I.

• A tudományok fejlődése, felvilágosodás, reformkor, egyre növekvő érdeklődés a társadalom

iránt

• Megérteni, hogy miért ilyen a társadalom és miféle társadalmak vannak

• Számos szakszociológiai és interdiszciplináris terület (pl. debreceni nemzetiségi kutatás)

• Oktatás és kutatás

II.

• A társadalom: bonyolult emberi viszonyok összessége, ahol a bonyolultság a (társadalmi)

szerephez kapcsolódik

• A társadalom jellemzői: viszonylag állandó, bizonyos helyzetek öröklődhetnek, a szerepek-

helyzetek hierarchikus volta

• A szerepek: az elit, a középosztály,az alsó osztály

• Rétegződés, osztály

• Abszolút szegénység

• Relatív szegénység

• Létminimum

• Depriváció

• Mérési különbségek

• Néhány példa…

III.

• Új tudás akkor alakul ki, amikor a régi tudásunk nem elégséges új jelenségek
megmagyarázáshoz.

• Nem elég a polgári társadalom megértéséhez-mihez igazodjunk, hogyan viselkedjünk, hogyan

működik

• A francia forradalomhoz kapcsolódik

• Faluszociológia: A falu, mint településkategória társadalmi életének törvényszerűségeit kutató

tudomány

• Andorka: „A társadalmi élet törvényszerűségeit kutató tudomány”

• Jayapalan (2002): A vidékszociológia a falu vagy a falu társadalmának szociológiája. A

szociológia azon vállfaja, mely a vidéki társadalmat tanulmányozza
• érdeklődési területei:
• Társadalmi egyenlőtlenség
• Szegénység
• Társadalmi szerkezet és rétegződés
• Város és falu
• Társadalmi mobilitás
 • Népesség
• Faj, nemzet, etnikai csoport, kisebbség
• Család
• Oktatás
• Gazdaság
• Állam-kormányzat-politika
• Életmód
• Kultúra-értékek-normák-deviancia
• Vallás
• Társadalmi változások-összeomlás
• Kutatásmódszertan

• Samuel Stouffer katonai vizsgálata:

• Téma a katonák körében uralkodó közhangulat, mellyel kapcsolatosan sokféle,
általánosan elfogadott nézet élt, ők a nyilvánvalóak ellenőrzésére vállalkoztak
• Köztudott volt például, hogy az előléptetések kihatnak a hangulatra
• Akit előléptetnek, elégedett, akit nem, az elégedetlen
• Military Police és az Army Air Corpse
• Elégedtelenek az MP-sek és elégedettek a légierőnél
• Valóban így volt?
• Vonatkozási csoport elmélete: nem objektív kritériumok hanem a környezetében lévő
emberekhez igazodik
• Ez számos társadalmi jelenséget megmagyaráz
• Szemlélete:
• Az egyén minden jellemzőjét erősen meghatározza a társadalmi szerkezetben
elfoglalt helye (pl. életmód)
• Emberképe: homo sociologicus-az egyén társadalmilag meghatározott.
Igazodó magatartás, ezen belül racionális (pl. Asch kísérlet)

IV.

• Mire jó a szociológia?
o Jobban megismerhetjük a társadalmat, amiben élünk
 o Középszintű elméletek: nem átfogó elméletek, hanem konkrét, jól meghatározott
problémák ütköztetése az empiriával
o Segít a döntés előkészítésben és már meghozott döntések következményeinek
elemzésében (két példa Ferge Zsuzsától)
o „homo sociologicus” vs. homo economicus

• 1988-ban egyszerre vezetik be az SZJA-t és az ÁFÁ-t

• Szakmai körök, köztük az MTA elnöke sem javasolja együttes bevezetését pl. az inflációs
veszélyek miatt

• A szakmai vélemények a politikáig nem jutnak el

• A munkanélküliség kezelése a ’80-as évek végén:

• „A hivatalos álláspont sokáig a tabusítás volt, ami azt jelentette, hogy a teljes
foglalkoztatás érinthetetlen vívmány, tehát semmit nem kell tenni.”
• Majd:„hatékony foglalkoztatás a vállalatok, a teljes foglalkoztatás az állam dolga”
• Majd: „mikor a munkanélküliség mégis nyilvánvalóvá vált, ezt először csak olyan
eufemizmus okkal írták le, hogy „átmeneti elhelyezkedési nehézségek vannak”−de
még ezek is csak azokat sújtják, akik megérdemlik rossz sorukat, mert rosszul
dolgoztak, lumpok, lógósok. Minthogy ilyen módon a munkanélküliség
kriminalizálódott, munka nélküli-segély még szóba sem jöhetett”
• 1986 után: „A piacgazdaság velejárója, amit vállalni kell”
• Máig megoldatlan az elhelyezkedni nem tudó pályakezdők, az egy évnél tovább
munka nélkül maradók és néhány más, gyenge munkaerő-piaci csoport helyzete. A
segélyek nem teszik lehetővé a korábbi életszínvonalak folytatását, végzetes
elszegényedés lehetősége”
• A szociológus Raymond-féle szerepei:
• Raymond Aron francia szociológus
• milyen tudományos magatartást kövessen a szociológus
• 1. az uralkodó tanácsadója- a kormányzatnak ad szakértői tanácsokat
• 2. a nép orvosa-a szegények, elesettek problémáit kutatja
• 3. a tudomány főpapja-egyetemek, kutatóintézetek tudományos
problémáival foglalkozzon (pl. közvéleménykutatás)
• Addicionális: (4) leleplező funkció: szembesíti a a kormánypropagandát,
célokat a valósággal
• Sokszor megtűrt szinten, vagy úgy sem
 • A szociológiai objektivitásról:
• Weber-szét kell választani a kutatást a politikai szerepvállalástól. A tudós
elsősorban szakember legyen
• Bibó István: Hasonló véleményen volt, de a tudós is ember és őt is
meghatározza környezete. Törekszik a tárgyilagosságra, de pl.
témaválasztásában befolyásolja
• Dupcsik Csaba: „semmilyen, a szó legtágabb értelmében vett politikai
témához sem lehet hozzászólni anélkül, hogy az embert be ne gyűjtse a
baloldali vagy jobboldali cimkét”-pl. Weber besorolása a diákjai által…
• Lehetőségek: (1)minél több oldalról megközelíteni a problémát (2) minél több
módszerrel mérni→háromszögelés: ugyanazt a dolgot több oldalról, több
módszerrel közelítjük meg
• A társadalomtudományi kutatás gyakorlata:

• Earl Babbie: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata

• Rudas Tamás: Hogyan olvassunk közvéleménykutatásokat?

• Fisher György: Hihetünk-e a közvéleménykutatásoknak?

V.

• Milyen kutatási módszerek vannak?

• A kérdőívezés:
• A mérőeszköz
 • A mintavétel
• A megkérdezés módja
• Az adatrögzítés módja
• A kiértékelés/elemzés módja
• A kvalitatív módszerek:
• Esettanulmány
• Interjú/fókuszcsoportos interjú
• Másodelemzés
• Kritikai diskurzuselemzés

VI.

• Szociológia mindig is létezett-uralkodói, nemesi visszaemlékezések, útleírások, az utódok

számára intelmek, események jegyzőkönyvei, stb.

• A felvilágosodás- a XIX. század jelentős fejlődést gyakorolt a modern szociológia fejlődésére

(Andersen).

• A fő esemény a Francia Forradalom annak dilemmáival:”Egyenlőek vagyunk?Ki legyen a

vezető? Választhatjuk-e életünket? Mi a lét célja?”

• Henry de Saint Simon(1760 – 1825)

• Gondolkodó, üzletember, katona
• Arisztokrata család fia, de nem elsőszülött-ez meghatározta sorsát
• Az inasa minden nap ezzel keltette fel: „Emlékezzen, gróf úr, hogy nagy dolgokat kell
végrehajtania”
• Az amerikai függetlenségi háború szereplője, hasonló szerepet szánnak Neki a Francia
Forradalomban is, de nem szeretne résztvenni, bebörtönzik, a börtönben ötleteit,
elképzeléseit veti papírra
• Rájön arra, hogy alacsony a társadalmi tudás szintej, mindenkinek meg kell adni az
iskoláztatás lehetőségét
• A munkásosztály meghatározása-nem csak a szokványosan dolgozó, de mindenki aki
dolgozik (üzletember, tudós, stb.), azaz mindenki a társadalom ügyeihez hozzájárul
• Meritokrácia-az érdemeket teljesítmény alapon kellene kezelni
• Utópisztikus szocializmus - az ideális jövőbeni társadalmi berendezkedés képe (kik
mit vezessenek: a tudósok a szellemi életet, a papok a szegényekkel foglalkozzanak, a
gazdasági életet az üzletemberek vezessék)
• El kell jönnie a béke időszakának, leveleket írt kortárs uralkodóknak azért, hogy
fejezzék be a háborút
• Fő érdeme: egy, az „emberről szóló tudomány” alapjait fektette le
• Auguste Comte (1798 – 1857)
• Francia gondolkodó, az előző Saint Simon tanítványa
• Problémás már a gyerekkora is, vallásellenes röpiratokat terjeszt az iskolában
• „Socius logos”/ Társadalom tan
• „A szociológiának az emberi viselkedés törvényszerűségeit kellene vizsgálnia, és
ezáltal segítenie a társadalmi problémák enyhítésében. A szociológiában, hasonlóan a
természettudományokhoz determinisztikus törvények uralkodnak. A tudományos
megfigyelés és leírás a tudás legmagasabb szintje, szemben a vallásos dogmákkal vagy
költői elképzelésekkel. Ez a megközelítés a „pozitivizmus”
 • Önálló vallási megközelítés-szociokrácia-” egy olyan kormányzat, melyet
szociológusok vezetnek, a tudományos eszközök, megoldások révén valamennyi
ember szükségletét figyelembe veszi, nem pedig csak az uralkodó osztályét”
• A fejlődés 3 szakasza:”teokratikus (az események Isten/Istenek beavatkozásával
magyarázhatóak), metafizikai (a nagy kérdésekre adott részben Isteni, a Jó és Rossz
küzdelme), pozitív korszak (tudoményos alapokon nyugszik a világ megismerése)
• A tudományok hierarchiája-legfelül a szociológia
• Émile Durkheim (1858–1918)
• Francia gondolkodó-a szociológia intézményesítése (hely, szervezet, társadalmi
nyilvánosság)-Szociológia Tanszék (Sorbonne), Szociológiai Évkönyv
• Kulcsfogalmak: szolidaritás és integráció
• Szolidaritás-emberi kötelékek összessége, mely összekapcsolja egyik embert a
másikkal- szükségünk van egymásra
• Integráció: a társadalomba történő tartalmas beágyazódás (ugyanis különféleképp
lehetséges)
• A szociológia a társadalmi tények vizsgálatának tudománya: „a társadalmi élet
különféle aspektusai, mely meghatározzák az egyén életét, mint például a gazdaság
helyzete, vagy a vallás szerepe”
• Az egytényezős nagy elméletek időszaka: miért olyan a társadalom amilyen (teológia-
Isten jelenléteével magyraázza, Spencer a környezeti tényezőkkel, Weber az emberi
viszonyokkal…)
• Szerinte: a társadalmi jelenségek magyarázatát a társadalomban kell keresni
• Fő műve-Az öngyilkosság-a körülményeket, okokat elemzi, mely az öngyilkossághoz
vezet
• Az öngyilkosság
• „Van olyan, aki azért pusztítja el önmagát, mert a hirtelen jött jólét közepén nem
boldog. Más azért lesz öngyilkos, mert a szegénységet nem tudja elfogadni. Van
olyan, aki azért követ el öngyilkosságot, mert házassága boldogtalan és csapdában
érzi magát, más pedig azért, mert boldogtalan házassága épp most ért véget válással.”
• Durkheim szerint az öngyilkosság a viszonyok megszakadása
• Módszer: multivariáns analízis (több változót vizsgál)
• Amelyek nem felelősek: klimatikus, kozmikus tényezők, faj, stb.
• Amelyek okoznak: (1) egoisztikus- Egy olyan állapot, mely során a társadalmi
kötelékek gyengék, az ember egyedül maradhat gondjaival, bajaival (2) altruista-
önfeláldozó szeretet, olyan állapot, mely során az egyén kötelékei olyan szorosak a
társadalomhoz, vagy egyes tagjaihoz, hogy nem tudja az életét anélkül elképzelni
(cult/faction).(3) anómia- Olyan állapot, mely során az egyén és a társadalom közötti
kötelékeket megzavarják, különösen igaz ez a nagy társadalmi/gazdasági változásoknál
(4) fatalisztikus- Olyan állapot, mely során a társadalom olyan meghatározó hatással,
kényszerítő erővel van az egyénre, hogy annak nincs más választása, mint az
öngyilkosság (Samurai without a lord: ronin)
• Megelőző tényezők: család, vallás (főként a keresztény vallás)
• People’s Temple esete
• A cult led by Jim Warren Jones founder (Indiana 1950s)
• Hirhedté vált már 1970re, San Franciscoban
• Média jelentések szerint a Jonestown-i People’s Temple folyamatosan megsértik az
emberi jogokat
• Leo Ryan kongresszusi képviselő delegációját kivégzik a szektások
 • Ezt követően a szekta vezetője és 918 hívő (köztük 304 gyermek) tömeges
öngyilkosságot követ el
• Branch Davidians eset

• Az 1959-ben alapított vallásos szekta Ben Roden vezetésével a Davidian Seventh-Day

Adventist Church mozgalomból nőtt ki és később telepedett le Waco-ban (Texas)

• Az ambiciózus szektavezér David Koresh összetűzésbe került a U.S. Bureau of Alcohol,

Tobacco, and Firearms (ATF) szervezettel, mivel a gyanú szerint illegális fegyvereket és
robbanóanyagot birtokoltak (már korábbi vádak szerint is volt gyermekbántalmazás és
szexuális visszaélés)

• A következmény: a „Waco siege” (Waco ostroma)-51 napos válság,. 79 hívő halála

(21 közülük 16 év alatti)

• Feldolgozták az eseményeket a Waco minisorozatban

• Far Cry 5:
• Koresh volt a játék egyik inspirációja , amikor megalkották Joseph Seed karakterét a
2018-as action-adventure video game Far Cry 5-ben
• Szövetségi ügynökök érkeznek az Eden's Gate templomhoz, hogy letartóztassák
Joseph Seed-et emberrablás vádja miatt(God will not allow Me to be taken)- a
szektatagok megtámadják az ügynököket
• A játékos mint a Helyettes karakteri veszi fel a harcot az FPS játékban Hope County,
Montana területén
• A témához tartozik
• Aronson-A társas lény
• Konformitás-mások feltétlen követése a kételyek mellőzésével
• Előítélet-túlzott általánosítás egy csoporttal szemben, melyet nem erősít meg a
tapasztalat
• Agresszió-tudatosan, szándékosan fájdalmat okozni másoknak
• Csoportgondolkodás-erősen kohezív csoport egy meghatározó vezető irányítása alatt
a külvilág valóságától teljesen elszigetelődik, és a komplex, összetett problémának
csupán az egyik oldalát veszi figyelembe. A csoport a harmóniát és összetartást
felülértékeli a kritikai helyzetelemzéshez és kiértékeléshez képest (pl. Pig Bay eset,
Challenger katasztrófa, stb)
• William Graham Sumner(1840-1910)
• Első szociológia professzor a Yale-n
• Amerikában egy empirikus szociológia alakult ki, mely úgy véli, hogy a
tudományoknak a gazdaságot, a társadalmat gyakorlatiasan kellene támogatnia (pl. a
The City)
• Népszokások – ezek olyan tényezők, melyek a társadalmat összetartják, egyszer
sikeres események megismétlése”. A fejlődést a szükségletekre adott válaszok viszik
előre
• A biológia és szociológia összefüggése-küzdelem a fennmaradásért (ember vs.
természet) és verseny az életért (ember ember ellen
• Herbert Spencer (1820-1903)
• Igen népszerű, közismert brit szociológus
• A biológia alapelve-a legrátermettebb éli túl-a darwini elmélet adaptációja a
társadalomra. A szociáldarwinizmusnak nevezett elmélet a szervezetekre is érvényes
 • Az Economist folyóiratnak dolgozott
• The Principles of Sociology a fő munkája-foglalkozik a brit társadalommal is
(művészetek, élelmezés, ruhézkodás, stb.)

VII.

• Marx, Engels and the German Sociology

• A német megkésett fejlődés-egy társadalom, melyben ott a nacionalizmus, központi
irányítás, demokrácia hiánya- egy elméleti, gyakorlatot nélkülöző ága a szociológiának
• Marx (1818-1883)
• Das Kapital, The Communist Manifesto
• Osztályelmélets (proletariat vs. Bourgeoisie), Osztályharc elmélet (forradalom) és
Formációelmélet (Szocializmus és Kommunizmus)
• Maximillian Weber (1858–1918)
• Egyetemi tanár a Heidelberg University-n
• Megértő, humán szociológia-a cselekmények mögött meg kell érteni és fel kell tárni a
motivációkat
• Munkái elsősorban elméleti munkák
• „Feltárni és nem minősíteni”
• Az ideáltípus: „fogalmi vagy analitikai modell mely a világ megértéséhez használható.
Ilyen formában ritkán található meg a valóságban, ám a főbb jellemzői (attribútumai)
beazonosíthatóak, ezáltal a jeléenség tiszta formája megismerhető”
• Számtalan érdem
• Weber és a bürokrácia elmélet
• Fogalom-naív megközelítése és társadalmi megközelítése (racionális)
• A hivatalnokok személytelensége-szabályok által végezni a munkát
• Hierarchia-lineáris szervezetek-a beosztott egy vezető utasításait követi
• Professzionalizmus-a végzettség és képesítés fontossága
• A hivatali munka a szervezetbe ágyazott, az pedig a környezetébe
• Adatok rögzítése, megőrzése annak érdekében, hogy később is visszakereshető legyen
• A rendszer racionális és igen kiszámítható (ma pl. személyi ügyintézés)
• Weber és a protestáns etika
• Az emberi élet értelmezése különbözik a katolikus és protestáns etika szerint
• Katolikus: „Ismét mondom pedig néktek: Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni,
hogynem a gazdagnak az Isten országába bejutni.” (Máté, 19:24)- a túlvilági
boldogság
• A protestáns vallás már maga a gazdasági változások eredménye. Itt az élet értelme: a
protestáns kemény munka távol tart az ördögtől, a jólét Isten akarata
• A jólét magyarázata-a kapitalista szellem érdekeinek szolgálata és magyarázata
• Weber és a politika
• Hatalom és uralom-az utóbbi a legitim
• Az uralom forrásai
• Karizmatikus- a vezető tulajdonságai miatt különleges
• Tradicionális-az uralom örökölt
• Racionális/Jogi-a vezető megválasztott
• Harriet Martineau(1802-1876)
• Az első szociológus nő (USA)
• Több, mint 50 könyv szerzője
• Comte Positive Philosophy munkáját angolra fordította
 • Rengeteget utazott az Államokban az ‘1830-as években, mely alapján készül el a
„Society in America”
• Főbb érvei: (1)„az élet minden területe figyelmet érdemel, beleértve a gazdasági,
politikai és vallási területeket is”, (2) „a társadalmi elemzések foglalkozzanak a nők
helyzetével is” (3)”elsőként foglalkozik a házassággal, vallással, gyermekekkel” (4) „a
szociológusnak tevékenységével a társadalmat, annak javát kell szolgálnia„
• A funkcionalizmus megjelenése
• 3 fő szociológiai átfogó elmélet:
• (1) „funkcionalizmus: „a társadalom egymással összefüggésben álló részek rendszere,
melyek azért működnek együtt harmónikusan, hogy egyensúlyi állapotot és
higgadtságot tartsanak fenn a társadalom érdekében (Durkheim, Parsons-Merton)
• (2) Konfliktus elmélet: „a társadalmat úgy tekinti, mint különböző, egymással versengő
csoportok együttese, a verseny célja a hatalom és erőforrások megszerzése” (Marx,
Engels)
• (3) Szimbolikus interakcionizmus: „a mikro-társadalmi nézőpontot képviseli, azt
hangsúlyozza, hogy az emberi viselkedés fogalmak és jelentések eredője, mely az
egymással történő szimbolikus interakción keresztül jön létre és áll fenn”(Cooley, Mead,
Simmel)
• Az elméletek tanulmányozása-a kerítés az USA-Mexico határon
• 1990 közepe: a pezo leértékelése, majd az ezt követő társadalmi és gazdasági válság
tömeges migrációt eredményez
• Ennek csúcsa: 6000 migráns „legyűri” a határőrizetet San Diego-ban, egyszerre jelennek
meg
• Válasz: A határőrizet erősítése, kerítés létesítés 2006-ban, 700 mérföld szélességben
• A kerítés értelmezése
• A funkcionalista: a kerítés jelentése megvédeni-kiküszöbölni a az USA határain belül a
migráció által okozandó társadalmi változást és a stabilitás sérülését-(Ferrante page
30), látens: humanitárius csoportok megjelenése
• A kerítés értelmezése
• Konfliktus elmélet:
• A kerítés elválasztja egymástól a magas bérekkel jellemzett gazdaságot az alcsonytól
(4,5$ vs 60-60 $/day), szabályozza a munkaerőt és olyan alacsony presztizsű
társadalmi csoportokat hoz létre, melyek elfogadják/belekényszerülnek az alacsony
presztízsű állásokba
• A kerítés értelmezése
• A szimbolikus interakcionizmus: képviselő tanulmányozzák a társadalmi interakcióba
bocsátkozó embereket
• A határnál lévő interakciók: amint valaki átkel a határon, a határőr kérdez, figyel, az
idegesség jeleit keresi
• Mit fejez ki a helikopter?
• Talcott Parsons (1902-1979) és Robert Merton (1910-2003)
• Parsons-a társadalmat úgy kell tekinteni, mint különböző funkciójú egységek
összessége: politikai (célok meghatározása), gazdasági (célokhoz az eszközök),
integrációs (az ember a társadalom részévé váljon) és oktatási (ki kit készítsen fel az
előbbiekre)-az integráció és megosztás harmóniához vezet
(strukturalista/funkcionalista/harmónia elmélet)
 • Merton-a funkciók megosztottsága (látható-Rain Dance at Hopi Tribe of Arizona,
látens-ez a tánc a társadalmi kohézióhoz hozzájárul), különbséget tesz funkció és
diszfunkció között
• Például: a vallás funkciója (kohézió) és diszfunkciója (okok a konfliktusra)
• Mertons középszintű elmélete: „ahelyett, hogy nagy átfogó elméleteket alkotnánk (pl.
Marx konfliktus elmélete), alacsonyabb szintű elméletek fejlesztésével igyekezzünk
foglalkozni”-pl. referencia csoport elmélete: „ az a család, mely egy kis házban él egy
szegényebb környéken valószínűleg kevésbé fogja helyzetét
rosszabbnak/sanyarúbbnak megélni ahhoz képest, ha ugyanez a háza egy jómódúbb
környéken lenne”
• A Frankfurti Iskola
• Max Horkheimer, Theodor W.Adorne, Herbert Marcuse, Jurgen Haberman, Eric
Fromm (főként filozófusok, szociológusok, pszichoanalisták)
• Institute of Social Research, School of social theory: elsősorban
társadalomelméletekkel foglalkoztak
• A náci diktartúrától való félelem és üldözés miatt előbb nyugatra, majd Amerikába
menekültek
• Kutatási érdeklődés: (1) A diktatúrák létrejötte- az emberben lakozik? (az
autoriter/autoritárius személyiség) vagy a rendszerben?
• (2) A holokauszt okai
• Az F-skála (1947)
• Theodor W. Adorno és kollégái dolgozták ki a mérőeszközt az autoritarizmus vagy
autoritarianizmus személyiségek beazonosítására és a fasiszta tendenciák
meghatározására a társadalomban
• Maga az autoritarizmus rendszer átmenet a parlamentarizmus és totalitarizmus
között (a francia autoritarie szóból származik: „ellentmondást nem tűrő,
hatalmaskodó”
• Miként is írható le egy ilyen személyiség?
• Amit mér az az autoritarizmus különféle komponenseinek megléte: konvencializmus
(hagyományosság), autoriter agresszió, általános ellenkezés a szubjektum ellen,
fölényesség, mitikus elrendeltség, hatalom és keménység, pusztító hajlam és önzőség,
projektivitás (az ellenségekkel teli világkép) és nemiség (a szexuális devianciák iránti
érdeklődés)
• Sajátosságai az ilyen személységnek: (1) mereven konformista (szigurú szabálykövető)
(2) engedelmesség a hatalomnak és feltétlen lenézése az alárendelteknek(3) mivel
fiatal korban nem kapott szeretetet a szüleitől, feltűnően személytelen, hideg nevelési
stílusa van (4) felnőttként rendszerint ideges melyet csak merev viselkedéssel
kontrollál (5) különféle sztereotípiák híve és a kétértelmű helyzetetek nem tudja
kontrollálni

VIII.

• Norbert Elias (1897-1990)

• Német szociológus
• Különösen híres a civilizációs/decivilizációs elméletével kapcsolatosan
• Meglepő módon szélesebb körű ismertség csak könyvén újbóli kiadása után
jelentkezett (The Civilising Process, 2 volumes )
• Végigkövette az európai társas viselkedés történelmi fejlődését
 • Azt is vizsgálta, hogy a testi viselkedés, funkciók, beszdéformák miként játszottak
szerepet a szégyenérzet megjelenésében. Az önfegyelem szerepe. forms of speech
were gradually transformed by increasing thresholds of shame and repugnance –
establishment of the etiquette. Most important point is the self-restraint
• Examples as usage of hand kerchief
• Az orrfújás
• Zsebkendő nélkül
• Textil zsebkendő
• Eldobható papír zsebkendő
• Többrétegű és illatosított zsebkendő
• A civilizáció és kultúra különbözősége
• A két fogalom kapcsolatban van egymással, sokan szinonímként értelmezik, mások
szerint elemzés szintjén megkülönböztethetőek

• Georg Simmel (1858-1918)

• Német szociológus, Berlini Egyetem oktatója, szociológiát oktat
• Neves esszéje a „Die Großstadt und das Geistesleben” (A világváros és a szellemi
élet), azaz miféle hatással van a nagyváros az egyéniségre
• Szintén híres munkája a „Fashion” (a Divat)
• A divat: sajátos társadalmi viszony, melynek célja bizonyos társadalmi szükségletek
kielégítése. Egyesek szeretnének másokhoz hasonlítani, mások pedig szeretnének a
többiektől különbözni. A divat az egyén kifejezésének tere lehet.
• A Chicago-is Iskola
• Alapmunka: „The City”-Human behavior in urban environment”, a
városszociológia/humán ökológia kezdete (Robert Ezra Park, Ernest W. Burgess)
• Gyakorlatias kísérletek arra, hogy a város is lehet elméletek laboratóriuma. Témái:
társadalmi struktúra elhelyezkedése, fiatalság, deviancia
• A város zónái:
• Alig van olyan település, melyről annyit tudnunk, mint Chicago
• Howard Newby (1947-)
• Szociológia professzor ( University of Essex, University of Liverpool és Southampton)
• Komolyan érvel amellett, hogy az amerikai szociológia főként az urbánus területekre
koncentrál. Javaslata szerint vidéki területekkel is kellene foglalkozni az
elméleteknek.
• Newby kritizálta azt a nézetet, miszerint az angol vidék szó rendszerint a
harmóniával, nyugalommal, virtussal, közösséggel, ártatlansággal van a köznyelvben
 összefüggésben, helyette a vidék inkább az alulfizetett, alacsony státuszú dolgozók
színtere (munkájának alapja 71 interjú és 233 esettanulmány)
• Newby betelepülői (newcomers)
• Newby: Különösen a mezőgazdasági dolgozók látják úgy, hogy a vidéküket
lerohanják, ahogyan ők nevezik idegen, urbánus, túlnyomó többségben
középosztálybeli emberek, őket hívják betelepülőknek, bevándorlóknak, egyszerűen
idegeneknek, és ezek alapján az „őslakosok” úgy látják, hogy sajátos, mindeddig
jellegzetes vidéki életüket veszélyeztetik, valamint azt a szűk vidéki közösséget, ahol
mindenki mindenkit ismert.
• Új urbanitás, szuburbanizáció
• C. Wright Mills (1916-1962)
• Professor a Columbia University-n
• Munkái pl. „The power elite”, „White collar: The American Middle Class”, „The
Sociological Imagination”
• The Power Elite: „felvázolja az összefüggéseket a politikai, katonai és gazdasági elit
között, melynek van közös világképe: a hatalom az Amerikai elitben összpontosul.
Ők felsőbbrendűbbek és mobilisabbak (könnyen és jól mozognak az intézményi
szférában és meghatározó, befolyásos pozíciók birtokosai)
• Mills’ elit kategóriái
• Mindazok, akik meghatározó intézményeket vezetnek (katonai, gazdasági és politikai
rendszerek):
• The Metropolitan 400-történelmi család
• Celebrities/Celebs
• CEOs-gazdasági vezetők
• The Corporate Rich-gazdag vállalatok tulajdonosai
• Katonai vezetők-befolyásos katonai tisztek
• Politikai vezetők és bürokraták
• "Who, after all, runs America? No one runs it altogether, but in so far as any group
does, the power elite. „
• Thorstein Veblen (1857-1929)
• Amerikai közgazdász és szociológus
• The Theory of the Leisure Class-az osztályok tagozódása
• The leisure class (magyarul: dologtalan osztály, vagy szabadidős osztály) (a nem
termelők/the improductive ones): magas státuszú emberek a társadalomban, akik
vadászattal, háborúkkal foglalkoznak, kevésbé munkaintenzívek és gazdaságilag nem
produktívak
• Megengedhetik maguknak azt, hogy életüket bőséges szabadidő közepette éljék, ez
a fajta életmód a magas státuszúakra jellemző
• David Riesman (1909-2002)
• Kémiai és jogi végzettség, oktató (Harvard)
• Fő műve a Magányos tömeg
• 3 kulturális típus azonosítása: tradíció vezérlet, belső vezérelt és mások által vezérlet
ember
• Tradíció vezérelt: ők a régóta fennálló társadalmi törvényeket követik, és ritkán
sikeresek a modern társadalmakban (családban szocializálódik)
• Belső vezérelt: felfedezik azt, hogy nemcsak a normák, de a saját belső „giroszkóp”
is utat mutat a viselkedésben(az iskola belép a szocializációs térbe)
 • Mások által vezérlet: a mások életében létező társadalmi törvények befolyásolnak—
amit ők fogyasztanak, ahogyan az idejüket töltik, ahogyan nézetüket egyes ügyek
tekintetében kifejtik, stb. ( a tömegkommunikáció befolyásol a szocializációban)
• Karl Mannheim (1893-1947)
• 3 életszakasz, Magyar , Német, Brit, mindenhol professzor
• A tudásszociológia megalapítója
• Könyve: Ideológia és utópia ( „Ideology and Utopia”)-” az ideológiák az adott
társadalom igazi természetét mutatják és egyfajta utópia elérésére törekednek,
melyek aztán a filozófiát és magát a történelmet is befolyásolják „
• Hitleri ideológia és utópia: munkalapú társadalom, revízió, jólét és a valóság
• Karl Polányi (1886-1964)
• Német, osztrák, amerikai szociológus
• Könyv: „The great transformation”/A nagy átalakulás
• A piacgazdaság emberi találmány, melyet piaci társadalomnak nevez
• A nagy átalakulás előtt az emberek viszonosság alapon, személyes és közösségi
viszonyok közepette élték életüket. A piac ekkor az emberi kapcsolatkban igen kis
szerepet kapott
• A nagy átalakulást követően: a kapitalista intézményrendszer kiteljesedése a
gazdasági liberalizmus emberképével nem csupán a törvényeket, de az emberek
közötti gazdasági kapcsolatokat is átalakította. A korábbi társadalmi tendenciákat
formális intézmények váltották fel, melyek célja a piacgazdaság önszabályozó
működése.

IX.

• A háttér
• A XX.századra világ népességének összetétele jelentősen megváltozott. Néhány
radikális változás:
• Nyugati és keleti blokk
• Demográfiai változások
• A gyarmatok politikai függetlenedése az anyaországoktól, ugyanakkor a függőség és
befolyás sok esetben megmarad
• Radikális technikai változások (lineáris programozás, számítógépes technikák,
egészségügyi prevenció, mobilitás, stb.).
• Giddens (1991): A „modernitás” úgy értelmezhető, mint ami nagyjából megfelel az
iparosodott társadalomnak, figyelembe véve azt, hogy ennek nemcsak intézményi
dimenziója van”
• Ez a 70-es évekig egy naív optimizmus, mely a tudomány és technika
mindenhatóságára épült, ezt nevezik modern kornak, mely ekkor zárul
• Ezt követi egy posztmodernnek nevezett, sajátosan pesszimista, keserű korszak, mely
az eddigiek megoldatlanságából táplálkozik és további világproblémákat említ
(Kunszt, 1997):
• „a déli félteke legtöbb országának nyomasztó szegénysége, a maffiák kegyetlen
uralma, a terrorizmus, a fundamentalizmus, a kábítószerek ragálya, a spekulatív tőke
napról napra ezermilliárd dolláros nagyságrendben végbemenő planetáris
átcsoportosulásának bénító fantasztikuma”
• „Több a kétely mint a tudás”
• Wolfgang Welsch: a radikális pluralizmus időszaka (pl. milliők osztályok helyett)
• Lyotard (1979)
 • Nagy hatású könyv
• „Végsőkig leegyszerűsítve - mondja könyve bevezetésében a »posztmodern«-t a nagy
recitálásokkal, a nagy narratívumokkal szembeni bizalmatlanságként határozom meg "
A modern kort a könyv bevezetése szerint egy csomó nagy recitálás, nagy narratíva,
nagy elbeszélés, nagy mese jellemezte, például a jólét megteremtéséről, a társadalmi-
gazdasági feszültségek feloldásáról, a különböző ellentmondások megszüntetéséről.
„Kétkedésünk olyan fokú - mondja Lyotard hogy már nem várunk gyógyírt ezekre a
következetlenségekre, ahogy Marx még várt." A posztmodern feladat a
berendezkedés a modem illúziók elvesztése utáni világban.”
• Ez a fajta gondolkodásmód a kultúra más területein is megjelent (posztmodern film,
építészet, műveszet)
• Néhány posztmodern elmélet
• Globalizáció-Anthony Giddens
• A kultúra globalizációja-Peter Berger
• Kockázati társadalom-Ulrick Beck
• McDonalizációs tézis-George Ritzer
• Élménytársadalom-Gerhard Schulze
• Milliő elmélet- Stefan Hradil
• Globalizáció
• Anthony Giddens (1938-) brit szociológus
• A globalizáció témája viszonylag új terület, pl. Brinkerhoff-White (1988) könyve ilyen
fejezetet nem is tartalmaz
• Könyv a globalizációról: (1999) Runaway World: How Globalization is Reshaping Our
Lives. London : Profile.
• Nincs egységes definíció, mégis tartalmában:
• (1)Idő és tér összekeveredik(szerepük csökken) (2) Átalakulnak a hatalmi viszonyok (3)
Az emberi kapcsolatok intenzívebbé válnak az IT eszközök által megteremtett
hálózatok révén
• példa:
•Diadora-an Italian sports brands
•Distributed by the Netherlands
•Made in China
• Globalisták vs szkeptikusok
• A globalizáció, mint folyamatok összefüggő rendszere
• Hatással van a családokra: A 2. demográfiai átmenet globális trend (csökken a
házasságok száma, nő a válások száma, a kapcsolatok új formái jelennek meg, így pl. a
másság, szingli jelenség, gender ügyek, egyre több gyermek születik házasságon
kívül)-mindez elvezet a hagyományos család gyengüléséhez
• Hatással van a tradíciókra: ezek többnyire generációkon átívelő gyakorlatok,
szokások, a szekularizáció révén csökken a vallás és egyház szerepe
• A kockázat szerepe: belső és külső kockázati formák jelennek meg, a kockázat
nemzetiről globális jelenséggé válik (pl, válság, vírus)
• A piac szerepe: globális piac van globális szereplőkkel (ezek a helyi szereplőkkel
komoly hatással lehetnek, pl. nem versenyképes nemzetközi szinten)
• A demokrácia kérdése: globális kommunikáció van, mindent szinte azonnal láthatunk,
a polgári jogok kiteljesednek és nőnek. A terjedő demokrácia ellenére csalódottság
lehet úrrá: tényleg van demokrácia?Meghatározó könyv:Almond-Verba: The civic
culture), meghatározó civil szervezet pl. Open Society Foundation
• Peter Berger a Globális kultúra 4 arcáról írt könyve-Four components of the global culture
(1997)
• Peter Berger-osztrák/amerikai szociológus (1929-2017) Boston University
• Arc 1:”Davos culture/kultúra”-a világ gazdasági vezetői minden évben megtartják a
World Economic Summit-ot egy svájci luxus üdülőhelyes (Davos):
multikulturalizmus/menedzser kultúra-a résztvevők jól öltözöttek, mobilt
használnak, nyelveket beszélnek, gazdasági potenciállal rendelkeznek, ezt
nevezhetjük az elit kultúrájának vagy menedzser/üzleti kultúrának is”
• Arc 2:Tanszéki klub internacionálé (Faculty Club International)- ezt képviselik a civil
szervezetek, akadémiai hálózatok, stb- ez az elit kultúrája-gondolkodási módja-
értelmiségi értékek (posztmateriális értékek): dohényzás ellenesség,
környezetvédelem, feminizmus, polgári jogok, demokrácia igénye, stb)
• Arc 3: A McWorld kultúra-a nyugati világhoz kapcsolódó kulturális elemek, amerikai
pülók, farmerek, amerikai szlogenek, IT eszközök, kocsik, gyorsételek, filmek, zenék,
divat elemek-rendkívül népszerűvé tud válni, néhány állam igyekszik ellenállni
• Arc 4: Evangéliumi protestantizmus: van egy bizonyos vallási restauráció, és olyan
helyeken is terjed, ahol a vallás mindeddig nem volt hangsúlyos. Különösen igaz ez
Dél-Amerikára
• Alapja a "Protestant ethic" (Max Weber), mely a mdern kapitalizmus alapeleme-
fegyelmezett, racionális megközelítése a munkának
• TV show-k, internet műsorok, könyvek, fény és hangelemek
• A résztvevők: a hit vezetője, kórus, lelkes közönség, gyakran a csodák is (pl. hirdeteln
meggyógyul)
• Kockázati társadalom-Ulrick Beck
• Híres író (1944-2015)-német szociológus, az egyik leggyakrabban idézett kutató
élete során
• Posztmodernitással foglalkozik
• Különös érdeklődése a kockázat iránt
• A posztmodern megközelítés
• A növekedés határai (The limits to growth,(1972)-készítői a kutatók láthatatlan
kollégiuma-jövőtervezés-rövidesen kifogyunk az erőforrásokból, posztapokaliptikus
nézet
• Komoly kételyek a jövő tekintetében
 • A kockázati társadalom
• Szisztematikus módja a kockázat és bizonytalanság kezelésének. A mai társadalmak
előbb-utóbb konfrontálódnak az önmegsemmisítés lehetőségével.
• Vannak hagyományos kockázati formák (tömeges történelmi éhínség, szegénység,
betegségek) és új, modern, kitermelt formák is (ökológiai katasztrófa, pénzügyi
válság, terrorizmus)
• A kockázat természete, kihívások
• A tudomány-nem képes megfelelően kezelni a problémákat, sőt javarészt jelentős
szerepe van annak kitermelésében (pl.szennyezés, atom katasztrófa)
• A természet- a természeti problémák javarésze emberi természetű. A tudósok sem
függetlenek, sokszor nem is tárgyilagosak.
• A politika-vannak környezetvédők és vannak kritikusaik.Csak arról vannak
információink, ahol a modernizáció megjelent. A civil társadalom szerepe fontos.
• Individualizáció-felvonó effektus (valamennyi társadalmi réteg helyzete javul), de az
egyenlőtlenség nem csökkent. Az életmód plurális, az egyéni lehetőségek javulnak.
Mégis, az emberek egyre individuálisabbak, a hagyomány szerepe jelentősen
csökken.

X.

• McDonaldizációs tézis-George Ritzer

• George Ritzer (1940-)-amerikai professzor, University of Maryland
• A McDonaldizáció az a folyamat, mely során a gyorséttermi hálózat szervezési elvei
az élet szinte valamennyi aspektusát egyre inkább meghatározzák
• A MCDonald az amerikai társadalom ikonja
• 12.500 étterem a kezdetektől
• 2250 emberre jut 1 étterem
• Csak Moszkvában 1200 dolgozó
• Eredmények: egyenlőség (mindenkinek ugyanaz a jog), önkiszolgálás, gyorsaság,
otthonról vásárlás, testsúlycsökkentési lehetőségek, stb.
• Előzmények: bürokrácia elmélet (a struktúra szervezési elmélete), tudományos
menedzsment (az ipari termeléssel összefüggésben), Fordizmus (nem egyértelmű
emberközpontúság)
• Ritzer 4 racionalizációs dimenziója
• Hatékonyság: az élet minden területén a leghatékonyabb megoldások keresése (pl.
itthon adóbevallás intézése)
• Mérhetőség:minden standardizált és magas szinten mért: pl. a húspogácsa mérete,
de akár a tudományos előrehaladásban is, mindent mérni kell, a mennyiség a
minőség mérésére szolgál (a több jobb) (pl. publikációk)
• Kiszámíthatóság: a vásárló tudja, hogy milyen terméket vagy szolgáltatás kap (a Big
Mac mindenütt Big Mac)-ehhez fegyelem, rend, szisztematikusság, formalizáció,
ruton, egyértelműség és módszertani műveletek (pl. még a mozifilmeknél is bevált,
kiszámítható forgatókönyvek, azaz bevált recepteket követnek)
• Irányítás:a szabályok a hatékonyságot,, kiszámíthatóságot teszik lehetővé-pl. az
élelmiszer készítés folyamata videón követett (számítógép mondja meg, hogy mennyi
hamburgerre lesz szükség)-a rendszer átveszi az irányítást, sok esetben ő irányít
minket
• Stefan Hradil (1946-)Miliő elmélet
 • Az egyenlőtlenségek elmélete (azaz léteznek társadalmi osztályok), vagy épp a
státuszcsoport elmélete igyekszik a társadalom rétegződését bemutatni
• A társadalmi miliő-az élet szokványos, közös formája, melyet külső életfeltételek és
belső attitűdök határoznak meg. Mikro miliő (hasonló életstílus és személyes
kapcsolat) vs Külső/Makro miliő (személyes kapcsolat nélkül hasonló életstílus
• Németországi vizsgálatok a ‘80-as években
• Konzervatív
• Kispolgári
• Tradicionális
• Felemelkedés orientált
• Technokrata-liberális
• Hedonisztikus (fogyasztás-orientált)
• Alternatív-baloldali szavazó (társadalmi ügyekre és szolidaritásra érzékeny)
• Gerhard Schulze (1944-)Az élménytársadalom
• 1978-tól a 2009-es nyugdíjazásáig a következő cím birtokosa: Professorship of
Methods of Empirical Social Research and Scientific Theory at the Otto-Friedrich
University of Bamberg
• Könyvének címe:The Experience Society (1992)
• Fontosabb eredmények: túl vagyunk a szegénységen és a szükségletek időszakán,
ugyanakkor a tartalmas élet megvalósításának nehézségei egyre gyakrabban
fordulnak elő-egyre több a termék és szolgáltatás, nehéz eligazodni köztük
• Az emberek egyre inkább külső élmények felé orientálódnak.
• Az élménytársadalom: az emberek egyre gyakrabban foglalkoznak önmagukkal, és
központi témájuk lesz a belső életük élményekkel történő gazdagítása
• Az élménytársadalom sajátosságai
• A lehetőségek bővülnek - egyre nő a kínálat, az elérhetőség nem probléma
• Az élete szeretnék megélni- úgy éld az életet, ahogyna szeretnéd. Sajátos
élményközösségek formálódnak (emberek hasonló élmény orientációval-ezek társas
miliők, életstílus csoportok)
• Érezhető egy jelentős bizonytalanság-nem igazán tudjuk hogy mire is vágyunk-
értékválság. Milliónyi termék van és nem tudunk dönteni. A milliónyi termék milliónyi
funkciója felőröl (kihasználatlanság). A termék megszerzése feletti öröm csökken
párhuzamosan a használhatóság felfutásával (többet tud ám nem vagyunk tőle
boldogabbak). Új szükségletek jelennek meg a kínálati nyomásra, és a termék vagy
szolgáltatás kevésbé tesz boldoggá.
• Félelem a lemaradástól-azért vásárolunk dolgokat, mert mások is így tesznek (ikonok,
zenészek, sportemberek, színészek, celebek követése, stb.)
• Keywords
• Content of globalization
• Four faces of global culture
• The limits to grow
• Risk society
• McDonalization process
• Four rationalizing dimensions of Ritzer
• Social milieu
• Experience society

XI.
• A szociológia nem hivatalos megjelenése
• Útileírások
• Intelmek
• Visszaemlékezések
• Szakszociológia területek…
• Történeti háttér
• Tessedik Sámuel (1742-1820) -lelkész, pedagógus, író
• Mezőgazdasági-gyakorlati képzés erősítése (elemi-népiskolai tagozaton)
• Parasztfiatalok, néptanítók gazdasági képzése, gazdatiszti teendőkre készít
• Mintegy 400 címjegyzéket hagyott hátra
• „Der Landmann in Ungarn”-magyarra is lefordították
• „milyen sanyarú körülmények között él a magyarországi parasztember, okok: iskolai
oktatás elmaradottsága, korszerű ismeretek hiánya, rossz körülmények melletti
földművelés-állattenyésztés, aprófalvas településrendszer, kártékony szokás-
babona,piacok hiánya.”
• Az eszményi falu, az eszményi falurendtartás-milyen legyen egy település, hogyan
kellene gazdálkodni
• Le Play és Ditz Henrik (Bodor, 1935)
• A „korszak legjobb faluszociografiáját egy külföldi szakírónak, Le Play-nek
köszönhetjük, aki ,,A munkáskérdés reformja ”(helyette helyesen „ A
munkásviszonyok reformja” c. könyve külön fejezetében ismertette a tiszamenti
jobbágyok életviszonyait s az adatokat ehhez 1846-ban tett magyarországi útján,
Hatvanban gyűjtötte össze.”
• Ditz Henrik bajor közgazdász pedig ,,A magyar mezőgazdaság” címen 1869-ben
magyarul is megjelent könyvében a kisgazdák és a nemesi birtokosoknak a
jobbágyfelszabadítás előtti és utáni gazdasági és társadalmi viszonyairól adott éles
meglátással, tanulságos leírást.
• A szociológia első magyar műhelye
• XX. század folyóirat és a Társadalomtudományi Társaság (fiatalok számára a Galilei
kör)
• Braun Róbert (falukutató)- A falu lélektana-módszertani intés
• „Az európai parasztság pszichológiájára anyagot gyűjteni”
• „Szociográfiai osztály létesítése, szociográfiai nyersanyag gyűjtése”
• „A parasztsággal foglalkozni-ennek pszichológiája a legkevésbé ismert”
• Módszertan: kérdőív Prof.William I. Thomas „The immigrants and the negro”-Race
psychology alapján, majd „gyakorlatban kellett helyességüket kipróbálni és
mutatkozó hiányokat pótolni
• Faluban lakik, parasztházban alszik, étkezik és ott tölti az időt. Intelmei:
• 1, „ A gyűjtő figyelje meg a tényeket, óvakodjék a kritikától, tudomásul venni az
egyébként legképtelenebb babonákat és mendemondákat (pl. a tolvajok adót
fizetnek tevékenységük folytatásáért)..igyekezzen a házi szokásokhoz alkalmazkodni,
ne akarjon népiesen beszélni,
• 2, Tényeket tudakoljon, keresi az okokat de nem kérdezni azokat..a kérdés feltevése
körültekintést igényel…a megkérdezett nem egy esetben mond valótlanságot
(pl.bajba kerülhet miatta)
• Kutasson ellenőrizhető magyarázat után, ne vegyen készpénznek olyat, mely nem
ellenőrizhető…ne akarjon bármit faji tulajdonságokkal fölfogni…ne véleményt, tényt
 kérdezzen…ne a kuriózumot keresse, hanem a jelent, a gyakori előfordulást (igazi
csikós csak Hortobágyon lehet)”
• A falu intelligenciáival jó kapcsolat-őket interjúzni (pap, tanító, jegyző, kereskedő)
• Párhuzamos kutatás szükségtelensége (pl. népszámlálás adatai elérhetőek ezt nem
kell újra felvételezni)
• X. fejezeten belül 97 kérdésre kereste a választ
• amit felmért például:
• a földtulajdon mérete (életképes-e)
• házasság
• az idősekkel bánás
• osztálytagozódás
• oktatás
• házasodási szokások
• elítéletek, kisebbségek
• kivándorlás
• Szociológia a két világháború között
• Újjáéled a szociológia-szociográfiai mozgalom, ez csak egy a szaktudományos és
több művészeti ágra is kiterjedő érdeklődés közül (pl. Kodály, Bartók)
• A falukutatók célja „egyfelől a falu, a vidék hagyományos, de eddig feltáratlan
értékeinek megismerése, másfelől pedig a kirívó társadalmi elmaradottságuk
megismerése és megváltoztatása”-kirívó ellentét Pest és a vidék között, vidéken
megrekedt polgári fejlődés
• Szociográfia-társadalom rajz, egy-egy térség, település sajátos szociológiai
fejezet(ei)nek bemutatása
• Magyarország felfedezése sorozat: Erdei F. : Futóhomok, Illyés Gy.: Puszták népe,
Veres P.: Az Alföld parasztsága, Féja G.: Viharsarok, Szabó Z.: Tardi helyzet, Czifra
nyomorúság, Kovács I.: Néma forradalom
• Bodor-A falukutatás vezérfonala (idézetek)
• lényegesen különböző a helyzet egy zárt faluban, mint a tanyavidéken, más egy
kétszáz lakosú törpefaluban, mint tíz-húszezres lélekszámú városias helységben.
Eltérők a gazdasági- és népviszonyok a hegyvidéken és a síkságon, az egykori urbéres
és a szabad községekben, mások a lehetőségek nagyváros, fürdőhely, bányatelep
szomszédságában, mint vasúttól, piactól távolfekvő vagy épen a trianoni határszélre
került falvakban
• A falvakat azonban csak az tudja gyorsan és helyesen áttekinteni, aki legalább
egynek monografiáját rendszeres adatgyűjtés, vizsgálódás alapján elkészítette
• Mezőkövesd monográfiáját bemutatni!
• Erdei Ferenc szociográfiája
• Konceptualizációs törekvések: Parasztok: „Ki a paraszt, mi a parasztság: „Paraszt:
több ez mint rend, osztály, vagy nép, olyan közös sors ez, amely rendek alatt,
osztályok között és népek fölött kísérteties egyformaságot, közös múltat és jövőt
jelent”-”Futóhomok: „Paraszt: ez a szó úgy zúg és sziszeg mint a szél. Ha nyugat felől
fúj, enyhe és simogató. De ha keletről és északról fordul, kemény, mint a pusztai
levegő: lesújt és föllázít.
• Egyfajta esettanulmány: saját maga is ilyen származású: „»Jól van ez így? Paraszt
létedre urat nevelsz a fiadból?”
• Erdei falukutatása-Magyar falu
 • A falu: „A tájba beépült kis település, a környezethez igazodó utcákkal, házakkal, s
benne mezőgazdák élnek színes és küzdelmes életet távol vagy legalább is
elkülönülve a városok életétől. „
• A falu sajátosságai: helyhez kötöttség, korlátozott kiterjedés, őstermelés, a termelés
és fogyasztás osztatlansága
• Falutípusok: „lakossága mezőgazda parasztság, helyét és a formáját a táj szabta
meg, 1930-ban az akkori ország területen 1225 olyan falu volt, amely ilyen
szabályszerű parasztfalunak nevezhető”

XII.

• A háborút követően –Szalai Sándor

• Budapesti Egyetem Társadalomtudományi Tanszék, gyakorlatilag szociológiával
foglalkoznak tudományos szinten a klasszikusoktól
• Életéről olvassunk bele Huszár Tibor könyvébe
• A kommunista diktatúra alatt
• Visszafogott kutatások
• Szinte végig egyfajta irányított/megtűrt érdeklődési irányok
• Több kutató is ellehetetlenül: Szelényi, Kemény
• Rétegződési érdeklődés
• A magyar társadalom rétegződése (Ferge)
• Kolosi Tamás-státuszcsoport (L-modell)
• Szelényi 2 háromszög modell
• Utasi Ágnes-életstíluscsoport
• A rendszerváltást követően
• Szabad témaválasztás, plurális érdeklődés
• Megosztott műhelyek
• Többféle képzési hely
• Támogatások
• Karrierlehetőségek
• Mobilitás

XIII.

• Gondolatok a civil mozgalmakról

• A civil mozgalmak története az emberiséggel egyidős
• Az emberek társadalmi rétegződése ősidők óta tart, ami többnyire a többség
diktatúrája a kisebbség felett
• A kisebb társadalmi csoportok érdekérvényesítő képessége koronként változik, a vele
szemben megfogalmazott politikai megoldásokkal együtt
• Példa: Gandhi története: meggyőzés, börtön,… vagy Mandela
• Minél több civil szerveződés él egy társadalomban, minél szorosabb a kapcsolat,
annál több bizalom és együttműködési készség halmozódik fel az adott
társadalomban (PUTNAM, 2000)
• Civil mozgalmak
• „Civic engagament” kérdésköre, ez alapvetően a civil mozgalmakhoz, szervezetekhez
kötődő állampolgári aktivitással kapcsolatos kifejezés-elsősorban kifelé irányuló
aktivitás
• A „civic engagement” azt jelenti, hogy az állampolgárok együtt dolgoznak egy közös
jóért és a társadalmi tőke egy viszonos alapú kikényszeríthető bizalom mintáin nyugvó
 kapcsolatrendszer, mely lehetővé teszi, hogy az emberek és intézmények olyan
erőforrásokhoz jutnak, mint szociális szolgáltatások, önkéntesek és támogatások.
• Társadalmi tőke egy viszonos alapú kikényszeríthető bizalom mintáin nyugvó
kapcsolatrendszer –elsősorban befelé irányuló aktivitás
• A civil az állampolgári tevékenységekkel kapcsolatos fogalom, az részvétel pedig aktív
közreműködést jelent
• Lehet formális és informális
• globális civil társadalom kialakulásával is összefüggött. Az új típusú (pl.
környezetvédelmi és regionális) kihívások, a hagyományos politikai pártok és az állam
háttérbe szorulása
• Problémák
• Egy 2006-os felmérés alapján az állampolgárok mindössze 17%-a tag vagy vesz rész
önkéntes munkában (Közép-EU Egyetem)
• Szalai Erzsébet-A civil aktivitás hazánkban nemzetközi összehasonlításban kirívóan
alacsony – Európában a második legrosszabb pozíciót foglaljuk el. A megkérdezettek
nem egészen harmada tartozik szervezett civil közösségbe.
• Mit lehet ilyen számokkal kezdeni?
• Ismertebb mozgalmak-Dr. King
• Martin Luther King az 1950-es évek derekán polgárjogi aktivistaként jelent meg a
politikai élet színterén.
• 1955-ben, amikor megszervezték a híres Mongomery busz bojkottot,és létrehozták a
Montgomery Improvement Association egyesületet, ennek vezetője Martin Luther
King lett
• Elérik a szegregációs törvény törvényellenességét, ami a modern polgárjogi
mozgalmak kezdetét jelentette
• Fekete közösségek látogatása, egy év alatt 208 beszéd, a feketék követelései az 1965-
ben elfogadott választójogi törvényben teljesültek
• 1963.augusztus 28 (Van egy álmom…)
• 1964. Nobel-békedíj
• 1968. április 4 Memphisben merénylet áldozata lett
• Polgári mozgalmak
• Day for Durfur Mozgalom (háborús helyzet Szudánban)
• Live Aid koncert afrikai-etiópiai éhezők megsegítésére
• Ausztria atomerőműve
• 1972-ben kezdték építeni, 1976-ra elkészült,
• Bruno Kreisky akkori kancellár ugyanis széles társadalmi egyetértéssel szerette volna
elindítani az ország első atomerőművét, ezért népszavazást írt ki róla.
• Ahogy azonban közeledett a népszavazás időpontja, erősödött az ellenzők hangja.
Egyre nagyobb tüntetéseken követelték az atomenergia-mentes, zöld Ausztriát, az
erőmű beszántását. És 1978. november 5-én megtörtént, amire senki sem számított:
az osztrákok egy paraszthajszálnyival ugyan, de leszavazták a drága pénzből felépített
atomerőművel.
• Zengői radar
• Radarállomási előkészületek a Mecsek csúcsára tervezett radarállomás
• Nagy helyi érdeklődés, majd civil mozgalmak: Civil szervezetek a Zengőért Mozgalom,
Greenpeace, hazai és nemzetközi aktivisták
• Zengői csata-fakivágás megakadályozása
• Pécs melletti Nagy-Tubesre helyezik
• Globális civil mozgalmak-zöldek
• 1972-es Limit to the growth (a növekedés határai)
• A keleti rendszerváltások után globális mozgalmak megjelenése, a föld
fenntarthatósága iránt érdeklődés