A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL

2021 ÉS 2024 KÖZÖTTI IDŐSZAKRA VONATKOZÓ

STRATÉGIÁJA
ELŐSZÓ

DR. SORS LÁSZLÓ
a Nemzeti Adó- és Vámhivatal
vezetője
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a központi költség-
vetés adóbevételeiért felelős szervezetként kulcs-
fontosságú feladatot lát el az állam működése
szempontjából.
A létrehozása óta eltelt mintegy tíz év eredményei
egyértelműen bizonyítják, hogy ez a hivatal csak
akkor töltheti be ezt a szerepet, ha képes a fejlő-
désre és a változásokhoz való alkalmazkodásra.
Ennek szellemében kialakított új szemléletünk
középpontjában az adózás egyszerűsítése és
a partneri hozzáállás, ügyfeleink támogatása áll,
nem mellőzve a törvények betartatásának
hatósági eszközeit.
Célunk továbbra is az, hogy Magyarországon erő-
södjék az adómorál. Ehhez a kormányzati és ügyféli
elvárásoknak megfelelően a leginnovatívabb, úgy-
nevezett online szolgáltató hatóságként ki kell
vívnunk az ügyfelek elismerését, támogatását,
ösztönöznünk kell az önkéntes jogkövetést.
Ugyanakkor, csak úgy, mint eddig, érvényt kell
szereznünk a jogszabályoknak, amihez továbbra is
fenn kell tartani a szervezet szigorú és következetes
hatósági szerepét is. Ezen kettőség egyensúlya
alapozza meg céljaink elérését.
Az innovációra és gyors reagálásra alkalmas
szervezeti működés azonban azt is feltételezi, hogy
nem söpörjük szőnyeg alá az időközben felmerülő
problémákat és nehézségeket. A megoldásokat
keresve el kell ismernünk, hogy mindig vannak és
lesznek olyan területei a munkánknak, amelyek
fejlesztésre szorulnak.
Ennek megfelelően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal
működésének racionalizálása állandó feladat, mint
ahogy az eredményorientált szemléletmód és
a támogató szervezeti kultúra erősítése is. Ennek
következő lépéseit, a 2021 és 2024 közötti időszakra
szóló stratégiai terv foglalja össze. A célok és
az azok eléréséhez vezető eszközök meghatáro-
zásakor olyan fejlesztéseket tűztünk ki, amelyek
nyomán szervezetünk a társadalom megbecsülését
élvező, a magyar közigazgatás meghatározó és
elismert hivatala lehet.

3
BEVEZETÉS
Egy szervezet megalapozott és jövőbe mutató
stratégiai célrendszerének megalkotása
komplex és időigényes feladat. A stratégiai
irányok és célok kijelölése, valamint azok
folyamatos felülvizsgálata, értékelése két
egymástól jól elkülöníthető folyamat mentén
valósítható meg. Az egyik folyamat a szer-
vezet külső környezetének vizsgálatából,
a másik a szervezet belső működésének
elemzéséből áll.
Az első munkafolyamat célja – a NAV társa-
dalomban betöltendő szerepéből és funkció-
jából kiindulva – annak meghatározása, hogy
milyen kormányzati és társadalmi elvárások,
alapelvek befolyásolják, illetve határozzák
meg a szervezet működését. Ezen folyamatnál
nem lehet figyelmen kívül hagyni továbbá
a különböző nemzeti és nemzetközi trendeket,
legjobb gyakorlatokat sem, melyek szintén
alapvető hatással vannak a szervezet jövőbeni
működésére. Ezen környezeti tényezők –
azon belül is elsősorban a kormányzati
szándék, elvárás – adtak választ arra, hogy
mi a NAV rendeltetése, milyen alapvető
értékek mentén kell működnie, illetve mi
a szervezet küldetése.
A másik munkafolyamat célja a NAV aktuális
helyzetének analizálása útján objektív, meg-
bízható és valósághű képet alkotni a szervezet
állapotáról, működéséről, a felmerülő problé-
mák és megoldandó feladatok azonosítására,
kategorizálására és kezelésére. Ennek ered-
ményeként képet kaptunk a szervezet érté-
keiről, rendelkezésére álló erőforrásairól,
lehetőségeiről, valamint mindazon stratégiai
jelentőségű területeiről, problémáiról,
amelyek kijelölik a fejlesztés irányait.
Ugyanakkor a stratégiai tervezéskor figyelmet
kell fordítani a kormányzati stratégiai irányí-
tásról szóló 38/2012. (III.12.) Korm. rendelet
előírásaira is. Ennek megfelelően a stratégiai
irányok, célok meghatározásakor, megvalósí-
tásakor biztosítani kell, hogy
• a kitűzött célok, intézkedések, feladatok
megvalósíthatók legyenek;
• a megvalósítás pénzügyi háttere adott
legyen, valamint a pénzügyi ráfordítások
arányban álljanak az elérendő eredmé-
nyekkel;
• az eredmények társadalmi, gazdasági,
környezeti szempontból fenntarthatók
legyenek;
• az érintett szakpolitikai területre vonat-
kozó vagy ahhoz kapcsolódó stratégiai
célrendszerek egymásra épülő rendszert
alkossanak, valamint illeszkedjenek
az összkormányzati célkitűzésekhez és
a más szakpolitikai területekre vonatkozó
stratégiai tervdokumentumokhoz;
• a stratégiai irányok, célok releváns és
megalapozott adatokra, információkra
épüljenek, és mutatókhoz legyenek
rendelve.
5
 A szervezeti célok, valamint az azok elérését bizto-
sító intézkedések, feladatok, programok közép-
távra vonatkozó erőforrás-szükségletének pontos
meghatározása nem lehetséges. Ugyanakkor
az intézményi stratégia kialakításánál törekedtünk
az objektív, racionális, megvalósítható és a stratégia
időtávjára ütemezett stratégiai irányok, célok
meghatározására, figyelembe véve azt, hogy azok
ne haladják meg a szervezet teljesítőképességének
határait.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi
CXXII. törvény indokolása alapján a NAV legfontosabb
feladata az államot megillető adó- és adójellegű-,
illetve az Európai Uniót megillető vámbevételek
6
minél hatékonyabb és eredményesebb biztosítása,
továbbá az ehhez kapcsolódó ellenőrzési tevékenység
magas szintű ellátása.
A szervezet hosszútávú feladata tehát adott, azon-
ban a folyamatosan változó környezet mindig újabb
megközelítési módot és szervezeti választ követel
a feladat eredményes és hatékony teljesítéséhez.
Ennek megfelelően – a kormányzati adópolitika
elvárásainak és ügyfeleink igényeinek eleget téve
– elengedhetetlen az online szolgáltatások kiter-
jesztése és fejlesztése és hosszútávon a teljes körű
elektronikus ügyintézés megvalósítása, valamint
a gazdasági versenyképességet támogató hatósági
működés fejlesztése.
HOVA TARTUNK?
A NAV középtávú célja a jogkövetési modellen
alapuló teljeskörű online ügyintézés lehető-
ségének, a papírmentes belső folyamatoknak,
az ehhez igazodó, folyamatvezérelt szervezeti
struktúrának és működésnek a kialakítása.
Ehhez szükséges
- a jogszabályi feltételek megteremtése,
egyszerűsítése,
- a szükséges infrastruktúra rendszerbe
állítása,
- az egyszerű, gyors és felhasználóbarát
ügyintézési felületek kialakítása,
- az informatikai kommunikációs techno-
lógiákban való jártasság (IKT-képesség)
külső és belső fejlesztése,
- a célzott, közérthető, interaktív kommuni-
káció biztosítása és
- az adótudatosság fejlesztése.
Online kommunikáció
és szolgáltatások
A digitális technológiák fejlődése, az elektro-
nizáció térnyerése és a gazdaság fehérítését
szolgáló intézkedések (online pénztártgép,
online számlaadat-szolgáltatás, EKÁER)
hatására keletkező mind hatalmasabb adat-
vagyon újabb kihívás elé állította a Nemzeti
Adó- és Vámhivatalt. Az adatvagyon minél
szélesebb körű felhasználása elengedhetetlen
többek között az online szolgáltatások bizto-
sításához, fejlesztéséhez, az ügyfélélmény
növeléséhez. Az adatvagyon-gazdálkodás
érinti például a bevallások kiajánlását,
a foglalkoztatással összefüggő NAV-adat-
szolgáltatást (eFIP), az automatikus adat-
átadásokat, az ügyféli adatszolgáltatások
csökkentését, a begyűjtött adatok strukturált
visszamutatását. Ugyancsak az adatvagyonra
épül az egyre szélesebb körű kockázatelemzés,
a jogkövetési modell kidolgozása, illetve
az ennek megfelelő hatósági válaszok.
Az online szolgáltatások gyors kiszolgálása
konszolidált és az új technológiákat haszno-
sító IT-hátteret igényel. A szervezet rövidtávú
célja ezért az adatok hasznosítását lehetővé
tevő integrált adattárház kialakítása, Big
Data technológia bevezetése és a tranzakciós
adatokon alapuló gépi tanulás megvalósítása,
ami lehetőséget teremt a jövőben a hatósági
munka és az ügyfélszolgáltatások részbeni
automatizálására is.
Mindezek segítségével lehetővé válik annak
a jogkövetési modellnek a bevezetése, ami
az adózói életút nyomon követésével, és
a rendelkezésre álló adózói adatok komplex,
strukturált elemzésével egy újszerű, össze-
tett és a szervezet valamennyi szakmai
területére kiterjedő ügyfélminősítést tesz
lehetővé.
Az utóbbi évek tapasztalatai, a fokozódó ügy-
féligények, valamint az idei rendkívüli járvány-
helyzet is egyértelműen rávilágított arra,
7
hogy a személyes ügyfélmegjelenés az online
ügyintézési lehetőségek biztosításával, illetve
kizárólagosságával, valamint az ügyfelek
tájékoztatásával és az adótudatosság formá-
lásával csökkenthető, illetve kiváltható.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal legfőbb stra-
tégiai célja az adózók meghatározó részénél
a teljes körű online ügyintézés elterjesztése,
az ügyfelek átterelése erre az ügyintézési
csatornára.
Ehhez első lépésben a jelenleg alkalmazott
ügyintézési felületeket egy közös felületre
kell strukturálni, majd végső célként ki kell
alakítani egy „online banking” mintára
működő komplex ügyintézési felületet, amely
képes biztosítani az ügyfelek számára a teljes
körű online ügyintézést, valamint az ügyfél-
8
adatok visszamutatását (adózói adatok, OPG
adatok, online számlaadatok, foglalkoztatotti
adatok stb.) nemcsak számítógépen, hanem
mobileszközökön is.
Az új ügyintézési felületen egy azonosítással
intézhető valamennyi eddig külön-külön felü-
leteken elérhető ügy. Az ügyfél adatai auto-
matikusan szerepelnek a digitális nyomtatvá-
nyokon. Ezzel párhuzamosan át kell alakítani
a telefonos és a személyes ügyfélszolgálati
tevékenységeket, az online ügyintézést kell
előtérbe helyezni és népszerűsíteni.
A modern kori, változó ügyféli igények, valamint
a digitalizáció szükségessé teszi a szervezet
kommunikációjának folyamatos megújítását,
fejlesztését is. Éppen ezért az online tér elsőd-
leges, majd kizárólagos használatának eléré-
séhez szükséges az innovatív és közérthető
kommunikációs eszközök és csatornák alkal-
mazása, ezáltal az ügyfélélmény fokozása,
a NAV társadalmi elfogadottsága, és végső
soron az adótudatosság erősítése.
A kommunikáció azonban nem lehet csak
egyirányú és öncélú, hiszen a szolgáltatások
fejlesztése, az ügyfélélmény növelése csak
az ügyféli igények és vélemények folyamatos
gyűjtésével, azok tényleges figyelembe véte-
lével lehet sikeres.
Cél, hogy közérthető, az ügyfelek igényeinek
megfelelő konnunikációval támogassuk
a stratégiai célok elérését és vívjuk ki szer-
vezetünk elismerését.
 Rugalmas szervezet
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal stratégiai céljának része-
ként újjá kell szervezni a működési folyamatokat, be kell
vezetni a folyamatalapú szervezeti működést. Ez szükség-
szerű az informatikai rendszerek konszolidációja, a digita-
lizáció előnyeinek egyre nagyobb arányú kihasználása,
a papírmentes működés, valamint az online ügyintézés
előtérbe kerülése miatt is. Az újjászervezés feltétele
az erőforrások újragondolása és allokációja.
Mindez egy jövőbe mutató IT-infrastruktúra és egy
– a megváltozó működési folyamatokhoz igazodó –
korszerű HR-menedzsment és képzési rendszer meglétét
feltételezi. Hiszen a papírmentesség, a digitális kompe-
tenciák szerepének felértékelődése és a folyamatok
újraszervezése miatt ki kell alakítani egy olyan korszerű
HR-menedzsment rendszert, ami a folyamatokhoz
igazodó, új munkaköri struktúrában képes biztosítani
a megfelelő számú, képzett, kompetens és elkötelezett
munkatársat. Kiszámítható jövőképet, hivatást és
megfelelő képzési, átképzési rendszert biztosítva
a jövőbeni feladatellátáshoz.
Kulcsfontosságúak a vezetői tréningek, hogy a vezetői
feladatokat továbbra is irányításra és ösztönzésre alkal-
mas személyek lássák el.
9
KÜLDETÉS

AZ ÁLLAMOT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓT MEGILLETŐ BEVÉTELEK BIZTOSÍTÁSA,

A FEKETE- ÉS SZÜRKEGAZDASÁG VISSZASZORÍTÁSA, A GAZDASÁG ÉS
A TISZTESSÉGES GAZDASÁGI SZEREPLŐK VERSENYKÉPESSÉGÉNEK NÖVELÉSE,
A TÁRSADALOM ADÓTUDATOSSÁGÁNAK ERŐSÍTÉSE.

10
ALAPELVEK
Az elkötelezettség és
szakszerűség elve
Működésünkben előtérbe kell helyezni
a szervezet küldetése és stratégiai céljai
iránti elkötelezettséget, a szakszerű feladat-
ellátást, az együttműködő hozzáállást és
a felkészült és motivált személyi állomány
támogatását.
A szolgáltató jelleg
erősítésének elve
Közérthető kommunikációval és a technikai
fejlődés lehetőségeinek kiaknázásával
biztosítani kell az ügyfelek számára, hogy
kötelezettségeiket egyszerűen, és egyéni
igényeiknek megfelelően teljesíthessék.
Az ügyféligények folyamatos felmérésével és
a jellemző ügyfélcsoportok magatartásának
elemzésével biztosítjuk a leghatékonyabb
ügyintézési formák, módszerek elterjesztését.
A jogkövetés támogatásának
és kikényszerítésének elve
Fel kell használni a korszerű kommuniká-
ciós eszközöket a közteherviselés létjogo-
sultságának bemutatására, a társadalom
adótudatosságának erősítésére, a jogkövető
magatartás támogatására, elismerésére,
a jogsértés elítélésére. Minden feltételt
biztosítani kell az önkéntes jogkövetés
elterjedéséhez. Módszeresen ösztönözzük
az új generációk jogkövetési hajlandóságát.
A szakterületeket átfogó ügyfélminősítési és
kockázatelemzési rendszerrel differenciáljuk
az ügyfeleket, és magatartásuk, társadalmi
jellemzőik alapján célzott intézkedésekkel,
preventív módszerekkel támogatjuk a hely-
telen gyakorlatok megelőzését, megszünte-
tését, illetve szigorú szankciókkal gyengítjük
az adóelkerülés vonzerejét. A hatósági mun-
kában mérlegeljük a szabályszegés súlyát és
az adóbevételkiesés kockázatát. A hatósági
eljárásokat szakszerűen, jogszerűen, korrekt
tájékoztatás mellett végezzük.
Az együttműködés elve
A hivatal mind hatékonyabb működésének,
és a közös célok elérésének elengedhetetlen
feltétele a szakterületek és a funkcionális
területek összefogása, valamennyi munka-
11
társ együttműködésének biztosítása, egymás
munkájának kölcsönös támogatása, az azonos
szervezeti gondolkodás megvalósítása.
Tudatosítani szükséges azt a szemléletet,
miszerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal
működése, teljesítménye szempontjából
minden ellátandó feladatot, az abban közre-
működő szerveket, szervezeti egységeket,
személyi állományt egyenlő fontosságúként
kell kezelni.
Az eredményesség,
a hatékonyság és
a gazdaságosság elve
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak a jogszerű-
ség követelményén túl hatékonyan, eredmé-
nyesen és gazdaságosan kell működnie.
12
Az eredményesség kritériuma biztosítja, hogy
a kitűzött célok - az elfogadott módosításokat,
változó körülményeket figyelembe véve -
megvalósuljanak, a tevékenység tervezett és
tényleges hatása közötti különbség a lehető
legkisebb mértékű legyen, illetve a tényleges
hatás kedvezőbb legyen a tervezettnél. Míg
a gazdaságosság kritériuma azt fogalmazza
meg, hogy az erőforrások felhasználásához
kapcsolódó kiadás vagy ráfordítás az elérhető
legkisebb legyen, a jogszabályban meghatá-
rozott vagy általánosan elvárható minőség
mellett.
Az egyszerűség és
az átláthatóság elve
A szervezeti működés, a strukturális felépítés
és a folyamatok szervezése során törekedni
kell a racionális, egyszerű és átlátható meg-
oldások, alternatívák alkalmazására. Ezzel
biztosítható az ügyfelek szervezet iránti bizal-
mának erősítése, valamint a munkatársak
feladatellátásának egyszerűsítése, a felesleges
erőforrás felhasználásának kiküszöbölése.
Az integritás elve
Kiemelten fontos, hogy a munkatársak meg-
becsülésével, az integritásszemlélet elter-
jesztésével, ezáltal a korrupciós kockázatok
minimalizálásával a szervezetbe és a köz-
igazgatásba vetett társadalmi bizalom kiér-
demelhető és fokozható legyen. Ezzel együtt
biztosítható a szervezet munkájának elis-
merése, társadalmi támogatása és az, hogy
a munkatársak büszkeséggel gondoljanak
munkájukra.
 A fenntarthatóság elve A biztonságos adatkezelés elve
Ez az alapelv a környezeti, társadalmi és Magyarország egyik legnagyobb adatbázisának
gazdasági felelősségünket, az értékeink birtokosaként elkötelezettek vagyunk abban,
tudatos és szüntelen védelmét jelenti. hogy az adatokat célhoz kötötten használjuk
Legyen a védelemre szoruló érték a munka- fel, maximális biztonsággal megőrizzük, és
helyünk, a családunk, a barátaink vagy ter- szándékos károkozás, helytelen kezelés vagy
mészeti környezetünk. Védelmük olyan köte- üzemzavar eredetű károsodások elleni védel-
lesség, ami önmagunkat is értékesebbé tesz. müket biztosítsuk.
A fenntarthatóság ugyanakkor a racionális
munkafolyamatokra is jellemző, tehát mű-
ködésünk rendszerét is úgy kell kialakítani,
hogy az képes legyen a változások követésére
és hosszútávú garanciát jelentsen küldeté-
sünk beteljesítésére.

13
 ÜGYFÉLKÖZPONTÚSÁG

ÉRTÉKEK
SZAKMAISÁG

ÜGYFÉLKÖZPONTÚSÁG FEDDHETETLENSÉG INNOVÁCIÓ

SZAKMAISÁG

INNOVÁCIÓ

SZAKMAISÁG FEDDHETETLENSÉG ELKÖTELEZETTSÉG

FEDDHETETLENSÉG HATÉKONYSÁG
SZAKMAISÁG ÜGYFÉLKÖZPONTÚSÁG
ELKÖTELEZETTSÉG

SZAKMAISÁG ÜGYFÉLKÖZPONTÚSÁG
SZAKMAISÁG ÜGYFÉLKÖZPONTÚSÁG

Munkatársainkkal szemben alapvető

HATÉKONYSÁG
RUGALMASSÁG EGYSÉGESSÉG
Munkatársaink lojalitása és a szervezet
FEDDHETETLENSÉG INNOVÁCIÓ ELKÖTELEZETTSÉG

Munkatársaink képzett szakemberek,

elvárás a becsületes, jogilag és erkölcsileg céljainak szem előtt tartása sikereink
akik folyamatosan bővítik tudásukat.
FEDDHETETLENSÉG INNOVÁCIÓ INNOVÁCIÓ

kifogástalan, részrehajlás nélküli

EGYSÉGESSÉG feladat-
FEDDHETETLENSÉG TÖRVÉNYESSÉG

HATÉKONYSÁG
SZAKMAISÁG
RUGALMASSÁG
ÜGYFÉLKÖZPONTÚSÁG
egyik alapvető feltétele.
ELKÖTELEZETTSÉG
ellátás.
HATÉKONYSÁG TÖRVÉNYESSÉG HATÉKONYSÁG
FEDDHETETLENSÉG INNOVÁCIÓ
ELKÖTELEZETTSÉG ELKÖTELEZETTSÉG

RUGALMASSÁG EGYSÉGESSÉG

SZAKMAISÁG ÜGYFÉLKÖZPONTÚSÁG

RUGALMASSÁG HATÉKONYSÁG EGYSÉGESSÉG

EGYSÉGESSÉG
HATÉKONYSÁG
RUGALMASSÁG
RUGALMASSÁG
TÖRVÉNYESSÉG EGYSÉGESSÉG ELKÖTELEZETTSÉG

INNOVÁCIÓ TÖRVÉNYESSÉG

Az új helyzetekre innovatív megoldásokkal,

FEDDHETETLENSÉG

Az erőforrások optimális kihasználásával,

TÖRVÉNYESSÉG RUGALMASSÁG EGYSÉGESSÉG

Eljárásainkban illetékességi területtől

újításokkal keresünk választ, munka-
társaink tudásának és képességének
ELKÖTELEZETTSÉG
folyamatos megújítására törekszünk.
a ráfordítások hasznosulásának folyama-
TÖRVÉNYESSÉG
függetlenül azonos lehetőségeket,
HATÉKONYSÁG
tos mérésével törekszünk az eredményes
azonos bánásmódot biztosítunk.
szervezeti működés fenntartására.
SZAKMAISÁG ÜGYFÉLKÖZPONTÚSÁG

RUGALMASSÁG EGYSÉGESSÉG

INNOVÁCIÓ

TÖRVÉNYESSÉG ÜGYFÉLKÖZPONTÚSÁG INNOVÁCIÓ

ÜGYFÉLKÖZPONTÚSÁG FEDDHETETLENSÉG
TÖRVÉNYESSÉG SZAKMAISÁG

HATÉKONYSÁG

Szervezetünket az ügyfélorientált szem-

INNOVÁCIÓ

A digitális kor kihívásainak és ügyfeleink

FEDDHETETLENSÉG
ELKÖTELEZETTSÉG

Működésünk minden mozzanatában

lélet, ügyféli magatartásformák szerint elvárásainak megfelelően bátran és
a jogszabályok érvényre juttatását tartjuk
specializált szervezeti válaszok, szolgál-
HATÉKONYSÁG RUGALMASSÁG
újítóan alkalmazzuk
EGYSÉGESSÉG
az online tér adta
szem előtt. ELKÖTELEZETTSÉG

tatások jellemzik. lehetőségeket, eszközöket.

14 RUGALMASSÁG EGYSÉGESSÉG
TÖRVÉNYESSÉG

TÖRVÉNYESSÉG
FEJLŐDÉS
ÜGYFÉLKAPCSOLATOK
Ügyféligények felmérésre
Az ügyintézés és az egyéb ügyfélkapcsolati
mozzanatok fejlesztésekor első számú szem-
pont, hogy mit várnak el az ügyfelek, a jogkö-
vető, precíz adózáshoz milyen szolgáltatásokra
van szükségük. Ahhoz, hogy az új online felület
az ügyfelek számára hasznos, teljes körű, gör-
dülékenyen használható, informatív, sallan-
goktól mentes felület legyen, szükség van
az ügyféli igények felmérésére, és azok
folyamatos monitorozására. Ezzel nem csak
az ügyfélélmény és az online ügyintézés
népszerűsége, hanem a NAV társadalmi
elfogadottsága is megalapozható.
Ügyfélkiszolgálás fejlesztése
Folytatódik az ügyfélszolgálatok megújítása,
és ugyancsak a következő időszakra időzíthető
az interaktív tájékoztatás fejlesztése, a korszerű
online eszközök bevezetése, az önkiszolgáló
lehetőségek kialakítása, és az elektronikus
ügyintézési és kommunikációs lehetőségek
kiterjesztése.
Komplex ügyfélminősítés
A NAV adatvagyonára alapozva komplex ügyfél-
minősítési rendszer jön létre, ami a jogkövetési
szintekhez igazodó online ügyintézési felület
kialakításában is szerepet játszik. A rövidtávú
célok között szerepel az adatok hasznosítását
lehetővé tevő integrált adattárház kialakítása.
A Big Data és a tranzakciós adatokon alapuló
gépi tanulás technológiáját is alkalmazva,
bizonyos mértékig automatizálhatók az ügy-
intézési folyamatok, illetve gyorsíthatók a cél-
zott hatósági reakciók. A jövőbeni nézőpont
újdonsága, hogy az adózó teljes életútján
az adóügyi és hatósági eljárásokat garantáltan
az egységesség és szervezettség jellemzi.
Az ügyfélre szabott adóztatás az eljárások
mindegyikében egyedi megítélést, és az adózó
életútjának nyomon követését jelenti. Ezek
révén hosszú távon megalapozható a jogkö-
vetés elterjedése, az adómorál erősödése,
a gazdaság fehéredése.
eNAV ügyintézési felület
A következő időszak legfontosabb célja
a teljes körű, online ügyintézés alapjainak
megteremtése, ami érinti és meghatározza
a NAV szinte valamennyi működési területét
és célját. Egy olyan online ügyintézési felület
(eNAV) kialakítása a cél, mely „online banking”
mintára biztosítja specifikusan a magánsze-
mélyek, és külön a vállalkozások számára is
a teljes körű online adózást és adatelérést,
valamint a társszervek számára az automa-
tizált adatszolgáltatást és adatlekérdezést.
Első lépés a már meglévő online szolgáltatások
közös felületre rendezése. A megvalósítás
tervezése, ütemezése után kerülhet sor
15
a megújult nav.gov.hu portálon az eNAV
felület kialakítására, ami biztosítja a belépő
felhasználó számára specifikusan a teljes
körű elektronikus ügyintézés lehetőségét,
az információk elérését.
eNAV-mobilapp
Jogos elvárás, hogy az online ügyintézési
lehetőségek nemcsak hagyományos plat-
formokon, hanem mobil eszközökön is
működjenek. A NAV célja olyan mobilappli-
káció fejlesztése és folyamatos megújítása,
ami lehetőséget ad a lehető legszélesebb
körű online ügyintézésre és adatelérésre.
Új NAV-portál
Az eNAV alapja egy olyan honlap, amely for-
májában, tartalmában is képes élménnyé
tenni az érdekes és fontos információk el-
érését. Adózói logika szerint csoportosított
16
tematikus oldalak, úgynevezett microsite-ok
és saját igény szerinti automatikus gyűjtések
segítik a tartalomszűrést és a precíz találatokat.
Közérthető kommunikáció
Az önkéntes jogkövetés mindaddig csak
elméleti lehetőség, amíg az adóhivatal nem
képes az adózói logika szerinti közérthető
kommunikációra. Következetesen és mód-
szeresen, az adózói csoportok igényeire
szabva kell egyértelmű, jól strukturált,
az online térben is alkalmazható szövegeket
szerkeszteni. A megértést segítő audiovizuális
megoldásokkal szemben is első számú köve-
telmény az érthető és esztétikus formavilág.
Adótudatossági program
A társadalom tagjai ne csak ismerjék az adó-
kötelezettségeket előíró szabályokat, hanem
felismerjék a jogi normák betartásának szük-
ségességét és hasznát. A magyar emberek,
vállalkozások adózási ismeretei hiányosak,
az adózás és az adóhivatal elfogadottsága
nem kielégítő. Az adótudatosság fejlesztése
már középtávon biztosítja a hiányosságok
pótlását, és a különböző társadalmi csoportok
szemléletformálását.
SZERVEZET
IT-környezet
Cél a modern, gyors, szabványosított, jövőre
tervezett és megbízható szoftver- és hardver-
környezet kialakítása mind a szakrendsze-
rekben, mind az ügyintézők munkájában.
A NAV informatikai környezetének fejlesztése
során elengedhetetlen a stabil informatikai
megoldások alkalmazása, a hardverelemek,
hálózati megoldások, valamint az alkalmazás-
állomány újragondolása. Azért, hogy a tranz-
akciókból kinyert adatok maximális hatékony-
sággal hasznosuljanak, a hivatal jelenlegi
szakrendszereit új logika mentén kell össze-
kapcsolni. Ez egyúttal megteremti a jelenleg
széttagolt működés egységességét is. Az infor-
matikai rendszerek, alkalmazások számát
drasztikusan csökkenteni kell az elavult plat-
formok, fejlesztői környezetek kiváltásával és
komplex, integrált, megbízható szakrend-
szerek kialakításával.
Papírmentes NAV
Az online ügyintézés kialakítása magában
hordozza, hogy nemcsak az ügyféloldali folya-
matok, hanem a szervezet belső folyamatai
és társhatósági kapcsolatai is papírmentesek,
és elektronikusan, akár automatizáltan elvé-
gezhetők legyenek.
Cél, hogy a NAV bármely ügytípusában a doku-
mentumok előállítása, továbbítása elektronikus
legyen. Ha a bejövő irat papíralapú, akkor azt
beérkezéskor digitalizálni kell, ezáltal a NAV-on
belüli papírmozgás megszüntethető.
Folyamatalapú szervezet
Az informatikai rendszerek konszolidációja,
az online ügyintézés előtérbe kerülése
magában hordozza a NAV folyamatainak
újragondolását, racionalizálását, az ehhez
szükséges erőforrások új elosztását, és
ezeken keresztül egy egyszerűbb, átláthatóbb
és hatékonyabb szervezeti működés meg-
valósítását. Be kell vezetni továbbá a mindezt
támogató vállalatirányítási rendszert.
Új HR-rendszer
Az elektronizációval, a papírmentes műkö-
déssel, valamint a folyamatok újraszerve-
zésével párhuzamosan ki kell alakítani egy
olyan korszerű HR-menedzsment rendszert,
ami új munkaköri struktúrában képes bizto-
sítani a megfelelő számú, képzett, kompetens
és elkötelezett munkatársat. Kiszámítható
jövőképet, életpályát és megfelelő képzési,
átképzési rendszert kell biztosítani a hatékony
feladatellátáshoz. Különösen fontos az infor-
matikai, és szakmai területek informatikai
képességének felmérése, és a fejlesztési
irányok meghatározása.
SZAKMAI MUNKA
Tudástár
A naprakész szakmai ismeretek megszer-
zését és a hatékony munkavégzést biztosítja
a szervezetben felhalmozott szakmai tudás
összegyűjtése, rendszerezése. A cél egy
felhasználóbarát, rendszerezett nyilvántartási
rendszer létrehozása, ami részletes kereső-
funkcióval áll a felhasználók rendelkezésére.
Tartalmát tekintve valamennyi, a szakmai
feladatellátáshoz szükséges információ egy
17
helyen történő nyilvántartása felváltja és egye-
síti az elmúlt években megsokszorozódott infor-
mációs felületeken szétszórt ismeretanyagot.
VEKTOR-rendszer
Cél a NAV hatáskörébe került végrehajtási
feladatok informatikai hátterének megújítása
a tömeges feldolgozást automatizmusokkal,
az ügyintézői munkavégzést gyorsabb
információ-megjelenítéssel támogató
rendszer (VEKTOR) és adattárház-funkciók
megvalósításával.
Általános közigazgatási
végrehajtás
Az általános közigazgatási végrehajtásból
adódó feladatok ellátásához a végrehajtást
támogató rendszert fejleszteni kell, ki kell
alakítani a NAV saját elektronikus árverési
felületét és a munkafolyamatokat elektroni-
zálni kell.
18
Bűnügy, vám, rendészet Rendészeti Koncepció
Az új erőtér
Az adóelkerülés, az adócsalás, a szervezett
bűnözés elleni fellépés eszközeként az állam 2021. január 1-jétől
bűnüldözési, büntetőjogi igényének érvénye-
A NAV rendészeti feladatainak hatékony,
sítésére a hatékony és időszerű felderítés
célirányos és a nap 24 óráját lefedő végre-
és nyomozás céljából folytatódik a modern
hajtása a jövőben központi kockázatelemzéssel
bűnügyi értékelés és elemzés, a felderítési
támogatott, egységes rendező elvek mentén
eszköztár fejlesztése.
emelkedik magasabb minőségi szintre.
Az uniós vámjogszabályok nemzeti szintű
Az egész országra kiterjedő átalakítás egy-
végrehajtása, a vámeljárások átfutási idejének
séges stratégiai tervezés alapján komplex
csökkentése. A kockázatos termékek és
és korszerű rendészeti tevékenységet ered-
forgalmazásuk koncentrált vizsgálata révén
a tisztességes vállalkozások versenyképes-
ményez, amely szakmai célok szerint össze-
hangolt működéssel támogatja a hivatal jobb
ségének támogatása. A 2020-ban előkészített
teljesítményét és a gazdaság fehérítését.
Rendészeti Koncepció bevezetése, a rendészeti
feladatok központi koordinációja, ütőképes,
egységes eljárásrendet követő, és az egész
országot lefedő járőrszolgálat működtetése.
JÖVŐ

AZ ÖNKÉNTES JOGKÖVETÉS ELTERJEDÉSE

A TELJES KÖRŰ ONLINE ÜGYINTÉZÉS RÉVÉN.
INNOVATÍV, ELISMERT JOGALKALMAZÓ SZERVEZET.

19
AZ ÜGYINTÉZÉS KORSZERŰSÍTÉSE

ÜGYFÉLSZOLGÁLAT ONLINE ÜGYINTÉZÉSI

ONLINE ADÓZÁS
NAV ONLINE FELÜLET

személyes ügyfélszolgálat + NAVCC

+ TELJES KÖRŰ A személyes ügyintézés
telefonos ügyfélszolgálat aránya minimális,
+ Mobilapp ONLINE az adózók többsége
elektronikusan intézhető
ügyek + eÁFA ÜGYINTÉZÉS az online megoldásokat
eBEV, ANYA, ONYA + eFIP LEHETŐSÉGE alkalmazza.

20
 ONLINE ADÓZTATÁS AZ ADATVAGYON FELHASZNÁLÁSÁVAL

eNAV
ONLINE SZÁMLA,
eNAV MOBIL APP
ONLINE PÉNZTÁRGÉPEK
EKÁER,
BEVALLÁSOK, INTEGRÁLT
FOGLALKOZTATÁSI ADATOK ADATTÁRHÁZ

2020 2024

ADATVAGYON

eBEV
eSZJA
eJÖVEDÉK
eFIP
eÁFA
ONLINE ÜGYINTÉZÉS

21
AZ INTÉZMÉNYI STRATÉGIA CÉLRENDSZERE ÉS
MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ÜTEMEZÉSE
STRATÉGIAI IRÁNY, CÉL, RÉSZCÉL KEZDÉS BEFEJEZÉS

I. ÜGYFÉLKAPCSOLATOK

I.1. Ügyféligények felmérése, ügyfélvisszajelzés átfogó begyűjtése 2021.01.01 2024.12.31

I.2. Ügyfélkiszolgálás képességének fejlesztése a helyszíni ügyfélkapcsolati kontaktszám

2021.01.01 2024.12.31
csökkentése mellett

Ügyfélszolgálatok elektronikus ügyintézéssel történő harmonizálása 2021.01.01 2024.12.31

Contact Center fejlesztés 2021.07.01 2022.09.30

WIFI kialakítása a NAV-ban 2021.07.01 2022.12.31

I.3. Komplex ügyfélminősítés megvalósítása 2020.04.15 2023.12.31

Ügyfélminősítés finomhangolása az adóügyi szakterületen 2020.04.15 2022.10.01

Ügyfélminősítés fejlesztése, jogszabályi feltételeinek megteremtése 2021.01.01 2023.12.31

22
STRATÉGIAI IRÁNY, CÉL, RÉSZCÉL KEZDÉS BEFEJEZÉS

I.4. eNAV ügyfélportál kialakítása 2019.06.01 2024.12.31

Ügyfélportál kialakítás, fejlesztés 2021.01.01 2024.12.31

Meglévő alportálok továbbfejlesztése 2021.01.01 2024.12.31

eNAV funkciók, szolgáltatások fejlesztése 2019.06.01 2024.12.31

eÁFA kiajánlás megvalósítása 2020.01.01 2022.12.31

Foglalkoztatási Információs Program 2020.01.01 2024.12.31

Az eNAV teljes körű és egységes funkcionalitásának biztosítása érdekében szükséges

2021.01.01 2024.12.31
fejlesztések, integrációk végrehajtása

I.5. NAV-Mobil alkalmazás fejlesztés 2020.04.22 2024.12.31

23
STRATÉGIAI IRÁNY, CÉL, RÉSZCÉL KEZDÉS BEFEJEZÉS

I.6. NAV információs portál kialakítása, fejlesztése 2020.04.15 2024.12.31

NAV portál fejlesztés 2020.04.15 2024.12.31

Múzeumi tematikus oldal kialakítása 2021.01.01 2021.12.31

Munkaerő toborzási és kiválasztási folyamat elősegítése 2021.01.01 2021.11.30

I.7. Közérthető kommunikáció 2021.01.01 2024.12.31

Automatikus szövegjavító alkalmazás fejlesztése informatikai támogatással 2021.01.01 2022.12.31

Közérthetőségi Programiroda létrehozása 2021.01.01 2024.12.31

Közérthető tájékoztatást segítő kisfilmek, játékok, kvízek 2021.01.01 2024.12.31

Közérthetőségi Program 2.0 kidolgozása, bevezetése 2021.01.01 2021.09.30

24
STRATÉGIAI IRÁNY, CÉL, RÉSZCÉL KEZDÉS BEFEJEZÉS

I.8. Adótudatossági program 2021.01.01 2024.12.31

II. SZERVEZET

II.1. Jövőbe mutató IT infrastruktúra

2020.01.01 2024.12.31
(alkalmazás- és eszköz-konszolidáció, IT környezet integrációja, újraszervezése)

Technológiai platformváltás és fejlesztési módszertan bevezetés 2021.01.01 2021.12.31

IT kontrolling és költségelemzési folyamatok kialakítása 2021.01.01 2021.12.31

Mobil eszköz menedzsment kialakítása 2020.01.01 2022.03.02

Adatszivárgás elleni védelem (DLP) 2021.07.01 2023.12.31

Caché környezetben futó alkalmazások számának csökkentése új,

2021.01.01 2022.12.31
korszerűbb platformra történő átírása

25
STRATÉGIAI IRÁNY, CÉL, RÉSZCÉL KEZDÉS BEFEJEZÉS

Kormányzati Adatközpont integráció

2020.01.01 2023.06.30
(költözési feltételek megteremtése, infrastruktúra költözés)

Alapműködés stabil fenntartása legalább a technológiai fejlődést lekövetve.

2020.01.01 2021.12.31
Hatékonyabban menedzselhető infrastruktúra rendelkezésre állása.

IT biztonsági operatív központ (SOC) kialakítása 2020.09.01 2023.12.31

IT központi szolgáltatás menedzsment és felügyelet megvalósítása 2021.01.01 2022.12.31

Adatközpontok konszolidációja NAV privátfelhő kialakítása 2021.01.01 2024.12.31

Egységes és teljes körű adattárház, valamint a rendezetlen vagy

2021.01.01 2021.12.31
nem magas minőségű adatállományok korszerű Big Data technológiával történő elemzése

A NAV szervezetén belül a szerviz alapú központi működés kidolgozása - SKK

2021.01.01 2021.12.31
(SOA Kompetencia Központ)

Szoftverlicenc-gazdálkodás kialakítása 2021.01.01 2021.12.31

26
STRATÉGIAI IRÁNY, CÉL, RÉSZCÉL KEZDÉS BEFEJEZÉS

SM szolgáltatás menedzsment folyamatok bővítése, uCMDB bevezetése 2021.01.01 2021.09.30

KGR-CMDB rendszerek között a mozgatási bizonylatok adatainak elektronikus átadása 2021.01.01 2021.03.31

Forrásrendszerek eNAV felület teljes funkcionalitásának biztosításához szükséges

2022.01.01 2024.12.31
fejlesztése, integrációja, konszolidációja

II.2. Papírmentes NAV megvalósítása 2020.01.01 2024.12.31

Helyszíni ellenőrzések digitalizálása 2020.11.30 2023.12.31

A papírmentes működéshez igazodó nagyvállalati nyomtatási rendszer bevezetése,

2021.01.01 2024.12.31
nyomtatók konszolidálása

Papírmentes működést támogató technológiák bevezetése,

2020.01.01 2021.12.31
szükséges fejlesztések végrehajtása

27
STRATÉGIAI IRÁNY, CÉL, RÉSZCÉL KEZDÉS BEFEJEZÉS

II.3. Folyamatalapú szervezet megvalósítása 2021.01.01 2024.12.31

Folyamatorientált szervezeti működés elérését támogató feladatok végrehajtása 2021.01.01 2024.12.31

Vezetői döntéseket támogató rendszer paraméterezése 2021.01.01 2021.11.30

II.4. Új-HR rendszer 2021.01.01 2024.12.31

HR menedzsment rendszer fejlesztése 2021.01.01 2024.12.31

Képzési rendszer fejlesztése 2021.01.01 2024.12.31

III. Szakmai munka

III.1. Tudástár létrehozása 2021.07.01 2022.09.30

28
STRATÉGIAI IRÁNY, CÉL, RÉSZCÉL KEZDÉS BEFEJEZÉS

III.2. Végrehajtási eljárások korszerűsítése 2020.01.01 2023.07.30

ÁKR I. 2020.01.01 2021.06.30

ÁKR II. – VEKTOR rendszer fejlesztés 2021.01.01 2022.08.09

ÁKR III. - Elektronikus Árverési Felület rendszer fejlesztése 2022.01.01 2023.07.30

III.3. Bűnügyi szakmai fejlesztések 2020.04.15 2022.12.31

Cybercrime egység fejlesztése 2021.01.01 2022.12.31

Bűnügyi elemző és felderítő képesség fejlesztése 2021.01.01 2022.12.31

Távmeghallgatás rendszerének kialakítása (VIKI) 2021.01.01 2021.12.31

Bűnjelkezelési munka minőségének emelése 2021.01.01 2021.12.31

29
STRATÉGIAI IRÁNY, CÉL, RÉSZCÉL KEZDÉS BEFEJEZÉS

Hatékony fellépés a közigazgatási eljárás eszközével a szellemi tulajdonjogot és a jellegbi-

2021.01.01 2021.12.31
torlást sértő termékekkel szemben

Bűnügyi helyszíni eljárási cselekmények elektronikus támogatása 2021.01.01 2021.06.30

III.4. Rendészeti tevékenység korszerűsítése 2021.01.01 2024.12.31

Tevékenységirányítási rendszer fejlesztése (TEVIR) 2021.01.01 2021.07.01

Ügyeleti rendszer korszerűsítése, központosítása 2021.01.01 2023.12.31

A rendészeti/járőrtevékenység hatékonyságának növelése 2021.01.01 2024.12.31

A rendészettechnikai, híradástechnikai eszközök, fegyverzeti anyagok, szolgálati gépjármű-

2021.01.01 2024.12.31
vek folyamatos modernizációja, fejlesztése

Szolgálati kutyaállomány fejlesztése 2021.01.01 2024.12.31

30
32 BUDAPEST, 2020