Pénzügytan példatár és

esettanulmány-gyűjtemény

Szerkesztette:
Dr. Darabos Éva

A tananyag elkészítését a „A Debreceni Egyetem fejlesztése a felsőfokú

oktatás minőségének és hozzáférhetőségének együttes javítása érdekében”
az EFOP-3.4.3-16-2016-00021 számú projekt támogatta. A projekt az
Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap
társfinanszírozásával valósul meg.
 ISBN: 978-963-490-429-8

Készítette:
Dr. Darabos Éva (2., 3., 4, 5.1.fejezet)
Béresné Dr. Mártha Bernadett (1. fejezet)
Nagy Tünde Orsolya (5.2., 5.3. fejezet)

Debrecen, 2022
Tartalom
BEVEZETŐ ................................................................................................ 4
1. JÖVŐÉRTÉK SZÁMÍTÁS ..................................................................... 5
1.1. Egyszerű kamatszámítás:.................................................................. 7
1.1.1. Feladatok ................................................................................... 9
1.1.2. Megoldások ............................................................................. 10
1.2.Kamatos kamatszámítás .................................................................. 11
1.2.1. Feladatok ................................................................................. 14
1.2.3. Megoldások ............................................................................. 20
2. JELENÉRTÉKSZÁMÍTÁS, DISZKONTÁLÁS .................................. 25
2.1. Feladatok ........................................................................................ 28
2.2. Megoldások .................................................................................... 33
3. Speciális pénzáramlás sorozatok − Örökjáradék .................................. 37
3.1. Feladatok ........................................................................................ 39
3.2. Megoldások .................................................................................... 43
4. Évjáradék − annuitás ............................................................................. 46
4.1. Annuitás jelenértéke ....................................................................... 46
4.1.1. Feladatok ................................................................................. 49
4.1.2. Megoldások ............................................................................. 56
4.2. Annuitás jövőértéke ........................................................................ 64
4.2.1. Feladatok ................................................................................. 66
4.2.2. Megoldások ............................................................................. 71
5. Értékpapírok .......................................................................................... 78
5.1. Váltó ............................................................................................... 79
5.1.1. Feladatok ................................................................................. 81
5.1.2. Megoldások ............................................................................. 83
5.2. Kötények ......................................................................................... 88
5.2.1. Feladatok ................................................................................. 91
5.2.2. Megoldások ......................................................................... 96
5.3. Részvények ................................................................................... 105
5.3.1. Feladatok ............................................................................... 109
 5.3.2. Megoldások ........................................................................... 112
Felhasznált szakirodalom ........................................................................ 118

BEVEZETŐ

Tisztelt Olvasó!

A könyv megírásának a célja, hogy gazdaságtudományi karon gazdálkodás és

menedzsement, vidékfejlesztési agrármérnök és turizmus-vendéglátás alapszakon
tanuló hallgatók számára a lakosság és a vállalkozások pénzgazdálkodásával
kapcsolatos alapvető pénzügyi ismeretek elsajátításához segítséget nyújtson.

A fejezetek elején minden témakör fontosabb fogalmát, a számítások képleteit,

azok értelmezését, főbb összefüggéseit foglaljuk össze, majd ezt követik a
feladatok. A feladatok összeállításánál az érthetőségre, a könnyebb elsajátítás
érdekében egyszerűségre törekedtünk. A piaci kamatok a mai világban naponta
változnak, nehéz követni a változásokat. A feladatokban gyakran használunk 10,
12%-os kamatlábat az egyszerűbb megoldás, az áttekinthetőség érdekében. A
feladatok megoldásánál eltekintünk az egyes gazdasági eseményhez pl.
értékesítéshez, beszerzéshez kapcsolódó általános forgalmi adó, valamint a betétek
és az értékpapírok után járó kamatokat terhelő adók elszámolásától. A kamatadót
a hitelintézet a jóváírandó kamat összegéből levonja (az állami költségvetésbe
bevétele lesz), a gyakorlatban csak az adózott (nettó) kamat kerül tőkésítésre. A
kamattényező, a diszkonttényező és az annuitási tényezők értékének kiszámítását
számológéppel, excel képletekbe való behelyettesítéssel is meg lehet határozni, de
a könyv végén található táblázatokat is lehet használni a feladatok megoldásánál.
A számítások során attól függően, hogy a képletbe való behelyettesítéssel vagy a
táblázatban szerepelő tényezőket használjuk, eltérő eredményt kapunk. Ez nem
számít hibának, csupán a kerekítésből származó számolástechnikai kérdés.

A fejezetek végén a témakört leginkább jellemző feladatok, esettanulmányok

megoldásának levezetése megtalálható.
1. JÖVŐÉRTÉK SZÁMÍTÁS

Pénzáramlás:
„Pénzáramlás alatt azt értjük, hogy egy adott időszak során az egyes szereplőktől
vagy szereplőkhöz milyen nagyságú és irányú pénzmozgás történik.” (Fazekas et
al., 2009)
A pénzáramlást egy adott szereplő (pl. bank, vállalat stb.) vagy adott eszköz (pl.
bankbetét, kötvény stb.) szempontjából vizsgáljuk.
A pénzáramlás flow kategória, azaz adott időpontban nem értelmezhető az
összege, csak adott időszakra. Leggyakrabban az adott időszakok pénzáramlását
az adott időszakok végéhez szokták rendelni.
A pénzáramlás abszolút nagyságú pénz mozgását jelenti, vagyis mértékegysége
valamely ország pénznemében fejezhető ki, amin alapértelmezésben inflációval
nem korrigált összeget, vagyis nominális pénzösszeget szokás érteni.
Tényleges pénzmozgás, amely meghatározott időpontban esedékes és
meghatározott iránya van.
− A pénzáramlás jele: C
− A pénzáramlás angol neve: Cash-flow
− A pénzáramlás iránya:
• Pénz beáramlás (cash inflow)
• Pénz kiáramlás (cash outflow)
A különböző időpontokban esedékes pénzáramlások összehasonlításának
módszerei:
− Jövőérték számítás (Kamatszámítás)
− Jelenérték számítás (Diszkontszámítás)
Ha elemezni akarjuk a különböző periódusokban keletkező pénzáramok értékeit,
akkor ezeket az időtényező figyelembe vételével kell vizsgálni.
Jövőérték:
A kezdő pénzáram (tőke) kamattal megnövelt értéke. Megmutatja, hogy a ma
befektetett egységnyi pénzösszeg (C0) mekkora összegre növekszik egy előre
meghatározott időtartam végére egy adott kamatláb (r) mellett.
Neve (angolul): Future Value
Rövidítése: FV (C0)
Jövőérték számítás célja:
A jelenben rendelkezésre álló pénz jövőbeni értékének a kiszámítása.
A kamatszámítás iránya:
A jelenből vagy a kezdő időponttól a jövő fele halad.
C0 Cn

Kamatozási időtartam:
A jelenbeli és a jövőbeli időpont között eltelt idő (n).
Kamatláb:
A kamatláb (r) időegységre jutó tőkenövekmény és az induló (kezdő) tőke
hányadosával fejezik ki.
r = kamat összege/ kezdő tőke
Kamat:
A befektetett pénz időegység (év vagy hónap vagy nap) alatti növekménye.
Másképpen a pénz használati díja.
Betűjelölése: K (kamat)
angolul: r (rate)
r (%)=Kamat (Ft) * 100 /C0
A kamat jelölése:
• % ban (pl. 10%)
• Természetes arányszámmal: 0,1 (=10%)
Kamatlábidő:
Az az időszak, amire a kamat mértékét vonatkoztatjuk (általában 1 év, de lehet
félév, negyedév, hónap).
Névleges kamatláb (NIR):
Ha a kamat összegét a kezdő pénzáram (névérték) összegéhez viszonyítjuk,
névleges kamatlábnak nevezzük.
A nominális (névleges) kamat azt jelenti, hogy a rendelkezésünkre álló pénz
mennyisége egy év után milyen összeggel nő, illetőleg a kölcsönvett pénzösszeg
után egy év múlva milyen összegű pénzt kell fizetni. A nominális kamatláb éves
kamatláb.
A névleges kamatláb (r) az időegységre jutó növekmény (kamat) és az induló tőke
hányadosát fejezi ki.
A kamatszámításnak két alapvető módja van, az egyszerű és a kamatos
kamatszámítás. A pénzügyek területén (különösen a hosszú távú pénzügyi
döntéseknél) kamatozáskor általában kamatos kamatozást feltételeznek.
1.1. Egyszerű kamatszámítás:
• Egyszerű kamatszámításnál a kamatot nem adják hozzá az induló tőkéhez,
a kamat nem képezi a kamatszámítás alapját, azaz nem kamatozik. Az
időegység alatti tőkenövekmény mértéke időben állandó. Ez azt jelenti,
hogy minden kamatozási periódus végén a kezdőtőke és a kamatláb
szorzataként kapjuk meg a kamat összegét.
kamat összege= C0 * r
• A kezdőösszeg mindig csak az éves kamatösszeggel nő. A kamatösszeg
után a következő évben kamatot nem számolunk, nem tőkésítjük.
Jövőérték képlete 1 évre/periódusra vonatkoztatva:
FV (Cn) = C0 * (1+r)
Képlete "n" évre/periódusra vonatkoztatva:
FVn (Cn)= C0 * (1+ n * r)
A kamat összegének (Ft) képlete:
Kamat összege= r * C0 (ha r-t természetes arányszámmal jelöljük.
C0 = 100 Ft, r =10 %
Pl. 0,1 * 100 = 10 Ft
Kamat összege = (r / 100) * C0 (ha r-t %-osan jelöljük)
Pl. (10/100) * 100 = 10 Ft
Több (n) időszak alatt kamatozó tőke kamata:
kamat összege = n*r*C0
5 év alatt 200 000 ezer forint kamata 4 %-os kamatláb mellett:
kamat összege = 5* 0,04* 200 000 = 5* 8 000 = 40 000 Ft
Kamatláb kiszámítása:
𝑘𝑎𝑚𝑎𝑡 ö𝑠𝑠𝑧𝑒𝑔𝑒
r= r (%) = (kamat összege/ C0) * 100
𝑘𝑒𝑧𝑑ő 𝑡ő𝑘𝑒

Kamattényező:
A kamattényező azt fejezi ki, hogy a kezdőtőke hányszorosára növekszik a
kamatozási időtartam végére.
Jelölése:
kamattényező (KF) = 1 + névleges kamatláb (r)

Számítása jövőérték képletéből levezetve:

KF = FV1/C 0= 1+r (ha 1 évről van szó)
KF = FVn/C0 = 1+n * r (ha több mint 1, azaz „n” évről van szó)
 1.1.1. Feladatok

JÖVŐÉRTÉK SZÁMÍTÁS – EGYSZERŰ KAMAT

1. Határozza meg 100 Ft kezdő befektetésnek (pénzáramnak) az egyszerű

kamatát és határozza meg a kamattényező értékét, ha a kamatperiódus 1 év,
az éves kamatláb mértéke 5%, 10%, 15%, 20%, 25%.

5% 10 % 15 % 20 % 25 %
Kamat = r * C0
Kamattényező
KF = 1+ n * r

2. Számolja ki 100 Ft pénzáram egyszerű kamatát és jövőértékét 5, 10, 15, 20,

25 %-os kamatlábbal, ha a kamatperiódus 5 év.

% 5% 10 % 15 % 20 % 25 %
Év Kamat FV Kamat FV Kamat FV Kamat FV Kamat FV
1. év
2. év
3. év
4. év
5. év
KF

3. A kezdő befektetés 100 Ft, az éves tőkenövekmény 12 Ft.

Vezesse le
• a kamatláb,
• a FV,
• a kamattényező
számításának képletét.
4. Hány forint lesz 2 millió Ft jövő értéke 1 év múlva, ha az éves névleges
kamatláb 15 %?

5. Hány forintot ér 1.000 forint 3 év múlva 25 %-os éves névleges kamatláb

mellett?

6. A pénzintézet a betétek után havonta írja jóvá a kamatot, ami havi kamatláb
2,2 %. Mennyi lesz az éves névleges kamatláb értéke?

7. 100 ezer forinttal rendelkezünk, 3 évre bankbetétként helyezzük el. A bank

16 % kamatot fizet évente, amelyet felveszünk, de nem helyezzük el újra
betétszámlán. Mennyi lesz a tőkénk értéke három év múlva, ha a kamatokat
nem kötjük le, de nem is fizetjük be újra? Mennyi pénzünk lesz összesen?

8. Az egyik cég pénzkölcsön fejében váltót fogadott el. A váltón szereplő összeg
(névérték, ami tartalmazza a kamatot is) 1.150.000 Ft. A váltó futamideje 6
hónap, az éves hitelkamatláb 30 % volt. Mennyi pénzt adott kölcsönbe a cég?

9. A bank a vállalatnak rövidlejáratú hitele után 84 napra 99.642 Ft kamatot

fizetett. Mekkora a hitel összege, ha a névleges kamatláb 20 %? (az év
napjainak száma 365 nap)

10. A hitelintézet a betétesnek 800.000 Ft befektetés után 15.340 Ft kamatot

fizetett. A befektetésután fizetett éves névleges kamatláb 20 %? (az év
napjainak száma 365 nap) Hány napra fizetett kamatot a hitelintézet?

11. A bank a betétes számláján lévő 600 000 Ft után jóvá írta a 180 napra eső
14 795 Ft kamatot. Hány % az éves kamatláb mértéke? (az év napjainak
száma 365 nap)

1.1.2. Megoldások

EGYSZERŰ KAMATSZÁMÍTÁS
2. feladat
Egyszerű kamatszámítással a kamat összege minden évben megegyezik, pl. 5%-
os kamatláb mellett mindig 5 forint (kamat összege =C0 * r).
 % 5% 10 % 15 % 20 % 25 %
Év Kamat FV Kamat FV Kamat FV Kamat FV Kamat FV
1. év 5 105 10 110 15 115 20 120 25 125
2. év 5 110 10 120 15 130 20 140 25 150
3. év 5 115 10 130 15 145 20 160 25 175
4. év 5 120 10 140 15 160 20 180 25 200
5. év 5 125 10 150 15 175 20 200 25 225
Kamat 25 1,25 50 1,5 75 1,75 100 2,0 125 2,25
összege
KF 5.
évben
r= 5 % esetén az 5. év végén
Kamat összege összesen:
n* r* C0 = 5* 0,05* 100 = 25 Ft vagy 5 * 25 = 25
Kamattényező értéke:
KF5 = 1 + n *r = (1+5*0,05)= 1,25 vagy KF= 125/100= 1,25
KF2 = 1 + n *r = (1 + 2*0,05) = 1,1 vagy KF2 = 1,1/100 =1,1
Jövő érték:
FV5 = C0 * (1+n*r) = 100* (1+n*0,05) = 125 Ft
FV5 = C0 + n*r *C0 = 100 + 5*5 =125 Ft

6. feladat
A pénzintézet a nála elhelyezett betét után havonta 2,2 % kamatot fizet. Mekkora
a névleges éves kamatláb?
r éves = r havi * 12 = 2,2% * 12 = 26,4% vagy

r éves = 0,022 * 12 = 0, 264

1.2.Kamatos kamatszámítás

A kamatos kamat szerinti növekedés a pénzügyi világban gyakran alkalmazott

formula, az üzleti döntések során is meghatározó szerepe van.
Kamatos kamatozás:
Az egyes kamatozási periódusok végén a kamatot a tőkéhez csatolják, azaz a
kamatot minden periódusban tőkésítik (újra befektetik). Tehát a tőkésítés a
megkapott kamatok újra befektetését jelenti, a kamatot mindig az előző évi
felnövekedett értékhez hozzáadják.
Az éven belüli betéteket napi kamatszámítással számítják, de a kamatperiódus
általában éves, féléves, negyedéves vagy havi. A kamat kiszámításához a bank
először kiszámítja a kamatnapok számát, amely a két értéknap dátumainak a
különbsége. Az értéknap az esemény (betét vagy kivét) napja, a kamatszámítás
kezdetét és végét jelenti. A kamatszámítás jellemzően a betétel napját követő
napon kezdődik és a kivétel napján ér végét.
Kamatozás időtartama:
Az az időtartam vagy periódus, amire a kamatszámítás vonatkozik, vagyis amelyre
vonatkozóan a tőkeérték változását számítják.
Kamatperiódus:
Egy kamatperiódus alatt a kamatláb nem változik.
Kamatperiódusok (év, hó) számának jelölése: n
A kamatos kamatszámítás kamattényezője (kamatfaktor) képlete:
A kezdő tőke „n” év alatt felnövekedett értékének képlete:
FV (Cn)= C0 * (1+r)n
Kamatos kamatozással ˗ a befektetés futamideje alatt állandó kamatláb mellett ˗
betétünk értéke minden periódusban az adott időszaki kamattal, azaz (1+r)-
szeresére növekszik.
A fentiek alapján kezdő tőke kiszámítása:
C0 = Cn / (1+r)n ez a jelenérték (PV) számítás képlete.

Kamattényező:
Kamattényező: megmutatja, hogy a jövőben rendelkezésre álló pénzmennyiség
(FV) hányszorosa a jelenlegi tőke (C0) összegének.
A kamattényező képlete:
Cn FV
KFr,n = (1+r)n = =
C0 C0
Ha egy éven belül többször van kamatfizetés, az m = éven belüli időszakok
(kamatperiódusok pl. hónapok) száma alapján a következőképp módosul a
jövőérték számítás képlete:
FV = C0 * (1+r/m)n * m
Bármely adott mai pénzösszeg jövőbeli értékét két tényező határozza meg: a
kamatláb nagysága és a kamatperiódusok száma. Egy kezdő pénzösszeg jövőbeli
értéke annál nagyobb minél magasabb a kamatláb és minél hosszabb ideig (és
gyakrabban) kamatozik.

Névleges kamatláb:
A befektetett tőke, illetve értékpapír esetén a névérték %-ában meghatározott
kamatláb:
NIR (Nominal Interest Rate) = r éves
r = kamat összege / befektetett tőke * 100

Névleges éves kamat összege:

éves kamat= r * Cn-1

Napi kamat összeg:

𝑘𝑎𝑚𝑎𝑡𝑛𝑎𝑝𝑜𝑘 𝑠𝑧á𝑚𝑎
napi kamat (Ft)= C * r *
365

Effektív kamatláb:
Megadott hosszúságú időtartamra számított kamatláb.
Effective Interest Rate (EIR)
EIR = (1+r)n-1
EIR = (1+r/m)n * m-1

Effektív (éves tényleges) kamatláb képlete:

FV
r=n −1
C0

r = 𝑛√(1 + 𝑟)𝑛 ˗ 1
r = 𝑛√(1 + 𝑟/𝑚)𝑛∗𝑚 ˗ 1

Vegyes kamatozás: Gyakori eset, hogy befektetésünk időtartama több teljes

évből és maradék tört év(ek)ből áll össze. A betéteknél vegyes kamatozást
alkalmaznak:
 – a teljes évekre kamatos kamatozást,
– a tört év(ek)re (időarányosan) egyszerű kamatozást.

Reálkamatláb: A reálkamatláb a nominális kamatláb inflációval korrigált értéke,

azaz reáljavakban kifejezett kamatláb.
A reálkamat a pénzben kifejezett kamat vásárlóértékét mutatja meg. A befektető
számára mérvadó, hogy tőkéjének hozama tényleges, reálértéken mérve
mekkora. A reálkamat kiszámításához az árak emelkedésének ütemét, tehát az
inflációs rátát is figyelembe kell venni.
1+rn
rreál = ( )-1 vagy
1+inf

rn = nominál kamatláb
inf = az infláció mértéke (árindex, természetes arányszám)

Reálkamat összege: a pénzben kifejezett kamat vásárlóértékét fejezi ki. A

befektető számára ad információt, hogy tőkéjének hozama ténylegesen,
reálértéken mérve mekkora.
nominál kamat 𝐹𝑉−𝑃𝑉
reálkamat = ( 1+inflációs ráta )-1 vagy reálkamat = 1+𝑖𝑛𝑓𝑙á𝑐𝑖ó𝑠 𝑟á𝑡𝑎
- 1

1.2.1. Feladatok

1. Számolja ki 500 Ft kezdőpénzáram (betét) évenkénti kamatát, jövő értékét

kamatos kamatszámítás esetén minden évben, ha az kamatperiódus 5 év, a
kamatláb 5 %, 10 %, 15 %, 20 %, 25 %.
Foglalja táblázatba az adatokat, határozza meg az 5. év végén az összes
kamat összegét, a kamattényező és az effektív kamatláb értékét!
A hiányzó adatok kiszámításához többféle megoldási lehetőséget
alkalmazzon!
% 5% 10 % 15 % 20 % 25 %

év Kamat FV Kamat FV Kamat FV Kamat FV Kamat FV

1. év
2. év
3. év
4. év
5. év
KF5

2. Számolja ki 100 Ft kezdőpénzáram évenkénti kamatát és jövőértékét, ha a

kamatperiódus 8 év és a kamatokat minden évben tőkésítik. A kamatláb
mértéke 5 %, 10 %, 15 %, 20 %, 25 %.
Számításait foglalja táblázatba, határozza meg az 5. év végén az összes kamat
összegét, a kamattényező értékét és értelmezze a kiszámított adatokat egy
mondatban!
A hiányzó adatok kiszámításához többféle megoldási lehetőséget
alkalmazzon!
% 5% 10% 15% 20% 25%
év Kamat FV Kamat FV Kamat FV Kamat FV Kamat FV
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
KF

3. Évi 20 %-os kamatláb mellett 1 évre (365 napra) betétkén elhelyezünk

500.000 Ft-ot havi kamatos kamat fizetése mellett. A kapott kamat hány %-
os éves kamatlábnak felel meg?
Hasonlítsa össze egyszerű kamatszámítás és a kamat tőkésítése esetén a
kamatok összegét!

4. Évi 12 %-os kamatláb mellett hány forintot ér 600.000 Ft 3 év múlva, ha a

kamatot tőkésítik?

5. A kezdő tőke 100 Ft, a kamatnövekmény 39,232 Ft a második év végén.

Vezesse le
a) a kamatláb

b) a FV2

c) a kamattényező (KFn,r)
számításának képletét.

6. Mennyi lesz 700.000Ft befektetésünk 2 év alatt felnövekedett értéke, ha az

éves kamatláb 8 %, a kamatot 6 hónap után tőkésítik.

7. 56.000 forintot betétként helyeztünk el és betétünk két év elteltével 65.318

forintra növekedett. Hány % az éves kamatláb?

8. A pénzintézet a nála elhelyezett betét után havonta 2,2 % kamatot fizet. A

kamatot havonta tőkésítik. Mennyi az éves kamatláb (effektív kamatláb)?

9. 5 millió Ft készpénzzel rendelkezik. A pénzét bankbetétként 12 %-os

nominális kamattal helyezhetné el a bankban. A pénzt azonban magánál tartja.
Mennyi lesz a kamatvesztesége, ha
a) évi egyszeri kamatfizetésnél
b) negyedévenkénti tőkésítés esetén,
c) havi kamattőkésítés esetén?

10. Mekkora lesz 2.000.000 Ft 4 év alatt felnövekedett értéke, ha az éves

kamatláb 12 %, a kamatot havonta tőkésítik.

11. Évi 12%-os kamat mellett 5 évre betétként elhelyezünk 5.000.000 forintot.
A bank a betét után a kamatot negyedévente számolja el, a kamatot
tőkésítik.
 a) Mennyi pénze van a 2 év végén a betétesnek?
b) Mennyi a kamattényező értéke 3. év végén?
c) Milyen összeget fizet ki a bank az 5. év. végén?
d) Az 5. év végén kifizetendő összegből mennyi a kamat összege?

12. Évi 12%-os kamatláb mellett 3 évre betétként elhelyezünk 3.500 000 forintot.
A bank a betét után a kamatot havonta számolja el, majd tőkésíti azt.

a) Mennyi a 2. év végén a kamattényező értéke?

b) Milyen összeget fizet ki a bank 3 év múlva?
c) Számolja ki az 3. év végén a kamattényező értékét!
d) Számolja ki, hogy a betét lejáratakor mennyi kamatot kap a betétes?

13. Tételezzük fel, hogy 1 évig 100 000 forinttal szabadon rendelkezik. A betétek
névleges kamata évi 6 %. Számítsa ki, hogy melyik lesz a jobb befektetés, ha
a) pénzét 1 éves
b) havonta 1 évre
c) negyedévente 1 éves lejáratra köti le.

14. Tételezzük fel, hogy 100 000 Ft megtakarítását 1 évre befekteti. Számítsa ki,
hogy melyik lesz a jobb befektetés, ha
a) pénzét 1 éves lejáratra leköti, névleges kamat évi 6 % vagy
b) havi lekötésű, évi 5,5 %-os névleges kamatozású bankbetétben helyezi
el.

15. 1 évig 500 000 forinttal szabadon rendelkezik. Számítsa ki, hogy melyik lesz
a jobb befektetés, ha
a) pénzét havonta, éves 6%-os névleges kamatláb mellett vagy
b) két havonta, éves 6,2%-os névleges kamatláb mellett vagy
c) negyedévente, éves 6,4%-os kamatláb mellett köti le.

16. Tételezzük fel, hogy Okos Tóni 100 000 forinttal szabadon rendelkezik.
Számítsa ki, hogy melyik lesz a jobb befektetés, ha két évre
 a) pénzét első évben 4%-os kamat és a következő évben 1%-kal növekvő
kamat mellett vagy
b) havi kamatozású, évi 5%-os névleges kamat mellett vagy
c) negyedévente, évi 5%-os névleges kamat mellett köti le.

17. Tételezzük fel, hogy Tervező Teri 1 600 000 forinttal szabadon rendelkezik.
Számítsa ki, hogy melyik lesz a jobb befektetés, ha három évre
a) pénzét első évben 4%-os kamat és a következő években évente 1%-kal
növekvő kamat mellett vagy
b) havi kamatozású, évi 5%-os névleges kamat mellett vagy
c) negyedévente, évi 5%-os névleges kamat mellett köti le.

18. Tervező Tóbiás a szüleitől kapott lakást 2 év múlva szeretné felújítani. A

munkálatokért előre láthatólag 2 000 000 forintot kell fizetni. Tóbiás az
összeg egy részével már rendelkezik, a hiányzó összeget a betéti kamatokból
szeretné biztosítani. A hitelintézetnél érvényes betéti kamatláb 6 %.
a. Számítsa ki, hány forintot kell elhelyezni a bankban ma, hogy rendelkezzen 2
év múlva a felújításhoz szükséges pénzzel, ha a kamatot évente tőkésítik!
b. Számítsa ki, hány forintot kell elhelyezni a bankban, hogy rendelkezzen 2 év
múlva a felújításhoz szükséges pénzzel, ha a kamatot havonta tőkésítik!
c. Számítsa ki, hány forintot kell elhelyezni a bankban, ha a kamatot évente
tőkésítik, és a betét elhelyezését követő évben 1%-kal növekedett a kamat.

19. Szilvás Szilárd 2 év múlva szilváskertet akar vásárolni. A gyümölcsös kert

eladási ára előreláthatólag 6 000 000 Ft. Jelenleg 4 800 000 forinttal
rendelkezik. Ezért úgy döntött, hogy a hiányzó összeget a kamatokból fedezi.
Hány százalékos éves kamat mellett rendelkezik a vásárláshoz szükséges
összeggel, ha a kamatokat évente tőkésítik?

20. Évi 25 %-os kamatláb mellett 1 évre betétként elhelyezünk 200.000 forintot.
A bank a betét után a kamatot félévente fizeti.
A félévente fizetett kamat hány %-os éves kamatnak felel meg?
21. Évi 24%-os kamatláb mellett 3 évre betétként elhelyezünk 4.000 000
forintot. A bank a betét után a kamatot félévente számolja el, majd tőkésíti
azt.
a) A félévente fizetett kamat hány százalékos éves kamatnak felel meg?
b) Milyen összeget fizetne ki a bank három év múlva?
c) Számolja ki a 3. évvégén a kamattényező értékét!

22. Évi 12%-os kamatláb mellett 3 évre betétként elhelyezünk 4.000 000 forintot.
A bank a betét után a kamatot félévente számolja el, majd tőkésíti azt.
a) A félévente fizetett kamat hány százalékos éves kamatnak felel meg (1.
év végén)?
b) Mennyi a 3 év végén a kamattényező értéke?
c) Számolja ki a 3. évvégén kifizetendő összegből a kamat összegét!

23. Számolja ki 200 Ft pénzáram kamatát és jövőértékét évenként, ha a

kamatperiódus 4 év, a kamat 5 %, 10 %, 15 %, 20 %, 25 %, kamatfizetés
évenként kétszer történik.
Határozza meg a kamattényező, az effektív kamatláb és az összes kamat
értékét a 4. év végén és értelmezze a kiszámított adatokat egy mondatban!
A számításhoz többféle megoldási lehetőséget alkalmazzon!
Értelmezze a kiszámított adatokat egy mondatban!

24. A 2020. szeptember 27-én 6%-ra elhelyezett 2.000 euró betétjét 2020.
december 30-án veszi fel.
Mekkora összegre számíthat, feltéve, hogy a kamatláb nem változik az év
folyamán, a kamatot a lejáratkor fizetik ki, és az év tényleges napjait vesszük
figyelembe?

25. Okos Olga 1.000 eurót helyezett el euróban vezetett betétszámláján 2018.
szeptember 27-én. A betéti kamatláb 5%. A betétet 5 év múlva, 2023. június
28-én veszi fel. A kamatot év végén írják jóvá a számlán.
Mekkora összeget vesz fel lejáratkor?

26. Mekkora az éves 5%-os nominális kamatláb reálértéke 3%-os, illetve 4%-os
inflációs ráta esetén?
 27. Ön 2 év múlva lakást szeretne venni, amelynek ára akkor várhatóan 40 millió
Ft lesz. Jelenleg 35 millió Ft-ja. Mekkora hozamú befektetési lehetőséget kell
találnia, ha ebből a pénzből akarja megvásárolni?

28. A bank a nála elhelyezett betét után havonta 0,4%-os kamatot fizet, az éves
inflációs ráta 3,5%.
Határozza meg az effektív és a reálkamatláb nagyságát!

29. Tételezzük fel, hogy 1 évig szabadon rendelkezik meghatározott összeggel. A

piaci kamatláb jelenleg 10 %, várhatóan négyhavonta 1 %-kal csökken.
Számolja ki, hogy melyik lesz a jobb befektetés, ha 1 éves lejáratú 8 %-os
kamatozású értékpapírt (pl. kincstárjegyet) vásárol, vagy pénzét havi
lekötésű, változó kamatozású bankbetétben helyezi el!

30. Egy olyan négyéves befektetést ajánlanak, amely egyszerű kamatozással évi
8 %-os névleges kamatlábat biztosít. A befektetés hozamának kiszámításánál
állapítsa meg, hogy érdemes-e ebbe a lehetőségbe fektetnie, ha hasonló
kockázatú befektetések hozama 7,3% kamatos kamatozással.

1.2.3. Megoldások
1. feladat
C0= 500
n= 5
r= 5%; 10%; 15%; 20%; 25%

5% 10% 15 % 20% 25%

n Kamat FV Kamat FV Kamat FV Kamat FV Kamat FV
1 25,00 525,00 50,00 550,00 75,00 575,00 100,00 600,00 125,00 625,00
2 26,25 551,25 55,00 605,00 86,25 661,25 120,00 720,00 156,25 781,25
3 27,56 578,81 60,50 665,50 99,19 760,44 144,00 864,00 195,31 976,56
4 28,94 607,75 66,55 732,05 114,07 874,50 172,80 1036,80 244,14 1220,70
5 30,39 638,14 73,21 805,26 131,18 1005,68 207,36 1244,16 305,18 1525,88
KF 138,14 1,276 305,26 1,610 505,68 2,011 744,16 2,488 825,88 3,052

A következőkben a hiányzó adatok kiszámítására többféle lehetőséget mutatunk

be.
Kamat összegének kiszámítása: Cn * r vagy kamat * (1+r)n
1. év kamat összege= 500 * 0,05= 25,00
2. év kamat összege= 525 * 0,05= 26,25 25 * 1,05= 26,25 v.
1
25*1,05
3. év kamat összege= 551,25 * 0,05=27,56 26,25 * 1,05= 27,56 v.
25*1,052
4. év kamat összege = 578,81 * 0,05=28,94 27,56 * 1,05= 28,94 v.
25* 1,053
5. év kamat összege = 607,75 x 0,05= 30,39 28,94 x 1,05= 30,39 v.
4
25* 1,05

Az 5. év végén 500 Ft befektetés után 138,14 Ft-ot fizet a betétesenek.

Jövőérték számítása:
1. év: 500 * 1,05 =525 v. 500 + 25,00
2. év: 500 * 1,052 =551,25 25 + 26,25 525 * 1,05
3. év: 500 * 1,053 =578,81 551,25 + 27,56 551,25 * 1,05
4. év: 500 * 1,054 =607,75 578,81 + 30,39 578,81 * 1,05
5. év: 500 x 1,055 =638,14 607,75+30,39 607,75x1,05

Az 5. év végén 638,14 forintot fizet a bank a betétesnek évi 5 %-os kamatláb

mellett.

Kamattényező számítása:
5% C5 / C0 =638,14/ 500 = 1,27 (1+0,05) 5 = 1,27
10 % C5 / C0 =805,26/ 500 = 1,61 (1+0,1) 5 = 1,61
15 % C5 / C0 =1 005,68/ 500= 2,011 (1+0,15) 5 = 2,011
20 % C5 / C0 =1 244,16/ 500= 2,488 (1+0,2) 5 = 2,488
25 % C5 / C0 =1 525,88,16/ 500=3,052 (1+0,3) 5 = 3,052

A kezdő befektetés értéke 5 év alatt, 5%-os kamatos kamatozás mellett 1,276

szorosára nőtt, 10 %-os kamatláb mellett 1,61 szeresére nőtt.

Effektív kamatláb értéke:

EIR = (1+r)n-1
5% (1+0,05)5-1=1,276-1= 0,276 27,6 % 638,14/500-1
10% (1+0,1)5-1 =1,611-1= 0,611 61,1 % 805,26/500-1
15% (1+0,15)5-1=2,011 - = 1,011 101,1 % 1005,68/500-1
20% (1+0,2)5-1 =2,488 -1= 1,488 148,8 % 1244,16/500-1
25% (1+0,25)5-1=3,052 -1 = 2,052 205,2 % 1525,88/500-1
 A fentiek alapján láthatjuk, hogy a kamat, a jövő érték és a kamattényező
kiszámításának több módja lehetséges, bármelyiket lehet alkalmazni.

23. feladat
C0= 200
n= 4
m=2
r= %5; 10; 15%; 20%;25%
Megoldás:
5% 10% 15% 20% 25%
n n*m
Kamat FV Kamat FV Kamat FV Kamat FV Kamat FV
1 5,00 205,00 10,00 210,00 15,00 215,00 20,00 220,00 25,00 225,00
1
2 5,13 210,13 10,50 220,50 16,13 231,13 22,00 242,00 28,13 253,13
3 5,25 215,38 11,03 231,53 17,33 248,46 24,20 266,20 31,64 284,77
2
4 5,38 220,76 11,58 243,10 18,63 267,09 26,62 292,82 35,60 320,36
5 5,52 226,28 12,16 255,26 20,03 287,13 29,28 322,10 40,05 360,41
3
6 5,66 231,94 12,76 268,02 21,53 308,66 32,21 354,31 45,05 405,46
7 5,80 237,74 13,40 281,42 23,15 331,81 35,43 389,74 50,68 456,14
4
8 5,94 243,68 14,07 295,49 24,89 356,70 38,97 428,72 57,02 513,16
KF 43,68 1,22 95,49 1,48 156,70 1,78 228,72 2,14 313,16 2,57

24. feladat

PV= 2.000
réves=6%
n=94 nap (09.27-12.30)
FV=?

FV=PV* (1+r/m*n)=2.000*(1+0,06/365*94)=2.030,9 euró

25. feladat

PV=1.000 euró
r=5%
n= 2018.09.27-2018.12.31. (nap)+ 3 év + 2023.01.01-2023.06.28. (nap)
FV=?
Évente írják jóvá a kamatot, ezért kamatos kamattal kell számolni, azonban az 1.
és az utolsó törtévnek számít.

FV=PV*(1+r*n)*(1+r)n*(1+r*n) =
FV= 1.000 * (1+0,05*95/365) *(1+0,05)4* (1+0,05*179/365)=1.201,4

FV=PV*(1+r*n/365)*(1+r)n*(1+r*n/365) =
FV= 1.000 * (1+0,05*95/365) *(1+0,05)4* (1+0,05*179/365)=
= 1013*1,054* (1+0,05*179/365) =1 261,5

26. feladat
1+rn
rreál = ( 1+inf )-1
1+0,05
árindex= 3% esetén, a reálkamatláb (r reál) = ( 1+0,03 )-1 = 1,0194 – 1 =
0,0194, vagyis 1,94 %

1+0,05
árindex= 4% esetén, a reálkamatláb (r reál) = ( 1+0,04 )-1 =1, 0096 −1 =
0,0096, vagyis 0,96 %
Ha nő az infláció, a reálkamatláb csökken.

30. feladat

n=4 év
r= 8%
Egyszerű kamatozással:
KF= 1+4*0,08 = 1,32
Nézzük meg, ha a kamattényező 1,32, hány százalékos éves kamatnak felel.
4
√1,32 = 1,0719 7,19 % effektív kamatnak felel meg
Kamatos kamatozással:
KF= (1+0,073)4 = 1, 3255 a KF értéke nagyobb, mint az egyszerű
kamatozással.
KF= (1+0,0719)4 = 1,3201
Tehát a befektetésünk hozama kisebb, mint a piaci 7,3%-os kamattal, tehát nem
fogadjuk el.
2. JELENÉRTÉKSZÁMÍTÁS, DISZKONTÁLÁS
Jelenérték-számítás, diszkontálás fogalma:
Egységnyi idő múlva esedékes pénzáram mai (jelenlegi) időpontra számított
értékének meghatározása.

Jelenérték: a jövőbeli pénz mai értéke

Angol neve: Present Value
Jelölése: PV
A diszkontszámítás iránya:
a jövőbeli időponttól a jelenbeli vagy kezdő időpont fele.

PV (C0) Cn

Jelenérték képlete:

A jelenértékszámítás 1 perióduson keresztül:

1
PV = C1 *
1+ r
Ahol:
PV = egy év (1 periódus) múlva esedékes pénzösszeg mai értéke
C1 vagy FV = Egy év múlva esedékes pénzösszeg

Diszkontfaktor (discount factor, DF), egyéves diszkonttényező képlete:

1 PV C
DF = = = 0
1+ r FV C1

Ha a kamatláb nem változik az n év múlva esedékes pénz „Cn” vagy FVn

jelenértéke:
1
PV = C n *
(1 + r ) n
Ahol:
PV = C0 = a jövőben esedékes pénz jelenbeli értéke
 r = a pénz időértékét kifejező kamatláb
Cn =FVn=az n év múlva esedékes pénzösszeg
1
= diszkontfaktor az n-edik évben = DF
(1 + r) n

A diszkontfaktor (tényező) az idő és a kamatláb függvényében változik, de

mindkettővel ellentételes irányban. Értékének alakulása azt fejezi ki, hogy a pénz
időértéke hogyan változik. Ha nő az időszakok száma és a kamatláb mértéke,
akkor csökken a diszkontfaktor értéke, így a jelenérték is.
Ha a piaci kamatláb nulla, akkor jövőbeli és a jelenbeli pénz értéke megegyezik.
Diszkont fogalma: egy év múlva esedékes pénzáramlás névértékéből levont
kamat (forintban).
Diszkontláb fogalma:
• az időegységre vonatkozó diszkont (levont kamat) aránya a jövőbeli
(kamatozási időszak végi) tőkeértékhez viszonyítva.
• egységnyi tőke egy időegység alatti változásának záró tőkeértékéhez
viszonyított aránya.
FV − PV PV C
Jelölése: d= = 1− = 1− 0
FV FV C1

A diszkontláb a kamatláb (r) és a kamattényező (1+r) hányadosaként is

kiszámítható.
𝑘𝑎𝑚𝑎𝑡𝑙á𝑏 𝑟
d= =
𝑘𝑎𝑚𝑎𝑡𝑡é𝑛𝑦𝑒𝑧ő 1+𝑟

A diszkontláb a a diszkonttényező, illetve a jelenérték és a jövőérték ismeretében

is kiszámítható.
𝐶𝑜 1 1 𝐶𝑜
d= 1– 𝐶𝑛 d= 1 − 1+𝑟 ahol = 𝐶𝑛
(1 + r) n

A diszkont faktor a diszkontláb ismeretében is kifejezhető.

DF= 1 – diszkontláb DF = 1 –d

Ha „n” éven keresztül különböző összegű pénzáram esedékes, az egyes, jövőben

esedékes pénzáramok jelenértékének összege adja az összes pénzáram mai
értékét.
 1
PV = ∑ Cn *
(1 + r) n
A jövőérték és a jelenérték kapcsolata:
𝟏
Cn (FV)= C0 * (1+r)n ebből a jelenérték C0 (PV)= Cn * (𝟏+𝒓)𝒏

Cn 1 𝐶𝑜
KF= (1+r)n = ebből a diszkontfaktor DF= =
C0 (1 + r) n 𝐶𝑛

Hitelkamatláb és a diszkontkamatláb meghatározása:

a hitelkamatláb meghatározása a diszkontláb ismeretében
d
r = 1−d
a diszkontláb meghatározása a hitelkamatláb ismeretében
r 1
d= d= 1 −
1+r 1+r
2.1. Feladatok

JELENÉRTÉKSZÁMÍTÁS, DISZKONTÁLÁS

1. Egy év múlva 500.000 Ft-ra lesz szükségünk. Mennyi pénzt kell ma

elhelyezni a bankban évi 9 % névleges kamatláb mellett, hogy 1 év múlva
rendelkezésre álljon a szükséges 500.000 Ft?

2. Az éves átlagos értékesítésünk 800.000 Ft, amelyre 20 % általános forgalmi

adót is ki kell számláznunk. A számla végösszegében lévő adó összege hány
százalékos áfatartalomnak (diszkontkamatnak) felel meg?

3. Egy év múlva lejáró váltónk névértéke 1,5 millió forint. Mennyit fizet érte a
bank ma, ha az az éves kamatláb 11 %?

4. Mekkora diszkontláb felel meg 15 % éves hitelkamatlábnak?

5. Számolja ki és foglalja táblázatba, hogy mennyit érne ma 20 %-os éves

kamatláb mellett, 5 éven keresztül minden év végén 1.000 Ft pénzáramlás
sorozat, (1., 2., 3., 4., 5. év végén)?
Számolja ki a diszkonttényezőt és foglalja táblázatba a jelenértékkel együtt!
Mondjon arra példát, hogy a gyakorlatban hogyan értelmezhető az alábbi
pénzáramlás sorozat!

Év r C DF PV
1. 20 % 1 000
2. 20 % 1 000
3. 20 % 1 000
4. 20 % 1 000
5. 20 % 1 000
Összesen Összesen

6. A könyvkiadó 1 havi értékesítés után bruttó 240.000 forintról (eladási ár +

5% áfa) állított ki számát, a számla végösszege az 5 %-os általános forgalmi
adóval növelt összeg.
 a) Hány forint az Áfa értéke a számla végösszegében?

b) Hány % Áfa tartalma van a fenti összegnek?

7. Öntől ma kölcsönkérnek pénzt és azt ígérik, hogy egy év múlva 200.000

forintot fizetnek vissza. Mennyi a kölcsön összege, ha az ismert banki
hitelkamatláb
a) 5 %
b) 10 %
c) 20 %
d) 30 %
r C DF PV
5% 200 000
10% 200 000
20% 200 000
30% 200 000

8. Számítsa ki az alábbi pénzáramok jelenértékét, ha r = 13 %, a jelen időpont

az év első napja, a pénzáramok időpontja az évek utolsó napja.
Mondjon arra példát, hogy a gyakorlatban hogyan értelmezhető az alábbi
pénzáramlás sorozat!

Év r C DF PV
1. 13 % 22 000
2. 13 % 10 000
3. 13 % 24 000
4. 13 % 1 000
5. 13 % 3 000
Összesen Összesen

9. 32.000 Ft hitelt vett fel ma, egy év múlva 35.000 forinttal törleszti vissza.
Számolja ki, mekkora a diszkonttényező, a hitelkamatláb és a diszkontláb
értéke?
10. Számítsa ki a következő 5 év során keletkező pénzáramok (tőke+kamat)
jelenértékét, ha r = 6 % minden évben, a jelen időpont az év első napja, a
pénzáramok időpontja az évek utolsó napja.
Mondjon arra példát, hogy a gyakorlatban hogyan értelmezhető az alábbi
pénzáramlás sorozat!

Év r C DF PV
1. 6% 12 000
2. 6% 15 000
3. 6% 25 000
4. 6% 20 000
5. 6% 10 000
Összesen Összesen

11. Öntől ma kölcsönkérnek pénzt és azt ígérik, hogy egy év múlva 300.000
forintot fizetnek vissza. Mennyit adna ma kölcsön, ha az ismert banki
kamatláb
a) 5%
b) 8%
c) 10 %
d) 12 %
Mekkora kamatláb mellett kedvező a hitelezőnek és az adósnak?
r C DF PV
5% 300 000
8% 300 000
10% 300 000
12% 300 000

12. Egy vállalkozó kölcsönt vesz fel. A pénzügy terve alapján a következő 5 során
várhatóan az alábbi összegek visszafizetésével tudja törleszteni a kölcsönt.
Számítsa ki az alábbi pénzáramok (törlesztő részletek) ismeretében a felvett
hitel összegét, ha hitelkamatláb 4 %, a jelen időpont az év első napja, a
pénzáramok időpontja az évek utolsó napja.
 Év r C DF PV
1. 4% 122 000
2. 4% 110 000
3. 4% 124 000
4. 4% 11 000
5. 4% 23 000
Összesen Összesen

13. Számolja ki és foglalja táblázatba, hogy 3 %-os éves kamatláb mellett

mennyit érne ma 10.000 Ft, ha 1., 2., 3., 4., 5. év végén kapná meg?
Számolja ki a diszkonttényezőt és foglalja táblázatba a jelenértékkel együtt.

Év r C DF PV
1. 3% 10 000
2. 3% 10 000
3. 3% 10 000
4. 3% 10 000
5. 3% 10 000
Összesen Összesen

14. Mennyit adna ma kölcsön, ha törlesztésként a következő 4 évben az alábbi

pénzösszeget fizetnék vissza. Az r=10 %, a jelenidőpont az első év első napja,
a pénzáramok időpontja az egyes év utolsó napja.
Év Pénzáram DF PV
1 20.000
2 30.000
3 40.000
4 50.000

15. Öt év múlva 3 millió Ft-ra lesz szüksége. Mekkora összeget kellene ma

elhelyezni a bankban, ha évi 10 %-os kamatra számíthat.
16. Egy vállalkozó tanácsadójához az alábbi alternatívák közötti választás
igényével fordul, 5%-os kamatot feltételezve:

a) ajánlatott kapott meghatározott feltételek mellett 100.000 forint azonnali

megfizetésére. (Az összeg eredet lejárati ideje nem az az ajánlattétel
napja volt.)
b) ha nem él az ajánlat elfogadásával, nyolc év elteltével jut 250.000
forinthoz.
c) vagy 5 év múlva jut 200 000 forinthoz.
Melyik lehetőséget fogadná el?
Számításait végezze el a jelenre és a jövőre vonatkozóan is!

17. Bükk Béla az idegenforgalom csökkenése miatt el kívánja adni egyik Bükk
hegységi nyaralóját. Három vevő jelentkezik, az egyik 100 ezer eurót ígér
azonnali fizetésre, a másik 120 ezer eurót, de két év múlva tud csak fizetni,
míg a harmadik vevő három részletben fizetné a következő összegeket: most
50 ezer, egy év múlva szintén 50 ezer, a második év végén 20 ezer eurót.
a) Melyik ajánlatot fogadja el, ha az éves betéti kamat 5% minden lejáratra,
a jövőbeni pénzáramok bekövetkezése biztosnak, kockázatmentesnek
tekinthető?
b) Milyen döntést hoz, ha jelen- és jövőérték-számítással alapozza meg
választását?

18. Kovács József egy befektetést tervez 30 ezer euró értékben. A befektetésből
befolyó várható készpénzbevétele az egymást követő három év végén 12 ezer
euró, 15 ezer euró és 10 ezer euró.

Érdemes-e megvalósítani a befektetést, ha van egy azonos futamidejű és

kockázatú befektetési lehetősége, amely évi 10%-os hozamot biztosít? (Jelen
időpontban történő összehasonlítással alapozza meg döntését!)

19. Két év múlva szeretne venni egy lakást Bécsben, melynek várható ára akkor
120.000 euró lesz. Jelenleg 90.000 eurója van. Mekkora hozamú befektetési
lehetőséget kellene találnia, ha ebből a pénzből akarja megvásárolni?
20. Számítsa ki:
a) 7%-os névleges kamathoz tartozó kamattényezőt egy évre! Mekkora a
diszkonttényező ebben az esetben?
b) Határozza meg a 7%-os névleges kamatlábbal egyenértékű diszkontlábat!
c) Számítsa ki a 7%-os diszkontlábbal egyenértékű kamatlábat!

21. Egy vállalkozó termelő gépet akar vásárolni. Az eladóval úgy állapodik meg,
hogy részletekben fog fizetni: 4 millió forintot üzletkötéskor, 2 millió forintot
egy év múlva és 2 millió forintot két év múlva tervez fizetni. Időközben
kiderült, hogy a teljes összeget ki tudja fizetni az üzletkötéskor. Mekkora
összeget kell fizetnie, ha a pénzpiacon általában 12 %-os kamatláb mellett
lehet hitelhez jutni?

2.2. Megoldások

5. feladat
Öt éven keresztül, év végén 1 000 - 1 000 pénzáram keletkezik, a
kamatláb nem változik.

r = 20%
C=1.000
DF = 1 / (1+r)n

n C DF= 1/(1+r)n PV=CnxDF

1 000*0,8333=833,3
1 1 000 1/1,2=0,8333 1000/1,2= 833,3
1 000*0,6944=694,4
2 1 000 1/1,22=0,6944 1000/1,22 = 694,4
1 000*0,5787=578,7
3 1 000 1/1,23=0,5787 694,4/1,23= 578,70
1 000*0,4823=482,3
4 1 000 1/1,24=0,4823 578,7/1,24= 482,25
1 000*0,4019=401,9
5 1 000 1/1,25=0,4019 428,25/1,5=401,88
Összes 2 990,61
ELLENŐRZÉS annuitással:
PVA20,5 = 1 000 x PVIFA20,5 = 1 000 x 2,9906 = 2990, 6

A fenti számítás igazolja, hogy

∑ PV = PVAr,n

Tehát a jövőben keletkező azonos összegű pénzáramok jelenértékének összege

megegyezik ugyanezen pénzáramok annuitás jelenértékével.

7. feladat
A jövőben esedékes 200 000 forintnak kell kiszámolni a jelenértékét eltérő kamat
feltételek mellett.
a) 5 %
b) 10 %
c) 20 %
d) 30 %
FV = C1= 200.000
r = 5%;15%;20%;30%
1
a) PV = C1 * =200.000 / 1,05 = 190.476
1+ r
1
b) PV = C1 * =200.000 / 1,10 = 181.818
1+ r
1
c) PV = C1 * =200.000 / 1,20 = 166.667
1+ r
1
d) PV = C1 * =200.000 / 1,30 = 153.846
1+ r
n=1 C r DF PV
200000 5% 0,9524 190476,19
200000 10% 0,9091 181818,18
200000 20% 0,8333 166666,67
200000 30% 0,7692 153846,15

A kamatláb növekedésével 200 000 Ft jelenértéke csökken.

A befektetőnek a 30%-os kamatláb a kedvező (d), a hitelintézetnek pedig a 10%-os
kamatláb.

16. feladat

A vállalkozónak 3 ajánlat közül kell választania.

a) Az első pénzáram az időszak elején, ma jelentkezik, nem kell időérték

számítani.
C0=PV
C0=100 000

b) A 2. pénzáram 8 év múlva esedékes, ezért a jelenértékét kell meghatározni.

r = 5%
n= 8 év
Cn= 250 000
1
DF =
(1 + 0,05)8
1
PV = C n * =250 000 * 0,668= 169209,84
(1 + r ) n
Cn 250000 r 5%
r 5% n 8
1 / (1+r)n
n 8 DF = 0,6768
Cn / (1+r)n
PV = 169209,84

c) A 3. pénzáram 5 év múlva esedékes.

r = 5%
n= 5 év
Cn= 200 000
1
DF =
(1 + 0,05)5
1
PV = C n * =200 000 * 0,7835= 156 705,23
(1 + r ) n

Cn 200000 r 5%
r 5% n 5
n 5 DF 1 / (1+r)n = 0,7835
PV Cn / (1+r)n= 156705,23
 d) A „b” megoldás a legkedvezőbb, ennek az ajánlatnak a legnagyobb a
jelenértéke.

A számítást el lehet végezni a jövőre vonatkozóan, akkor is a „b” megoldás

lesz a legjobb.

17. feladat

PV=100.000
FV = 120.000 n=2 év r=5%
PV=50.000 ; FV=50.000 n=1 év r=5%; FV=20.000 n=2 év r=5%

a) Jelenérték számítással:
a. PV = 100.000 euró
b. PV = 120.000 / (1+0,05)2=108.843,5
c. PV = 50.000 + 50.000/(1+0,05)1 + 20.000/(1+0,05)2=115.759,6

b) Jövőérték számítással:
a. FV = 100.000 * (1+0,05)2= 110.250
b. FV = 120.000
c. FV = 50.000 *(1+0,05)2 + 50.000*(1+0,05)1 + 20.000 = 127.625

Mindkét számítási móddal a harmadik (c) lehetőség a legkedvezőbb.

21. feladat
Az első év első napján 4 millió, az első és a második év végén 2-2 millió
pénzáramlás keletkezik.

𝐶
PV =
𝑟
1. pénzáram
4 000 000
2. pénzáram (1. év vége) 2 000 000/1,12= 1 785 714
3. pénzáram (2. év vége) 2 000 000/1,122 =1 594 388
Összesen a két pénzáram jelenértéke 7 380 102
A szerződéskötéskor 7 380 102 forintot kellene fizetni.
Annuitás számítással
Meghatározott éven keresztül, azonos időközönként, időszak végén keletkező 2-2
millió forint jelenértéke:
PVAr,n = C * PVIFAr,n=
PVA12,2 = 2 000 000 * 1,690= 3 380 000

A fentiekhez hozzá kell adni az időszak elején esedékes összeget, így ugyanarra
az eredményre jutunk.
Összesen: 4 000 000 + 3 380 000= 7 380 000

3. Speciális pénzáramlás sorozatok − Örökjáradék

A pénzáramlás-sorozat fogalma:
Különböző időpontokban esedékes pénzáramlások.
A pénzáramlás sorozatok értéke:
Egyes pénzáramlások jelenértékének az összege.
Járadék fogalma:
Meghatározott időpontban esedékes pénzbevételek sorozata.
Rendszeres időközönként ismétlődő, azonos nagyságú vagy azonos mértékben
változó pénzáramlások sorozata.
Járadékköz fogalma:
Két járadéktag esedékessége közötti időtartam.
Örökjáradék (perpetuity) fogalma:
Olyan szabályos pénzbevételek, amelyekben az esedékességi időpontok sorozata
végtelen
Olyan pénzáramlás-sorozat, amely
• Végtelen hosszan tart
• Egyenletes időközönként
• Azonos nagyságú összeg esedékes
Az azonos járadéktagú (fix összegű) örökjáradék képlete:
C
PV p = C = PV * r
r
Ahol:
PVp = az örökjáradék jelenértéke
C = az azonos időközönként esedékes fix pénzáram, járadéktag
r = kamatláb
NÖVEKVŐ TAGÚ ÖRÖKJÁRADÉK FOGALMA:
Olyan pénzáramlás-sorozat, amelynél a járadéktagok állandó ütemben g %-kal
növekednek és a sorozat a végtelenig tart.
Egyenletes (g) ütemben növekvő örökjáradékról akkor beszélünk, ha a
rendszeres időközönként biztosított kifizetések összege az első kifizetéstől kezdve
egyenletesen növekszik: periódusról periódusra az (1+g) mértékben nő. Az első
kifizetés az első periódus végén esedékes.
Képlete:
C
PV p =
r−g
Ahol:
PVp = az örökjáradék jelenértéke
C = az azonos időközönként esedékes fix pénzáram, járadéktag
r = kamatláb
g = a járadéktagok növekedési üteme (grow)

A gyakorlatban a föld árának, egyes jogdíjak összegének, a részvények hozamának

meghatározásánál alkalmazható, de a 90-es években a kárpótlási jegyek államnál
történő beváltása ún. kiegészítő (nyugdíj) járadék összegének megállapítása is
hasonló elven működött.
3.1. Feladatok

ÁLLANDÓ TAGÚ ÖRÖKJÁRADÉK

1. Mennyit érdemes kifizetniük ma azért a lehetőségért, hogy minden év végén

(életünk végéig és majd az örökösünk is) kapjunk 150 eFt-ot. Az 1. fizetés az
első év végén esedékes. Feltételezzük, hogy a piaci hozam 8 % minden
lejáratra.

2. Mennyit érne 150 ezer Ft örökjáradéka, ha a piaci hozam 12 % lenne?

3. Van 800 ezer forintunk és ezen szeretnénk örökjáradékot vásárolni úgy, hogy
már 1 év múlva megkapjuk az első járadékot. A piaci hozam 9 %. Mekkora az
éves járadék?

4. Mennyiért érdemes megvásárolni azt a kötvényt, amely évi 200.000 Ft

örökjáradékot ígér, ha az r = 7 %.

NÖVEKVŐ TAGÚ ÖRÖKJÁRADÉK

1. Mennyit érdemes ma fizetnünk egy olyan örökjáradékért, amely egy év múlva

500 ezer forintot fizet és utána minden évben 2 %-kal többet. A piaci hozam 10
%.
Hasonlítsa össze az egyszerű kamatszámítással, mutasson rá az egyszerű
kamatszámítás (jövőérték számítás) és az örökjáradék számítás közötti
hasonlóságra és a különbségre!

2. Mennyit kellene fizetnünk azért az örökjáradék kötvényért, amely 500 ezer

forintot fizet meghatározatlan ideig, mindig időszak végén és évente 5 %-kal
növekvő örökjáradékot biztosít?
3. Egy alapítvány örökjáradék formájában az első évben 120.000 forintot ígér, az
első évet követően pedig évi 10 %-kal növekvő örökjáradékot kíván juttatni a
kedvezményezettnek. Mekkora összeget kell az alapítványban elhelyezni, ha az
induló kamatláb 13 %?

4. Mennyit kell fizetni azért a 80.000 Ft fix összegű örökjáradékért, ha a kamatláb

9 %? Mennyi lenne a jelenérték évi 5 %-os növekedés mellett?

5. Földes Vera szántóföldje bérbeadásából évi 400 000 Ft földjáradékot kap. A

jövőben ehhez az összeghez betéti kamat formájában kíván hozzájutni. A
bankban elhelyezett összeg azonos a föld eladási árával. A banknál alkalmazott
betéti kamatláb 5%, a hitelkamatláb 8%.
a. Számítsa ki a föld eladási árát!
b. Számítsa ki a föld eladási árát, ha évente 1%-kal nagyobb összegű
járadékot szeretne!

6. Tóásó Kelemen földjén található tavat használatba adja, ezután évi 2 100 000
Ft járadék realizálható. A jövőben ehhez az összeghez betéti kamat formájában
kíván hozzájutni. A bankban elhelyezett összeg azonos a terület eladási
(használatba adási) árával. A banknál alkalmazott betéti kamatláb 4%, a
hitelkamatláb 6%.
a. Számítsa ki a föld (tó) eladási árát!
b. Számítsa ki a föld (tó) eladási árát, ha évente 1%-kal nagyobb összegű
járadékot szeretne!

7. Verses Viktória évi 600 000 Ft-ot biztosító szerzői jogdíjat örökölt egyik
rokona gyermekeknek írt könyvei után. A jogosultságát értékesíti és az eladási
árat befekteti. Az eladási ár azonos lesz azzal a járadékalappal, amely a fenti
bevételsorozatot biztosítani tudja. A pénzpiacon realizálható átlagos hozam
6%, ami várhatóan hosszú távon nem változik.
 a. Számítsa ki, hány forintért érdemes eladni a szerzői jogdíjat, hogy a
következő években (élete végéig) 6%-os kamat mellett évi 600 000Ft
kamathoz jusson!
b. Számítsa ki, mennyiért érdemes eladni a szerzői jogdíjat, ha évente 1%-
kal nagyobb összegű járadékot szeretne!

8. Olimpikon Olga bajnok társaival fiatal sportolók támogatására egy alapítványt

kíván létrehozni. Minden év végén az 5 legjobb teljesítményt nyújtó főiskolás
sportolónak 100-100 ezer forintot szeretne adni. Az első fizetésre az 1. év végén
kerül sor. A jutalmazás az alapítványi tőke kamatából történik. Az átlagos piaci
hozam 5%, a kamatlábak hosszú távon nem változnak.
a. Számítsa ki, hogy hány forintot kell a bajnokoknak letétbe helyezni a
bankban ahhoz, hogy az alapba befizetett összeg biztosítsa minden év
végén az 500 000 forint kifizetését!
b. Számítsa ki, hogy hány forintot kell a bajnokoknak letétbe helyezni a
bankban ahhoz, hogy az alapba befizetett összeg biztosítson minden év
végén további 1%-kal nagyobb összeg kifizetését!

9. Gondoskodó Gedeon 5 év múlva nyugdíjba megy. Az előző év végén távoli

rokona után örökölt 2 millió forintot, amit nyugdíjas éveiben a nyugdíja
kiegészítésére kíván felhasználni, ezért az év első napján bankban helyezi el.
Az első 4 év során 5%, az 5. évben 6% a betéti kamatláb. A betét kamatából
nyugdíját szeretné minden év végén kiegészíteni.
a. Számolja ki, hány forinttal fog rendelkezni az 5. év végén!
b. Számolja ki, a nyugdíjas évei során hány forint járadékkal számolhat (élete
végéig), ha a piaci kamatláb 6% lesz.!
c. Számolja ki, a nyugdíjas évei során hány forint járadékkal számolhat (élete
végéig) ha piaci kamatláb 6% és a betét után kamatot félévente tőkésítik!

10. Egy magánszemély kiegészítő nyugdíjbiztosítási szerződést kötött egy biztosító

társasággal. Biztosítási nyugdíjalapjába 25 év alatt 3.600.000 forintot fizetett
be.
Milyen összegű járadékra számíthat évente nyugdíj kiegészítésként, ha még
élete végéig szeretné járadékát élvezni, és

a. 3 %-os kamatlábbal számolhat.

 b. 6%-os kamatlábbal számolhat.
c. 10%-os kamatlábbal számolhat.

11. Egy magánszemély kiegészítő nyugdíjbiztosítási szerződést kötött egy biztosító

társasággal. Biztosítási nyugdíjalapjába 20 év alatt 2.600.000 forintot fizetett
be.
Milyen összegű járadékra számíthat évente nyugdíj kiegészítésként,
amennyiben élete végéig szeretné járadékát élvezni, ha 5 %-os kamatlábbal
számolhat.

12. Mennyiért érdemes megvásárolni azt a kötvényt, amely az első évben 70.000
Ft, majd ezt követően 5 %-kal növekvő járadékot ígér, ha a piaci kamatláb 13
%.

13. A „Sportolókért” alapítvány célja, hogy az ország 10 legsikeresebb

sportolójának megélhetését kiegészítse az idők végezetéig. Az alapítvány az
általa támogatott személyeknek évente (év végén) 500.000 Ft jövedelmet kíván
biztosítani az első évben, a következő években évi 1%-kal kívánja növelni ezt
az összeget minden évben.

Mekkora összeget kell az alapítóknak az alapítványba elhelyezni, ha az induló

kamatláb 5%.

14. Szerencsés Elek lottó nyereményének egy részét bankbetétként kívánja

elhelyezni. Az elképzelése alapján a tőkét 3 évre köti le. A futamidő lejárata
után a felhalmozott tőke kamataiból minden évben külföldi túrát akar tenni.
Erre a célra minden évben 250 000 forintot fordítana. A betéti kamatláb
várhatóan hosszú távon évi 6%. A bank a kamatot félévente írja jóvá.
Számítsa ki, hogy hány forintot kell elhelyeznie Eleknek a bankban, hogy
külföldi útjait finanszírozni tudja?

15. Egy család örökölt 3 millió forintot 3 évvel ezelőtt. A pénzt bankban helyezték
el. Az első évben 3,5%, a 2. évben 3,7%, a 4. évben 4%-os kamatot fizet a bank,
a kamatokat félévente tőkésítették.
A 3. év végén az apa nyugdíjba ment, a betét összegét a nyugdíjas
éveiben járadékra kívánja használni 4%-os kamatláb mellett. Az első
 pénzáram az első év végén keletkezik, hosszú távon a kamatláb
várhatóan nem változik.

a) Mennyi pénze van a családnak a 3. év végén?

b) Milyen összegű járadékot kap az apa élete végéig a befektetése után?
c) Milyen összegű járadékot kap az apa élete végéig a befektetése után, ha
évente 2 %-kal növekvő járadékot szeretne kapni?

3.2. Megoldások

Állandó tagú járadék

1. feladat
Minden év végén (életünk végéig) kapunk 150 000 Ft-ot. Az 1. fizetés az első év
végén esedékes, a piaci hozam 8 % minden lejáratra.
C = 150.000 Ft
r = 8%
150000
PV p =
C PV p = = 1.875.000
r 0,08
Amennyiben 1.850 000 Ft-ért vásárolunk egy örökjáradék kötvényt, életünk végéig
minden év végén 150 000 forintra vagyunk jogosultak 8 %-os kamatláb esetében.
A kötvény névértékét (1 850 000 Ft) a kibocsátó nem fizeti vissza, de életünk végéig
járadékot fizet (nem kamatot).

Növekvő tagú járadék

5. feladat

A föld eladási árának kiszámítása:

a/
C 400000
PV p = = = 8000000
r 0,05
A föld ára 8 000 0000 forint, amennyiben a betéti kamatláb tartósan 5 %.
b/
C 400000
PV p = = = 10000000
r − g 0,05 − 0,01
A föld ára 10 000 0000 forint, amennyiben a betéti kamatláb tartósan 5 % és évente
1 %-kal növekvő járadékot biztosít.
10. feladat

Mindhárom esetben a befektetés összege 3 600 000, azonban növekvő kamatláb

mellett a járadék összege is nő.

a/ 3 %-os kamatlábbal számolhat.

b/ 6%-os kamatlábbal számolhat.
c/ 10%-os kamatlábbal számolhat.

A befektetett összeg (PV) minden esetben 3 600 000 Ft, a kamatláb azonban
változik. Tehát a járadéktagot (C) kell kiszámolni eltérő kamatlábak mellett.

a/ r= 3%
C C
PV p = = = 3600000
r 0,03

C = 3 600 000 * 0,03 = 108 000

b/ r= 6 %
C C
PV p = = = 3600000
r 0,1

C = 3 600 000 * 0,06 = 216 000

c/ r= 10 %
C C
PV p = = = 3600000
r 0,1

C = 3 600 000 * 0,1 = 360 000

3 %-os hozam esetén 108 000, 6%-os hozam esetén 216 000, 10 %-os hozam
esetén 360 000 forint járadékra jogosult. A kamatláb növekedésével arányosan a
járadék összege is nő, de a befizetett összeget nem kapja vissza befektető.

13. feladat

Az alapítvány az általa támogatott személyeknek évente (év végén) 500.000 Ft

jövedelmet kíván biztosítani az első évben, a kamatláb hosszú távon 5 %.

a/
C = 10 x 500 000 = 5 000 000
r = 5%
 C 5000000
PV p = = = 100000000
r 0,05

b/
C = 10 x 500 000 = 5 000 000
r = 5%
g = 1%

C 5000000
PV p = = = 125000000
r − g 0,05 − 0,01

Ha azonos összegű járadékot kívánnak biztosítani, akkor 100 000 000 Ft-ot,
évente 1 %-kal növekvő támogatás esetén 125 000 000 Ft-ot kell elhelyezni az
alapítvány számlájára.
4. Évjáradék − annuitás

Az annuitás fogalma:
Olyan járadék, amely esetén az esedékességi időpontok sorozata véges.
Rendszeres időközönként egyenlő összegekben fizetett részlet, amely a
tőketörlesztésen kívül az esedékes kamatot is tartalmazza.
Jellemzője:
• meghatározott időtartam alatt,
• egyenlő járadékközönként esedékes (pl. évente),
• azonos járadéktagú pénzáramlás-sorozat.
Olyan egyenlő tagú pénzáramok (ki- vagy befizetések) sorozatát jelenti, amely
meghatározott ideig esedékes.
• egyenlő tagú, tehát minden periódusban azonos összeget fizetnek ki (a
periódus rendszerint egy év vagy egy hónap)
• meghatározott ideig esedékes, tehát nem a végtelenségig (lásd:
örökjáradék)
Jelenértéke :
Arra ad választ hogy r % kamatláb mellett n éven át azonos időközönként esedékes
C pénzáramlásnak mennyi a jelenértéke.
Jövőértéke :
Arra ad választ, hogy n éven át r % kamatláb mellett esedékes pénzáramok
jövőértéke mennyi.
Annuitás (évjáradék) jelenértéke
Neve: Present value of annuity
Az annuitás két típusa: a szokásos annuitás és az esedékes annuitás.
Szokásos annuitás esetén a kifizetések (járadéktag, törlesztő részlet) a periódus
végéhez rendelhetők hozzá. Az esedékes annuitásoknál viszont a kifizetések a
periódusok elején jelentkeznek.

4.1. Annuitás jelenértéke

Szokásos annuitás jellemzői:

• meghatározott időn (év, hónap, nap stb.) keresztül esedékes pénzáramok
(járadéktag),
• a járadéktag mindig azonos, fix összegű,
 • időszak (év, félév, negyév, hónap ) végén keletkező pénzáramok
(járadéktag),
• a járadékközök azonos időtartamúak.

Pénzáramok

Képlete
1 1
PVA = C * ( − )
r r * (1 + r ) n
Ahol:
PVA= az annuitás jelenértéke
C= az éves pénzáram
r = kamatláb
n = időszakok (pl. évek) száma
Az annuitás tényező (vagy anniutás faktor) AF (vagy FA)
1 1
PVIFAr,n= = ( − )
r r * (1 + r ) n
Neve: Present value interest factor for annuity
Jele: PVIFAr,n
Az annuitás jelenérték faktor egyenlő a diszkonttényezők összegével.

Annuitás jelenérték faktor (PVIFA)= ∑ DF

A leggyakrabban a hitel azonos összegű törlesztő részletének vagy azonos összegű

lízingdíj összegének kiszámításánál alkalmazzák. A törlesztés történhet évente,
félévente, havonta, amit az időszakok számánál, a kamat értékének
meghatározásánál figyelembe kell venni, hiszen a kamatlábidő az egyes pénzügyi
termékeknél (konstrukcióknál) − a szerződésnek megfelelően − eltérő lehet.

Felvett hitel összeg = törlesztő részlet (járadéktag) * annuitás jelenérték faktor

A törlesztési terv elkészítése előtt az éves (időszakonkénti) adósságszolgálat
összegét kell kiszámolni, ami minden időszakban állandó összeg.

𝒉𝒊𝒕𝒆𝒍 ö𝒔𝒔𝒛𝒆𝒈𝒆
Fizetendő törlesztő részlet =
𝒂𝒏𝒏𝒖𝒊𝒕á𝒔𝒊 𝒕é𝒏𝒚𝒆𝒛ő

A fizetett törlesztő részlet tartalmazza a tőketartozás és a kamatfizetés összegét,

valamint az egyéb járulékos költségeket.

Törlesztő részlet összege (adósságszolgálat) = tőketörlesztés összege + kamat

Hitelkamat évenkénti összege = fennálló hiteltartozás * hitelkamatláb

A törlesztő részleten belül az idő előre haladtával csökken a fennálló tőketartozás

összege.

Meg kell jegyezni, hogy az annuitáson alapuló azonos törlesztő részelettel (változó
tőke összeggel) történő hitelezés mellett gyakori az azonos tőketörlesztéssel
(változó törlesztő részlettel) és a változó tőke összeggel (változó törlesztő
részlettel) történő hitelezés, az utóbbi kettőnél az annuitás számítás nem
alkalmazható.

Esedékes annuitás jelenérték

Esedékes annuitás esetén a jelenérték kiszámításához felhasználható akár a
szokásos annuitás képlete, akár az annuitástényező-táblázat egy kis korrekcióval:
a periódusszámot eggyel csökkentenünk, a tényező értékét viszont eggyel
növelnünk kell. Minthogy egy esedékes annuitás ugyanazokat a kifizetéseket
tartalmazza, mint a szokásos, azzal, hogy minden egyes kifizetés egy periódussal
korábban (időszak elején) esedékes, ezért az esedékes annuitás jelenértéke
nagyobb, mint a szokásos annuitásé, egészen pontosan az utóbbi (1+r)-szerese.

Pénzáramok

Esedékes annuitás jelenérték képlete

 1 1
1−(1+𝑟)𝑛−1 1−(1+𝑟)𝑛−1
PVAE = C + C * vagy PVAE = C * (1 + )
𝑟 𝑟

Az esedékes annuitás jelenérték összegének meghatározása annuitástényező

táblázattal:

PVAE = járadéktag * ( 1+ annuitástényezőr,n-1)

Az esedékes annuitás jelenértéke mindig nagyobb, mint az azonos paraméterű

szokásos annuitás jelenértéke.

Az esedékes annuitás ugyanazokat a kifizetéseket tartalmazza, mint a szokásos,

azzal az eltéréssel, hogy minden egyes kifizetés egy periódussal korábban
esedékes, ezért az esedékes annuitás jelenértéke nagyobb, mint a szokásos
annuitásé, egészen pontosan az utóbbi (1+r)-szerese.
Az esedékes és a szokásos annuitás jelenérték-összegének kapcsolata:
PV(Esedékes annuitás) = PV(Szokásos annuitás)* (1 +r)

4.1.1. Feladatok

Annuitás jelenértéke

1. Négy éven keresztül minden év végén 1.000 Ft egységnyi pénzbevétel

esedékes. Mennyi az értéke ennek a pénzáramnak most, ha a kamatláb 10%?

2. Egy vállalkozó 4 éves futam időre pénzkölcsönt vett fel, a szerződés szerint
minden év végén 1.500 Ft összeggel kell törleszteni. Milyen összegű hitelt vett
fel most, ha az kamatláb 11%?

3. Bölcs család év végi jutalmát a gyerekek taníttatására akarja fordítani, ezért

évjáradékot vásárolnak. Milyen összegű jutalmat kaptak, ha következő 10
éven keresztül 500.000 Ft-ot minden év végén a gyerekek tanulmányának
finanszírozására tudnak fordítani, ha az éves hozam 12 %?
4. Mekkora évjáradékra számíthat a következő 5 évben (évente) egy nyugdíjas,
ha 2 millió forint megtakarításából évjáradékot vásárolt, a piaci hozam 13 %.

5. Egy 8 millió Ft-os tartozást 5 év alatt 2.386.635 Ft-os részletekben kell

visszafizetni. Hány %-os kamatra adták a kölcsönt? (Használja az annuitás
táblázatot.)

6. Egy alkalmazott 35 éves munkaviszony után nyugdíjba ment. A nyugdíj

alapjába 1,2 millió forint gyűlt össze. Milyen összegű évi járadékra számíthat
15 éven keresztül, ha a kamatláb 8 %?

7. Egy vállalkozás 40 millió forint hitelt kapott a bankjától 9 %-os kamatláb

mellett, 8 éves lejáratra. A kölcsönt egyenlő részletekben kell visszafizetnie.

a. Mekkora összegű az éves törlesztő részlet?

b. Mennyi évenként a kamat és a tőketörlesztés összege?
c. Foglalja táblázatba a törlesztő részlet alakulását évenként!

Év Tőketartozás Kamat Tőketörlesztés Összes

adósságszolgálat
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Összesen
8. A bank ügyfelének évi 24 %-os kamatláb mellett 500.000 Ft személyi kölcsönt
folyósított, amit 6 hónap alatt havi egyenlő részletekben kell visszafizetni, a
fizetések hó végén esedékesek.
Mennyi lesz az adós havi törlesztő részlete?

9. Egy lakástulajdonos eddig havi 500 ezer forintért adta bérbe a lakását. A
bérleti díjat a hónap végén kellett fizetni. Kedvezőtlen tapasztalatai miatt a
tulajdonos úgy döntött, hogy az új bérlőtől negyedévente előre kéri a három
havi bérleti díjat.
24 %-os évi kamatlábat feltételezve, számítsa ki a bérleti díjak tőkeértékét
mindkét esetre!
Értékelje, hogy a bérlőnek és a bérbeadónak melyik megoldás kedvező?

10. A bank ügyfelének évi 24 %-os kamatláb mellett 800.000 Ft személyi

kölcsönt folyósított.
Mennyi lesz az adós havi törlesztő részlete és mennyi a visszafizetett összegből
a tőketörlesztés és a kamat összeg, ha
a. 8 hónap alatt,
b. 12 hónap alatt havi egyenlő részletekben kell visszafizetni?

11. Egy vállalkozó 40 éves munkaviszony után ment nyugdíjba. A

nyugdíjalapjába 3,4 millió forint gyűlt össze.
Milyen összegű járadékra számíthat 15 éven keresztül, ha a kamatláb

a. 10%
b. 6%
c. 3%?
Hasonlítsa össze a három eredményt és indokolja meg a kapott eredmények
közötti különbséget!

12. Egy magánszemély kiegészítő nyugdíjbiztosítási szerződést kötött egy biztosító

társasággal. Biztosítási nyugdíjalapjába 20 év alatt 2.600.000 forintot fizetett
be.
Milyen összegű járadékra számíthat évente nyugdíj kiegészítésként,
amennyiben hosszú távon 5 %-os kamatlábbal számolhat, ha még
 a. 10 évig szeretné járadékát élvezni,
b. 20 évig szeretné járadékát élvezni,
c. élete végéig szeretné járadékát élvezni.
Hasonlítsa össze az eredményt és indokolja meg a kapott eredmények közötti
különbséget!

13. Adótanácsadó kft. bővíteni szeretné a tevékenységi körét, ezért néhány

számítógép, nyomtató illetve könyvelési program megvásárlása szükséges, ami
közel 5 millió forintba kerül. A finanszírozáshoz 2 millió forint fejlesztési
kölcsönt kér az Inveszt Banktól. A hitelkérelem és az üzleti terv elbírálása után
a hitelintézet 12 %-os kamatláb mellett hajlandó kölcsönt folyósítani. Az
adósságot évente azonos részletekben kell visszafizetni 4 év alatt. Az első
törlesztő részlet a hitel lehívása után 1 évvel esedékes. A bank a hitel teljes
összegének 3 %-át egyszeri kezelési költségként, 25.000 forint hitelbírálati
díjként és további 30.000 forint hitelfolyósítási díjként számolta fel. A járulékos
költségek a kölcsön folyósításának napján esedékesek.
Számítsa ki a törlesztő részlet összegét, a teljes hiteldíjat és a teljes hiteldíj
mutatót!

14. Szőke Szépség kozmetikai szolárium működésével szeretné bővíteni a

tevékenységét. Az üzlethelyiség kialakítása, a berendezések beszerzése,
felszerelése 15 millió forintba kerülne. A finanszírozáshoz 10 millió forint
fejlesztési kölcsönt kér az Inveszt Banktól. A hitelkérelem és az üzleti terv
elbírálása után a hitelintézet 10 %-os kamatláb mellett hajlandó kölcsönt
folyósítani. Az adósságot évente 5 év alatt, évente változó részletekben, állandó
összegű tőketörlesztéssel kell visszafizetni. Az első törlesztő részlet a hitel
lehívása után 1 évvel esedékes. A bank a hitel teljes összegének 2 %-át egyszeri
kezelési költségként, 30.000 forint hitelbírálati díjként és további 50.000 forint
hitelfolyósítási díjként számolta fel. A járulékos költségek a kölcsön
folyósításának napján esedékesek.

a) Készítse el a hiteltörlesztési tervet!

b) Számítsa ki a teljes hiteldíjat és a teljes hiteldíj mutatót (THM)!

15. Varró Olga és Gép Géza ruha szabóságuk elhasználódott gépeinek fokozatos
lecserélésére készülnek. A teljes géppark megújítása 25 millió forintba kerülne.
A szükséges pénz teljes egészében nem áll rendelkezésre. 15 millió forint
beruházási kölcsönt kérnek az Innovatív Banktól. A hitelkérelem és az üzleti
terv elbírálása után a hitelintézet 10 %-os kamatláb mellett hajlandó kölcsönt
folyósítani. Az adósságot évente azonos részletekben kell visszafizetni 5 év
alatt. Az első törlesztő részlet a hitel lehívása után 1 évvel esedékes.
Számítsa az éves törlesztő részlet összegét!
16. Boltos Béla háztartási terméket értékesít kiskereskedésében. Áremelkedésre
számít, ezért a legkeresettebb cikkekből a szokásosnál nagyobb készletet akar
beszerezni. Taktikai készletvásárláshoz áthidalási 5.000.000 forint kölcsönt
igényelt a Zsugori Banktól évi 12 %-os kamatláb mellett. Az első törlesztő
részlet az első hó végén esedékes
Számítsa ki a törlesztő részlet összegét

a) 4 hónapos futamidővel,
b) 8 hónapos futamidővel.
Határozza meg mindkét futam idő esetén a fizetett összes kamat összegét!

16. Egy gazdasági társaság kapacitásfejlesztő beruházáshoz 10 millió Ft kölcsönt

vesz fel bankjától. A kamatláb 10%, a visszafizetési idő 4 év. A
kölcsönszerződés szerint a hitelt évi egyenlő részletekben kell visszafizetni.
Számítsa ki, hogy mennyi

a) az évi törlesztő részlet,

b) évenként a törlesztő részletben milyen összegű a kamat, és mennyi a
tőketörlesztés összege.
Foglalja táblázatba számításait!

Év Tőketartozás Kamat Tőketörlesztés Összes

adósságszolgálat
1.
2.
3.
4.
5. Összesen

18. Egy vállalkozó 20 millió forint hitelt kapott a banktól 10 %-os kamatláb mellett,
8 éves lejáratra. A kölcsönt egyenlő részletekben kell visszafizetnie.
Mekkorák ezek a részletek? Az első törlesztő részletből mennyi lenne a kamat,
és milyen összeggel csökkenne a tőketartozás?
Határozza meg a 8 év alatt fizetett összes kamat összegét!
19. A bank ügyfelének évi 12%os kamatláb mellett 1.000.000 forint személyi
kölcsönt folyósított, amit 6 hónap alatt, havi egyenlő részletekben kell
visszafizetni.
Mennyi lesz az adós havi törlesztő részlete?

20. A bank ügyfelének 4.000.000 forint kölcsönt folyósított, amit évi egyenlő
részletekben kell visszafizetni. Az éves kamatláb 8 %.
Mennyi lesz az adós éves/havi törlesztő részlete, ha
a) 3 év alatt, évente
b) 3 év alatt, havonta
c) 5 év alatt, évente
d) 10 év alatt, évente
e) 10 év alatt, havonta kell visszafizetnie.

Határozza meg a különböző futam idő esetén a fizetett összes kamat összegét!

21. Egy lakástulajdonos eddig 30 ezer forintért adta bérbe a lakását. A bérleti díjat
a hónap végén kellett fizetni. kedvezőtlen tapasztalatai miatt a tulajdonos úgy
döntött, hogy az új bérlőtől negyedévente előre kéri a három havi bérleti díjat?
12 %.os évi kamatlábat feltételezve, számítsa ki a bérleti díjak tőkeértékét
mindkét esetre!
Melyik megoldás kedvező a bérlőnek és melyik a bérbe adónak?

22. Egy gazdasági társaság kapacitásfejlesztő beruházáshoz 10 millió Ft kölcsönt

vesz fel bankjától. A kamatláb 7%, a visszafizetési idő 4 év. A
kölcsönszerződés szerint a hitelt évi egyenlő részletekben kell visszafizetni.
Számítsa ki, hogy mennyi az

a) évi törlesztő részlet,

b) évenként a törlesztő részletben milyen összegű a kamat, és mennyi a
tőketörlesztés összege.
Év Tőketartozás Kamat Tőketörlesztés Összes
adósságszolgálat
1.
2.
 3.
4.
Összesen

23. Készítse el a 22. feladatot, ha

a. a kamat mértéke 7%, futamidő 6 év
b. a kamat mértéke 5 %, futamidő 4 év
c. a kamat mértéke 5 %, futamidő 6 év.
Mutasson rá, hogy az egyes feltételek mellett hogyan alakul a fizetett kamat és
tőketörlesztés összege!
Számításait foglalja táblázatba!

24. Körte Vilmos egy almáskertet szeretne vásárolni, melynek eladási ára 20 millió
forint. Az eladó a vásárláskor egy összegben kéri a vételárat. Körte Vilmosnak
a vásárláshoz rendelkezésre áll egy bankbetét, melyet 3 éve nyitott 5 millió
forinttal, évi 10 % fix kamatozás mellett. Az ezen felül szükséges összeget
banki hitelből fedezi. A felvett hitelt évente azonos részletekben kell
törlesztenie. A hitel futamideje 4 év, a kamatláb 15 %.

a. Számítsa ki, hogy mennyi önerővel rendelkezik Körte Vilmos a

vásárláskor és mennyi hitelre van szüksége?
b. Számítsa ki az adósság szolgálat összegét!
c. Határozza meg és foglalja táblázatba az évente fizetendő kamat és a
kölcsöntörlesztés összegét.

25. Az „CSALÁDI VIDÁMPARK” Rt. átlagosan 800 millió euró cash flow-ra tett
szert évenként a park működtetéséből. Ez a pénzáram várható a jövőben is. Az
elvárt megtérülés 15%.
a) Mekkora a vállalat értéke, végtelen periódusszámot figyelembe véve?
b) Mekkora a vállalat értéke, ha 30 éves koncessziós szerződése van a
vállalatnak?

26. Egy biztosítóintézet évi 10.000 eurót fizet ügyfelének 10 éven keresztül. A
kifizetések az év elején esedékesek.
Mekkora a kifizetések jelenértéke, ha az alternatív kamatláb 2% ?
27. Egy ingatlan bérleti díját havonta kell fizetni, melynek összege: 150.000 Ft.
Mekkora jelenbeli egyösszegű kifizetéssel egyenértékű a kifizetett bérleti
díjak sorozata attól függően, hogy havonta előre kell fizetni, vagy minden
hónap végén válik esedékessé a bérleti díj? A pénz időértékét és a kockázatot
kifejező éves kamatláb 24%.
Melyik megoldás kedvező a bérlőnek és melyik a bérbe adónak?

4.1.2. Megoldások
1. feladat
A sorozat teljes jelenértéke kiszámítható úgy, hogy a pénzáramlás egyetlen tagját
megszorozzuk az annuitás jelenérték faktorral (PVIFA). Ez a faktor mindig egy
adott kamatláb (r) és egy adott periódus (n) mellett jellemző.

r=10% (éves)
n= 4 (év)
C= 1.000 /év
1
1−(1+𝑟)𝑛
PVA= C* PVIFA %,n=C* 𝑟

PVA= 1000* PVIFA10%, 4 év

Nagyon fontos az adatok egyeztetése, ha a pénzáramlás évente esedékes, akkor a
kamatlábnak is évesnek kell lennie és az időszakok számának is évben kell a
képletben szerepelnie. Jelen esetben minden adat éves, nem kell átváltást végezni.

1
1−(1+0,1)4
PVA= 1000* PVIFA 10%,4 év=1000* 0,1
=1000*3,1699=3.169,9 Ft

A PVIFA faktor értékét kikereshetjük táblázatból is, ha a feltételek adottak, tehát

az adott kamatláb és periódusszám szerepel a táblázatban. Vízszintesen a
kamatlábak, függőlegesen a periódusok kerültek feltüntetésre, jelen esetben a
keresett faktor érték a 10%-os kamatláb és a 4-es periódusszám találkozásánál lesz:
3,1699 kerekítve, nyilvánvaló, hogy a pontosan számított és a táblázatból származó
értékkel végzett számítás kismértékben eltér egymástól a kerekítésből adódóan.

A feladattal kapcsolatban megjegyzendő továbbá, hogy megkülönböztetjük a

normál (szokásos) típusú és az esedékességi annuitásokat. Normál típusú
annuitásnak azt tekintjük, amikor a pénzáramlások időszak végén esedékesek,
tehát a fenti példa is ide tartozik. A későbbiekben lesz szó a másik annuitás
típusról, az esedékességi annuitásról, amikor időszak elején merülnek fel a
pénzáramok, ebben az esetben a képlet némiképpen módosulni fog.

A fenti jelenérték számítást másképpen is elvégezhetjük, az annuitás felismerése

nélkül, mivel a jövőben esedékes pénzáramok (1000 Ft) jelenértékének összege
megegyezik az adott pénzáramok (1000 Ft) annuitás jelenértékével.
1 1
PV = C n * = 1000 * = 909,09 (az első év végén
(1 + r ) n
(1 + 0,1)1
esedékes 1000 Ft-ot egy évről visszadiszkontálva megkapjuk a jelenértékét)
1 1
PV = C n * n =
1000 * = 826,45 (a 2. év végén esedékes
(1 + r ) (1 + 0,1) 2
1000 Ft-ot két évről visszadiszkontálva megkapjuk a jelenértékét)
1 1
PV = C n * = 1000 * = 751,31
(1 + r ) n
(1 + 0,1) 3
1 1
PV = C n * = 1000 * = 683,01
(1 + r ) n
(1 + 0,1) 4
ÖSSZESEN = 3.169,9 Ft

Mivel a ∑ DF = PVIFAr,n, ezért ∑PV = PVAr,n.

Tehát a fentiekben a jövőben keletkező pénzáramok (1000 Ft) jelenértékét külön-

külön kiszámítottuk, majd ezek összegét összeadjuk, végül az egyes pénzáramok
jelenértékének összegét kapjuk meg, ami megegyezik az annuitás jelenértékkel
(3 169,9). (Lásd: jelenérték számítás 5. feladat.)

2. feladat
Minden év végén 1.500 Ft összeggel törleszt az adós, a kamatláb 11%?
A törlesztőrészlet szokásos annuitással kiszámítható: időszak végén keletkező
azonos összegű pénzáramlás, azonos időközönként, meghatározott időszakonként
(évenként).
r=11% (éves)
n=4 (év)
C= 1.500 Ft/év
 1
1−(1+0,11)4
PVA= 1500* PVIFA 11%,4 év=1500* =1500*3,102=4.654 Ft.
0,11
Megoldás annuitás felismerése nélkül, jelenértékek összegeként, excel számítás
segítségével is kiszámítható:
DF
n C r=11% PV
1 1500 0,9009 1351,35
2 1500 0,8116 1217,43
3 1500 0,7312 1096,79
4 1500 0,6587 988,10
Összes 4653,67

A fenti számítás igazolja, hogy

∑ PV = PVAr,n

Tehát a jövőben keletkező azonos összegű pénzáramok jelenértékének összege

megegyezik ugyanezen pénzáramok annuitás jelenértékével.

5. feladat
35 évig tartott összegyűjteni a jelenben rendelkezésre álló 1,2 millió Ft-ot. Arra
vagyunk kíváncsiak, hogy mekkora összegű járadékra lehet váltani az 1,2 millió
Ft-ot. Mivel a járadékok összege és a kamatláb nem változik, annuitásról van szó.
Az adatokat sem kell átváltani, hiszen éves a kamatláb és a kérdés is éves járadékra
vonatkozik.
r=8% (éves)
n=15 (év)
PVA=1.200.000 Ft

1.200.000 Ft = C* PVIFA 8%,15 év

1
1−
(1+0,08)15
1.200.000 Ft = C* 0,08
1.200.000 Ft = C* 8,559
1.200.000 Ft / 8,559 = C
140.195 Ft = C

15 éven keresztül minden év (időszak) végén 140.195 forintot kap a nyugdíjas. Az

1 200 000 forintot nem kapja vissza, évenként járadék illeti meg a jogosultat.
A futamidő alatt kifizetett kamat összege:

15*140 195= 2 102 925 Ft

2 102 925 – 1 200 000 = 902 925 Ft kamatot kapott az 1 200 000 forintért vásárolt
évjáradék után.

11. feladat
Milyen összegű járadékra számíthat 15 éven keresztül a befektető, ha a
kamatláb
a) 10%
b) 6%
c) 3%?

Minden járadéktag tőke- és kamatrészletből áll

a) C= 447.011 Ft/ év
b) C=350.073 Ft/ év
c) C= 284.806 Ft/ év

A kamatláb növekedésével arányosan csökken a járadéktagok összeg.

A 3,4 millió forint után fizetett kamat összege:

összes kifizetett járadék – kezdő befektetés összege
a) 15 x 447 011= 6 705 165 Ft, ebből a kamat összege 3 305 165 Ft.
b) 15 x 350 073= 5 251 095 Ft, ebből a kamat összege 1 851 095 Ft
c) 15 x 284 806= 4 272 090 Ft, ebből a kamat összege 872 090 Ft.

14. feladat
Az annuitás feltételei nem állnak fent, hiszen nem azonos részletekben kell
visszafizetni az adósságot. A tőketörlesztés mértéke adott, 5 év alatt kell 10 M Ft-
ot azonos tőke részletekben visszafizetni. Az első évben fennálló tőketartozás
értéke 10.000.000 Ft, mivel még semmit nem törlesztett az adós, erre fizet 10%
kamatot, a tőke törlesztője minden évben 2.000.000 Ft, így az éves
adósságszolgálat e kettő összege: 3.000.000 Ft. A 2. év elején a fennálló
tőketartozás csak 8.000.000 Ft, erre 800.000 Ft kamatot fizet az adós, a
tőketörlesztése változatlanul 2.000.000 Ft, így az adósságszolgálat a 2. év végén
2.800.000 Ft.
a)

Év Tőketartozás Kamat Tőketörlesztés Törlesztő részlet

 r=10%
1. 10 000 000 1 000 000 2 000 000 3 000 000
2. 8 000 000 800 000 2 000 000 2 800 000
3. 6 000 000 600 000 2 000 000 2 600 000
4. 4 000 000 400 000 2 000 000 2 400 000
5. 2 000 000 200 000 2 000 000 2 200 000
Összesen 3 000 000 10 000 000 13 000 000

A 3 év alatt fizetett kamat 3 millió forint, minden évben a tőketörlesztés

összege 2-2 millió forint.

b)
Hiteldíj összege:

Kamat 3 000 000

Kezelési költség 10 000 000*0,02 = 200 000
Hitelbírálat 30 000
Hitelfolyósítás 50 000
Teljes hiteldíj összege 3 280 000

17. feladat

A kölcsönszerződés szerint a hitelt évi egyenlő részletekben kell visszafizetni.

a/ az éves törlesztő részlet:

r=10%
n=4 év
PVA= 10 000 000

10 000.000 Ft = C* PVIFA 10%,4 év

1
1−(1+0,1)4
10 000.000 Ft = C* 0,1

C (tölesztő részlet) = 10 000 000/3,1699= 3 154 674 Ft

b/ a 4 alatt fizetett összegből a kamat és a tőketörlesztés összege:

A 4 év alatt visszafizetett összeg:

4 * 3 154 674 = 12 618 695

10.000.000 Ft hitel (tőke) után a kamat 2.618 695 Ft.

18. feladat
a/
Hitelt vesznek fel azonos összegű törlesztéssel, azonos kamatláb mellett törlesztik,
azaz annuitással ki lehet számolni a törlesztő részleteket. Az adatok éves bontásban
vannak, a törlesztő is évente esedékes, így átváltás nem szükséges.

PVA = 20 000 000 Ft (jelenben felvett hitel, a tőketartozás)

r évi = 10%
n = 8 év
1
1−(1+0,10)8
20.000.000 Ft = C*
0,10

20.000.000 Ft = C* 5,335
20.000.000 Ft/ 5,335= Céves
3.748.880 Ft = Céves

A törlesztő részleteken belül a kamat és a töke arányának meghatározás táblázat

segítségével történik:

Fennálló
tőketartozás Kamattörlesztés= Tőketörlesztés= Éves
tőketartozás- tőketartozás * adósságszolg.- adósságszolgálat
Évek tőketörlesztés kamatláb kamat (törlesztő részlet)
1 20 000 000 2 000 000 1 748 880 3 748 880
2 18 251 120 1 825 112 1 923 768 3 748 880
3 16 327 351 1 632 735 2 116 145 3 748 880
4 14 211 206 1 421 121 2 327 760 3 748 880
5 11 883 446 1 188 345 2 560 536 3 748 880
6 9 322 911 932 291 2 816 589 3 748 880
7 6 506 321 650 632 3 098 248 3 748 880
8 3 408 073 340 807 3 408 073 3 748 880
Összesen 9 991 043 20 000 000 29 991 043

8 év alatt 10 %-os kamatláb mellett közel 10 millió Ft (9 991 043 Ft) kamatot kell
fizetni.
Az összes adósságszolgálat összege a fizetett kamat és a tőketörlesztés összegéből
adódik, azaz
29 991 043 = 9 910 043 + 20 000 000

b) Az annuitás feltétele nem áll fent. A tőketörlesztés viszont azonos

tőkerészletekben történik. A fennálló tőketartozás értéke 20.000.000 Ft, mivel az
1. évben még semmit nem törlesztett az adós, erre fizet 10% kamatot, a tőke
törlesztője minden évben 2.500.000 Ft, így az éves adósságszolgálat e kettő
összege: 4.500.000 Ft. A 2. év elején a fennálló tőketartozás csak 17.500.000 Ft,
erre 1.750.000 Ft kamatot fizet az adós, a tőketörlesztője változatlanul 2.500.000
Ft, így az adósságszolgálat a 2. év végén 4.250.000 Ft.

Tőketartozás Kamat
tőketartozás- tőketartozás * Tőketörlesztés Éves adósságszolgálat
Év tőketörlesztés kamatláb adósságszolg.-kamat törlesztő részlet (C)
1 20 000 000 2 000 000 2 500 000 4 500 000
2 17 500 000 1 750 000 2 500 000 4 250 000
3 15 000 000 1 500 000 2 500 000 4 000 000
4 12 500 000 1 250 000 2 500 000 3 750 000
5 10 000 000 1000 000 2 500 000 3 500 000
6 7 500 000 750 000 2 500 000 3 250 000
7 5 000 000 500 000 2 500 000 3 000 000
8 2 500 000 250000 2 500 000 2 750 000
Összesen 9 000 000 20 000 000 29 000 000

Összehasonlítás: Azonos törlesztő részlet esetén összesen több kamatot (9 991

043) kell fizetni, mert a futamidő elején kisebb összeget törleszt a tőkéből, tehát a
fennmaradó tartozás kamata nagyobb arányt (összeget) képvisel az azonos összegű
törlesztésen belül. Azonos tőketörlesztés esetén (változó összegű fizetésekkel)
9 000 000 Ft a fizetett kamat 8 év alatt.
Az összes törlesztő részlet összege a fizetett kamat és a tőketörlesztés összegéből
adódik, azaz

29 000 000 = 9 000 000 + 20 000 000

25. Az „CSALÁDI VIDÁMPARK” Rt. átlagosan 800 millió euró cash flow-
ra tett szert évenként a park működtetéséből. Ez a pénzáram várható a jövőben is.
Az elvárt megtérülés 15%.
a) Mekkora a vállalat értéke, végtelen periódusszámot figyelembe véve?
b) Mekkora a vállalat értéke, ha 30 éves koncessziós szerződése van a vállaltnak?

C=800.000.000 euró/év
r=15%
a) Az első esetben feltételezzük, hogy hosszú időn keresztül, előre nem
meghatározható ideig biztosított a működésből származó bevétel. Ekkor
alkalmazhatjuk az örökjáradék számítást, mert meghatározatlan ideig, azonos
időközönként azonos összegű pénzáramot (bevételt) biztosít a befektetőnek.

𝐶 800 𝑚𝑖𝑙𝑙𝑖ó
PV = = = 5.333 𝑚𝑖𝑙𝑙𝑖ó 𝑒𝑢𝑟ó
𝑟 0,15

b) A második esetben szerződésben előre meghatározott ideig (30 évig),

évenként biztosít rendszeres, azonos összegű bevételt a befektetőnek.

1 1
PVA15,30= 800 * ( − ) = 5.252,8 millió euró
0,15 0,15∗(1+0,15)30

26. feladat

Egy biztosító intézet évi 10.000 eurót fizet ügyfelének 10 éven keresztül. A
kifizetések az év elején esedékesek.

Mekkora a kifizetések jelenértéke, ha az alternatív kamatláb 2%?

C=10.000
n=10 év
r=2%
1 1
PVA= 10.000 * (0,02 − 0,02∗(1+0,02)10
) * (1+0,02) = 91.662 euró

A befektető 91.662 eurót fizet azért a biztosítási kötvényért egy összegben, amely
után 10 éven keresztül, 2 %-os kamatláb mellet a biztosító évente 10.000 euró
járadékot fizet. A járadéktagok tartalmazzák a kötvény tőketörlesztését és a
befektetés kamatát. A biztosító a járadéktagok összegében törleszti a kötvény
névértékét is.

27. feladat
Egy ingatlan bérleti díját havonta kell fizetni, melynek összege: 150.000 Ft.
Mekkora jelenbeli egyösszegű kifizetéssel egyenértékű a kifizetett bérleti díjak
sorozata attól függően, hogy havonta előre kell fizetni, vagy minden hónap végén
válik esedékessé a bérleti díj? A pénz időértékét és a kockázatot kifejező éves
kamatláb 24%.
1 évet vizsgálunk, a periódusok száma: n=12.
A kamatláb érvényességi időtartama viszont 1 év, ezt havi kamatlábra kell
átszámolni. Éven belül egyszerű lineáris időarányosítást alkalmazunk, ezért a havi
kamatláb 24 % / 12 = 2 %-nak vehető.

Havi utólagos fizetésnél (ez szokásos annuitást jelent)

n=12 hó
r=2%
PVIFA2,12 = 10,5753
Az annuitás jelenértéke a bérleti díj és az annuitás faktora szorzataként határozható
meg.
PVA2,12=150.000Ft * 10,5753 = 1.586.295 Ft.
Hó eleji fizetésnél (ami esedékes annuitásnak feleltethető meg) az annuitástényező
meghatározásához a periódusszámot csökkenteni kell eggyel, azaz n=11, az
annuitástényező táblázatban található értékéhez 1-et hozzá kell adni, azaz a bérleti
díj sorozat jelenértéke:
PVAE = C * (1+ PVIFA2%,11 hó) = C + C * PVIFA2%,11 hó

PVAE =150.000Ft * ( 1+ 9,7868) = 150.000 + 150.000 * 9,7868 = 1.618.020 Ft

Az első bérleti díj az időszak elején esedékes, ezért ennek a jelenértek önmaga,
azaz 150 000 Ft. Összesen 11 pénzáramra érvényes, hogy időszak végén esedékes,
ezért ezeknek a jelenértékét a szokásos annuitással lehet meghatározni. A két
összeg adja a 12 havi bérleti díj mai értékét.
Az esedékes annuitás jelenértéke mindig nagyobb, mint az azonos paraméterű
szokásos annuitás jelenértéke, és értéke annak (1+r)-szerese.
1.618.020
1.586.295
≈ 1,02

4.2. Annuitás jövőértéke

Az évjáradék másik formája az annuitás jövőértéke, amikor a jövőben azonos

időközönként (évente, negyedévente, havonta stb.), azonos összegű pénzáramok
jövőértéke kerül meghatározásra.
Szokásos annuitás jövőértéke
Az annuitás jövőértékének értékét a járadéktag és az annuitás jövőérték faktor
szorzataként kapjuk meg. Az értékelés időpontja az utolsó befizetés napja, a
pénzáramok mindig időszak végén esedékesek.
Pénzáramok:

Neve: Future Value of Annuity

Jele: FVA
Képlete
(1 + r ) n − 1
FVA = C * ( )
r
Ahol:
FVA = az annuitás jövőértéke
C = éves pénzáram
r = kamatláb
n = időszakok (pl. évek) száma
Annuitás jövőérték tényező (vagy annuitás jövőérték faktor)

(1 + r ) n − 1
FVIFAr,n= = ( )
r
Neve: Future Value Interest Factor for Annuity
Jele: FVIFAr,n

Esedékes annuitás jövőértéke

Ebben az esetben a pénzáramlás az időszak elején történik, tehát esedékes
járadékról van szó. Az évente elhelyezett pénzösszegek kamatokkal együtt
számított felnövekedett értékét, tehát az annuitás jövőértékét kell meghatározni.
Az értékelés időpontja az utolsó befizetést követő időszak.
Pénzáramok:
 Esedékes annuitás jövőértéke = járadéktag * annuitási tényező
Esedékes annuitás esetén a jövőérték kiszámításához felhasználható a szokásos
annuitás képlete vagy az annuitástényező-táblázat egy kis korrekcióval: a
periódusszámot eggyel növelni kell (n+1), a járadéktagok számát viszont eggyel
csökkenteni kell.
FVA E = C * [((1+r)n+1-1)/r – 1]
( 1+𝑟)𝑛+1 −1
FVAE = C * ( - 1)
𝑟

Leggyakoribb alkalmazása pl. a biztosítási társaságok által forgalmazott

kötvények esetében, amennyiben a biztosított rendszeres időközönként, azonos
összegű díjat fizet be (nem életbiztosítás), meghatározott év múlva (pl. 10 év),
előre meghatározott összeget fizet vissza a biztosító a kötvény tulajdonosának.
Hasonló elven működnek az elmúlt években bevezetett babakötvények is.
A jövőérték (kamatos kamat) számítás és az annuitás jövőértéke közötti
összefüggés a következő:
∑ (1+r)n = FVIVAr,n ∑ FV = FVAr,n

4.2.1. Feladatok

Annuitás jövőértéke

1. 3 éven keresztül minden év végén 1.000 Ft pénzt kapnak. Mennyi az értéke

ennek a pénzáramnak az 3. év végén? A kamatláb 15 %.
2. 4 éven keresztül minden év végén 1 millió Ft megtakarításunkat bakszámlán
gyűjtjük. Mennyi lesz az értéke a megtakarításunknak a 4. év végén, ha az éves
kamatláb 10 % és bankban tartjuk a pénzünket.

3. Mennyi lenne a felnövekedett értéke az 5 éven át, minden év végén kapott

50.000 Ft-nak 15%-os éves kamatot feltételezve?

4. A család tehetséges gyermekét 5 év múlva külföldi egyetemen szeretné

taníttatni. A jelenlegi információk szerint ehhez kb. évi 8.000 dollár szükséges.
A család devizaszámláján jelenleg 10.000 dollár van, amely után a bank éves
lekötésre 4 % kamatot fizet.
A következő 5 évben évente hány dollárt kellene még betenni a bankba, hogy
a tanulmányokhoz szükséges anyagi fedezetet a család biztosítsa?
A pénzáramok év végén esedékesek, a tanulmányi idő 4 év. Az egyetem
megkezdése előtt a tanulmányokhoz szükséges pénzzel kell rendelkezni.

5. Öt év múlva 2,5 millió forintra lesz szüksége.

a. Mekkora összeget kellene elhelyezni a bankban ma, ha évi 5 %-os betéti

kamatra számíthat?
b. Mekkora összeget kellene minden évben (év végén) megtakarítani, hogy
ugyanezt a célt elérje?

6. Latin Anna egyetemi hallgató spanyolul szeretne tanulni, majd nyelvvizsgázni.

Egy év múlva külföldön akar tanulni egy szemesztert, ezért munkát vállal
tanulmányai mellett. Havonta 40.000 forintos keresetét nem költi el, bankban
helyezi el évi 12 %-os kamatláb mellett. (A fizetését mindig tárgyhónap utolsó
napján kapja) 5 hónapig akar külföldön tanulni. Előreláthatólag havonta (hó
elején) legalább 150.000 forintnak megfelelő összegű euróra lesz szüksége a
megélhetéshez és tandíjra. Az utazási költség kb. 100.000 forintba kerül. A
hiányzó pénzösszeget a szülei finanszírozzák.
Milyen összeggel kell hozzájárulni a szülőknek a külföldi tartózkodáshoz?

7. Tervező család 3 év múlva autót szeretne cserélni. Év elején 1.000.000 forint

jutalmukat befektetik, 5 %-os kamatozás mellett. Az autó jelenlegi kalkuláció
 szerint 4,5 millió forintba kerül. A régi autójuk 3 év múlva kb. 600.000 forintért
tudják eladni.
Mennyi pénzt kell a következő 3 évben megtakarítani (év végén), hogy a
vásárláshoz szükséges pénz rendelkezésre álljon?

8. Az OKOS család okos gyermekét 6 év múlva külföldi egyetemen szeretné

taníttatni. A jelenlegi információk szerint ehhez kb. évi 10.000 dollár
szükséges. A család deviza számláján jelenleg 10.000 dollár van, amely után a
bank évi 5 %-os kamatot fizet.
A következő 6 évben évente (év végén) hány dollárt kellene még betenni a
bankba, hogy a tanulmányokhoz szükséges anyagi fedezetet a család biztosítsa?
A tanulmányi idő 5 év, a tandíjat előre kell fizetni.

9. A NÉMET család okos gyermekét 5 év múlva német magán egyetemen

szeretné taníttatni. A jelenlegi információk szerint ehhez kb. évi 12.000 euró
szükséges. A család deviza számláján jelenleg 18.000 euró van, amely után a
bank évi 4 %-os kamatot fizet.
A következő 5 évben évente (év végén) hány eurót kellene még betenni a
bankba, hogy a tanulmányokhoz szükséges anyagi fedezetet a család biztosítsa?
a. A tanulmányi idő 4 év, a tandíjat előre kell fizetni.
b. a tanulmányi idő 5 év, a tandíjat előre kell fizetni.

10. Egy vállalkozás 3 év múlva új termelő berendezést szeretne vásárolni. A

jelenlegi információk szerint várhatóan 15 millió forintba kerül a berendezés.
A vállalat bankszámlájáról 4 millió forint év elején tartós betétként lekötött erre
a célra a számlavezető banknál, 4%-os kamatláb mellett. Évente terv szerint
további 2-2 millió forintot fog lekötni erre a célra (év végén).
Milyen összegű hitelre lesz szüksége ahhoz, hogy a berendezés ára
rendelkezésre álljon?
Mekkora összeggel kell törleszteni, ha 4 éves futamidőre, 3 %-os kamatláb
mellett veszi fel a hitelt?

11. Profi, világelső, ismert teniszezők egy „Tennis Talent” Alapítványba

adományoztak pénzt az elmúlt három évben, amelyből a következő 5 évben
előreláthatóan 15 fiatal tehetséget kívánnak támogatni. A pénzáramok év végén
esedékesek, kamatláb 5 %.
 a. Rafael Nadal spanyol hivatásos teniszező évente 20.000 dollár
b. Andre Agassi amerikai profi teniszező 1.év végén 25.000 dollár
c. Boris Becker korábbi világelső német teniszező 2. év végén 30.000 dollár
d. Stefan Bengt Edberg korábbi világelső svéd teniszező
évente 10.000 dollár
e. Ivan Lendl kovábbi világelső cseh teniszező 1. év végén 22.000 dollár
f. John Patrick McEnroe amerikai profi teniszező 3. év végén 25.000 dollár

1. Számítsa ki az adományok tőkeértékét külön-külön és együtt a 3. év végére?

2. Melyik teniszező befizetése a legnagyobb értékű a 3. év végén?
3. Milyen összegű támogatást kaphatnak évente a fiatal játékosok?

12. A panzió tulajdonosa felújítást tervez 3 év múlva, ami számítások szerint kb.
20 millió forintba fog kerülni. Jelenleg a bankszámlán 10 millió forintot kötött
le erre a célra 4 %-os kamatláb mellett. A következő 3 évben mennyi pénzt
kell megtakarítania, hogy rendelkezésre álljon a felújításhoz szükséges pénz,
ha a kamatláb 4%?

13. Egy vállalkozás 3 év múlva új termelő berendezést szeretne vásárolni. A

jelenlegi információk szerint várhatóan 15 millió forintba kerül a berendezés.
A vállalat bankszámlájáról 5 millió forint év elején tartós betétként lekötött erre
a célra a számlavezető banknál, 3%-os kamatláb mellett. Évente terv szerint
további 2-2 millió forintot fog lekötni erre a célra (év végén).
a. Milyen összegű hitelre lesz szüksége ahhoz, hogy a berendezés ára
rendelkezésre álljon?
b. mennyi lesz az éves törlesztő részlet, ha 3 évre 3%-os kamattal veszi fel a hitelt
és évente egyszer törleszt?
c. Házi feladat:
1. ha 3 hónap alatt havonta törlesztené a hitelt, mennyi lenne a havi
törlesztő részlet,
2. ha 3 év alatt havonta törlesztené a hitelt, mennyi lenne a havi törlesztő
részlet,
3. ha évente azonos tőketörlesztést választana, mekkora összeget kellene
visszafizetni évente?

14. Szép Sára és Okos Olga szépség szalont együtt szeretnének nyitni, öt éve
takarékoskodnak. Évente Sára 400.000, Olga 500.000 forintot helyezett el az
elmúlt öt évben a bankban, kamatláb 9 %. Sárának volt egy 1.000.000 forintos,
3 éves futamidejű befektetése 7 %-os kamatozással, Olgának egy 600.000
 forintos betétje 4 éves futamidővel, 7 %-os kamatozással. A pénzáramok év
végén esedékesek.
Számítsa ki Sára és Olga befektetésének tőkeértékét?

15. Néhány ismert futballista 2015-ben (év elején) reklámszerződést kötött a

következő feltételekkel.

a) Roberto Carlos brazil világbajnok focista ez egyik török reklám cégtől a

következő 5 évben 50.000 eurót kap.
b) Zinedine Zidan francia világbajnok focista a következő 3 évben 100.000 eurót
kap egy sportszergyártó cégtől.
c) Neymar a Barcelona FC játékosa egy összegben most kapott az év elején
250.000 eurót egy spanyol cégtől.

1. A pénzáramok év végén esedékesek, a kamatláb mértéke 3 %.

2. Melyik játékos kötötte a legkedvezőbb szerződést?

16. Pénzes házaspár 10 millió forintot szeretne összegyűjteni nyugdíjas korára. Ha

évente 450.000 forintot tudnak (év végén) a bankban elhelyezni, a befektetések
hozama átlagosan 7 % körül van.
Hány évig kell takarékoskodniuk?

17. Szívós Szervác és Boldog Bonifác mezőgazdasági vállalkozásukban a fűtési

rendszert és az energia felhasználást modernizálni akarják, a beruházást több
forrásból valósítják meg. Szervácnak van egy 1 millió forintos, 5 éves
futamidejű befektetése 7 %-os kamatozással. Bonifác az elmúlt 10 évben
évente, év végén 100.000 forintot helyezett el egy befektetési társaságnál 6 %-
os kamatozással. Befektetéseiket átadják a cégnek vagyoni hozzájárulásként.
Jelenleg a cég bankszámláján elkülönítettek erre a célra 1,5 millió forintot. A
beruházás az árajánlat szerint 6,5 millió forintba kerül. A hiányzó összeget
állami támogatásból akarják fedezni.
Számítsa ki a befektetések tőkeértékét és a szükséges támogatás összegét!

18. Molnár Miklós és Kertész Alma gyümölcstermesztéssel foglalkozó

vállalkozásukban az öntöző rendszert modernizálni akarják, a beruházást több
forrásból valósítják meg. Miklósnak van egy 3 millió forintos, 6 éves
futamidejű befektetése 6 %-os kamatozással. Alma az elmúlt 8 évben évente,
év végén 200.000 forintot helyezett el egy bankban az első 6 évben 6 %-os, a
7-8. évben 5 %-os kamatozással. Befektetéseiket átadják a cégnek vagyoni
hozzájárulásként. Jelenleg a cég bankszámláján elkülönítettek erre a célra 2
 millió forintot. A beruházás az árajánlat szerint 10,5 millió forintba kerül. A
hiányzó összeget állami támogatásból akarják fedezni.
Számítsa ki a befektetések tőkeértékét és a szükséges támogatás összegét!

19. A nagy szülők unokájuk születésének első évétől, minden év végén 200 ezer
forintot gyűjtöttek össze és helyeztek el unokájuk számára betétként egy
bankban. A betét kamata átlagosan 7 %. A pénzáramok év végén esedékesek.
Mennyi pénz lesz a számlán az unoka 18. születésnapján.

20. Ékszerész Gedeon 8 millió forint értékben tört aranyat vásárolt. Várhatóan a
tört arany ára havonta 4 %-kal fog emelkedni. A bank által kínált betéti
kamatláb évi 6 %, és évente 2 %-kal emelkedik. A hitelintézet évente kétszer
írja jóvá a kamatot. A pénzáramok év végén esedékesek.

a. Számítsa ki, hogy Gedeon hány forintért tudná eladni 4 év múlva az

aranykészletét?
b. Számítsa ki, hogy mennyi pénze lenne a 4. év végén, ha a felesleges pénzét
változó kamatozású takarékbetétben helyezte volna el.
c. Számítsa ki, ha a 8 millió forintért lakás vásárolna és kiadná bérletbe,
félévente 500 ezer forint bérleti díjat fizetne a bérlő (félév végén), mennyi
lesz a bérleti díjak tőkeértéke, ha a bérleti díjat évi 6 %-os kamat mellett
betétként helyezi el?
d. Melyik megoldást választaná?

21. Egy napenergia szolgáltató vállalat kötvényeibe ruház be az egyik ügyfél évente
2.000 euró mértékben. A megtakarítást 45 éves korában kezdte, nyugdíjba
vonulása 65 éves korában várható.

a) Mekkora tőkéje képződik, ha a vállalat évi 6% megtérülést ígér?

b) Mekkora összeget kellene elhelyeznie minden évben, hogy 15 év múlva
100.000 euró álljon rendelkezésére?
c) Hogyan módosul a 2.000 euró éves befizetés értéke, ha a befizetés az év
elején történik?
d) Hogyan módosul 100.000 euró felgyűlt pénzáramhoz tartozó éves befizetés
összege, ha a befizetés az év elején történik?

4.2.2. Megoldások

1. feladat
Minden év végén 1 000 Ft-hoz jutunk, elhelyezünk a bankban 3 éven keresztül, év
végén 1 000 Ft-ot. Alkalmazhatjuk az annuitás jövőérték számítást. Az annuitás
jövőértéke a pénzáram (mindig azonos összegű betét) és az annuitás jövőértéke
faktor (FVIFA) szorzataként határozható meg. Az FVIFA értékét
meghatározhatjuk a képletbe történő behelyettesítéssel vagy a táblázatból
kikeressük a 15 % és 3 évnél a faktor értékét.
Ahogy az korábbi feladatoknál is, először gyűjtsük az információkat, mit
ismerünk, majd helyettesítsünk be a képletbe és értelmezzük a kapott értéket.

C = 1.000
r= 15%
n=3
(1 + r ) n − 1
FVIFAr,n= = ( ) =3,473
r
FVA= C * FVIFA = 1.000 * 3,473= 3.473

Ha három éven keresztül, év végén (időszak végén ) mindig 1 000 Ft-ot (azonos
összeget) helyezünk el a bankban, ezeknek a pénzáramoknak a jövőértéke 3 473
Ft lesz.
A három év alatt befizetett pénz után összesen 473 Ft kamat jár évi 15 %-os
kamatláb mellett.

ELLENŐRZÉS:
A jövőben keletkező azonos összegű pénzárok jövőértéke egyenlő a pénzáramok
annuitás jövőértékével, adott kamatláb mellett.

∑ FV = FVAr,n ∑ (1+r)n = FVIVAr,n

FV = C0 * (1+r)n = 1.000 * (1 + 0,15)2= 1 322,5

FV = C0 * (1+r)n = 1.000 * (1 + 0,15)1= 1 150,0
1 000,0
összesen= 3 472,5

6. feladat
Mennyi pénzt kell a következő 3 évben megtakarítani (év végén), hogy a
vásárláshoz szükséges pénz rendelkezésre álljon?
 a) 1 millió forint jövőértéke 3 év múlva

C1 = C0 * (1+0,05)3 = 1 157 625

C0 1000000
r 5%
n 3
m 1
C0*(1+r/m)n*m
FV 1157625,00
=

3 év múlva 5 %-os kamatláb mellett 1 157 625 forinttal rendelkeznek.

b) 4 500 000 – 600 000 – 1 157 625 = 2 742 375 forintra lesz szüksége 3 év
múlva.

c) Mennyit kell évente megtakarítania, hogy a megvásárláshoz elegendő pénzzel

rendelkezzenek? Tehát minden évben, év végén azonos összegű megtakarítást
(C) helyeznek el, és ezeknek a pénzáramoknak a jövőértéke 2 742 375 Ft.
Keressük az évenkénti megtakarítás (azonos összeg pénzáramok) összegét.

r=5%
n = 3 év
C=?

C = 2 742 375 / 3,153 = 869 767 Ft

Évente 869 767 forintot kell megtakarítani.

8. feladat
Először a ma rendelkezésre álló 10 000$ megtakarítás jövő értékét kell
meghatározni.

a) 10 000 $ jövőértéke

Az első, hogy kiszámoljuk a család számláján jelenleg található 10.000 dollár

jövőértékét, hogy 6 év alatt, 5%-os kamat mellett mennyi lesz a felnövekedett
értéke.
C0 = 10.000 $
r = 5%
n = 6 év
FV = ?

Az alkalmazandó képlet:

FV = C0 * (1 + r)n
FV = 10.000 * (1 + 0,05)6= 13.400,96 $
b) Tanulmányokhoz szükséges pénz.

A következő lépés, hogy kiszámoljuk a külföldi tanulmányokhoz szükséges pénz

összegét. A tanulmányi idő 5 év, a tandíjat előre kell fizetni. Feltételezzük, hogy a
család azt szeretné, hogy az egyetem megkezdése előtt rendelkezésre álljon a
szükséges anyagi fedezet. A pénz időértékét figyelembe véve, ez az összeg
kevesebb lesz, mint 5 * 10.000 $. Ki kell tehát számolni ennek a pénzáramlás
sorozatnak a jelenértékét. Ügyelni kell arra, hogy a pénzáramok az év első napján
esedékesek, azaz az első évben fizetendő tandíj már jelenértéken van
C = 10.000 $
r = 5%
n = 4 év
PVA = ?

Az alkalmazandó képlet:
1 1
PVAn, r = C * ( − ) = C  PVIFAn, r
r r * (1 + r )n

A faktor értékét kikeressük a táblázatból (5%-nál és 4 periódusnál):

1 1
PVIFA5%,4 = ( − ) = 3,5460
r r * (1 + r ) n
PVA = 10.000 * 3,5460 = 35.460 $ az utolsó 4 év tandíjának a jelenértéke. Ehhez
hozzá kell adni az első év 10.000 dolláros tandíját.

35.460 + 10.000 = 45.460 dollárra lesz szükség.

45.460 – 13.400,96 = 32.059,04 dollárt kell összegyűjteni a következő 6 évben.

c) Az évente megtakarítandó összeg

 A család a hiányzó összeget úgy szeretné összegyűjteni, hogy a következő 6 évben
minden év végén ugyanazt az összeget beteszi a bankba. Ez egy speciális
pénzáramlás sorozat, annuitás, melynek jövőértéke lesz a hiányzó összeg.

FVA = 32.059,04 $
r = 5%
n = 6 év
C=?

Az alkalmazandó képlet:
(1 + r ) n − 1
FVA = C  ( ) = C  FVIFAr ,n
r

A képlet átrendezésével kifejezzük C-t.

FVA
C=
FVIFAr ,n
A faktor értékét kikeressük a táblázatból 5%-nál és 6 periódusnál.

C = FVA / FVIFA = 32.059,04 / 6,8019 = 4.713,25 $

A következő 6 évben 4.713,25 $-t kell évente elhelyezni a családnak a bankban,
hogy a hiányzó pénzösszeg rendelkezésükre álljon.

12. feladat

Első lépésként ki kell számolni, hogy a 10 millió forint 3 év múlva mennyit fog
érni. A bankban kamatozik 4%-os kamatláb mellett. Jövőérték számítással
határozzuk meg, hogy mennyi lesz a már rendelkezésére álló összeg.

C0 = 10.000.000 Ft
n = 3 év
r = 4%
FV = ?

Az alkalmazandó képlet:

FV = C0 * (1 + r)n
 FV = 10.000 000 * (1 + 0,04)3 = 11.248.640,0 forinttal rendelkezik a 3. év
végére.
A felújításhoz 20 millió forintra lesz szüksége. A bankbetét 11.248.640 forintot
fog érni addigra. A kettő különbözetét kell előteremtenie a további
megtakarításokkal.

20 000 000 – 11 248 640 = 8 751 360 Ft a hiányzó összeg.

Ezt a hiányzó összeget úgy szeretné előteremteni, hogy a következő 3 évben,

minden év végén elhelyez ugyanakkora összeget a számláján. A kamat 4%.
Annuitásról van szó. Az annuitás jövőértéke lesz a hiányzó összeg, a kérdés az
évente megtakarítandó összeg, amit befizet a bankba.

FVA = 8.751.360 Ft
n = 3 év
r = 4%
C=?

(1 + r ) n − 1
FVA = C  ( ) = C  FVIFAr ,n
r
A képlet átrendezésével kifejezzük C-t.
FVA
C=
FVIFAr ,n

A faktor értékét a táblázatból kikeressük (4%-nál és 3 periódusnál).

FVIFA4%,3 = 3,1216

C = FVA / FVIFA = 8.751.360 / 3,1216 = 2.803.485,39 Ft

Ha az elkövetkező három év végén elhelyezi 1.803.486,39 forintot a bankszámlán,

akkor rendelkezésére fog állni a felújításhoz szükséges teljes összeg (beleszámolva
a már a számlán lévő 10 millió forint felnövekedett értékét is).
3 * 2.803.485=8.410.455
8.751.360 – 8.410.455=340.905 Ft a befizetések kamata 3 év alatt.

18. feladat
Miklósnak van egy befektetése, amely 6 éve kamatozik 6%-os kamat mellett. Ki
kell számolni, hogy mennyi a hat év alatt felnövekedett értéke, jövőértéke.

C0 = 3.000.000 Ft
n = 6 év
r = 6%
FV = ?

Az alkalmazandó képlet:

FV = C0 x (1 + r)n
FV = 3.000.000 x (1 + 0,06)6 = 4.255.557,34 Ft

Alma 8 éven keresztül, minden év végén ugyanakkora összeget helyezett el a

bankszámláján. Ez egy speciális pénzáramlás sorozat, annuitás, aminek a
jövőértékét kell meghatározni, azonban a 8 év alatt változott a kamatláb. Ezért ezt
a pénzáramlás sorozatot ketté kell bontani. Külön számoljuk az első hat évben
elhelyezett összegeknek az értékét, és külön annuitásként számoljuk az utolsó két
évben befizetett összegeket.

Az első hat évben elhelyezett összegek jövőértéke:

C = 200.000 Ft
n = 6 év
r = 6%
FVA = ?

Az alkalmazandó képlet:
(1 + r ) n − 1
FVA = C  ( ) = C  FVIFAr ,n
r
FVA = 200.000 x 6,9753 = 1.395.060 Ft az annuitás értéke a 6. év végén
Ez az összeg még két évig kamatozik a bankban, ezért kamatos kamatszámítással
meghatározzuk az értékét a 8. év végén. Ez alatt a két év alatt (a 7. és 8. évben) a
kamatláb már 5%, így ezzel fogunk számolni a jövőérték számításnál.

C0 = 1.395.060 Ft
n = 2 év
r = 5%
FV = ?
Az alkalmazandó képlet:

FV = C0 x (1 + r)n
FV = 1.395.060 x (1 + 0,05)2 = 1.538.053,65 Ft
Az utolsó két évben elhelyezett összegek értéke:

Ez egy két tagból álló pénzáramlás sorozat, mely a 8. évben ér véget. Az annuitás
jövőértékét kell csak kiszámolnunk. Ebben az időszakban az 5%-os kamatlábbal
kell dolgoznunk.

C = 200.000 Ft
n = 2 év
r = 5%
FVA = ?

Az alkalmazandó képlet:
(1 + r ) n − 1
FVA = C  ( ) = C  FVIFAr ,n
r

FVA = 200.000 x 2,05 = 410.000 Ft az annuitás értéke a 8. év végén

Kertész Alma befektetésének értéke a 8. év végén:

1.538.053,65 + 410.000 = 1.948.053,65 Ft

Jelenleg a vállalkozás rendelkezésére álló összegek:

Molnár Miklóstól: 4.255.557,34 Ft

Kertész Almától: 1.948.053,65 Ft
Elkülönített bankbetét: 2.000.000,00 Ft
Összesen: 8.203.610,99 Ft

Miklósnak és Annának összesen 8.203.610,99 forintja van, a 10,5 milliós

beruházáshoz még 2 296 389,01 forintra van szükségük állami támogatás
formájában.

5. Értékpapírok
5.1. Váltó

A váltó olyan forgatható értékpapír, amelynek a kiállítója vagy az elfogadója

kötelezettséget vállal arra, hogy a váltón meghatározott összeget meghatározott
helyen és időben saját maga vagy egy harmadik fél fogja fizetni.
Lehet saját vagy idegen váltó.
Az egyik fél elismeri a másik fél felé fennálló tartozását, és vállalja, hogy azt
meghatározott időben és módon (jogilag kikényszeríthető formában) ki fogja
egyenlíteni.
A váltó kiállítására általában valamilyen más ügylet (pl. adás-vétel, pénzhitel
nyújtás) alapján kerül sor, amikor az ügylet egyik résztvevője az őt terhelő
pénztartozást ilyen módon ismeri el.
Váltót leggyakrabban áruhitelezés során használnak, amikor az áru vevője nem
készpénzzel fizet, hanem váltót bocsát ki, amelyben elismeri a tartozását, és annak
kiegyenlítésére egy későbbi kötelezettséget vállal. A bankok közötti rövid lejáratú
hitelezés egyik gyakori formája.
A váltóbirtokos (eladó, szállító, bank) az esedékesség előtt eladja a váltóját egy
banknak. Ilyenkor nem a névértéket, hanem annak meghatározott kamatokkal
csökkentett értékét kapja meg, vagyis a bank leszámolja a névértékből az
esedékességig (hátralevő napok, hónapokra) járó kamatot.
Leszámítolás
A váltó banknak történő átadását, bankra történő átruházását leszámítolásnak
nevezzük.

A váltó jelenértéke: PV (leszámítolt váltó összege)

Leszámítolt váltó értéke (PV) = Váltó névérték (C) – leszámítolási kamat összege
Leszámítolási kamatláb
Az a kamatláb (d), amelyet a kereskedelmi bank a váltó leszámítolásakor
alkalmaz.

leszámítolási kamat összege =

𝑛é𝑣é𝑟𝑡é𝑘 𝑥 𝑙𝑒𝑠𝑧á𝑚í𝑡𝑜𝑙á𝑠𝑖 𝑘𝑎𝑚𝑎𝑡𝑙á𝑏 𝑥 ℎá𝑡𝑟𝑎𝑙𝑒𝑣ő 𝑘𝑎𝑚𝑎𝑡𝑛𝑎𝑝𝑜𝑘 (ℎó𝑛𝑎𝑝𝑜𝑘)𝑠𝑧á𝑚𝑎

360 𝑛𝑎𝑝
vagy
A leszámítolt váltó értéke: PV= C * (1 – d * t)
Ahol:
C = váltó névértéke
d = diszkont kamatláb v. leszámítolási kamatláb
t = hátralevő időszak (t ≤ 1) = kamatnapok száma / 360 (években kifejezve)

Leszámítolási kamat képlete:

C *t *d
Leszámítolási kamat összege (leszámítolási) =
360

d = természetes arányszámmal kifejezve!

t = napokban kifejezve
Kamat összege (leszámítolási) = C * t * d (ha t években van kifejezve)
A diszkontkamatláb kiszámításának képlete a hitelkamatláb ismeretében.
360 *100 * r 𝑟
• d (%) = vagy d=
360 *100 + r * 360 1+𝑟

d = diszkontkamatláb %-ban kifejezett értéket jelent

t = napokban kifejezve

A hitelkamatláb kiszámításának képlete a diszkontkamatláb ismeretében.

360 *100 * d 𝑑
Hitelkamatláb (r) = vagy r=
360 *100 − d * 360 1−𝑑

r= hitelkamatláb (%-ban kifejezett értéket jelent)

A jelenérték számításnál tanult összefüggések itt is alkalmazhatók.
d
r = 1−d
a diszkontláb meghatározása a hitelkamatláb ismeretében
r 1
d= 1+r d= 1 − 1+r

Viszontleszámítolás (rediszkontálás)
Az üzleti bankok kezdeményezhetik a náluk levő, leszámítolt váltók újbóli
leszámítolását a jegybank által, a névértékből az esedékességig járó kamat
összegének levonásával történik.
A váltók viszontleszámítolása a monetáris szabályozás egyik fontos eszköze (de a
bankok egymás között is kezdeményezhetik a viszontleszámítolást).
A központi bank a készpénzszűkében lévő kereskedelmi bankoktól váltót vásárol,
pénzt kölcsönöz a bankrendszernek (refinanszíroz), ami által készpénz kerül a
bankokba. A központi bank által a váltóért fizetett összeget a bankok hitelezésre
használják fel.
Viszontleszámítolási kamatláb
A jegybank (vagy más pénzintézet) által a váltó megvételekor alkalmazott
kamatláb, a levont kamat általában alacsonyabb, mint a leszámítolásnál
alkalmazott kamat, a különbség a leszámítoló nyeresége.

5.1.1. Feladatok

1. A Gőz Kft. számlavezető bankjánál leszámítolja váltóját. A váltó összege 3,5

millió forint, a leszámítolási kamatláb 18%, a leszámítolás és a váltó esedékessége
közötti idő 150 nap.
Mennyit fizet a bank a lejárat előtt 150 nappal a Kft. váltójáért?

2. A Kerekes Bt. elfogadott az egyik vevőjétől követelése fejében egy 2 650 000
forint névértékű (kereskedelmi hitelkamattal növelt) váltót , amit a
számlavezető bankjánál leszámítoltat. A váltót április hó 1-jén állították ki, a
váltó esedékességének napja június hó 30. A váltó leszámítolás napja április hó
15. A bank által alkalmazott leszámítolási kamatláb 19%. (30 napos
hónapokkal számolunk)

a) Számítsa ki a leszámítolási váltókamat összegét és a leszámítolt

váltóösszeget!

b) A kereskedelmi bank által leszámítolt váltót a Bank a Magyar Nemzeti

Banknál május hó 10-én viszontleszámítoltatja. A viszontleszámítolási
kamatláb 20%.
Állapítsa meg a leszámítolás és a viszontleszámítolás esetén:
a) a kamatnapok számát,
b) a viszontleszámítolási váltókamat összegét,
 c) a viszontleszámítolt váltóösszeget,
d) a váltót viszontleszámítolásra benyújtó kamatjövedelmét!

3. Számítsa ki, hogy évi 20%-os hitelkamat milyen mértékű diszkontkamatnak

felel meg!

4. Határozza meg, hogy évi 24%-os diszkontkamatláb milyen mértékű

hitelkamatlábnak felel meg!

5. Egy gazdasági társaság 4 millió forint értékben árut szállított vevőjének. A

szerződés szerint az ellenérték megfizetésének napja, a teljesítést követő 40. nap.
A szállító teljesített, a vevő az eladó követelését nem vitatja. Az eladónak (a
szállítónak) pénzre van szüksége, ezért követelésének faktorálását kéri
számlavezető bankjától. A bank hajlandó a követelést megvásárolni. A fizetés
esedékességéig még hátralévő napok száma 30 nap.
A bankkal kötött faktor-szerződés szerint a kamatláb 22%, és a bank a bruttó
összegre vetítve 2,5% egyszeri kezelési költséget számít fel. Az év napjának
számát 360 nappal számítják.
Mennyit ír jóvá a faktorbank a faktoreladó számláján?

6. Mennyit ér június hó 1. napján az a váltó, amelynek esedékességi napja október

hó 16, a váltó összege 5.500.000 Ft, az irányadó leszámítolási kamatláb 17%.

7. Egy 45 nap múlva esedékes váltót, amelynek összege 1.350.000 Ft eladtak

1.300.000 Ft-ért.
Számítsa ki a leszámítolási (diszkont) kamatlábat, és a névleges kamatlábat!

8. A Kerekes Bt. a számlavezető bankjánál leszámítolja váltóját. A váltó (a

kereskedelmi hitelkamattal növelt) összege 5.000.000 forint. A váltót május hó 15-
jén állították ki, a váltó esedékességének napja szeptember hó 30. A váltó
leszámítolás napja június hó 30. A bank által alkalmazott leszámítolási kamatláb
20%.
Számítsa ki a leszámítolási
a) a kamatnapok számát,
b) a váltókamat összegét,
c)és a leszámítolt váltóösszeget!

9. Egy vállalkozás a 120.000 euróról szóló váltóját lejárat előtt 100 nappal
benyújtja a számlavezető bankjához leszámítolásra. (A váltódíjtól eltekintünk. A
bank az évet 360 nappal számolja.)
a) Mekkora összeget ír jóvá a bank az ügyfél számláján? A bank olyan
diszkontlábat állapít meg, amellyel ugyanakkora kamatot realizál, mintha
folyószámlahitelt nyújtott volna. Folyószámla-hiteleinek kamata 8%.
b) Mekkora a jóváírt összeg, ha a leszámítolási kamatláb 8%?

10. Mennyiért vásárolja meg a bank a leszámítolásra benyújtott 30.000 euróra

szóló váltót, ha a váltó lejáratáig 100 nap van hátra, és a bank 11%-os
hitelkamatnak megfelelő leszámítolási kamatlábat, valamint a bruttó összegre
vetített 1,5%-os egyszeri váltódíjat alkalmaz. (1 év – 360 nap)

11. A Szabó Kft. 5.000.000 Ft-os követelése fejében elfogadott a vevőtől egy
5.500.000 Ft-ról szóló váltót. A váltó esedékessége a kiállítást követő 1 év.
Likviditási gondok miatt azonban a kiállítást követő 150. napon leszámítoltatta
váltóját a hitelintézeténél. A hitelintézet a hitelek után 15%-os kamatot számít
fel. (1 év – 360 nap)
a) Számítsa ki, mennyit kap a cégünk a váltó leszámítolásáért?
b) Mibe kerülne. ha a váltóleszámítolás helyett a rövid lejáratú hitel felvétele
mellett döntene?
c) Melyik megoldást célszerű választani, és miért?

5.1.2. Megoldások

2. feladat

Először a hátralevő kamatnapok számát kell meghatározni, majd a leszámítolási

váltókamat összegét és a leszámítolt váltóösszeget.
A leszámítolás napjától (április 15.) az esedékességig (június 30.), 30 napos
hónapokkal számolunk:
április – 15 nap; május 30 nap; június 30 nap = 75 nap
t = 75 / 360 = 0,208 év

C = 2.650.000, a váltó névértéke

d = 19% leszámítolási kamatláb
t = 75 nap
a)
Leszámítolási kamat összege:
2 650 000 *0,19*75/360= 104 895,8

b) A leszámítolt váltóösszeg a váltó jelenértéke képlettel számolva:

PV=2 650 000 – 2 650 00*0,19*75/360 = 2 650 000 – 104 895,8= 2 545 104,16

A Kerekes Bt. ennyit kap a banktól a leszámítolt váltóért, az esedékességkor a vevő

banknak fizet.

A leszámítolt váltó összegének meghatározásához az alábbi levezetés is

alkalmazható. Az évre történő kerekítés miatt azonban eltérés keletkezik a két
számítás között.

PV= C * (1 – d * t) = 2.650.000 * (1-0,19*0,208) = 2.545.272 Ft

A leszámítolási váltókamat a névérték és a leszámítolt váltóösszeg különbözete:

leszámítolási kamat = C – PV = C * t * d = 2.650.000-2.545.272 = 104.728 Ft

vagy

leszámítolási kamat = C * t * d = 2.650.000*0,208*0,19=104.728 Ft

A feladat 2. részében leszámítolt váltót a kereskedelmi bank a Magyar Nemzeti

Banknál május hó 10-én viszontleszámítoltatja. A viszontleszámítolási kamatláb,
azaz a jegybank által alkalmazott kamatláb 20%, ami magasabb a leszámítolási
kamatlábnál.

A viszontleszámítolás tartalmában ugyanaz, mint amikor az ügyfél nyújtja be a

váltót leszámítolásra a banknak. A kereskedelmi bank ezáltal hamarabb juthat
pénzhez. A viszontleszámítolás mértékével és az alkalmazott viszontleszámítolási
kamattal az MNB szabályozni tudja a kereskedelmi bank rendelkezésre álló
pénztömegét, ezáltal a gazdaságba kiáramló pénzt is. A refinanszírozás, értékpapír
leszámítolás a monetáris politika egyik eszköze.
Ugyanazokat a képleteket alkalmazzuk, mint a váltóleszámítolásnál.

Állapítsa meg:

a) a kamatnapok számát,
b) a viszontleszámítolási váltókamat összegét,
c) a viszontleszámítolt váltóösszeget,
d) a váltót viszontleszámítolásra benyújtó kamatjövedelmét.

a) A kamatnapok száma a viszontleszámítolástól a váltó esedékességéig

számítandó, tehát május 10-től június 30-ig.

t= 50 nap (május – 20 nap; június 30 nap)

t (év) = 50 / 360 = 0,139

b) A viszontleszámítolási váltókamat összege

C= 2.650.000 Ft, a váltó névértéke
d viszontleszámítolási = 20%=0,2

2 650 000 *0,2*50/360= 73 611

Kamat = C * t * d = 2.650.000 * 0,139 * 0,2 = 73.670 Ft

c) A viszontleszámítolt váltóösszeg a váltó névértéke csökkentve a

viszontleszámítolási kamat összegével.

PV=2 650 000 – 2 650 00*0,2*50/360 = 2 650 000 – 73 611= 2 576 389

PV= C * (1 – d * t) = 2.650.000 * (1-0,2*0,139) = 2.576.330 Ft vagy

PV= Váltó névértéke – leszámítolási kamat= 2.650.000 – 73.670 = 2.576.330 Ft

d) A váltót viszontleszámítolásra benyújtó, azaz a kereskedelmi bank

kamatjövedelme a leszámítolásnál a Kerekes Bt.-től levont kamat és a
viszontleszámítolásnál az MNB által levont kamat különbözete lesz. Ez a
kamatjövedelem az április 15. és május 10. között eltelt időszakra vonatkozik.

Kamatjövedelem = Leszámítolási kamat – viszontleszámítolási kamat =

 104.728 -73.670 = 31.058 Ft
Kamatjövedelem = Leszám. váltó összeg- viszontleszám. váltó összeg =
2 576 330 - 2.545.272 = 31.058 Ft

3. feladat
Ismerjük, hogy évi 20%-os hitelkamat. A hitelkamat ismeretében kiszámítható
diszkontkamat.
r = 20%

d=
360 *100 * r 360 *100 * 20
d (%) = = = 16,67%
360 *100 + r * 360 306 *100 + 20 * 360

A hitelkamat és a diszkontkamat között a legfőbb különbség a számítás iránya. A

hitelkamat esetében a felvett hitel/kölcsön összegére számítjuk rá a kamatot
(egyenes számítás), míg a diszkontkamat esetében a jövőben megtérülő összegből
(pl. a váltó névértéke) számítjuk vissza a kamatot. Ugyanolyan mértékű
kamatterhet feltételezve a hitelkamatláb mindig magasabb, mint a
diszkontkamatláb.
Ezt a számításunk is igazolja: a hitelkamatláb 20 %, a diszkontkamatláb 16,67%.

4. Határozza meg, hogy évi 24%-os diszkontkamatláb milyen mértékű

hitelkamatlábnak felel meg!

d = 24%

a diszkontláb meghatározása a hitelkamatláb ismeretében

r 1
d= 1+r d= 1 − 1+r
360 *100 * d 360 *100 * 24
r= = = 31,58%
360 *100 − d * 360 360 *100 − 24 * 360

d 0,24
r = 1−d = 1−0,24 = 0,315789

Ez azt jelenti, hogy 24 % diszkontkamatláb 31,58% hitelkamatlábnak felel meg.

Ismét megfigyelhető, hogy a hitelkamatláb magasabb, mint a diszkontkamatláb.
5. feladat

Faktorálás alatt követelések adásvételét értjük. A követelés származhat

áruforgalomból, szolgáltatásból, bankhitelből, stb. A hitelező a követelést eladja a
faktorálónak, innentől kezdve minden jogát elveszíti az adóssal szemben, és ezek
a jogok a faktorálóra szállnak át (beleértve a fedezetek jelzálogjogait is).
Éven belül lejáró követelések végleges megvásárlása (tehát nem megelőlegezése).
A váltó leszámítolásnál alkalmazott képleteket itt is tudjuk használni.

C = 4.000.000, a váltó névértéke volt, ennél a példánál a követelés értéke

d = 22% a faktorálásnál alkalmazott kamatláb
r (kezelési) = 2,5% egyszeri kezelési költség
t (nap) = 30
t (év) = 30 / 360 = 0,083

Kamat = C * t * d = 4.000.000 * 0,083 * 0,22 = 73.040 Ft

Kezelési költség = C * r (kezelési) = 4.000.000 * 0,025 = 100.000 Ft

Bank által levont összeg = Kamat + Kezelési költség = 173.040 Ft

Jóváírás = 4.000.000 – 173.040 = 3.826.960 Ft, ennyit kap a faktoreladó gazdasági

társaság.
5.2. Kötények

Kötvény fogalma:
Hitelviszonyt megtestesítő, közép- vagy hosszú lejáratú értékpapír. A kötvényeket
kibocsátó szervezet kötelezettséget vállal arra, hogy a kötvényen feltüntetett
pénzösszeget kamattal együtt a kötvény mindenkori tulajdonosának a kötvényen
meghatározott időben és módon visszafizeti.
A kötvény kibocsátónak visszafizetési kötelezettsége, a kötvény megvásárlójának
követelése keletkezik. A kötvény birtokosa nem lesz tulajdonos a kibocsátó
vállalkozásban.
A kötvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, lejárata van, hozama a kamat.
Lehet
a) kamatszelvény nélküli kötvény: csak egyetlen jövőbeli időpontban
teljesítenek kifizetést,
b) kamatszelvényes kötvény: a futamidő alatt többször teljesítenek kifizetést
a kamat- és a tőke szelvények számától függően.

Kötvény árfolyama:
Az az érték, amelyen a kötvényt az értékpapír-piacon adni-venni lehet.

Kamatszelvényes kötvény árfolyama:

Több kamatszelvényből és egy vagy több törlesztő (tőke) szelvényből áll, azaz a
lejárati idő alatt többször teljesítenek kifizetést
Ct
K(PV) = 
(1 + rt ) t
Ahol:
K(PV) = a kötvény árfolyama
rt = a t időpontban érvényes kamatláb
Ct = az értékpapír által képviselt fizetéssorozat t-dik eleme
t = futamidő

Kamatszelvény nélküli kötvény árfolyama:

Csak egyetlen jövőbeli időpontban történik kifizetés
C
K (PV) =
(1 + r ) n
Ahol:
 K(PV) = a kötvény árfolyama
r = kamatláb (alternatív befektetési lehetőség hozama)
n = lejárati idő, futamidő

Felhalmozódott kamat = r * n
Ahol:
r = kamatláb (napi kamat)
n = kamatozási időszak (kamatnapok száma)

Nettó árfolyam =
Jegyzett árfolyam – felhalmozódott kamat

Elaszticitás vagy a kötvényárfolyam kamatrugalmassága (E):

Megmutatja, hogy a piaci kamatláb 1%-os változása milyen irányú és mértékű
árfolyamváltozást eredményez
A1
−1
A0
E=
r1
−1
r0
Ahol:
A1 = tárgyidőszaki árfolyam
A0 = a kötvény névértéke
r1 = tárgyidőszaki piaci kamatláb
r0 = fix (névleges) kamat
Ha E<1 rugalmatlan az árfolyam
E=1 egységnyi rugalmasságú az árfolyam
E>1 rugalmas az árfolyam

Átlagos futamidő vagy duration (DUR):

Megmutatja, hogy mennyi időt kell várnia átlagosan a befektetőnek, hogy a
kötvényvásárlásra fordított összeg megtérüljön
A Duration a kötvények hátralévő átlagos futamideje. A kötvény egyes
kifizetéseinek jelenértéken számított relatív értékével súlyozzuk a kifizetési
időpontokat.
 n
Ct
t =1
 (
(1 + rt ) t
* t)
DUR = n
Ct
t =1 (1 + rt ) t

Ahol:
a nevező: a kötvény árfolyama, az éves pénzáramok jelenértéke
a számláló: a jövedelmek esedékességéig szükséges várakozási
időtartamok és a jövedelmek jelenértékének a szorzata
DUR = hátralévő átlagos futamidő (duration)
Ct = t-edik időszakban esedékes pénzáram (kamat és/vagy törlesztés)
r = kötvény tényleges hozama
n = a kötvény lejáratáig hátralévő idő
t = jövedelem esedékességének éve

Névleges hozam (rn):

A névértékre vonatkozó kamatláb, azaz a kötvény után fizetett kamat és a névérték
hányadosa
Képlete:
K
rn =
N
ahol K = a fizetett kamat összege
N = névérték

Egyszerű hozam (re):

Az éves kamatjövedelem (avagy fizetett kamat) és a kötvény
árfolyamának aránya

Képlete:
K
re =
A

ahol A = a kötvény árfolyama

ha a névérték = árfolyamérték → rn = re
ha a névérték > árfolyamérték → rn < re
ha a névérték < árfolyamérték → rn > re

Tényleges hozam (belső kamatláb IRR – Internal Rate of Return):

A kötvény belső megtérülési rátája. Az a kamatláb, amellyel diszkontálva az
értékpapírból származó jövedelmeket (kamat + törlesztőrészlet) azok összege
egyenlő a kötvény vételi árfolyamával.
A belső kamatláb (IRR) az a kamatláb, amely mellett a nettó jövedelmek és a
beruházás jelenlegi értéke egyenlő, vagyis PV=C0, tehát NPV=0. Akkor
gazdaságos az adott beruházás, ha IRR nagyobb, mint a piaci kamatláb
A belső megtérülési ráta (más néven belső kamatláb) az a kamatláb, amely mellett
a hozamok diszkontált összege megegyezik az egyszeri ráfordítások együttes
jelenértékével.
n
Ct
NPV = 0 = − C 0 + 
t =1 (1 + rt ) t
n
Ct
A = − C0 = 
t =1 (1 + rt ) t

Ahol:
A = a kötvény árfolyama
NPV = (Net Present Value) = a kötvény nettó jelenértéke
r = piaci kamatláb, elvárt hozam
t = jövedelem esedékességének éve
n = a kötvény lejáratáig hátralévő idő, vagy lejárati idő

A befektetési évben képződött pénzáram = - C0 (a kötvényvásárlásra fordított

összeg)

Tényleges hozam számítása közelítő módszerrel:

Névérték − Árfolyamérték
Éves _ kamat 
A _ lejáratig _ hátralevő _ évek _ száma
IRR =
0,6 * Árfolyamérték + 0,4 * Névérték

5.2.1. Feladatok

1. Írja fel a kamatszelvény nélkül kötvény árfolyamának számítására

szolgáló képletet!
2. Mennyi az árfolyama a 4 év múlva esedékes 2 millió Ft kifizetést ígérő
kamatszelvény nélküli kötvénynek, ha a tőkehaszonáladozat 11 %?

3. Írja fel a kamatszelvényes kötvény árfolyamszámításához alkalmazható

képletet!

4. Mennyi annak a kamatszelvényes kötvénynek az árfolyama (PV), amelynek a

futamideje 5 év, a névleges kamatláb 20 %, a futamidő alatt a kamatlábak: 1évben
16 %, a 2. évben 17 %, a 3. évben 18 %, a negyedik évben 19 %, az 5. évben 20
%. A kötvény névértéke 100.000 Ft.

5. Menyi a nettó árfolyama annak a kötvénynek, amelynek névleges kamatlába évi

20%, a kamatfizetés időpontja június hó 30, és a kötvény jegyzett árfolyama az
adott év augusztus hó 31-én 92%.

6. Valamely cég kötvény kibocsátásával hitel vesz igénybe. A kötvény névleges

kamatszintje 19 %, a kamatfizetés időpontja május 1., a jegyzés időpontja 2004.
április 22. Vásárolható névérték 1000 HUF, a kibocsátási árfolyam 980 HUF. A
kötvény futamideje 7 év, a törlesztés 2 éves türelmi idő elteltével kezdődik. A
törlesztés mértéke évi 200 HUF. Az elaszticitás számításához szükséges
információ, hogy a piaci kamat 20 %.

Határozza meg a rendelkezésre álló adatok felhasználásával:

a) a névleges hozam nagyságát,
b) az egyszerű hozamot,
c) a tényleges hozamot (a belső kamatlábat),
d) a kötvény árfolyam kamatrugalmasságát,
e) az átlagos futamidőt!

7. Egy kötvényt 100.000 Ft névértékben bocsátottak ki évi 10 %-os névleges

kamatozással. A kötvény árfolyama 88 %-on áll. A kötvény névértékét a 10 éves
lejáratkor egy összegben fizetik vissza.
Mennyi a hozam:
a) közelítő módszerrel,
b) lineáris interpolációval?

8. Egy Rt. 100.000 Ft névértékű kötvényeket bocsátott ki. A névértéket egy

összegben a lejáratkor fizetik vissza. Hasonló kockázatú kötvények hozama a
tőkepiacon jelenleg 15 %. A kibocsátott kötvény névleges kamata 11 %.
Számítsa ki, hogy a kötvény árfolyama hogyan alakul, ha a lejárati idő:
a) 5 év,
b) 10 év,
c) 20 év!

9. Egy hosszú ideje kedvező jövedelmi pozícióban levő társaság kötvényeinek

árfolyama 110 000 Ft. A kötvényeket 100 000 Ft névértéken, 12%-os névleges
kamatozással bocsátották ki. A kötvény lejáratáig még 15 év van hátra. A
tőkepiacon hasonló kockázatú kötvények hozama jelenleg 10 %.
Számítsa ki a kötvény jelenlegi árfolyamát és határozza meg a kötvény piaci
megítélését!

10. Számítsa ki az alábbi kamatszelvény nélküli kötvény árfolyamát, ha a

névérték: 245.000 Ft
kamatláb: 3%
lejárati idő: 4 év

11. Egy 6 éves futamidejű, 10 500 Ft-os névértékű államkötvényt 2 évvel ezelőtt
10 %-os névleges kamatozással bocsátottak ki. A kamatokat évente fizetik, a
névértéket pedig lejáratkor egy összegben kerül visszafizetésre. Tegnap az OTC
piacon 10700 Ft-os bruttó árfolyamon lehetett a papírt megvásárolni.

a) Érdemes volt-e ezen az árfolyamon vásárolni a kötvényből, ha a hasonló

kockázatú 4 éves futamidejű kötvények piaci hozama jelenleg 9 %?
 b) Hány százalékos egyszerű hozamot ért el az a befektető, aki 10 700 Ft-os
árfolyamon vásárolt a kötvényből?
c) Számítsa ki a kötvény nettó árfolyamát, ha a kötvény megvásárlásakor 40
nap telt el az utolsó kamatfizetés óta!

12. Egy vállalkozás által kibocsátott kötvények névértéke 2.000.000 Ft. A

névértéket egy év türelmi idő után 20-20-30-30 %-os részletekben, 4 év alatt fizetik
vissza. Hasonló kockázatú kötvények hozama a tőkepiacon jelenleg 10 %. A
kötvény névleges kamata 8 %, a kamatot évente elszámolják.
a) Számítsa ki az egyes években esedékes pénzáramlásokat és határozza meg a
kötvény árfolyamát! (Készítsen táblázatot!)
b) Állapítsa meg, hogy a kötvény alu- vagy felülértékelt, ha a kötvény piaci
árfolyam
a) 1 890 000 Ft
b) 1 880 000 Ft.

13. Egy kamatszelvényes kötvényről az alábbi információkat ismeri:

Névérték: 200 000 Ft
Névleges kamatláb: 8%
Piaci kamatláb: 10%
Futamidő (év): 5

Az első évben nem kell névértéket törleszteni, a 2-3. évben 20-20%-ot, az utolsó
két évben 30-30%-ot kell a névértékből visszafizetni.

14. Egy államkötvényből, melynek névértéke 1.000.000 Ft 5 db-ot vásárol. A

kamat mértéke: kamatbázis+kamatprémium. Az első kamatperiódus (2020.
május 18. - 2021. január 25.) esetében a kamatbázis évi 3,4%, az évi
kamatprémium 6%. Kamatfizetési napok 2021. január 25; 2022. január 25;
2023. január 25. Kamatfizetés évente egyszer, kamatfizetési napokon. A
névérték visszafizetése lejáratkor, egy összegben esedékes.
a) Mennyit fog fizetni az 5 db kötvény megvásárlásakor, ha 2020. szeptember
5-én vásárol belőle? (Naptári napokkal számoljon, egy év 365 nap.')
b) Mennyi kamatot realizálhat az első kamatfizetéskor?
c) Írja fel a kötvény pénzáramlását, ha a kamatbázis évente 0,5százalékponttal
emelkedik!
15. Egy részvénytársaság 100 millió forintos fejlesztését 30%-ban saját fejlesztési
pénzeszközből, 20%-át bankhitelből és 50%-át kötvénykibocsátásból kívánja
fedezni. Az értékpapír-elemzők szerint a kötvény 100%-os árfolyamon
bocsátható ki.
A kötvény adatai:
— kibocsátandó darabszám: 15.000 db,
— névérték: 10.000 Ft/db,
- futamidő: 5 év,
- törlesztés: 1 év türelmi idő után évente azonos összegben,
— névleges kamatláb: 12%.

a) Határozza meg a kötvény kibocsátási árfolyamát!

b) Írja fel a kötvény pénzáramlását a teljes futamidőre!
c) Az első év végére várhatóan a kötvény árfolyamértéke 105%-ra nő. Mennyi
lesz a kötvény egyszerű és névleges hozama?
d) Mennyi lenne az egyszerű hozam, ha az árfolyamérték 98%-ra csökkenne?
e) Mennyiért lenne érdemes megvásárolni ezt a kötvényt 3 évvel a lejárat előtt,
ha a befektetők által elvárt hozam 15%?

16. Egy vállalkozás által kibocsátott kötvények névértéke 2.000.000 Ft. A

névértéket egy év türelmi idő után 30-30-40 %-os részletekben, 3 év alatt
fizetik vissza. Hasonló kockázatú kötvények hozama a tőkepiacon jelenleg 8
%. A kötvény névleges kamata 10 %, a kamatot évente elszámolják.
a) Számítsa ki az egyes években esedékes pénzáramlásokat és határozza meg a
kötvény árfolyamát!
b) Állapítsa meg, hogy a kötvény alu- vagy felülértékelt, ha a kötvény piaci
árfolyam
a/ 2 100 000 Ft
b/ 2 128 000 Ft.

Évek Fennálló Kamattörlesztés Tőketörlesztés Összes PV

tőketartozás pénzáram
1.
2.
3.
4.
Összesen
 5.2.2. Megoldások

4. feladat
A kötvény kamatát a névérték és a névleges kamatláb alapján számítjuk. A
névérték törlesztése (visszafizetése) ennél a kötvénynél egy összegben a futamidő
végén történik.
Ez alapján a pénzáramok alakulása a futamidő alatt:

1. év: C1 = Névérték * Névleges kamatláb = 100.000 * 0,2 = 20.000 Ft kamat

2. év: C2 = Névérték * Névleges kamatláb = 100.000 * 0,2 = 20.000 Ft kamat
3. év: C3 = Névérték * Névleges kamatláb = 100.000 * 0,2 = 20.000 Ft kamat
4. év: C4 = Névérték * Névleges kamatláb = 100.000 * 0,2 = 20.000 Ft kamat
5. év: C5 = (Névérték * Névleges kamatláb)+Névérték = kamat + névérték
(100.000 * 0,2)+100.00 = 120.000 Ft
Az árfolyam meghatározásához ezeket a pénzáramokat kell diszkontálnunk és a
jelenértékeket összeadni. A diszkontáláshoz használt kamatlábak az alternatív,
hasonló kockázatú befektetésekre jellemző kamatlábak lesznek: 1. évben 16 %, 2.
évben 17 %, 3. évben 18 %, 4. évben 19 %, 5. évben 20 %.
1
A diszkontfaktorokat (DF) kiszámíthatjuk képlettel: DF = , vagy
(1 + r) n
kikereshetjük a táblázatból.
16 % és 1 periódus szerepel a táblázatban, a diszkontfaktor értéke 0,8621.
17% nincs a táblázatban, így azt képlettel tudjuk meghatározni. n=2, mert 2. év.
1
DF = =0,7305
(1 + 0,17) 2
18% és 3 periódusnál a táblázatban szereplő diszkontfaktor 0,6086.
19 % nincs a táblázatban, képlettel határozzuk meg a diszkontfaktort. n=4 év
1
DF = =0,4987
(1 + 0,19) 4
A pénzáramokat szorozzuk a diszkontfaktorokkal, így megkapjuk az egyes
pénzáramok jelenértékét. Majd ezeket összeadva megkapjuk a kötvény által
képviselt pénzáramok együtte jelenértékét. Pénzügyi szempontból a kötvény
ennyit ér, ennyit érdemes érte fizetni, ez a kötvény elméleti árfolyama.

Év rt Ct DF PV = Ct * DF
1 16% 20 000 0,8621 17 242
2 17% 20 000 0,7305 14 610
3 18% 20 000 0,6086 12 172
 4 19% 20 000 0,4987 9 974
5 20% 120 000 0,4019 48 228
102 226

Ellenőrzés:
20 000/1,16 + 20 000/1,172 + 20 000/1,183 + 20 000/1,194 + 120 000/ 1,25 =
102 226

6. feladat
A rendelkezésre álló adatok felhasználásával meg kell határozni:

a) a névleges hozam nagyságát,

b) az egyszerű hozamot,
c) a tényleges hozamot (a belső kamatlábat),
d) a kötvény árfolyam kamatrugalmasságát,
e) az átlagos futamidőt.

Elsőként meghatározzuk a kötvény által képviselt pénzáramokat.

0. év a kibocsátás éve, ekkor negatív pénzáramként, pénzkiáramlásként jelentkezik
a kötvényért fizetett összeg a befektetőnél.
1. és 2. évben a névértéket nem törlesztik (2 éves türelmi idő), csak kamatot
fizetnek, melynek kiszámítása: névérték * névleges kamat = 1.000 * 0,19
=190 Ft.
3. évben már van névérték törlesztés 200 Ft összegben, a kamat még mindig 190
Ft, mivel az elmúlt egy év kamatáról van szó, amikor még 1.000 Ft volt a
fennálló névérték.
A pénzáram összesen így 200 Ft névérték törlesztés + 190 Ft kamat = 390
Ft.
4. évben ismét törlesztenek 200 Ft névértéket. Kamat már csak 800 Ft névérték
után jár, hiszen előző évben törlesztettek 200 Ft névértéket (1.000-800),
összege 800 * 0,19 = 152 Ft.
A pénzáram összesen: 200 Ft névérték törlesztés + 152 Ft kamat = 352 Ft.
5. évben ismét 200 Ft névérték törlesztés van. Kamatot 600 Ft névérték után
fizetnek,
összege 600 * 0,19 = 114 Ft.
A pénzáram összesen: 200 +114 = 314 Ft.
6. évben ismét 200 Ft névértéket törlesztenek. Kamatot 400 Ft névérték után
fizetnek,
összege 400 * 0,19 = 76 Ft.
 A pénzáram összesen: 200 +76 = 276 Ft.
7. évben a fennmaradó 200 Ft névértéket törlesztik. Kamatot 200 Ft névérték után
fizetnek, összege 200 * 0,19 = 38 Ft.
A pénzáram összesen: 200 +38 = 238 Ft.

Év Dátum Fennálló Névérték Kamat Pénzáram

névérték törlesztés rn = 19 %
0 2014.05.01. 1 000 0 -980
1 2015.05.01. 1 000 0 190 190
2 2016.05.01. 1 000 0 190 190
3 2017.05.01. 1 000 200 190 390
4 2018.05.01. 800 200 800*0,19= 152 352
5 2019.05.01. 600 200 600*0,19= 114 314
6 2020.05.01. 400 200 400*0,19= 76 276
7 2021.05.01. 200 200 200*0,19= 38 238
Tőke
törlesztés
+kamat

a) Névleges hozam meghatározása

Az alkalmazott képlet:

𝐾
rn =
𝑁

ahol: K = a fizetett kamat összege

N = névérték

rn = Fizetett kamat / Névérték = K / N = 190 / 1000 = 19%

b) Egyszerű hozam meghatározása
Az alkalmazott képlet:

𝐾
re = 𝐴

ahol K = a fizetett kamat összege

A = a kötvény árfolyama
re = Fizetett kamat / A kötvény árfolyama = K / A = 190 / 980 = 19,39%
Megfigyelhető az elméleti részben leírt összefüggés, miszerint ha a névérték >
árfolyamérték → rn < re. Számszerűsítve: névérték 1.000 > árfolyamérték 980
→ rn=19% < re=19,39%.

c) Tényleges hozam (IRR) meghatározása

A belső megtérülési ráta (IRR) az a kamatláb ahol az NPV (nettó jelenérték) = 0.
Ezt a kamatlábat lineáris interpolációval tudjuk pontosan meghatározni az
alábbi képlet alkalmazásával.
t
n
Ct
NPV = 0 = − C 0 + 
t =1 (1 + rt )
t

C0 a kezdő befektetés, mivel pénzkiáramlás negatív előjellel szerepel. Ct az adott

évi pénzáramlás, jelen példában 1-7. évről van szó, így C1,C2,C3,C4,C5,C6,C7
pénzáramokról beszélünk. rt a t-edik időszakban érvényes kamatláb. A t pedig
az időszakot jelöli, úgymint 1. év, 2.év, 3. év, 4.év, 5.év, 6.év, 7.év.
AZ NPV ott lesz nulla, ahol a befektetésből származó pénzáramok jelenértékének
együttes értéke pontosan megegyezik a kezdő befektetés összegével.
Behelyettesítve a képletbe és átrendezve (a C0-t hozzáadtuk az egyenlet mindkét
oldalához):
190 190 390 352 314 276
980 = 1 + 2 + 3 + 4 + 5 + +
(1 + r ) (1 + r ) (1 + r ) (1 + r ) (1 + r ) (1 + r ) 6
238
(1 + r ) 7
Kérdés: Milyen r mellett teljesül az egyenlőség?
Próbákat végzünk és a kapott eltérésekből számítjuk ki a pontos értéket. Ez azt
jelenti, hogy behelyettesítünk egy kamatlábbal és megnézzük milyen értéket
kapunk.
1. próba: r = 19%, tehát a feltételezésünk, hogy a keresett kamatláb 19 %
Ezzel behelyettesítve:
190 190 390 352 314
980 = 1 + 2 + 3 + 4 + +
(1 + 0,19) (1 + 0,19) (1 + 0,19) (1 + 0,19) (1 + 0,19) 5
276 238
6 +
(1 + 0,19) (1 + 0,19) 7
Megállapítjuk, hogy az egyenlőség nem áll fenn.
980 ≠ 1.000

Az eltérés a keresett értéktől +20. Ahhoz, hogy alacsonyabb értéket kapjunk az

egyenlet jobb oldalán a diszkontálásnál alkalmazott kamatlábat növelnünk kell.
2. próba: r = 20%
Ezzel behelyettesítve:
190 190 390 352 314
980 = + + + + +
(1 + 0,2) (1 + 0,2)
1 2
(1 + 0,2) 3
(1 + 0,2) (1 + 0,2) 5
4

276 238
+
(1 + 0,2) (1 + 0,2) 7
6

980 ≠ 970,768
Az egyenlőség ismét nem áll fenn, alacsonyabb értéket kaptunk. Ebből látható,
hogy a keresett kamatláb 19% és 20% között van.
Az eltérés a keresett értéktől -9,232.

Eltérés - Eltérés +20

9,232
r=20% r=? r=19%
= 19,679247% esetén 1.000
970,768 980
áll fenn az egyenlőség
A két eredmény közti eltérés: 1.000 –
970,768 = 29,232.
A keresett kamatláb 19%+20/29,232=19,6841817187%
Másik kiszámítási mód: 20%-9,232/29,232=19,6841817187%
Ellenőrző számítás:
190 190
980 = + +
(1 + 0,196841817187)1 (1 + 0,196841817187) 2
390 352
3 + +
(1 + 0,196841817187) (1 + 0,196841817187) 4
314 276
5 + +
(1 + 0,196841817187) (1 + 0,196841817187) 6
238
= 979,8569
(1 + 0,196841817187) 7
d) A kötvény árfolyam kamatrugalmassága (elaszticitás)
Alkalmazandó képlet:
A1
−1
A0
E=
r1
−1
r0
Ahol:
 A1 = tárgyidőszaki árfolyam
A0 = a kötvény névértéke
r1 = tárgyidőszaki piaci kamatláb
r0 = fi* (névleges) kamat
Behelyettesítve:
980
−1
− 0,02
E = 1.000 = = - 0,38%
20 0,05263
−1
19
Mivel E <1 rugalmatlan az árfolyam. A piaci hozam 1%-os növekedése az
árfolyam 0,38%-os csökkenését eredményezi. A piaci hozam növekedése azt
jelenti, hogy a hasonló kockázatú kötvények hozama növekszik. Így ennek a
kötvénynek az árfolyama csökken, hiszen a piaci hozam alatti kamatot fizet.

e) Átlagos futamidő (DUR)

Nevező = kötvény árfolyama = 980

Tényleges hozammal (IRR) számolunk.
r= 19,684 %
n
Ct
t =1
 (
(1 + rt ) t
* t)
DUR = n =3,54 év
Ct
t =1 (1 + rt ) t

DUR = Ct Számláló 3,54 év

Ct/(1+rt)t * t
Számláló 1 190 190/ 1,196841 *1 158,75114
Számláló 2 190 190/ 1,196842 *2 265,28341
Számláló 3 390 390/ 1,196843 *3 682,45748
Számláló 4 352 352/ 1,196843 *4 686,20778
Számláló 5 314 314/ 1,196843 *5 639,31645
Számláló 6 276 276/ 1,196843 *6 563,42979
Számláló 7 238 238/ 1,196847 *7 473,60656
Nevező 980,000
Számláló értéke = 3 569,2

A befektetőnek 3,54 évet kell várnia, hogy a kötvényvásárlásra fordított összeg

megtérüljön. Ez a pénzáramokból ellenőrizhető: 1.év: 190 Ft, 2. év 190 Ft, 3. év
 390 Ft, összesen 770 Ft. A 4. évi pénzáram 352 Ft, tehát ennek egy része is
szükséges, hogy a befektetett összeg (980 Ft) megtérüljön.

11. feladat
a)
Névérték = 10.500 Ft
rpiaci= 9%, ezt használjuk a diszkontáláshoz
rnévleges = 10%, ezzel számítjuk ki a kötvény kamatát
n = 4 év, a lejáratig hátralévő idő

Kamat = Névérték * Névleges kamatláb = 10.500 * 0,1 =1.050 Ft

A kötvényből származó pénzáramok:

Év Névérték törlesztés Kamat Pénzáram

1. - 1.050 1.050
2. - 1.050 1.050
3. - 1.050 1.050
4. 10.500 1.050 11.550

a) Alkalmazott képlet:
Ct
K(PV) = 
(1 + rt ) t
A kamatok annuitást képeznek: azonos időközönként jelentkeznek a pénzáramok,
a járadéktag azonos és meghatározott ideig tart a pénzáramlás sorozat.
Így a jelenérték számítást két részre bontjuk:
- a kamatok esetében annuitás jelenértékét számítunk (PVA =C * PVIFA)
1
- a névérték esetében diszkontálunk (PV = C * )
(1 + r) n
Kamatok jelenértéke
PVA =C * PVIFA9,4
A faktor értéke 9% és 4 év esetében szerepel a táblázatunkban, értéke 3,2397
A kötvény pénzáramainak jelenértéke: kamat+névérték
1
K(PV) = 1.050 * 3,2397 + 10.500 * = 10.840,15 Ft a kötvény elméleti
(1 + 0,09) 4
árfolyama, ennyiért érdemes megvenni. Az OTC piacon ennél alacsonyabb
 árfolyamon, 10.700 Ft-ért kínálták, ez alacsonyabb, mint az általunk
meghatározott érték, érdemes volt ennyiért megvásárolni.

Alkalmazott képlet:
K
re =
A
re = Fizetett névleges kamat / A kötvény árfolyama = 1.050 / 10.700 = 0,09813
9,813 % a befektető által realizált hozam

10 % névleges kamat nagyobb, mint 9 %-os piaci kamat, de a 10 700 forint

befektetés után járó hozam 9,813 %.

b) Az alkalmazott képlet: Nettó árfolyam = Jegyzett árfolyam – felhalmozódott

kamat
A jegyzett árfolyam 10.700 Ft (bruttó árfolyamként szerepel a feladatban, ami
azt fejezi ki, hogy tartalmaz kamatot), ez 101,9048 % a névértékhez
viszonyítva (10.700/10.500 * 100). A felhalmozódott kamat %-os értékét
kell meghatároznunk ahhoz, hogy a nettó árfolyamot ki tudjuk számítani.

Felhalmozódott kamat = r * n
Ahol:
r = kamatláb (napi kamat)
n = kamatozási időszak (kamatnapok száma)

Az r, a napi kamatláb kiszámítása: 10%/365 nap.

Az n, a kamatnapok száma: 40 nap

Felhalmozódott kamat: 10%/ 365 * 40 = 1,09589%

Nettó árfolyam = 101,9048% - 1,09589% = 100,80891%

Meghatározhatjuk forintban is a nettó árfolyamot:

Felhalmozódott kamat= (1050/365)*40=115,068Ft

Nettó árfolyam= 10 700 – 115,068= 10 584,932 Ft

Ellenőrző számítás: 10.500 *100,80891/100 = 10.584,935 Ft

16. feladat
1) Foglaljuk táblázatba a pénzáramokat.

Évek Fennálló Kamat Tőke Összes PV

tőketartozás törlesztés törlesztés pénzáram r=8%
r=10%
1. 2 000 000 200 000 - 200 000 200 000/1,08=
185 185
2. 2 000 000 200 000 600 000 800 000 800 000/1,082 =
685 871
3. 1 400 000 140 000 600 000 740 000 740 000/1,083 =
587 434
4. 800 000 80 000 800 000 880 000 880 000/1,084
646 826
Összesen 620 000 2 000 000 2 620 000 2 105 317

A kötvény elméleti árfolyama : 2 105 317 Ft.

2)
a) A piaci árfolyam alacsonyabb, mint az elméleti árfolyam, tehát a piac
alulértékeli a kötvényt.
b) A piaci árfolyam magasabb, mint az elméleti árfolyam, tehát a kötvény
túlértékelt.
5.3. Részvények

Részvény: Részvénytársaság formájában létesített gazdasági társaság bocsátja ki

az alaptőke megszerzése vagy felemelése céljából.
A részvény tulajdonosa a részvényes, aki az értékpapír megvásárlásával pénzét
véglegesen a vállalkozás rendelkezésére bocsátja, részvényét vissza nem válthatja,
csak másnak eladhatja: a részvénybe történő befektetés végleges tőkeátadást jelent.
A részvény azt igazolja, hogy tulajdonosuk valamely vállalkozás alaptőkéjéhez
(jegyzett tőke) járultak hozzá, és a befektetett pénze után jogosult a kiosztásra
kerülő nyereség (adózott eredmény) arányos részére, az osztalékra.
Társtulajdonosi jogokat megtestesítő értékpapír, aminek fontos vonása az, hogy
nincs lejárata.

Saját tőke elemei:

− jegyzett tőke (részvények névértéken)
− jegyzett, de be nem fizetett tőke (-)
− tőketartalék
− eredménytartalék (+/-)
− lekötött tartalék
− értékelési tartalék
− adózott eredmény (+/-)

Részvény jellemzői:

− lejárat nélküli értékpapír,

− befektetési eszköz,
− a részvényesek az alaptőke meghatározott hányadát kitevő vagyoni
betétjét testesíti meg,
− a számviteli nyilvántartásban jegyzett tőkeként szerepel (névérték)
− vagyoni jogot testesít meg,
o tulajdonosa osztalékra jogosult,
o likvidációs hányadra jogosult,
o tagsági jogot és kötelezettséget testesít meg,
− előállítható nyomdai vagy dematerizált módon,
− a részvény átruházásával a jogok is átszállnak az új tulajdonosra, a
vagyoni befektetés a kibocsátó vállalkozás vagyona marad,
− névre szóló értékpapír.

A részvény tagsági jogokat megtestesítő, változó hozamú, lejárat nélküli

értékpapír. A gyakorlatban többféle részvényfajta létezik, pénzügyi értékelés
szempontjából azonban csak az osztalékelsőbbségi és a törzsrészvények
relevánsak, mivel döntően ezek a papírok testesítik meg a vállalat saját tőkéjét,
továbbá ez a két részvényfajta rendelkezik viszonylag likvid másodlagos piaccal.
Az osztalékelsőbbségi részvények fix hozamú értékpapírok körébe szokás sorolni.
Az osztalékot rendszerint a névérték %-ában állapítják meg, de meghatározható
abszolút összegben is. Az osztalék mértékét az alapítói okirat határozza meg, az
osztalékfizetés törvényes forrása az adózott eredmény.
Az elsőbbségi részvényesek osztaléka a kielégítési sorrendben megelőzi a
törzsrészvényesek követeléseit, így a törzsrészvényeknél kisebb kockázatot
jelentenek, ezért az elvárt hozamuk is alacsonyabb.
Egy részvénytársaság valódi tulajdonosai a törzsrészvényesek, mivel mind a
társaság folyó jövedelméből, mind a vagyonából (eszközeiből) csak a hitelezők és
az elsőbbségi részvényesek után részesedhetnek, tehát jövedelmük és vagyonuk
alapvetően a vállalat eredményességétől függ.

Osztalék (dividend, DIV): az éves (adózott) eredményből az egy részvényre jutó,

a tulajdonos(ok) részére kifizetésre kerülő összeg.

Az osztalékelsőbbségi részvényt lejárat nélkül bocsátják ki, ezért az

osztalékfizetések végtelen sorozata örökjáradékként kezelhető. Ebből következően
az elsőbbségi részvények piaci értéke (árfolyama) az osztalékok tőkésítése révén
számítható ki az alábbi formula szerint.

Az árfolyam kiszámításának képlete:

𝐷𝐼𝑉
A= P0 = 𝑟
Ahol:
DIV = a periódusonkénti osztalék
r = a befektető által megkövetelt hozam

Évenkénti rendszeres osztaléknövekedés esetén, ha az elvárt hozam nagyobb, mint

az osztaléknövekedési ráta {tehát (r-g) pozitív}, akkor az árfolyam számítása a
következő:

DIV1
A = P0 =
r−g
Ahol:
A=P0= a részvény árfolyama
DIV1 = az egy év múlva várható osztalék (1 részvényre jutó összeg)
r = a befektető által elvárt hozam
g = osztaléknövekedési ráta

Feltételezzük, a várható osztalék állandó átlagos ütemben nő. Az ilyen befektetés

növekvő örökjáradék, csak akkor használjuk, ha a várható növekedés (g) kisebb,
mint a megtérülési ráta (r).

Az árfolyam kiszámításának egyenletet átrendezve:

DIV1 𝐷𝐼𝑉1
r= +g g= r –
𝐴
A

Egy részvényre jutó adózott nyereség (EPS- Earn Per Share):

Adózott _ nyereség
EPS =
Törzsrészvények _ száma

Saját tőkére jutó adózott nyereség (ROE - Return on Equity): megmutatja,

hogy a saját tőkét milyen hatékonyan használták, hány % nyereséget érték el
vele.
Másképp: tőkearányos jövedelmezőség.

Adózott nyereség EPS

ROE = =
𝑆𝑎𝑗á𝑡 𝑡ő𝑘𝑒 Egy részvény könyv szerinti értéke

𝑆𝑎𝑗á𝑡 𝑡ő𝑘𝑒
Egy részvény könyv szerinti értéke =
𝑟é𝑠𝑧𝑣é𝑛𝑦𝑒𝑘 𝑠𝑧á𝑚𝑎
ahol: saját tőke (ST)=Összes eszköz- kötelezettség

Osztalékfizetési hányad (b): megmutatja, hogy az egy részvényre jutó nyereség

(adózott eredmény) hány %-át fizetik ki osztalékként.

DIV 𝑒𝑔𝑦 𝑟é𝑠𝑧𝑣é𝑛𝑦𝑟𝑒 𝑗𝑢𝑡ó 𝑜𝑠𝑧𝑡𝑎𝑙é𝑘

b= = 𝑒𝑔𝑦 𝑟é𝑠𝑧𝑣é𝑛𝑦𝑟𝑒 𝑗𝑢𝑡ó 𝑎𝑑ó𝑧𝑜𝑡𝑡 𝑒𝑟𝑒𝑑𝑚é𝑛𝑦
EPS

Befektetési hányad (1-b): megmutatja, hogy az egy részvényre jutó nyereség

hány %-át nem fizetik ki osztalékként, ezáltal növelve a saját tőkét, tehát
visszaforgatják a nyereséget a társaságba, „újra befektetik”. Az osztalékfizetési
hányad és a befektetési hányad együttesen 1-et, azaz 100%-ot tesz ki.
 DIV
1 – b = 1−
EPS

Ahol: DIV = egy részvényre fizetett osztalék

EPS = egy részvényre jutó adózott nyereség

Osztaléknövekedési ráta (g): megmutatja, hogy az osztalék évről-évre milyen

ütemben nő.

g = (1-b) * ROE

DIV EPS
g= ( 1 − )* Egy részvény könyv szerinti értéke
EPS

ahol az EPS:

𝐴𝑑ó𝑧𝑜𝑡𝑡 𝑒𝑟𝑑𝑚é𝑛𝑦
EPS = 𝑡ö𝑟𝑧𝑠𝑟é𝑠𝑧𝑣é𝑛𝑦𝑒𝑘 𝑠𝑧á𝑚𝑎
 5.3.1. Feladatok

1. Egy részvénytársaság néhány kiemelt adatai az alábbiak:

Törzsrészvények száma: 10.000 db
Adózás utáni nyereség: 15.000 eFt
Saját tőke: 54.000 eFt

Számítsa ki egy részvény könyv szerinti értékének nagyságát!

2. Egy vállalkozásról az alábbi adatokat ismeri:

Adózás utáni nyereség: 9.500 eFt
Saját tőke: 47.500 eFt
Törzsrészvények száma: 1.000 db
Osztalék: 6.000 Ft/db

Számítsa ki, hogy várhatóan mennyi lesz az osztalék növekedési üteme!

3. Egy részvénytársaság részvényeket bocsátott ki. A részvényeket 8.000 Ft-os

árfolyamon adták el. A következő évi várható osztalék 400 Ft részvényenként. A
befektetők által megkövetelt hozam évi 7%. Számítsa ki, hogy a következő
években hány %-os növekedést várhatnak a befektetők!

4. Egy részvénytársaság kiemelt adatai a következők:

Adózás utáni nyereség: 135 millió Ft
Saját tőke: 900 millió Ft
Törzsrészvények száma: 3.000 db
Osztalék: 36.000 Ft/db

Számítsa ki, hogy várhatóan mennyi lesz az osztalék növekedési üteme!

5. A törzsrészvények jelenlegi árfolyama 1.350 Ft, a várható osztalék 162

Ft/részvény. Becslések szerint az osztalék átlagos növekedési üteme évenként 2
%.

Határozza meg a részvény elvárt hozamát!

6. Egy részvénytársaság saját tőkére jutó nyeresége 0,2. Az elkövetkezendő
években az adózott eredmény 40 %-át fizetik ki osztalékként. Egy év múlva 1.000
Ft osztalékot fog kifizetni részvényenként. A piaci kamatláb 20 %.

Számítsa ki a részvény árfolyamát!

7. Egy részvénytársaság részvényeket bocsátott ki. A részvényeket 8.000 Ft-os

árfolyamon adták el. A következő évi várható osztalék 400 Ft részvényenként. A
befektetők által megkövetelt hozam évi 7%.

Számítsa ki, hogy a következő években hány %-os növekedést várhatnak a

befektetők!

8. Egy cég többféle értékpapír kibocsátásával szerzi meg a piacon a működéshez

szükséges pénzt. A rendelkezésre álló adatok a következők:
a) törzsrészvények árfolyama a piacon 1200 Ft/részvény, a várható osztalék
36 Ft/részvény. Becslések szerint az osztalék átlagos növekedési üteme
évenként 7 %.
b) az elsőbbségi részvények évi osztaléka 500 Ft/részvény, az árfolyama
6000 Ft.
c) A kötvények 1.000 HUF névértéken és évi 12 %-os névleges
kamatozással kerültek forgalomba, 15 éves lejárattal, a jelenlegi
árfolyamuk 3.200 HUF.

9. Az alábbiak közül melyik társaság részvényének nagyobb a hozama?

„A” „B” elsőbbségi „C”

Megnevezés
törzsrészvény részvény törzsrészvény
Egy részvényre jutó 100 200 95
osztalék
Részvény árfolyama 500 750 150
Egy részvényre jutó 600 333 100
eredmény
Saját tőke 20.000.000 100.000.000 45.500.000
 Részvények 1.000 25.000 55.000
darabszáma

10. Az alábbi vállalkozások adatai ismertek:

„A” „B” „C”

Adózott eredmény 5.000 15.000 -3.000
Osztalék 2.000 10.000 0
Saját tőke 10.000 20.000 20.000

Számítsa ki, melyik vállalkozásnak a legnagyobb a növekedési rátája?

11. Egy részvénytársaság részvényeket bocsátott ki. A részvényeket 2.000 Ft-os

árfolyamon adták el. A következő évi várható osztalék 500 Ft részvényenként. A
befektetők azonban a következő években évi 2%-os növekedést várnak el.
Számítsa ki a befektetők által megkövetelt hozamot.

12. Egy cég elsőbbségi részvényeinek éves osztaléka 1.800 Ft/részvény, az

árfolyama 12.000 Ft.
Határozza meg az értékpapír elvárt hozamát!

13. Egy részvénytársaság részvényeket bocsátott ki. A részvényeket 8.000 Ft-os

árfolyamon adták el. A következő évi várható osztalék 600 Ft részvényenként. A
befektetők által megkövetelt hozam évi 5%.
Számítsa ki, hogy a következő években hány %-os növekedést várhatnak a
befektetők!

15. Egy cég osztalékelsőbbségi részvényeinek évi osztaléka 900 Ft/részvény, az

árfolyama 6.000 Ft. Határozza meg az értékpapír elvárt hozamát!

16. Egy Rt. törzsrészvényeinek névértéke 10.000 Ft, jelenlegi tőzsdei árfolyama
18.000 Ft. A társaság erre az évre várhatóan 10%-os osztalékot, és a továbbiakban
az osztalék évi 3%-os növekedését ígéri. A hasonlóan kockázatos befektetések
átlagos hozama évi 12%.
a) Számítsa ki a részvény elméleti árfolyamát!
b) Számítsa ki az osztalékhozamot!

5.3.2. Megoldások

1. feladat

A részvénytársaság néhány kiemelt adata:

Törzsrészvények száma 10.000 db

Adózás utáni nyereség 15.000 eFt
Saját tőke 54.000 eFt

Egy részvény könyv szerint i értéke=

Adózott _ nyereség 15.000.000

EPS = = 10.000
= 1.500 Ft/db
Törzsrészvények _ száma

Adózott nyereség 15.000.000

ROE = Saját tőke
= 54.000.000 = 0,278, azaz 27,8%

EPS 1.500
Egy részvény könyv szerint i értéke = = = 5.395,68 Ft/db
ROE 0,278
Másik kiszámítási mód:

Saját tőke 54.000.000

Egy részvény könyv sz. értéke = Törzsrészvények száma = 10.000
= 5.400 Ft/db
A két számítási móddal kapott eredmény kismértékű eltérése kerekítésből adódik.
Tehát az egy részvényre jutó saját tőke (könyv szerinti érték) 5.400 eFt/db.

2. feladat

A vállalkozás alábbi adatait ismerjük:

Adózás utáni nyereség 9.500 eFt
Saját tőke 47.500 eFt
Törzsrészvények száma 1.000 db
Osztalék 6.000 Ft/db

Saját tőke elemei a mérlegben:

Jegyzett tőke, Jegyzett, de be nem fizetett tőke (-), Tőketartalék,
Eredménytartalék (+/-), Lekötött tartalék, Értékelési tartalék és Adózott
eredmény (+/-)

Az alkalmazott képlet:

g = (1-b) * ROE

(1-b): újrabefektetési hányad

DIV
1 – b = 1−
EPS
Az újrabefektetési hányadból ismert a DIV (6.000 Ft/db), az EPS-t kell
kiszámítani.

Adózott _ nyereség 9.500.000

EPS = = 1.000
= 9.500 Ft/db
Törzsrészvények _ száma

DIV 6.000
1 – b = 1− =1- 9.500
= 0,368 Az adózott eredményből 36,8 %-ot (3500
EPS
Ft/db)visszaforgat a vállalat, 63,2 %-ot (6000 Ft/db) osztalékként fizet ki az adózott
eredményből.

Meghatározzuk a ROE-t is:

Adózott nyereség 9.500.000

ROE = Saját tőke
= 47.500.000 = 0,2, azaz 20%

g = (1-b) * ROE = 0,368 * 0,2= 0,0736 azaz 7,36 %

Az osztalék várható növekedési üteme 7,36 %.

8. feladat

Egy cég többféle értékpapír kibocsátásával szerzi meg a piacon a működéshez

szükséges pénzt. A rendelkezésre álló adatok a meg kell határozni a várható
hozam nagyságát mindhárom értékpapírra vonatkozóan.
Törzsrészvények: azonos tagsági jogokat jelentenek.

A =P0 = 1.200 Ft/db, a részvény árfolyama

DIV1= 36 Ft/db, az egy év múlva várható osztalék
g= 7%, az osztalék átlagos növekedési üteme évenként

Az alkalmazott képlet:
DIV1 36
r= +g = + 0,07 = 0,1, azaz 10 %
A 1.200
A törzsrészvények várható hozama 10 %.

a) Az elsőbbségi részvény fix osztalékot jelent a tulajdonosa számára.

A =P0 = 6.000 Ft/db, a részvény árfolyama

DIV1= 500 Ft/db, az egy év múlva várható osztalék, ami fix,
tehát nem fog növekedni
(g=0), az osztalék összege fix, nem növekszik, viszont ez a fix összeg
biztosra vehető

Az alkalmazott képlet:
DIV1 500
r= +g = + 0 = 0, 0833, azaz 8,33 %
A 6.000

A törzsrészvények várható hozama 8,33 %.

b) Kötvények: egyszerű hozamot számolunk

K
re =
A
ahol K = a fizetett kamat összege
A = a kötvény árfolyama
re = Fizetett kamat / A kötvény árfolyama = K / A = 120 / 3.200 = 0,0375, azaz
3,75%

Fizetett kamat = Névérték * Névleges kamatláb = 1.000 * 0,12 =120 Ft névleges a

kamat összege.

9. feladat
A részvények adatai:
„A” törzsrészvény

DIV1= 100 Ft/db, az egy év múlva várható osztalék

A =P0 = 500 Ft/db, a részvény árfolyama
EPS = 600 Ft/db
Saját tőke = 20.000.000 Ft
Törzsrészvények száma = 1.000 db
r=?, az elvárt hozamot keressük

Az alkalmazott képlet:

DIV1 100
r= +g = +g
A 500

g = (1-b) x ROE
DIV
1 – b = 1−
EPS
Adózott nyereség
ROE = 𝑆𝑎𝑗á𝑡 𝑡ő𝑘𝑒

Elsőként a ROE-t határozzuk meg:

Adózott nyereség 600 x1.000

ROE = = = 0,03, azaz 3%
Saját tőke 20.000.000

Az adózott nyereség az egy részvényre jutó eredmény szorozva a részvények

darabszámával.

DIV 100
1 – b = 1− = 1− = 0,833333, azaz 83,33%
EPS 600

g = (1-b) x ROE = 0,833333333 x 0,03 = 0,025, azaz 2,5%

Minden adat rendelkezésre áll az r kiszámításához:

DIV1 100
r= +g = + 0,025 =0,225, azaz 22,5%
A 500

„B” elsőbbségi részvény

DIV1= 200 Ft/db, az egy év múlva várható osztalék

A =P0 = 750 Ft/db, a részvény árfolyama
 EPS = 333 Ft/db
Saját tőke = 100.000.000 Ft
Részvények száma = 25.000 db
r=?, az elvárt hozamot keressük

Az alkalmazott képlet:

DIV1 200
r= +g = + g =0,2667, azaz 26,67%
A 750

Az elsőbbségi részvény fix osztalékot biztosít, így nincs g, osztaléknövekedési

ütem.

„C” törzsrészvény

DIV1= 95 Ft/db, az egy év múlva várható osztalék

A =P0 = 150 Ft/db, a részvény árfolyama
EPS = 100 Ft/db
Saját tőke = 45.500.000 Ft
Törzsrészvények száma = 55.000 db
r=?, az elvárt hozamot keressük

Az alkalmazott képlet:

DIV1 95
r= +g = +g
A 150

g = (1-b) x ROE
DIV
1 – b = 1−
EPS
Adózott nyereség
ROE =
Saját tőke

Elsőként a ROE-t határozzuk meg:

Adózott nyereség 100 x55.000

ROE = Saját tőke
= 45.500.000
= 0,120879, azaz 12,09%

Az adózott nyereség az egy részvényre jutó eredmény szorozva a részvények

darabszámával.

DIV 95
1 – b = 1− = 1− = 0,05, azaz 5%
EPS 100
 g = (1-b) x ROE = 0,05 x 0,120879 = 0,00604, azaz 0,6%

Minden adat rendelkezésre áll az r kiszámításához:

DIV1 95
r= +g = + 0,00604 =0,6394, azaz 63,94%
A 150

Az eredmények táblázatba foglalva:

Kategóriák „A” „B” elsőbbségi „C”

törzsrészvény részvény törzsrészvény
Újrabefektetési ráta 83,33% 5%
ROE 3% Nem kell 12,09%
Növekedési ráta 2,5% számolni 0,6%
Osztalékhozam 22,5% 26,67% 63,94%

12. feladat
Számítsa ki, hogy a következő években hány %-os növekedést
várhatnak a befektetők!
A= 8000 Ft/db
DIV = 600 Ft/db
r=8%
g= ?
g= r –DIV/P0 g = 0,08- 600/8000= 0,08-0,075 = 0,005 g = 0,5%

A befektetők 5 %-os osztaléknövekedésre számíthatnak.

Felhasznált szakirodalom

Bélyász Iván: A vállalati pénzügyek alapjai. Bologna – Tankönyvsorozat.

Aula Kiadó, 2007. ISBN 978 963 9698 13 0.
Becsky-Nagy Patrícia - Fazekas Balázs: Vállalati pénzügyek példatár és
esettanulmány gyűjtemény I.: Időérték-számítás és értékpapírok
értékelésének alapjai. Debreceni Egyetem. Debrecen, 2018. ISBN
978 963 490 1136
Dr. Gyulai László - Illés Ivánné dr. - Paróczai Péterné dr. – Sándorné Új
Éva: Pénzügyek példatár a mérlegképes könyvelők írásbeli vizsgáihoz.
Perfekt, 2008. ISBN 978 963 394 746 3.
Dr. Horváth Zsuzsanna: Pénzügy: Példatár és feladatgyűjtemény. Nemzeti
Tankönyvkiadó. Budapest, 2010. ISBN 978 963 19 6769 2.
Fazekas Gergely, Gáspár Bencéné Soós Renáta: Bevezetés a pénzügyi és
vállalati pénzügyi számításokba. Budapest: Tanszék Kft. Kiadó, 2009.
ISBN 963 212 296 8.
Illés Ivánné: Vállalkozások pénzügyi alapjai. Saldo Pénzügyi Tanácsadó és
Informatikai Zrt. Budapest, 2009. ISBN 978 963 638 326 8.
Sándorné Új Éva: Pénzügy. Teszt és példatár. Budapest: Penta Unió
Oktatási Centrum és Vizsgaközpont. 2010. ISBN 978 963 88884 2 6.
Sándorné Új Éva: Pénzügyek a gyakorlatban. Penta Unió Oktatási Centrum
és Vizsgaközpont. Budapest, 2005. ISBN 978 963 88884 2 6.