ADÓZÁSI ALAPISMERETEK

1. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS RENDSZERE

Állam:
A társadalom közügyeinek intézésére rendelt, közérdekből eljáró, a hatalmat törvényesen gyakorló szervezet.
1. Földrajzi terület
2. Állampolgárok
3. Nemzetközi elismertség

Állam feladatai:
1. Keletkezésük szerint:
- klasszikus feladatok, az állam fennállása óta jelenlévő feladatok pl. belső rend
- védelme, gazdaságszervezés, külső védekezés, törvénykezés
- új keletű feladatok, az állam fejlődése során kialakuló feladatok pl. oktatás, kultúra
- környezetvédelem
2. Funkciójuk szerint:
- közhatalmi feladatok, pl. jog- és rendbiztonság, államigazgatás, honvédelem
- lakossági feladatok, pl. oktatás, egészségügy
- gazdasági feladatok, pl. infrastruktúra kiépítése, foglalkoztatás, környezetvédelem

Modern gazdaság:
Olyan piacgazdaság, amely a kereslet és kínálat törvényén alapul. Alappillérje a magántulajdon, de az állam
gazdaságszabályozó szerepe is érvényesül.

Államháztartás:
Az állam gazdálkodási feladatai ellátó rendszer, alapvetően a közfeladatok ellátásának egységes rendszere.

Államháztartás működése a szabályozási területek szerint:

- szervezeti szabályok
- tervezési szabályok
- gazdálkodási szabályok
- ellenőrzési szabályok
- finanszírozási szabályok
- adatszolgáltatási szabályok
- beszámolási szabályok

Államháztartás alrendszerei:
1. Központi alrendszer
2. Önkormányzati alrendszer

Központi alrendszer:
A központi alrendszer látja el az országos szintű közfeladatokat és az ehhez kapcsolódó finanszírozási
feladatokat is.

1
Központi költségvetési alrendszer pénzügyi alapjai:
- Központi költségvetés
- Egészségbiztosítási alap
- Nyugdíjbiztosítási Alap
- Elkülönített pénzalapok
A központi költségvetés az államháztartás legjelentősebb pénzalapja. Ebben koncentrálódnak az állam
legjelentősebb bevételei, az adók és a legjelentősebb kiadásai a költségvetési szervek működésének és az
alrendszerek támogatásának kiadásai.
Az adók három fő csoportba sorolhatók:
- gazdálkodó szervezetek befizetései,
- fogyasztáshoz kapcsolódó adók,
- lakosság befizetései

Önkormányzati alrendszer:
A helyi önkormányzatoknak elsődleges feladata a helyi közügyek kezelése a törvény keretein belül. Dönt a
helyi adók fajtájáról, mértékéről. Előre meghatározott költségvetés alapján önállóan gazdálkodik, illetve a
törvényben meghatározott többi feladatát és hatásköreit gyakorolja.
Az önkormányzatok önállóságának és működésének alapvető feltétele, hogy a feladataik ellátásához szükséges
vagyonnal rendelkezzenek. Ennek döntő forrása az állami tulajdon.
Az átengedett vagyon felhasználásáról önállóan dönt, de befolyásolja a választási ciklus előtt meghatározott
gazdasági program, melyet célként tekint a választást követő 4 évben.
Helyi önkormányzatok bevételei:
- Központi költségvetésből származó bevételek
○ Átengedett bevételek
○ Normatív állami hozzájárulás
○ Központosított támogatások
○ Címzett és céltámogatások
○ Egészségbiztosítási Alaptól átvett pénzösszeg
○ Egyéb támogatások
- Saját források
○ Helyi adók
○ Intézményi bevételek
○ Átvett pénzeszközök
○ Hitel

Költségvetés:
A gazdálkodó szervezetek által készített pénzügyi terv, amely tartalmazza a jövőre vonatkozó bevételeket és
kiadásokat.

Költségvetési bevételek fő tételei:

● kormányzati vásárlás (G)
● háztartások transzfere (Trh)
● vállalatok transzfere (Trv)
● állami megtakarítás (Sá)
- gazdálkodó szervek befizetései

2
 - fogyasztáshoz kapcsolt adók
- lakosság befizetései
- költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei
- bevételek az államháztartás alrendszereiből
- állami vagyonnal kapcsolatos befizetések
- kamatbevételek
- egyéb bevételek
- egyéb uniós bevételek

Költségvetési kiadások fő tételei:

● háztartások adója (Th)
● vállalatok adója (Tv)
- egyedi és normatív támogatások
- közszolgálati műsorszolgáltatás támogatása
- szociálpolitikai menetdíj-támogatás
- lakásépítési támogatás
- Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap
- költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok
- államháztartás alrendszereinek támogatása
- kamatkiadások
- társadalmi önszerveződés támogatása
- kormányzati rendkívüli kiadások
- kezességérvényesítés
- egyéb kiadások
- tartalékok
- hozzájárulás az EU költségvetéséhez
- állami vagyonnal kapcsolatos kiadások

Költségvetés egyenlege:
Állami megtakarítás (Sá) = Bevételek (T) - Kiadások (G+Tr)
● ha a megtakarítások < 0 , a költségvetés deficites, a kiadások meghaladják a bevételeket
● ha a megtakarítások > 0 , a költségvetés szufficites, a bevételek meghaladják a kiadásokat
● ha a megtakarítások = 0 , a költségvetés nullszaldós, a költségvetés egyensúlyban van, a bevételek
fedezik a kiadásokat
Állami megtakarítások(kiadás) = Bevételek - Kiadások
- ha a megtakarítások < 0 , a költségvetés deficites, a kiadások meghaladják a bevételeket
- ha a megtakarítások > 0 , a költségvetés szufficites a bevételek meghaladják a kiadásokat
- ha a megtakarítások = 0 , a költségvetés nullszaldós, a költségvetés egyensúlyban van, a bevételek
fedezik a kiadásokat
2. ADÓZÁSI ALAPFOGALMAK

Adó:
Olyan közvetlen ellenszolgáltatás nélküli jövedelemátengedés, amelyet az állam kényszer útján hajt be.
Az állam közvetlen ellenszolgáltatás nélküli bevétele a gazdaság szereplőitől, amely jogszabály útján
kikényszeríthető.

Adó jellemzői:
- az állam bevétele

3
 - törvény útján vezethető be
- törvény által kijelölt szervezet szedheti be
- törvény útján kikényszeríthető
- nincs érte közvetlen ellenszolgáltatás
- a társadalmi közszükségletek kielégítésére fordítható

Adórendszer:
Egy adott országban egy adott időben alkalmazott adónemek és adózással kapcsolatos jogszabályok
összessége, valamint az adóügyekkel foglalkozó intézmények rendszere.
Azoknak az adónemeknek az összessége, melyeket az adott országban együttesen szednek be adott
időszakban. Az összes adónak egymás mellett történő alkalmazása, hogy azok összhangban legyenek
egymással, kiegészítsék egymást.

Adórendszer jellemzői:
- jogszabályok
- adónemek
- intézmények

Adóalany:
Az a természetes vagy jogi személy, akit a törvény az adó fizetésére kötelez.
Az a személy, akit az adótörvény adófizetésre kijelöl.

Adótárgy:
Az a termék, szolgáltatás, tevékenység, ami után az adózás történik.
Az a tény, dolog vagy vagyoni értékű jog, amelyek megléte, illetve a bennük rejlő hasznosság, használhatóság
adó- fizetési kötelezettséget von maga után. Amire az adókötelezettség vonatkozik, ami után az adót
ténylegesen fizetik. Az adóval és költségvetési támogatással összefüggő hatósági ügyek.

Adóalap:
Az a meghatározott összeg, mely után az adó mértékét kiszámolják.
Az a pénzben vagy más természetes mértékegységben kifejezett mennyiség, ami után a fizetendő adót
kiszámítják.

Adómérték:
Az adóalap egy egységére jutó adó.

Adómentesség:
Adókötelezettség alól jogszabály által megengedett kivétel.
Az általános adókötelezettség alól jogszabályban megengedett kivétel.

Adókedvezmény:
Az adó összegének csökkenése vagy fizetési halasztás, adóalap vagy adócsökkenés útján.
Az adóköteles adóalanynak nyújtott olyan kedvezmény (preferencia), melynek eredményeként kevesebb adó
fizetésére kötelezett.

Adókötelezettség:
1. bejelentkezésre, nyilatkozattételre
2. adómegállapításra

4
 3. bevallásra
4. adófizetésre és előlegfizetésre
5. bizonylat kiállítására és megőrzésére
6. nyilvántartás vezetésére (könyvvezetésre)
7. adatnyilvántartásra
8. adólevonásra, adóbeszedésre
9. pénzforgalmi számla nyitására

Magyar adójog forrásai:

- alanyi jogforrásnak tekintjük a jogalkotó szerveket, amelyek adójogszabályokat alkothatnak
- tárgyi jogforrásnak nevezzük az adójogszabályokat

Adók csoportosítása:
1. Adóztatási jog szerint
- központi adó (pl.: ÁFA, SZJA)
- helyi adó (pl.: súlyadó, iparűzési adó, építményadó, telekadó)
2. Az adó illetékessége szerint
- központi adó
- helyi adó
- megosztott adó
3. Az adó alanya szerint
- jogi személy
- magánszemély
- jogi és magánszemély
4. Az adóteher viselése szerint
- közvetlen adó (pl.: SZJA)
- közvetett adó (pl.: ÁFA)
5. Az adó tárgya szerint
- vagyonadó
- jövedelemadó
- forgalmi adó

6. Az adó megállapításának módja szerint

- önadózással
- kivetéssel
- beszedéssel
- kiszabással
- utólagos adó megállapítással
- levonással
7. Az adó mértéke szerint
- %-os kulcs
- tételes
- vegyes

Adók és járulékok a magyar adórendszerben:

- természetes személyeket/magánszemélyeket terhelő adók: SZJA, egyszerűsített vállalkozói adó
(EVA), helyi adók

5
 - egyéb elvonások: nyugdíjbiztosítási járulék (10%), egészségbiztosítási járulék (7%) és munkaerő
piaci járulék (1,5%)
- vállalkozásokat terhelő adók: ÁFA, jövedéki adó, társasági adó, egyszerűsített vállalkozói adó
(EVA), szociális hozzájárulási adó, helyi adók
- egyéb elvonások: szakképzési hozzájárulás (1,5%)

3. KIEMELT ADÓNEMEK

Személyi jövedelemadó (SZJA):

Célja:
Célja az arányosság és a méltányosság elvének betartása mellett a társadalmi szükségletek kielégítéséhez
megfelelő adóbevétel biztosítása. Az arányosság érinti a jövedelmek szerinti arányos befizetést. A
méltányosság az egyedi problémák, lehetőségek mérlegelését tartja szem előtt.
A célok megvalósulása érdekében az adót naptári évenként kell az összes jövedelem alapján kiszámítani,
bevallani és befizetni. Az államháztartás finanszírozási feladatainak elősegítése céljából a tárgyév folyamán –
havi rendszerességgel adóelőleget kell fizetni.
Céljaként határozza meg a törvény a kettős adózás elkerülését is. Ennek azért van létjogosultsága a személyi
jövedelemadó esetében, mivel nagyon sok állampolgár külföldön is vállal munkát, és a külföldiek is szereznek
jövedelmet Magyarországon.

Az adók csoportosításánál alkalmazott szempontok szerint a személyi jövedelemadó:

- az adóztatási jog szerint központi adó, annak ellenére, hogy a beszedett adó bizonyos hányada
visszakerül a települési önkormányzatokhoz

6
 - az adóalany részben a természetes magánszemély, de az adó alanya a jövedelmet kifizető személy is
- közvetlen adó, mivel maga az adóalany viseli az adó terhét
- az adó tárgya szerint jövedelemadó
Jellemzője:
- a személyek jövedelme van adóztatva, nem pedig a család jövedelme
- a család jövedelme a többcsatornás kedvezmények kapcsán növelhető

Az adó alanyai:
- magánszemély
- aki bevételhez jut
- az adókötelezettség azonban kiterjed a bevételt juttató személyre is, a kifizetőre
- csoportjai:
- belföldi illetőségű magánszemélyt
- magyar állampolgár
- Európai Unió állampolgára
- ha egy évben legalább 183 napot tartózkodik Magyarországon
- harmadik országbeli letelepedett személy
- külföldi és belföldi jövedelmük után adóznak
- teljes jövedelmükkel Magyarországon adóznak = teljes körű
adókötelezettségnek
- külföldi illetőségű magánszemélyt
- mindenki, aki nem belföldi illetőségű
- csak a belföldön (Magyarországon) megszerzett jövedelemre
- korlátozott adókötelezettség

- kifizető (munkáltató)
- akik jövedelmet juttatnak, fizetnek ki magánszemélyeknek
- belföldi illetőségũ jogi személyt
- egyéb szervezetek
- egyéni vállalkozók
- csoportjai:
- munkáltató - olyan kifizető, aki a munka törvénykönyve alapján létesít foglalkoztatási
jogviszonyt, munkaviszonyt

Az adó tárgya:
Az adó tárgya a megszerzett jövedelem.

Jövedelem értelmezése:
A jövedelem közgazdasági értelemben a bármilyen jogcímen megszerzett vagyoni érték. A legjellemzőbb
forrása a munka. A tőkejövedelmek, amelyeket nem a munka teremt, hanem a birtokunkban lévő dologi vagy
pénztőke. Az adózás ebben az adónemben minden megszerzett jövedelmet adókötelezettség alá von.

7
Költség értelmezése:
A gazdasági tevékenység során felhasznált termelési tényezők pénzben kifejezett értéke. Ha egy terméket
értékesítünk, akkor annak összes költsége ráfordítás lesz (eredmény terhére). Ha egy termék a tárgyévben nem
kerül eladásra, akkor pedig raktárban marad (költségből eszköz lesz).

Adó mértéke:
- „egykulcsos adót"
- az adó mértéke 15%
- lineáris adóról van szó, amely nem függ a megszerzett jövedelem nagyságától, az adóalaptól
- egy kulcsot ír elő az adótörvény, ami nem jelenti azt, hogy bizonyos, méltányolható esetben nem
alkalmaznak más mértéket is

Adómentesség:
- Külön csoportjuk van a természetben kapott jövedelmek közül a mentesen juttatott jövedelmeknek
- Az adómentességek kétféleképpen jelennek meg
- feltételek nélküli a mentesség – pl.: a nyugdíj vagy a családi pótlék
- mentességhez feltételek tartoznak, értékben megadott korlátok - pl.: az ingyenesen
juttatott kulturális szolgáltatás (múzeumi, színházi belépő, bérlet) igénybevétele maximum
személyenként és évente 50 ezer Ft értékben

Adókedvezmények:
- családi kedvezmény
- személyi kedvezmény
- első házasok kedvezménye
- Az adóköteles jövedelemre vonatkozó általános szabályok:
● a bevétel teljes összege maga a jövedelem, nem merülhet fel semmilyen kiadás és/vagy
költség pl.: munkabér
○ Jövedelem = Jövedelem
● az adótörvény megadja az elszámolható költség nagyságát, hányadát
pl.: megbízási díj
○ Jövedelem = Bevétel - Költséghányad
● előírás a költségek igazolása a számviteli és pénzügyi szabályok betartásával
○ Jövedelem = Bevétel - Tételes költség
A személyi jövedelemadózásban kétféle jövedelmet különböztetünk meg:
- összevonás alá eső jövedelem
- külön adózó jövedelem

Összevonás alá eső jövedelmek:

1. Nem önálló tevékenységek jövedelme
2. Önálló tevékenység jövedelme
3. Egyéb jövedelmek

Nem önálló tevékenységek jövedelme:

A nem önálló tevékenységek közé tartozik:
- munkaviszonyban folytatott tevékenység
- közfoglalkoztatási jogviszonyban folytatott tevékenység
- társas vállalkozás magánszemély tagjának személyes közreműködése

8
 - gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenysége
- jogszabály alapján választott vagy kijelölt tisztségviselő
- segítő családtag tevékenysége
- nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység
- országgyűlési képviselői tevékenység
A tevékenységet a magánszemély nem saját szabályai szerint végzi, hanem egy rendszer részeként.Ezek a
tevékenységek feltételezik a rendszeres, folyamatos munkát. A nem önálló tevékenységből származó bevétel
teljes összege jövedelem. A bevétellel szemben költség elszámolására nincs lehetőség, kivéve a költségtérítés
címén kapott bevételt.
Jellemző bevételek:
- munkabér
- közfoglalkoztatási bér
- személyes közreműködői díj
- táppénz
- gyed (gyermekgondozási díj)
- külszolgálatért kapott jövedelem
- álláskeresési járadék
- álláskeresési segély

Önálló tevékenység jövedelme:

Az önálló tevékenységek:
- egyéni vállalkozó személyes közreműködése
- mezőgazdasági őstermelő tevékenysége
- bérbeadás
- európai parlamenti képviselő tevékenysége
- helyi önkormányzati képviselő tevékenysége
- egyéb önálló tevékenység
Az önálló tevékenység feltételezi, hogy a magánszemély saját döntése van a tevékenység mögött. Eldönti,
hogy akar-e vállalkozó, őstermelő vagy akár bérbeadó, képviselő lenni. Nem egy rendszer - munkahely –
részeként tevékenykedik, hanem önállóan. Igaz, hogy ez is lehet folyamatos tevékenység, de itt már
megjelenik az alkalmi munkavégzés is, amikor egy-egy munkára szerződik a magánszemély – megbízási
jogviszonyban.
A sajátos bevételek:
- egyéni vállalkozói kivét
- mezőgazdasági őstermelői bevétel
- bérleti díj
- megbízási díj
- képviselői illetmény
- átalányadózás szerinti jövedelem
Az önálló tevékenység kapcsán találkozunk két fontos vállalkozási tevékenységgel:
- egyéni vállalkozó
● Magyarország területén vállalkozási tevékenységet végző
● cselekvőképes (jellemzően 18 év feletti)
● természetes személy
● egyéni vállalkozóként nyilvántartásba vettek
● adószámmal rendelkezik
- mezőgazdasági őstermelő
● 16. életévét betöltött (nem egyéni vállalkozó)

9
 ● magánszemély
● őstermelői igazolvány birtokában végzi

Egyéb jövedelmek:
Ezek a jövedelmek leginkább irányukat illetően sorolhatók fel. Így azok a bevételek, amelyeket a
magánnyugdíjpénztárak, önkéntes kölcsönös pénztárak kifizetéséből ilyen jogcímen jelöltek meg. De itt kell
elszámolni bizonyos külföldön szerzett jövedelmeket, értékpapír- és vagyoni értékű jog átruházásából
származó jövedelmeket is.

Külön adózó jövedelem:

A külön adózó jövedelmek adóját az összevont jövedelmektől függetlenül kell kiszámolni.
- egyéni vállalkozó vállalkozói jövedelme
- vagyonátruházás jövedelme
- tőkejövedelmek
- egyéb juttatások
- vegyes jövedelmek

Adó megállapítása és bevallása:

- kifizető (munkáltató. foglalkoztató) útján
- adóhatósággal közreműködésével - adóbevallási tervezet elkészítésével
- önadózással - maga az adóalany készíti el

Munkatábla szja-bevallás készítéséhez:

I. Nem önálló tevékenység jövedelme

1. Munkaviszonyból származó bérjövedelem

2. Más bérjövedelem

3. Más nem önálló tevékenység jövedelem

II. Önálló tevékenység jövedelem

1. Önálló tevékenységből származó jövedelem

2. Egyéni vállalkozói kivét

3. Mezőgazdasági őstermelői jövedelem

4. Átalányjövedelem

5. Bérbeadás jövedelem

III. Egyéb jövedelem

Összevonás alá eső jövedelem

- Családi kedvezmény

10
 - Első házasok kedvezménye

Összevont adóalap

Számított adó 15%

- Személyi kedvezmény

- Tevékenységi kedvezmény

Összevont adóalap adója

Családi kedvezmény:
A családi kedvezmény függ attól, hogy hány eltartott van a családban. A családi kedvezmény számításánál
csak a kedvezményezett eltartottakat lehet figyelembe venni. A családi kedvezmény elsőbbséget élvez az első
házasok kedvezményével szemben, így a magzat fogantatásának 91. napjától már a családi kedvezményt
igénybe lehet venni.

A kedvezményezett eltartottak után havonta igénybe vehető kedvezmény mértékét - a családi kedvezmény
igényelhető keretösszegét - az Szja törvény határozza meg, így az:
- egy eltartott esetén 66 670 forint
- két eltartott esetén 133 330 forint (fejenként)
- három (és minden további) eltartott esetén 220 000 forint (fejenként)

Első házasok kedvezménye:

Az első házasok kedvezményét azok a magánszemélyek érvényesíthetik legfeljebb 24 hónapra, akik közül
legalább az egyik fél első házasságot köt. A kedvezmény mértéke havonta 33 335 Ft. Amennyiben ez idő
alatt gyermekük születik, akkortól kezdve már a családi kedvezményre jogosultak, ami 66 670 Ft
kedvezményezett eltartottanként egy eltartott esetén. A jogosultság a házasságkötést követő nyezett hónaptól
(azt első jogosultsági hónapnak tekintve) érvényesíthető.

Személyi kedvezmény:
A személyi kedvezmény azoknak jár, akik igazolás vagy határozat alapján súlyosan fogyatékos személynek
tekinthetők. Jellemzően rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesülnek. A
kedvezmény mértéke a mindenkori minimálbér 5%-a, 2017-ben a minimálbér 127 500 Ft (5%-a: 6 375
Ft/fő/hó).

Összevont adóalap adóköteles jövedelmei:

Összevont adóalap adója:

11
 Általános forgalmi adó (ÁFA):

Célja:
Az államháztartásnak szüksége van olyan bevételre, amely folyamatosan és állandóan biztosít forrást az állami
feladatok finanszírozásához. Tervezhető és kiszámítható bevételhez jut az állam az áfa révén, mivel ez az adó
a fogyasztóhoz van kötve.

Jellemzői:
Általános adó: Bármit értékesítünk, terméket vagy szolgáltatást – élelmiszert, gépkocsit, telefonszolgáltatást
stb. –, az értékesítés ellenértéke után általános forgalmi adót kell fizetni.
Forgalmi adó: Megvalósul az eladás, az áru forgalmazása, létrejön az értékesítés.
Fogyasztói adó: Akkor érvényesül, ha vizsgáljuk a fogyasztás változását. Minél többet fogyasztunk, annál
több adót fizetünk.
Közvetett adó: Adófizetési kötelezettsége annak van, aki értékesít, az adó terhe a végső fogyasztóra hárul.
Hozzáadottérték-adó: Az eladó minden esetben csak annyi érték után fizet az államnak adót, amennyi értéket ő
maga a termékhez, illetve szolgáltatáshoz hozzátesz.
Nettó típusú adó: Az adófizetőnek egy adóbevétele, amelyet a vevőtől kap, de csökkentheti az adóval, amelyet
a beszerzése során már előzetesen ő maga a szállítónak odaadott.
Versenysemleges adó: Az adó alapja nincs közvetlen kapcsolatban a nyereséggel (profittal).
Szektorsemleges adó: Áfát mindenkinek kell fizetnie, függetlenül attól, hogy egyéni vállalkozó, betéti
társaság, kft. vagy akár részvénytársaság.
Számlázásra kényszerítő adó: Az eladót, mivel a vevője, ha továbbértékesítési céllal szerezte be a terméket
vagy szolgáltatást, csak a számla alapján érvényesítheti a levonási jogát.

Adóalany:
Az a jogképes személy vagy szervezet, aki saját nevében gazdasági tevékenységet folytat.

12
Adó tárgya:
Termékértékesítés: A birtokba vehető dolog átengedését ellenérték fejében (Nem tekinthető birtokba vehető
dolognak: pénz, pénzhelyettesítő eszközök, készpénz-helyettesítő eszközök, bizonyos értékpapírok, bérbeadás,
bizományosi értékesítés, lízing, saját kivitelezésű beruházás, térítésmentes átadás)
Szolgáltatásnyújtás: Minden olyan ügylet, amely nem termékértékesítés
Az Európai Unióból történő termék beszerzése: Közös szabályozott gazdaság
Termékimport: Egy 3. országból történik a behozatal

Számításának alapja:
Az adó alapja a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának pénzben kifejezett ellenértéke.
Térítés nélküli átadásnál a beszerzési árat, illetve az előállított értéket vesszük figyelembe. (ekkor az adóalap
része: beszerzés értéke, előállítási értéke, adók, vám, illeték, hozzájárulások (kivéve maga az áfa), felmerült
járulékos költségek)
Termékimport esetében az adóalap meghatározása a Vámhatóság feladata. (ekkor az adóalap része: adók,
vám, illeték, hozzájárulások (kivéve maga az áfa), felmerült járulékos költségek)

Adó mértéke:
Az adó mértékét lineáris adókulcsokkal határozza meg a törvény. A különböző termékek és szolgáltatások
esetében előírhat a törvény más és más adómértéket.
Adómérték változata Egyenes “Fordított”
kulcs kulcs

Általános adókulcs 27 21,26

Kedvezményezett adókulcs 18 15,25

Kiemelten kedvezményezett adókulcs 5 4,76

0%-os adókulcs van -

Adómentesség:
- Alanyi mentesség
● maga az adóalany mentesül minden adókötelezettség alól
● az állami adóhatóságtól kérvényezni kell
● az a vállalkozás választhatja, akinek éves bevétele nem haladja meg a 8 millió Ft-ot
- Tárgyi mentesség
● maga az adó tárgya kap mentességet az áfa felszámítása alól
● a mentességet nem kell kérvényezni

Adólevonási jog:
Adólevonási jog akkor keletkezik, amikor az előzetesen felszámított adónak megfelelő fizetendő adót meg kell
állapítani.
- Feltételei:
- Számla: csak a szabályszerűen, a gazdasági ügyletet hitelesen tartalmazó, a gazdálkodó nevére
kiállított számla alapján
- Áfa levonásra jogosító tevékenység: olyan mértékben vonható csak le, amilyen mértékben az
adóalany adóköteles, adólevonásra jogosító tevékenységét szolgálja.

13
 - Nem vonható le:
- motorbenzin
- személygépkocsihoz használt üzem- és fenntartási anyag
- személygépkocsi
- lakóingatlan és annak építéséhez, felújításához szükséges termék, szolgáltatás
- élelmiszer, ital, vendéglátó-ipari szolgáltatások
- parkolás, úthasználat
- taxi szolgáltatás
- szórakoztatási célú szolgáltatás beszerzéséhez kapcsolódó adó

Az áfa működési mechanizmusa:

- Fizetendő áfa: az értékesítés áfája, amely a kimenő számlában (vevői számlában) felszámított áfa.
- Előzetesen felszámított áfa: a beszerzés áfája, amely a beérkező számlában (szállítói számlában) kerül
felszámolásra.
- Adóelszámolás:
Fizetendő áfa – Előzetesen felszámított levonható áfa = Elszámolandó áfa
(befizetendő áfa vagy visszaigényelhető áfa)
- Fordított áfa: nem az eladó, hanem a vevő fizeti

Adófizetési kötelezettség:
- az adóztatandó ügylet megvalósulásakor, a teljesítéskor keletkezik
- a fizetendő adót teljesítéskor kell megállapítani

Számlázás:
- az általános forgalmi adó alapbizonylata
- számviteli bizonylat
- szigorú számadású bizonylat
- kötelező megadni a vevő adószámát
- az adóalany köteles a termékértékesítésről és szolgáltatásnyújtásról a termék beszerzője, a szolgáltatás
igénybe vevője részére számla kibocsátásról gondoskodni
- a 900 ezer forintot meghaladó pénzösszeg esetén kell a számlát kiállítani, illetve ha a vevő kéri
- a számla kibocsátásának legkésőbbi határideje a teljesítés időpontja
- az időszak végéig biztosítani kell a számla eredetének hitelességét, adattartalmának sérthetetlenségét
és olvashatóságát; a hibás bizonylat megőrzése is kötelező
Számla adattartalma:
- kibocsátásának kelte
- az ügylet teljesítésének kelte
- a számla sorszáma
- a számlakibocsátó neve, címe, adószáma
- a vevő neve, címe, adószáma
- az értékesített termék vagy szolgáltatás neve vagy jelölése
- értékesített mennyiség, egységár
- az adó alapja, az adó mértéke, az áthárított adó

14
Kötelező jelezni a mentességet (“Alanyi adómentesség”, “Adómentes a tevékenység közérdekű jellegére
tekintettel”); jelezni kell, ha “fordított adózás”, “pénzforgalmi elszámolás”, “különös adózás”, “önszámlázás”
tényét; javítás esetén a hivatkozási szám, ami alapján kiderül a módosítás ténye
Megjelenhetnek még a számlán:
- fizetési határidő
- hivatkozás a megrendelésre
- hivatkozás a szállításra
- fizetési mód kijelölése
- bankszámla száma átutaláshoz
- az értékesítéshez tartozó részletes információk
- kibocsátó logója
- reklámcélú információk

A számla kiállításának formai követelményei:

- csak akkor igazolható, ha sértetlen és nincs rajta javítás
A számlák fajtái:
a) számlák megjelenési formájuk szerint:
- papíralapú számlák: papíron valamilyen nyomtatási technikával rögzített adatokról van szó;
tárolásuk: irattartók, időrendbe és sorrendbe szedve
- elektronikus számlák: elektronikus jelek formájában létrehozott, elektronikus
adatcsererendszeren továbbított elektronikus adatról van szó
b) a papíralapú számlák kibocsátásuk szerint:
- kézírással vagy írógéppel kitöltött, nyomdai úton készült számla
- számítógéppel kitöltött, ügyviteli program segítségével megjelenített számla
- Az e-mailben küldött számla nem elektronikus számla, és a kinyomtatott elektronikus számla
sem tekinthető papíralapú számlának.
c) a számla tartalma szerint:
- egyszerűsített számla: az egyszerűsítés az adóalapot, az adót és az adómértéket érinti; az adó
mértékét a bruttó értékre vetítve kell megadni
- készpénzfizetési számla: ha a teljesítéskor azonnal megtörténik a pénzügyi rendezés
- teljes adattartalmú számla: a teljesítés, a számlakibocsátás és a fizetési határidő egy
időpontra esik

Fizetendő adó megállapítása:

A fizetendő adót a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás teljesítéséről kiállított számla, egyszerű számla
alapján kell megállapítani. E tekintetben termékértékesítésnek vagy szolgáltatásnyújtásnak tekintendő a
szerződés szerint, vagy egyéb módon pénzben megfizetett előleg is. Az előlegek felhasználása során a
fizetendő adót csökkenti a felhasznált előlegre jutó fizetendő adó összege.

15
 Helyi adók:

Feladatuk:
- gyakorolják a közhatalmat a helyi közügyekben
- biztosítják a helyi közszolgáltatásokat

Célja:
Megteremtse az önkormányzatok önálló gazdálkodásának feltételeit. Lehetőséget ad a helyi kezdeményezések
megvalósítására, a saját helyi adópolitika kialakítására.
A helyi adókat csak saját illetékességi területén vezetheti be.
A bevételekről köteles a település lakosságát évente egyszer tájékoztatni.

A helyi adókról szóló törvény:

Az 1990. évi C. törvény a helyi adókról a rendszerváltást követően jelent meg, amikor a demokratikus
választások eredményeként megalakultak a települési önkormányzatok.
A helyi adókról szóló törvény egy keretjogszabály, amely pontosítja a települési önkormányzatok adózással
kapcsolatos rendeleteinek határait. Maga a törvény csak lehetőséget ad, hogy milyen helyi adókat, milyen
szabályozás mellett lehet Magyarországon bevezetni. A tényleges joggyakorlás feltétele, hogy az
önkormányzatok helyben rendelettel vezessék be a számukra legmegfelelőbb helyi adókat.

Típusai:
- Vagyoni típusú adók
- építményadó
- telekadó
- települési adó
- Kommunális adók
- magánszemélyek kommunális adója
- idegenforgalmi adó
- Iparűzési adók

Vagyoni típusú adó:

ÉPÍTMÉNYADÓ:
a) Az adó alanya
Az a személy, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa.
b) Az adó tárgya
A lakás és nem lakás céljára szolgáló épület és épületrész (építmény). Az adókötelezettség az
építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.

16
 c) Az adó alapja és mértéke
Az adó alapja lehet az építmény m²-ben számított hasznos alapterülete. Ebben az esetben a tételes
adómérték felső határa 1100 Ft/m². Dönthet úgy az önkormányzat, hogy az építmény korrigált
forgalmi értékét veszi alapul, és maximálisan 3,6% adómértéket alkalmazhat.
d) Adómentességek, kedvezmények
Adómentes a szükséglakás és a háziorvosi tevékenységhez szükséges épület. Továbbá az állattartásra
és növénytermesztéshez használt épület, építmény és műemlék épület.

e) Az adókötelezettségek
Az adókötelezettségek keletkezése a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését követő év 1.
napjától érvényes. Minden változást, módosítást ugyancsak a következő év 1. napjától kell
érvényesíteni. Az adót az adóalanyok által benyújtott adatszolgáltatás alapján az önkormányzatok
kivetéssel határozzák meg.

TELEKADÓ:
a) Az adó alanya
Az a személy, aki a telek tulajdonjogával rendelkezik az év 1. napján.
b) Az adó tárgya
Az önkormányzat illetékességi területén található telek.
c) Az adó alapja és mértéke
A telek m²-ben számított területe esetén maximum 200 Ft/m². A telek korrigált forgalmi értéke esetén
maximum 3%.
d) Adómentességek, kedvezmények
Az épület, épületrész hasznos alapterületével egyező nagyságú telekrész mentes a telekadó alól. Az
építési tilalom alatt álló telek 50%-a után nem kell telekadót fizetni. Adókötelezettség keletkezése és
megszűnése akkor merülhet fel, ha a telket átminősítik, illetve beépítik.
e) Az adókötelezettségek
Az adókötelezettség a következő év 1. napján keletkezik, illetve megszűnés esetén a változás évének
utolsó napját kell figyelembe venni. Az építményadóhoz hasonlóan az adót kivetéssel határozzák meg.

TELEPÜLÉSI ADÓ:
A települési adót mint a helyi adók egyik változatát az Országgyűlés 2015. január 1-jétől léptette hatályba.
Bevezetése még nagyon szűk körű, csupán néhány település próbálkozott vele. A települési adó bevezetésének
feltételei:
- az adó bevezetését más törvény ne tiltsa
- az adó tárgya ne legyen közteherrel érintve
- adóalany csak magánszemély lehet
2015-ben egyelőre nyolc településen vezettek be ilyen adót. Az adó tárgya igen változatos: mezőgazdasági
föld után földadót vezettek be több helyen. Elfogadott azonban a magas épületekre kivetett adó, a bérbe adott
lakások után fizetett adó, de van a kutyatartás szabályozására is kivetett települési adó. Jelezve, hogy a törvény
mennyire szabad kezet adott az önkormányzatoknak, ennek az adónak a tekintetében szóba került az egyik
településen a nőtlenségi adó is.

Kommunális adó:
MAGÁNSZEMÉLYEK KOMMUNÁLIS ADÓJA:
a) Az adó alanya
Az önkormányzat illetékességi területén található: építmény, telek, lakásbérleti jog.

17
 b) Az adó tárgya
Az a magánszemély, aki az év 1. napján az adótárgy tulajdonosa.
c) Az adó alapja és mértéke
Az adó alapja – kicsit rendhagyó módon – az adótárgyak száma. Az adó mértéke tételes, felső határa
17 000 Ft/adótárgy.
d) Adómentességek, kedvezmények
Adómentesség és kedvezmény ehhez az adónemhez jelentős mértékben nem tartozik.
e) Az adókötelezettségek
Az adókötelezettségek kapcsán meg kell jegyezni, hogy az adó megállapítása kiszabással történik. Az
önkormányzat az adótárgyak számának ismeretében, az önkormányzati rendelet alapján veti ki az éves
adót.
Ne hagyjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy egy adótárgyat csak egyszer lehet megadóztatni. Ezt nevezzük
az adótöbbszörözés tilalmának. Ez annyit jelent jelen esetben, hogy az önkormányzat vagy vagyoni típusú
adót vezet be, vagy kommunális adót. Egyszerre mindkét adót nem alkalmazhatja. Döntése- kor mérlegelnie
kell, hogy melyik adónem leghatékonyabb.

IDEGENFORGALMI ADÓ:
a) Az adó alanya
Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként az önkormányzat
illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt.
b) Az adó tárgya
Maga a nem állandó lakosként tartózkodás ténye.
c) Az adó alapja és mértéke
Megkezdett vendégéjszakák száma esetén az adó mértékének felső határa 300 Ft/éjszaka/fő.
Szállásdíj, illetve fizetett ellenérték esetén a mérték felső határa 4%.
d) Adómentességek, kedvezmények
Az adónem tekintetében több mentességet nevesít a törvény. Csak néhá- nyat említünk, mint például a
18 év alatti magánszemélyek, a gyógyászati, szociális intézményben kezeltek vagy az
üdülőtulajdonosok, bérlők.
e) Az adókötelezettségek
Az idegenforgalmi adó esetében ki kell emelni az adókötelezettségek sorában az adó elszámolásának
sajátos esetét. Az adót a szállásadó mint harmadik fél szedi be az adóalanytól mint vendégtől. A
szállásadó kötelezett az adó nyilvántartására, bevallására és befizetésére is. Az adóalanyt csak az adó
megfizetésének kötelezettsége illeti meg. Az adó szerepelhet a szállásdíjról készült számlán mint
áfaadókörön kívüli tétel. Lehet azonban egyszerű pénzmozgásként is elszámolni pénztárbizonylattal a
vendég felé.

Iparűzési adó:
a) Az adó alanya
Az a személy, aki az önkormányzat illetékességi területén iparűzési területén iparűzési tevékenységet
folytat. A helyi adó alanya törvény szerint a vállalkozó.
b) Az adó tárgya
Maga az iparűzési tevékenység, amelyet a helyi adóról szóló törvény vállalkozási tevékenységként
nevesíti. Ezt a tevékenységet az adóalany végezheti: állandó jelleggel vagy ideiglenesen.
Állandó jellegűnek tekintjük a tevékenységet, ha a vállalkozónak az adott önkormányzati területen székhelye
vagy telephelye van. Ha sem itt, sem másutt nincs telephelye, illetve székhelye, és ennek ellenére bevételt
szerez, akkor ideiglenes tevékenységről van szó. Ideiglenesnek tekinti a törvény az építőipari munkát,
valamint az erőforrások feltárását, ha az 30 és 181 nap között van.

18
 c) Az adó alapja és mértéke
Az adó alapja állandó iparűzési tevékenység esetén egy korrigált nettó árbevétel. Az adó alapja
ideiglenes jellegű tevékenység esetén a megkezdett napok száma. A törvény lehetőséget biztosít az
adóalap egyszerűsített megállapítására is. Ilyen az átalányadózás esetén alkalmazható átalány
jövedelem 20%- kal növelt értéke (maximum a bevétel 80%-a), illetve a 8 millió forint árbevétel alatti
vállalkozók esetében az árbevétel 80%-a. Vannak még az egyes adónemekhez (eva, kata, kiva)
kapcsolt egyszerűsítések is. Az adómértékek felső határa: állandó jelleg esetén az adóalap 2%-a vagy
ideiglenes jelleg esetén 5000 Ft/nap.
A vállalkozások tevékenységüket egyszerre több települést érintve is végezhetik. Több telephellyel is
rendelkezhetnek, ahol folyamatosan, állandó jellegű iparűzési tevékenységet végeznek. Ilyen esetekben az
iparűzési adó alapját és a hozzá tartozó adót meg kell osztani a települések önkormányzatai között. A
megosztás történhet a személyi jellegű ráfordítással arányosan, eszközérték-arányosan, a személyi jellegű
ráfordítás és eszközérték arányában együttesen.
d) Adómentességek, kedvezmények
A gazdaságpolitika célja a helyben történő foglalkoztatás növelése. Ennek érdekében a vállalkozók az
általános statisztikai létszámuk emelkedésének arányában az adóalapot csökkenthetik. 2015-ben 1
millió Ft/fő/év. Természetesen ha a következő évben a létszám újra csökken, akkor ezt a kedvezményt
vissza kell számítani. Az önkormányzatok rendeletben szabályozhatják az adóalap-kedvez- mény
mértékét azon vállalkozások esetében, amelyek adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió forintot.
Iparűzési adó esetében ismert az adókedvezmény is. Az adóból levonható az adóévben megfizetett és
ráfordításként elszámolt útdíj 7,5%-a.
e) Az adókötelezettségek
A helyi adók közül az iparűzési adóval kapcsolatos adókötelezettségek mutatják a legteljesebb körű
kötelezettségeket. A tevékenység megkezdését be kell jelenteni az illetékes önkormányzati
adóhatósághoz. Az adóval kapcsolatos mindennemű bejelentést és bevallást helyben kell intézni, a
település által rendszeresített nyomtatványokon. Amennyiben az önkormányzat biztosítja az
elektronikus adatszolgáltatás feltételeit, akkor annak használata kötelező. Egyéb esetekben a postai
úton történő beküldést alkalmazzák.
Az adót önadózással kell megállapítani éves szinten a tárgyévet követő év május 31-éig. Az
adóelőleget is be kell vallani az éves bevallásban. A helyi adókra általánosan jellemző előlegfizetési
határidőkön túl december 20-i határidővel a befizetett adót fel kell tölteni a várható adó összegére.
Ennek elmulasztása bírságolható. 2017. január 1-jétől az iparűzési adó bevallását egységesen
szabályozzák. Az új, általános formátumú elektronikus űrlap kitöltésével és benyújtásával lehetőség
nyílik arra, hogy az adóalany – a már megszokott - ÁNYK program segítségével adja be a helyi adó
bevallását saját településére. Egyelőre azonban megmaradtak a korábbi megoldások is: postai úton
történő beküldés, illetve a települések saját elektronikus adatszolgáltatása.

19