A pénz kialakulása és funkciói

Pénz  minden olyan meghatározott értékkel bíró tárgy, amely a kereskedelmi forgalomban hosszabb-
rövidebb ideig mint állandó fizetési eszköz használatos, amelynek átadásával dolgokat lehet
megvásárolni, illetve adósságokat törleszteni. A pénz szükségszerűen csereeszköz, vagyis a
dolog  áránakmegfelelő mennyiségű pénzt egy adott piacon a dologra el lehet cserélni. A pénz attól
fizetési eszköz, mert a csereeszköz használata jogilag érvényes tranzakciót hoz létre. Ezen kívül a
stabil értékű pénz elszámolási egység és értékőrző funkciót is képes betölteni. A pénz értékének
csökkenését  inflációnak, növekedését pedig  deflációnak  nevezzük.

A pénz kialakulása és funkciói

1. Cserekereskedelem: a  történelem előtti időkben a különböző termékek cseréje közvetlenül ment

végbe. Az áruk értéke nem minden esetben volt arányos egymással

2. Árupénz kialakulása: kiválasztódik egy különleges áru, mely a pénz funkcióit tölti be. Idő és hely
függvényében más és más árú képében jelenik meg: tengeri kagyló, só, bőr, prém..
stb.  Feltételek, melyeknek meg kell feleljen az árupénz: tartósság, oszthatóság, egyneműség,
fajlagosan nagy értéket képvisel, gazdasági szereplők mindegyike elfogadja.

3. Aranypénz: a  pénz megjelenése aranypénz formájában.  Attól függően, hogy csak az aranyat
vagy az aranyat és az ezüstöt fogadták el fizetőeszközként, beszélhetünk monometalizmusról és
bimetalizmusról.  Bimetalizmus: Két fém együttes megjelenése.
Monometalizmus: Csak az aranypénz van forgalomban. (vagy pl. Hollandiában csak az ezüst volt)

4. Pénz-helyettesek megjelenése: önmagában értéktelen, papír alapú; szállítása könnyebb, mint az

aranyé. Az ipari forradalommal relatív pénzhiány alakult ki (kisebb volt a forgalomban lévő pénz,
mint amennyire szükség lett volna).  A pénz forgási sebessége növekedett -->   VÁLTÓK
megjelenése!! (ha a kereskedő nem tud rögtön az áru átvételekor fizetni, akkor kiállít egy váltót,
hogy a jövőben vállalja ennek kifizetését kamattal együtt).  Felvetődik a bizalom és a
fizetőképesség.

5. Mai modern pénz

Modern pénz: belső értékkel nem bíró, mesterséges, termelt eszköz, melynek a gazdaságba való
bekerülése (termelése), illetve onnan való kikerülése (megsemmisülése) csak a bankrendszer
intézményeinek segítségével történhet.
A pénz funkciói

1. Értékmérő / általános egyenértékes funkció: önálló értéke révén valamennyi áru értéke kifejezhető
benne, megmutatja az árát.

2.Forgalmi eszköz funkció: a pénz és az áru egyidejűleg cserél helyet egymással. Nagyon fontos, hogy
a forgalom lebonyolításához szükséges mennyiségben kell rendelkezésre állnia, mert ha kevesebb
van, akkor az áruk és szolgáltatások egy része nem tud eljutni a termelőtől a fogyasztóhoz, ez a
defláció, viszont, ha túl sok van, akkor a fogyasztók nem jutnak annyi áruhoz, amennyire kereslet
mutatkozik, ez az infláció.

3.Fizetési eszköz funkció: az áru vásárlása és az ellenérték kifizetése időben elszakad egymástól.
Megszűnik a közvetlen kapcsolat, ezáltal létrejön a hitel. Kialakul a pénzmozgásoknak egy áruktól
független, önálló területe, azaz a jövedelmek áramlása. Pénzhelyettesítőként megjelent a bankjegy és
a bankszámlapénz.

A bankjegy olyan fedezett, birtokosa számára biztonságot nyújtó pénz, amely értékállandóságáért a

kibocsátó bankok (később jegybankok) felelősséget vállalnak. A bankjegykibocsátás állami
monopólium, a kibocsátott bankjegyek törvényes fizetőeszközök, azokat mindenki köteles elfogadni.

4.Felhalmozási vagy megtakarítási eszköz funkció: rövidebb vagy hosszabb ideig felhalmozódik, azaz
nem kerül elköltésre. Elhalasztott keresletet fejez ki, melyet elősegít a megtakarítási hajlandóság
ösztönzése.

5.Világpénz: a pénz nemzetközi kapcsolatokban is ugyanolyan funkciót lát el, mint belföldön. Például
kulcsvaluták, közös valuták.

Pénznek tehát azt a különleges árut nevezzük, ami a fenti feladatokat maradéktalanul képes ellátni. A
pénz a legforgalomképesebb, leglikvidebb áru.