Pénzügy elmélet - Biztosítások

KOCKÁZAT, KOZKÁZAT ELLENI VÉDEKEZÉS

1
Pénzügy elmélet - Biztosítások

BIZTOSÍTÁS FOGALMA

� pénzalap képzése

� forrása: a biztosítottak (veszélyközösségek tagjai) által pénzben fizetett díj (biztosítási díj)

� kockázatfelosztás módszerén alapul (kollektív kockázatvállalás) -> a veszélyközösség tagjai

megosztják egymás között a kockázatot, ezzel a várható kár pénzbeli hatását is (nem
mindenkit ér kár, de mindegyik tag fizeti a díjat)
� a kockázat és a kár mérhető kell legyen (becsülhető, meghatározható) -> nagy számok
törvénye
� biztosítási tevékenység biztosítási szerződésen alapuló kötelezettségvállalás

� többségében önkéntes (természetes és jogi személyek részéről), de létezik kötelező (pl.

kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás)

Milyen előnyökkel jár a biztosítás?

● a kockázat bizonytalan pénzügyi kihatásait előre tervezhető költséggé alakítja

● egyéni tartalékolási kötelezettséget minimálisra csökkenti

● a károk részbeni vagy teljes megtérítése meggátolja a tovagyűrűző hatásokat (pl. viharkár
miatt biztosítás és kellő tartalék nélkül leépítések, később indulna meg a termelés)
● betegbiztosítás, személybiztosítás hozzájárul az egyén életkörülményeinek javításához

● hosszú távú megtakarítás is lehetséges, pl. befizetések 20%-ának személyjövedelemadó

visszatérítése nyugdíjbiztosításnál
● NEMZETGAZDASÁG SZÁMÁRA: jelentős szerep a kármegelőzésben, tehermentesíti az állami
költségvetést, munkahelyet teremt, nemzetgazdasági folyamatos finanszírozási forrása

2
 Pénzügy elmélet - Biztosítások

PÁROSÍTSA ÖSSZE A KIFEJEZÉSEKET A LEGINKÁBB HOZZÁ ILLŐVEL!

1 VESZÉLYFORRÁS A azonos vagy hasonló kockázatnak kitett személyek halmaza

2 KOCKÁZAT B olyan magatartás, mely a károk, biztosítási események
bekövetkezésének megakadályozására irányul
3 VESZÉLYKÖZÖSSÉG C veszélyt előidéző ok: természeti, társadalmi, gazdasági
esemény, amely kárt, illetve veszteséget okoz
4 KÁR D a törvény a biztosítási szerződés megkötését kötelezővé teszi
5 KÁRMEGELŐZÉS E bizonytalansági tényező, a kárt okozó véletlen események
(negatív következményekkel járó események)
bekövetkezésének lehetősége
6 BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY F az előre nem látható esemény gazdasági hátránnyal, vagyoni
veszteséggel jár (negatív következmények)
7 BIZTOSÍTÁSI DÍJ G a biztosító által vállalt kockázatkezelési módszer, melynél a
biztosító másik biztosítóra (viszontbiztosító) hárítja díjfizetés
mellett a kockázat egy részét
8 ÖNRÉSZESEDÉS H a szerződésben rögzített olyan jövőbeli esemény, amelynek
bekövetkezése esetén a biztosítási szolgáltatás jár
9 KÖTELEZŐ BIZTOSÍTÁS I előrelátó, tervszerű emberi magatartás, amely a bizonyosan
bekövetkező vagy váratlan események vagyoni hátrányait
igyekeznek kiküszöbölni
10 ÖNGONDOSKODÁS J a kár azon része, amelyet a szerződés alapján a biztosított
magára vállal
11 VISZONTBIZTOSÍTÁS K a biztosító kockázatviselésének ellenértéke

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

C E A F B H K J D I G

3
Pénzügy elmélet - Biztosítások

BIZTOSÍTÁSI ÁGAZATOK RENDSZEREI

Végezze el a csoportosítást!

direkt-indirekt; önkéntes - kötelező; személybiztosítás - vagyonbiztosítás; életbiztosítás - nem-

életbiztosítás; összegbiztosítás-kárbiztosítás

Milyen Mihez Ki a biztosított? Szerződéskötés Kockázati ismérv

mértékben kapcsolódik a jellege szerint alapján
vállalja át a kockázat, amire
kockázatot a kiterjed a
biztosító? biztosítás (tárgy)?

összeg-kár személy-vagyon direkt-indirekt önkéntes- élet-nem-élet

kötelező

BIZTOSÍTÁSI ÁG -> BIZTOSÍTÁSI ÁGAZAT

Legelterjedtebb az életbiztosítás - nem-életbiztosítási ágra bontás. Az ágazatok az egyes biztosítási

típusok, melyek a biztosítás tárgyát nevezik meg.

Gépjármű-felelősségbiztosítás törvény írja elő

üzembentartó vagy tulajdonos köti
a vétlen fél a biztosítótól kapja a kártérítést
a közlekedési balesetek során okozott károk megtérítésének
terhe alól mentesíti a biztosítottat

Vagyonbiztosítások tűz és elemi kárra lehet kötni

okozott kár lehet pl. villámcsapás, robbanás, jégverés, árvíz,
földrengés
betöréses lopás, rablás, vandalizmus által okozott kárra lehet
kötni
pl. a lakásbiztosítás, gépjármű-felelősségbiztosítás, casco

Kockázati életbiztosítás biztosított halála esetén meghatározott összeget fizet a biztosító

célja, hogy a családtagokat segítse

Elérési életbiztosítás meghatározott összeget fizet a kedvezményezett(ek)nek a

szerződésben rögzített időpont elérésekor
hosszú távú megtakarítási forma
nyugdíjcélú biztosítás esetén egy egyszeri nagy összeget fizet,
vagy folyamatos járadékot folyósít

4
Pénzügy elmélet - Biztosítások

BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY BEKÖVETKEZÉSE

RENDEZZE SORBA A LÉPÉSEKET!

szerződés megkötése; ajánlattétel; szerződés hatálybalépése, díjfizetés;

szerződés megszűnése biztosítási esemény bekövetkezése; kárrendezés

1. ajánlattétel
2. szerződés megkötése
3. szerződés hatálybalépése, díjfizetés
4. biztosítási esemény bekövetkezése
5. kárrendezés
6. szerződés megszűnése

MELYIK LÉPÉSRŐL VAN SZÓ?

A biztosító írásban közli az ajánlat elfogadását, létrejöhet szerződés megkötése
kötvény kiadásával
A biztosító kockázatviselésének kezdete; a kötelezett az szerződés hatálybalépése,
egyszeri díj teljes összegét, illetve az első biztosítási díjat díjfizetés
befizette
Mindig a szerződő fél teszi meg, még akkor is, ha a biztosító ajánlattétel
ügynök formanyomtatványon, megadott díjak és feltételek
mellett történik.
Ha a biztosítási díjat nem fizetik be (30 nap) szerződés megszűnése
felmondással
érdekmúlás miatt (pl. biztosított elhalálozik)
Be kell jelentenie a biztosítottnak vagy a biztosítási esemény
kedvezményezettnek a feltételekben előírt időn belül. bekövetkezése
Elmulasztása a biztosítót mentesítheti a szolgáltatási
kötelezettségének teljesítése alól. (KGFB – 8 és 30 nap)
Szakaszai: kárbejelentés; kárelbírálás; kárkifizetés kárrendezés
Életbiztosítás esetén a kárelbírálás az okmányok alapján
egyértelműen megállapítható.
Nem életbiztosítás esetén a kárelbíráláshoz hatósági

5
Pénzügy elmélet - Biztosítások

intézkedéssel kapcsolatos dokumentumok bemutatása

szükséges, hogy megállapítsák a kártérítés jogalapját. Ezután
történik a kárfelmérés, mely vagy helyszíni szemlét igényel,
vagy nem. Helyszíni szemle esetén kárjegyzőkönyv felvétele,
kártérítés összegének megállapítása.

BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS

A biztosítás egy kötelezően írásba foglalt szerződéses kapcsolat. A biztosítási szerződésben a

biztosító arra kötelezi magát, hogy meghatározott, esetlegesen megtörténő jövőbeni esemény – a
biztosítási esemény – bekövetkeztétől függően bizonyos összeget fizet. A biztosított a biztosítási díj
megfizetésére vállal kötelezettséget.
 polgárjogi szerződés
 jogviszony a biztosított és a biztosító között
 kétoldalú jogügylet

BIZTOSÍTÁSI DÍJ

 biztosított: biztosítási védelem ára

 biztosító: a biztosítási védelem megteremtésével összefüggő valamennyi ráfordításra
fedezetet nyújtson
 Díjrendszeresség: egyszeri díj (pl. utazásra kötött biztosítás); időszaki – visszatérő díj
 Díj szerkezete

A díjkalkuláció lényege: a múltbeli adatok alapján kialakított becslés, a

− jelenben beszedendő díjra, mely a jövőbeli kockázatokat

illetve a biztosító

− költségeit fedezi és biztosítja a tervezett versenyképes

nyereséget.

A minimális díj elve: a biztosítási díjnak fedeznie kell a

biztosító kárait + költségeit.

A díj-ekvivalencia (díj-egyenértékűségi) elvek:

Veszélyközösségi szinten: a mindenkori bevételek
jelenértékének meg kell egyeznie a mindenkori
kifizetések jelenértékével.

Biztosítotti szinten: a kockázat mértékének megfelelő

díjfizetés. A veszélyközösségben a magasabb
kockázatú ügyfél több díjat, az alacsonyabb kockázatú
kevesebb díjat fizet.

A díj differenciálása - Engedmények, pótdíjak fajtái

A biztosítási díj-ekvivalencia elv érvényesítésének módjai a díjdifferenciálás, vagyis a

különféle engedmények, pótdíjak alkalmazása.

6
 Pénzügy elmélet - Biztosítások
ELSŐDLEGES DÍJDIFFERENCIÁLÁS
a kötéskor és az évfordulókor az eredeti
kockázatnak megfelelő díj érvényesítése,
mely megnyilvánulhat az
engedmények/pótdíjak fajtáiban
MÁSODLAGOS DÍJDIFFERENCIÁLÁS
a szerződés kártörténete alapján – a
szerződés évfordulóin –
az előző év-, évek kártörténete alapján
történő díjmódosítás
Kockázat szerinti: engedményt alkalmaznak a kockázati kör szűkítése esetén;
pótdíjat pedig a magasabb kockázati helyzetet előidéző körülmények esetén.
Területi besorolás, vagy elhelyezkedés szerinti: a biztosítás tárgyának
kockázati szempontból kedvező, vagy kedvezőtlen elhelyezkedése alapján
kimért díj.
Díjfizetési gyakoriság szerinti: éves díjfizetés esetén a legkevesebb a
fizetendő díj.
Díjfizetési mód szerinti engedmény: rendszeres átutalási megbízásos
díjfizetés esetén.
Volumen engedmény: minél nagyobb a biztosítási összeg, annál kedvezőbb a
díjtétel.
Partner engedmény: a biztosítónál, vagy annak a partnereinél is több, vagy
magasabb díjú szerződéssel rendelkezik az ügyfél.
Üzletpolitikai engedmény: a biztosító különleges érdeke a személy/cég
ügyfélként való megszerzése.
Együttkötési engedmény: ha az ügyfél egyszerre több szerződést is köt.
Tartamengedmény: a felmondási jog maximum 3 évre történő kizárása
esetén adható.
Egyéb engedmények: mozgáskorlátozott, nyugdíjas, stb.
a fizetendő díjat a tényleges egyedi káralakulástól és a szerződés
megújításától is függővé teszik. Tehát díjvisszatérítés utólag vagy a
következő időszakra kisebb díj (bonus=bónusz) illetve díjemelés
(malus=málusz)
7
Pénzügy elmélet - Biztosítások

 Díjképzési modellek
a) díjköltség modellek: az egyes költségeket előteremtő díjrészekből épülnek fel.
b) tőke-befektetési modellek: befektetések hozadékával próbálják az egyes díjrészeket
részleges helyettesíteni.
c) díj-befizetési modellek: károk és költségek időbeli összehangolásán van a hangsúly
d) díj-visszatérítési modellek: díjkalkulációnál a díjbevétel-kieséseket is figyelembe kell venni.
(kifizetések – halál esetén; jövőbeli díjak csökkentése - bónusz)

A BIZTOSÍTÓ ÉS A BIZTOSÍTOTT KÖZÖTTI VISZONY AZ IDŐ FOLYAMÁN ÁLLANDÓAN

ÚJRAÉRTÉKELŐDIK!