A TRANZAKCIONÁLIS ÉS A

TRANSZFORMÁLÓ VEZETÉS
FOGALMA, KÜLÖNBSÉGEK ÉS
PÉLDA A SZERVEZETI
ALKALMAZÁSRA

Alkalmazott vezetéselmélet II.

Készítette: Dusnoki Tímea

Neptun kód: EQ50NM
[E-mail-cím]
 A tranzakcionális (megtartó) vezetők jellemző tulajdonsága, hogy fontosnak tartják a
fegyelmet, a rendszerezettséget és a rendet. A tarnzakcionális vezetők célokat határoznak meg
és a célok megvalósítását számon kérik a munkatársakon. A vezető a jutalmazás-büntetés
tengelye mentén igyekszik munkára bírni a beosztottakat, ezért világos és átlátható struktúrák,
elvárás- és követelményrendszerek kialakítását tűzi ki célul annak érdekében, hogy a
beosztottak belátható érdekei mentén motiválja a munkavégzést.
A tranzakcionális vezetők kevésbé alkalmasak olyan vezetői szerepek betöltésére, ahol a
kreativitás és az innováció a meghatározó értékek.
A tranzakcionálisan vezetett intézmény képes az állandó fejlődésre, fejlesztésre, jó az
intézmény megtartó képessége, erős a munkafegyelem, képes újabb és újabb feladatok
vállalására, innovációk befogadására. A tranzakcionális vezetési technika helyes alkalmazása
mellett az intézmény sikeres lehet.
A transzformációs vezetői technika alkalmazásával a vezető inspirálja, motiválja a
munkatársakat és inkább befolyásolja, mint irányítja őket.
A transzformációs vezetőket karizmatikus vezetőknek is hívják, mert a cél eléréshez
vezető úton jelen vannak beosztottjaikkal és az apróbb eredményeket is észreveszik, ezáltal
inspirálják, motiválják és segítik beosztottjaikat.
Az átalakító vezető folyamatosan építi és fejleszti a közösséget, ennek megfelelően
magas fokú a munkahelyi, szervezeti klíma. A nevelési-oktatási folyamat ingergazdag
környezetben valósul meg, magas szintű és tartós a motiváció, a feladatokhoz, az
intézményhez való kötődés és az elkötelezettség erős. A környezet a transzformációs vezető
jelenlétét szükségesnek és elvártnak tartja.
A vezetés és a beosztottak összekapcsolása együttes fejlődésüket is eredményezi. Ennek
elérése érdekében egyéni támogatást ad az alkalmazottaknak, gondoskodó és bizalmi légkör
fenntartására törekszik. A közös vízió megteremtésére és ezekkel összefüggő konkrét célok
kitűzésére koncentrál. Az érdekek összeolvadása előidézi az érintettek kölcsönös
„átalakulását”, mivel növekedik tudatosságuk a szervezeti célokat és az azok eléréséhez
vezető utat illetően is. A vezető általi transzformáció tehát nem csak a szervezetre, hanem
benne a pedagógusok és önmaga működésére is vonatkozik. A vezető saját fejlődésén
keresztül lesz képes támogatni a kölcsönös változást és a szervezeti megújulást.

A 2019. évi LXXX. törvényben és a 12/2020 (II.7.) Kormányrendeletben

meghatározottaknak megfelelően az igazgató széleskörű felelősségi körrel rendelkezik, felel a
1
szakszerű és törvényes működésért, azintézmény szakmai munkájáért, az oktatói testületének
vezetéséért.
Azonban pénzügyi vonatkozásban csak a szakképzési centrum gazdasági vezetőjének
pénzügyi ellenjegyzése mellett kötelezettségvállalásra és a teljesítés igazolására jogosult a
szakképzési centrum költségvetésének az intézményre jutó kerete felett.
Az oktatási intézmények vezetése során a gyakorlatban mindkét vezetési stílus megjelenik,
kiegészítve egymást. A szakképző intézményben, melynek működésében a vezetési stílusok
megjelenését vizsgálom, az intézményvezető mindkét vezetési technika elemeit eredményesen
alkalmazza. A tranzakcionális szemlélet eredményeként a szervezet összehangoltan működik.
A szervezet felépítésére a hagyományos, felülről lefelé irányuló és többszintű szervezeti
felépítés jellemző. A felmerülő nehézségek megoldása érdekében a vezetőség gyakran
folyamodik az intézkedés, tárgyalás, meggyőzés, motiválás eszközeihez, melyeket
hatékonyan alkalmaz. (pl. új osztályfőnökök választása, projektekben való részvétel, új
feladatok delegálása, eredmények javítása stb.) A tervezett programok megoldása, illetve a
feladatok megoldása ütemezés alapján határidő, felelős, módszer, eszköz meghatározásával
történik, így biztosítva a működés kiszámíthatóságát és a feladatok megvalósulását. Az
intézmény életében a mind az eszközfejlesztés mind a humán erőforrás fejlesztése lényeges
feladat. Ennek hatására az intézményben a dolgozók és a tanulók is többségében jól érzik
magukat. Az intézmény képes az állandó fejlődésre, fejlesztésre. Jó az intézmény megtartó
képessége, erős a munkafegyelem, képes újabb és újabb feladatok vállalására, innovációk
befogadására.
A transzformáló vezetési technikát alkalmazva az intézmény vezetője átadja értékeit a
munkatársainak. A feladatok megoldása során felmerülő nehézségek megoldása érdekében
többet hoz ki a munkatársaiból, lehetővé teszi fejlődésüket. Iránymutatásával, tanácsaival,
meghallgatással vezeti rá munkatársait a megoldásra.
Lehetőség szerint építi és fejleszti a közösséget. Elmondható, hogy a munkatársak
intézményhez kötődő identifikációja erős, az intézmény, és a szervezeti kultúra régi
hagyományainak megbecsülése, megtartása mellett nyitottak az innováció irányában is. Az
intézmény vezetője a rábízott erőforrások racionalizációja mellett, építi és jövőképet ad a
közösségnek, a szervezetnek.
Az elmúlt években és napjainkban is változó környezetben, konkrétan meghatározott
keretek között nyílik lehetőség a különböző vezetési technikák és módszerek alkalmazására.
A feladatok nagysága és az elvégzésükre rendelkezésre álló idő mennyisége nem feltétlenül
teszi lehetővé, a hatékonynak tekintett vezetői technika alkalmazását. A fenntartói irányelvek

2
nem teszik lehetővé a formális szabályzatok, az adminisztratív jellegű intézkedések
csökkenését, melyek a hatékonynak tartott transzformáló vezetési technika egyik eleme.
Az intézmény működését befolyásoló jogszabályi környezet és a képzési struktúra
változásai továbbá a fenntartóváltások nélkülözhetetlenné tették a nagyfokú
alkalmazkodóképesség és rugalmasság kialakulását. A változások során az intézmény vezetői
számára egyértelművé vált, hogy az intézmény számára legjobb stratégia is változóban van.
Azon változások vonatkozásában, melyekre a vezető hatást gyakorolhat, a rendszerszerű
megközelítés, a körültekintő előkészítés és a racionális döntések jellemzőek. A tanévek
tervezési folyamata során a meglévő szükségletek kielégítése mellett, folyamatos jobbításra is
törekedik. A vezetőség igyekszik preventív módon előrelátóan tervezni és végezni a
feladatokat, így törekedik a gondok megelőzésére. Az intézmény vezetőségének fókuszában a
tervezési és megvalósítási folyamatok során is a minőség, a partnerek és a tevékenység áll.
Mindkét vezetői stílusnak megvannak az előnyei és hátrányai és látható, hogy a kétféle
vezetői stílus mintegy kiegészíti egymást, ezért fontos mindkét vezetési technika
tanulmányozása, hiszen a vezetői kiválósághoz és egy eredményesebb szervezeti kultúra
kiépítéséhez nélkülözhetetlen a változatos vezetői eszköztár.