

6| Forrás | Jenei György (2016)

 MILYENNEK KELLENE LENNIE EGY OPTIMÁLIS BÜROKRATIKUS
SZERVEZETNEK?

7| Forrás | triumphias
 PARKINSON-TÖRVÉNYE AZ 1950-ES ÉVEKBŐL

• Fontos előre bocsátani, hogy a megfigyeléseit

Parkinson világháborúk során szerezte a brit
hadsereg tisztjeként.
• Az 1955-ben az Economist-ben megjelent
írása szerint: „a munka olyan mértékben
bővül, hogy az kitöltse a befejezéséhez
rendelkezésre álló időt”.
• A saját megfigyelései alapján „a munka
(főként az adminisztráció) rugalmas az idő
tekintetében, a gyakorlatban nagyon kicsi
vagy egyáltalán nincs kapcsolat az elvégzendő
munka nagysága és a munka elvégzésével
megbízott alkalmazottak szám között”.
• Parkinson törvénye egy olyan időszakra volt
értendő, amikor az állami adminisztráció
éppen mennyiségi felfutó szakaszban volt. A
minőségi váltás ez után következett.
• Pont Parkinson gyakorlati megfigyelései
vezettek a modernizációhoz (kontrolling,
értékelés, új vezetési módszerek).
8| Forrás |Economist, Wikipedia
 MI TÖRTÉNIK, HA EGY HIVATALNOK ÚGY ÉRZI, HOGY TÚL
SOK MUNKA SZAKADT A NYAKÁBA?

A X B

C D

E F G H

9| Forrás |Economist
 PARKINSON-TÖRVÉNY EGYENLETE

• Függetlenül az elvégzendő munkától, a hivatali dolgozók száma az alábbi

egyenlet szerint fog emelkedni:
𝟐𝒌𝒎 +𝑷
• 𝒙=
𝒏
• A saját statisztikai elemzései szerint a létszám éves növekedési üteme 5,17 és
6,56 százalék közé esik.
• Összehasonlításképpen a brit haditengerészet adminisztratív alkalmazottainak
száma 1914-1928 között évente átlagosan 5,6 százalékkal nőtt.
• Az admiralitás létszámában a későbbiekben is hasonló növekedési ütemet
lehetett észlelni, például 1935-1939 között 5,24 százalékkal, míg 1947-1954
között 6,55 százalékkal.
• Lényegi megállapítás, hogy a létszám emelkedése teljesen független volt attól,
hogy mekkora kiterjedésű volt a Birodalom.

10 | Forrás |Economist
 HATÁSSAL VAN A BÜROKRÁCIA A GAZDASÁGI
NÖVEKEDÉSRE? A KAPCSOLAT MILYEN IRÁNYÚ?

11 | Forrás |productmantra
 EGYÉRTELMŰ A KAPCSOLAT A WEBERI BÜROKRÁCIA ÉS GAZDASÁGI
NÖVEKEDÉS KÖZÖTT

• A szerzőpáros azt vizsgálta, hogy

milyen hatással van a bürokrácia
weberi karakterisztikája a
gazdasági növekedésre.
• 1970-1990 között 35 fejlődő
országban erős és szignifikáns
pozitív kapcsolatot mutattak ki a
bürokrácia weberi természete és
a gazdasági növekedés között.
• Az összehasonlítás alapján az
BÜROKRÁCIA ÉS EGY FŐRE ESŐ GDP KÖZÖTTI
ázsiai kistigrisek kiemelkedtek az
KAPCSOLAT országok közül. Itt volt a
legnagyobb hasonlóság Weber
1970-1990 KÖZÖTT (AZ EGY FŐRE JUTÓ GDP INDULÓ
SZINTJÉVEL ÉS AZ ISKOLÁBAN TÖLTÖTT ÁTLAGOS IDŐVEL
NEM MAGYARÁZOTT GDP NÖVEKEDÉS)
alapelveivel.

12 | Forrás | Evans és Rauch (1999)

 A MEGFELELŐEN MŰKÖDŐ BÜROKRÁCIA ÖSZTÖNZI A GAZDASÁGI
NÖVEKEDÉST, AZONBAN A HATÁS FÜGG A FEJLETTSÉGI SZINTTŐL

független változó függő változó regressziós együttható Forrás

egy főre jutó GDP
változása 1970-1990 Evans és Rauch
weberi bürokrácia pontszám 0,615
között (csak fejlődő (1999)
országok)

egy főre jutó GDP

változása 2008-2013
bürokrácia zártság index -1,938 Lee és Ki (2017)
között (fejlődő és fejlett
országok vegyesen)

egy főre jutó GDP

professzionális bürokrácia változása 2008-2013 1,665 (alacsony-közepes
Lee és Ki (2017)
index között (fejlődő és fejlett jövedelmű országok)
országok vegyesen)

13 | Forrás | Evans és Rauch, Lee és Ki

 KRITIKUSOK IS AKADTAK

• Kurtz és Schrank 2007-es tanulmányukban kiritkát fogalmaztak meg a

kormányzás és a gazdasági növekedés közötti kapcsolatról.
• Véleményük szerint az elemzések rendre a valóságosnál jóval
erősebb kapcsolatot azonosítanak.
• Két bizonyítékot hoznak fel:
• A legtöbb esetben olyan szubjektív indikátorokat használnak az állami
intézmények minőségének becslésére, melyeknél a válaszadók erősen
figyelembe veszik a közelmúlt gazdasági teljesítményét is (sokkal inkább
árnyaltabb a kép, csak ezt nem lehet kiszűrni).
• A vizsgálataikban azt találták, hogy a múltbeli gazdasági teljesítmény erős
előrejelzője annak, miként vélekednek a válaszadók az állami
intézmények minőségéről. Ellenben, amikor előzetesen kell értékelni az
intézményi környezetet, akkor az viszonylag kis előrejelző erővel bír a
mögöttes gazdasági teljesítményre nézve.
• A tanulmány felhívja a figyelmet az egyik fő kérdéskörre, hogy az
értékeléshez használt adatok milyen fajtájúak, szubjektívek vagy
objektívek.
14 | Forrás | Kurtz és Schrank (2007)
 A VÁLLALATI VERSENYKÉPESSÉG SIKERRECEPTJÉT PORTER
GYŰJTÖTTE ELSŐKÉNT CSOKORBA

• A modell felállításával a cél az volt, hogy bebizonyítsa, miért

sikeresebbek egyes országok meghatározott iparágaiban
működő cégek a külföldi riválisaiknál.
• A modellt 10 ország tapasztalatai alapján állította fel Porter
• 8 fejlett ország (Dánia, Egyesült Államok, Egyesült
Királyság, Japán, Németország, Olaszország, Svájc,
Svédország)
• 2 újonnan iparosodott ország (Dél-Korea, Szingapúr)
• A 10 ország több mint 100 esettanulmányából kiindulva 4(+2)
tényezőt különített el, melyek fontos szerepet töltöttek be a
helyi cégek komparatív előnyének megszerzésében és annak
megtartásában.
• Porter érvelése szerint lehetetlen, hogy egy nemzet minden
iparága versenyképes legyen, azonban a meghatározó
tényezők megfelelő vegyítésével egyes iparágak a nemzetközi
környezetben versenyelőnyre tehetnek szert.
15 | Forrás | profit magazin
 A VÁLLALATI VERSENYKÉPESSÉG 4+2 LEGFŐBB TÉNYEZŐJE PORTER
SZERINT
Vállalati stratégia és
Véletlen verseny

• Exogén sokkok • Helyi szabályok és ösztönzők, melyek

Tényező
feltételek • Élénk helyi verseny
• Hozzáférés a minőségi inputokhoz:
• Természeti adottságok
• Humán tőke
• Finanszírozás
• Fizikai infrastruktúra
• Adminisztratív környezet
• Tudományos és technológiai
infrastruktúra
GYÉMÁNT MODELL SEMATIKUS ÁBRÁJA
16 |
növelik a beruházásokat és a
termelékenységet
• Pl. beruházás ösztönzők, Keresleti
szellemi tulajdon védelem feltételek
• Nyitottság a külföldi és belföldi
versenyre • Helyi fogyasztók és
elvárások szofisztikáltsága
(magas minőségi,
biztonsági és
Kapcsolódó és környezetvédelmi
támogató iparágak sztenderdek)
• Beszállítói hálózat és támogató
iparágak elérhetősége Állam
• Egymástól elszigetelten működő
vállalatok helyett klaszterek
• reszponzív, hatékony és
jól szervezett állam
A WEF-GCI VERSENYKÉPESSÉGI RANGSOR MÉRÉSÉNEK KIALAKULÁSA

Growth Competitiveness Index Business Competitiveness Index

(2000-2004) (2000-2004)
Jeffrey Sachs Michael Porter

Global Competitiveness Index

(2005-2008)
Xavier Sala-i-Martin vezetésével

New Global Competitiveness Index

(2008-2018)
Michael Porter vezetésével

Global Competitiveness Index 4.0

(2018-)
17 |
WEF-GCI 4.0 ÉS AZ MNB FŐBB VERSENYKÉPESSÉGI TERÜLETEI

WEF-GCI MNB
KÖRNYEZETI FELTÉTELEK Állami
1. Intézményi háttér hatékonyság
2. Infrastruktúra
Infrastruktúra
3. IKT adaptáció
4. Makrogazdasági környezet
Családbarát
HUMÁN TŐKE program
5. Egészségügy Egészségügy
Oktatás
6. Készségek
PIACOK
7. Árupiac Munkaerőpiac Területi
8. Munkaerőpiac Új pénzügyi felzárkózás
9. Pénzügyi rendszer modell Megtakarítások
10. Piacméret
INNOVÁCIÓS ÖKOSZISZTÉMA Külgazdaság
11. Üzleti dinamika K+F, Innováció
12. Innovációs kapacitás Kkv stratégia
18 |
 A VERSENYKÉPESSÉG ESZKÖZ A FENNTARTHATÓ FELZÁRKÓZÁSHOZ

Tartós felzárkózás
és
életszínvonal-növekedés

Termelékenység

Hozzáférhető
Bérkonvergencia minőségi Beruházás K+F+I
munkaerő

Makropénzügyi Jó
Minőségi Elérhető
egyensúly és intézmények Modern
oktatás és pénzügyi
reálgazdasági és hatékony infrastruktúra
egészségügy források
stablitás szabályozás

19 | Forrás | MNB
 SZOROS KAPCSOLAT MUTATHATÓ KI A RELATÍV FEJLETTSÉG ÉS AZ
MNB VERSENYKÉPESSÉGI INDEX KÖZÖTT

AZ MNB VERSENYKÉPESSÉGI INDEX ÉS A GAZDASÁGI FEJLETTSÉG KAPCSOLATA

20 | Megjegyzés: Az EU 27 országának átlaga 100. Írország és Luxemburg esetében az egy főre jutó GDP
értékek kiugró értékek, így nem kerültek feltűntetésre az ábrán. Forrás | Eurostat, MNB
 JÓ NEMZETKÖZI GYAKORLAT -
ÉSZTORSZÁG

21 |
 FUN FACTS ÉSZTORSZÁGRÓL

• Észtországban az internet alapjog.

• 99 százalékban a szolgáltatások elérhetők online éjjel-nappal,
hétvégén is.
• 99 százalékban digitálisan hajtják végre a banki tranzakciókat.
• 99 százalékban elektronikusan írják fel a gyógyszereket.
• 98 százalékban online intézik a személyi jövedelemadó bevallást.
• A diákok, tanárok és az iskolák is döntően elektronikus rendszereket
használnak.
• Minden dokumentum elektronikusan aláírható.

22 |
Forrás | estonia.ee
 23 |
100

0
10
20
30
40
50
60
70
90
80
Észtország

érték
Finnország
Málta
Észak TOP5 átlag
Hollandia
Spanyolország
Írország
Luxemburg
Dánia
Svédország
Litvánia
Lettország
Ausztria
Szlovénia
INDEXBEN AZ EURÓPAI UNIÓBAN

EU átlag
Portugália
Franciaország
Belgium
Csehország
Németország
Olaszország
DIGITÁLIS KÖZSZOLGÁLTATÁSOK (2022) Ciprus
V3 átlag
EU DIGITÁLIS GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM INDEX –

Magyarország
Lengyelország
Horvátország
ÉSZTORSZÁG ELSŐ HELYEN ÁLL A MEGHATÁROZÓ EU-DESI

Szlovákia
Bulgária
Görögország
Románia
0
10
20
30
40
50
60
70
90
80
érték 100

Forrás | Európai Bizottság

 AZ ÉSZT PÉLDA, MINT NEMZETKÖZI JÓ GYAKORLAT

24 |
 FOLYAMATOS FEJLESZTÉS HATÁSÁRA ALAKULT KI A MA ISMERT E-
KÖZIZGATÁS ÉSZTORSZÁGBAN

25 |
Forrás | estonia.ee
 AZ ÉSZT RENDSZER SZÍVE AZ X-ROAD

26 | Forrás | roksnet
 NEMZETGAZDASÁGI SZINTEN JELENTŐS MEGTAKARÍTÁST JELENT AZ E -
KÖZIGAZGATÁS KIÉPÍTÉSE

27 | Forrás | estonia.ee
 A VILÁGON EGYEDÜLÁLLÓ ÉSZT VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PROGRAM IS
JELENTŐS BEVÉTELT HOZOTT

AZ ÉSZT E-ILLETŐSÉG PROGRAM BECSÜLT GAZDASÁGI NYERESÉGE 2025-IG (MILLIÓ EURÓBAN)

28 | Megjegyzés: A pénzügyi nyereség a díjbevételt és adóbefizetést, míg a társadalmi-gazdasági nyereség a
vállalatok beruházásait, exportját, turizmust és országimázst is tartalmazza.
Forrás | Deloitte, MNB
 A NEMZETKÖZI RANGSOROK IS ÉRTÉKELIK AZ ÉSZT DIGITÁLIS ÁTÁLLÁST

29 | Forrás | estonia.ee
 ÁLLAMI HATÉKONYSÁGOT IS
„MÉRŐ” NEMZETKÖZI
VERSENYKÉPESSÉGI
RANGSOROK

30 |
 GLOBÁLIS VERSENYKÉPESSÉGI RANGSOROK

• A meghatározó nemzetközi versenyképességi rangsorokban rendre

megjelenik az állam, mint megkerülhetetlen gazdasági szereplő,
szabályozó és foglalkoztató.
• A leggyakrabban hivatkozott nemzetközi rangsorok között találjuk:
• WEF – Global Competitiveness Report
• IMD World Competitiveness Ranking
• World Bank – Doing Business
• A koronvírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi sokk a nagy
nemzetközi versenyképességi rangsorok elkészítését is akadályozta.
• Egyedül az IMD adta ki megszokott szerkezetben a jelentését, a WEF
egy speciális kiadványt adott ki 2020-ban (2021-2022-ben nem volt
publikáció), míg a Doing Business adatmanipulációs botrány miatt
véglegesen megszűnt. Utóbbi megváltozott módszertannal újra
elkészülhet, de várhatóan csak 2024-től.

31 |
Forrás | MNB
 WEF – GLOBAL COMPETITIVENESS REPORT 2019 MÓDSZERTAN ÉS
HELYEZÉS

• A WEF – Global Competitiveness Index 4.0 összességében

12 pillér aggregálásával értékeli az országokat.
• A 12 pillér közül 2 köthető szorosan a témánkhoz, amely az
„intézményi háttér” és az „üzleti dinamika”.
• Magyarország a WEF-GCI indexben 2019-ben a 141 ország
közül a 47. helyet szerezte meg.
• Az állami hatékonyságot megtestesítő pillérekben nagyobb
előrelépési lehetőség volt azonosítható, mivel az
intézmény háttérben a 63. helyen, míg az üzleti
dinamikában a 83. helyen állt hazánk.
• Fontos hangsúlyozni, hogy a kiemelt két pillérben szereplő
mutatók/indikátorok jelentős része felmérésen alapul.
Azon belül is alapvetően olyan kérdések jelennek meg,
amelyet a válaszadónak kell minősítenie adott szempontok
szerint.

32 |
Forrás | WEF-GCI
 MAGYARORSZÁG EREDMÉNYEI A WEF-GCI 2019-ES
RANGSORÁBAN

33 |
Forrás | WEF-GCI
 MILYEN TERÜLETEKET VIZSGÁL KÉT PILLÉRÉBEN A WEF-GCI?

• Intézményi háttér
• Biztonság (szervezett bűnözés, gyilkosságok)
• Társadalmi tőke
• Fékek és ellensúlyok (költségvetési átláthatóság, független
igazságszolgáltatás)
• Állami szektor teljesítmény (szabályozói terhek, jogszabályi környezet)
• Átláthatóság (korrupció érzékelése)
• Tulajdonjog (szellemi tulajdon védelme, földnyilvántartás minősége)
• Vállalatirányítás (könyvvizsgálati sztenderdek)
• Kormányzat jövőbeli irányultsága (politikai stabilitás,
energiahatékonysági szabályozás)
• Üzleti dinamika
• Adminisztratív feltételek (vállalkozásindítás költsége, vállalkozásindítás
ideje)
• Vállalkozói kultúra (innovatív vállalkozások növekedése, hatáskör
delegálása)

34 |
Forrás | WEF-GCI
 RÉSZLET A WEF-GCI INTÉZMÉNYI PILLÉRÉBŐL

35 |
Forrás | WEF-GCI
 IMD – WORLD COMPETITIVENESS RANKING 2022 MÓDSZERTAN ÉS
HELYEZÉS

• Az IMD versenyképességi rangsora 4 pillér, egyenként 5

alpillérének aggregálásával készül el.
• A rangsor összeállításához felhasznált 255 mutató közel
kétharmada (193) statisztikai adat, míg egyharmada (92) a
vezetői véleményfelmérésből származik.
• A 4 pillér közül az egyik a kormányzat hatékonysága, amely
pillérben a 39. helyet érte el a 63 ország között.
• A pillért alkotó területek a következők:
• Közpénzügyek (44.)
• Adópolitika (33.)
• Intézményrendszer (33.)
• Üzleti szabályozottság (31.)
• Társadalmi környezet (36.)

36 |
Forrás | IMD
 MAGYARORSZÁG HELYEZÉSE AZ ELMÚLT 10 ÉVBEN, AZ IMD ÖSSZESÍTETT
RANGSORÁBAN ÉS A NÉGY FŐ PILLÉRBEN

37 |
Forrás | IMD
 MAGYARORSZÁG HELYEZÉSE AZ IMD VERSENYKÉPESSÉGI RANGSORÁNAK
ALPILLÉREIBEN 2021-BEN ÉS 2022-BEN

38 |
Forrás | IMD
 RÉSZLET AZ IMD INTÉZMÉNYRENDSZER ALPILLÉRÉRŐL

39 |
Forrás | IMD
 VILÁGBANK – DOING BUSINESS 2020 MÓDSZERTAN ÉS HELYEZÉS

• A Doing Business versenyképességi rangsora 10 pillérből

áll össze, amelyek mindegyike szoros kapcsolatban van az
állami hatékonysággal.
• Alapvetően a kkv-szektor üzleti környezetét értékelte a
rangsor, elsősorban a szabályozói környezetre és az
adminisztratív terhekre fókuszálva.
• Az utolsó elérhető rangsor alapján Magyarország az 52.
helyet érte el a 190 ország között.
• A rangsor mögötti adatokat a Világbank szakértői
konzultációk útján gyűjtötte össze, a speciális felmérés
szinte kizárólag a jogszabályokban lefektetett elveket vette
alapul.

40 |
Forrás | World Bank DB
 PONTOSAN MIT IS VIZSGÁL A DOING BUSINESS?

41 |
Forrás | World Bank DB
 MAGYARORSZÁG, A KKE ORSZÁGOK ÉS AZ EU TAGÁLLAMOK
ÁTLAGOS RELATÍV HELYEZÉSE A TÍZ PILLÉR ESETÉBEN

42 |
Forrás | World Bank DB
 MAGYARORSZÁG, A KKE ORSZÁGOK ÉS AZ EU TAGÁLLAMOK ÁTLAGOS
HELYEZÉSE A DOING BUSI-NESS ÖSSZESÍTETT RANGSORÁBAN

43 |
Forrás | World Bank DB
 MAGYARORSZÁG EGYES PILLÉREKBEN ELÉRT EREDMÉNYEI A DOING BUSINESS
RANGSORBAN

44 |
Forrás | World Bank DB
 ÉRDEKESSÉG, HOGY EZIDÁIG A RANGSOROKBAN NEM JELENT MEG
A (KÖZ)BIZTONSÁG AZ ELEMZÉSEKBEN
• A versenyképességi
rangsorokban gyakorlatilag
nem jelenik meg a
közbiztonság (kül- és
belbiztonság).
• Az orosz-ukrán háború
rávilágított, hogy nagyon is
valós kockázatról van szó,
amely állami hatáskör és a
növekedésre is hat.
• Vélhetően a jövőben ezirányú
fejlesztések felerősödnek.
• Az MNB például a
Fenntarthatósági jelentésében
már megjelenítette a
közbiztonságot.

45 | Forrás | MNB
 A FOKOZOTT RENDŐRI JELENTLÉT TÖBBEK KÖZÖTT MEGMUTATKOZIK A
DINAMIKUSAN CSÖKKENŐ LOPÁSOK SZÁMÁBAN

fő / 100 ezer lakos fő / 100 ezer lakos eset / 100 ezer lakos eset / 100 ezer lakos
450 450 1 800 1 800
1 600 1 600
1 400 1 400
400 400
1 200 1 200
1 000 1 000
350 350
800 800
600 600
300 300 400 400
200 200
250 250 0 0
2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2018
2019
2020

2010
2011
2012
2013
2014
2015
2016
2017
2018
2019
2020
V3 tartomány Magyarország V3 tartomány Magyarország
EU átlag V3 átlag
EU átlag V3 átlag

RENDŐRÖK SZÁMA LOPÁSOK SZÁMA

46 |
Forrás | Eurostat
 47 |
100

0
10
20
40
50
60
70
80
90

30
Egyesült Királyság
Észtország érték
Spanyolország
Litvánia
Franciaország
Luxemburg
Németország
Portugália
Lettország
Hollandia
Belgium
Olaszország
Finnország
Svédország
Görögország
Ausztria
Lengyelország
Dánia
Horvátország
Szlovákia
Magyarország
EU átlag
Ciprus
V3 átlag
GLOBÁLIS KIBERBIZTONSÁGI MUTATÓ (2020)
AZONBAN A FEJLETT ÉSZAK- ÉS NYUGAT EURÓPAI ORSZÁGOKTÓL ELMARAD

Írország
Málta
Románia
Szlovénia
MAGYARORSZÁG KIBERBIZTONSÁGA MEGHALADJA A VISEGRÁDI ORSZÁGOK ÁTLAGÁT,

Csehország
Bulgária
érték

0
10
20
40
50
60
70
80
90

30
100

Forrás | Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU)

 A VERSENYKÉPESSÉGI JELENTÉS
ÁLLAMI HATÉKONYSÁG
FEJEZETÉNEK FŐBB MUTATÓ

48 |
 VERSENYKÉPES ÉS ÖSZTÖNZŐ ÁLLAM ALAPELVEI

A gazdasági szereplők közül az állam kiemelkedik foglalkoztatói, szabályozói és

szolgáltatói pozíciója miatt, ezért hatékony működése elengedhetetlen a
versenyképességhez.

Az állam hatékony működéséről akkor beszélünk, ha a gazdasági

szereplők számára támogatja az üzleti környezetet és minimalizálja a
fellépő torzító hatásokat.

Az állam hatékony működését támogatja az e-közigazgatás kiépülése. A

szolgáltatások minősége javul, az adminisztrációs költségek csökkennek,
a bizalom és működési hatékonyság nő.

A digitalizáció jelentette lehetőségek kiaknázása állami részről a rejtett

gazdaság elleni küzdelem egyik fontos eszköze. Számos jó hazai példát
találhatunk.

49 |
Forrás | MNB
 MÓDSZERTANI ALAPELVEK A MUTATÓGYŰJTÉSHEZ ÉS
INDEXKÉSZÍTÉSHEZ

• A jegybank komplex versenyképességi mérőrendszert dolgozott ki,

amelynek egyik része a Versenyképességi jelentés.
• A jelentés célja, hogy átfogó és objektív képet adjon Magyarország
versenyképességi helyzetéről az Európai Unión belül. Ez magával
vonja azt is, hogy a globális lefedettségre nem törekedett az
intézmény.
• Ennek érdekében 95 százalékban objektív mutatók kerültek
kiválasztása, jellemzően az adatpontok elérhetők mind a 27 EU
tagországra.
• A versenyképességre ható meghatározó területek között található az
állami hatékonyság is.
• A területen összességében 9 mutatót vizsgálunk, melyek mindegyike
részét képezi a Versenyképességi Indexnek.
• Az egyes mutatóknál a magyar értéket nemcsak abszolút, hanem
relatív értelemben is vizsgáljuk, főként a főbb nemzetközi átlagokhoz
(EU, V3, Észak TOP5) képest.

50 |
Forrás | MNB
 AZ ÁLLAMI HATÉKONYSÁG FEJEZET FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI A
VERSENYKÉPESSÉGI INDEX ALAPJÁN
• A mutatók összesítése szerint Magyarország az elérhető 100 pontból
64 pontot ért el az állami hatékonyság fejezetben.
• A 14 vizsgált terület közül a 2. legmagasabb pontszámot szerezte az
ország az állami hatékonyságban, ami arra utal, hogy az egyik
legjobban teljesítő területek közé tartozott.
• Relatív értelemben Magyarország teljesítménye átlag feletti volt,
ugyanis a V3 országok átlagát (62,8 pont) és az EU országok átlagát
(62,9 pont) is kismértékben meghaladta a magyar érték.
• Fontos kiemelni, hogy a 14 terület közül az állami hatékonyságban
volt a legmagasabb az EU átlag, ami arra utal, hogy ezen a területen
tudtak az EU-s országok a mutatókban a legközelebb kerülni az
optimálisnak tartott értékhez.
• Összességében elmondható, hogy horizontálisan bármennyire jó
teljesítményt tudott nyújtani hazánk, addig vertikálisan jelentős az
előrelépési lehetőség.

51 |
Forrás | MNB
 MAGYARORSZÁG A 14-BŐL 3 TERÜLETEN TUDOTT AZ EU ÉS A V3
ORSZÁGOK ÁTLAGÁNÁL MAGASABB PONTSZÁMOT SZEREZNI
Új pénzügyi modell pont
90 Háztartási megtakarítások
Zöld gazdaság
80 aktivizálása
Versenyképes 70
Kkv stratégia
energiafelhasználás 60
50
40 Külgazdaság és
Modern infrastruktúra
30 gazdaságszerkezet

20

Állami hatékonyság Munkaerőpiac

Kutatás-fejlesztés és Területi és társadalmi

innováció felzárkózás

Tudásalapú társadalom Családbarát program

Egészséges társadalom
Magyarország EU átlag V3 átlag Észak TOP5

AZ MNB VERSENYKÉPESSÉGI INDEXÉNEK EREDMÉNYEI TERÜLETENKÉNT (2022)

52 |
Forrás | MNB
 53 |
100

0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
Románia

pont
Görögország
Olaszország
Málta
Belgium
Szlovákia
Ciprus
Horvátország
Luxemburg
Bulgária
Németország
Portugália
V3 átlag
EU átlag

2022
Franciaország
Csehország
Lettország

2021
Magyarország

EREDMÉNYEI (2022)
Írország
Litvánia
Szlovénia
Ausztria
Spanyolország
Lengyelország
Dánia
Hollandia
VERSENYKÉPESSÉGI INDEX ÁLLAMI HATÉKONYSÁG PILLÉRÉBEN

Észak TOP5
MAGYARORSZÁG AZ EU-N BELÜL A 12. HELYEN VÉGZETT AZ MNB

AZ MNB VERSENYKÉPESSÉGI INDEX ÁLLAMI HATÉKONYSÁG PILLÉRÉNEK

Finnország
Észtország
pont

Svédország
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100

Forrás | MNB
 HAZÁNK TELJESÍTMÉNYE JELLEMZŐEN KEDVEZŐBB AZ OBJEKTÍV
MUTATÓK SZERINT

IMD - KORMÁNYZATI HATÉKONYSÁG PILLÉR 15 19

(2022)

MNB VI - ÁLLAMI HATÉKONYSÁG PILLÉR 12 14

(2022)

DOING BUSINESS RANGSOR (2020) 20 15

WEF-GCI - INTÉZMÉNYRENDSZER PILLÉR 25 22

(2019)

MAGYARORSZÁG HELYEZÉSE AZ ÁLLMAI HATÉKONYSÁGBAN A FŐBB

VERSENYKÉPESSÉGI RANGSOROKBAN
54 |
Forrás | MNB
 AZ ADÓCENTRALIZÁCIÓ A LEGALACSONYABB A RÉGIÓBAN

GDP százaléka GDP százaléka

42 42

40 40

38 38

36 36

34 34

32 32

30 30

28 28
2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021
V3 tartomány Magyarország Észak TOP5 V3 átlag EU átlag

ADÓCENTRALIZÁCIÓ

55 |
Forrás | Eurostat
 56 |
1
2
3
4
5

0
Ciprus
Görögország
százalék
Belgium
Románia

adata 2019-es.
Málta
BÉRKÖLTSÉGE

Szlovákia
Horvátország
Spanyolország
Bulgária
Magyarország
Németország
Luxemburg
Litvánia
Franciaország
EU átlag
Lettország
Portugália
V3 átlag
Hollandia
Szlovénia
Ausztria
Lengyelország
Csehország
Észtország
EURÓPAI UNIÓS ÖSSZEVETÉSBEN MAGAS A KÖZIGAZGATÁS

Dánia
KÖZIGAZGATÁSI BÉRKÖLTSÉG A GDP SZÁZALÉKÁBAN (2020)

Észak TOP5
Olaszország
Finnország
Svédország
Írország
százalék

Megjegyzés: A magyar érték nem tartalmazza a közfoglalkoztatottak becsült bértömegét. Franciaország

1
2
3
4
5

Forrás | Eurostat, MNB

 57 |
0
2
4
6
8
12

10
Luxemburg
Svédország százalék
Belgium
Görögország
Szlovákia
Németország
Magyarország
Franciaország
V3 átlag
Hollandia
Ciprus
Horvátország
EU átlag
Ausztria
Litvánia
Bulgária
Portugália
Csehország
Lettország
Spanyolország
Lengyelország
Észak TOP5
Észtország
Málta
Megjegyzés: Rendvédelmi és szakképzettséget nem igénylő foglalkozások nélkül.

Szlovénia
KÖZIGAZGATÁSBAN FOGLALKOZTATOTTAK ARÁNYA (2021)
ÁTLAG FELETTI A FOGLALKOZTATÁS A SZEKTORBAN

Írország
Dánia
Románia
Finnország
százalék

Olaszország
0
2
4
6
8
12

10

Forrás | Eurostat, MNB

 58 |
0,0
0,1
0,2
0,3
0,4
0,5
0,7
0,8
0,9
1,0

0,6
Dánia
Észtország érték
Észak TOP5
Finnország
Svédország
Hollandia
Ausztria
Spanyolország
Ciprus
Franciaország

infrastruktúra
Litvánia
Málta
Szlovénia
Lengyelország
Németország
EU átlag
Írország
Luxemburg
online szolgáltatások Portugália
Olaszország
AZ E-KÖZIGAZGATÁS FEJLETTSÉG INDEXÉBEN

V3 átlag
Csehország
Belgium
Görögország
humán tőke

Bulgária
MAGYARORSZÁG CSAK ROMÁNIÁT TUDTA MEGELŐZNI

Szlovákia
ENSZ E-KÖZIGAZGATÁS FEJLETTSÉG INDEXÉNEK ÉRTÉKE (2020)

Lettország
Horvátország
Magyarország
Románia
érték

0,0
0,1
0,2
0,3
0,4
0,5
0,7
0,8
0,9
1,0

0,6

Forrás | ENSZ
 59 |
0
10
20
30
40
60
70
80
90

50
Svédország
Észtország százalék
Hollandia
Észak TOP5
Finnország
Franciaország
Dánia
Írország
Magyarország
Lettország
Spanyolország
Ausztria
Csehország
Litvánia

2021
Luxemburg
Belgium
EU átlag
Ciprus
2011 Málta
Lengyelország
V3 átlag
Szlovénia
Görögország
Portugália
Németország
AZ E-KÖZIGAZGATÁST HASZNÁLÓK ARÁNYA 2011-2021
KÖZÖTT A LEGNAGYOBB MÉRTÉKBEN NŐTT AZ EU-BAN

INTERNETEN TÖRTÉNŐ KÖZIGAZGATÁSI ÜGYINTÉZÉS (2021)

Szlovákia
Horvátország
Olaszország
Bulgária
százalék

Románia
0
10
20
30
40
60
70
80
90

50

Forrás | Eurostat
 HAZÁNK A 2. LEGJOBB EREDMÉNYT ÉRTE EL AZ IGAZSÁGÜGYI
EREDMÉNYTÁBLA EGYIK VIZSGÁLT MUTATÓJÁBAN

nap nap
1000 1000
900 900
800 800
700 700
600 600
500 500
400 400
300 300
200 200
100 100
0 0

Litvánia
Németország
Románia

Ausztria
Ciprus

Észak TOP5

Bulgária
Málta

Görögország
Luxemburg

EU átlag

Belgium
Szlovákia

Szlovénia
Portugália

V3 átlag

Csehország

Lettország
Finnország

Horvátország

Svédország
Spanyolország

Franciaország

Lengyelország
Olaszország

Észtország
Hollandia

Magyarország
KÖZIGAZGATÁSI ÜGYEKBEN AZ ELSŐFOKÚ ÍTÉLETIG ELTELT IDŐ (2020)
Megjegyzés: Dániára és Írországra nincs elérhető adat.
60 |
Forrás | Európai Bizottság
 61 |
100

0
10
20
40
50
60
70
80
90

30
Hollandia
érték
Litvánia
Finnország
Észtország
Málta
Észak TOP5
Dánia
Svédország
Spanyolország
Lettország
Portugália
Lengyelország
Belgium
ELMARAD AZ EU ÁTLAGÁTÓL

Ausztria
Luxemburg
Szlovénia
EU átlag
Magyarország
Írország
Bulgária
V3 átlag
Olaszország
Franciaország
ŰRLAPOK AUTOMATIKUS KITÖLTÉSE (2022)

Görögország
AZ ŰRLAPOK AUTOMATIKUS KITÖLTÉSÉBEN HAZÁNK

Szlovákia
Németország
Csehország
Horvátország
Ciprus
Románia
0
10
20
40
50
60
70
80
90

30
érték 100

Forrás | Európai Bizottság

 A HIVATALOS STATISZTIKAI ADATOK HOZZÁFÉRHETŐSÉGE ÉS
LEFEDETTSÉGE ELŐTT KOMOLY TÉR MUTATKOZIK
érték érték
100 100
90 90
80 80
70 70
60 60
50 50
40 40
30 30
20 20
10 10
0 0
Dánia

Románia
Észak TOP5

Írország

Ciprus
EU átlag
Ausztria

Görögország

Belgium
Málta
Szlovénia

Litvánia

Bulgária

Luxemburg
Lengyelország

Svédország
Hollandia

Szlovákia
V3 átlag

Csehország

Portugália

Magyarország
Finnország

Horvátország

Lettország
Németország

Spanyolország
Észtország

Olaszország

Franciaország
AZ ADATOK NYÍLT ELÉRHETŐSÉGE EURÓPÁBAN (2020)
Megjegyzés: Az adatelérhetőség mértékét a hozzáférhetőség és lefedettség alapján értékelve, 0-100-as
62 | skálán.
Forrás | Open Data Watch
 63 |
5
0
10
15
20
25
30
35
40
45
Románia
Görögország
százalék
Málta
Litvánia
Olaszország
Szlovákia
Csehország
V3 átlag
Belgium
EU átlag
Lengyelország
Írország
Magyarország

2019
Németország
Ausztria
MÉRTÉKBEN CSÖKKENT AZ UNIÓBAN

Megjegyzés: Ciprusra és Horvátországra hiányzik az adat.

Dánia

2010
Bulgária
Lettország
Portugália
A BE NEM FIZETETT ÁFA ARÁNYA
Franciaország
Szlovénia
AZ ÁFARÉS 2010-2019 KÖZÖTT A 4. LEGNAGYOBB

Spanyolország
Luxemburg
Észtország
Hollandia
Észak TOP5
Finnország
Svédország
százalék

5
0
10
15
20
25
30
35
40
45

Forrás | Európai Bizottság

 ÖSSZEFOGLALÁS

Évszázadok óta foglalkoztatja az országok vezetőit, miként lehet hatékonyabbá tenni az

állami adminisztrációt.

Tanulmányok alapján a hatékony állami intézményrendszer jótékony hatással van a

gazdasági növekedésre. Azonban ez a hatás nem független az ország fejlettségi
szintjétől.

A meghatározó globális versenyképességi rangsorokban jellemzően megjelenik

pillérek szintjén az állam. Sok esetben azonban a bevont mutatók szubjektívek.

Az MNB a versenyképességi mérőrendszerének kialakítása során külön pillérben

kezelte az állami hatékonyságot, mely témát objektív mutatókon keresztül vizsgálja.

Az MNB Versenyképességi jelentésének következtetése, hogy az elért sikerek ellenére

további intézkedésekre van szükség az állami hatékonyság területén.

64 |
Forrás | MNB
 KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ
FIGYELMÜKET

65 |