Záróvizsga tételsor

Közoktatási vezető képzés záróvizsga tételsor

1. A vezetéstudomány kialakulása, a vezetési funkciók.

2. Az intézményvezető megbízásának folyamata, tevékenységrendszere, az igazgató és
helyetteseinek munkamegosztása, az igazgató és a nevelőtestület kapcsolata. Készítse el
egy vezetői terv vázlatát!
3. Egyén, csoport, szervezet viszonya. A szervezeti teljesítmény kulcskérdései. Hasonlítsa
össze a munkacsoport és a team jellemzőit!
4. Az innováció és a korszerű fejlesztés, egy innovációs terv készítése.
5. A szakmai ellenőrzés mai helyzete, szaktanácsadás, szakértés. Ismertesse a tanácsadó és
szakértő módszereinek eltérését!
6. A pedagógiai értékelés szintjei. Pedagógiai mérések, eredménymérések.
7. Milyen kutatási módszereket használ intézményében pedagógiai vizsgálatok/kutatások
tervezéséhez és kivitelezéséhez? Válasszon ki ezek közül egyet és ezt mutassa be
részletesebben is!
8. A köznevelési intézmények ellenőrzés formái, tartalma és módszerei.
9. Az intézmény alapítása, működésének biztosítása, állam által, önkormányzat által és
egyéb szervezetek által fenntartott intézményekben. Dolgozza ki az alapító okirat
(szakmai alapdokumentum) vázlatát!
10. A gyermeki jogok érvényesülése a nevelési - oktatási intézményekben. A tanulói
jogviszony. A diákönkormányzatok.
11. Leadership és menedzsment fogalma, összehasonlítása. Leadership és a szervezeti kultúra
kapcsolata.
12. A motivációs elméletek közül ismertessen egy tartalomelméletet és egy
folyamatelméletet! Mutassa be ezek alkalmazási lehetőségeit a közoktatási intézmény
vezetésében.
13. Elemezzen egy stratégiai döntési folyamatot, mutassa be ezzel kapcsolatos lehetséges
konfliktusokat és azok megoldási módját.
14. A köznevelési rendszer, az iskolarendszer és az ezeket meghatározó tényezők. A
tanügyigazgatás fogalma és rendszere.
15. Kommunikációs problémák a szervezetekben. Konfliktusok kialakulása és folyamata.
Konfliktuskezelési technikák.
16. Ismertesse a pedagógus etika és a munkajog különbözőségeit és összefüggéseit! Mutassa
be egy etikai és egy fegyelmi vétség kezelésének különbözőségét!
17. Milyen szerepe van iskolarendszerünkben:
A.) A pedagógiai szakszolgálatnak
B.) A pedagógiai - szakmai szolgáltatásnak?
18. Jellemezze a köznevelési intézmények marketing környezetét! Melyek az iskolai
kommunikáció és marketing kutatási módszerei?
19. Iskolai marketingkommunikáció. Az iskolai kommunikáció- és marketingstratégia
tervezése és megvalósítása.
1. tétel
A VEZETÉSTUDOMÁNY KIALAKULÁSA, VEZETÉSI FUNKCIÓK

A vezetés – a szakírók többsége által deklaráltan – a gyakorlati vezetői tapasztalatok

szisztematikus feldolgozásának eredményeként a 20. századra fejlődött tudománnyá, és
jelent meg önálló diszciplínaként a társadalomtudomány ágazataként.

A vezetéselmélet kezdetei:
 Őskor → Munkamegosztás
 Egyiptom → Dinasztiák uralkodtak, ismeretek szűk körben terjedtek; Hivatalnoki
rendszer →→ Írnokok
 Mezopotámia → Hamurabi: Szükség van a társadalmi rend megteremtésére
 Mózes → Egyszemélyes vezetés → A népe életnormáit törvénybe foglalja.
 Görög városállamok → A vezetés konzultív jellege (Alapvetően bízik beosztottakban,
kikéri a véleményeket, ötleteket konstruktívan használja fel.)
 Római birodalom → Demokrácia → A vezetés felelőssége nem osztható meg.
 Középkor → Kialakul az adminisztráció jellege (nyilvántartás)

SZÁZADFORDULÓN GYORS FEJLŐDÉSNEK INDUL A VEZETÉSTUDOMÁNY.

TAYLOR: A módszerek helyett a legjobb dolgozó kerüljön a megfelelő helyre. Gondosan ki
kell képezni a dolgozókat. Fontos az együttműködés, a munkamegosztás, a felelősség arányos
megosztása. TERVEZÉS fontosságát is kiemeli.
FAYOL: Ő fogalmazta meg először a rendszeres vezetőképzés szükségszerűségét. Az
emberre figyel, aki felelős azért a munkáért, amit elvégez. A vezetők feladata a feltételek
biztosítása, tervezés, szervezés, segítő szándékú ellenőrzés.
MAYO: Az emberi kapcsolatok szellemi atyjának tekintik. Szükséges az ösztönzés, fontos a
jó munkahelyi légkör. Fontos hogy a dolgozók javaslatait vegyék figyelembe!
MODERN SZEMLÉLET MEGJELENÉSE:
Nem csupán személyi vezetést jelent. →→ Folyamatosan változik.
Menedzsment: FOLYAMAT →→ Egy vagy több ember végez, mások tevékenységének
koordinálására, olyan eredmények elérése érdekében, melyet egyikük se tudna egyedül
elvégezni. → Hatékonyabb működés!!!!!
Menedzser: Vállalkozás szervezésével, irányításával foglalkozik. NEM TULAJDONOS,
ALKALMAZOTT. Ötleteivel, javaslataival a tulajdonos nagyobb hasznot ér el.
Vezetéselméleti alapfogalmak:
VEZETÉS: Társadalmi tevékenység, melyben az egyik ember másokat késztet a közös cél
elérésére. Megteremti a feltételeket. Rendelkezési jog, emberek és eszközök fölött.
IRÁNYÍTÁS: Felsőbb szervezet útmutatásait közvetíti a vezetéshez. Ha közvetlen feladatokra
vonatkozik → OPERATÍV irányítás. Távlatokra tekint (átfogó jellegű) → Elvi irányítás A
hatalomgyakorlás formája.
IGAZGATÁS: Társadalmi tevékenység, megteremti a feladatok megvalósításának
előfeltételeit, biztosítja azok megvalósulását.

A vezetés funkciói:
Gazdasági: hatékonyság, termelékenység, koordinálás, racionalitás, műszaki fejlesztés
Társadalmi: együttműködés kapcsolatok, képviselet közösségi kultúra szolidaritás érdekérvényesítés
 1./2
Vezetési funkciók:
A vezetői tevékenység komplex, bonyolult feladat együttes, amely azonban különböző
részekre, funkciókra tagolható. A funkciók mutatják meg, hogy mik azok a speciális
szakismeretek, amelyek a vezetésnek, mint szakmának az összetevői. A funkció szerinti
megközelítés már a klasszikus irányzatnál tárgyalt Fayolnál megjelenik és osztályozása ma is
érvényes bár az egyes funkciók tartalmilag jelentősen gazdagodtak.

5 funkciót különbözetünk meg:

~ tervezés (mit akarunk elérni és hogyan)
~ szervezés (megfelelő szervezet kialakítását, ill. működését veszi célba)
~ emberek irányítása (szervezet céljainak elérése közvetlen, személyes kapcsolatot jelent
vezető és beosztottak között)
~ koordináció (vezetői tevékenységként az egyes részleg megfelelő működésének
összehangolását jelenti)
~ ellenőrzés (visszacsatolás, az utólagos értékelés)

• tervezés (a jövő kutatása és a cselekvés részletes programtervének meghatározása);

• szervezés (a vállalat kettős – anyagi és társadalmi – szervezetének létrehozása);
• közvetlen irányítás (feladatok végrehajtása rendelkezésekkel, utasításokkal);
• koordinálás (a munkák és a kivitelezésükre irányuló erőfeszítések összefogása és
összehangolása);
• ellenőrzés (a kiadott szabályok és utasítások betartásának a felügyelete)
 2. Az intézményvezető megbízásának folyamata, tevékenységrendszere,
az igazgató és helyetteseinek munkamegosztása, az igazgató és a
nevelőtestület kapcsolata. Készítse el egy vezetői terv vázlatát!
A megbízás folyamata:
2013. január 1-től az eddig önkormányzati fenntartású intézmények vezetőinek megbízását (a
68.§ (1) alapján) az oktatásért felelős miniszter adja. [97.§ (11)]
Óvoda esetén az önkormányzat írja ki a pályázatot továbbra is.
Fenntartó pályázati kiírás a helyben szokásos módon, a „közigálláson”, valamint az
Oktatási Közlönyben…
3 tagú előkészítő-bizottság: ők biztosítják az eljárásrendet és a fenntartónak is ők írták az
összefoglalót a véleményezések eredményeiről.
A szavazások titkosan zajlanak
A pályázati kiírás tartalma: (a törvényi, jogszabályi feltételeknek meg kell felelnie!)
megbízatás feltételei
 Megfelelő főiskolai, egyetemi végzettség (ami az adott intézményben a nagyobb
követelmény);
 2013. január 1-től igazgatói megbízást csak az kaphat, akinek megvan a közoktatás-
vezetői szakvizsgája,(intézményvezetői szakképesítése) eddig az első megbízatáshoz
elég volt bármilyen szakvizsga);
 legalább 5 év pedagógiai (szakmai) gyakorlat, (a vezetői tapasztalat előnyt
jelenthet…);
 A pályázati kiírás lehet szigorúbb, mint a törvény, de engedékenyebb nem. (pl nem
nevezhetnek ki senkit meglévő közoktatás-vezetői szakvizsga nélkül, de előírhatják,
hogy a kinevezés feltétele pl.:angol nyelvvizsga;
 büntetlen előélet, cselekvőképesség (ezt erkölcsi bizonyítvánnyal igazoljuk).
tartalmaznia kell még:
 Kinek kell benyújtani és mi módon (postai, elektronikus, személyes…)
 Ki ad felvilágosítást,
 Mikorra kell benyújtani, mikor bírálják el,
 Hogy hol kell ellátni a feladatot,
 Mettől meddig szól a megbízatás (pedagógusként határozatlan időre vesznek fel,
vezetőként viszont határozott időre bíznak meg, általában 5 évre)
 Hivatkozást a törvényre, hogy mi alapján állapítják meg a vezető illetményét.
Legalább 30 nap kell, hogy a jelentkezők rendelkezésére álljon, hogy érdeklődhessenek,
megírhassák a pályázatot.
A bírálati időszakban véleményt nyilváníthat
 az alkalmazottak közössége,
 a nevelőtestület,
 az SZMK,
 a DÖK…, de dönteni akkor is a fenntartó fog
Oviknál összeül a képviselőtestület, meghallgatja a pályázókat és egyszerű szótöbbséggel
(50+1 %) dönt az intézményvezető (igazgató) személyéről. A pályázati határidő lejárta után
30 napon belül dönteni kell.
 2./2
Kivételek:
 Rendkívüli helyzet áll elő (az igazgató alkalmatlan, elhalálozik, lemond…) a fenntartó
arra a tanévre megbíz valakit a nevelőtestületből az intézményvezetői feladatok
ellátásával (beosztás szerinti sorrendben, feltételeknek megfelelően) és még a
megbízás lejárta előtt eljár a fenti módon és meghirdeti az állást.
 A vezetőnek ez az első megbízatása (az első 5 éves ciklusa jár le) akkor újabb 5 évre
kinevezhető, ha mindenki elégedett vele. A pályázat mellőzhető, ha az intézményvezető ismételt
megbízásával a fenntartó, nem állami fenntartású intézmény esetében a kormányhivatal és a nevelőtestület egyetért
(67§ 7. bekezdés)

Tevékenységrendszer:
 felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, önálló
költségvetéssel nem rendelkező intézmény esetében a működtetővel kötött szerződésben
foglaltak végrehajtásáért, működtető hiányában a fenntartó által rendelkezésére
bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért
a pedagógiai munkáért,
 a nevelőtestület vezetéséért,
 a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű
megszervezéséért és ellenőrzéséért,
 önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében a rendelkezésre álló
költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi
és tárgyi feltételek biztosításáért,
 a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért,
 a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért,
 a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,
 az iskolaszékkel, a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a
diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért,
 a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért,
 a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért,
 a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért.
 önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény vezetője kivételével gyakorolja a
munkáltatói jogokat a köznevelési intézményben foglalkoztatottak felett,
 dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet
jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe,
 felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért,
 jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját,
 képviseli az intézményt
 szakmai ellenőrzést indíthat
 A nevelési-oktatási intézményvezető munkáját a nevelőtestület és a szülők közössége a
vezetői megbízásának második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan
kérdőíves felmérés alapján értékeli. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés az
intézményvezető munkájának ellenőrzése és értékelése során a kérdőíves felmérés
eredményét is figyelembe veszi.
 A nevelési-oktatási intézmény vezetője munkaideje felhasználását és beosztását, az 5.
mellékletben foglalt tanórák, foglalkozások megtartásának kötelezettségén kívül maga
jogosult meghatározni.
 A korábban legalább két ciklust intézményvezetőként dolgozó pedagógus „címzetes
igazgatói” pótlékban részesülhet, ha intézményvezetői megbízásának lejártát vagy

 2./3
megszűnését követően továbbra is az intézményben marad alkalmazásban. A pótlék
mértéke a volt intézményvezető korábbi vezetői pótlékának huszonöt százaléka.
Az igazgató és helyetteseinek munkamegosztása:
 igazgató átruházhat feladatokat
Az igazgatóhelyettes (ek) feladata:
 az oktatással kapcsolatos ügyek (szaktárgyi versenyek; szakkörök; felkészítő
foglalkozások; fakultációk; felmérések; osztályozó, javító, illetve különbözeti vizsgák;
érettségi vizsga) szervezése, lebonyolítása, ellenőrzése.
 Végzi az adminisztrációs teendőket (helyettesítések kiírása, statisztikai jelentések
elkészítése, osztálynaplók ellenőrzése).
 Részt vesz a tantárgyfelosztás elkészítésében és a beiskolázás lebonyolításában.
 Figyeli a pályázati lehetőségeket, segíti a pályázatok beadási folyamatát, részt vesz
azok ellenőrzésében. Felügyeli a szabadidő-szervező, az ifjúságvédelmi felelős és a
mentálhigiénikus tevékenységét.
 Elvégzi a tanulók nyelvvizsgáihoz kapcsolódó felmentési eljárást.
 Elkészíti az ünnepélyek, megemlékezések lebonyolítását
 Felügyeli a munkaközösség tevékenységét.
 A nevelési kérdésekkel, fegyelmi problémákkal, tanulói hiányzásokkal való
foglalkozás és az ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenység felügyelete.
 Munkakörébe tartozik a diákönkormányzattal és a szülői munkaközösséggel való
kapcsolattartás. Ha van diákújság és iskolarádió, akkor annak munkájának segítése.
 Feladata az iskola-egészségügyi ellátás terén az iskolaorvossal, az ifjúsági védőnővel
és a fogorvossal való kapcsolattartás. Az iskolaorvos, illetve az ifjúsági védőnő által
kért időpontokra megszervezi az osztályoknak a vizsgálat helyén való megjelenését.
 Segíti az iskolai pályaválasztási tájékoztatók lebonyolítását.
Vezetői terv hosszú távú stratégiai tervnek tekinthető, mely tartalmazza a humánerőforrás
biztosítását, a szakmastruktúra megváltoztatását és a fejlesztési irányokat. A vezetői pályázat
részeként a vezető készíti el.
Kiterjedhet a vezetői tevékenység idejére, de szólhat egy évre is.
1.Bevezetés (helyzetelemzés és előretekintés)
2.Stratégiai célok és célkitűzések
3.Kommunikációs program
4.Erőforrások és munkafolyamatok
5.Összefoglalás

Vezetői terv vázlata:

1. Célmeghatározás
2. Helyzetelemzés
2.1. Mi történt a múltban?
2.2. A fejlesztés kiinduló bázisa
2.2.1. Személyi feltételek
2.2.2. Tárgyi feltételek
3. Célok, elképzelések, feladatok
3.1. A nevelési-oktatási folyamat résztvevői
 2./4
3.1.1. A gyermek
3.1.2. A pedagógus
3.1.3. A szülő
3.2. A feltételrendszer
3.2.1. A tananyag
3.2.2. Emberi tényező
3.2.3. Külső, tárgyi feltételek
3.2.4. Iskolavezetés, szervezeti felépítés
3.2.5. Egyéb külső nevelési tényezők (Oktatásirányítás, Jogszabályi háttér, Társadalmi
környezet, partnerkapcsolatok)
4. A célokból adódó feladatok ütemezése
4.1. Rövid távú feladatok
4.2. Középtávú feladatok
4.3. Hosszú távú feladatok
 3. Egyén, csoport, szervezet viszonya. A szervezeti teljesítmény
kulcskérdései. Hasonlítsa össze a munkacsoport és a team
jellemzőit!
1. Egyén, csoport, szervezet, környezet
Lawrence és Lorsch a környezet–szervezet–csoport–egyén illeszkedései lánc a szervezeti
magatartás három vizsgálódási szintjét jelölik ki: 1. az egyéni (az egyén illeszkedése a csoportba), 2. a
csoport (a csoport helye a szervezetben), 3. és a szervezeti (a szervezet illeszkedése környezetéhez)
szinteket.
Az illeszkedési lánc mindkét végéből kiindulva végigjárható jelentősen eltérő hangsúlyokat
eredményez.
A hatáslánc „alulnézetből”  egyénből és csoportból kiindulva:
• a tárgyalás fókuszában egyéni szinten: észlelés, értékek, attitűdök, motiváció, egyéni döntés;
csoportszinten: a kommunikáció, a csoportos döntéshozatal, leadership, hatalom, konfliktus,
csoportközi viszonyok állnak;
• a szervezeti és környezeti jellemzők általánosabb, absztraktabb formában jelennek meg;
• a csoport és az egyén szervezeti illeszkedésén túl erőteljesen fogalmazzák meg az egyén és a
csoport elvárásait a szervezettel szemben.
„Fölülnézeti”, a környezetből és szervezetből kiinduló nézőpontból:
• a tárgyalása fókuszában a környezeti jellemzők és szervezeti strukturális változók, valamint a
magatartási jellemzők – kultúra, változás, vállalati politikák (policyk) – állnak;
• a csoportos és az egyéni jellemzők általánosabb, absztraktabb formában jelennek meg;
• elsősorban az egyénnel és csoporttal szembeni szervezeti és környezeti elvárásokat fogalmazza
meg.
2. Egyén és szervezet közötti szerződés
A szervezetek céljaikat lebontják a szervezeti egységekre, a célhierarchia végén az egyén áll a maga
céljaival. A két cél összekötése a vezetés egyik meghatározóan fontos feladata.
A szervezet csak egyéni hozzájárulások, teljesítmények révén érheti el célját. A szervezet és az egyén
együttműködésében mindkét félnek megvannak a maga motivációi és az erre alapozott céljai.
Két kérdést kell vizsgálni:
• milyen feltételekkel lép be az egyén a szervezetbe, és mi motiválja abban, hogy a szervezet
fennmaradásához szükséges hozzájárulásokat megtegye,
• a szervezet milyen feltételekkel veszi fel az egyént, és mi motiválja abban, hogy az egyén
erőfeszítéseit elvárásainak megfelelően ellentételezze – vagy Barnard: az egyént a
hozzájárulásával arányos kielégüléshez juttassa.
A szervezeti és az egyéni célok összekapcsolódása
A szervezet és egyén céljai, motivációi kisebb-nagyobb konfliktusban vannak egymással ezek
feloldása kölcsönös kompromisszumokkal valósítható meg. A két cél egymásrautaltsága miatt
vezetőként kettős feladvánnyal kell megbirkózni: a Barnardi hozzájárulás-kielégülés
egyensúly mindkét fél számára sikeres, arányos, méltányos legyen.
 3./2
3. Az egyén a társas befolyásolásra, a csoport nyomására háromféleképpen reagálhat:

 Behódolás, engedelmesség: a kilátásba helyezett jutalom elnyerése, illetve a büntetés

elkerülése motiválja. Ez a legkevésbé tartós befolyásolás: rendszerint csak addig tartható
fenn, amíg a jutalom vagy fenyegetés hat.
 Azonosulás (identifikáció): Ebben az alkalmazkodásban már jóval több az önkéntesség,
az egyén sokkal inkább hisz az átvett magatartásformákban, értékítéletekben. Gyakori erős,
karizmatikus személyek jelenlétében.
 Internalizáció: a normák elfogadása  konzisztens saját értékeinkkel, hiedelmeinkkel,
ezért követésük belülről jutalmaz. Túllép a konformitáson, mert – jóllehet mások
befolyására történik – az alkalmazkodás nem olyan, amit ha egyedül lennénk.

4. A szervezeti teljesítmény
A teljesítmény a szervezet által kijelölt feladatok elvégzésével kapcsolatos minőségi és mennyiségi
elemekből áll. Normatív követelményeket állít a szervezeti szereplők elé; Összhangba kell hozni
egyéni céljaikkal; ez alapján tervezik meg cselekvési programjaikat; és a ténylegesen elért
teljesítmény alapján értékelik (egyéni) hozzájárulásaikat. Ebből kiindulva tekinthetjük sikeresnek és
megerősítendőnek, az eddigi cselekvéseket, illetve sikertelennek és megváltoztatandónak ezzel
egyszersmind új magatartásformák fejlesztési igényét és a tanulás követelményét is megfogalmazva.
A teljesítmény nem független a céloktól: attól függ, milyen célokat tűzünk magunk elé, és azt
mennyire tudjuk elérni.

5. A hatékony szervezet jellemzői

A szervezetfejlesztés tervezett, rendszeresen folytatott vállalati stratégia. Célja a szervezet
hatékonyságának növelése. A hatékony szervezet:
 Rugalmas, Tagjai munkájukat a kitűzött célok és tervek szerint végzik,  Célok egyértelműek
azokkal a dolgozók egyetértenek,  Biztosított az önbecsülés és teljesítményértékelés, 
Zavartalan a kommunikáció,  magas fokú a bizalom,  a szervezeti formák a szervezeti
célokhoz igazodnak,  a rutindöntések az illetékes vezetői szinten történnek,  az ösztönzési
rendszer figyelembe veszi a nyereséget és a termelésnövekedést, a beosztottak fejlődését,
hatékony munkacsoportok kialakítását,  magas színvonalú az együttműködési készség,  a
szervezeti és egyéni célok összhangban vannak
 A szervezetfejlesztés sikerességének feltételei: a változások iránti kényszer, a felső vezetés aktív
részvétele a fejlesztési program megszerzésében, új ötletek a problémák megoldásához, új
megoldások kikísérletezése, a korábbi eredmények megerősítése, fokozása.

6. A team jellemzői: Két vagy több egyén, tudásukat elegyítik a közös cél elérése érdekében.
Interakcióban vannak egymással, nyitottak egymás felé. A team egy olyan sajátos munkavégzési
csoport, ahol kialakul az együvé tartozás érzése, a „mi tudat”.
Kis, funkcionálisan tagolt, hierarchiától mentes munkacsoport, mely interaktív és intenzív kölcsönös
együttműködés folyamán közös célokat dolgoz ki és valósít meg.

A team fő típusai:
1. Állandó formális csoport: A tagok személye nem változik, rendszeresen üléseznek, meghatározott
feladatkörben folyamatosan tevékenykednek (iskolavezetés, munkaközösségek.
2. Ideiglenes formális csoport: időszakos feladatokhoz jönnek létre, addig működnek, amíg a
feladatukat végrehajtják (rendezvény szervezése, Egészségnap).
 3./3
Team munka értékei:
 Csoportként, a szakemberek együtt felerősítik a nevelés és fejlesztés kedvező folyamatait. Kialakul
a „mi” tudat.
 Többoldalú probléma megközelítés.
 A felmerülő problémák megoldását maguk dolgozzák ki.
 A csoportmunka hatással van a szervezeti kultúrára, hatékonyabb érdekérvényesítést tesz
lehetővé.
 A team munka minőségfejlesztési folyamat.

A hatékonyan működő team jellemzői: A csoportcélok mindenki számára világosan

megfogalmazottak. A tagok nyitottak egymás felé (kétirányú kommunikáció). A közös döntést
igyekeznek megvalósítani, felvállalják a véleménykülönbséget. Magas a csoport kohéziója. A csoport
problémamegoldó képessége magas szintű. A team a szervezeti kultúra hordozói, alkotói. Egy
személy többféle szerepet is betölthet.
team vagy munkacsoport

Munkacsoport Team
 közös erőfeszítés
 kollektív felelősség
 egyéni felelősség
 közös munkatermék
 egyéni munkatermék
 vezetői szerepek megosztottak
 van vezető
 4. Az innováció és a korszerű fejlesztés, egy innovációs terv
készítése.
1. Az innováció lényege
A társadalmi-gazdasági változások folyamatosan új helyzeteket teremtenek, kikövetelik a
folyamatos változást. A változtatás tudatos emberi cselekvés, melyet kezelni, irányítani kell.
Meg kell találni az optimális módszereit, ezeket hatékonyan alkalmazni szükséges: ez a
változásmenedzselés.
A fejlesztés megjelölésére ma már széles körben használatos innováció kifejezést 1910-ben a
német Schumpeter írta le egyik cikkében a gazdasági fejlődéssel összefüggésben. Később
átkerült más tudományterületekre, így a pedagógia szakterületére is, ahol a gyakorlatban
megvalósult pedagógiai újítások létrehozásának, elterjesztésének gyakorlatára utal már
hosszú évek óta.
Gábor Dénes szerint (1970) az innováció az emberi elme minden módszeres alkotása. A
kreativitástól annyiban különbözik, hogy olyan folyamatot jelöl, amelynek egyik első
állomása maga a kreativitás, vagyis az alkotóerő, új ötlet, elképzelés, koncepció, amely alapja
lehet minden fejlesztésnek. A kreativitás akkor válik innovációvá, ha meg is valósul.
Az innováció nem azonos a reformmal, ez utóbbi átfogó, makroszintű modernizációs eljárást
jelent, míg innováción a mikroszinten zajló fejlesztések értendők.
A pedagógiai innováció tartalmába sorolható minden olyan szándékos törekvés, amely
gazdagító változást okoz a nevelés-oktatás rendszerében, a növendék eredményeiben,
jellemének gyarapodásában, a pedagógus hozzáértésében és magatartásában, az iskola
működésében. (Kovács Sándor, 1988).

2. Az innováció pedagógiai területei

Az iskolai élet sokféleségéből adódóan a pedagógiai innováció több területen érvényesülhet.
Ha az innováció potenciális alanyait vesszük sorba, akkor lényegében három szintet
különíthetünk el:
iskola egészét mint szervezetet, amely nyílt, dinamikus, kommunikatív rendszerként,
folyamatosan információt cserél a vele kölcsönhatásban álló környezetével;
iskola valamelyik szegmensét, közösségét mint szervezeti egységet, amely tagolt része a
rendszernek;
pedagógust (egyént), aki innovátorként mindkét szintben meghatározó szerepet tölt be, de
önállóan is lehet alanya innovatív tevékenységnek mint a rendszer célmegvalósító,
feladatellátó eleme.
Az innováció az elmúlt másfél-két évtized során a pedagógiai gondolkodás egyik
kulcsfogalmává vált
Az iskola a közoktatási intézményrendszer egyik meghatározó eleme, ezért optimális
működése társadalmi érdek. Az iskolának sikeresen kell igazodnia a változó környezeti
elvárásokhoz, a társadalom képzési igényeihez.
Napjaink iskolájának mindenekelőtt két kiemelt társadalmi elvárást kell teljesítenie:
- szakmailag meg kell felelnie az ország európai integrációs törekvéseinek (szakmai,
igazgatási, irányítási, jogalkotási stb. szempontok alapján),
- illetve ezzel szoros összefüggésben teljesítenie kell azokat a minőségbiztosítási igényeket
(intézményi, fenntartói, megyei és országos szintek alapján), amelyek a közoktatással
szemben manapság megfogalmazódnak.
Az információs társadalom küszöbén egyre többet hallunk a megújuló iskoláról, az átalakuló
oktatásról, a tanítási-tanulási folyamat célját és tartalmát érintő kihívásokról.
Gyakran elhangzik az innovatív jelző is, amikor kreatív, alkotó kedvű pedagógusokról, a
hagyományos frontális oktatástól eltérő didaktikáról, új pedagógiai módszerekről beszélünk.
 4./2
Ebből a megújításra való törekvésből nem maradhatnak ki az információs társadalom
kialakulását mindig is serkentő információtechnikai eszközök sem. Az elmúlt évtizedekben a
számítógép és a többi kommunikációs eszköz lépten-nyomon megjelent az oktatási
intézmények falai között, és helyet kért az újító szándékú pedagógiai törekvésekben. A
technikai eszközcsodák megjelenése és oktatási alkalmazása nem elég: ettől még nem
nevezhető innovatívnak a pedagógiai gyakorlat.
Az információs és kommunikációs technika (IKT) nem szűkíthető le informatikára vagy
csupán számítógépre, esetleg az internet használatára. Mindent magában foglal, amit a
tanítási-tanulási folyamat közben a tanár vagy a diák alkalmaz. Maga a pedagógiai
gyakorlat akkor innovatív, ha a tanár olyan eszközt, módszert, elvet, anyagot,
magyarázatot... alkalmaz, amilyet mások még nem.
A technikai eszközök alkalmazása tehát az innovációnak nem is szükséges és nem is
elégséges feltétele, csupán támogathatja, segítheti, kiválthatja azt.
Az oktatást úgy kell átalakítani, hogy igazán kreatívan és innovatívan gondolkodó fiatalok
kerüljenek ki az iskolából, akik feltalálják magukat bármilyen élethelyzetben. Létfontosságú,
hogy mindenkinek lehetősége legyen megszerezni a kulcsfontosságú kompetenciákat, és a
megszerzett készségeket folyamatosan frissen tudja tartani. Az innováció abban rejlik, ha a
meglévő oktatási-nevelési gyakorlathoz képest újat jelent.
Az iskolák szakmai fejlesztésének igénye megfogalmazódhat a külső környezetben
bekövetkezett elvárások módosulása esetén – helyi társadalom, jogszabályváltozás, az
oktatás-nevelés nemzeti célrendszerének módosulása stb. –, de az iskola saját elhatározásából
külső kényszer nélkül is kezdeményezhet olyan fejlesztést, amely az iskola tanterve és a helyi
– önkormányzati – oktatáspolitikai koncepció keretén belül marad, illetve a törvényben előírt
szakmai és működési garanciákat nem lépi túl, s az a célja, hogy jobbá, korszerűbbé tegye a
szakmai munkát, s ezáltal folyamatosan igazodjék környezetének elvárásaihoz. Ezek az apró,
lényegében módosító, a pedagógiai tevékenységet finomító, csiszoló innovatív lépések jobbá,
hatékonyabbá tehetik az iskolai munka egy-egy szegmentjét, s ha a kivitelezés hatékony, az
eredmény megmutatkozhat az intézmény egészének munkájában és megítélésében is.
Például az idegennyelv-oktatás minőségi fejlesztése esetén a szülői vélemények javulnak, nő
az iskola társadalmi elismertsége, s ezáltal javulhat a beiskolázási mutató, ami lehetővé teszi,
hogy beiskolázáskor az intézmény a legjobb képességű diákok köréből válasszon, ami idővel
az intézmény színvonalának általános emelkedéséhez vezethet.

3. Az iskola szervezeti egysége mint az innováció terepe

Minden innovációs folyamat ösztönzője az innovatív, kreatív szervezet.
A sikeres innováció ösztönzőleg hat a szervezetre, így a kölcsönhatás egy idő után
öngerjesztő folyamatként működik.
Az óvodai, iskolai innovációs folyamatok döntő tényezője, előfeltétele a
SZERVEZETFEJLESZTÉS.
A szakmai fejlesztést
- konkrét területen, meghatározott céllal és feladatlebontással kell felvázolni, s biztosítani
kell a fejlesztés eredményességének pontos mérését.
- diagnózissal kell kezdeni (állapotmérések az iskola aktuális szakmai helyzetének,
problémás és jól működő területeinek megállapítására),
- majd intézkedések meghozatalával folytatni (tervszerű cselekvési program kidolgozása és
megvalósítása),
- és végül biztosítani kell, hogy a rendezett szervezeti struktúra és működés biztonságosan
fennmaradjon (rendszeres nyomon követés ellenőrzéssel, értékeléssel, motiválással és
szükség szerint módosításokkal).
 4./3
Az iskolában, mint szervezetben megkülönböztethetünk nyílt viszonyokat és rejtett
viszonyokat. Ezeknek a belső viszonyoknak az ismerete fontos ahhoz, hogy reálisan tudja a
vezetés megítélni az iskola részegységeit, az ott dolgozókat, a fejlesztést befolyásoló
tényezőket, mert olykor a rejtett viszonyok erősebben érvényesülnek, mint a nyíltak, s ez a
kivitelezést alapvetően meghatározhatja.
Az iskolán belül szervezeti egységeknek elsősorban a szakmai munkaközösségeket,
tagozatokat, egy-egy tantárgyat oktató tanárok formális vagy informális közösségét
tekinthetjük. Ezek az egységek sokszor innovatív csoportként működnek némelyik iskolában:
tankönyveket írnak, továbbképzéseket vezetnek, felsőoktatási intézmények hallgatóit
fogadják, rendszeresen végeznek diagnosztikus felméréseket, amelyek alapján aztán
kidolgoznak még hatékonyabb ismeretelsajátítási módszereket, vagy változtatnak kevésbé
hatékony pedagógiai eljárásokon. A pedagógiai műhelyek jelentik a szakmai fejlesztés igazi
terepét, ahonnan nemcsak egy-egy évfolyamra, hanem sokszor az egész iskolára érvényes
innováció kiindulhat.
Ezeknek a kis szakmai közösségeknek, szervezeti egységeknek kitüntetett szerepük van az
iskola szakmai életében. Sokszor nemcsak saját szűkebb szakterületükön érvényesül hatásuk,
hanem érezhetővé válik az intézmény egészében, sőt esetenként azon kívül is. Az alkotó,
innovatív közösségeknek sokat köszönhet egy-egy iskola. A híres, tradicionálisan jó nevű
iskolák lényegében az ilyen együtt dolgozó, egymást segítő innovatív közösségeknek
köszönhetik jó hírüket, mivel lényegében ezek az egymásra figyelő és egymás munkáját
támogató pedagógiai teamek határozzák meg arculatát. Ezekben a közösségekben sokféle
lehetősége van a fejlesztésnek. A legelterjedtebbek metodikai területhez kötődnek: a
különböző ismeretelsajátítási szintfelmérési tesztek kidolgozása, számonkérési formák
meghatározása, feladatlapok összeállítása, neveltségi állapot-mérési eljárások bevezetése.
Van, ahol a szakmai munkaközösségek ennél tovább merészkednek, és a tartalmi
követelmények meghatározására, módosítására, hangsúlyos részek előtérbe helyezésére, az
ismeretanyag átstrukturálására is vállalkoznak. Általánosságban nem jellemzők az iskolákra
ezek az alkotó közösségek, s még a legjobb iskolában is vannak kollégák, akik alkalmatlanok
kreativitást igénylő munkára.
Az innovatív pedagógusok csoportjára vagy az ilyen iskolára nem feltétlenül az a jellemző,
hogy ott mindenki remek alkotó egyéniség. Nagyon sokat jelent, ha van az intézményben, a
teamben egy-két kimagasló személyiség, akik szakmai ismereteikkel, ötleteikkel, újításra
termett egyéniségükkel meghatározzák közösségüket (kulcsemberek). Ebben az esetben
akkor is eredményt érhetnek el, ha nincs fékezőerő a csoportban, az iskola vezetésében, a
nevelőtestületben. Sokszor elég, ha hagyják saját elképzelései, módszerei szerint dolgozni
azokat, akik már bizonyítottak, vagy csak a lehetőséget igénylik ahhoz, hogy a közösség, az
iskola szakmailag profitálhasson elképzeléseikből.
Hajlamosak vagyunk arra, hogy az iskolában lényegében csak a pedagógiával, az oktatással, a
képzéssel összefüggő tevékenységet tekintsük a fejlesztés igazi terepének. Pedig sokszor nem
a pedagógiai innováció okoz gondot, hanem a szükséges – elsősorban pénzügyi – feltételek
megteremtése. A fejlesztést szolgáló nyugodt háttér biztosítóit is az innovátorok közé
sorolhatjuk, hiszen akik szervezőmunkájukkal, a legális gazdasági lehetőségek
kihasználásával teremtik meg egy-egy pedagógiai fejlesztéshez szükséges fedezetet, sokszor
hasonló értékű eredményt mutathatnak fel, mint akik közvetlenül az oktatásfejlesztés terén
végeznek hatékonyságnövelő munkát. Egy talpraesett gazdaságvezető, egy jól szervező
műhelyvezető, oktatástechnikus sokat lendíthet az iskolán a szakmai fejlesztéshez szükséges
gazdasági, pénzügyi, infrastrukturális körülmények vagy az elengedhetetlen szervezési
feltételek megteremtésével.
 4./4
A NEVELÉSÜGYI INNOVÁCIÓ KLASSZIKUS SZAKASZAI, Dr. Gáspár László
szerint:
1. Az innovációs lehetőség felismerése: kezdőpontja, a változás
lehetőségének, az újításra való törekvés akaratának felismerése. Ez megfogalmazódhat egy
pedagógusban, tanárok egy csoportjában, a szülőkben, diákokban vagy a fenntartóban.
Indukálhatja belső a hiányosságok orvoslása, a környezeti elvárások változása, valamilyen
hiányérzet, ami előidézheti, az újítás iránti igény kialakulását.
2. Az elgondolás kidolgozása (az innovációs produktum előzetes meghatározása)
lépésként megjelöljük a konkrét célt és hozzárendeljük azokat a
sikerkritériumokat, melyek teljesülésével elértük a kívánt eredményt.
3. Környezetelemzés (a támogató és az akadályozó erők, a valóságos és a potenciális
szükségletek, értékesítési lehetőségek felmérése)
környezetelemzés, mely által felmérjük a cél eléréséhez
szükséges lehetőségeket, felmérjük az intézmény belső és külső potenciáit.
Ennél a feladatnál jól használható a minőségfejlesztés területéről ismert SWOT vagy
magyarul GYELV analízis, mely rámutat iskolánk gyengeségeire, erősségeire, lehetőségeire,
illetve a veszélyekre, melyek céljainkat elérését segíthetik vagy hátráltathatják.
4. Szervezetelemzés (az innovatív és a nem innovatív vonások, az erős és a gyenge pontok
feltárása, helyzetfelmérés, innovációt igénylő területek számbavétele, szakmai, emberi, anyagi
lehetőségek elemzése, környezetelemzés)
innováció sikerének kulcsszereplői a pedagógusok és a vezetők. Nagyon fontos, hogy
a vezetés jól ismerje a tanárokat, reálisan meg tudja ítélni a nevelőtestületen belüli
viszonyokat, mert ezek alapvetően befolyásolják az innováció megvalósítását. „Már
Machiavelli figyelmeztette a reformereket, hogy számoljanak azokkal, akiknek jó volt a régi
berendezkedés, s kezdetben azok is csak óvatos támogatói lesznek az újnak, akiknek jó a
változás. Az új gyakorlat iránt a közösség hozzáállása az elfogadástól a tudomásulvételen és a
passzív ellenálláson át az aktív ellenállásig terjedhet.”
5. Döntés előkészítés (a lehetséges alternatívák, az innovációs „forgatókönyvek”
megfogalmazása a döntéshozók számára)
öntést megelőzően, a tárgyilagosan felmért lehetőségek tükrében, ha mód van rá több
olyan munkaprogramot kell készíteni, amely alternatív megoldásokat tartalmaz az innovációs
folyamat végrehajtásáról, és amelyek a leghatékonyabb módon képesek az adott lehetőség
kiaknázására.
6. Döntés (a fejlesztés fő irányának, kiemelt területeinek, kezdő- és végpontjainak rögzítése)
7. Az innovációs folyamat megtervezése és előzetes kontrollja (szimuláció, gondolat
kísérlet, szakaszolja a folyamatokat, időpontot jelöl meg, tervezi az ellenőrzést, felelősöket
nevez meg)
után meg kell tervezni a folyamat egészét, ennek tartalmaznia kell az innovációs
metódus pontos menetét, a feladatok elvégzéséért felelős személyeket, időhatárokat. A
fejlesztendő terület mértékétől függően kell meghatározni a kivitelezés módjának
paramétereit.
8. Az innovációs program megvalósítása (menet közbeni ellenőrzésekkel, értékelésekkel és
korrekciókkal)
ján.
Meg kell szervezni a végrehajtást, a munkát, a különböző egységek és egyének közötti
együttműködést a gyakorlatban... felmenő rendszerben elkezdődnek a különböző profilú
képzések, a gyakorlóhelyekkel megszülettek a megállapodások, kialakították a szükséges
termeket, beszerezték az előírt taneszközöket.”
 4./5
9. A produktum minőségi ellenőrzése (Ezt akartuk elérni, Hatékonyak voltunk?, Ráfordított
energia arányos az eredménnyel?)
A sikerkritériumok alapján a tervezetben megadott időben értékelni kell a folyamat
minőségét, a meglévő adatok alapján korrekciót hajthatunk végre. A minőségfejlesztésben
használt elégedettségmérés segíthet feltérképezni a problémák okait, lehetőséget nyújthat az
objektív önértékelésre. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a kritikai észrevételeket,
származzon az bárkitől, mert lehetőséget adhat egy új nézőpontból való vizsgálatra.
10. A gyakorlati hasznosítás lehetőségeinek kiaknázása”
Innovációról csak akkor beszélhetünk, ha valóságos és tartós pozitív változásokat hozott a
fejlesztés a célcsoport számára, beépült az iskola mindennapjaiba, nagyobb korrekció nélkül
megállja a helyét, és a változásokhoz igazítani lehet.

Innovációs tervünkhöz a wales-i példa:

Egy walesi általános iskolában, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek aránya magas. A nehéz
helyzet intézményi szintre is kihatott, az iskola rossz eredményeket ért el. Ez az állapot az új
igazgató érkezésével változott meg, aki egy olyan szisztematikusan építkező, szakmai tanulási
kultúra alapját tette le, amelynek hatása a szakmai eredményekben és a pedagógusok
lelkesedésében, elkötelezettségében döbbenetes volt. Három év alatt az iskola eredményei
óriási mértékben javultak. Az ehhez vezető úton szükség volt némi invesztálására is, de nem
olyan mértékben, amely máshol ne tenné lehetségessé a módszer adaptálását. Kis kamerákat
vettek, és létrehoztak egy olyan online rendszert, amely lehetővé tette, hogy a tanárok
rendszeresen felvegyék az óráikat. Ezeket feltöltötték egy közös online tudástárba, ahol
megjegyzésekkel láthatták el és megoszthatóvá tették.
Az online kollaboratív felület használatát beágyazták egy szisztematikus szakmai tanulási
folyamatba, melynek során a tanárok által kiválasztott konkrét témákban rendszeresen
tartanak workshopokat. Ezekre a tudásmegosztó alkalmakra a témával kapcsolatos összes
kutatásnak lehetőleg utánanéznek, azokat egymásnak bemutatják, közösen átgondolják, és
megtervezik, hogy mindezek alapján hogyan javíthatnák a saját módszereiket. Az információk
szisztematikus gyűjtése, a megtanult ismeretek tárolása tudatos, átgondolt és rendszerezett az
iskolában. A kollégák között használt, egybehangzó terminológia egyértelműen mutatja a
szakmai diskurzusok meglétét, a közös tudást és tanulást mindemögött. Az iskolavezető
nemcsak a folyamat elindítójaként játszik ebben jelentős szerepet, hanem annak a vezetési
kultúrának (megosztott vezetés, distributed leadership) a megteremtésében is, amely lehetővé
teszi, hogy akár a 25 éves, pályakezdő tanárnak is legyen egy kisebb vezetői feladata,
felelőssége.
 4./6

Előkészítés Tervkészítés Eredmény értékelése

Helyzetfelmérés – az innovációs terv Ezt akartuk elérni,
esetünkben pl. mit gondol a - szakaszolja a folyamatokat - Hatékonyak voltunk?
nevelőtestület, tantestület a pl. a kulcseseményterv - Ráfordított energia arányos
kamerák felszereléséről, a alapján mikorra legyenek az eredménnyel?
workshopok lehetőségeiről, felszerelve ezek a kamerák, Profitáltak-e a kollégák
milyen eszközeink vannak, első rögzített órák egymás óráinak
mik hiányoznak, felvétele… megtekintéséből, de ez már
jogszabályok, GDPR, - időpontot jelöl meg – ugye a végső szakasz az
engedélyek, nyilatkozatok pontos dátumok már innováció bevezetése után
rendelkezésre állnak e, megjelennek pl. a tudás történik.
anyagi források, pályázati megosztó workshopok
lehetőségek a kamerák időpontjáról is.
beszerzésére, szükséges - tervezi az ellenőrzést –
emberi erőforrás pl. mikor és milyen módon
technikus… kérhető számon az órák
szakmai, emberi, anyagi felvétele és megosztása,
lehetőségek elemzése, - felelősöket nevez meg – ki
környezetelemzés, döntés jogosult a videók
konszenzussal megnézésére, kinek kell
megnéznie a videókat, ki
felelős a kamerák jó
működéséért…
 5. A szakmai ellenőrzés mai helyzete, szaktanácsadás,
szakértés. Ismertesse a tanácsadó és szakértő módszereinek
eltérését!

A pedagógiai-szakmai szolgáltatások
A nevelési-oktatási intézmények, pedagógiai szakszolgálati intézmények és fenntartóik, valamint a
pedagógusok munkáját, továbbá a tanulói érdekvédelemmel összefüggő tevékenységet
pedagógiai-szakmai szolgáltatások segítik.
(2) Pedagógiai-szakmai szolgáltatás
a) a pedagógiai értékelés,
b) a szaktanácsadás, tantárgygondozás,
c) a pedagógiai tájékoztatás,
d) a tanügy-igazgatási szolgáltatás,
e) a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése,
f) a tanulmányi, sport- és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása,
g) tanulótájékoztató, -tanácsadó szolgálat.

Szeptember 1-jétől bevezetik a tanfelügyelői rendszert. A tanfelügyelők célzottan a pedagógiai

értékelés feladatára kiképzett közoktatási, köznevelési szakértők lesznek, olyan pedagógusok, akik
rendelkeznek tanítási, esetleg intézményvezetői gyakorlattal, de kifejezetten arra a feladatra
vállalkoznak, hogy munkaidejük egy részében kollégáik pedagógiai képességeit vizsgálják, értékeljék
A tanfelügyelői értékelés három területre terjed majd ki: az adott pedagógus munkájára, az
intézményvezetők képességeire és az iskola működésére.

A szaktanácsadó tanácsot ad.

Módszere: ajánl, segít, feltett kérdésre válaszol, mintát mutat.

A szakértő ellenőriz, értékel.

Mindkettő célja: a szakmai tevékenység színvonalának javítása.

Szakértői módszer Tanácsadói módszer

Mindig jelen van a norma, a mérték, a referenciapólus, a
modell.
A vonatkozási pontoknak konstansként kell létezni.
Eredményeket, tevékenységet szabályokhoz,
szabályzókhoz viszonyít.
Statikus, egy adott időben egy adott helyzetet mér.
Az adatok feltárása szigorú, a kutatási eljárásoknak
megfelelő adatgyűjtést igényel.
Tényfeltárás – helyzetfeltárás.
A jogkövető magatartás normatív úton való
kikényszerítése.
Értékválasztás, értékekről való gondolkodás.
Érzékeny az intézményi sajátosságokra.
Eredményeket, tevékenységeket célokhoz viszonyít.
Dinamikus, intézményi folyamatokba ágyazott.
Az adatok megfigyelésekből, véleményekből is
származnak.
Viszonyítás, amely megerősítést ad, vagy változtatást
indít el.
Komplex feladat, amely oktatáspolitikai célok elérését
illetően keres szakmailag megalapozott válaszokat.

 A köznevelési intézmény vezetője felelős az intézmény pedagógiai- szakmai tevékenységéért.

 Saját hatáskörben kezdeményezhet pedagógiai szakmai ellenőrzést, mely irányulhat az
intézmény és az egyes pedagógus pedagógiai szakmai munkájának értékelésére.

 5./2
 Az oktatásért felelős miniszter országos és térségi szakmai ellenőrzést, pedagógiai-szakmai
mérések, átvilágítások, elemzések készítését rendelheti el, továbbá felkérheti a fenntartót,
hogy a fenntartásában lévő nevelési-oktatási intézményben végeztessen törvényességi, szakmai
ellenőrzést, pedagógiai-szakmai mérést, átvilágítást, elemzést, és ennek eredményéről
tájékoztassa.
 A tematikus országos szakmai ellenőrzést az oktatásért felelős miniszter a tanév rendjéről szóló
rendeletben írja elő.
 Az ellenőrzést a kormányhivatalok oktatási főosztályi végzik, melyhez a dokumentációt az
Oktatási Hivatal dolgozza ki, és összegzi azok eredményét.
 A fenntartó irányítói tevékenységének része a köznevelési intézmény pedagógiai szakmai
tevékenységének ellenőrzése.
Országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés
 Működteti az oktatásért felelős miniszter.
 Szervezi az Oktatási Hivatal a kormányhivatalok közreműködésével.
 Feladat ellátására szerződik a kormányhivatal a pedagógiai-szakmai ellenőrzés szakértőivel.
 Ötévente ismétlődő, értékeléssel záruló vizsgálat
 Az ellenőrzés a fenntartótól függetlenül kiterjed
o minden köznevelési intézményre,
o az intézményekben pedagógiai tevékenységet folytató szereplőkre (vezetők, pedagógus,
óraadó…)
Az ellenőrzés célja
 Alapvető cél: a fejlesztés, továbbá: a pedagógus objektív értékelést kapjon magáról és az
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet szaktanácsadói szükség esetén segítsék a pedagógusok
szakmai fejlődését.
Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés területei
kronológiai sorrendben:
 Pedagógus ellenőrzése
 Intézményvezető értékelése
 Intézmény ellenőrzése
Az ellenőrzés kiterjed:
 A pedagógus személyes szakmai felkészültsége
 A nevelő-oktató munka hatékonysága
 A nevelő-oktató munka dokumentálása
 Megbízhatóság, feladat- és felelősségvállalás, etika, elkötelezettség
 Pedagógusok által vezetett dokumentumok minősége
6. A pedagógiai értékelés szintjei. Pedagógiai mérések,
eredménymérések.
Az értékelés – megerősítési, visszacsatolási folyamat, amely során nemcsak a tanulók
tevékenységét értékelhetjük, hanem az egész tanítási tanulási folyamatot, annak
hatékonyságát; beleértve a folyamat összes tényezőjét következtetések:
A tanulóra nézve, amely során azt vizsgáljuk, hogy mennyire felel meg a vele szemben
támasztott követelményeknek, kritériumoknak. Ez a tanulóra irányuló visszacsatolási kör.
A tanulási folyamatra vonatkoztatott visszacsatolás a tanulócsoportok és az iskola
teljesítményére. Milyen mértékben és minőségben sikerült a folyamat irányítása,
szabályozása? Megfelelőek-e a médiumok, az információközvetítés, a tanulásszervezés és
kapcsolattartás módja és milyenek a tanulási környezet szubjektív és tárgyi feltételei?
A cél- és követelmények és tartalomvizsgálat szempontjából területi, országos, illetve
nemzetközi szintre vonatkoztatott visszacsatolás (rangsorok, összehasonlítva a kapott
eredmények az országos és nemzetközi standardokkal).
Az értékelés szintjei:
Mikroszint
Helyszín a „műhely”, az osztályterem a közvetlen tanár-diák interakció szintje.
Értékelési szint: az osztálytermi munka értékelése, a tanulók teljesítménye. Az információ
legkisebb egysége a tanuló (egyéni teljesítménye), az információ a diák tanulási folyamatában
hasznosul (tanár, diák)
Mezoszint
Helyszín a „műhely”, az intézmény, az iskola. Értékelési szint: az iskola munkájának a
teljesítménye. A tanulócsoportok, osztályok munkája kerül értékelésre. Nem jelenik meg a
tanulók személyenkénti teljesítménye. Az információ legkisebb egysége a tanulócsoport
teljesítménye. a csoport teljesítmény informálja a tanárt a munkájáról. Hasznosulása nemcsak
a mért tanulócsoportban, hanem a tanár további munkájában jelentkezik.
Makroszint
Helyszín a „műhely”, oktatási rendszer egészének a szintje. Értékelési szint: az oktatás és
alrendszerei (általános, közép, szakiskola stb.) működése munkája kerül elemzésre. Az
információ legkisebb egysége az intézmény, iskola. Diagnózis, döntés előkészítés.
Visszacsatolás lassúbb folyamat, hiszen a rendszer egészét/részét érinti
Az ellenőrzés általában megelőzi az értékelést, annak szükséges előfeltétele.
Mérés az értékelési folyamat azon fázisa, amelyben valamilyen mérőeszköz segítségével
adatokat gyűjtünk. Az adatokat pedig szűkebb körű értékelés keretében kvantitatív és
kvalitatív módon dolgozzuk fel.
A pedagógiai értékelés fázisai
- A cél meghatározása: mit akarunk megtudni, milyen tantárgyban, hány esetben, mikor,
- a minta kiválasztása: teljes körű, reprezentatív, rotált,
- a követelmény kidolgozása: terjedjen ki a követelményre, a körülményekre, jelölje meg az
elfogadhatósági szintet,
- a módszerek, eszközök kiválasztása: szóbeli, írásbeli,
- feladatok, feladatlapok szerkesztése: feltétlenül előzze meg a tananyag elemzése,
tisztázzuk, hogy ismeret jellegű - feleletválasztós, vagy feleletalkotós - vagy
képességjellegű - sebesség, hibátlanság-. A kérdések pontosan tartalmazzák, hogy mit
várunk el a tanulótói és a javítótól (javítókulcs),
 6./2
- használhatjuk a feladatbankot
- gyakorlati lebonyolítása: sokszorosítás, kódkönyvek elkészítése, mérési biztosok
kijelölése, javítás, az adatok kódolása, tárolása,

- értékelés, elemzés: átlagok kiszámítása, szóródás vizsgálat, összefüggések vizsgálata.

Hazai vizsgarendszerünk elemei, az egyes elemek célja, helye a közoktatási rendszerünkben

Elemei:
Alapműveltségi vizsga, melynek célja: bizonyítja az általános műveltséget megalapozó
ismeretek, készségek elsajátítását. Feljogosít a szakmai vizsga letételére magasabb fokú
tanintézményben való továbblépésre.
Érettségi vizsga: bizonyítja, hogy milyen szinten rendelkezik a vizsgázó az általános
műveltség alapjaival, mennyire képes az önművelésre, képes-e az ismeretek
rendszerezésére, alkalmazására, felsőoktatási tanulmányok megkezdésére.
Míg az alapműveltségi-, érettségi-, szakmai vizsga minősítő jellegűek, a diagnosztikus vizsga
elsősorban az iskolát, a pedagógusokat segíti innovációs munkájukban, illetve formálja a
tanulókat, szülőket
 7. Milyen kutatási módszereket használ intézményében
pedagógiai vizsgálatok/kutatások tervezéséhez és
kivitelezéséhez? Válasszon ki ezek közül egyet és ezt mutassa
be részletesebben is!
A PEDAGÓGIAI KUTATÁS FOLYAMATA
Annak érdekében, hogy a pedagógiai kutatás elérje a célját, bizonyos jólkörülhatárolt
tevékenységeket kell a kutatónak végrehajtania. Ezek a következők:
1. A kutatási probléma kiválasztása, meghatározása.
2. A témára vonatkozó szakirodalom áttekintése, kritikai elemzése.
3. A kutatás hipotéziseinek megfogalmazása.
A hipotézis egy olyan kijelentés, amely a kutató feltételezéseit fejezi ki a problémában
szereplő változókra, azok kapcsolatára vonatkozóan.
4. A hipotézisek igazolását vagy elvetését biztosító adatok összegyűjtéséhez az érvényes és
megbízható kutatási stratégiák, módszerek, eszközök kiválasztása.
Két kutatási stratégiát különböztetünk meg egymástól.
A deduktív vagy analitikus kutatási stratégia esetében a meglévő általános elvek,
törvényszerűségek, történeti tapasztalatok, nemzetközi tapasztalatok, más tudományok
eredményeinek elemzése alapján jutunk a pedagógiai gyakorlat számára hasznos
eredményekhez.
Az induktív kutatási stratégia esetében a pedagógiai valóságból, az empíriából kiindulva, az
ott gyűjtött adatokat elemezve, általánosítva jutunk el az eleméletig. Az induktív irányon belül
három stratégiát szoktak megkülönböztetni: Leíró, Összefüggés feltáró, Kísérleti

A kutatási módszerek, az adatgyűjtési eszközök:

Feltáró módszerek:
dokumentumelemzés
megfigyelés
szóbeli kikérdezés
írásbeli kikérdezés
szociometriai módszer
tudásmérés
pszichológiai vizsgáló eljárások
Feldolgozó módszerek:
statisztikai módszerek
minőségi elemzés
metapedagógiai eljárások
5. A vizsgálni kívánt minta kiválasztása.
6. A kutatás végrehajtása.
7. Az adatok elemzése, általánosítások megfogalmazása.
8. A kutatás eredményeinek közreadása, publikálása (alkalmazása).
 7./2

KVANTITATÍV (mennyiségi) KVALITATÍV (minőségi)

fókusz mért adatok érthető szituációk
rendszerességek, szabályszerűségek
tárgy specifikumok keresése
keresése
cél adatok meghatározása a probléma okainak megértése
kutatási alanyok reprezentatív nagy minta kis minta, nem feltétlenül reprezentatív
adatgyűjtés strukturált, merev, jól behatárolt változók rugalmas, nincsenek jól behatárolt változók
adatelemzés statisztikai, deduktív nem statisztikai, induktív
strukturált kérdőív – válaszkategóriákat ad
szociometriai vizsgálat
strukturált interjú (előre összeállított strukturálaltlan kérdőív (kifejtős)
kérdéssor) strukturálatlan interjú (nincsenek megadva
strukturált megfigyelés (előre összeállított a kérdések)
kutatási módszerek
szempontsor szerint a tevékenységekre spontán megfigyelés
vonatkozó adatok rögzítése) esettanulmány
kísérlet –ok-okozati összefüggések feltárása támogatott felidézés
teszt
korrelációs vizsgálatok
eredmény döntési javaslatok, számszerű eredmények kiinduló probléma megértése

Kevert/kombinált kutatási paradigma

a kvalitatív és kvantitatív adatok együtt; több nézőpontból végzett vizsgálat
INTÉZMÉNYÜNKBEN FŐLEG EZ! ILLETVE többször: KVANTITATÍV
Trianguláció
 = 3 különböző pozícióból való bemérés
 Típusai: adattrianguláció (több forrás); módszertrianguláció (több módszer) – a
leggyakrabban használt; személyi trianguláció (több kutató); elmélettrianguláció (rivális
magyarázatok vizsgálata)

Választott kutatási módszer bővebben: szociometriai módszer

o A csoporttagok elképzelt szituációban nyilatkoznak egymás iránti
viszonyulásaikról
o A válaszok összegzése egy szociometriai mátrixban (kölcsönösségi táblázat vagy
gyakorisági táblázat)
o Szociogram elkészítése: a kapcsolatok hálózatát ábra formájában jeleníti meg
(egyéni szociogram vagy csoport-szociogram)
o A vizsgálat eredménye: mindig csak az aktuális szerkezetet mutatja.
o További feladat: az okok feltárása
 8. A köznevelési intézmények ellenőrzés formái, tartalma és
módszerei.

A közoktatási intézmények ellenőrzési rendszere a törvényességi, a szakmai, valamint a

hatósági ellenőrzés.
Erre a hármas egységre épül a közoktatás minőségpolitikája, a minőségirányítás. Ennek
végrehajtásában szerepe van minden ellenőrzési feladatnak, így a funkcionális ellenőrzésnek
is  A pénzügyi, a munkaügyi, az egészségvédelmi, a tűzvédelmi és más rendészeti jellegű
ellenőrzés.
Törvényességi ellenőrzés
Intézményvezető felel a köznevelési intézmény szakszerű és törvényes működésért A
köznevelési intézmény fenntartójának hatásköre a működés törvényességének ellenőrzése
A kormányhivatal által végzett törvényességi ellenőrzés feladata a fenntartói működés
jogszerűségének megállapítása.
1. Az ellenőrzés célja az alapító okiratban és a működéshez szükséges engedélyben
meghatározottaknak való megfelelő működés megállapítása
2. A kormányhivatal legalább kétévente végzi fenntartói tevékenységének törvényességi
ellenőrzését, eredményéről értesíti a költségvetési hozzájárulást folyósító szervet
3.A Kormány a fővárosi és megyei kormányhivatal útján biztosítja a helyi önkormányzatok
törvényességi felügyeletét, az alapító okiratban és a működéshez szükséges engedélyben
meghatározottak szerint.
A törvényességi ellenőrzés ügyintézési határideje két hónap.
Az ellenőrzést végző személynek kormányzati szolgálati jogviszonyban kell állni. A helyszíni
ellenőrzés lefolytatásához megbízólevéllel kell rendelkeznie.
4. A kormányhivatal intézkedései során felhívja a fenntartót a törvénysértés megszüntetésére.
Ha a megadott határidőn belül nem intézkedett a törvénysértés megszüntetéséről, a
kormányhivatal a működési engedélyt visszavonja és a köznevelési intézményt törli a
nyilvántartásból
5. .Kötelező a közoktatási jogszabályok törvényességi ellenőrzése:
 Újonnan induló nevelési-oktatási forma esetében.
 Ha a fenntartó három éven belül másodszor kéri előre nem látható okból a székhely-,
telephelyváltozás engedélyezését.
6. Külföldi nevelési-oktatási intézmény fenntartóinak törvényességi ellenőrzését az Oktatási
Hivatal látja el.
Pedagógiai-szakmai ellenőrzés
1. A köznevelési intézmény vezetője felelős az intézmény pedagógiai-szakmai
tevékenységéért. Saját hatáskörében kezdeményezhet pedagógiai-szakmai ellenőrzést, mely
irányulhat az intézmény és az egyes pedagógus pedagógiai-szakmai munkájának
értékelésére. Az intézményvezető által kezdeményezett pedagógiai-szakmai ellenőrzésben
külső szakértő működik közre
 8./2
2. A fenntartó irányítói tevékenységének része a köznevelési intézmény pedagógiai-szakmai
tevékenységének ellenőrzése. A fenntartó hatáskörrel rendelkezik az intézmény
hatékonyságának és pedagógiai-szakmai eredményességének megítélésében.
A fenntartó feladata, hogy értékelje a pedagógiai programban megjelölt feladatok
végrehajtását és ezen keresztül a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai-szakmai
tevékenységének eredményességét.
3. Az oktatásért felelős miniszter, az Oktatási Hivatal közreműködésével gondoskodik az
országos, megyei/fővárosi, térségi pedagógiai-szakmai munka értékeléséről.
 mérések, átvilágítások, elemzések készítését rendelheti el, felkérheti a fenntartót, hogy
végeztessen törvényességi, szakmai ellenőrzést, pedagógiai-szakmai mérést, átvilágítást,
elemzést,
 A tematikus országos szakmai ellenőrzést az oktatásért felelős miniszter a tanév rendjéről
szóló rendeletben írja elő. Az ellenőrzést a kormányhivatalok oktatási főosztályai végzik,
melyhez a dokumentációt az Oktatási Hivatal dolgozza ki, és összegzi azok eredményét.
4. Országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés
 Működteti az oktatásért felelős miniszter.
 Szervezi az Oktatási Hivatal a kormányhivatalok közreműködésével. Feladat ellátására
szerződik a kormányhivatal a pedagógiai-szakmai ellenőrzés szakértőivel.
 Ötévente ismétlődő, értékeléssel záruló vizsgálat.
o kiterjed: minden köznevelési intézményre, pedagógiai tevékenységet folytató
szereplőkre.
4.1. Az ellenőrzés célja
 Alapvető cél: a fejlesztés, továbbá: a pedagógus objektív értékelést kapjon a munkájáról,
 az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet szaktanácsadói szükség esetén segítsék a
pedagógusok szakmai fejlődését.
A pedagógiai-szakmai ellenőrzés során felmerülő hibák nem vonnak maguk után retorziót.
4.2. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés területei
4.2.1. Pedagógus ellenőrzése
4.2.2. Intézményvezető ellenőrzése
4.2.3. Intézményellenőrzés
A kormányhivatalok által végzett hatósági ellenőrzések
A hatósági ellenőrzés keretében a kormányhivatal a jogszabályban foglalt rendelkezések
betartását vizsgálja a közoktatási intézményben.
1. Az ellenőrzés célja a jogsértések kiszűrése, és a hatósági ellenőrzés preventív hatásával az
önkéntes jogkövető magatartásra ösztönzés.
2. A kormányhivatal vizsgálja a köznevelési intézmény jogszabályi feltételeknek megfelelő
működését, különös tekintettel:
 az egyenlő bánásmód követelményére,
 a kötelező felvételre vonatkozó feladatok ellátására,
 az osztály-, csoportlétszámra, a gyermek- és tanulói balesetvédelemre, a tanulói
óraterhelésre,
 az állami vizsgák megszervezésére, lebonyolítására,
 a tanulmányok alatti és az állami vizsgák megszervezésére, lebonyolítására,
 az alkalmazási feltételekre, a kötelező tanügyi nyilvántartások vezetésére és valódiságára,
 8./3
 a minimális (kötelező) eszközök és felszerelések meglétére,
 a köznevelési feladatok ingyenességére, a tankönyvek és más tanulói felszerelések
biztosítására vonatkozó rendelkezések megtartását és az intézkedési tervben foglaltak
végrehajtásának hatósági ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat.
A kormányhivatal a hatósági ellenőrzéseket az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott
munkaterv alapján végzi. (A miniszter február 20-ig jóváhagyja).
3. A hatósági ellenőrzés ügyintézési határideje két hónap
4. A hatósági ellenőrzést végezhetik a kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személyek,
akik megbízólevéllel rendelkeznek.
5. A kormányhivatal a hatósági ellenőrzés során feltárt szabálytalanság megszüntetése
érdekében a következő intézkedéseket teheti:
 Figyelemfelhívó végzés - felhívja a köznevelési intézmény vezetőjét a szabálytalanság
megszüntetésére, és erről tájékoztatja az intézmény fenntartóját Felügyeleti bírságot
kiszabó határozat
 Intézmény törlése a nyilvántartásból
 Magyar Államkincstár megkeresése - a támogatás folyósításának felfüggesztésére
 Bírósági eljárás kezdeményezése
A felügyeleti bírságot az elkövetett cselekmény súlyával arányosan kell kiszabni
6. Súlyos jogszabálysértésnek minősül a köznevelési intézmény alapítása, illetve
megszüntetése tekintetében, a hatósági ellenőrzés keretében megállapított jogszabálysértést az
első felszólítást, majd a kiszabott felügyeleti bírság kiszabását követően sem szünteti meg
határidőn belül.
A felvételi, átvételi kérelem elbírálása során az egyenlő bánásmód megsértése, ha a kérelem
benyújtásától számítva kevesebb, mint százötven nap telt el
A kormányhivatal határozatát az osztály, csoport maximális létszámhatárokat megállapító
rendelkezésekre és az iskolai felvételi arányokra vonatkozó rendelkezésekre tekintet nélkül
végre kell hajtani.
A kormányhivatal minden nevelési, tanítási évben legalább egy alkalommal meggyőződik
arról, hogy sérült-e az egyenlő bánásmód követelménye a nevelési-oktatási intézményben.
A kormányhivatal határozata – fellebbezésre tekintet nélkül –végrehajtható. A
kormányhivatal a fentiekben meghatározott intézkedéssel egyidejűleg az egyenlő bánásmód
megsértése miatt az intézményvezetővel szemben szabálysértési eljárást indít.
 9. Az intézmény alapítása, működésének biztosítása, állam
által, önkormányzat által és egyéb szervezetek által fenntartott
intézményekben. Dolgozza ki az alapító okirat (szakmai
alapdokumentum) vázlatát!

A köznevelési intézmények alapítása, megszüntetése

A köznevelési intézmény a törvényben meghatározott köznevelési feladatok ellátására
létesített intézmény. A köznevelési intézmény jogi személy, amely - az állami
intézményfenntartó központ, valamint az állami felsőoktatási intézmény által
fenntartott intézmény kivételével - a fenntartójától elkülönült, önálló költségvetéssel
rendelkezik.
A köznevelési intézmény a nyilvántartásba való bejegyzéssel, a bejegyzés napján jön
létre.
Alapítását az alapító okirat, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott
köznevelési intézmény esetében a szakmai alapdokumentum, továbbá a köznevelési
közszolgálati tevékenység folytatására jogosító okirat, és az állandó székhely meglétét
igazoló okirat megküldésével, nyilvántartásba vétel céljából be kell jelenteni.
A köznevelési intézmény alapító okirata, szakmai alapdokumentuma tartalmazza
 az alapító és a fenntartó, a működtető nevét és székhelyét, az intézmény:
o hivatalos nevét,
o típusát,
o feladatellátási helyét,
o székhelyét,
o tagintézményét,
o telephelyét,
o alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezését,
 felvehető maximális gyermek-, tanulólétszámot,
 iskolatípusonként az évfolyamok számát,
 alapfokú művészetoktatás esetén a művészeti ágak, azon belül a tanszakok megnevezését,
 szakképzés esetén a szakmacsoportokat és az OKJ-ben meghatározottak szerint a
szakképesítés megnevezését és azonosító számát, szakközépiskola esetén az ágazatokat,
 feladatellátást szolgáló vagyont, továbbá a vagyon feletti rendelkezés vagy a vagyon
használati jogát,
 önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében a gazdálkodással összefüggő
jogosítványokat.
A köznevelési intézménynek a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel rendelkeznie
kell: köznevelési intézmény akkor rendelkezik a feladatai ellátásához szükséges
feltételekkel, ha
 állandó saját székhellyel, telephely esetén állandó telephellyel, a feladatellátáshoz
szükséges helyiségekkel,
 állandó saját alkalmazotti létszámmal, továbbá
 jogszabályban meghatározott eszközökkel, dokumentumokkal, szabályzatokkal és önálló
költségvetéssel rendelkező intézmény esetében a működéséhez szükséges
pénzeszközökkel rendelkezik.
 9./2
Engedély kiadása iránti kérelemhez csatolni kell
 a köznevelési intézmény alapító okiratát,
 nevelési-oktatási intézmény esetében pedagógiai programját, egyéb köznevelési
intézmény esetében a középtávú és egyéves munkatervét,
 okiratokat  a működés megkezdéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek
rendelkezésre állnak.
Engedély kiadásáról az intézmény székhelye szerint illetékes kormányhivatal dönt.  ha
a nevelési-oktatási intézmény állandó saját székhellyel rendelkezik, továbbá a szükséges
személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak
Köznevelési intézmény alapítója
 állam: állami intézményfenntartó (KLIK), szakminisztérium (pl. NGM), önkormányzat
önkormányzat: óvodát, általános iskolát; KLIK: általános iskolát, gimnáziumot; NGM + más
szakminisztérium pl. Honvédelmi Minisztérium: szakgimnáziumot, szakközépiskolát
 egyház
 alapítvány
 magánszemély

Nyilvántartásba vétel
I. Nyilvántartásba vételhez megküldendő okiratok:
1. alapító dokumentum, szakmai alapdokumentum: alapító okirat (óvoda – saját alapító
okirata van; szakképzési centrum – minden centrumnak van saját alapító okirata, a
tagintézményeknek nincs; KLIK maga – saját alapító okirata van, az általa fenntartott
iskoláknak nincs, csak szakmai alapdokumentuma) 2. közszolgálati tevékenység
folytatására jogosító okirat (ha a fenntartó a tevékenységet nem jogszabály felhatalmazása
alapján látja el) 3. székhely meglétét igazoló okirat 4. az intézmény képviseletének
jogosultságát igazoló dokumentum
II. A bejelentés helye:
 szakképzési centrum (költségvetési szerv)  törzskönyvi nyilvántartást vezető szerv
(MÁK); KLIK  OH; egyéb  a székhely szerint illetékes fővárosi és megyei korm.
hivatal
III. Önálló költségvetési szerv (pl. szakképzési centrum) további teendői: a
nyilvántartásba vételt követő 8 napon belül: 1. intézmény adószámát megkérni, 2.
pénzforgalmi számlát nyitni, 3. ezeket 8 napon belül bejelenteni
IV. KIR regisztráció: az intézményt regisztrálni kell a KIR-be, így kap OM azonosítót
V. A nyilvántartás tartalma (nyilvános adatok):
1. intézmény neve; 2. alapfeladata; 3. feladatellátási helye; 4. képviseletére jogosult személy;
5. a fenntartó képviseletére jogosult személy; 6. alapító okirat kelte; 7. nyilvántartásba vétel,
létesítés napja; 8. alapítói, fenntartói határozatok; 9. a jogutódlásról, átalakulásról,
fenntartóváltozásról, intézményi átszervezésről szóló határozatok; 10. megszűnés esetén:
megszüntető okirat, megszűnés ideje és módja, a megszűnt intézmény iratainak őrzési helye;
11. az önálló költségvetéssel rendelkező intézmény adószáma; minden pénzforgalmi
számlaszáma

III. A MŰKÖDÉS FELTÉTELEI

Ezeknek meg kell lennie: 1. állandó saját székhely (határozatlan időre, kizárólagos
tulajdonában van); 2. a feladatellátáshoz szükséges helyiségek; 3. állandó saját
alkalmazotti létszám (alkalmazotti létszám legalább 70%-a határozatlan időre szóló
 9./3
munkaviszonyban áll); 4. jogszabályban meghatározott eszközök, dokumentumok,
szabályzatok; 5. önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetén a működéséhez
szükséges pénzeszközök
Engedély a működés megkezdéséhez nem állami alapítású intézmény esetén
 Az engedély kiadásáról a székhely szerint illetékes kormányhivatal dönt
 A kormányhivatal köteles szakértői véleményt beszerezni.
 nev.-okt. intézmény és ped. szakszolgálati intézmény esetén: köznevelési szakértőtől
 ped.-szakmai szolgáltató intézmény esetén: az okt.miniszter által kijelölt
háttérintézménytől
 Az engedély iránti kérelemhez csatolandó dokumentumok:
 minden köznevelési intézmény esetén: alapító okirat, középtávú és egyéves
munkaterv, a személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állásáról szóló igazoló iratok
 nevelési-oktatási intézmény esetén ezen kívül: pedagógiai program

II. ALAPÍTÓ OKIRAT VÁZLATA – szakképzési centrum

- Mi a neve?
- Hol van, milyen telephelyei vannak?
- Ki alapította, mikor?
- Ki irányítja, felügyeli?
- Milyen tevékenységeket folytat (mi a főtevékenysége, mik az alaptevékenységei)?
- Hogyan épül fel a szervezet, kinek mi a feladata?
- Milyen típusú intézmény?
- Az alapfeladatoknak mi a jogszabály szerinti elnevezése?
- Mi a tagintézmények neve, (fő)címe?
- Hány tanuló vehető fel feladatellátási helyenként és tagozatonként (telephely, nappali,
esti)?
- Hány évfolyama van iskolatípusonként?
- OKJ adatok
- Szakgimnáziumi ágazati képzés adatai
- Ingatlanvagyon – címek, vagyon használati joga, ingatlan funkciója

1. Név, rövidített név, idegen nyelvű elnevezés

Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum; Budapesti Gazdasági SZC, Budapest Center of
Economic Vocational Training
2. Székhely, telephely(ek)
Székhely: 1074 Budapest, Dohány u. 65.
Telephelyek: (a telephelyek esetében van, hogy 2 cím is szerepel, mert 2 épülete is van – pl.
Budapesti Gazdasági SZC Széchenyi István Kereskedelmi Szakgimnáziuma, 1088 Budapest,
Vas u. 9-11. és 1088 Budapest, Vas u. 15/B)
3. Az intézmény alapítása, jogelődje (név, székhely)
Alapítás dátuma: 2015. július 1.
Az intézmény alapítására, átalakítására, megszüntetésére jogosult szerv: NGM
Jogelőd költségvetési szerv: KLIK
4. Az intézmény irányítása, felügyelete (név, székhely)
Irányítószerv: Nemzetgazdasági Minisztérium)
Fenntartó: (ua.)
Középirányító szerv + átruházott jogkörök: NSZFH, a centrum pénzügyi ellenőrzése, a
főigazgató feletti munkáltatói jogkörök gyakorlása
 9./4
5. Az intézmény tevékenysége
Az intézmény közfeladata: szakképzési feladatok ellátása
Főtevékenység megnevezése, szakágazati száma: szakmai középfokú oktatás
Alaptevékenységek felsorolása: pl. szakgimnáziumi és szakiskolai nevelés-oktatás,
felnőttoktatás stb.
Az alaptevékenységek korm. funkció szerinti száma, megnevezése: pl. Iskolai diáksport-
tevékenység és támogatása)
6. Az intézmény szervezete és működése
Az intézmény vezetőjének megbízási rendje: főigazgató – pályázás útján, szakképzésért és
felnőttképzésért felelős miniszter nevezi ki, 5 évre stb.
Az intézményi alkalmazottak jogviszonya: pl. közalkalmazotti jogviszony, megbízási
jogviszony stb.
7. Az intézményre vonatkozó rendelkezések
Az intézmény típusa: többcélú köznevelési intézmény
Alapfeladatok jogszabály szerinti megnevezése: pl. szakgimnáziumi nevelés-oktatás,
kollégiumi ellátás stb.
Tagintézmények neve, címe: (itt – a telephelyektől eltérően – minden tagintézménynek csak a
főcíme szerepel)
Feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám
Iskolatípusonként az évfolyamok száma: pl. iskolatípus: szakgimnáziumi ágazati érettségi
vizsgára felkészítő szakasza, évfolyamok száma: 4
Szakképzési adatok: OKJ azonosító + szakképesítés megnevezése + szakmacsoport száma
Szakgimnáziumi ágazati képzés adatai: pl. ágazati kód: XXIV., megnevezés: Közgadaság
A feladatellátást szolgáló ingatlanvagyon: pl. cím: 1074 Bp., Dohány u. 65., hrsz.: 33622,
vagyon feletti rendelkezés/vagyonhasználati jog: vagyonkezelői jog, funkció: szakképző
iskola
 10. A gyermeki jogok érvényesülése a nevelési - oktatási
intézményekben. A tanulói jogviszony. A diákönkormányzatok.
A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy
 Képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban
részesüljön, továbbtanuljon, továbbá alapfokú művészetoktatásban vegyen részt
tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében,
 A nevelési és a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges
környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét
pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával
életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki,
 Nemzetiségi hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön,
 A nevelés-oktatás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és
többoldalú módon történjék,
 Egyházi köznevelési intézményben vagy magán köznevelési intézményben vegye igénybe
az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátást, továbbá hogy az állami vagy települési
önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményben fakultatív hitoktatásban, hit-
és erkölcstanoktatásban vegyen részt,
 Személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való
jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való
jogát a nevelési-oktatási intézmény tiszteletben tartsa,
 Állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban
részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon
segítségért.
 Az oktatási jogok biztosához forduljon.
 A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi
helyzetétől függően, térítésmentes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban
részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben tanulókat terhelő költségek megfizetése
alól, vagy engedélyt kapjon a fizetés halasztására vagy a részletekben való fizetésre.
 1-8 évfolyamig, továbbá a nemzetiségi nevelés-oktatásban és a gyógypedagógiai nevelés-
oktatásban az állam biztosítja, hogy a tanuló számára a tankönyvek térítésmentesen
álljanak rendelkezésre.

A tanuló joga különösen, hogy

 kollégiumi ellátásban részesüljön,
 válasszon a pedagógiai program keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások,
továbbá pedagógusok közül,
 igénybe vegye az iskolában és kollégiumban rendelkezésre álló eszközöket, az iskola és
kollégium létesítményeit és az iskolai, kollégiumi könyvtári szolgáltatást,
 rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön,
 10./2
 hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai
gyakorlásához szükséges eljárásokról,
 részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen
iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek,
 az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson
 vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzetiségi önazonosságát tiszteletben
tartsák, és azt kifejezésre juttassa
 jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen,
 jogai megsértése esetén eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot,
 személyesen vagy képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő döntések
meghozatalában,
 kérje a foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését,
 kérelmére független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról,
 kérje az átvételét másik nevelési-oktatási intézménybe,
 választó és választható legyen a diákképviseletbe,
 a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért,
 kérelmére, indokolt esetben, szociális ösztöndíjban, szociális támogatásban részesüljön,
amennyiben ilyen jellegű támogatásra a fedezet a költségvetésben rendelkezésre áll.

Az óvodai felvétel, a tanulói jogviszony és a kollégiumi tagsági viszony keletkezése és

megszűnése
Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. Az óvodába a gyermek - e törvényben
foglalt kivétellel - harmadik életévének betöltése után vehető fel. A szülő gyermeke óvodai
felvételét, átvételét bármikor kérheti, a gyermekek felvétele folyamatos. A gyermeket
elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében lakik vagy ahol
szülője dolgozik.
A tanuló - beleértve a magántanulót is - az iskolával tanulói jogviszonyban áll.  felvétel
vagy átvétel útján keletkezik.
A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről vagy átvételről az iskola
igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre.
A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja.
Jogszabály, továbbá az iskola házirendje egyes jogok gyakorlását az első tanév
megkezdéséhez kötheti.
Gyermeki jogok törvényi megjelenése
I. Alaptörvény + Gyermekek védelméről szóló törvény: alapvető személyiségi és gyermeki
jogok
II. Köznevelési törvény: rendelkezik a személyiségi jogok védelméről a nev.-okt.
intézményben

Intézmény feladata a tanulói jogok érvényesülésében

 10./3
I. A nev.-okt,. intézmény feladata: feltételek megteremtése + az emberi méltóságot sértő
helyzetek kialakulásának megelőzése + a jogsértő állapot orvoslása
II. Pedagógiai programba, házirendbe foglalás:
o A tanulói jogokat csak annyira korlátozhatják, amennyi szükséges a tanuló személyének
védelméhez, ill. a többi tanuló, és a dolgozók jogainak megóvásához.
o a pedagógiai módszerekkel össze nem egyeztethető intézkedések nem alkalmazhatók
(pl.szonda)

Alapvető tanulói jogok

I. Intézményválasztás joga: joga van nem állami nev.-okt. intézményt igénybe venni
II. Kollégiumi, a napközi otthoni, a tanulószobai ellátáshoz való jog
o Kollégiumi elhelyezés:
- törvény határozza meg, hogy mikor kötelező biztosítani
o Napközis és a tanulószobai foglalkozások:
- Kötelező szervezni a 10. évfolyam befejezéséig, ill. gyógyped. iskolában minden
évf.-n
III. Biztonságos és egészséges környezetben való nevelés-oktatás
IV. Létesítmények, eszközök használatának joga
o A tanuló felkészítésére való eszközöket, létesítményeket joga van igénybe venni (pl.
könyvtár)
o A házirendben kell meghatározni a védő, óvó előírásokat
V. Tanulmányi rend megfelelő kialakítása életkorának/fejlettségének megfelelően (pl.
pihenőidő)
VI. Védelem a fizikai és a lelki erőszakkal szemben
VII. Tárgyilagos és többoldalú tájékoztatás, ismeretközlés
VIII. Képességek figyelembe vétele s
a) Különleges gondozáshoz való jog
- A tanulónak joga, hogy állapotának megfelelő, különleges gondozásban
részesüljön
- Pedagógiai program: meg kell határozni az ilyen tanulók felkészítését,
számonkérését
b) Tantárgyválasztás joga
- A tanuló joga, hogy válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül.
IX. Kedvezményes juttatásokhoz való jog
- Kérésre, a család anyagi helyzetétől függően, ingyenes/kedvezményes étkezésben,
tanszerellátásban kell részesíteni a tanulót
- étkezési kedvezmény: a házirend szabályozhatja; az ingyenes tankönyv: törvény
szabályozza.
X. Személyiségi jogok, emberi méltósághoz való jog védelme
a) Önrendelkezési jog, cselekvési szabadság:
(Mindenki maga dönthet, hogy jogai védelmében igénybe veszi-e a hatósági
igényérvényesítési utat)
- Nem lehet kötelezni a tanulót a hatósági igényérvényesítési útra
b) Információs önrendelkezési jog (Személyes adatok védelme)
- Adatfeldolgozás: célját közölni kell; a tanuló dönthet az adat továbbításáról
- Az intézmény a törvényben meghatározott adatokat tarthatja nyilván és kezelheti
c) Családi élethez való jog
- a tanuló családi kapcsolatainak tiszteleben tartása – nem szabad kigúnyolni, egy
családhoz tartozás tényeit el kell fogadni
 10./4
- névviseléshez való jog – nem lehet elferdíteni, megváltoztatni a nevét, egy
okmányra hibásan rávezetett nevet az isk.-nak saját költségén kell javítania
d) Magánélethez való jog
- A tanuló intézményen kívüli tevékenysége – a házirend nem korlátozhatja
- Baráti és párkapcsolatok –közösségben a párkapcsolathoz való jogot lehet
korlátozni
- Levelezéshez való jog – külső levelezés nem korlátozható, de a tanórai levelezés a
tanulók között korlátozható. A tanár nem olvashatja el, nem hozhatja
nyilvánosságra.
e) Vallásszabadság – állami isk.-ban:
- a vallási / világnézeti információk közlése: tárgyilagosnak és többoldalúnak kell
lennie
- lehetővé kell tenni, hogy a tanuló fakultatív hit- és vallásoktatásban vegyen részt
f) Véleménynyilvánítás joga
- A tanuló szabadon véleményt nyilváníthat minden oktatási kérdésről, de
tiszteletben kell tartania mások emberi méltóságát.
- A házirend meghatározhatja, hogy e jogával a tanuló mikor, hogyan élhet (pl.
órán).

VI. TANULÓI JOGVISZONY

I. Tanulói jogviszony keletkezése: a beíratás napján jön létre
o felvétel vagy átvétel útján - a felvételről/ átvételről az igazgató dönt
II. Felvételi követelmények tanulói jogviszony létesítéséhez: középfokú isk. és kollégium
kikötheti
o a felvételi tájékoztatóban kötelező nyilvánosságra hozni
o Tanulmányi feltételek: jogszabályban meghatározott
o Pályaalkalmassági, egészségügyi követelmények: szakképző iskola kikötheti
III. Általános iskolai felvétel, átvétel:
o Az ált. isk.köteles felvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye a körzetében
található
IV. Tanulói jogviszony megszűnése:
o átvétellel: ha a tanulót másik iskola átvette – az átvétel napján megszűnik
o általános iskola: az utolsó évfolyam bizonyítványa kiállításának napján
o gimnázium: az utolsó évfolyam elvégzése utáni érettségi utolsó napján
o szakgimn.: az utolsó középiskolai évfolyam utáni érettségi utolsó napján, ha a nem
kíván ott továbbtanulni, vagy feltételek hiányában nem tanulhat tovább
o szakképző iskolában folyó szakképzés (szakközépisk.):
- szakmai vizsga után: a szakmai vizsga utolsó napján
- ha nem jelentkezik: az utolsó évfolyam bizonyítványa kiállítása napján
- egészségügyi alkalmatlanság: ha az iskolában nincs másik megfelelő szakképzés
- ha nem kíván továbbtanulni, vagy feltételek hiányában nem tanulhat tovább
o alapfokú művészeti iskolában:
- írásbeli bejelentéssel: ha a szülő vagy nagykorú tanuló bejelenti, hogy kimarad
- ha nem tesz művészeti alapvizsgát: az utolsó alapfokú évfolyam utolsó napján,
- az utolsó továbbképző évfolyam záróvizsga letételének napján,
- ha nem tesz záróvizsgát – az utolsó évf. bizonyítványa kiállításának napján
o többcélú intézményben: a tankötelezettség ideje alatt nem szüntethető meg, ha a
tanulmányok folytatására bármelyik isk.-i feladatot ellátó intézményegységben
lehetőség van.
 10./5
o Nem tanköteles tanuló esetén:
- írásbeli bejelentéssel: bejelenti, hogy kimarad – a bejelentés tudomásul vételének
napján
- fizetési hátralék miatt – felszólítás és szociális helyzet vizsgálata után a
megszüntetésről szóló döntés jogerőre emelkedése napján (kivéve: ha a tanuló
hátrányos helyzetű)
- igazolatlan mulasztás miatt: a törv.-ileg megenengedettnél több igazolatlan
hiányzás
- fegyelmi határozattal történő kizárás: – a jogerőre emelkedés napján
- másodszori évf.-ismétlés sikertelensége:– a tanítási év utolsó napján
- ha nappali rendszerű iskolai oktatásban nem vehet részt (25 éves kor után!), és az
iskolában nincs felnőttoktatás, vagy a tanuló abban nem kíván részt venni.

Diákönkormányzat
Az iskola, a kollégium tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük
megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében - a házirendben
meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a
nevelőtestület segíti.
A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak - a nevelőtestület véleménye meghallgatásával -
saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik
megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban.
A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak
létre. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus
szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz
meg ötéves időtartamra.
A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:
a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,
b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,
c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,
d) a házirend elfogadása előtt.
Az intézményi diákönkormányzat és az általános művelődési központban működő
diákönkormányzat megalakulására, működésére, jogállására a diákönkormányzatra vonatkozó
rendelkezéseket kell alkalmazni.
 11. Leadership és menedzsment fogalma, összehasonlítása.
Leadership és a szervezeti kultúra kapcsolata.
A menedzsment (menedzser) és leadership (leader) megkülönböztetése Kotter révén terjedt el
az elméletben és a gyakorlatban. Mindkettő vezetést (vezetőt) jelent, de más szerepfelfogás
van mögötte.
A leader hosszú távon gondolkodik, vonzó víziókat vázol fel, és felsorakoztatja a szervezet
egészét ezek és egyben saját maga mögött.
A menedzser a felállított célnak megfelelően tervez, költségvetést készít, az erőforrások
ésszerű felhasználására vonatkozóan ellenőrző rendszereket épít ki.
Míg a menedzserek eredményességén azt értjük, hogy „folyamatosan hozzák” a reálisan
várható eredményeket, addig a leadertől gyökeres változásokat remélünk, új termékek, új
piacok, új módszerek elérésére számítunk.
„Egyre inkább különbséget tesztnek a menedzsment és a leadership fogalma között –
kifejezve, hogy voltaképpen az igazi vezetést a leadership-hez tartozó tevékenységek
jelentik.”
A vezetés a vezető által tudományosan meghatározott vezetési ismeretek és módszerek
tudatos alkalmazásával a szervezet rendszerjellegű működtetése, a szervezet egyensúlyi
állapotának biztosítása mellett a hatékonyság kívánt mértékű növelése.
LEADERSHIP A tartalma alapján olyan vezető – beosztott kapcsolat, ami az
együttműködésen, együttdolgozáson, egymás segítésén, egy valós kapcsolaton alapul. A
leadership személyek és csoportok befolyásolási folyamata a célok meghatározása és
megvalósítása érdekében.
Leader funkciói: a nevelés, tanácsadás, ítéletalkotás, képviselet.
 Teamben dolgoznak, nem csoportban. Azért nem, mert a csoport az embereknek egy
egyszerű társulása valamilyen alapon, valamilyen formában. A team pedig azt jelenti,
hogy van egy közösen megfogalmazott cél, amit mindenki elfogad, magáénak vall, és
közösen dolgoznak a cél realizálásán, nem rivalizálnak.
 Nem az egyéni célok halmazából jön létre a közös cél és nem az egyéni sikerekből a közös
siker, hanem fordítva, a közös siker segít az egyéni sikerben, az egyéni célok
megvalósításában.
 Mind a leadership, mind a team működési forma egy interaktív kapcsolat a vezető és a
beosztottak között.

MENEDZSMENT Az erőforrások koordinálásának folyamata a szervezet céljainak elérése

érdekében. Menedzselésre nem csak az üzleti vállalkozásokban van szükség, hanem a non-
profit szervezetekben is. Ezeknek a szervezeteknek ugyanúgy szüksége van arra, hogy a
működésükhöz szükséges erőforrásokat megszerezzék és felhasználásukkal, átalakulásukkal a
szervezet céljainak megvalósítását lehetővé tegyék.
Minden vállalkozás működéséhez erőforrásokra van szükség:
• különféle tárgyi eszközök (berendezések, felszerelések, stb.),
• emberi erőforrások
• pénzügyi eszközök.

A leader hosszú távon gondolkodik, az irányvonalat és a megvalósításhoz szükséges

stratégiákat vázolja fel.
 11./2
A menedzser a felállított célnak megfelelően tervez, és költségvetést készít, az erőforrások
kialakításakor ellenőrző rendszert épít ki.
A menedzserek eredményességén azt értjük, hogy folyamatosan elérik a megkívánt
eredményeket.
Leadership szemléletű eredményesség kiemelkedően hasznos változások létrehozását, új
termékek, új piacok, új módszerek felfedezését jelenti.

A menedzsment és a leadership összehasonlítása:

Szervezetek vezetése
Emberek vezetése (leadership)
(menedzsment)
A vezetés tárgya szervezet emberek

A vezetés célja szervezeti eredmény elégedett ügyfelek, dolgozók

Legfőbb értékeik teljesítmény, eredmény kreativitás, vállalkozás, atmoszféra

Jellemző
strukturális személyközi
koordináció
Jellemző viszonyok formalizált informális
Vezetési módszere vezetői egyéniség, karizma,
szabályozás, hatalom
befolyásolás, kooperáció
A szervezeti kultúra fogalma
A szervezet tagjai által elfogadott, közösen értelmezett előfeltevések, értékek,
meggyőződések, hiedelmek rendszere. Ezeket a szervezet tagjai érvényesnek fogadják el,
követik s az új tagoknak is átadják, mint a problémák megoldásának követendő mintáit, és
mint kívánatos gondolkodási és magatartásmódot [
A vezetés és a szervezeti kultúra kapcsolata
A vezető felelős az ember-szervezet viszony alakulásáért, és ennek fejlesztése áll a vezetés
középpontjában. Ember és szervezet szorosan kapcsolódik egymáshoz, nem nélkülözhetik
egymást.
A vezetés nemcsak alakítója, hanem része is annak a viszonynak, hogy az emberi
szükségletek és a szervezet követelményei úgy kerüljenek összhangba, hogy mind a két fél
elérje a céljait.
A vezetés lényege abban rejlik, hogy tudja a vezető a saját és alkalmazottai értékeit,
szükségleteit felismerni és összekapcsolni. A konkrétan alkalmazott vezetési stílus több
tényezőtől is függ, mint például a vezető személyisége, a beosztottak, a szervezet viselkedése,
a környezet viselkedése, a vezető, a csoport, a szervezet céljai, szükségletei.
A szervezeti kultúra kialakításában a vezetés meghatározó szerepet játszik, függetlenül attól,
hogy melyik iparágban tevékenykedik az adott szervezet.
A szervezeti kultúra legfőbb célja az, hogy az alkalmazottak a vezető és a szervezet céljának
megfelelő viselkedést és magatartást tanúsítsanak.
A vezetés és a szervezeti kultúra kapcsolatával leginkább Schein foglalkozott. Schein
véleménye szerint a vezetés legalapvetőbb feladata a szervezeti kultúra kialakítása és
fenntartása.
A szervezeti kultúrának három fő forrása van:
 a szervezetek alapítóinak hiedelmei, értékei és előfeltevései,
 a csoport tapasztalatai a megtörtént események alapján,
 az új szervezeti tagok és vezetők hiedelmei, értékei és feltevései.
 11./3
A szervezeti kultúrát a szervezet megalakulásakor a vezető hozza létre, de ez önmagában
kevés, hiszen szükség van egy olyan egységre, akik az új értékeket, az új kultúrát elfogadják
és tovább adják másoknak.
A vezető irányítja a meglévő ideológiákat és értékrendet, ezzel óvják a szervezet kultúráját.
A vezető figyelme Selznik szerint három feladata összpontosul:
1. a megerősítés intézményes jellege, a vezető finomítja a missziót és a társadalmi
csoportok szerepét a szervezeten belül.
2. a vállalat működési céljának a megerősítése, mellyel végrehajtja a misszióját, illetve
alakítja a kultúrát.
3. a vállalat értékeinek fenntartása és azonosítása a kultúra egységességének
megvédésével, és hogy a lehető legjobban biztosítsa a szervezeti ideológiák stabilitását
és biztonságát.

A vezető feladatkörébe tartozik a kultúra kialakítása, változtatása és megerősítése, illetve a

kultúra integrálása is az ő feladata, és a szubkultúrák irányítása és a keletkező feszültségek
kezelését is neki kell megoldania.
 12. A motivációs elméletek közül ismertessen egy
tartalomelméletet és egy folyamatelméletet! Mutassa be ezek
alkalmazási lehetőségeit a közoktatási intézmény vezetésében.

Motiváció: Cselekvéseink alapvető indítékai, azok a késztetések, amelyeket valamely

szükséglet jelentkezése hoz létre. Azokat a késztetéseket, amelyeket valamely szükségletet
csillapító viselkedésre irányulnak, nevezzük motivációnak.
Tágabb értelemben minden célirányos viselkedést motivált viselkedésnek nevezünk.
A motiváció fogalmát kétféleképpen értelmezhetjük:
1. Belső késztetések megszervezése
2. Ösztönzés, vagyis vezetői magatartás, amely a szervezet tagjait a szervezeti célok
elérésére készteti.
Az emberek magatartását általában a következő tényezők határozzák meg:
- környezeti feltételek, - képességek, - motiváltságok
Ha az ember csatlakozik egy szervezethez, azt azért teszi, hogy bizonyos szükségletei
kielégüljenek, és akkor marad ott, ha ezek a szükségletek tartósan kielégülnek. A szervezet
tehát akkor tud tartósan fennmaradni, ha képes tagjait folyamatosan és tartósan
motiválni.
A vezetőnek tehát tisztában kell lennie az emberi szükségletek jellemzőivel. Ehhez mutatnak
utat a motivációs elméletek.
Motiváció elméletek: A motiváció működésének mechanizmusaira keresik a magyarázatot
 két alapvető csoportja a: tartalomelmélet és folyamatelméletek.
Tartalomelmélet: azt tárja fel, hogy mit akarnak, mire van szükségük a
munkavállalóknak, és ezért a vezetőnek milyen eszközöket szükséges alkalmazni
motiválásuk érdekében:
Frederick Herzberg  Kéttényezős modell; Maslow  szükségletek piramisa; Clayton
Alderfer  ERG
Folyamatelméletek megmutatják, hogyan hasznosíthatják a vezetők a szükségletekről és
egyéni igényekről megszerzett ismereteket a dolgozói magatartás megfelelő irányban való
terelésére.
Tartalomelméletek
Maslow szerint az emberi szükségletek 5 részre tagolódnak:
1. Fiziológiai szükségletek: pl. éhség, szomjúság, vagyis az emberi élet fenntartásához
kapcsolódó szükségletek.
2. Biztonsági szükségletek: pl. megfelelő lakás, ruházat, vagyis a biztonságos fizikai és
érzelmi élet fenntartásához kapcsolódó szükségletek
3. Közösséghez való tartozás szükségletek: pl. szeretet, társ, barát iránti szükséglet
4. Elismerés iránti szükséglet: pl. önbizalom, presztízs, vagyis mások és magunk általi
elismertség kialakulásához kapcsolódnak.
5. Önmegvalósítás iránti szükséglet: pl. személyiség, képességek fejlesztése, vagyis hogy
megvalósítsuk a bennünk rejlő lehetőségeket.
 12./2
Ezek a szükségletek hierarchiában helyezkednek el (Maslow-piramis), vagyis csak egymás
után elégülhetnek ki. Ám nem kell egy szükségletnek teljes mértékben kielégülnie ahhoz,
hogy a magasabb rendű szükséglet sorra kerüljön.
Clayton Alderfer ennek az elméletnek a kritikájaként alkotta meg ERG elméletét:
1. Egzisztenciális szükséglet, amely fizikai, fiziológiai jóléthez kapcsolódnak
2. Másokhoz tartozás szükséglete, embertársainkkal való megfelelő kapcsolat kialakítása
3. Fejlődési szükséglet, amely személyiségbeli és képességbeli fejlődésre irányul.
Ez az elmélet továbblépést jelent Maslowhoz képest: Abból indul ki, hogy egy viselkedést
egy időben több szükséglet is motiválhat, illetve, ha egy alacsonyabb szükséglet kielégülése
után az ember nem tud egy magasabb szükségletet kielégíteni, akkor visszatér az alacsonyabb
szintre, és ez alapján cselekszik.
A motiváció nem egyszeri cselekvés, hanem ciklikus folyamat: szükséglet – viselkedés -
jutalom.
4 féle következmény típust állapít meg: 1.pozitív megerősítés, 2.negatív megerősítés,
3.büntetés, 4. megszüntetés
Frederick Herzberg: Kéttényezős modellt állított fel. Különbséget kell tenni az
elégedetlenség megszüntetése és az elégedettséget kialakító tényező között.
• Higiéniás tényezők: amelyek csökkentik, vagy megszüntetik az alkalmazottak
elégedetlenségét. Ez azonban magában nem eredményez erősebb motiváltságot, mert
ahhoz az kell, hogy az alkalmazottak magasabb szintű szükségleteit is kielégítsük.
• Motivációs tényezők: elismertség, előmenetel, felelősség, teljesítmény elvárás.

Az alkalmazottak motiválásának három legfontosabb tényezője:

1. jutalmazás, 2. célkitűzés, 3. munkakör-kialakítás

Folyamatelméletek
Dr. Gyökér Irén: szerint
• Belső motivált viselkedés: ha valamit érdeklődésből, szívesen teszünk, ez már
önmagában is jutalmazó értékű: önállóság szakmai igényességcéltudatosság.
• Külső motiváltságról beszélünk: ha viselkedésünket külső jutalmak vagy büntetések
váltják ki.
A vezető elsősorban a külső jutalmazás eszközével élhet, ez pedig nem más egy szervezeten
belül, mint az ösztönzési rendszer, amely egyértelműen kapcsolódjon a teljesítményhez, és az
egyén számára értékes javakat tartalmazzon.

• VroomElvárás-elmélet: az emberek erőfeszítésre vonatkozó pszichológiai késztetése a

jövővel kapcsolatos elvárásokkal és a jövőbeli következmények vonzóságával (valencia)
arányos.
• Méltányosság-elméleti modell A késztetés alapja a másokkal való összehasonlításból
fakadó feszültség.
• Szociális tanuláselmélet Az emberekben az utánzásra való hajlam nagyon erős. A
megfigyelt magatartást értékeljük, a pozitívan értékelt mintát modellnek tekintjük, és
utánozzuk.
• Célkitűzés-elmélet Ha az alkalmazott ismeri, érti és elfogadja a célokat, azok
megvalósításáért hajlandó cselekedni.
 12./3
A motiváció alkalmazási lehetőségei közoktatási intézmény vezetésében:
Vezetői feladat: felismerni az egyéni motivációkat, és azokat vezetői eszközökkel a
szervezeti célokhoz kötni – ezzel mozgásba hozhatók az egyéni erőforrások a szervezeti célok
megvalósítása érdekében.
Itt beszélhetünk a „leadership” fogalmáról, amely egy olyan magatartási jelenség, amely
összekötő szerepet játszik a szervezeti és az egyéni célok között. Lényege abban rejlik, hogy
tudja a vezető a saját és alkalmazottaik értékeit, szükségleteit felismerni és összekapcsolni.
Ahogy a hatalom nem választható el az engedelmességtől, leadership sincs követés
(followership) nélkül. A hatalom gyakorlójáról azt mondtuk, hogy olyanra tudja rávenni
beosztottját, amit az máskülönben nem tenne.
A leader ezzel szemben olyan célok megvalósítására veszi rá a beosztottját, amely mind a
vezető, mind a beosztott céljait, szükségleteit, várakozásait megjelenítik.
John Kotter szerint:
1. a manager kihívása inkább belső (hatékonyság)
2. a leader kihívása inkább külső (változás) és emberek (motiváció)
Mindkét szerepkörben három lényeges feladattal kell megbirkózni:
1. Meghatározni a teendőket (célok)
2. Megteremteni a megvalósítás feltételeit
3. Biztosítani, hogy el is végezzék a munkát (végrehajtás)
 13. Elemezzen egy stratégiai döntési folyamatot, mutassa be
ezzel kapcsolatos lehetséges konfliktusokat és azok megoldási
módját.

I. A stratégiai döntés - az egyén, a szervezet, az intézmény életében a legfontosabb

döntések - hosszútávra szóló változások (nehezen, vagy nem visszafordítható változások)
A stratégiai döntést befolyásoló tényezők: 1. információhiány 2. megbízhatatlan
információ 3. több cél jelenléte (kompromisszumra, egyensúlyra törekvés) 4. több szereplős
döntések (minden résztvevőnek saját célrend-szere van, a döntés előkészítése során ezt
ütközteti) 5. több forgatókönyv (környezeti kritikus tényező jelenléte)
Hogyan történik a stratégiai döntés? + gyakorlat (Családi játszóház létesítése): 1.
metadöntések: a stratégiai folyamat jellegéről való döntés, a nehézségek feltárása -
szervezet tervezést – átszervezési folyamat elindítása - előnyök – hátrányok mérlegelése -
esetleges akadályok (sikertelen pályázat) - tisztázatlan körülmények (működtetés), mennyiben
vonja el az intézmény erőforrásait - „profit”
2. Intuíció szerepe (zsonglőr) a stratégiai mérlegelés mellett az operatív feladatok nem tűrnek
halasztást – az intézmény további zökkenőmentes működtetése + a döntés folyományaként
elindított pályázati munka teendői – korlátosak a lehetőségek, jól kell kihasználni 3. a döntési
keret meghatározása: a feladat pontos körvonalazása történik meg a célok kitűzésével
pontos célok meghatározása, testület bevonásával, a lehetőségek mérlegelésével 4.
információgyűjtés, feldolgozás (főként előrejelzések, becslések) igényfelmérés (külső,
belső), erőforrás leltár, tájékozódás a várható kimenetelről 5. alternatívák közötti választás
szempontok:
megfelelőség (megoldást jelent-e, megfelel-e az elvárásoknak) – a pályázat kimenetele
megfelel-e céljainknak, elképzeléseinknek megvalósíthatóság (erőforrások megléte) – van-e
elegendő kapacitás a megvalósításhoz kezdettől a végéig elfogadhatóság (érdekeltek
elvárásai érvényesülnek-e) – a külső és belső partnerek igényei hogyan érvényesülnek.
A stratégiai döntés jellemzői:
- megfontoltság, gyorsaság, következetesség, felelősségteljesség, nyilvánosság
II. Stratégiai döntések a köznevelésben:
1. A stratégiai döntés kialakítása:
• Helyzetkép - A jelenlegi szervezet rögzítése – mi a jelenlegi állapot lényege.
• Problémák - Meghatározni a jelenlegi megoldás problémáit – van- e az intézménynek
nehézségei (pl. csökkenő gyermeklétszám) stb.
• Okok - Meghatározni a stratégiai probléma gyökereit – pontosan van-e meghatározva a
mostani stratégia lényege.
• Megoldási alternatívák - Új stratégiák kialakítása – milyen lehetséges stratégiák
léteznek a probléma megoldására.
• Elemzés - Az alternatív stratégiák értékelése – melyik alternatíva oldja meg a stratégiai
problémát.
A probléma elemzésének szakasza
Lista készítése – felvázolni az előnyöket – hátrányokat
Ok – okozati diagram felállítása, fadiagram.
Elemzés, amely segíti, hogy megkeressük a legfőbb problémát – ehhez kell hozzáilleszteni a
különböző okokat.
Brainstorming: ötletzápor, ötletbörze, javaslatok összegyűjtése, ezek elemzése.
Dolgozzuk ki annak személyi, anyagi feltételeit, és azt is értékeljük.
2. A döntési folyamat
 13./2
Eldönteni, mi a teendő – megtenni - ellenőrizni, hogy bevált-e.
Részei: • Előfeltétel szükséges – elégséges információ. • Megoldási lehetőségek felvázolása
– alternatívák készítése – mások véleményének kérése. • Milyen következményekkel járnak a
különböző megoldások. • Kiválasztani a legjobb hatást ígérő.
Az iskolában zömében operatív döntéseket hozunk, amelyek pedagógiai jellegűek (pl. a
tanuló áthelyezése egy másik osztályba).
A döntés jellemezői, amellyel elkerülheti a vezető a döntéshozatal csapdáit: •
Felkészültségével, határozottságával, felelősség vállalásával. • Probléma érzékenységével,
objektivitásával, kreativitásával. • A munkatársakkal kialakított jó viszony. • Az
intézményben a megfelelő információáramlás – a kommunikáció. • A vezetői intuíció,
elemző képessége, ítélőképessége. • Megfontoltság, gyorsaság, következetesség. • Rossz
döntés esetén bátorság ennek elismerése és a változtatása.
Csak az a döntés lehet jó, amelynek meghozatalában részt vesznek azok is, akikre a döntés
vonatkozik
A döntés választás eltérő lehetőségek, reális cselekvési változtok között. Homlokterében
mindig valamilyen megoldásra váró probléma áll. A döntés cselekvésre irányul.
A stratégiai döntés összetevői
1. Megfelelőség (Annak vizsgálata, vajon az adott stratégiai alternatíva megoldást kínál-e az
elemzés során felvetődött problémákra?)
2. Megvalósíthatóság (Annak vizsgálata, vajon az adott stratégia megvalósításához
rendelkezésre állnak-e a szükséges feltételek?)
3. Elfogadhatóság (Annak vizsgálata, vajon a meghatározó érdekcsoportok számára
elfogadható-e az adott stratégia?)
A célok hierarchiájának kialakítása
A hierarchikusan magasabban fekvő célokat kell „lebontani” az alacsonyabb szintek céljaira.
Az alacsonyabban fekvő szintek céljaiból kell „felépíthetők” legyenek a magasabban fekvők,
A hierarchikusan egymás felett elhelyezkedő céloknak illeszkedni kell időtávban és
irányultságban
A jó célmeghatározás elvei
A cél legyen konkrét, egyszerű, világos,
A cél mindig eredményre vonatkozzon, soha ne cselekedetre,
A cél mindig legyen mérhető, vagyis egyértelműen eldönthető, elértük-e, vagy sem,
A célhoz mindig hozzátartozik a határidő és a felelős,
A cél legyen kihívást jelentő, de megvalósítható,
A cél legyen lefogadható azok számára, akiknek végre kell hajtani
 14. A köznevelési rendszer, az iskolarendszer és az ezeket
meghatározó tényezők. A tanügyigazgatás fogalma és
rendszere.

Köznevelési intézmények
I. NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK
1. Óvoda – 3 éves kortól a tankötelezettség kezdetéig
2. Iskola
a) általános iskola – 8 évfolyam; alapfokú nevelés-oktatás
- alsó tagozat: bevezető szakasz (1-2. évfolyam) – kezdő szakasz (3-4. évfolyam)
- felső tagozat: alapozó szakasz (5-6. évfolyam) - fejlesztő szakasz (7-8. évfolyam)
b) középfokú iskola
 gimnázium – 4, 6 vagy 8 évf.; NYEK: 5, 7 vagy 9 évf.
- általános műveltséget megalapozó oktatás együtt: középiskola
- + felkészítés érettségi vizsgára és felsőfokú tanulmányokra;
 szakgimnázium – 4 középiskolai évf.+ OKJ-s szakképzési évf.-k
- általános műveltséget megalapozó oktatás
- + felkészítés szakmai érettségire együtt:
- + szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra / munkára szakképző iskola
- 2017-től: 5. éretsségi tantárgy kötelezően szakmai!
 szakközépiskola – 3 évfolyam
- szakképesítéshez szükséges közismereti képzés
- + szakmai elméleti és gyakorlati oktatás
- szakmai vizsga után két év alatt készülhet fel az érettségire
(a szakmai viszga 1 érettségi tantárgynak beszámít)
- Köznevelési Hídprogram – szakközépisk.-ban szervezhető
o segítség a középfokú nev.-okt.-ba, szakképzésbe
bekapcsolódáshoz
o ha elvégzi, és elmúlt 16 éves, alapfokú iskolai végzettség
hiányában is felvehető a szakközépiskolába
c) alapfokú művészeti iskola – min. 6 és max. 12 évfolyam
- előképző évfolyam – alapfokú évfolyam – továbbképző évfolyam
- a művészi képességek kibontakoztatása, fejlesztése
- + igény esetén felkészítés szakirányú továbbtanulásra
- művészeti alapvizsga: az utolsó alapfokú évfolyam után
- művészeti záróvizsga: az utolsó továbbképző évfolyam után
- térítési díj: 6 tanóra a főtárgy gyakorlatának és elméletének elsajátításához +
tanévenkénti egy meghallgatás és egy művészi előadás
3. Gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nev.-okt. Intézmény
 csak SNI gyermekek, tanulók – szakértői bizottság véleménye alapján
 fejlesztő nevelés-oktatás: ha kizárólag súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekeket lát el
- a heti fejlesztő foglalkozások száma min. 20 óra
- tankötelesség a fejlesztő nevelés-oktatásban: annak a tanítási évnek az utolsó napjáig,
amelyben betölti a 16. életévét
- tanköteles kor betöltése után: a fejlesztő nevelés-oktatásban annak a tanítási évnek az
utolsó napjáig vehet részt, amelyben betölti a 23. életévét
4. Kollégium
 az iskolai tanulmányok folytatásához szükséges feltételek biztosításaa lakóhelyétől távol élő
tanuló, vagy: egészségét, tanulását veszélyeztető otthoni körülmények miatt
 14./2
 externátus: kollégiumi nev.-okt. és lakhatáson kívüli ellátás, akinek férőhely hiányában nem
lehet kollégiumi elhelyezést biztosítani
II. NEVELÉST-OKTATÁST SEGÍTŐ INTÉZMÉNYEK
1. Pedagógiai szakszolgálatok
 fő feladat: szakember által nyújtott segítség a feladatok ellátásában, pl.
- gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás
- iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás
- logopédiai ellátás
- gyógytestnevelés
- kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása
- továbbtanulási, pályaválasztási, nevelési tanácsadás
2. Pedagógiai szakmai szolgáltatások
 fő feladat: pedagógiai szakértő által a szakmai munka segítése, pl.
- pedagógiai értékelés és szaktanácsadás
- tanügy-igazgatási szolgáltatás
- pedagógusképzések, továbbképzések szervezése
- tanulmányi, sport- és tehetséggondozó versenyek szervezése
- tanulótájékoztató, -tanácsadó szolgálat
III. TÖBBCÉLÚ INTÉZMÉNYEK
1. Egységes óvoda-bölcsőde
2. Óvoda-bölcsőde
3. Egységes iskola vagy összetett iskola
4. Közös igazgatású köznevelési intézmény
 különböző típusú nev.-okt.int-k, + egységes iskola, összetett iskola feladatait láthatja el
 lehet benne nem köznev. tevékenységet ellátó intézményegység is (pl. könyvtár, múzeum)
5. Általános művelődési központ (ÁMK)
 nev.-okt. intézményi feladatot, és a kulturális, művészeti, közművelődési, sportfeladatok
közül legalább egyet ellát
 lehet benne nem köznev. tevékenységet ellátó intézményegység is
6. Egységes gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai módszertani intézmény (EGYMI)
 az SNI gyermekek, tanulók többiekkel együtt történő nevelésének, oktatásának segítése
7. Szakképzési centrum

Tanügyigazgatás
I. Fogalma: a közoktatással/közneveléssel összefüggő igazgatási tevékenységek (szervezés, irányítás,
jogi szabályozás) összessége.
II. A tanügyigazgatás területei:
 Köznev. intézmények működése – intézményalapítás, fenntartó jogai és kötelességei, intézményi
alapdokumentumok, iratkezelés és ügyintézés szabályai, nyilvántartási rendszer stb.
 Intézmények ellenőrzési rendszere
 Intézmények feladatrendszere és az egyeztetés fórumai – az intézmény feladatai,
intézményvezető és helyettesei, nevelőtestület, szakmai munkaközösség, szülői szervezet,
iskolaszék, intézményi tanács, diákönkormányzat stb.
 Pedagógusok –alkalmazásuk feltételei, jogaik és kötelességeik, a ped. munka szakaszai, a
pedagógusok előmeneteli rendszere stb.
 Tanulók – óvodai felvétel, a tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszony keletkezésének és
megszűnésének esetei, tanulói és szülői jogok és kötelezettségek stb.

Tanügyi szervek
I. Tanügyi szerv: valamilyen közigazgatási hatóság (pl. korm. hiv, OH, KLIK, szakminisztériumok)
II. Feladatuk:
 14./3
- jog vagy kötelezettség megállapítása (pl. korm.hiv. megállapítja a tanulói jogviszony
létrejöttét)
- adat, tény, jogosultság igazolása (pl. az OH ekvivalencia-hatóságként jár el)
- közhiteles nyilvántartás vezetése (pl. az OH vezeti a köznevelési információs rendszert (KIR),
vagy a jegyző vezeti az óvodás korú gyerekekről az adatbázist)
- ellenőrzés végzése (kormányhivatal vagy OH)
- + tágabb értelemben: a köznevelési szabályok megalkotása + napi szintű jogalkalmazás (pl.
szabályzatok megújítása, fegyelmi eljárás lefolytatása)
III. Tanügyi szervek működési szintjei
A) IRÁNYÍTÓ / KÖZPONTI SZERVEK:
Feladatuk: szakmai irányítás, általános jogszabályalkotás, stratégiaalkotás stb.
a) Kormány:
- A tanügyi, oktatási kérdésekért felelős tárcavezető: Emberi Erőforrások Minisztere.
- szakmai irányítás és ellenőrzés (pl. egységes tanév rendje, vizsgarend
meghatározása), a fenntartói jogok gyakorlása, az Országos Köznevelési Tanács
működtetése
b) Ágazati miniszterek (honvédelmi, földművelésügyi, nemzetgazdasági):
- saját szakterületének megfelelő szakmai és/vagy fenntartói irányítás
c) Központi hivatalok
- A minisztériumok alatt, azok tehermentesítésére működnek. Mindig valamelyik
szakigazgatási területhez kapcsolódnak - központi szinten.
 Oktatási Hivatal (OH)
- hatósági feladatok ellátása pl. a KIR vezetése
 Állami Intézményfenntartó Központ (KLIK)
- állami fenntartású köznev. intézményekkel kapcs. szervezés, igazgatás, fejlesztés,
személyügyi és koordinációs feladatok, gazdasági feladatok
B) VÉGREHAJTÓ / TERÜLETI SZERVEK: A közp.-i államig. szervek alá rendelt területi,
dekoncentrált szervek
Feladatuk: végrehajtás, egyedi ügyekkel való foglalkozás
a) Fővárosi, Megyei Kormányhivatalok: oktatási feladatokkal is foglalkoznak
- hatósági ellenőrzések, szülői kérelemre tanulói jogviszony létrejöttének
megállapítása
b) Járási (fővárosban kerületi) hivatalok (198 db)
- tankötelesek nyilvántartása, igazolatlan órák esetén szabálysértési feladatok ellátása
c) KLIK-nek alárendelt tankerületek:
- járási/kerületi: a központi KLIK dekoncentrált egységei a járásokhoz igazítva
- megyeközponti: olyan köznevelési intézményeknek, amelyek kérdései nem kezelhetőek a
mesterséges járási határok mentén (pl. kollégiumok)
C) FENNTARTÓI / MŰKÖDTETŐI SZINT
Feladatuk: eltérő körülmények között felmerülő hétköznapi kérdésekkel kapcs. fenntartói
feladatok (pl. intézmény átszervezése, költségvetés meghatározása, vezető megbízása)
a) KLIK (megyeközpont) tankerület (állami fenntartó: alap- és középfokú int.-k zöme)
b) Települési önkormányzatok
- fenntartói feladatok: óvodák fenntartása
- működtetői feladatok: 3000 fő fölött a településeken kötelező (tárgyi feltételek
biztosítása: ingó és ingatlan vagyon karbantartása– de fejlesztés nem!)
- okt.-nev. jegyzői feladatai: pl. rendkívüli szünet elrendelése, óvodás gyermekekről
vezetett nyilvántartás
c) Nemzetiségi önkormányzatok
d) Egyházak
e) Egyéb magánfenntartók
 14./4
D) „KÖZINTÉZETI” SZINT – köznevelési intézmények
 állami/önkormányzati/egyéb fenntartású szervek
 irányításuk hierarchikus pl. az EMMI irányítja a neki alárendelt területi szerveket
 humán közszolgáltatást nyújtanak (azaz nem tárgyi szolgáltatásokat)
 szolgáltatásaik ingyenesek, vagy kedvezményesek
 szakmai tekintetben bizonyos korlátozásokkal önállóak (szakmai kérdésekben a
felelősséget viselő szakemberek döntenek, amit laikusok nem bírálhatnak felül)
 15. Kommunikációs problémák a szervezetekben. Konfliktusok
kialakulása és folyamata. Konfliktuskezelési technikák.

A kommunikáció alapvető funkciói

1. Érzelmi funkció: segítségével kifejezjetjük érzelmeiket, elégedettségüket/ elégedetlenségüket
2. Motivációs funkció: a motivációs eszközök (meggyőzés, eredmények visszajelzése, dicséret,
büntetés, stb.) segítségével mozgósítja a beosztottakat a szervezeti célok megvalósítására
3. Információs funkció: bizonytalanságot szüntet meg, így segíti a döntéshozatalt
4. Ellenőrzési funkció: visszajelzést kapunk a szervezetben folyó tevékenységekről

Kommunikáció fajtái a szervezetben

I. Formális kommunikáció
1. lefelé irányuló (felülről jövő): a magasabb szinteken kiadott információk továbbítása az
alsóbb szintek felé (eligazítások, utasítások közvetítése)
2. fölfelé irányuló: az alsóbb szintekről a felsőkre eljuttatatott információk (a vezető
tájékoztatása a problémákról, teljesítményről, javaslatok a fejlesztésre, beszámolók
készítése)
II. Informális kommunikáció
- természetes módon alakul ki, nem kapcsolódik közvetlenül az egyén munkájához
- hasznos, mert olyan információkhoz juthatunk, amelyekhez egyébként nincs hozzáférésünk

A konfliktusok forrásai
I. Információs konfliktusok
1. információhiány
2. az információ szándékos visszatartása – oka: bizalmatlanság (a vezető úgy érzi, hogy nem
fedhet fel bizonyos információkat az alkalmazottak előtt, mert azok továbbíthatják a
versenytársak felé)
3. téves információ
4. információtorzulás
a) félreértés – a véletlen műve VAGY: b) szándékos dezinformáció – az információ szándékos
manipulálása a manipulátor érdekeinek megfelelően
5. az információ fontosságának eltérő értékelése
6. az információ eltérő értelmezése
II. Kapcsolati konfliktusok, a viszonyrendszer konfliktusai
1. téves észlelések, sztereotípiák; 2. sorozatos negatív magatartás
III. Értékkonfliktusok
1. a gondolatok megítélése eltérő kritériumok alapján; 2. az elérendő célokhoz eltérő értékek
kapcsolása; 3. világnézeti különbségek
IV. Strukturális konfliktusok
egyenlőtlen 1. forráselosztás; 2. kontroll (kettős mérce); 3. hatalmi viszonyok
V. Érdekkonfliktusok
1. ténylegesen szembenálló érdekek; 2. a szereplők felfogása szerinti ellentétes érdekek,
ellentétek

VI. A KONFLIKTUSOK HELYE

I. Interperszonális (személyek közötti): két v. több személy érdekei, igényei, céljai ütköznek
II. Intraperszonális (személyen belüli): a személyiség egyes részei között v. szerepeink között
III. Csoportközi : két v. több csoport érdekei, igényei, vágyai, céljai ütköznek
IV. Strukturális: a szervezeten belül, ha a szervezeti forma egyeseket előnyben v. hátrányban részesít
 15./2
KONFLIKTUSOK MEGOLDÁSÁNAK MÓDJAI
I. Magatartás, stratégia alapján
1. Agresszív: a saját szándék megvalósítása vezérel másokéval szemben, nincs együttműködés
2. Szubmisszív (önalávető): kerüli a konfliktushelyzetet
3. Asszertív (kompromisszumos, problémamegoldó): a szereplők készek együttműködni,
együtt kutatják a lehetséges megoldásokat, kölcsönösen elfogadják a másik fél
önérvényesítését
o Jellemző stratégia:1. én-közlés – 2. te-közlés – 3. mi-közlés

Konfliktuskezelési stratégiák:
A személyközi konfliktusok megoldása során saját céljaink érvényesítésére törekedhetünk
úgy, hogy csak a saját érdekünk vezérel, de úgy is, hogy tekintettel vagyunk másokra. Ennek
alapján ötféle magatartásformát különíthetünk el:
1. elkerülés: nem erőlteti a saját célját, nem kooperál másokkal sem (előnyös: olyan
helyzetben, ahol az adott kérdés nem jelentős, a helyzetből nem kerülünk ki sikeresen,
vagy a másik meggyőzésének költsége nagyobb, mint a nyereség)
2. alkalmazkodás: nem erőlteti saját célját, viszont kooperál mások céljának elérése
érdekében (előnyös: ha rájövünk arra, hogy hibáztunk, vagy ha a másik fél számára a
kérdés nagyságrenddel jelentősebb)
3. versengés: erőteljesen törekszik saját célja elérésére, nincs tekintettel a másik céljára
(előnyös: válsághelyzetben, vagy ha kevés az idő)
4. együttműködés: elfogadja a másik fél érdekeit, miközben érvényt szerez saját érdekeinek
is (előnyös: ha a felek egyetértenek a célokban, de azok megvalósításában nem)
5. kompromisszum: enged a saját érdekeiből, de ugyanezt elvárja a másik féltől is (előnyös:
a felek azonos hatalmi pozícióban vannak, céljaik kölcsönösen kizáróak, időbeli korlátok
esetén)
 16. Ismertesse a pedagógus etika és a munkajog
különbözőségeit és összefüggéseit! Mutassa be egy etikai és egy
fegyelmi vétség kezelésének különbözőségét!

Pedagógusetika és munkajog különbsége, összefüggései

I. Pedagógusetika: a pedagógus magatartását átható és meghatározó erkölcsi szabályozottság
 Nemzeti Pedagógus Kar Etikai Kódexe:
- pedagógus-etikai alapelvek (pl. önkéntes jogkövetés, elkötelezettség, pártatlanság,
egyenlő bánásmód, előítélet-mentesség, személyes példamutatás, kölcsönös tisztelet,
áldozatkészség, önkontroll, felelősségvállalás stb.)
- a pedagógus hivatás etikai normái (pl. külső megjelenésével is kifejezi hivatása
rangját, egészségesen és környezettudatosan él, a nemzeti értékeket megbecsüli,
képzi magát stb.)
II. Munkajog – jogilag szabályozott terület:
1. munka törvénykönyve + 2. kollektív szerződés + 3. munkavédelmi szabályok,
tűzvédelmi szabályok + 4. munkaköri leírás
Fegyelmi vétség kezelése
FEGYELMI VÉTSÉG = munkajogi vétség: a közalkalmazotti jogviszonyból eredő
lényeges
kötelezettség megszegése pl. pénzért korrepetálok egy gyereket az iskolámon belül
 Törvények szankcionálják
 Kisebb munkajogi vétség esetén: a kollégát felszólíthatjuk, felhívhatjuk figyelmét a
vétségből fakadó következményekre (elegendő lehet a csupán szóbeli figyelmeztetés)
 Durva vétség (törvényszegés) esetén: nincs mérlegelési jogköre az igazgatónak, el kell
járni
 Szankciók lehetnek: megrovás, az előmeneteli rendszerben történő várakozás, vezető
beosztás fegyelmi hatályú visszavonása, elbocsátás stb.)

Etikai vétség kezelése

ETIKAI VÉTSÉG: az Etikai Kódex, ill. a Pedagógus Kar alapszabályainak megsértése
pl. otthon pénzért korrepetálok egy gyereket az iskolámból (ezzel az iskolán belül is
befolyásolhatom a gyerek eredményét, ill. a nev. test.-n belül befolyással lehetek a gyerek
sikerességére)
 Nem szankcionálják a törvények – DE törvényi szankcionálás lehetősége: súlyos etikai
vétség esetén alkalmatlannak lehet nyilvánítani, jogszerűen felmenthető
 Etikai eljárás megindításának kezdeményezése:
- Írásbeli bejelentés (panasz) Területi Etikai Bizottság (TEB) elnökénél
 Tartalmaznia kell: tények, adatok, bizonyítékok, bejelentő neve, elérhetőségei
(névtelen bejelentés alapján nem indítható eljárás!)
- Az etikai eljárás kérelmezője lehet: hivatal, a Ped. Kar tagja, a Ped. Kar tagja önmaga
ellen (az elévülési határidőn túl is meg kell indítani), más személy
 Eljárás lefolytatására és döntéshozatalra jogosult szervek:
- elsőfokú eljárásban: 1. isk. székhelye szerint illetékes TEB, 2. Etikai Tanács (ET) –
ügytehertől függően vagy összeférhetetlenség esetén a TEB elnöke jelöli ki (3 tagú)
- másodfokú eljárásban (TEB határozata elleni jogorvoslati eljárás során): Országos
Etikai Bizottság (OEB)
 16./2
 Döntéshozatal: a TEB minden döntést határozat formájában hoz meg; titoktartási
kötelezettség
 Elévülés: 1. a TEB tudomására jutásától fogva 6 hónap; 2. az etikai vétség elkövetése
után 1 év
 Eljárási rend:
- Határozat az eljárás megindításáról v.megtagadásáról (a bejelentés után 15 napon
belül)
- Írásbeli értesítés
 eljárás megindításáról értesíteni kell: az eljárás alá vont pedagógust + bejelentőt
 az eljárás megtagadásáról való döntés esetén értesíteni kell: a bejelentőt
- Nyilvánosság: csak az eljárás alá vont pedagógus kérésére vagy egyetértésével lehet
nyilvános
 Az etikai vétség szankcionálásának lehetőségei: 1. figyelmeztetés; 2. kedvezmény,
juttatás, jogosultság korlátozása, megvonása – max. 5 évre; 3. tisztségtől való megfosztás
– max. 5 évre
17. Milyen szerepe van iskolarendszerünkben:
A.) A pedagógiai szakszolgálatnak
B.) A pedagógiai - szakmai szolgáltatásnak?
 17./2

PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLTATÁSOK
 Fő feladat: szakember által nyújtott segítség az általánosan képzett pedagógusoknak
 Formái:
1. gyógypedagógiai tanácsadás
2. iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás
3. korai fejlesztés, oktatás és gondozás
4. logopédiai ellátás
5. gyógytestnevelés
6. konduktív pedagógiai ellátás
7. kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása
8. pályaválasztási tanácsadás
9. nevelési tanácsadás
10. szakértői bizottsági tevékenység (gyermekek állapotának diagnosztizálása,
nyomonkövetés)

A PEDAGÓGIAI-SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK
 Feladata: a szakmai munka segítése, tanácsadás, tájékoztatás, programszervezés
 Formái:
1. szaktanácsadás, tantárgygondozás, tájékoztatás
 pedagógiai tájékoztatás – pl. szakmódszertani tájékoztatók, segédletek elkészítése
 pedagógiai értékelés segítése - eszközök és módszerek megismertetése
 tankönyvek, taneszközök vizsgálata (az iskola és a pedagógus hogyan
alkalmazzák, kiválasztásuk támogatása)
 az iskola dokumentumainak vizsgálata, elemzése (ped.program, helyi tanterv,
házirend
 egyéni szakmai tanácsadás – a pedagógiai munka erősségeinek és fejlesztendő
területeinek feltárása – foglalkozások vizsgálata (óralátogatás, értékelés, a
tapasztalatok közös feldolgozása)
2. pedagógiai mérési rendszer működtetése
 feladatbankok és mérőeszközök fejlesztése, hozzáférhetőségük biztosítása
 az intézmény belső pedagógiai értékelési rendszerének kialakításának segítése
 pedagógiai mérések ellátása, tanácsadás
 mérés eredménye után intézményfejlesztési javaslatok megfogalmazása
3. tanügy-igazgatási szolgáltatás
 közreműködés a pedagógiai program elkészítésében
 a miniszter, vagy a fenntartó felkérésére közgazdasági, jogi, pénzügyi és további
tervezési információk gyűjtése, rendelkezésre bocsátása
4. pedagógusképzés, továbbképzés szervezése
5. pedagógiai tárgyú kísérletek, kutatások indítása vagy azokban való részvétel
6. országos szakmai pályázatok kiírása
17./3
17./4
17./5
 18. Jellemezze a köznevelési intézmények marketing
környezetét! Melyek az iskolai kommunikáció és marketing
kutatási módszerei?
1. A MARKETING FOGALMA, CÉLJA
 A marketing fogalma:
o piacalakító magatartás, aminek középpontjában a másik fél szükségletei állnak
o olyan menedzsmentfolyamat, mely a szervezeti célok és források figyelembe
vételével a fogyasztói igények meghatározására és kielégítésére törekszik
 A marketing összetevői:
o fogyasztóorientált tevékenységirányítás,
o tudatosan tervezett stratégiai gondolkodás,
o sokrétű kapcsolatrendszer,
o arculattervezés
o ezek menedzselése
 A marketing célja:
o a közönség megnyerése (egy termék/szolgáltatás megismertetése a fogyasztókkal,
hogy azok megvegyék/igénybe vegyék azt)
o a fogyasztói elégedettség megteremtése
o a közönség megtartása
2. ISKOLAI MARKETING
 Marketingkoncepció alappillérei az iskola szempontjából:
 piacközpontúság – az iskolának „piacképessnek” kell lennie:
o olyan képzési formákat kell kialakítani, amelyekre szükség van
o olyan szolgáltatásokat kell nyújtani, amelyekre valószínűleg szükség lesz a
jövőben
o figyelni kell a konkurrenciára (igyekezni kell jobb/hasznosabb szolgáltatást
nyújtani, mint más iskolák)
 vevőorientáció
o meg kell ismerni a „vevők”, igényeit, elvárásait, és igazodni ezekhez:
o az iskolaválasztók megnyerése: informálás
o a közönség megtartása: olyan tanításon kívüli programok szervezése, melyekre a
diákoknak szüksége van, szívesen részt vesznek benne (pl. tánc, sport, sakk,
színjátszás stb.)
o a diákok igényeinek felkeltése olyan értékek befogadására, melyek önállóan nem
kerülnének előtérbe (pl. kulturális értékek)
 marketingkoordináció
o egyeztetni kell a fenntartóval, igazodni kell az oktatáspolitikai törekvésekhez (pl. a
pedagógiai program megalkotásakor)
 nyereség
o iskolában nincs termelői profit, közvetlen anyagi nyereség (kivéve: magániskolák)
o iskolai nyereség = eszmei eredmények
o DE: anyagi forrásokra is szert lehet tenni, ha az iskola sikeres (pl. pályázatok,
díjak)
 Minőségi iskolai szolgáltatás jellemzői:
o Megbízhatóság o Figyelmesség
o Szaktudás o Elérhetőség: fogadónap,
o Szavahihetőség visszahívás
o Problémakezelés
 18./2
2. A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNY MARKETINGKÖRNYEZETE
A környezet jelentősége: alapvetően meghatározza az intézmény működését
1. Az intézmény mikrokörnyezete (feladatkörnyezet)
Az adott intézménnyel kapcsolatban álló más intézmény, személy, vagy bármilyen hatás.
o az intézmény piacai, „vevői” ( leendő és meglévő tanulók, szülők)
o az intézmény versenytársai ( más iskolák)
2. Az intézmény makrokörnyezete (tág környezet):
Szélesebb társadalmi erők, melyek hatással lehetnek a mikrokörnyezetre, az intézményre.
o demográfiai környezet (pl.: várható gyermek/tanuló létszám)
o gazdasági környezet – anyagi lehetőségek (pl.: szülők, támogatók, fenntartó,
működtető anyagi lehetőségei)
o szocio-kulturális környezet – társadalmi elvárások (pl.: a szülők, a munkaerőpiac
inkább az idegen nyelvi képzést, a sportolást vagy a reál tárgyak tanítását várják-e
el)
o természeti környezet az intézmény közelében (pl.: ha egy erdő a közvetlen
szomszédja az intézménynek, szerepel a madár-, erdő-, természetvédelem a ped.
programban)
o technológiai környezet (pl.: oktatástechnikai eszközök; működést, folyamatokat
könnyítő, egyszerűsítő, takarékosabbá tevő gépek)
o politikai/jogi környezet – törvényi előírások, változások

4. AZ ISKOLAI KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MARKETING KUTATÁSI MÓDSZEREI

 Az adatok forrása szerint:
o Primer kutatási módszerek
o Szekunder kutatási módszerek – már meglévő adatok vizsgálata
 A kutatás iránya szerint:
o deduktív (általános  egyedi)
o induktív (egyedi  általános)
 Mérési módzser szerint:
o Kvantitatív
 tömegszerű marketingjelenség számszerű általánosítására törekszik
 adatgyűjtés: reprezentatív mintából
 feldolgozás: statisztikai úton
 módszer pl.:
- standardizált kérdőív (előre megadott válaszlehetőségek)
- strukturált interjú (előre összeállított kérdéssor)
- strukturált megfigyelés (előre összeállított szempontok szerinti megfigyelés,
adatrögzítés)
o Kvalitatív
 feltáró jellegű
 nincs mennyiségileg általánosítható eredménye
 célja: a probléma jobb megértése
 módszer pl.:
- strukturálatlan interjú (nincsenek megadva a kérdések, a válaszadóra reagálva tesz
fel további kérdéseket)
- strukturálatlan kérdőív (kifejtős, nincsenek válaszkategóriák)
- konstrukciós módszerek (montázs – fotókat, képkivágásokat kell felragasztani az
adott témával kapcsolatban; kollázs – bármi felragasztható)
- spontán megfigyel
 19. Iskolai marketingkommunikáció. Az iskolai kommunikáció-
és marketingstratégia tervezése és megvalósítása.
A marketingkommunikáció fogalma
 Marketingkommunikáció - olyan tervszerű és folyamatos tevékenység, melynek célja,
hogy az emberek tudatában kialakuló kép – az „imázs” – kívánatos legyen.
 A marketingkommunikáció 4 fő része:
o Reklámozás – egy irányú, nagy nyilvánosságnak szól; személytelen
 célja: tájékoztatás, figyelem-felkeltés, meggyőzés, fogyasztói
magatartásbefolyásolása
 eszközei: vizuális (pl. hirdetés, plakát, szórólap, kirakat, brosúra); auditív (pl.
rádióreklám, céges csengőhang); audiovizuális (pl. reklámfilmek)
 (isk. esetén pl. toborzó napokon plakát, szórólap osztása)
o Személyes eladás – közvetlen kommunikció a vevő és eladó között
 célja: informálás a vásárlási döntés meghozatalának érdekében
 (isk. esetén: személyes megkeresés – pl. középisk. ellátogatása ált. isk.-ba)
o Értékesítés-ösztönzés – a fogyasztók vásárlásra késztetése
 eszközei pl. termékbemutatók, ajándékok, nyereménysorsolások,
árkedvezmények
 (isk.-ban: az isk. választására ösztönzés – pl. a leendő tanulóknak tartott nyílt
nap – órabemutatók, isk-i logós kis ajándékok)
o Közönségkapcsolatok (PR) – tudatos, tervezett, tartós kommunikációs tevékenység
a) belső PR: a vezetésnek ki kell alakítania az alkalmazottak lojalitását, a céghez
tartozás tudatát + nyíltan tájékoztassa, motiválja őket
- eszközei: kapcsolattartási lehetőségek megteremtése (levelezés,
telefonálás), munkahelyi környezet megfelelő kialakítása, továbbképzések,
céges rendezvények, kirándulások
b) külső PR: jó kapcsolatok kiépítése a külső környezettel
- eszközei pl. nyomtatványok, brosúrák, újságcikk, konferenciák stb.
 Az iskolai PR tevékenység legfőbb céljai:
- a szélesebb (a szülőkön és diákokon kívüli) réteg bizalmának elnyerése
- az intézményről kialakult kép javítása, helytelen információk korrigálása
 Jellemző marketingkommunikációs eszközök az iskolában:
o Írott anyagok – pl. plakátok, szórólapok, jelentések, hírlevelek stb.
o Audiovizuális anyagok – pl. egy film vagy prezentáció az iskoláról
o Intézményazonosító médiumok/arculat – pl. az iskola logója, emblémája
o Hírek – az iskoláról megjelenő sajtóhírek (nem fizetett reklám
o Események, amelyek felkeltik a nagyközönség érdeklődését – pl. tudományos
konferenciák Nyilvános beszédek – pl. TV-ben, nagyobb összejöveteleken
o Telefonos információszolgáltatás
o Személyes kapcsolat

Iskolai marketingkommunikáció tervezése

1. Helyzetelemzés: Az intézmény megfelelő közönségének azonosítása + Az intézményről
kialakult kép, attitűd felmérése
2. A kulcsközönségnek szóló célok meghatározása
3. Költséghatékony stratégiák kialakítása
4. Az akciók végrehajtása és az eredmények értékelése
 19./2
A marketingstratégia tervezése – rövid távú, szűkebb rétegnek szóló tervezés
 Céljai:
o a potenciális diákok, szülők bizalmának elnyerése, a beiratkozási szándékok
bátorítása
o a meglévő diákok és szülők elégedettségének fenntartása
o a végzettek lojalitásának és támogatásának kialakítása
 Lépései:
1. Környezeti elemzés (Helyzetelemzés)
a. mikrokörnyezet (diákok, szülők):
- az intézmény közönségének azonosítása (Kik az iskola potenciális
„vevői”?)
- a közönség igényeinek azonosítása (Mik az elvárások?)
- konkurrencia vizsgálata (Miben vagyunk erősebbek a versenytársaknál, ill.
mik a gyenge pontjaink?) – SWOT analízis!
b. makrokörnyezet (demográfiai, gazdasági, szocio-kulturális, természeti,
technológiai, jogi): meghatározó trendek, irányzatok; ezek hatása az intézmény
működésére; legjelentősebb lehetőségek és veszélyek
2. A célok meghatározása, a marketingmix kialakítása: 7P
- price (ár): a köznevelési intézményben elhanyagolható
- product (termék): programok, szolgáltatások, oktatási segédanyagok,
vizsgaeredmények stb.
- promotion (reklámozás)
- process (folyamat): a nevelési-oktatási folyamat egészének minősége
- place (az értékesítés helye): az iskola épülete – külső megjelenés,
berendezés, felszereltség
- people (alkalmazottak): tanárok, dolgozók – fontos a megjelenésük,
viselkedésük
- physical evidences (megfogható elemek): tanulmányi átlagok,
versenyeredmények, tisztaság
3. A lehetséges források felmérése
4. A költséghatékony stratégiák kiválasztása
5. Az akciók végrehajtása - ütemezés
6. Eredmények mérése, értékelése – indikátorok és mérőeszközök kiválasztása
 Eszközök pl.:
- „Nyitott kapuk”, nyílt nap
- „Sulibörze”
- A potenciális diákok felkeresése (általános iskola: az óvodákat felkeresése,
középiskola: általános iskolák felkeresése)
- Honlap (informatív, vonzó honlap kialakítása)
- Reklám (pl. szórólapok)