You are on page 1of 15

1.

A PÉNZ IDÕÉRTÉKE

1.1. Kamatszámítás

1.1.1. Egyszerû kamatszámítás

FV = PV + kamat

FV= jövõérték, zárótõke


PV= kezdõtõke, jelenérték

Kamat:

éves kamatozás esetén: FV = PV · r


futamidõ × kamatláb / 100
napokra számított kamat esetén: FV = PV ×
360 vagy 365
r = kamatláb

A jövõérték egyszerû kamatozással:

FV = PV · (1 + r · n)

FV= jövõérték (zárótõke)


PV= kezdõtõke
r = egy periódusra érvényes piaci kamatláb
n = periódusok száma

1.1.2. Kamatoskamat-számítás

A tõkésítés évente van:


FV = C0 · (1+ r)n

C0 = kezdõtõke
r = éves kamatláb
n = évek száma
(1+ r)n = kamattényezõ

6
Éven belüli többszöri tõkésítés:

n ×m
æ r ö
FV = C 0 × ç 1 + ÷
è mø

C0 = kezdõtõke
r = az éves kamatláb
n = az évek száma
m = éven belüli tõkésítések száma

1.1.3. Effektív kamatláb

m
æ r ö
reff = ç1 + ÷ -1
è mø

1.1.4. Reálkamatláb (fix kamatláb esetén)

æ 1+ i ö
r = çç ÷÷ -1
è 1 + p ø

i = nominális kamatláb
p = inflációs ráta
(mindkettõ együtthatós formában)

1.1.5. Egyenlõ értékû kamatlábak (konform kamatlábak)

Az elõleges kamatláb meghatározása az utólagos kamatlábból:

ru
re =
(1+ r u )

Az utólagos kamatláb kiszámítása az elõleges kamatláb ismeretében:

re
ru =
(1 - re )

re = elõleges kamatláb
ru = utólagos kamatláb

7
1.2. Jelenérték-számítás, diszkontálás

1.2.1. Jelenérték

1
PV = C n ×
(1 + r) n

PV= jelenérték
Cn = n-edik évben esedékes pénzösszeg
r = diszkontráta
n = év
1
Diszkonttényezõ, diszkontfaktor:
(1 + r) n

1.2.2. Pénzáramlás összesített jelenértéke

n
Ct
PV = å (1 + r)
t =1
n

PV= jelenérték
t = t-edik periódus
n = a periódusok száma
Ct = t-edik periódus pénzáramlása
r = elvárt hozam

1.2.3. Örökjáradék jelenértéke

C
PV =
r

PV= az örökjáradék jelenértéke


C = a fix összegû járadék, pénzáramlás
r = elvárt hozam

8
1.2.4. Növekvõ örökjáradék

C1
PV =
r–g

PV= az örökjáradék jelenértéke


C1 = az 1. évi járadék
r = elvárt hozam
g = a járadék évi növekedési üteme

1.2.5. Az annuitás jelenértéke

PV = C · annuitási tényezõ

é1 1 ù
Annuitási tényezõ = ê – n ú
ë r r × (1+ r) û

9
2. ÉRTÉKPAPÍROK

2.1. Kötvények

2.1.1. Hozam

Névleges hozam:
kamat
rn = ×100
névérték
Egyszerû hozam:
kamat
re = ×100
árfolyamérték
Tényleges hozam:
n
It Pn
P0 = å t
+
t =1 (I + IRR) (I + IRR) n

P0 = a kötvény jelenbeni árfolyama


It = a periódusonkénti kamat
Pn = a kötvény névértéke
IRR = a kötvény tényleges hozama, belsõ megtérülési rátája

2.1.2. Árfolyam
n
I t + Tt
P0 = å t
t =1 (1 + r)

It = kamatfizetés a t-edik idõpontban


Tt = tõketörlesztés a t-edik idõpontban
n = az utolsó kamat- és törlesztõszelvény beváltásáig hátralévõ idõszakok száma
r = a diszkontáláshoz használt kamatláb
Ha a névérték törlesztése a futamidõ végén van:
n
It Pn
P0 = å t
+
t =1 (1+ r) (1+ r) n

It = kamatfizetés a t-edik idõpontban


Pn = névérték
n = az utolsó kamat- és törlesztõszelvény beváltásáig hátralévõ idõszakok száma
r = a diszkontáláshoz használt kamatláb
Nettó árfolyam = bruttó árfolyam – az utolsó kamatfizetés óta felhalmozódott kamat

10
2.2. Részvény

2.2.1. Egyenletes osztalékfizetésû elsõbbségi részvény árfolyama

DIV
P0 =
r

DIV = az elsõbbségi részvény fix osztaléka


r = a befektetõ által elvárt hozam

2.2.2. Állandó ütemû növekedést ígér az osztalékban

DIV1
P0 =
r–g

DIV1 = várható osztalék


r = a befektetõ által elvárt hozam
g = az osztalék évi növekedési üteme

2.2.3. A részvény várható hozamának számítása egy periódusra

DIV1 + (P1 - P0 )
r=
P0

r = a részvény várható hozama


DIV1 = várható osztalék
P1 = a részvény eladáskori (idõszak végi) ára
P0 = a részvény vételi (idõszak eleji) ára

2.2.4. Egyéb mutatók

Egy részvényre jutó adózott eredmény, EPS:

Adózótt eredmény
EPS =
Részvények száma

11
Sajáttõke-arányos nyereség, ROE:

1 részvényre jutó adózótt eredmény


ROE =
1 részvényre jutó saját tõke

másképpen:

Adózótt eredmény
ROE =
Saját tõke

Eszközarányos eredmény, ROA:

Adózótt eredmény
ROA =
Összes eszköz

Osztalékfizetési ráta, b:

DIV1
b=
EPS

DIV1 = egy részvényre jutó várható osztalék


EPS = egy részvényre jutó adózott eredmény

Újrabefektetési ráta = 1 – b, másképpen: 1 – osztalékfizetési ráta

Növekedési ráta, g:
g = (1 – b) · ROE

b = osztalékfizetési ráta
ROE = sajáttõke-arányos eredmény

12
3. BERUHÁZÁSI DÖNTÉSEK,
BERUHÁZÁSOK FINANSZÍROZÁSA

3.1. Statikus mutatók

3.1.1. A beruházás jövedelmezõsége (rentabilitása), Br

E E
Br = , százalékosan: B r = ×100
B B

E = a beruházás évi átlagos hozama


B = a beruházás egyszeri ráfordítása

3.1.2. A beruházás megtérülési ideje, Bm

B 1
Bm = , másképpen: B m =
E Br

E = a beruházás évi átlagos hozama


B = a beruházás egyszeri ráfordítása

3.1.3. Beruházási pénzeszközök forgási sebessége, Fs

Üzemeltetési idõ
Fs =
Bm

Bm = megtérülési idõ

3.2. Dinamikus mutatók

3.2.1. Nettó jelenérték, NPV

n
Ct
NPV = -C 0 + å t
t = 1 (1 + r)

C0 = a befektetés egyszeri ráfordítása jelenértéken


Ct = az üzemeltetés t-edik idõszakában jelentkezõ nettó hozam
n = a beruházás idõtartama

13
3.2.2. Jövedelmezõségi index, PI

n
Ct
å (1 + r) t
PI = t=1

C0

C0 = a befektetés egyszeri ráfordítása jelenértéken


Ct = az üzemeltetés t-edik idõszakában jelentkezõ nettó hozam
n = a beruházás idõtartama

3.2.3. Belsõ megtérülési ráta, IRR

n
Ct
C0 = å t
t = 1 (1 + IRR)

3.2.4. Fedezeti pont

Tc + EAC + Társasági adó


Q=
p-v

Q = értékesítési mennyiség (db)


Tc = fix költség (Ft)
EAC = az egyszeri ráfordítás 1 évre jutó összege
p = egységár (Ft/db)
v = változó költség (Ft/db)

14
4. A FORGÓESZKÖZ-ELLÁTÁS TERVEZÉSE,
FINANSZÍROZÁSA

4.1. Forgóeszközök szintje

Forgóeszközök értéke
Forgóeszközök szintje = ×100
Összes eszköz

4.2. Forgóeszköz-igényesség, m

K
m=
É

K = átlagos forgóeszköz-állomány
É = értékesítés nettó árbevétele vagy termelési érték, összes anyagfelhasználás

4.3. Forgási mutatók

4.3.1. Forgási sebesség fordulatainak száma, f

É n
f= vagy f =
K i

É = értékesítés nettó árbevétele (vagy termelési érték, összes anyagfelhasználás)


K = átlagos forgóeszköz-állomány
n = az idõszak napjainak száma
i = forgási idõ

4.3.2. Forgási sebesség napokban, forgási idõ, i

K K ×n n
i= vagy i = vagy i =
É É f
n

n = az idõszak napjai
K = átlagos forgóeszköz-állomány
É = értékesítés nettó árbevétele (vagy termelési érték vagy összes anyagfelhasználás)
f = fordulatok száma

15
4.4. Relatív forgóeszköz-csökkenés

Ét
Relatív forgóeszköz-csökkenés forintban = × (i t - i b )
n

Ét = terv- (tárgy-) évi értékesítési forgalom


n = idõszak napjainak száma
it = terv- (tárgy-) évi forgási idõ
ib = bázisidõszak forgási ideje

4.5. Tervévi eszközszükséglet, Kt

it ×É t
Kt =
n

it = tervévi forgási idõ


Ét = tervévi értékesítési forgalom
n = idõszak napjainak száma

4.6. A forgóeszköz-állomány meghatározása mérlegmódszer segítségével

Idõszak végi eszközállomány meghatározása mérlegmódszerrel

Mérlegösszefüggés:

Ny + En = Ecs + Z

Ny = nyitó eszközállomány
En = az eszközállomány növekedése
Ecs = az eszközállomány csökkenése
Z = záróállomány

Záróállomány = Ny + En – Ecs

16
4.7. Átlagos eszközállomány meghatározása kronológikus átlaggal

x1 x
+ x 2 + K + x n -1 + n
Átlagos eszközállomány = 2 2
n -1

x1 = az idõszak eleji nyitó adat


x2 ... xn = az idõszaki záróállományok
n = az idõszaki adatok száma

4.8. Nettó forgótõke

Nettó forgótõke = Forgóeszközök értéke – Rövid lejáratú források (folyó források)

másképpen:

Nettó forgótõke = Saját tõke + Hosszú lejáratú kötelezettség – Befektetett eszközök

4.9. Finanszírozási terv

4.9.1. Állományi szemléletû finanszírozási terv (státusz)

Összes eszköz
– Meglévõ forrás
= Forráshiány vagy forrásbõség

4.9.2. Pénzforgalmi szemléletû finanszírozási terv (likviditási terv)

Várható tényleges bevételek


– Várható tényleges kiadások
= Likviditáshiány vagy -bõség

17
4.9.3. Cash flow-kimutatás (a számviteli törvény elõírása szerint)

1. + Adózás elõtti eredmény


(+, ha nyereség; –, ha veszteség)
2. + Amortizáció
3. + Elszámolt értékvesztés és visszaírás
4. + Céltartalékképzés és -felhasználás különbözete
(+, ha eredményt csökkentõ különbözet; –, ha eredményt növelõ különbözet)
5. + Befektetett eszközök értékesítésének eredménye
(+, ha eredményt csökkentõ különbözet; –, ha eredményt növelõ különbözet)
6. + Szállítói kötelezettség változása
(+, ha az állomány nõ; –, ha az állomány csökken)
7. + Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása
(+, ha az állomány nõ; –, ha az állomány csökken)
8. + Passzív idõbeli elhatárolások változása
(+, ha az állomány nõ; –, ha az állomány csökken)
9. + Vevõkövetelés változása
(+, ha az állomány csökken; –, ha az állomány nõ)
10. + Forgóeszközök (vevõkövetelés és pénzeszköz nélkül) változása
(+, ha az állomány csökken; –, ha az állomány nõ)
11. + Aktív idõbeli elhatárolások változása
(+, ha az állomány csökken; –, ha az állomány nõ)
12. – Fizetett, fizetendõ adó (nyereség után)
13. – Fizetendõ osztalék, részesedés
I. Mûködési cash flow (1–13. sorok összege)
14. – Befektetett eszközök beszerzése
15. + Befektetett eszközök eladása
16. + Kapott osztalék, részesedés
II. Befektetési cash flow (14–16. sorok összege)
17. + Részvénykibocsátás, tõkebevonás bevétele
18. + Kötvény, hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír kibocsátásának bevétele
19. + Hitel és kölcsön felvétele
20. + Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek törlesztése, beváltása
21. + Véglegesen kapott pénzeszköz
22. – Részvénybevonás, tõkekivonás, -leszállítás
23. – Kötvény és hitelviszonyt megtestesítõ értékpapír visszafizetése
24. – Hitel és kölcsön törlesztése, visszafizetése
25. – Hosszú lejáratra nyújtott kölcsönök és elhelyezett bankbetétek
26. – Véglegesen átadott pénzeszköz
27. + Alapítókkal szembeni, illetve egyéb hosszú lejáratú kötelezettség változása
III. Finanszírozási cash flow (pénzügyi mûveletekbõl származó pénzeszköz változása)
(17–27. sorok összege)
IV. Pénzeszközök változása (egyenleg) (I + II + III. sorok összege)

18
5. A VÁLLALKOZÁS PÉNZÜGYI DÖNTÉSEI

5.1. Vagyon- és tõkestruktúra-mutatók

Befektetett eszközök aránya = Befektetett eszközök értéke : Összes eszköz értéke


Forgóeszközök aránya = Forgóeszközök értéke : Összes eszköz értéke
Nettó forgótõke-ellátottság = Nettó forgótõke : Forgóeszközök
Befektetett eszközök fedezettsége =
= (Saját tõke + Hosszú lejáratú kötelezettségek) : Befektetett eszközök

5.2. A pénzügyi szerkezet alapmutatói

Sajáttõke-ellátottság (Tõkeerõsség) = Saját tõke : Összes forrás


Külsõ forrás aránya (Eladósodottság foka) = Összes kötelezettség : Összes forrás

5.3. A tõkeszerkezet mutatói

Tõkeáttételi mutatók (eladósodást mérõ mutatók):

Hosszú lejáratú kötelezettség


Pénzügyi tõkeáttétel1 (Idegen tõke aránya) =
Hosszú lejáratú kötelezettség + Saját tõke

Hosszú lejáratú kötelezettség


Pénzügyi tõkeáttétel2 (Tõkefeszültség) =
Saját tõke

5.4. Átlagos tõkeköltség

Átlagos tõkeköltség = We · re + Wd · rd

We = saját tõke aránya a tõkeszerkezetben


re = saját tõke költsége
Wd = idegen tõke aránya a tõkeszerkezetben
rd = idegen tõke költsége

5.5. A finanszírozás fedezeti mutatói

Forgóeszköz-fedezeti mutató = Rövid lejáratú kötelezettség : Forgóeszközök


Saját tõke + Hosszú lejáratú tõke
Befektetetteszköz-fedezeti mutató (Fedezeti mutató2) =
Befektetett eszközök

19
5.6. Egyéb hatékonysági mutatók

Költséghatékonyság = Összes költség : Értékesítés nettó árbevétele


Eszközhatékonyság = Összes eszköz : Értékesítés nettó árbevétele
Eszközigényesség = Értékesítés nettó árbevétele : Összes eszköz

5.7. Jövedelmezõségi mutatók

Árbevétel-arányos eredmény = Adózott eredmény: Nettó árbevétel


Árbevétel-arányos cash flow = Bruttó cash flow : Nettó árbevétel
Sajáttõke-arányos jövedelem (ROE) = Adózott eredmény : Saját tõke
Eszközarányos eredmény = Adózott eredmény : Összes eszköz
Forgóeszköz-arányos eredmény = Adózott eredmény : Átlagos forgóeszköz
Befektetetteszköz-arányos eredmény = Adózott eredmény : Befektetett eszköz
Bérarányos jövedelmezõség = Adózott eredmény : Bérköltség

5.8. A pénzügyi egyensúly mutatói

Forgóeszközök
Likviditási mutató =
Rövid lejáratú kötelezettségek
Forgóeszközök - Készletek
Likviditási gyorsráta =
Rövid lejáratú kötelezettségek
Pénzeszközök (Készpénz + Bankbetét)
Készpénzlikviditás =
Esedékes rövid lejáratú kötelezettségek
Pénzeszközök + Piacképes értékpapír
Pénzhányad =
Rövid lejáratú kötelezettségek
Adózott + Amortizáció + Hosszú lejáratra adott
eredmény kölcsönök kamata
Adósságszolgálati mutató =
Hosszú lejáratra felvett kölcsönök
+ Esedékes kamatok
esedékes törlesztõrészlete
Piaci érték Árfolyam
Piaci érték mutatója = vagy
Könyv szerinti érték 1 részvény könyv szerinti értéke
A részvény piaci árfolyama
P/E =
1 részvényre jutó adózott eredmény (EPS)

20

You might also like