Dr. Horváth Zsuzsanna – Pénzügy II.

Vállalkozásfinanszírozás

Beruházás pénzáramai

Tőkebefektetési számítások

A beruházásgazdaságossági számítások közös jellemzője, hogy a beruházás ráfordításait és várható

hozamait hasonlítják össze. (Várható hozam alatt több dolgot is érthetünk: adózás előtti eredmény,
adózott eredmény, működési cash flow)

STATIKUS SZÁMÍTÁSI MÓDSZEREK DINAMIKUS SZÁMÍTÁSI MÓDSZEREK

pénz időértékével nem számol pénzidőértékével számol
Beruházás átlagos jövedelmezősége (rentabilitás) Nettó jelenérték
Beruházás megtérülési ideje Jövedelmezőségi index
Beruházási pénzeszközök forgási sebessége Belső megtérülési ráta

STATIKUS MUTATÓK

Jellemzői:

- nem veszik figyelembe, hogy a befektetések és a realizált eredmények nem azonos

időpontban jelentkeznek (pénz időértéke)
- feltételezés: az évenkénti árbevétel és üzemeltetési költségek azonos összegben merülnek
fel, így a hozamok is azonosak.
- változó hozamok esetén átlagos értékkel számolnak
- megtérülés után képződő hozamokkal már nem számol
- döntésnél a rövid megtérülési idejű és nagyobb jövedelmezőségű beruházásokat részesítik
előnyben

1
Beruházás jövedelmezősége (rentabilitása)

A beruházás éves átlagos hozamát osztják a beruházás egyszeri ráfordításával.

E
Br=
B
E = Beruházás évi hozama (évi átlagos hozam)
B = Beruházás egyszeri ráfordítása (tárgyieszköz- és forgóeszköz-növekmény)

Hatékonysági követelmény (gazdaságosság – maximum elv), hogy adott ráfordítással minél nagyobb
eredményt érjünk el, így döntés alapja, hogy a jövedelmezőségi százalék magasabb legyen.

Beruházás megtérülési ideje

A tőkebefektetés mennyi idő alatt térül meg a beruházás révén elérhető évi eredményből.

B 1
B m= → B m=
E Br

Azonos összegű éves hozamok esetén használható. A vállalkozás meghatározza a maximális

megtérülési időt, az ajánlatok közül a rövidebb megtérülési idejű valósítható meg.

Változó éves hozamok esetén, addig göngyölítik a hozamokat, amíg el nem érik a ráfordítás összegét.

Beruházási pénzeszközök forgási sebessége

A beruházás hányszor térül meg az üzemeltetési idő alatt.

üzemeltetési idő
F s=
Bm

Az a változat a jobb, amelyiknél magasabb a forgási sebesség mutatója.

Pl. Adatok áfa nélkül (mivel levonható - visszaigényelhető)

A változat B változat
Aktiválható tárgyi eszköz 20 000 18 800
Forgóeszköz-szükséglet 10 000 7 200
Várható évi eredmény (AEE) 7 500 7 100
Éves amortizáció 4 000 4 700
Várható üzemeltetési idő 5 év 4 év

A változat B változat
Fejlesztés jövedelmezősége E 7500 E 7100
Br= = Br= =
B 20000+10000 B 18800+7200
¿ 0 , 25 →25 % ¿ 0,2730 → 27 ,3 %
Megtérülési idő B 30000 B 26000
B m= = =4 év B m= = =3 , 7 év
E 7500 E 7100
Beruházási pénzeszközök üzemeltetési idő 5 év üzemeltetési idő 4 év
F s= = F s= =
forgási sebessége Bm 4 év Bm 3 , 7 év
¿ 1 ,25 ¿ 1 , 08

2
Jövedelmezőség és megtérülési idő alapján a B változat a jobb, de a pénzeszközök forgási sebessége
az A változatnál előnyösebb (a fejlesztés költsége az üzemeltetési idő alatt 1,25-ször térül meg).

A képletekben szereplő eredmény rendre az adózás előtti eredmény volt, de meghatározhatjuk hozzá
a működési cash flowt is.

A változat B változat
Működési cash flow 7500-(7500*0,09)+4000 = 7100 – (7100*0,09)+4700 =
10825 11161
Fejlesztés jövedelmezősége E 10825 E 11161
Br= = Br= =
B 30000 B 26000
¿ 0,3608 → 36 ,1 % ¿ 0,4292 → 42 ,9 %
Megtérülési idő B 30000 B 26000
B m= = =2 , 8 év B m= = =2 , 3 év
E 10825 E 11161
Beruházási pénzeszközök üzemeltetési idő 5 év üzemeltetési idő 4 év
F s= = F s= =
forgási sebessége Bm 2 , 8 év Bm 2 , 3 év
¿ 1 ,79 ¿ 1 ,74

Továbbra is nagyságrenddel jobb a B változat, a forgási sebesség esetén is csökken a különbség a két
változat között.

DINAMIKUS MUTATÓK

Jellemzői:

- a különböző időben felmerülő pénzeket csak akkor lehet összesíteni, ha azonos időre
számítjuk
- tehát meg kell választanunk azt az időpontot, amelyre átszámítjuk a ráfordításokat és
hozamokat, és azt a kamatlábat, amellyel az átszámítást végezzük
- időpont megválasztása alapján tudjuk csak, hogy diszkontálással vagy kamatszámítással
tesszük összemérhetővé a pénzáramokat
o Választott időpont a beruházás kezdete -> ráfordításokat, hozamokat
DISZKONTÁLÁSSAL
o Választott időpont az üzembe helyezés ideje (aktiválás) -> aktiválásig ráfordításokat
KAMATSZÁMÍTÁSSAL, aktiválás után a hozamokat DISZKONTÁLÁSSAL
o Választott időpont az aktiválás után bármely év (jellemzően, amikor tárgyi eszköz
állományból kivezetik) -> ráfordításokat és hozamokat KAMATSZÁMÍTÁSSAL
- kamatlábat nevezhetjük:
o kalkulatív kamatláb (minimálisan mekkora hozadékot kell elérni a beruházással - > ha
pénzét máshol fektetné be, akkor ezt a hozamot érhetné el)
o piaci kamatláb
o tőkehaszon-áldozat
o tőkeköltség
Tartalmilag nem ugyanazt jelentik, de ezekkel végezhetünk átszámítást.

3
Nettó jelenérték (Net Present Value - NPV)

Választott időpont a beruházás kezdete.

A beruházás n éven át esedékes pénzáramainak jelenértékösszegéből ki kell vonni a befektetni

szándékozott pénz mai értékét. A ráfordításokat negatív előjellel, a hozamokat pozitív előjellel
vesszük figyelembe (feltételezve a pozitív eredményt).
n n
FV t 1
NPV =−PV 0 +∑ t
=−PV 0 + ∑ FV t ×
t=1 (1+ r ) t=1 ( 1+r )t
-PV0= -C0= kezdő pénzáram, amikor kiadásként keletkezik a befektető szemszögéből, jelenérték

FVt = Ct= t-dik periódus kamata és vagy tőketörlesztése, jövőbeli pénzáramok

(1+r)t = t-dik periódushoz tartozó kamattényező

1
t
=t−dik periódushoz tartozó diszkonttényező
(1+r )
NPV > 0 -> nyereséges a beruházás, 1-nél többször térül meg

NPV = 0 -> a pénzáramok (hozamok) jelenértéke és a beruházásra szánt összeg egyenlő,

pontosan egyszer térül meg a hozamokból

NPV < 0 -> veszteséges a beruházás, egyszer sem térül meg a hozamokból, nem
megvalósítható

Jövedelmezőségi index (PI)

A beruházás hozamainak és egyszeri ráfordításainak (kezdő ráfordítások) aránya.

Az egyszeri ráfordítás diszkontált értéke hányszor térül meg a hozamok diszkontált értékéből.
n
FV
∑ (1+ r)t t
t =1
PI =
PV 0

PI >1 -> érdemes beruházni, az NPV is biztos pozitív; minél nagyobb a szám, annál
nagyobb a tőke megtérülése

PI = 1 -> a beruházás egyszeri ráfordításai éppen megtérülnek a hozamokból, NPV = 0

PI < 1 -> veszteséges a beruházás, egyszer sem térül meg a hozamokból, nem
megvalósítható, NPV < 0

Belső megtérülési ráta (belső kamatláb, IRR)

Az a kamatláb, amely mellett a NPV=0, vagyis az üzemeltetési idő alatt keletkező pénzáramok
együttes jelenértéke megegyezik a kezdő pénzárammal.

Közelítő számítással azt a kamatlábat keressük, amelynél még pozitív, illetve egy másiknál már
negatív az NPV. A kettő kamatláb között lesz a belső kamatláb. Vagy képlettel:
n
FV t
PV 0=∑ →írásban nehéz kiszámolni , erre excelt szoktak használni
t =1 (1+ IRR)t

4
 IRR > r -> érdemes beruházni, az NPV > 0 (kalkulatív kamatlábbal számolva); PI > 1

IRR = r -> a beruházás ráfordításai éppen megtérülnek a hozamokból, NPV = 0, PI = 1

IRR < r -> beruházást nem szabad megvalósítani, NPV < 0 (kalkulatív kamatlábbal), PI < 1

DÖNTÉS
ELFOGADHATÓ ELUTASÍTANDÓ
NPV > 0 NPV < 0
PI > 1 PI < 1
IRR > r IRR < r

Pl. Egy részvénytársaság 3 változatban készítette el beruházási javaslatát (adatok ezer Ft-ban).

piaci kamatláb 15%

annuitási diszkonttényező (15%, 6 év) 3,784 (C változat egyenlő pénzáramai miatt annuitással is
számolhatunk)

A B C
Beruházás várható élettartama 6 év 6 év 6 év
Fejlesztés tervezett költsége:
aktiválható tárgyi eszköz 20 000 16 000 20 000
forgóeszköz-szükséglet 8 000 7 000 7 000
ÖSSZESEN 28 000 23 000 27 000
Várható évi adózott eredmények (C vagy FV, vagyis pénzáramok)
1. év 6 000 4 000 7 500
2. év 6 500 5 000 7 500
3. év 8 000 7 000 7 500
4. év 8 400 7 500 7 500
5. év 8 000 7 800 7 500
6. év 7 800 7 000 7 500

Jelen időpont a beruházás aktiválásnak éve, vagyis a 0. év vége, és a ráfordítások a 0. évben

merülnek fel.

Az egyes dinamikus mutatókhoz szükségünk lesz a pénzáramok jelenértékeire, melyeket a táblázat

foglal össze.

DISZKONTTÉNYEZŐK A B C
ÉVEK
r=15% az adózott eredmények jelenértékei
1. év 0,870 6000*0,870 = 5 220 4000*0,870 = 3 480 7500*0,870 = 6 525
2. év 0,756 4 914 3 780 5 670
3. év 0,658 5 264 4 606 4 935
4. év 0,572 4 804,8 4 290 4 290
5. év 0,497 3 976 3 876,6 3 727,5
6. év 0,432 3 369,6 3 024 3 240
ÖSSZESEN 27 548,4 23 056,6 28 387,5

5
 MUTATÓK A B C
n
FV t −28 000+27 548 , 4−23 000+23 056 ,6 −27 000+ 28387 ,5
NPV =−PV 0 +∑ ¿−451 , 6 ¿+56 ,6 ¿+1 387 , 5
t=1 (1+r )t NEM MEGVALÓSÍTHATÓ MEGVALÓSÍTHATÓ
MEGVALÓSÍTHATÓ
Annuitás jelenértéke 7 500 ×3,784
PVA=C × annuitási faktor ¿ 28 380
- - kerekítésből adódik az eltérés, ekkor
az
NPV = -27000+28380 = +1380
n
FV 27 548 , 4 23 056 , 6 28 387 ,5
∑ (1+ r)t t 28 000
=0 ,98
23 000
=1,002
27 000
=1 , 05
t =1
PI = NEM MEGVALÓSÍTHATÓ MEGVALÓSÍTHATÓ
PV 0 MEGVALÓSÍTHATÓ
IRR közelítéses módszer 15% mellett NPV < 0 r=15% mellett NPV r=15% mellett NPV > 0
Ha NPV negatív r=15% mellett, Ha r=14% >0 r=17% (mivel NPV elég nagy messze
akkor csökkenteni kell az r-t, diszkontényezőivel r=16% van a 0-tól)
hogy a diszkonttényező nagyobb újra számoljuk, akkor diszkonttényezőjév Mivel a pénzáramok azonosak,
legyen, így a jelenérték is NPV = -28000 + el újra számolva célszerű annuitási tényezővel
nagyobb lesz. 28342,1 = +342,1 NPV = - számolni újra
Ha NPV pozitív, akkor növelni 23000+22372,8 = - 17% -> 3,589
kell r-t, ekkor a diszkonttényező 627,2 NPV =−27000
kisebb lesz, és jelenérték is kisebb +7500 ×3,589
lesz. ¿−27000+26917 , 5
¿−82 ,5
Relatív megoszlás r=15% -> NPV = - r=15% -> NPV = r=15% -> NPV = +1380
meghatározása: 451,6 +56,6 r=17% -> NPV = -82,5
erre azért van szükség, hogy meg r=14% -> NPV = r=16% -> NPV = - Együtt (abszolút értéken) = +1462,5
tudjuk határozni, a két érték +342,1 627,2 1380
között melyikhez lesz közelebb és Együtt (abszolút Együtt (abszolút =0,9435
mennyivel az IRR. Minél nagyobb értéken) = 793,7 értéken) = 683,8
1462, 5
Ha csak 1%-kal változtattuk volna
a 0-tól való távolsága az NPV-nek, 451 , 6 56 ,6
annál messzebb lesz az IRR az =0,5689 =0,0827 meg, de most kettővel növeltük,
eredeti r-től
793 ,7 683 , 8 ezért ennek a kétszerese
15% - (16-15)*0,5689 15% + (16- 15% + (17-15)*0,9435 = 15%+1,887
= 14,4311 -> 14,43% 15)*0,0827 = = 16,887 -> 16,89%
Ellenőrzés 15,0827 -> 15,08%
342 ,1
14 % + =¿
793 ,7
IRR
¿ 14 % +0,4310=14 , 43 %
IRR < r IRR > r IRR > r
14,43% < 15% 15,08% > 15% 16,89% > 15%
NEM MEGVALÓSÍTHATÓ MEGVALÓSÍTHATÓ
MEGVALÓSÍTHATÓ

MUTATÓK A B C
Nettó jelenérték (NPV) ezer Ft -451,6 < 0 56,6 > 0 1380 > 0
Jövedelmezőségi index (PI) 1,05 > 1
0,98 < 1 1,002 > 1
arányszám
Belső megtérülési ráta (IRR) % 14,43 % < r 15,08 % > r 16,89 % > r

„A” változatot nem szabad megvalósítani, „B” változattal kicsi vagyongyarapodást érhetünk el, de a
legjobb a „C” változat.

6
 Különleges döntési helyzetek

Pl. a vállalkozás többféle beruházást szeretne (telephely, járműpark, vállalatirányítási rendszer,

gyártósor stb.), mi alapján döntsön?

Döntési szituáció Választott dinamikus számítási módszer

Választás egymást kölcsönösen kizáró, azonos kockázatú,
azonos élettartamú beruházások közül
(egymást kölcsönösen kizáró:
„A” beruházás NPV-je nagyobb, de IRR-je kisebb,
„B” beruházás NPV-je kisebb, IRR-je nagyobb;
ennek oka a két beruházás eltérő pénzáramai,
pl. „A” esetén az elején nagyobb a pénzáram, a vége felé nagyon
lecsökken,
„B” esetén az elején kicsi a pénzáram, a végére lesz nagyobb)
Választás egymást kölcsönösen kizáró, azonos kockázatú,
eltérő élettartamú beruházások közül
Választás tőkekorlát esetén
(korlátozott a rendelkezésre álló, illetve megszerezhető tőkéje)
Rangsorolás nettó jelenérték alapján.
A legkedvezőbb vagyongyarapodást eredményező
változatot kell kiválasztani.
1. lépés: NPV
2. lépés: Nettó jelenértéket évi járadékká kell alakítani
(így mindkettő beruházás évi átlagos pénzáramokká lett
átszámítva, és összehasonlítható)
(NPV osztva annuitási tényezővel, ami a kamatláb és
üzemeltetési időhöz tartozik)
3. lépés: a legnagyobb évi járadékot biztosító változat
megvalósítása javasolt
Rangsorolás jövedelmezőségi index alapján:
1. lépés: NPV és PI kiszámítása
2. lépés: PI alapján rangsor felállítása
3. lépés: vizsgálni kell a rangsor alapján felállított
beruházások tőkeigényét (egyszeri ráfordítások értékét),
vagyis mindaddig halmozzuk az egyes beruházások
tőkeigényét, amíg a halmozott tőke nem lépi túl a
tőkekorlátot.

Pl. Választás tőkekorlát esetén

A következő időszakban a tervezett beruházásokhoz 5 egymástól független beruházási javaslatot
vizsgáltunk meg. A vállalkozás 85 millió Ft tőkét tud biztosítani beruházási célra. (adatok millió Ft-
ban)
Beruházás
Egyszeri ráfordítás
i
jelenértéke
NPV PI
javaslat Az NPV és PI
A 15 10 1,67 értékek alapján,
B 20 13 1,65 valamennyi
C 50 32 1,64 beruházás
D 18 5 1,28 megvalósítható
E 32 15 1,47

Rangsor Javaslat Halmozott Halmozott Javaslat Halmozott Halmozott

NPV alapján tőkeigény NPV PI alapján tőkeigény NPV
1. C 50 32 A 15 10
2. E 50+32 = 82 32+15 = 47 B 35 23
3. B 82+20 = 102 60 C 85 55
4. A 102+15 = 117 70 E 117 70
5. D 117+18 = 135 75 D 135 75

7
PI alapján készített rangsorban 3 beruházást tud megvalósítani, nem marad szabad tőkéje, mindet
felhasználja, a 3 beruházással együttesen 55 millió Ft-tal gyarapítja vagyonát.

8
Feladatok

Dr. Horváth Zsuzsanna – Feladatgyűjtemény - Pénzügy II. Vállalkozásfinanszírozás

1. Egy részvénytársaság kapacitásbővítő beruházást tervez. A fejlesztés tervezett költsége:

aktiválható tárgyi eszköz 97 600 E Ft
a beruházás áfája 26 352 E Ft
forgóeszköz-szükséglet 21 000 E Ft
a forgóeszköz-szükséglet áfája 5 670 E Ft

Az rt. a fejlesztési költségének 40%-át tudja saját forrásból fedezni, a többire bankhitelt kér.

A beruházással várhatóan évi 25%-os eszközarányos nyereséget lehet elérni.

Az évi üzemeltetési költség – amortizáció nélkül – 52 600 E Ft. A várható üzemeltetési idő 8 év. Az
aktivált értéket a vállalkozás lineárisan, 8 év alatt írja le. Maradványérték nincs.

A társasági adó mértéke 9%.

a) Állapítsa meg, mennyi hitelt kell igényelnie az rt.-nek!

b) Hány év alatt térül meg a beruházás a többletnyereségből?
c) Vizsgálja meg a beruházás jövedelmezőségét!
d) Számítsa ki a beruházási pénzeszközök forgási sebességét!
e) Számítsa ki a beruházás évi működési pénzáramát!
f) Hány évre igényeli az rt. a fejlesztési kölcsönt, ha a visszafizetési forrása az amortizációval
növelt adózott eredmény?
g) Vizsgálja meg, hogy a nettó jelenérték alapján elfogadható-e a beruházás! (átlagos
tőkeköltség 15%)

a) A fejlesztés költsége E Ft-ban = 97 600 + 21 000 = 118 600

Forrás -> hitel = 118 600 * 0,6 = 71 160

-> saját fejlesztési pénzeszköz = 47 440 (40%)

Ha az áfa levonható, nem számoljuk bele, de a finanszírozásnál a vállalkozásnak a szükséges összegről

gondoskodnia kell.

b) Megtérülési idő

B 118 600 118 600

B m= = = =4 év alatt térül meg a beruházás
E évi átlagos hozam(nyereség) 29 650

Adózás előtti eredmény(nyereség)

Eszközarányos−nyereség=
Összes eszközérték
nyereség
0 , 25= → nyereség=0 , 25 ×118 600=29 650
118 600
c) Beruházás jövedelmezősége

E 29 650
Br= = =0 ,25 → 25 , 0 %=eszközarányos nyereség mutató
B 118 600

9
d) Beruházási pénzeszközök forgási sebessége

üzemeltetési idő 8
F s= = =2
Bm 4

tehát az üzemeltetési idő alatt a befektetett tőke 2−szer térül meg .

e) Működési pénzáram, éves cash flow:

Adózás előtti eredmény (nyereség) 29 650

- Társasági adó 29 650 * 0,09 = 2 669
Adózott eredmény 26 981
+ Amortizáció 97 600/8 = 12 200
Működési pénzáram 39 181

f) A hitel megtérülési ideje

igényelt hitel 71160

= =1 , 8 év
működési pénzáram 39 181
g) Nettó jelenérték

r= 15% (átlagos tőkeköltség)

Ha állandónak tekintjük a működési pénzáramot 8 évig, vagyis a teljes üzemeltetési idő alatt, akkor
érdemes-e beruházni (megtérül-e és mennyire)?

39 181 39 181 39 181 39 181 39 181 39 181 39181 39181

NPV =−118 600+ + + + + + + + =−118 600+34 070+ 2
1 , 15 1, 152 1, 153 1 , 154 1 , 155 1 , 156 1 , 157 1 , 158

57 217> 0→ tehát a nettó jelenérték alapján a beruházás megvalósítható ,

mert az üzemeltetési idő során jelenértéken 57 217 E Ft többletjövedelem keletkezik .

10
2. Egy vállalkozás két azonos kockázatú, egymást kölcsönösen kizáró beruházási javaslatot vizsgált
meg.

A vállalkozási menedzsment maximum három év megtérülési időt fogad el, és legalább 30%-os
jövedelmezőséget vár el.

A két javaslat adatai (ezer forintban):

A javaslat B javaslat
ÉV
Ráfordítás Adózott eredmény Ráfordítás Adózott eredmény
0. 42 000 56 000
1. 18 000 16 000
2. 19 000 17 000
3. 19 000 18 000
4. 20 000 18 000
5. 18 000 19 000

a) Hány évi adózott eredményből térülne meg a beruházás?

b) Vizsgálja meg a beruházás megvalósíthatóságát a statikus mutatók segítségével!
c) Milyen döntést javasolna a nettó jelenérték és a jövedelmezőségi index alapján? A kalkulatív
kamatláb 16%.
d) Becsülje meg a beruházás belső megtérülési rátáját!

a) Halmozott hozam számítása

A javaslat: 18 000; 37 000; 56 000; 76 000; 94 000

A beruházás ráfordításainak megtérüléséhez nem egészen 3 év kell (56 000 > 42 000)

vagy

B 42 000 42000 42 000

B m= = = = =2 , 2 év a megtérülés
E évi átlagos hozam ( nyereség ) 18000+19000+19000+20000+ 18000 18 800
5
B javaslat: 16 000; 33 000; 51 000; 69 000; 88 000

A beruházás ráfordításainak megtérüléséhez nem egészen 4 év kell (69 000 > 56 000)

vagy

B 56 000 56 000 56 000

B m= = = = =3 , 2 év a megtérülés
E évi átlagos hozam ( nyereség ) 16000+17000+18000+18000+19000 17 600
5

11
b) Statikus mutatók: megtérülési idő (Bm), jövedelmezőségi mutató (Br), beruházási pénzeszközök
forgási sebessége (Fs)

Bm mutatók ld. a) feladat.

A javaslat B javaslat
Bm 2,2 év 3,2 év
E 18 800 E 17 600
Br = =0,4476 → 44 ,8 % = =0,3142 →31 , 4 %
B 42 000 B 56 000
üzemeltetési idő 5 üzemeltetési idő 5
Fs = =2 ,3 = =1 ,6
Bm 2,2 Bm 3,2

Mindkét változat megfelel a menedzsment elvárásainak (3 év megtérülési idő, 30%-os

jövedelmezőség), de az A javaslat jobb, mert rövidebb a megtérülési ideje, így az üzemeltetési idő
alatt a befektetett tőke 2,3-szor fordul meg. A jövedelmezőségi mutatója is magasabb: 44,8%,
szemben a B javaslat 31,4%-os jövedelmezőségével.

c) Nettó jelenérték; kalkulatív kamatláb 16% -> diszkonttényezőt 3 tizedesjegyre kerekítse

18000 19000 19000 20000 18000

NPV A =−42 000+ + + + + =−42 000+15 516+14 117+12 179+11040+ 8
( 1+0 ,16 ) 1 , 162 1, 163 1 ,16 4 1 , 165
1

16000 17000 18000 18000 19000

NPV B=−56 000+ 1
+ 2
+ 3
+ 4
+ 5
=−56 000+13 792+12 631+11538+9 936+ 9 044=
1 , 16 1 , 16 1 ,16 1 ,16 1 , 16
Nettó jelentérték alapján mindkét változat elfogadható, mert pozitív az NPV, de az a A javaslat
eredményez nagyobb vagyongyarapodást.

d) IRR becslése:

Az a kamatláb, amely mellett a nettó jelenérték 0.

Mindkét esetben növelni kell a kamatlábat, hogy a nettó jelenérték 0-hoz közelítsen, tehát az IRR
16%-nál nagyobb. (ha r-t megnöveljük a diszkonttényező nagyobb lesz, minél nagyobb szám van a
nevezőben, annál kisebb jelenértékeket fogunk kapni, így fog az NPV 0-hoz közelíteni)

A változatnál több százalékponttal nagyobb 16%-nál, míg B változat esetén alig haladja meg a 16%-ot.

12
3. A vállalkozás gépi beruházást kíván végrehajtani. Két ajánlatot vizsgált meg, mindkettőnek azonos
a kapacitása, ugyanazt a feladatot látja el. Kalkulatív kamatláb 10%.

A gép beszerzési ára 24 millió Ft, éves működtetési költsége 6 millió Ft, várhatóan 4 évig
üzemeltethető
B gép beszerzési ára 17 millió Ft, éves működtetési költsége 8 millió Ft, várhatóan 3 évig
üzemeltethető

Melyik beszerzést javasolná?

Mivel nem tudjuk az éves átlagos hozamot, ezért a működtetési költségek alapján is össze tudjuk
hasonlítani, hogy jelenértéken melyik üzemeltethető kevesebb költséggel. Az eltérő üzemeltetési idő
miatt, fontos hogy évi járadékká is alakítsuk a költségeket, így olyan, mintha ugyanolyan üzemeltetési
időre vetítenénk a költségeket.

Költségek jelenértéke (diszkonttényezőt 3 tizedesjegyre kerekítse)

Diszkonttényezők = 0,909; 0,826; 0,751; 0,683

1 1 1 1
PV A=24 M + 6 M × 1
+6 M × 2
+6 M × 3
+6 M × 4
=24 M +6 M × 0,909+6 M ×0,826+ 6 M × 0,7
1,1 1,1 1 ,1 1,1
1 1 1
PV B =17 M + 8 M × 1
+8 M × 2
+8 M × 3
=17 M + 8 M ×0,909+ 8 M ×0,826 +8 M × 0,751=17+19,8
1 ,1 1 ,1 1,1
Látszólag a B javaslat a jobb, jelenértéken alacsonyabb költséggel üzemeltethető.

Évi átlagos költség = évi járadékká való átalakítása a költségek jelenértékének.

Évi járadék = annuitás (azonos összegű pénzáramok)

1 1
Annuitási diszkonttényező (vagy táblázatból): −
r r × ( 1+r )
n

1 1 1 1
A változat: − = − =10−6,8301=3,170
r r × ( 1+r ) 0 , 1 0 ,1 × ( 1+0 , 1 )
n 4

1 1 1 1
B változat: − = − =10−7,5131=2,487
r r × ( 1+r ) 0 , 1 0 ,1 × ( 1+0 , 1 )
n 3

Évi átlagos költség

43,014
A változat: =13,569 M Ft
3,170
36,888
B változat: =14,832 M Ft
2,487
VAGY

A beruházás egyszeri ráfordítását alakítjuk át éves átlagos költséggé (egyszeri ráfordítás

osztva annuitási diszkonttényezővel), majd ehhez hozzáadjuk az egy év alatt keletkezett
ráfordítást.

13
 24 M Ft
A változat: +6 M Ft =7,571+6=13,571 M Ft
3,170
17 M Ft
B változat: +8 M Ft =6,836+8=14,836 M Ft
2,487
A következtetés azonos mindkettő számításnál.

Tehát az A változat a jobb, mert jelenértéken kisebb évi átlagos költséggel üzemeltethető.

4. Egy vállalkozás a következő 1 évben több beruházást kíván megvalósítani. A megvizsgált

beruházási javaslatok a következők:

(adatok millió forintban)

A javaslat B javaslat C javaslat D javaslat
A beruházás egyszeri
150 80 70 40
ráfordításai
Működési cash flow:
1. év 70 35 30 10
2. év 75 40 25 15
3. év 60 42 20 15
4. év - 40 - 15

a) Vizsgálja meg a beruházási javaslatok nettó jelenértékét és jövedelmezőségi indexét, majd

készítsen megvalósíthatósági rangsort! A kalkulatív kamatláb 12%. Diszkonttényezőt 3 tizedesjegyre
kerekítse!

Diszkonttényezők = 0,893; 0,797; 0,712; 0,636

NPV A =−150+70 × 0,893+75 ×0,797 +60 ×0,712=−150+165=+15

NPV B=−80+35 ×0,893+ 40 ×0,797+ 42 ×0,712+ 40× 0,636=−80+118,479=+38,479

NPV C =−70+30 ×0,893+ 25× 0,797+20 × 0,712=−70+ 60,955=−9,045

NPV D =−40+10 × 0,893+15 ×0,797+ 15× 0,712+15 ×0,636=−40+41,105=+1,105

n
FV
∑ (1+ r)t t
t =1
PI =
PV 0

165
PI A = =1 ,1
150
118,479
PI B= =1 , 48
80
60,955
PI C = =0 , 87
70
41,105
PI D = =1 ,03
40
NPV Rangsor Javaslat PI Rangsor Javaslat

14
 38,479 1. B 1,48 1. B
15 2. A 1,1 2. A
1,105 3. D 1,03 3. D
-9,045 4. C 0,87 4. C
C ajánlat nem megvalósítható sem a nettó jelenérték, sem a jövedelmezőségi index alapján.

b) Tegyen javaslatot a megvalósításra a vállalkozásnak, ha a tárgyévben rendelkezésre álló tőke 200

millió Ft!

Rangsor Javaslat NPV Tőkeigény Halmozott tőkeigény

1. B 38,479 80 80
2. A 15 150 230
3. D 1,105 40 270

1. változat B+D javaslat -> tőkeigény 120 M Ft, vagyongyarapodás 38,479+1,105 = 39,584 M Ft;
fel nem használt tőke 80 M Ft

2. változat A+B javaslat -> meghaladja rendelkezésre álló forrást, nem tudja megvalósítani.

3. változat A+D javaslat -> tőkeigény 190 M Ft, vagyongyarapodás 15+1,105= 16,105 M Ft, fel
nem használt tőke 10 M Ft.

Tehát a legjobb, ha a B+D javaslatokat valósítja meg.

5. Egy beruházás kivitelezési ideje két év, ráfordításai az első évben 25 000 ezer FT, a második évben
18 000 ezer Ft. A ráfordítások az év végén merülnek fel. Üzemeltetési ideje 5 év, a várható adózott
eredmény évi 14 500 ezer Ft. A vállalat átlagos tőkeköltsége 15%.

a) Vizsgálja meg, hogy a nettó jelenérték alapján megvalósítható-e a beruházás, ha a beruházás

jelenideje a beruházás kezdésének napja!

A beruházás kezdésének napjára kell diszkontálni (összemérés időpontja), tehát minden pénzáramot
erre az időpontra diszkontálunk!

−25000 −18000 14500 14500 14500 14500 14500

NPV = + + + + + + =+1399 , 5 ezer Ft , tehát a beruházás meg
1 ,15 1 ,15
2 3 4 5 6
1 , 15 1 , 15 1 ,15 1 , 15 1, 15
7

b) Vizsgálja meg, hogy a nettó jelenérték alapján megvalósítható-e a beruházás, ha a beruházás

jelenideje az aktiválás időpontja (a második év vége)!

15
 1. és 2. évben kamatszámítást végzünk (összemérés időpontja miatt), 3-7. évig diszkontálást!

FV 1. év = 25 000 *1,15 = 28 750

FV 2. év = 18 000 *1= 18 000

Összesen = 46 750

14500 14500 14500 14500 14500

PV 3−7.év = + + + + =12609+ 10964+9534 +8290+7209=48606
1 , 15 1 , 152 1 , 153 1, 154 1 , 155

NPV =−46750+ 48606=+1856

c) Becsülje meg a beruházás belső megtérülési rátáját!

Mivel a nettó jelenérték pozitív, ezért a belső megtérülési ráta nagyobb 15%-nál.

6. Egy kft. a piaci igények növekedése miatt egy új gyártósort kíván létrehozni. A beruházás költsége
44 500 ezer Ft. A gyártósor beindítása miatt 10 000 ezer Ft induló forgótőke-állományra lesz szükség.
A beruházás révén elérhető többletbevétel az első évben 28 000 ezer Ft, ami évente várhatóan 3 000
ezer Ft-tal növelhető. A beruházás folyamatos ráfordításai (amortizáció nélkül) 14 000 ezer Ft, ami
évente 500 ezer Ft-tal nő.

A beruházás várható üzemeltetési ideje 6 év. A gyártósort a vállalkozás lineárisan, a bruttó érték
alapján írja le, a tervezett maradványérték 2 500 ezer Ft. Az üzemeltetési idő végén várhatóan a
maradványértéken értékesítik az eszközt. A termelés befejezésével 500 ezer Ft forgóeszközbe
lekötött tőke is felszabadul.

A társasági adó mértéke 9%.

a) Számítsa ki az üzemeltetés egyes éveiben a beruházás pénzáramait!

Megnevezés 0. év 1. év 2. év 3. év 4. év 5. év 6. év
Beruházás költsége - 44 500
Forgóeszközigény - 10 000
Árbevétel 28 000 31 000 34 000 37 000 40 000 43 000
- Folyamatos ráfordítások 14 000 14 500 15 000 15 500 16 000 16 500
- Amortizáció 7 000 7 000 7 000 7 000 7 000 7 000
Adózás előtti eredmény 7 000 9 500 12 000 14 500 17 000 19 500
Társasági adó 630 855 1 080 1 305 1 530 1 365
Adózott eredmény 6 370 8 645 10 920 13 195 15 470 18 135
+ Amortizáció 7 000 7 000 7 000 7 000 7 000 7 000
MŰKÖDÉSI PÉNZÁRAM 13 370 15 645 17 920 20 195 22 470 25 135
Tárgyi eszköz értékesítése 2 500

16
Felszabaduló forgóeszköz 500
Végső pénzáram 3 000
Összes pénzáram - 54 500 13 370 15 645 17 920 20 195 22 470 28 135

Amortizáció: (44 500 – 2 500)/6 = 7 000

17
b) Számítsa ki a beruházás nettó jelenértékét és jövedelmezőségi indexét! A tőkésítési ráta 10%. 4-
tizedesjegyre kerekítse a kaamttényezőt!

13 370 15 645 17 920 20 195 22 470 28 135

NPV =−54 500+ + + + + + =¿
1,1 1 ,1
2
1,1
3
1, 1
4
1,1
5
1,1
6

13 370 15 645 17 920 20 195 22 470 28 135

¿−54 500+ + + + + + =¿
1 ,1 1 , 21 1,331 1,4641 1,6105 1,7716
¿−54 500+12 154 , 5+12 929 , 8+13 463 , 6+13 793 , 5+13 952 ,2+15 881 , 1=¿
¿−54 500+82 174 , 7=27 674 , 7
82174 ,7
PI = =1 , 51
54 500
Tehát a beruházás mind a nettó jelenérték, mind a jövedelmezőségi index alapján megvalósítható.

c) Számítsa ki a beruházás belső megtérülési rátáját!

7. A vállalkozás két egymást kölcsönösen kizáró, azonos célt szolgáló beruházási javaslatot vizsgált
meg.

A javaslatok pénzáramai ezer forintban:

ÉV A javaslat B javaslat
0. -18 000 -14 000
1. 5 000 3 000
2. 8 000 7 000
3. 7 000 6 000
4. 10 000 5 000
a) Statikus és dinamikus vizsgálati módszerekkel vizsgálja meg a két javaslatot!

Az elvárt hozam 12%.

Statikus mutatók

A javaslat B javaslat
Átlagos éves hozam 5000+8000+7000+10000 3000+7000+6000+5000
=7500 =5250
4 4
B 18000 14000
B m= =2 , 4 év =2 ,7 év
E 7500 5250
E 7500 5250
Br= =0,417 → 41 ,7 % =0,375 →37 ,5 %
B 18000 14000
üzemeltetési idő 4 4
F s= =1 , 66 →1 , 7 =1 , 48 → 1 ,5
Bm 2,4 2 ,7

18
 Dinamikus mutatók

Diszkonttényezők, ha r=12%

0,893; 0,797; 0,712; 0,636

A javaslat B javaslat
NPV −18000+5000 × 0,893+8000 ×0,797+ 7000×
−14000+3000
0,712+10000
× 0,893+7000
×0,636=−18000+22185=+4185
×0,797+ 6000× 0,712+50
EF
PI 22185 15710
=1 ,23 =1 ,12
18000 14000
Mivel NPV pozitív, a keresett kamatláb biztosan 12%-nál nagyobb.

b) Melyiket javasolná megvalósításra?

Mind a statikus, mind a dinamikus mutatók alapján az A javaslat a jobb, tehát ezt érdemes
megvalósítani.

10. Cégünk egy csomagológép vásárlását tervezi. A gép ára 28 000 ezer Ft + áfa, a beruházás költsége
6 300 ezer Ft+ áfa.

A berendezés éves fenntartási költsége amortizáció nélkül 8 000 ezer Ft. Az eszközt 3 évig akarjuk
használni, a harmadik év végére tervezett maradványérték 10 000 ezer Ft, várhatóan ezen az értéken
lehet értékesíteni (az adóhatástól eltekintünk). Az eszközt a bruttó érték alapján, lineárisan írjuk le.

A berendezés használatával elérhető többletbevétel:

1. évben 17 000 ezer Ft
2. évben 19 000 ezer Ft
3. évben 21 000 ezer Ft

A piaci kamatláb 10%, a társasági adó mértéke 9%.

a) Számítsa ki a beruházás pénzáramait!

Megnevezés 0. év 1. év 2. év 3. év
Beruházás költsége - 28 000+(-6 300)
= -34 300
Árbevétel 17 000 19 000 21 000
- Folyamatos ráfordítások 8 000 8 000 8 000
- Amortizáció 8 100 8 100 8 100
Adózás előtti eredmény 900 2 900 4 900
Társasági adó 81 261 441
Adózott eredmény 819 2 639 4 459
+ Amortizáció 8 100 8 100 8 100
MŰKÖDÉSI PÉNZÁRAM 8 919 10 739 12 559
Végső pénzáram 10 000
(tárgyi eszköz értékesítése)
Összes pénzáram - 34 300 8 919 10 739 22 559

Amortizáció: (34 300 – 10 000)/3= 8 100

b) Számítsa ki a jövedelmezőségi indexet, majd tegyen javaslatot a beruházás megvalósíthatóságára!

Diszkonttényezők r= 10% kamatláb esetén: 0,909 0,826 0,751

19
PV =8 919 × 0,909+10 739× 0,826+22 559 ×0,751=8 107,371+ 8 870,414+16 941,809=33 919,594 ≈ 33 920
33 920
PI = =0,9889 → ami<1
34 300
Tehát a beruházás nem megvalósítható, mert a hozamok jelenértékéből az üzemeltetési idő alatt
nem térül meg a beruházás egyszeri ráfordítása.

c) Becsülje meg a nettó jelenérték és a belső megtérülési ráta nagyságát!

A nettó jelenérték biztosan negatív, a belső megtérülési ráta kisebb 10%-nál.

11. Egy vállalkozás egy 42 millió Ft értékű gépet vásárol, amit öt éven keresztül kíván üzemeltetni. Az
inflációs rátát is figyelembe vevő minimális megtérülési követelmény 14%.

Mekkora minimális éves nettó eredményt kell elérni ahhoz, hogy a beruházás gazdaságos legyen?

A beruházás költségét a működési időtartamra átlagos éves költséggé kell alakítani, így megkapjuk
azt a minimális összeget, amit eredményként (vagyis hozamként) el kell vele érni, hogy megtérüljön
az egyszeri ráfordítás.

Ezt az annuitás segítségével tehetjük meg.

1 1 1 1
− = − =3,433
r r × ( 1+r )n 0 , 14 0 , 14 × (1 , 14 )5

Keressük a járadéktagot (átlagos éves beruházási költséget):

42 000 000
=12 234 197 Ft
3,433
Tehát évente átlagosan 12 234 197 Ft nettó hozamot kell elérni ahhoz, hogy a kívánt minimális
megtérülési követelménynek megfeleljen a beruházás.

20