KÖBE Kötelező Gépjármű-felelősségbiztosítás terméktájékoztató ............................................................................

2.
4.
Netrisk Magyarország Kft. Üzletszabályzata 2023.01.03-tól ......................................................................................
19.
Szerződő nyilatkozata ................................................................................................................................................
22.
2009. évi LXII. törvény a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról 2023.06.24-től ..................................................
KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület - Kötelező
58.
gépjármű-felelősségbiztosítási ügyféltájékoztató és feltétel 2023.06.01 ....................................................................

1/101.
 Gépjármû-biztosítás
Biztosítási termékismertetô
KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület KöBE Kötelezô gépjármû-
Magyarország felelôsségbiztosítás (KGFB)

Ezzel a termékismertetôvel szeretnénk áttekintést nyújtani, milyen elemeket tartalmaz, és hogyan mûködik
a KöBE Kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítása, mire kell figyelni a szerzôdés megkötésekor és annak tartama alatt.
A biztosításra vonatkozó teljes körû, szerzôdéskötés elôtti és szerzôdéses tájékoztatás a szerzôdési feltételekben, az ügyféltájékoztatóban
és a kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvényben érhetô el.

Milyen típusú biztosításról van szó?

A KöBE Kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítás olyan felelôsségbiztosítás, amely a kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosításról szóló 2009. évi LXII.
törvény alapján fedezetet nyújt a biztosított gépjármû üzemeltetése során harmadik személynek okozott károk esetében.

Mire terjed ki a biztosítás? Mire nem terjed ki a biztosítás?

ü A biztosított gépjármû üzemeltetése során
harmadik személynek okozott dologi kár.
ü A biztosított gépjármû üzemeltetése során
harmadik személynek okozott személyi
sérüléses kár.
Biztosítási fedezet maximuma: dologi károk esetén
1.220.000 eurónak megfelelô forintösszeg-határig egy
biztosítási esemény vonatkozásában. Személyi sérülés
esetén 6.070.000 eurónak megfelelô forintösszeg-határig
egy biztosítási esemény vonatkozásában.
û û A károkozó személy saját sérüléseire.
û A károkozó gépjármûben elhelyezett tárgyakon keletkezett
sérülésekre, ha ezek nem a gépjármûben utazók személyi
használatát szolgálták.
û A károkozó gépjármûben keletkezett károkra.
û Az útburkolatban keletkezett károkra, amennyiben az
a gépjármû balesete nélkül jött létre.
û A gépjármû – forgalomban való részvétele nélkül –
munkagépként való használata során keletkezett károkra.
û A gépjármûverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során
történô károkozásra.
û A jármû balesete nélküli környezetszennyezési károkra.
További kockázati kizárásokat az általános szerzôdési
feltételek és a 2009. évi LXII. törvény tartalmazza.

Milyen korlátozások vannak a biztosítási fedezetben?

! Biztosítási szolgáltatást a biztosító csak a meghatározott biztosítási fedezet maximumáig nyújt.
További korlátozásokat az általános szerzôdési feltételek és a 2009. évi LXII. törvény tartalmazza.

Hol érvényes a biztosításom?

ü A biztosítási fedezet az EGT államok területe, illetve Svájc, valamint a Nemzetközi Zöldkártya Egyezményhez csatlakozott azon
országok területe, amelyek nemzeti irodájával a Magyar Nemzeti Iroda a Belsô Szabályzatnak megfelelô kétoldalú megállapodást
kötött.
Információ: https://mabisz.hu/nemzeti-iroda/

Milyen kötelezettségeim vannak a biztosítással kapcsolatban?

- Biztosítási szerzôdés kötési kötelezettség (az üzembentartói jog keletkezésétôl kezdve).
- Tájékoztatási kötelezettség a szerzôdés teljes hatálya alatt.
- Közlési és változás-bejelentési kötelezettség.
- Díjfizetési kötelezettség a szerzôdés mindenkori esedékességétôl számított 60 napon belül.
- Káresemény határidôn belüli bejelentése.
- Kármegelôzési és kárenyhítési kötelezettség.
- Állapot megôrzési kötelezettség.
- Kárigény elbírálásához szükséges iratok átadása a biztosító részére.
- Tagdíjfizetési kötelezettség, a biztosító mindenkor hatályos Alapszabálya alapján.

A teljeskörû kötelezettségek felsorolását a szerzôdési feltételek tartalmazzák.

KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület

1108 Budapest, Venyige u. 3. • www.kobe.hu • E-mail: kobe@kobe.hu • Tel.: +36-1 433-1180 • Fax: +36-1 433-1181
2/1 oldal • KöBE Kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítás biztosítási termékismertetô • Hatályos: 2020. június 15-tôl
GFB_31101_IPID_20200615
 Mikor és hogyan kell fizetnem?
A biztosítás elsô díja a kockázatviselés megkezdésének napján esedékes. Minden további díjrészlet mindig annak az idôszaknak az
elsô napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.
Választható fizetési gyakoriságok: éves, negyedéves.
Választható fizetési módok: csekkes, átutalás, bankkártyás, csoportos beszedési megbízás.

Mikortól meddig tart a kockázatviselés?

A biztosító kockázatviselése a szerzôdésben meghatározott idôpontban, ettôl eltérô módon az üzembentartói jog késôbbi idôpontra
bejegyzése esetén ennek a jármûnyilvántartásba bejegyzett idôpontjában kezdôdik, és a szerzôdés megszûnéséig tart.
A biztosítási fedezet megszûnik a jármû eladása, vagy az üzembentartói jog megszûnésének idôpontjában, évfordulóra történô
felmondás esetén az évforduló napján, határozott idôtartamú szerzôdés esetén a lejárat napján, díjnemfizetés esetén a türelmi idô
elteltével.

Hogyan szüntethetem meg a szerzôdést?

A szerzôdést a szerzôdött felek (szerzôdô, biztosító) a biztosítási évfordulóra felmondhatják. A felmondás írásban történhet, oly
módon, hogy arról a másik fél az évforduló elôtt 30 nappal tudomást szerezzen.
Megszûnés egyéb esetei:
- Érdekmúlás (tulajdonjog/üzemeltetési jog átruházás, forgalomból kivonás, totálkár),
- lehetetlenülés (gépjármû lopáskára),
- közös megegyezés (a biztosító egyetértése esetén),
- díjnemfizetés (a díj határidôre történô befizetésének elmulasztása esetén).

KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület

1108 Budapest, Venyige u. 3. • www.kobe.hu • E-mail: kobe@kobe.hu • Tel.: +36-1 433-1180 • Fax: +36-1 433-1181
2/2 oldal • KöBE Kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítás biztosítási termékismertetô • Hatályos: 2020. június 15-tôl
GFB_31101_IPID_20200615
ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK
(Üzletszabályzat)

Jelen Üzletszabályzat azokat a rendelkezéseket

tartalmazza, amelyeket a
Netrisk Magyarország Első Online Biztosítási Alkusz
Korlátolt Felelősségű Társasággal
kötött biztosítási alkuszi megbízási szerződésekre
alkalmazni kell

Budapest, 2023. január 3.

Tartalom

1. Fogalmak ..................................................................................................................................... 3
2. A megbízási szerződés létrejötte ............................................................................................... 6
3. Az ügyfél közlési- és változás-bejelentési kötelezettsége ....................................................... 8
4. Az Alkusz jogállása és közvetítői minősége ............................................................................. 8
5. Az alkuszi megbízás tartalma .................................................................................................... 9
6. A Biztosítási szerződés megrendelésével kapcsolatos szabályok ........................................11
7. Az Alkusz díjazása .....................................................................................................................13
8. A Megbízási Szerződés megszűnése .......................................................................................13
9. Adatkezelés ................................................................................................................................14
10. Egyéb rendelkezések ...............................................................................................................14

2. / 15 oldal
1. Fogalmak
A jelen Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: Üzletszabályzat, vagy ÁSZF)
alkalmazásában az alábbi fogalmak az itt meghatározott jelentéssel bírnak:

(1) Alkusz – a Netrisk Magyarország Első Online Biztosítási Alkusz Korlátolt Felelősségű Társaság
(rövidített neve: Netrisk Magyarország Kft.), amely a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi
LXXXVIII. törvény (Bit.) 4. § (1) bek. 35. pontja és 398. §-a szerinti, az ügyfél megbízásából eljáró
független biztosításközvetítő (biztosítási alkusz) az ÁSZF 4. pontjában meghatározott részletes
tartalommal. Az Alkusz a biztosítás értékesítést tanácsadás nélkül végzi.

Cégadatok:
Székhely: 1138 Budapest, Madarász Viktor u. 47-49. IV. em.
Levelezési cím: 1141 Budapest, Pf. 102.
Adószám: 26208600-2-41
Cégjegyzékszám: 01 09 307894

Az Ügyfélszolgálat elérhetőségei:
• személyesen: 1138 Budapest, Madarász Viktor u. 47-49.
• levélben: 1441 Budapest, Pf. 102.
• faxon: +36 (1) 413 34 90
• telefonon (CALL CENTER): netrisk.hu: +36 (1) 413 34 80
biztositas.hu: +36 (70) 700 2000

A személyes ügyfélszolgálat nyitvatartási ideje:

• hétfő: 08:00 - 17:00
• kedd - csütörtök: 08:00 - 16:00
• péntek: 08:00 - 15:00

Telefonos ügyfélszolgálat (CALL CENTER) hívásfogadási ideje:

• hétfő: 08:00 - 20:00
• kedd: 08:00 - 17:00
• szerda - péntek: 08:00 - 16:00

Minősített befolyás:
Az Alkusz minősített befolyással biztosítóban nem rendelkezik, illetve sem biztosító
sem annak anyavállalata nem rendelkezik minősített befolyással az Alkuszban.

Felügyeleti szerv:
Az Alkusz felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank (székhelye: 1013 Budapest,
Krisztina körút 55., ügyfélszolgálat címe: 1122 Budapest, Krisztina krt. 6., levélcím:
1534 Budapest BKKP Pf. 777., központi telefon: +36 (1) 428-2600, központi fax: +36
(1) 4899-102, telefonos Ügyfélszolgálat: +36 (80) 203-776, e-mail:
ugyfelszolgalat@mnb.hu; honlap címe: http://www.mnb.hu). Az Alkusz független
biztosításközvetítői tevékenységi engedélyének száma: 167/1994., az Alkusz
biztosításközvetítői nyilvántartási száma: 218100300296. A nyilvántartás, illetve az
Alkusz által foglalkoztatott biztosításközvetítő személyek, illetve a kiegészítő
biztosításközvetítő nyilvános adatai a Magyar Nemzeti Bank honlapján a „Piaci
szereplők keresése” menüpontban ellenőrizhető
(http://www.mnb.hu/felugyelet/engedelyezes-es-intezmenyfelugyeles/piaci-
szereplok-keresese).

3. / 15 oldal
Szakmai tevékenységért való helytállás:
A biztosítás értékesítést támogató összehasonlító felület (portál) működtetése, illetve
az általa foglalkoztatott személyek biztosításközvetítői szakmai tevékenysége során
okozott (i) kár megtérítéséért, illetve (ii) személyiségi jogsértés miatt követelt
sérelemdíj megfizetéséért az Alkusz maga áll helyt. A törvényi előírásoknak
megfelelően, az Alkusz az Európai Unió egész területére kiterjedő hatályú, legalább
a mindenkor hatályos jogszabályban előírt összegű felelősségbiztosítással
rendelkezik a Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepénél (kötvényszám:
118 0001040).

Panaszkezelés:
Az Alkusz biztosítja, hogy az Ügyfelek és a fogyasztói érdekképviseleti szervek az
Alkusz magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszukat
szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott
irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhessék. Az Alkusz
panaszkezelési szabályzata a https://www.netrisk.hu/panaszkezeles.html és a
https://www.biztositas.hu/hirek-informaciok/rolunk/impresszum.html oldalon érhető
el.

Az Alkusz a panasz elutasítása esetén a fogyasztónak minősülő Ügyfelet válaszában

tájékoztatja arról, hogy - álláspontja szerint - a panasz a szerződés jogviszony
létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá
szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita rendezésére vagy a
Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (MNBtv.) fogyasztóvédelmi
rendelkezései megsértésének kivizsgálására irányult. A fogyasztóvédelmi
rendelkezések megsértése esetén az Ügyfél a Magyar Nemzeti Bankhoz, mint
felügyeleti szervhez, míg a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és
megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos
vita esetén a Pénzügyi Békéltető Testülethez vagy bírósághoz fordulhat.
Fogyasztónak nem minősülő Ügyfél panaszával a polgári perrendtartás szabályai
szerint bírósághoz fordulhat.

A Magyar Nemzeti Bank elérhetőségei:

- levelezési cím: 1534 Budapest, BKKP Postafiók: 777.
- személyes ügyfélszolgálat: 1122 Budapest, Krisztina krt. 6.
- telefon: +36 (80) 203-776
- fax: +36 (1) 489-9102
- elektronikus levelek, beadványok: ugyfelszolgalat@mnb.hu
- honlap: http://www.mnb.hu/fogyasztovedelem

A Pénzügyi Békéltető Testület elérhetőségei:

- levelezési cím: 1525 Budapest BKKP Postafiók:172.
- személyes ügyfélszolgálat: 1122 Budapest, Krisztina krt. 6.
- telefon: +36 (80) 203-776
- e-mail: ugyfelszolgalat@mnb.hu
- honlap: http://www.mnb.hu/bekeltetes

Az Európai Parlament és a Tanács fogyasztói jogviták online rendezéséről szóló,

2013. május 21-i 524/2013/EU rendelete alapján a fogyasztó online szolgáltatási
szerződéssel kapcsolatban az online vitarendezési platformon keresztül is
kezdeményezheti a jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezését a közösen
megválasztott vitarendezési fórumnál. Magyarországon a pénzügyi fogyasztói
jogviták rendezésére a Pénzügyi Békéltető Testület jogosult.
- Az online vitarendezési platform honlapja: http://ec.europa.eu/odr

4. / 15 oldal
 - A felhasználói útmutatók elérhetőek az online vitarendezési platform honlapján:
https://webgate.ec.europa.eu/odr/userguide/
- Az Alkusz e-mail címe (amit az online vitarendezési platformon meg kell adni):
panaszbejelentes@netriskmagyarorszag.hu

Díjátvétel
Az Alkusz a biztosításközvetítői tevékenysége során az ügyféltől díjat és díjelőleget
csak utazási biztosítás (ide értve az útlemondási biztosítást is), illetve
segítségnyújtási (assistance) biztosítás esetén vesz át. Biztosítótól ügyfélnek járó
összeget az Alkusz kizárólag utazási biztosítást érintő díjvisszatérítés esetén és
összegkorlátozás nélkül vesz át.

(2) Ügyfél – az Alkusz közreműködésével biztosítási szerződés megkötését kezdeményező azon

személy, aki az Alkusszal a jelen ÁSZF-ben foglalt módon és feltételekkel Megbízási Szerződést
kötött. Az ügyfél a biztosítási szerződés megkötésén túl annak módosítását és megszüntetését is
kezdeményezheti az Alkuszon keresztül, illetve a biztosítási szerződés teljesítésével kapcsolatos
egyéb megbízást is adhat az Alkusznak.

(3) Biztosító - az Ügyfél biztosítási igényei és preferenciái alapján az Alkusz által összehasonlított
biztosító részvénytársaság, európai részvénytársaság, szövetkezet, egyesület, másik tagállamban
székhellyel rendelkező biztosító magyarországi fióktelepe vagy harmadik országbeli biztosító
magyarországi fióktelepe közül az, amelyik felé az Ügyfél az Alkuszon keresztül biztosítási szerződés
megkötésére szóló ajánlatot vagy a már meglévő szerződés módosítására, megszüntetésére
vonatkozó nyilatkozatot tesz, illetve amellyel az Ügyfél az Alkuszon keresztül biztosítási szerződést
köt.

(4) Előzménybiztosító - évfordulóra történő, vagy a jogszabályok által lehetővé tett egyéb
biztosítóváltás esetén az Ügyfél által megadott azon biztosító, amelyiknél az új biztosítási szerződés
megkötését megelőzően ugyanazon biztosítási kockázatra szóló biztosítási szerződést
(előzménybiztosítás) az Ügyfél már felmondta, vagy fel kell mondania (akár önállóan, akár az
Alkusznak adott erre vonatkozó megbízás útján), függetlenül attól, hogy az előzménybiztosítást az
Alkusz közreműködésével kötötte-e meg.

(5) Biztosítási szerződés - az Alkusz közreműködésével megkötött vagy enélkül az Alkusz által
kezelt biztosítási szerződés.

(6) Portál - az Alkusz által üzemeltetett, az internet közcélú hálózatán, különböző domain név alatt
elérhető, biztosítási szerződések Alkuszon, mint közvetítőn keresztül történő online megkötését és
ahhoz kapcsolódó egyéb szolgáltatásokat lehetővé tevő portál.

(7) Megbízási Szerződés - az Alkusszal a jelen ÁSZF-ben foglalt módon és feltételekkel megkötött
alkuszi megbízás és meghatalmazás, mely egyebek mellett az Ügyfél által kezdeményezett biztosítási
szerződés megkötésében, biztosítási szerződések kezelésében, és az Ügyfél biztosítási díjfizetési
kötelezettségének a teljesítésében való biztosításközvetítői közreműködésre terjed ki, magában az
alkuszi megbízási szerződésben és meghatalmazásban, illetve az ÁSZF-ben meghatározott részletes
szabályok szerint.

(8) Biztosítási titok - minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a
viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító,
a biztosításközvetítő ügyfeleinek – ideértve a károsultat is – személyi körülményeire, vagyoni
helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire
vonatkozik. A biztosításközvetítő az ügyfelek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a
biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az
adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, a biztosítás

5. / 15 oldal
fenntartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az
e törvény által meghatározott egyéb cél lehet

(9) Fogyasztó - a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdésének 3.
pontja értelmében a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró
természetes személy.

(10) Call Center - az Alkusz telefonos ügyfélszolgálata, amely biztosítási szerződések - távértékesítés
keretében törtnő - megkötését és egyéb ügyféligények, panaszok ügyintézését teszi lehetővé.

(11) Biztosításközvetítő - valamennyi, az Alkusz részére munkaviszony, megbízási-, vagy

munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján biztosításközvetítést vagy kiegészítő
biztosításközvetítést végző természetes személy.

(12) Offline biztosításközvetítés – olyan biztosításközvetítés, amelynek során az ügyfél és a

biztosításközvetítő egyidejűleg és fizikailag is jelen van és a biztosításközvetítő személyesen
közreműködik a biztosítási szerződés megkötésénél.

(13) Offline Biztosításközvetítési Megbízás - a Megbízási Szerződést kiegészítő dokumentum a

személyesen történő biztosításközvetítés során. A megbízás teljes tartalmát offline
biztosításközvetítés esetén az Offline Biztosításközvetítési Megbízás és a Megbízási Szerződés
együttesen határozzák meg.

(14) Személyes Menü – az Alkusz által az Ügyfél rendelkezésére bocsátott – Tartós Adathordozónak
minősülő – olyan felhasználónévvel és jelszóval védett szabad tárhely, amely lehetővé teszi a
szerződéskötési folyamat során keletkező, illetve megismert dokumentumok és tartalmak automatikus
elmentését, tartós tárolását és későbbi megjelenítését.

(15) Tartós Adathordozó - olyan eszköz, amely az Ügyfél számára lehetővé teszi a neki címzett
adatoknak, tartalmaknak az adat és tartalom céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és
változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését, és többszörözését.

(16) Fogyasztónak Minősülő Ügyfél – az a természetes személy Ügyfél, akinek - önálló foglalkozása
és gazdasági tevékenysége körén kívül eső célból – az Alkusz szolgáltatást nyújt, továbbá, aki e
szolgáltatással kapcsolatos tájékoztatás vagy ajánlat (ajánlati felhívás) címzettje.

2. A megbízási szerződés létrejötte

(1) A Megbízási Szerződés a mindenkor hatályos, irányadó magyar jogszabályoknak és az ÁSZF
szabályainak megfelelően létrejövő szerződés az Ügyfél és az Alkusz között. A szerződés nyelve a
magyar. A Megbízási Szerződés abban az esetben minősül írásba foglalt szerződésnek, amennyiben
az Ügyfél az arra tett ajánlatot aláírva, postai úton, faxon vagy a Személyes Menü OnlineFax
funkcióján keresztül az Alkusz részére megküldte vagy azt személyesen az Alkusz ügyfélszolgálati
elérhetőségén vagy Biztosításközvetítőnek átadta.

(2) Amennyiben a Biztosítási Szerződés megkötése során - a vonatkozó jogszabályi rendelkezések,

illetve Biztosító vagy az Alkusz elvárása alapján - a Megbízási Szerződést nem szükséges írásban
megkötni, úgy az Ügyfél a biztosítási ajánlat elektronikus úton való megtételét megelőzően a
jelölőnégyzetben tett nyilatkozattal, majd a kötési folyamat sikeres befejezésével tesz ajánlatot a
Megbízási Szerződés Alkusszal való megkötésére, melynek Alkusz általi elfogadására – az írásba
foglalt megbízással egyező módon – az ÁSZF 2. fejezetének szabályai irányadóak. Az Alkusz a kötési
folyamat során és a visszaigazoló levélben is figyelemfelkeltő módon tájékoztatja az Ügyfelet, ha a

6. / 15 oldal
választott Biztosítási szerződés megkötéséhez – és/vagy az Előzményszerződés felmondásához -
elengedhetetlen a Megbízási Szerződés írásba foglalása.

(3) A Felek megállapodnak abban, hogy a Megbízási Szerződés akkor jön létre, ha az Ügyfél által a
Megbízási Szerződés megkötésére tett ajánlatot az Alkusz elfogadja. Az Alkusz a Megbízási
Szerződés megkötésére az Ügyfél által elektronikusan vagy írásban tett ajánlatot a hozzáférését
követően az Ügyfél által megadott elektronikus levelezési címre vagy a Személyes Menübe küldött
üzenetben igazolja vissza, vagy annak elfogadásához az Ügyféltől további intézkedés megtételét kéri
(hiánypótlásra történő felszólítás).

(4) Az Alkusz üzeneteit, nyilatkozatait az Ügyfél által megadott elektronikus levelezési címre vagy a
Személyes Menübe elküldi, vagy esetlegesen arról az Ügyfelet telefonon értesíti. Az Alkusz nem
tartozik felelősséggel azért, ha üzeneteit az Ügyfél által megadott elektronikus levelezési címen az
Ügyfél bármely okból nem kapja meg vagy azokat az Ügyfél nem olvassa el, vagy a telefonon közölt
nyilatkozatokat és üzeneteket az Ügyfél figyelmen kívül hagyja.

(5) Az Alkusz a Portálon, a Call Centeren és Biztosításközvetítőn keresztül kezdeményezett

biztosítási ajánlattétel során megadott e-mail címre visszaigazolást, tájékoztatást küld az Ügyfél
ajánlatával, illetve a Megbízási Szerződés teljesítésével kapcsolatos lényeges lépésekről, különös
tekintettel:
• a regisztráció létrejöttéről, a választott azonosítóról;
• elfelejtett jelszó esetén a jelszó emlékeztetőről;
• a Biztosítási szerződés megrendelésének tényéről és annak főbb adatairól, a szerződés
létrejöttéhez szükséges iratok, dokumentumok köréről;
• a Megbízási Szerződésről, vagy a Megbízási Szerződés Alkusz általi elfogadásához az
Ügyféltől kért további intézkedés (hiánypótlás) szükségességéről.

(6) Az Alkusz személyes adatot tartalmazó üzenetet vagy ilyen adatokat tartalmazó dokumentumot
elektronikus levelezési címre csak azt követően küld, miután az Ügyfél az elektronikus cím valódiságát
(az alkalmazott technológiától függően) ellenőrző kóddal visszaigazolta vagy az üzenetben kapott
linken azt jóváhagyólag megerősítette.

(7) Amennyiben az Alkusz a Biztosítási szerződés megrendelését 24 órán belül az Ügyfél által
megadott elektronikus levelezési címre vagy Személyes Menüjében nem igazolja vissza, azt úgy kell
tekinteni, hogy az Ügyfélnek a Biztosítási szerződés megrendelésére irányuló ajánlata hozzá nem
érkezett meg, és a Biztosítási szerződést az Ügyfélnek ismételten meg kell rendelnie. A Biztosítási
szerződés kizárólag akkor tekinthető megrendeltnek, ha a megrendelés tényét az Alkusz 24 órán belül
elektronikus levélben vagy a Személyes Menüben tett üzenetben visszaigazolta.

(8) Ügyfél a visszaigazoló dokumentum tartalmát, az abban szereplő személyes és a biztosítási

jogviszonyt értintő (pl. az előzménybiztosításra vonatkozó, a biztosított vagyontárgyra/személyre
vonatkozó) adatokat ellenőrizni köteles. Amennyiben a fentiek szerinti visszaigazolásban az adatok
és a vállalt szolgáltatások eltérnek az Ügyfél által igényeltektől, akkor ennek tényét az Ügyfél köteles
haladéktalanul jelezni az Alkusznak, és a Felek kötelesek egyeztetni az eltérés okát. Amennyiben az
Ügyfél ilyen felhívást az Alkuszhoz nem intéz, abban az esetben a Megbízási Szerződés az Alkusz
visszaigazolásában szereplő tartalommal jön létre. Az adatok Ügyfél általi ellenőrzésének
elmulasztásából adódó károkért az Alkusz felelősséggel nem tartozik.

(9) Az Alkusz a jelen ÁSZF-et az Ügyfél ajánlattételének elküldését megelőzően olyan módon teszi
hozzáférhetővé, amely lehetővé teszi az Ügyfél számára annak tárolását és változatlan tartalommal
való későbbi előhívását. Az Ügyfél akár írásban, akár elektronikusan vagy szóban tett ajánlatát
minden esetben a Portálon elhelyezett, megkerülhetetlen tartalommá tett jelen ÁSZF-re utalással teszi
meg, melynek révén a Felek Megbízási Szerződésének az ÁSZF elválaszthatatlan részévé válik.

7. / 15 oldal
(10) Az Alkusz által biztosított elektronikus felületen több lehetőség is Ügyfél rendelkezésére áll
ahhoz, hogy az adatok elektronikus rögzítése során felmerülő hibákat szerződési jognyilatkozatának
megtételét megelőzően kijavíthassa. Ezek közé tartozik a bevitelkor a böngészőprogram
visszaléptetése, illetve a bevitt adatok ellenőrzésre felkínálása.

3. Az ügyfél közlési- és változás-bejelentési kötelezettsége

(1) Az Ügyfél a Biztosítási szerződés megkötésének, módosításának, megszüntetésének
kezdeményezésekor köteles az Alkusszal a valóságnak megfelelően, hiánytalanul közölni a
Biztosítási szerződés létrejöttével, módosításával, megszüntetésével kapcsolatos minden olyan
körülményt, adatot, amelyeket ismert vagy a tőle elvárható gondosság mellett ismernie kellett, vagy
amelyekre az Alkusz a Portálon, a Call Centeren vagy a Biztosításközvetítőn keresztül kérdést tett
fel.

(2) Az Ügyfél az Alkusszal írásban (ide értve elektronikusan) és a szóban közölt adatok
valóságtartalmáért teljes körűen és kizárólagosan felelős.

(3) Az Ügyfél köteles a Biztosítási szerződést érintő lényeges körülmények változását az Alkusz felé
a változás bekövetkezését követő 5 napon belül bejelenteni. Lényegesnek tekinthető mindaz a
körülmény, amelyre vonatkozóan a Biztosítási szerződésben adat szerepel, akár kérdésre válaszolva,
akár nyilatkozatként, különösen – de nem kizárólagosan – az alábbiak:
• az Ügyfél lakhelyének, székhelyének, levelezési címének, e-mail címének változása;
• a biztosítási érdekviszonyban bekövetkezett változások (tulajdonjog megszűnése vagy
átruházása, a szerződés bemutatásával);
• a kockázati körülmények lényeges megváltozása.

(4) A közlésre, illetőleg a változás-bejelentésre irányuló kötelezettségek elmulasztása vagy

megsértése miatt bekövetkező károkért, hátrányokért az Alkuszt felelősség nem terheli.

4. Az Alkusz jogállása és közvetítői minősége

(1) Az Alkusz a Bit. 4. § (1) bek. 35. pontja és 398. §-a szerinti, az Ügyféllel kötött szerződés alapján
az Ügyfél megbízásából eljáró független biztosításközvetítő (biztosítási alkusz).

(2) Az Alkusz nem tekinthető a Biztosító képviselőjének, ezért a Biztosító nevében jognyilatkozatot
nem tehet és nincs felhatalmazása az Ügyfél biztosítási szerződésekkel kapcsolatos
jognyilatkozatainak a Biztosító nevében való joghatályos fogadására, így különösen a Biztosítási
szerződés felmondásának elfogadására sem. Az Ügyfél fenti nyilatkozatai a Biztosítóval szemben a
Biztosítóhoz való beérkezéssel válnak joghatályossá, és az Alkusz tudomásszerzése nem tekinthető
a Biztosító tudomásszerzésének.

(3) A Biztosítási szerződés megkötésére a Polgári törvénykönyről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.)
mindenkor hatályos szabályai vonatkoznak. Ha a szerződő fél fogyasztó, az Alkusz közvetítésével
megkötött biztosítási szerződések létrejöttére vonatkozó és a Ptk. 6:444. § (1) bekezdésében
szabályozott 15 napos, ha az ajánlat elbírálásához egészségügyi vizsgálatra van szükség, akkor 60
napos kockázat elbírálási határidőt - amely idő alatt a Biztosító az ajánlatot visszautasíthatja - attól a
naptól kell számítani, amikor a biztosítási ajánlat a Biztosítóhoz beérkezik. Az Ügyfél Biztosítási
szerződése már a kockázat elbírálási határidő lejárta előtt is létrejöhet, ha a Biztosító ennél korábbi
időpontban az Ügyfél bármilyen formában tett biztosítási ajánlatát elfogadja és erről biztosítási
kötvényt, vagy igazolást bocsát ki. Az Ügyfél tudomásul veszi, hogy egyes biztosítási termékek (pl.
utasbiztosítások) esetében a Biztosító által kiállított, a Biztosítási szerződés hatályba lépése, ezáltal

8. / 15 oldal
a biztosítási fedezetet is igazoló dokumentum Ügyfél felé történő átadása az Alkusz
közreműködésével történik.

(4) A Portál, a Call Center és a Biztosításközvetítő által kalkulált biztosítási díj előzetes, amelyet a
Biztosító a kockázat elbírálás során módosíthat.

(5) Az Alkusz garanciát vállal arra (a továbbiakban: Árgarancia), hogy a díjszámítás során általa közölt
díjak helyesek, azaz megegyeznek a biztosítók által meghirdetett vagy az Alkusz felé közölt tarifákból
kiszámolható díjakkal. Amennyiben az Alkusz által megkötött szerződés díja eltér a Biztosító által
kötvényesített végleges díjtól, az Alkusz az Ügyfél kérésére megfizeti a díjkülönbözetből adódó
többletköltséget. Az Árgarancia nem vonatkozik azon esetekre, ahol a díjeltérés az Ügyfél téves
adatszolgáltatásából/nyilatkozatából adódik: különösen olyan kedvezmények bejelölése útján,
amelyre nem jogosult a szerződő, vagy téves tarifálási paraméterek közlése esetén (pl. helytelen
irányítószám, születési dátum, jogosítvány megszerzésének dátuma, bonus-malus besorolás, rossz
előzménybiztosító vagy kártörténeti múlt közlése, stb.). Az Árgarancia nem vonatkozik arra az esetre
sem, ha a díjmódosítás oka a kártörténeti igazolás hiányából, vagy a díjszámítás során tett
nyilatkozattól eltérő tényleges bonus-malus besorolásból adódik. Ha a díjeltérés a Biztosító helytelen
díjszámításából adódik, akkor a különbözetet az Ügyfélnek a Biztosítóval szemben kell
érvényesítenie.

(6) Az Alkusz tevékenysége során felkészülten, legjobb szakmai tudása szerint, a biztosításszakmai
szabályokat mindenkor megtartva köteles eljárni. Az Alkusz e kötelezettsége elmulasztásáért
(független biztosításközvetítői műhiba) felelős.

(7) Az Alkusz az Ügyfél mindazon biztosítási titkot képező adatait jogosult kezelni, amelyek a
Biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, az Alkusz által nyújtott
szolgáltatásokkal összefüggnek. Az Ügyfél előzetes hozzájárulása alapján az Alkusz e céltól eltérő
adatkezelésre is jogosult.

5. Az alkuszi megbízás tartalma

(1) A Megbízási Szerződés alapján az Ügyfél megbízza az Alkuszt valamennyi, az Alkuszon keresztül
kezdeményezett Biztosítási szerződésének a megkötésével és kezelésével, mely a Biztosítási
szerződések megkötésének előkészítésére, a Biztosítási szerződés megkötésére, és a jelen ÁSZF-
ben meghatározott esetekben és módon - a Biztosító ezirányú hozzájárulása esetén - az Ügyfél
biztosítási díjfizetési kötelezettségének a teljesítésében való közreműködésre terjed ki (lásd ÁSZF 6.
fejezet).

(2) Az alkuszi megbízás kiterjed (i) az Előzménybiztosítások, (ii) az Alkusz közreműködésével kötött
szerződések és (iii) a lenti (9) bekezdés szerinti, nem az Alkusz közreműködésével kötött, de az
Alkusz által kezelt szerződések felmondására is, amennyiben az Ügyfél az új szerződés megkötését
az évfordulót megelőzően legalább 33 nappal korábban megrendeli vagy a korábban megkötött
szerződés megszüntetéséről az évfordulót megelőzően legalább 33 nappal korábban írásban, a
Személyes Menü üzenetküldő felületén vagy faxon (ide értve a Személyes Menü Online fax funkcióját
is) nyilatkozik, és azt az Alkusz az ÁSZF 2. pont (5) bekezdés szabályainak megfelelően
visszaigazolja. Amennyiben a biztosítási szerződést felmondani – a vonatkozó jogszabályi
rendelkezések, illetve Biztosító elvárása alapján – kizárólag írásban lehet, úgy a Megbízási
Szerződést is írásban szükséges megkötni. Amennyiben az Alkusz közvetítésével megkötni kívánt
Biztosítási szerződést bármely jogszabályon alapuló okból (pl. a szerződés megfelelő határidőben
történő felmondásának késedelme miatt) nem lehet megkötni, és így a korábban kötött Biztosítási
szerződés (Előzményszerződés) hatályban marad, úgy a megbízás alapján az Alkusz jogosult az
Előzményszerződés kezelésére, valamennyi adatának megismerésére. A megbízás az

9. / 15 oldal
Előzményszerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésére az Ügyfél erre irányuló kifejezett
nyilatkozata alapján terjed ki.

(3) Az Alkusz vállalja, hogy a közvetítésével létrejött Biztosítási szerződések hatálya alatt,
megbízásának keretei között, a tőle elvárható módon képviseli az Ügyfél érdekeit, továbbítja az Ügyfél
nyilatkozatait a Biztosítóba.

(4) Az Ügyfél vállalja, hogy a Megbízási Szerződés hatálya alatt más biztosítási alkusznak nem ad
megbízást a Megbízási Szerződésével azonos, vagy ahhoz hasonló olyan megbízás elvégzésére,
amely az Alkusz közreműködésével kötött, illetve általa kezelt Biztosítási szerződés(ek)hez
kapcsolódik.

(5) Az Alkusz vállalja, hogy az Ügyfél által megadott biztosítási igények és adatok alapján az igénybe
vett értékesítési csatornán keresztül (Portál, Call Center, Biztosításközvetítő) biztosítási ajánlatokat
dolgoz ki az Ügyfél számára. Az Alkusz ennek során a Biztosítási szerződés megkötésének
előkészítése során elegendő számú, a piacon hozzáférhető biztosítást tárgyszerűen elemez,
összehasonlítja a biztosítók termékeit, és részletes tájékoztatást ad az egyes ajánlatokhoz tartozó
feltételekről. Az Alkusz ezen elemzését (igényfelmérést) az Ügyfél részére a Porálon és a
visszaigazoló levélben, továbbá a Személyes Menüben az Ügyfélnek igazolható módon átadja. Az
Alkusz egyes biztosítási termékek esetében nem a piacon elérhető valamennyi terméket közvetíti, de
erre minden ilyen esetben felhívja az Ügyfél figyelmét. Az Alkusz a Portálon ad tájékoztatást azon
biztosítókról, amelyek termékeit közvetíti.

(6) A Biztosítási szerződések esetében a Megbízási Szerződés - az Ügyfél által adott meghatalmazás
alapján - kiterjed a Biztosítási szerződésnek az Ügyfél képviseletében való megkötésére is. Ennek
során az Alkusz az Ügyfél által kezdeményezett Biztosítási szerződés megkötésére az Ügyfél
képviseletében eljárva tesz ajánlatot a Biztosító felé. A biztosítási ajánlat a Személyes Menüből érhető
el, miután azt az Alkusz a Biztosítónak átadta.

(7) A Felek erre irányuló kifejezett megállapodása alapján az Alkusz az Ügyfél meghatalmazása
alapján jogosult továbbá az Ügyfél képviseletében eljárva finanszírozási szerződéshez kapcsolódó
biztosítás esetén szükség szerint a finanszírozó zálogjogának a Biztosítási szerződésbe történő
bejegyeztetésére vagy a biztosítotti és társbiztosítotti jogviszonyok bejegyeztetésére.

(8) A Megbízási Szerződés alapján az Alkusz jogosult az Ügyfél Biztosítási szerződését érintő
kárrendezési eljárás megismerésére. Az Alkusz a kárrendezési eljárásban nem vesz részt, ezzel
kapcsolatban nem jogosult, és nem köteles sem peren kívüli, sem peres, sem pedig egyéb hatósági
eljárás megindítására az Ügyfél képviseletében.

(9) A Felek erre irányuló kifejezett írásbeli megállapodása esetén az Alkusz ellátja az Ügyfél által nem
az Alkusz közreműködésével kötött Biztosítási szerződés(ek) kezelését és a kapcsolódó biztosítási
ügyek teljes körű intézését is. Ha nem az Alkusz közreműködésével kötött Biztosítási szerződését az
Ügyfél más alkusz, többes ügynök, vagy a Biztosító üzletkötője közreműködésével kötötte, az Alkusz
az Ügyféllel kötött Megbízási Szerződése alapján jogosult az előzményi alkuszi megbízás Ügyfél
nevében való felmondására és a közvetítőváltás tényének a Biztosító nyilvántartásaiban való
átvezetése érdekében az érintett Biztosítónál eljárni. A Biztosítók erre irányuló szabályai eltérhetnek,
és további dokumentum igényt támaszthatnak az Alkusz és/vagy az Ügyfél felé, ilyen esetben az
Alkusz és az Ügyfél együttműködnek e dokumentumok beszerzése, nyilatkozatok megtétele, stb.
kapcsán. Ha az Ügyfél a nem az Alkusz közreműködésével kötött Biztosítási szerződés(eke)t kezelő
alkusznak adott előzményi megbízását nem bocsátja az Alkusz rendelkezésére, az előzményi
megbízás Ügyfél nevében való felmondását az Alkusz nem garantálja. Ha az előzményi megbízást
az Alkusz nem tudja felmondani, erről az Alkusz haladéktalanul és írásban köteles az Ügyfelet
értesíteni. A felmondás megtörténtéről az Alkusz jogosult az érintett biztosító(ka)t értesíteni.

10. / 15 oldal
(10) Az Alkusz a Megbízási Szerződésben foglaltak teljesítésével kapcsolatban hozzá beérkező
szóbeli vagy írásbeli megkeresések, bejelentések feldolgozását és teljesítését munkaidőben, a
beérkezések időrendi sorrendjében, és legfeljebb 30 napon belül elvégzi. A bejelentés
feldolgozásának időbeli elhúzódásából adódó hátrányokért és károkért az Alkusz felelősséget nem
vállal.

6. A Biztosítási szerződés megrendelésével kapcsolatos

szabályok
(1) Az Alkusz a Biztosítási szerződés megkötésére irányuló ajánlat megtételét megelőzően az
ügyfelek tájékoztatására mindenkor irányadó jogszabályok szerint tájékoztatja az Ügyfelet az Alkusz
adatairól a jelen ÁSZF-en keresztül, továbbá a kiválasztott Biztosító adatairól és a megkötni kívánt
biztosítás főbb jellemzőiről a Terméktájékoztató, illetve az egységesített biztosítási termékismertető,
és a Biztosítási Feltételek és ügyféltájékoztató (együttesen: Ügyféltájékoztató dokumentumok) útján.
Ennek keretében az Alkusz az ajánlattételt megelőzően a Portálon megkerülhetetlen tartalommá
teszi, és az Ügyfélnek Tartós Adathordozón minden esetben átadja a megkötni kívánt Biztosítási
szerződés Ügyféltájékoztató dokumentumait és jelen ÁSZF-et. Az ÁSZF tartalmazza az Alkusz
minden olyan adatát, amelyről jogszabály szerint az Ügyfelet a szerződéskötést megelőzően az
Alkusznak a saját tevékenységégével összefüggésben tájékoztatnia szükséges (kivéve a
közvetítésnél eljáró személy neve, amely Biztosításközvetítő közreműködésével közvetített
szerződés esetén az Offline Biztosításközvetítői Megbízási Szerződésen vagy a megrendelésről
készült és az ügyfélnek átadott visszaigazoló vagy egyéb más dokumentumom géppel vagy kézzel
felvezetve szerepel. A Call Center által közvetített szerződéskötés során a Biztosításközvetítő neve a
hangrögzített beszélgetés során elhangzik).

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatással egyidejűleg az Alkusz lehetővé teszi, hogy a Portálon
keresztül megkötni kívánt Biztosítási szerződés Ügyféltájékoztató dokumentumait (ide értve az ÁSZF-
et is) az Ügyfél a saját merevlemezére lementse, illetve azokat az ajánlat megrendelését követően a
visszaigazoló levélhez csatolja és az Ügyfél rendelkezésére bocsátott Személyes Menüben az Alkusz
elhelyezi.

(3) A Felek rögzítik, hogy jelen ÁSZF alkalmazásában az Ügyfél saját merevlemeze, az e-mail
címmére küldött és a Portál Személyes Menüjében elhelyezett tartalom egyaránt olyan Tartós
Adathordózónak minősül, mely utólag bármikor lehetővé teszi a megkötött Biztosítási szerződés
Ügyféltájékoztató dokumentumainak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a
tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését. Az Ügyfél kifejezetten
hozzájárul és kéri, hogy a jogszabályban előírt ügyféltájékoztatási kötelezettségének az Alkusz
minden esetben - ide értve a telefonos és személyes értékesítést is - Tartós Adathordozón vagy a
Portálon tegyen eleget.

(4) Az Ügyfél a Biztosítási szerződés megkötésére irányuló ajánlat megtételét a Portálon kizárólag a
Biztosítási szerződés Ügyféltájékoztató dokumentumai és az egyéb nyilatkozat(ok) megnyitását,
ezáltal azok megismerésének, illetve elfogadásának kijelölését (jelölőnégyzet) követően tudja
megtenni. Az Ügyfélnek mindaddig nem áll módjában az ajánlattétel fázisába lépni, ameddig az
Ügyféltájékoztató dokumentumo(ka)t, nyilatkozato(ka)t meg nem nyitotta, továbbá az ügyfél-
tájékoztatás megtörténtét, illetve a biztosítási feltételek magára nézve kötelező elismerését el nem
ismerte.

(5) A Call Centeren és a Biztosításközvetítőn keresztül megkötött Biztosítási szerződés esetén az

Alkusz a Biztosítási szerződés Ügyféltájékoztató dokumentumait (ide értve az ÁSZF-et is)
elektronikus levélben is megküldi, továbbá azokat elhelyezi az Alkusz által az Ügyfél rendelkezésére
bocsátott Személyes Menüben.

11. / 15 oldal
(6) Az Alkusz - a Biztosító felhatalmazása alapján - kizárólag az utasbiztosítás és segítségnyújtási
(assistance) biztosítás egyszeri díjának átvételére (bankkártyás fizetések beszedésére) jogosult.

(7) Az Alkusz a Biztosítótól Ügyfélnek járó összeget kizárólag utasbiztosítás díjvisszatérítése esetén
és összegkorlátozás nélkül vesz át.

(8) Az első díjrészlet pontos összege a Biztosító által készített díjbekérőn szerepel, az Ügyfél az
alapján köteles fizetési kötelezettségének eleget tenni, kivéve, ha díjfizetésre az Alkuszon keresztül
is lehetőség van (ld. utazási-, útlemondási és segítségnyújtási /asszisztencia/ biztosítások esetén).
Utasbiztosítási és segítségnyújtási szerződések esetében az Ügyfél a biztosítási díjat:
• internetes (bankkártyás) fizetéssel; vagy
• az Alkusz Ügyfélszolgálatán személyesen készpénzben vagy banki átutalással
egyenlítheti ki.

Az online bankkártyás fizetések a Barion rendszerén keresztül valósulnak meg. A bankkártya adatok
az Alkuszhoz nem jutnak el. A szolgáltatást nyújtó Barion Payment Zrt. a Magyar Nemzeti Bank
felügyelete alatt álló intézmény, engedélyének száma: H-EN-I-1064/2013.

(9) Az Ügyfél biztosítási fedezetet igazoló dokumentumát a kockázatot elvállaló Biztosító állítja ki, írja
alá és küldi meg közvetlenül az Ügyfél részére, kivéve utazási biztosítás és segítségnyújtási
(assistance) biztosítás esetén, ahol a Biztosító által kiállított biztosítási fedezetet igazoló
dokumentumot az Alkusz bocsátja az Ügyfél rendelkezésére.

(10) Az Ügyfél tudomásul veszi és elfogadja, hogy az Alkusz jogosult az elektronikus úton elküldött
ajánlatra adott visszaigazoló e-mailben, vagy a Portál Személyes Menüjében tájékoztatni őt arról, ha
a kiválasztott biztosítás megkötéséhez az Ügyfélnek még valamely hiányt pótolnia kell. Az Ügyfél
tudomásul veszi és elfogadja, hogy amennyiben a hiánypótlási felhívásnak nem, vagy nem
megfelelően, illetve késedelmesen tesz eleget, úgy az ebből fakadó következményekért, így
különösen azért, hogy a kezdeményezett ajánlat alapján biztosítási szerződés nem jön létre, az
Alkusz nem felelős.

(11) A Felek megállapítják, hogy a 6. (10) pontban meghatározott hiánypótlási késedelem

következménye lehet az is, hogy az Ügyfél által kiválasztott biztosítást már csak az Ügyfél által a
megbízásban megjelölt időponttól eltérő kockázatviselési kezdettel, vagy az Ügyfél által igényelt – de
az általa hibásan, vagy hiányosan megadott adatok, dokumentumok miatt nem érvényesíthető –
kedvezmény nélkül lehet csak megkötni. A jelen ÁSZF elfogadásával az Ügyfél kifejezetten megbízza
az Alkuszt arra, hogy ilyen esetben a biztosítást az eltérő kockázatviselési kezdettel, vagy a már nem
érvényesíthető kedvezmény nélkül is kösse meg. Az Ügyfél tudomásul veszi, hogy a kockázatviselési
kezdet megváltozásából kifolyólag vagy amennyiben az általa igényelt kedvezmény nem
érvényesíthető, úgy a biztosítási díj összege változhat.

(12) Az Ügyfél által igényelt kockázatviselési kezdet módosulhat (egyebek mellett):

- a Megbízási Szerződés beérkezésének időpontjának megfelelően;
- kötelező szemle elmaradása, vagy eltolódása esetén;
- kötelező orvosi vizsgálat időpontjának elmaradása, vagy eltolódása esetén;
- kötelező kockázat elbírálás esetén annak megtörténtéig;
- bizonyos esetekben az első (foglaló)díj beérkezéséig;
- azon esetekben, amikor türelmi időt köt ki adott biztosító;
- egyéb, az érintett Biztosítási szerződés tekintetében lényeges dokumentum, vagy nyilatkozat
beérkezésének, vagy valamely cselekmény elvégzésének késedelme esetén.

12. / 15 oldal
7. Az Alkusz díjazása
(1) A Biztosítási szerződések előkészítésében, megkötésében való közreműködéséért, és a
biztosítási szerződések kezeléséért (pl. a változás-bejelentések továbbításáért) az Alkusz megbízási
díjat nem számít fel, az Ügyféltől közvetlen díjazásban nem részesül.

(2) Az Alkusz és az Ügyfél abban állapodnak meg, hogy az Alkusz a biztosítási díj meghatározott
részét képező közvetett díjazásban részesül attól a Biztosítótól, amely a közvetítésével létrejött vagy
általa gondozott szerződésben a biztosítási kockázatot elvállalja.

(3) A jelen ÁSZF 5. fejezetében szabályozott alkuszi kötelezettségeken kívül, a külön

megállapodásban vállalt szolgáltatásokért az Alkusz a Felek erre irányuló megállapodása alapján
díjat számíthat fel.

8. A Megbízási Szerződés megszűnése

(1) A Megbízási Szerződést a Felek határozatlan időre kötik.

(2) A távértékesítés keretében kötött Megbízási Szerződéstől a Fogyasztónak Minősülő Ügyfél a 2.

pont (3) bekezdése szerinti visszaigazolás megérkezésétől számított 14 napon belül indokolási
kötelezettség nélkül elállhat. Az elállási jogot határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha arra
vonatkozó nyilatkozatát az Ügyfél a fenti határidő lejárta előtt postára adja, illetve elektronikus levél
útján vagy egyéb igazolható módon elküldi az Alkusz ügyfélszolgálata címére, vagy az Alkusz
ügyfélszolgálatán személyesen ilyen nyilatkozatot tesz.

(3) Ha a Fogyasztónak Minősülő Ügyfél hozzájárult ahhoz, hogy biztosítási ajánlatát az Alkusz már a
fenti (2) bekezdés szerinti határidő lejárta előtt továbbítsa a Biztosító részére, utóbb azonban eláll a
Megbízási Szerződéstől, a Biztosítási Szerződés pedig az Alkusz közreműködése folytán létrejön, az
Ügyfél elállása nem érinti az Alkusz jogát a Biztosítási Szerződés megkötésében való
közreműködéséért járó díjazásra.

(4) A Megbízási Szerződést bármelyik fél felmondhatja a másik félhez intézett egyoldalú nyilatkozattal
a Megbízási Szerződés létrejöttének megfelelő módon elektronikusan vagy - kézjegyével ellátva –
írásban, az Alkusz által kezelt Biztosítási szerződés évfordulójára. A felmondási idő 30 nap. Ha a
Megbízási Szerződés elektronikusan jött létre, az Ügyfél a Személyes Menüben írt szabad szöveges
üzenetben is jelezheti annak felmondását.

(5) Abban az esetben, ha az Alkusz az Ügyfél több Biztosítási szerződését is kezeli, és ezek évfordulói
különböző időpontokra esnek, az Alkuszi megbízás úgy tekintendő, mintha mindegyik Biztosítási
szerződésre külön megbízás vonatkozna. Ennek megfelelően ezen Biztosítási szerződések
vonatkozásában a Megbízási Szerződés megszűnése, felmondása is különböző időpontokra, az
egyes Biztosítási szerződések biztosítási évfordulóinak az időpontjaira esik. Ha az Ügyfél az Alkusz
által kezelt összes Biztosítási szerződése vonatkozásában meg kívánja szüntetni a Megbízási
Szerződést, a Megbízási Szerződés annak a Biztosítási szerződésnek az évfordulóján szűnik meg,
amelyiknek a felmondás közlését követő következő évfordulója a legkésőbbi időpontra esik.

(6) A Megbízási Szerződés felmondásáról az Ügyfél értesíteni köteles a vele szerződéses viszonyban
álló Biztosítót.

(7) A Megbízási Szerződéstől való elállás, valamint annak felmondása esetén az Alkusz az elállás,
illetve a felmondás tényéről - annak kézhezvételétől számított 30 napon belül - értesíti az Ügyféllel
szerződéses viszonyban álló Biztosítót.

13. / 15 oldal
9. Adatkezelés
(1) Az Alkusz megbízásával az Ügyfél önkéntes, határozott hozzájárulását adja ahhoz, hogy az Alkusz
a jelen ÁSZF, valamint a mindenkor hatályos, adatkezelésre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően
a személyes és különleges adatait (a továbbiakban együtt: személyes adatok) kezelje. A személyes
adatok kezeléséről és az érintett jogairól részletesen az Adatvédelmi Tájékoztató rendelkezik, amely
az alábbi oldalakon érhető el: (http://www.netrisk.hu/adatvedelem.html és a
https://partner.biztositas.hu/adatvedelem.html). Az Adatkezelési Tájékoztató jelen szabályzat részét
képezi, azt kérésre az Alkusz külön is megküldi az Ügyfélnek.

10. Egyéb rendelkezések

(1) Az Ügyfél a Megbízási Szerződés létrejöttével az Alkusz irányában felmenti a kockázatait elvállaló
Biztosító(ka)t a titoktartási kötelezettség alól – ide értve az Előzményszerződésre vonatkozó adatokat
is.

(2) A távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi
XXV. törvény (a továbbiakban Távértékesítési törvény) alapján az Alkusz tájékoztatja a fogyasztónak
minősülő Ügyfelet (a jelen pont tekintetében, mint Fogyasztót) az alábbiakról:
• Biztosítási szerződés esetében a Fogyasztó a szerződést a szerződéskötés napjától
számított tizennégy napon belül indokolás nélkül azonnali hatállyal felmondhatja.
Speciális szabályként életbiztosítási szerződés esetében a felmondási jog gyakorlására
nyitva álló határidő attól a naptól számított harminc nap, amikor a szolgáltató a Fogyasztót
a szerződés létrejöttéről tájékoztatja.
• Nem illeti meg a Fogyasztót a felmondási jog az utazási biztosítások, illetve más hasonló
rövid időtartamú biztosítások vonatkozásában, amennyiben ezek időtartama nem haladja
meg az egy hónapot.
• A felmondási jogot határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a Fogyasztó az erre
vonatkozó nyilatkozatát a határidő lejárta előtt postára adja, vagy egyéb igazolható módon
a szolgáltatónak elküldi.
• A felmondásra nyitva álló határidő lejárta előtt a szerződés teljesítése csak a Fogyasztó
kifejezett hozzájárulását követően kezdhető meg. Ha a Fogyasztó a felmondási jogát
gyakorolta, a Biztosító a szerződésnek megfelelően ténylegesen teljesített szolgáltatás
arányos ellenértékét követelni jogosult. A Fogyasztó által fizetendő összeg nem
haladhatja meg a már teljesített szolgáltatásért – a szerződésben meghatározott
szolgáltatás egészéhez viszonyítottan – arányosan járó összeget, és nem lehet olyan
mértékű, hogy szankciónak minősüljön.
A felmondással kapcsolatos teljes körű és részletes szabályokat a Távértékesítési törvény
tartalmazza.

(3) Az Alkusz az Ügyfél külön írásbeli hozzájárulása nélkül jogosult az Ügyfél kockázatait elvállaló
Biztosító(k)hoz való adattovábbításra, ha az a Megbízási Szerződés szerződésszerű teljesítéséhez
nélkülözhetetlen, különös tekintettel a biztosításközvetítői tevékenységből eredő sajátosságokra, az
így kiszolgáltatott adatok körére és az adattovábbítás céljára.

(4) Az Ügyfél kijelenti, hogy a jelen ÁSZF-et, valamint a Portálon részére elérhetővé tett vagy számára
Tartós Adathordozón vagy írásban átadott egyéb tájékoztatásokat megismerte, tanulmányozta,
megértette, azt megfelelő tájékoztatásnak tekinti.

(5) Alkusz fenntartja a jogot, hogy az ÁSZF-ben foglaltakat alapos okból egyoldalúan módosítsa. A
módosítás attól a naptól kezdve hatályos, amikor a módosított ÁSZF-t az Alkusz honlapján

14. / 15 oldal
közzéteszik. Az ÁSZF módosítása a hatályba lépését megelőzően megkötött Megbízási
Szerződéseket nem érinti.

(6) Az Alkusz a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) tagjaként

elfogadja, s magára nézve kötelezőnek ismeri el annak Üzleti Etikai Kódexét. A Kódex elektronikus
formában a FBAMSZ honlapján elérhető (http://fbamsz.hu/fbamsz/uzleti-etikai-kodex).

(7) A jelen ÁSZF-ben nem szabályozott kérdésekben Magyarország jogszabályait kell megfelelően
alkalmazni. Bármely vita eldöntésére, amely a Megbízási Szerződésből vagy azzal összefüggésben,
annak megszegésével, megszűnésével, érvényességével vagy értelmezésével kapcsolatban
keletkezik, Magyarország bíróságai rendelkeznek joghatósággal, a mindenkor hatályos hatásköri és
illetékességi szabályok szerint.

15. / 15 oldal
 SZERZŐDŐ NYILATKOZATA
A jelen nyilatkozat elfogadásával:

Megerősítem, hogy a biztosítási szerződés megkötésére irányuló biztosítási ajánlatom

elküldését (megrendelését), az alkuszi megbízás elfogadását megelőzően tájékoztatást
kaptam a biztosító, a biztosításközvetítő (az Alkusz) főbb adatairól, felügyeleti szervének
megnevezéséről és székhelyéről, az ajánlat tárgyát képező biztosítási szerződés feltételeiről,
valamint az adatkezelés és adatvédelem szabályairól, továbbá arról, hogy a fogyasztói
bejelentésekkel és panaszokkal a biztosító, illetve a biztosításközvetítő központi szervéhez
fordulhatok. Tudomásul veszem, hogy az Alkusz a biztosításközvetítő adatairól
Üzletszabályzatán, a biztosító adatairól a kiválasztott biztosítási szerződése(ek)
terméktájékoztatóján keresztül is tájékoztatást adhat. Az Alkusz Adatkezelési Tájékoztatója a
weboldalon érhető el, amelyet előzetesen megismertem.

Elismerem, hogy a megrendelés során minden, a tárgyi biztosítással/biztosításokkal

kapcsolatos igényemet rögzítették és más szóbeli megállapodás(ok) nem történt(ek).

Tudomásul veszem, hogy az adatok tekintetében közlési és változás bejelentési

kötelezettség terhel, ezért a közölt adatok helyességéért, azok valóságtartalmáért, illetőleg a
közölt adatokban bekövetkezett változások bejelentéséért felelősséggel tartozom, a közlési és
változás bejelentési kötelezettség megsértése, akár a biztosítási fedezet kizárását vagy a
biztosító mentesülését is eredményezheti.

Kijelentem, hogy
• az általam közölt adatok megegyeznek a személyi okmányaimban és - gépjármű
biztosítás kötése esetén - a gépjármű forgalmi engedélyében feltüntetett adatokkal,
• a kalkuláció és a megrendelés adatait ellenőriztem, azok a valóságnak megfelelnek.

Tudomásul veszem és hozzájárulok, hogy

• a biztosító kockázatelbírálója jogosult az ajánlatban feltüntetett adatok ellenőrzésére,
és az ellenőrzés eredményének megfelelő adatmódosításra.
• Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) esetén a megrendelés során általam
közölt adatok megfelelősségét a biztosítók az ajánlatleadást megelőzően a számukra
hozzáférhető központi nyilvántartásokban (pl. a Belügyminisztérium illetékes
államtitkársága által kezelt gépjármű-nyilvántartás) leellenőrizzék, és eltérés esetén az
Alkusz a központi nyilvántartások alapján visszakapott adatokat szerepeltesse a
biztosítónak átadott ajánlaton, amely esetenként díjmódosítást eredményezhet. Az
Alkusz a helyesbített adatokról elektronikus levélben vagy üzenetben ad részemre
tájékoztatást.
• A biztosító a biztosítási titkot képező adataimat, továbbá a biztosítási szerződéssel,
annak tartalmával kapcsolatos adatokat adatfeldolgozás, illetve kárrendezési
tevékenység céljából, szerződött partnerei részére átadja. Hozzájárulok továbbá
ahhoz, hogy a biztosítóval szerződött mindenkori, a segítségnyújtási szolgáltatást
teljesítő gazdálkodó szervezet, a biztosítási titkot képező személyes és különleges
adataimat, valamint a biztosítási fedezet fennállását igazoló adatokat a szolgáltatási
igény elbírálása céljából megismerje.
• Az Alkusz a biztosítónak címzett zálogkötelezetti és társbiztosítotti nyilatkozatot a
nevemben megtegye.
• A biztosítók - a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében - a biztosítási
tevékenységre vonatkozó törvény alapján a jogszabályokban foglalt vagy a
szerződésben vállalt kötelezettségeik teljesítése során megkereséssel fordulhatnak
más biztosítóhoz, és az így megkeresett biztosító a törvény keretei között a biztosítási

1
 szerződés egyes adatait az ügyfél külön hozzájárulása nélkül is átadhatja. Az ilyen
adatkezelésre vonatkozó részletes szabályokat a biztosítási tevékenységről szóló –
mindenkor hatályos – törvény tartalmazza.
• Amennyiben nem áll rendelkezésemre az esedékes biztosítási díj megfizetésére
szolgáló csekk, díjbekérő, számla vagy más dokumentum, vagy nem történt meg a
csoportos beszedési megbízás, akkor a biztosítási fedezet folyamatos fennállása
érdekében, köteles vagyok az esedékes díjat, a szerződésben meghatározott
időpontban, postai utalványon, banki átutalással, a biztosító honlapján bankkártyával
vagy a biztosító kirendeltségén a kötvényszám feltüntetése mellett úgy megfizetni,
hogy az esedékes díj (kgfb esetében a baleseti adóval növelt összeg) a fizetési
határidőn belül a biztosítóhoz megérkezzen.
• A postai vagy elektronikus úton történő kézbesítés során felmerülő esetleges hibákból,
különös tekintettel a hibás kézbesítésből, elvesztésből és késedelmes kézbesítésből
eredő károkért az Alkuszt felelősség nem terheli.
• Amennyiben az ajánlatétel során az elektronikus kommunikációt vállaltam és az erre
irányuló díjkedvezményt igénybe vettem, úgy a biztosítótól a szerződéssel kapcsolatos
dokumentumokat - a szerződési feltételeknek megfelelően - elektronikus formában
kapom meg.

Kijelentem, hogy a terméktájékoztatót és a biztosítási feltételeket, illetve ügyféltájékoztatót az

online biztosításkötési folyamat kikerülhetetlen részében történő letöltéssel átvettem, és
azokat elektronikus úton az Alkusztól külön is megkapom. A biztosítási feltételek megismerése
során külön megtekintettem, megismertem és elfogadom a biztosítási feltételek azon
szabályait, amelyek a Polgári törvénykönyvtől, vagy a biztosításra egyébként irányadó egyéb
jogszabályoktól, esetlegesen a szokásos szerződési gyakorlattól, vagy a szerződő felek között
korábban alkalmazott feltételtől való eltéréseket szabályozzák.

Kijelentem, hogy a díjszámítás során általam megjelölt valamennyi kedvezmény feltételének

megfelelek és eleget teszek. Tudomásul veszem és hozzájárulok, hogy amennyiben az
igénybe vehető kedvezmények összesített mértékét a biztosító korlátozza (maximum
kedvezmény) vagy több kedvezmény együttes figyelembevételére a díjtarifa alapján nincs
mód, úgy az általam bejelölt vagy a díjszámítás egyéb adatai alapján kalkulálható összes
kedvezmény közül az ajánlatban érvényesíteni kívánt konkrét kedvezményeket az Alkusz
választja ki.

Kifejezetten hozzájárulok ahhoz, hogy amennyiben a kockázatviselés igényelt kezdte

korábbi időpont, mint a Távértékesítési törvényben a felmondásra nyitva álló határidő
lejáratának napja, a határidő lejárta előtt a biztosító kockázatviselése (szerződés teljesítése)
megkezdődjön.

Kifejezetten hozzájárulásomat adom ahhoz, hogy a kölcsönre vonatkozó, a zálogjog

érvényesítéséhez szükséges adataimat a Zálogjogosult hitelintézet a biztosítónak átadja,
illetve a biztosító a kölcsönhöz kapcsolódó jelen biztosításomra vonatkozó adatok teljes
köréről a Zálogjogosult hitelintézetet tájékoztassa.

Távértékesítési tájékoztató
(A távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005.
évi XXV. törvény (Távért. tv.) alapján az alábbiak szerint adunk tájékoztatást a Portálunkon
vagy telefonos ügyfélszolgálaton keresztül megkötött alkuszi megbízási- és biztosítási
szerződésekhez kapcsolódóan a fogyasztókat megillető elállási, illetve felmondási jogról,
valamint az egyéb lényeges információkról. Fontos: a Távért.tv. szerint fogyasztó az a
természetes személy, akinek a részére - önálló foglalkozása és gazdasági tevékenysége

2
körén kívül eső célból - a szolgáltatást nyújtják, továbbá, aki a szolgáltatással kapcsolatos
tájékoztatás vagy ajánlat (ajánlati felhívás) címzettje.)

Alkuszi Megbízási Szerződés

Ha Ön fogyasztó, akkor a Portálon vagy a telefonos ügyfélszolgálaton keresztül megkötött
Alkuszi Megbízási Szerződéstől, a szerződés létrejöttéről szóló elektronikus visszaigazolás
megérkezésétől számított 14 napon belül, indokolási kötelezettség nélkül elállhat. Az elállási
jogot határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha arra vonatkozó nyilatkozatát Ön a 14
napos határidő lejárta előtt postára adja a 1441 Budapest, Pf. 102. postafiók címre, vagy
elküldi a 06 (1) 413-3490 fax számra, illetve a személyes menüben arról elektronikus üzenetet
küldhet.

Az elállásra nyitva álló határidő lejárta előtt az Alkuszi Megbízási Szerződés teljesítése csak
akkor kezdhető meg, azaz az Alkusz csak abban az esetben jogosult továbbítani biztosítási
ajánlatát a kiválasztott Biztosító részére, amennyiben Ön ehhez kifejezetten hozzájárul. Az
elállásra nyitva álló határidő elteltét követően, az Alkuszi Megbízási Szerződést bármelyik fél
felmondhatja a másik félhez intézett, egyoldalú írásbeli nyilatkozattal az Alkuszi Megbízási
Szerződésben és/vagy az Üzletszabályzatban ismertetett feltételekkel.

Biztosítási Szerződés
Ha Ön fogyasztó, akkor a Portálon vagy a telefonos ügyfélszolgálaton keresztül megkötött
szerződéseket a biztosítási szerződés megkötésétől számított 14 napon belül, indokolási
kötelezettség nélkül azonnali hatállyal felmondhatja. Nem illeti meg a fogyasztót a fenti
felmondási jog az egy hónapnál rövidebb utazási és poggyászbiztosítások, valamint más
hasonló rövid időtartamú biztosítások vonatkozásában kivéve, ha ezt az adott Biztosító
kifejezetten lehetővé teszi. A felmondási jogot határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha
arra vonatkozó nyilatkozatát Ön a 14 napos határidő lejárta előtt postára adja vagy egyéb
igazolható módon elküldi a Biztosító valamely szervezeti egységének a címére. A felmondásra
nyitva álló határidő lejárta előtt a Biztosítási Szerződés teljesítése csak akkor kezdhető meg,
azaz a Biztosító kockázatviselése csak abban az esetben kezdődik meg az ajánlatban
feltüntetett időpontban, amennyiben Ön ehhez kifejezetten hozzájárul. Ha Ön a fentiek szerint
hozzájárult ahhoz, hogy a Biztosító kockázatviselése már a felmondásra nyitva álló határidő
lejárta előtt megkezdődjék és a Biztosítási Szerződés érvényesen létrejön, utóbb azonban - a
14 napos határidőn belül - felmondja a Biztosítási Szerződést, úgy a Biztosító jogosult
felszámítani a biztosítási szerződés létrejötte és a felmondás között eltelt időre eső
kockázatviselés arányos ellenértékét. A Biztosító ilyen esetben az Önnek visszajáró
pénzösszeget a felmondás kézhezvételétől számított legkésőbb 30 napon belül köteles
visszafizetni.

3
 2009. évi LXII. törvény
a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról

(Hatályos: 2023.06.24. – 2023.12.22.)

Az Országgyűlés a károsultak fokozott védelme, a gépjárművel okozott károk következtében a

biztosítottakkal szemben támasztott megalapozott kártérítési igények megfelelő mértékű kielégítése, a
biztosítási kötelezettség betartásának hatékony ellenőrzése, a biztosítatlanság csökkentése, a
fogyasztói érdekek védelme, a biztosítás és a biztosítók iránti bizalom növelése, a piac biztonságos
működése érdekében, figyelembe véve az Európai Unió jogszabályait, illetve azt, hogy a biztosítási piac
szabályozása elveiben, színvonalában és a piaci résztvevőknek nyújtott biztonságában érje el azt a
szintet, amelyet az Európai Unió a tagállamok szabályozásától megkövetel, a következő törvényt
alkotja:
ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény hatálya

1. § Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed:

a) minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójára, továbbá más tagállami telephelyű
gépjármű – ha annak rendeltetés helye szerinti tagállama Magyarország – tulajdonosára, és az általuk
kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésre;
b) a külföldi telephelyű gépjármű Magyarország területére történő belépésének, valamint
Magyarország területén a fogalomban történő részvételének feltételeire;
c) a biztosítók, a kárrendezési megbízott, kárképviselő, a levelező, a Kártalanítási Számla, a
Kártalanítási Alap, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Szervezet, az Információs Központ, valamint a
Magyar Biztosítók Szövetségének (a továbbiakban: MABISZ) e törvényben szabályozott
tevékenységére;
d) a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti
Bank (a továbbiakban: Felügyelet), a biztosító felszámolójának, a kötelező gépjármű-
felelősségbiztosítást igazoló okirat (a kötvényt is beleértve) adatait, valamint egyéb vonatkozó adatokat
nyilvántartó szervnek (a továbbiakban: kötvénynyilvántartó szerv), a kárnyilvántartással kapcsolatos
feladatokat ellátó kárnyilvántartó szervnek, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi
kerületi) hivatalának (a továbbiakban: járási hivatal) és a vámhatóságnak e törvényben szabályozott
tevékenységére.
2. § E törvény hatálya nem terjed ki:
a) a nemzetközi gépjármű-biztosítási – a tagállamok és más államok nemzeti irodái közötti –
megállapodásból és a kapcsolódó megállapodásokból eredő – e törvényben nem szabályozott –
feladatok ellátására;
b) Magyarország területén rendezett gépjárműversenyen (edzésen) részt vevő gépjárművekre kötött
felelősségbiztosítási szerződésekre;
c) arra az esetre, ha az e törvényben foglaltaktól Magyarország területén állomásozó vagy áthaladó
külföldi katonai gépjárművek vonatkozásában jogszabály eltérő szabályokat állapít meg.
Értelmező rendelkezések

3. § E törvény alkalmazásában:
1. Belső Szabályzat: a Bizottság 2003. július 28-i, a 72/166/EGK tanácsi irányelvnek a gépjármű-
felelősségbiztosítás ellenőrzésére vonatkozó alkalmazásáról szóló 2003/564/EK határozatának
függelékében foglalt, a nemzeti irodák egymás közötti kapcsolatait rendező szabályzat;
2. biztosítási időszak: a határozatlan tartamú szerződések esetében – a díjfizetés gyakoriságától
függetlenül – az az időtartam, amelyre a megállapított díj vonatkozik;
3. biztosító: a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bit.)
meghatározott szervezet, amely a székhely szerinti tagállamában engedélyt kapott a gépjármű-

1
felelősségbiztosítási tevékenység végzésére, és Magyarország területén az e törvényben foglaltaknak
megfelelően a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (a továbbiakban: biztosítás) tevékenység
folytatására jogosult;
4. biztosított: a gépjármű biztosítással rendelkező üzemben tartója és a gépjárművet vezető személy;
5. díjtarifa: miniszteri rendeletben meghatározott gépjármű-kategóriánként és – a flotta kivételével –
bonus-malus osztályonként a biztosító által megállapított alapdíjak és a díj meghatározásánál
alkalmazható valamennyi korrekciós tényező összessége;
6. egyedi szerződés: adott üzemben tartó által, egy meghatározott gépjárműre kötött, e törvénynek
megfelelő biztosítási szerződés;
6a. e-kárbejelentő: a MABISZ által üzemeltetett, a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási
káresemények bejelentésére szolgáló online formában működtetett informatikai megoldás;
7. fedezetlenségi díj: az adott gépjármű vonatkozásában az üzemben tartó biztosítási
kötelezettségének – a szünetelés időtartamának, kivételével – díjfizetés hiányában kockázatviselés
nélküli időtartamára (fedezetlenség időtartama) a Kártalanítási Számla kezelőjét megillető, általa
meghatározott díjtarifa alapján utólagosan megállapított díj;
8. forgalmi engedély: az állandó vagy ideiglenes forgalmi engedély, az ideiglenes forgalomban tartási
engedély, valamint a lassú jármű és a négykerekű segédmotoros kerékpár (quad) igazolólapja;
8/A. gazdasági totálkár: a káresemény következtében károsult gépjármű megjavíttatása gazdaságilag
nem indokolható, mivel annak javítási, valamint a kár elhárításával kapcsolatos egyéb költségei, illetve
a javítást követően esetlegesen fennmaradó értékcsökkenés összege a gépjármű károsodás
időpontjában fennálló forgalmi értékének maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett összegét
meghaladja.
9. gépjárműflotta: egy adott biztosítónál ugyanazon – jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég –
szerződő üzemben tartó által biztosított gépjárművek együttesen kezelt csoportja, ha ezen gépjárművek
darabszáma a biztosítási időszak kezdőnapján eléri az ötöt;
10. gépjármű: a közúti forgalomban való részvétel feltételeként hatósági engedélyre és jelzésre
kötelezett – a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet (KRESZ)
1. számú függelékének II. b) pontjában meghatározott – gépjármű, pótkocsi, félpótkocsi,
mezőgazdasági vontató, négykerekű segédmotoros kerékpár (quad), lassú jármű és munkagép,
továbbá a hatósági engedélyre és jelzésre nem kötelezett segédmotoros kerékpár;
11. gépjárműverseny: zárt versenypályán vagy a forgalom elől elzárt közúton (útszakaszon) tartott,
gépjárművek számára rendezett sportrendezvény;
12. harmadik ország: a Bit.-ben meghatározott fogalom;
13. harmadik országbeli biztosító: a Bit.-ben meghatározott fogalom;
14. határon átnyúló szolgáltatás: a Bit.-ben meghatározott fogalom;
15. hozott kárelőzményi igazolás: más tagállam által előírt kötelezettség alapján megkötött gépjármű-
felelősségbiztosítási szerződésre vonatkozó igazolás, amely tartalmazza az adott biztosítónál
nyilvántartott időszakot, valamint a szerződés hatálya alatt harmadik személyeknek okozott és a más
tagállami biztosító által az igazolás kiadásának napjáig elismert, vagy vele szemben jogerősen megítélt
kártérítések alapjául szolgáló káresetek számát, időpontját, illetve a kármentesség tényét;
16. Információs Központ: a gépjármű üzemeltetésével harmadik személyeknek okozott károkból
eredő kártérítési igények érvényesítése érdekében adatok közlése és e törvényben meghatározott
egyéb feladatok ellátása érdekében létrehozott szervezet;
17. ismeretlen gépjármű: az a gépjármű, amely nem azonosítható, illetve utólag sem azonosítható,
mivel elhagyta a baleset helyszínét, vagy azonosító adatokkal nem rendelkezik, illetve azokat
meghamisították vagy nem felismerhetők;
18. kárképviselő: a határon átnyúló szolgáltatás esetében a biztosító által a gépjármű-
felelősségbiztosítási károk rendezésével, a biztosító peres és peren kívüli képviseletével megbízott,
illetve arra jogosult személy vagy szervezet;
19. károsult: a gépjárművel okozott kár esetén kártérítésre jogosult személy vagy szervezet;
20. kárrendezési megbízott: a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenységet végző biztosító székhely
szerinti tagállamától eltérő tagállamban működő megbízottja, aki a biztosító által biztosított gépjármű
üzemeltetésével kapcsolatban felmerült kártérítési igényeket a károsult lakóhelye (székhelye) szerinti
tagállamban kezeli és rendezi, valamint a biztosítót a károsulttal szemben képviseli;
21. Kártalanítási Alap: az e törvény szerinti biztosítók által létrehozott és finanszírozott pénzalap, mely
azon biztosítónál (a továbbiakban: felszámolás alatt álló biztosító) a károkozás időpontjában e törvény
szerinti biztosítási szerződés alapján fedezettel rendelkező üzemben tartó gépjárművével okozott károk
megtérítését fedezi, mellyel szemben a biztosító tevékenységét engedélyező tagállamban felszámolási
eljárás megindult;

2
 22. Kártalanítási Számla (Garanciaalap): az e törvény szerinti biztosítók által létrehozott és
folyamatosan finanszírozott pénzalap, amelynek feladata a biztosítási kötelezettség ellenére
biztosítással nem rendelkező üzemben tartó gépjárműve által vagy az e törvényben meghatározott
korlátozásokkal az ismeretlen üzemben tartó gépjárműve által, és az ismeretlen gépjárművel okozott
károk, valamint az e törvényben meghatározott egyéb károk megtérítése, amennyiben a
kötelezettségvállalás országa Magyarország;
23. kártalanítási szervezet: a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenységet végző biztosítók által a
székhelyük szerinti tagállamban működtetett szervezet, amelynek feladata a belföldi károsult más
tagállam területén telephellyel rendelkező gépjármű üzemeltetéséből eredően a zöldkártyarendszer
valamely országában elszenvedett kára kapcsán a károkozó biztosítója vagy annak kárrendezési
megbízottja kárrendezésének elmaradása esetén a kártérítési igények elbírálása és kielégítése e
törvényben meghatározott esetekben;
24. kötelezettségvállalás országa: bármely fajta gépjármű biztosítása esetén a
a) telephely szerinti ország, vagy
b) baleset bekövetkezésének helye szerinti ország, amennyiben a hatósági jelzés viselésére
kötelezett gépjármű baleset részesévé vált, és nem rendelkezik érvényes hatósági jelzéssel, illetve a
rajta lévő hatósági jelzés nem rendelhető, vagy már nem rendelhető hozzá, vagy
c) rendeltetés helye szerinti tagállam;
25. külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények
módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ának 2. pontjában meghatározott fogalom;
26. levelező: olyan biztosító, a biztosító részére kárrendezési tevékenységet végző szervezet,
kárrendezési megbízott, egyéb szervezet vagy személy, akit vagy amelyet a működése szerinti ország
nemzeti irodájának jóváhagyásával a zöldkártyarendszerhez tartozó ország biztosítója jelöl a
biztosítottjai által a levelező országában okozott gépjármű-felelősségbiztosítási károk kezelésére és
rendezésére;
27. Nemzeti Iroda: az e törvény szerinti biztosítók szervezete, amely ellátja a nemzetközi gépjármű-
biztosítási megállapodásból és a kapcsolódó egyezményekből eredő koordinációs, kárrendezési és
elszámolási feladatokat;
28. rendeltetés helye szerinti tagállam: gépjármű tulajdonjogának átruházása esetén a
tulajdonszerzést követően a rendelkezésre bocsátástól számított harmincnapos időtartam folyamán az
– a gépjármű telephely szerinti országától eltérő – tagállam,
a) ahol a tulajdont szerző természetes személy állandó lakóhelye, a jogi személy, egyéni vállalkozó,
egyéni cég tulajdonszerzése esetén annak székhelye található, illetve
b) amelyben a tulajdont szerző szokásos tartózkodási helye van, vagy ha a szerződő jogi személy,
egyéni vállalkozó, egyéni cég, az a tagállam, amelyben a tulajdont szerzőnek a szerződéssel érintett
telephelye, fióktelepe található;
29. Rendszámegyezmény: a nemzeti irodák között létrejött olyan megállapodás, amely alapján az
egyezményben részes országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülő igazolás helyett az illető
országban megkövetelt gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet igazolásául a jármű hatósági jelzését
(forgalmi rendszámát) az országjellel együtt elfogadják;
30. súlyos személyi sérülés: a balesetből eredően legalább 25%-os össz-szervezeti
egészségkárosodással járó maradandó fogyatékosságot okozó, vagy a balesetből eredő, legalább 6
hónapos gyógytartammal járó súlyos egészségromlást okozó sérülés;
31. székhely szerinti tagállam: az a tagállam, ahol a kötelezettséget vállaló biztosító,
biztosításközvetítő, valamint szaktanácsadó székhelye található;
32. tagállam: az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam és Svájc;
33. telephely szerinti ország: az az ország,
a) amelynek hatósága a gépjárművet állandó vagy ideiglenes hatósági jelzéssel ellátta, vagy
b) amelyben a hatósági jelzés viselésére nem kötelezett gépjárművek esetében a tulajdonos vagy a
gépjármű felett egyébként rendelkezési jogot gyakorló személy (jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni
cég) állandó lakóhelye (székhelye), illetve szokásos tartózkodási helye (az érintett telephelye,
fióktelepe) található;
34. türelmi idő: a díj esedékességétől számított hatvannapos időszak, melynek a díj megfizetése
nélkül történő leteltével a szerződés – amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg – díjnemfizetéssel
megszűnik;
35. üzemben tartó: a gépjármű telephelye szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba
bejegyzett üzemben tartó (engedélyes, engedély jogosultja), ennek hiányában a tulajdonos;
36. zöldkártya: a zöldkártyarendszer országaiban elfogadott, egységes szabványnak megfelelő
nemzetközi gépjármű-felelősségbiztosítási igazolvány (kártya), amelyet a nemzeti iroda nevében a

3
biztosítási szerződésnek megfelelően a biztosítók állítanak ki az üzemben tartó számára, a
meglátogatott országban megkövetelt gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet meglétének igazolására;
37. zöldkártyarendszer: a nemzeti irodák közötti megállapodások alapján az ezen
megállapodásokban részes országok rendszere, mely rendszerhez tartozó országok hatóságai a
zöldkártyában megtestesülő igazolást az országban megkövetelt gépjármű-felelősségbiztosítási
fedezet igazolásául elfogadják.
3/A. § E törvény alkalmazásában kár és kártérítés alatt a sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló
személyiségi jogsérelem és a sérelemdíj is értendő.
3/B. § (1) Ahol e törvény euróban meghatározott összegről rendelkezik, azon a tárgyév január 1-jétől
december 31-ig tartó időszakára (a továbbiakban: alkalmazási időszak) vonatkozó, forintban
meghatározott összegét kell érteni.
(2) Az adott alkalmazási időszakra vonatkozó forintban meghatározott összeget az alkalmazási
időszakot megelőző naptári év első tíz hónapjára és az euró forintra való átszámítására vonatkozó –
Magyar Nemzeti Bank által közzétett – hivatalos napi árfolyamok átlagának alkalmazásával, a
következő milliós forintértékre felkerekítve kell kiszámítani.
MÁSODIK RÉSZ
A GÉPJÁRMŰ-FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS SZABÁLYAI
I. Fejezet
A GÉPJÁRMŰ-FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

A biztosítási kötelezettség

4. § (1) Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles – a külön jogszabály
alapján mentesített gépjárművek kivételével – az e törvény szerinti biztosítóval a gépjármű üzemeltetése
során okozott károk fedezetére, az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerződést
kötni, és azt díjfizetéssel hatályban tartani (biztosítási kötelezettség).
(2) A biztosítási kötelezettség, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a mindenkori üzemben tartót
a gépjármű hatósági engedéllyel és jelzéssel való ellátásának időpontjától – a szünetelés kivételével –
a gépjármű forgalomból történő kivonásáig, illetve a külön jogszabályban meghatározott forgalomba
helyezésre nem kötelezett gépjármű esetében a forgalomban történő részvétel kezdetétől a részvétel
végleges megszüntetéséig terheli.
(3) A szerződés megkötésére vonatkozó kötelezettség tekintetében üzemben tartónak minősül a
gépjármű tulajdonosa által – szerződés vagy más hitelt érdemlően igazolt jogcím alapján – üzemben
tartóként megnevezett személy.
(4) Ha a szerződéskötésre a tulajdonjog átszállása miatt kerül sor, az e törvény szerinti új üzemben
tartó köteles a tulajdonjog átszállását követően a biztosítási szerződést haladéktalanul megkötni.
(4a) Ha az üzemben tartó személye a 7. § (3a) bekezdésében meghatározottak szerint változik, a
biztosítási kötelezettség a gépjármű új üzemben tartóját a kockázatviselés 19. § (5a) bekezdésében
meghatározott megszűnését követő naptól terheli. Ha a biztosítási szerződést a (6) bekezdésben
meghatározottak szerint nem tartották hatályban és az üzemben tartó személye a 7. § (3a)
bekezdésében meghatározottak szerint változik, a biztosítási kötelezettség a gépjármű új üzemben
tartóját a peres, nemperes eljárásban hozott döntés jogerőre emelkedését vagy hatósági eljárásban
hozott döntés véglegessé válását követő naptól terheli.
(5) Ideiglenes forgalomban tartás engedélyezése, illetve ideiglenes forgalmi engedély kiadása esetén
a biztosítási kötelezettség az ideiglenes forgalomban tartási engedély, illetve az ideiglenes forgalmi
engedély érvényességének időtartama alatt áll fenn.
(6) Az üzemben tartó halála esetén, ha a biztosítási kötelezettség címzettje nem állapítható meg, a
szerződés legkésőbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napig
tartható hatályban, amennyiben a gépjármű birtokosa a halál tényét a biztosítónak bejelentette, és a
szerződést díjfizetéssel hatályban tartja.
(7) Más tagállami telephelyű gépjármű tulajdonosa – ha a gépjármű rendeltetés helye szerinti
tagállama Magyarország – köteles a tulajdonszerzést követően a rendelkezésre bocsátástól számított
harmincnapos időtartamra az e törvény szerinti biztosítással rendelkezni.
A szerződés létrejötte és megszűnése

4
 5. § (1) A biztosító a magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójának, valamint azon
gépjármű tulajdonosának, melynek rendeltetés helye szerinti tagállama Magyarország, az e törvényben
meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó – a biztosító
díjtarifájának megfelelő – ajánlatát a 13. § (1) bekezdésében meghatározott összeghatárok szerint
köteles elfogadni. A biztosító a biztosítási időszak kezdetét hatvan nappal megelőzően tett ajánlatot
nem fogadhatja el, és ezen időpontot megelőzően szerződést nem köthet, az így létrejött szerződés
érvénytelen. A biztosító az ajánlat elutasításáról annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül
értesíti az üzemben tartót.
(2) Ha a biztosítási szerződés a biztosítási időszak tartama alatt a 21. § (4) bekezdésében
meghatározottak szerint (díjnemfizetés) szűnik meg, az üzemben tartónak az adott biztosítási időszak
hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatát kizárólag az a biztosító
jogosult és köteles elfogadni, amelynél a szerződés az adott biztosítási időszakban díjnemfizetéssel
szűnt meg.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben az üzemben tartó annál a biztosítónál köteles a
szerződést – az újrakötött szerződés kockázatviselési kezdetének időpontjában alkalmazandó díjtarifa
alapján – megkötni, ahol a szerződése díjnemfizetés miatt szűnt meg.
(4) Az a biztosító, amely a szerződés biztosítási időszak végére történő felmondására nyilatkozatot
tett, az üzemben tartónak a szerződés megszűnését közvetlenül követő biztosítási időszakra vonatkozó
ajánlatát nem köteles elfogadni.
6. § (1) A szerződés – a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerinti módokon túl – úgy is létrejön,
ha a szerződő üzemben tartó a díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelő ajánlatát a jogviszony
tartalmára, és a biztosítási feltételekre vonatkozó tájékoztatás ismeretében, a biztosító által a
szerződéskötés céljából meghatározott tartalommal a biztosító vagy annak képviselője részére átadja.
(2) A biztosító az (1) bekezdés szerinti ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül az 5. § (4)
bekezdésében meghatározott indok alapján utasíthatja el.
(3) Ha az üzemben tartó ajánlata nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek, a
szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik.
(4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti esetben a szerződés az ajánlat hatályosulásának időpontjára
visszamenő hatállyal – az ajánlat szerinti tartalommal – jön létre.
(5) A biztosító a (3) bekezdésben meghatározott esetben az ajánlatot annak átadásától számított 15
napon belül a díjtarifától és a biztosítási feltételektől való eltérésre történő hivatkozással, illetve az 5. §
(4) bekezdésében meghatározott indok alapján elutasíthatja, vagy igazolható módon elküldött javaslatot
tehet az ajánlat díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelő módosítására. Ha az ajánlat
módosítására tett javaslatot a szerződő a kézhezvételtől számított 15 napon belül nem kifogásolja, a
szerződés a tizenötödik nap elteltével az ajánlat hatályosulásának időpontjára visszamenő hatállyal a
módosított ajánlat szerint létrejön.
(6) Ha a biztosító az ajánlat módosítására tesz javaslatot, köteles az üzemben tartó figyelmét felhívni
az ajánlat módosítására vonatkozó javaslat tényére, valamint a javaslatnak az ajánlathoz viszonyított
lényeges eltéréseire. Ennek hiányában a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.
(7) Ha a szerződés nem írásban jött létre, a biztosító köteles az e §-ban meghatározottak szerint
létrejött szerződés tartalmával egyező tartalmú okiratot (ideértve a kötvényt is) kiállítani és azt a vele
szerződő fél rendelkezésére bocsátani vagy számára hozzáférhetővé tenni.
7. § (1) A biztosítási szerződést a biztosítási időszak utolsó napjára (biztosítási évfordulóra), azt
legalább 30 nappal megelőzően
a) a biztosító írásban,
b) a szerződő üzemben tartó írásban vagy – a felek megállapodása alapján – elektronikus úton
indokolás nélkül felmondhatja.
(1a) A felmondás akkor hatályosul, ha az a másik félhez határidőben megérkezik.
(2) A biztosítási időszakon belül – az e törvényben meghatározott eseteken túl – a szerződés csak a
felek közös megegyezésével szüntethető meg.
(3) A szerződés érdekmúlással szűnik meg a gépjármű forgalomból történő kivonásával, az üzemben
tartó változása esetén, illetve szünetelés esetén, ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától
számított egy éven belül nem történik meg.
(3a) Ha az üzemben tartó személyének változása – peres, nemperes eljárásban vagy hatósági
eljárásban hozott döntés alapján – oly módon következik be, hogy a tulajdonjog átszállásának, illetve
az üzemben tartói jogosultság megszűnésének időpontja a járműnyilvántartásba a peres, nemperes
eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott döntést megelőző időpontként kerül bejegyzésre, a
szerződés – a (3) bekezdéstől eltérően – a peres, nemperes eljárásban hozott döntés jogerőre

5
emelkedését vagy hatósági eljárásban hozott döntés véglegessé válását követő harmincadik napon
érdekmúlással megszűnik, feltéve, ha eddig az időpontig a szerződés egyéb okból még nem szűnt meg.
(4) A szerződés érdekmúlással szűnik meg a tulajdonjog átszállása esetén, ha a szerződéskötésre
kötelezett üzemben tartó személyében változás áll be.
(5) Ha az üzemben tartó változása a jogi személy jogutódlással történő megszűnése, vagy – az egyéni
vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény alapján – az egyéni vállalkozói
tevékenység folytatására való jogosultság egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság alapítása miatti
megszűnése okán következik be, a szerződés érdekmúlással nem szűnik meg
8. § (1) A járműnyilvántartásban szereplő gépjárművek vonatkozásában a fennálló biztosítás által
érintett biztosítót az e törvényben előírt feladatainak ellátása céljából, a gépjármű forgalomból történő
kivonásának, a gépjármű első és ismételt forgalomba helyezésének, valamint a gépjármű tulajdonjogát
érintő változásnak – ideértve a régi tulajdonos (átruházó) külön jogszabályban meghatározott,
tulajdonjog-változáshoz kapcsolódó bejelentési kötelezettsége teljesítésének időpontját is –
járműnyilvántartásba történő bejegyzéséről, továbbá az üzemben tartó és a járműnyilvántartásba
bejegyzett üzemben tartó személyét érintő változás járműnyilvántartásba történő bejegyzéséről – e tény
járműnyilvántartásba történő bejegyzésével egyidejűleg – a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton
értesíti, amely értesítést a biztosító a feladatai ellátása során figyelembe veszi.
(1a) Az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartásában szereplő gépjárművek vagy rendszámok
vonatkozásában a fennálló biztosítás által érintett biztosítót az e törvényben előírt feladatainak ellátása
céljából az ideiglenes rendszámtáblák kiadásának, érvényességi ideje kezdetének és végének, továbbá
a visszavonásának a nyilvántartásába történő bejegyzéséről a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus
úton értesíti, amely értesítést a biztosító a feladatai ellátása során figyelembe vesz.
(2) A járműnyilvántartásban nem szereplő gépjármű üzemben tartója a hatósági engedély
visszavonását, a tulajdonjog átruházását, illetve az üzemben tartó változását igazoló okiratot, a
forgalomban történő részvétel végleges megszüntetését tanúsító nyilatkozatát köteles a biztosítónál 15
napon belül bemutatni.
(3) A biztosító köteles – a díjnemfizetéssel történő megszűnés esetének kivételével – a biztosítási
szerződés megszűnésének tényéről és a megszűnt szerződés külön rendeletben meghatározott bonus-
malus besorolásáról a megszűnést, illetve az arról történt tudomásszerzést követő 30 napon belül az
üzemben tartót írásban tájékoztatni.
(4) A szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.
(5) A szerződésre a Polgári Törvénykönyv rendelkezései akkor alkalmazhatók, ha e törvény eltérő
rendelkezést nem tartalmaz.
9. § (1) Az üzemben tartó a szerződéskötéskor köteles minden, a biztosítás elvállalása szempontjából
lényeges körülményt közölni a biztosítóval, így különösen – fennálló szerződés esetén a biztosítási
időszak vagy a tartam utolsó napját követő – az új biztosítási időszak vagy a határozott tartam kezdő
napját, biztosítóváltás esetén az előző biztosítási időszakra vonatkozóan a fedezetet nyújtó biztosító
megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát, továbbá – amennyiben az üzemben tartó már
rendelkezik vele – a kártörténeti rendszerazonosító számot.
(2) Az üzemben tartó a szerződéskötéskor köteles a fedezetlenségi díj megállapításához szükséges
adatokat a biztosítóval vagy annak képviselőjével közölni.
(3) A 4. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint a gépjármű tulajdonosa által üzemben tartóként
megnevezett személy által kötött szerződés az üzemben tartói jogosultság keletkezésének –
járműnyilvántartásba bejegyzett – időpontjában – de legkorábban a biztosítási szerződésben
megállapított időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában – lép hatályba. Ha
az üzemben tartói jogosultság bejegyzése a szerződéskötést követő 30 napon belül nem történik meg,
a szerződés megszűnik.
(4) Az üzemben tartó köteles 8 napon belül bejelenteni a biztosítónak a biztosítást igazoló okiratban
feltüntetett adatok változását.
10. § (1) Ugyanarra a biztosítási időszakra vagy ugyanazon biztosítási időszak egy részére kötött
további biztosítási szerződés érvénytelen.
(2) Ha a biztosítónak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás művelésére vonatkozó tevékenységi
engedélye visszavonásra került és a Felügyelet a visszavonásról szóló döntést vagy a Bit. 289. § (6a)
bekezdésében meghatározott felügyeleti tájékoztatót a honlapján közzétette, a szerződő fél a
tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerződés megszüntetése nélkül más biztosítónál – a
tevékenységi engedély visszavonására hivatkozással – új szerződést köthet. A tevékenységi engedély
visszavonásával érintett szerződés – amennyiben korábban nem szűnt meg – az új szerződés
kockázatviselési kezdetének napját megelőző napon megszűnik.

6
 (3) Ha a biztosítási szerződés az 5. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a (2) bekezdés szerinti
biztosítónál szűnt meg, akkor a szerződő félnek az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet
nyújtó szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatát bármelyik biztosító jogosult elfogadni.
A gépjárműflottára kötött szerződésre alkalmazandó szabályok

11. § (1) Gépjárműflottára kötött szerződés esetén a szerződő felek az e törvényben

meghatározottaktól eltérhetnek a szerződés létrejöttét, megszűnését, a biztosítási időszakot, a
díjfizetést illetően.
(2) A biztosító a díjat a flottára kötött szerződés vonatkozásában a biztosítási időszak, illetve tartam
kezdő napján alkalmazandó díjtarifa alapján alakítja ki. A biztosító az így megállapított díjat az adott
biztosítási időszak alatt nem változtathatja meg.
(3) A biztosító köteles a flottára kötött szerződés vonatkozásában egy – a meghirdetés napjától
számított hatvannapos időszakon túli – előre meghatározott naptól alkalmazandó díjtarifáját a Magyar
Nemzeti Bank elnökének rendeletében meghatározott módon, a Felügyelet honlapján meghirdetni,
továbbá a meghirdetés közzétételével egyidejűleg a saját és a MABISZ honlapján közzétenni. Eltérés
esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó.
(4) Gépjárműflottára a flottához tartozó gépjárművek kategóriáitól és fajtáitól függetlenül határozott
tartamú szerződés is köthető.
(5) A biztosító a közbeszerzési eljárás keretében benyújtott – gépjárműflottára kötendő szerződésre
vonatkozó ajánlatát tartalmazó – pályázatában és az annak alapján megkötött szerződésben eltérhet a
(2) bekezdés szerint kialakított és a (3) bekezdés szerint meghirdetett díjtarifájától.
A helytállási kötelezettség és annak mértéke

12. § A biztosítás kiterjed a felelősség kérdésének vizsgálatára, és azoknak a megalapozott kártérítési

igényeknek a kielégítésére, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben
megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztanak.
13. § (1) Egy biztosítási esemény vonatkozásában a károsultak számától függetlenül a biztosító
dologi károk esetén káreseményenként egymillió-háromszázezer eurónak megfelelő forintösszeg-
határig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként hatmillió-négyszázötvenezer eurónak
megfelelő forintösszeg-határig köteles helytállni, amely összegek magukban foglalják a káresemény
kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit (beleértve
a jogi képviseleti költségeket is), valamint a teljesítés időpontjáig eltelt időszakra járó kamatokat.
(2) Ha a biztosított a kárt más tagállam területén okozta, vagy a zöldkártyarendszer azon országainak
területén, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda megállapodást kötött, a biztosító
helytállási kötelezettségének mértéke a káresemény helye szerinti ország gépjármű-
felelősségbiztosítási jogszabályai szerint áll fenn. Ha a biztosító szerződésben meghatározott helytállási
kötelezettségének mértéke magasabb a káresemény helye szerinti országban előírt mértéknél, a
biztosító helytállási kötelezettsége a biztosítási szerződésben vállalt összeghatárok mértékéig áll fenn.
(3) Azonos okból bekövetkezett, azzal közvetlen okozati összefüggésben lévő, időben összefüggő
több káresemény egy biztosítási eseménynek minősül.
14. § (1) Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több jogosult megalapozott kártérítési igénye
meghaladja a 13. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott összeget, akkor a kártérítési igények
megtérítése az összes kártérítési igénynek a károkra káreseményenként meghatározott összeghez
viszonyított arányában történik.
(2) Ha kártérítésként járadékfizetési kötelezettség áll fenn, a biztosítási összeg felosztásakor a
járadék tőkeértékét kell figyelembe venni. Ha a jövőben várható járadékkifizetések tőkeértéke
magasabb a szerződésben rögzített biztosítási összegből rendelkezésre álló összegnél, a biztosító a
járadékkifizetések tőkeértékét arányosan csökkentve állapítja meg a járadék nagyságát.
(3) Ha a biztosítási esemény folytán az adott kártípusra (dologi, illetve személyi kár) meghatározott
káreseményenkénti összeg kimerül, a biztosítási összeg felosztásakor figyelembe nem vett károsult
kizárólag akkor érvényesíthet kártérítési igényt, ha azt a biztosító a károsultnak fel nem róható okból
hagyta figyelmen kívül. Ebben az esetben a kárt olyan arányban kell az adott kártípusra meghatározott
biztosítási összeg újrafelosztásával megtéríteni, amilyen arányban a károsult a biztosítási összeg
felosztásakor abból részesülhetett volna.
(4) A (3) bekezdés szerinti eljárást kell követnie a biztosítónak akkor is, ha egy vagy több károsult
kártérítési igénye a károsultnak fel nem róható okból a biztosítási összeg felosztását követően
jelentkezik, vagy növekszik (pl. egészségi állapot romlása).

7
 (5) Ha a biztosító a figyelembe nem vett károsult kárát az (1)–(4) bekezdésekben foglaltak szerint
megtérítette, a biztosítási összeg újrafelosztása miatt jogosult a többi érintett károsulttól a részükre
korábban teljesített kárkifizetésből az új kártérítési arányt meghaladó kártérítési összeget
visszakövetelni a kifizetést követő 5 éven belül. A biztosító az újrafelosztás lehetőségéről köteles a
károsultat a kárrendezés során, az első kárkifizetéssel egyidejűleg írásban tájékoztatni.
(6) Ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a biztosítási összeg (1) bekezdésben
meghatározottak szerinti felosztásakor figyelembe vetthez képest csökken, abban az esetben a többi
károsult a biztosítási összeg újrafelosztásából eredő új kártérítési aránynak megfelelő kártérítésre
jogosult.
15. § A biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely
a) a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban keletkezett, ha ezek nem a gépjárművel utazók
személyi használatára szóló tárgyak;
b) a károkozó gépjárműben keletkezett;
c) a károkozó gépjármű biztosítottjainak egymással szembeni igényéből származó dologi kárként,
illetve elmaradt haszonként keletkezett;
d) sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részéről a
sugárzás káros hatásainak megszüntetését célzó intézkedések folytán keletkezett;
e) a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában keletkezett;
f) a gépjármű – forgalomban való részvétele nélkül – munkagépként való használata során
keletkezett;
g) álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás következtében keletkezett;
h) üzemi balesetnek minősül, és a gépjármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett;
i) gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be;
j) környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nélkül keletkezett;
k) a gépjármű üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban folyamatos állagrongálással okozott, illetőleg
állagromlásból adódott;
l) háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény következményeként keletkezett.
A biztosítási szerződés időbeli hatálya, és a biztosítási időszak

16. § (1) Az állandó forgalmi engedélyre kötelezett gépjárművek esetében a biztosítási szerződés
határozatlan tartamú.
(2) Az ideiglenes forgalmi engedéllyel, az ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel rendelkező
gépjárművek, továbbá az igazolólappal rendelkező lassú járművek és a négykerekű segédmotoros
kerékpárok (quadok), továbbá a külön jogszabályban meghatározott forgalomba helyezésre nem
kötelezett gépjárművek esetében, valamint a 4. § (7) bekezdésében foglalt esetben a biztosítási
szerződésben megjelölt határozott tartamú szerződés köthető.
(3) A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és
visszavonásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott mezőgazdasági erőgép (lassú jármű)
esetében határozatlan tartamú szerződés köthető.
17. § (1) A határozatlan tartamú szerződések esetében a biztosítási időszak egy év, az 5. § (2)
bekezdésében meghatározottak szerint újrakötött szerződések esetében a megszűnt szerződés szerinti
biztosítási időszak végéig terjedő időszak.
(2) A biztosítási évfordulót a biztosítást igazoló okiraton fel kell tüntetni.
(3) A biztosítási időszak első napja – a szünetelés időtartama alatt hatályba lépő szerződések
kivételével – a kockázatviselés kezdete.
(4) A biztosító a biztosítási időszak utolsó napját megelőző ötvenedik napig elküldött írásos
értesítőben tájékoztatja a szerződő felet a biztosítási évfordulóról és a következő biztosítási időszakra
– az értesítés időpontjában rendelkezésre álló adatok alapján – a díjtarifa szerint várható díjról.
(4a) Az írásos értesítőben a biztosító figyelemfelhívásra alkalmas módon tájékoztatja a szerződő felet,
hogy
a) a díjtarifája – a 23. § (3a) bekezdése alapján – csak a javára tartalmazhat különbségtételt abból a
szempontból, hogy a szerződés a 24. § (1) bekezdés szerint módosuló szerződésnek minősül, továbbá
b) a 24. § (1) bekezdés szerint módosuló szerződés a szerződő javára a 23. § (3a) bekezdése
szempontjából hogyan módosul.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott értesítés – a szerződő hozzájáruló nyilatkozata alapján –
elektronikus úton is megtehető.
A biztosítási szerződés területi hatálya

8
 18. § A biztosítási szerződés területi hatálya a tagállamok területére, valamint a zöldkártyarendszer
azon országainak területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda a Belső
Szabályzatnak megfelelő kétoldalú megállapodást kötött.
A biztosító kockázatviselése

19. § (1) A biztosító kockázatviselése (a biztosítási fedezet) a felek által a szerződésben

meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában, a 4. § (3)
bekezdésében meghatározott üzemben tartó által kötött szerződés esetén az üzemben tartói
jogosultság keletkezésének – járműnyilvántartásba bejegyzett – időpontjában – de legkorábban a
biztosítási szerződésben megállapított időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének
időpontjában – kezdődik.
(2) Ahhoz, hogy a biztosító kockázatviselése már a biztosítási szerződés létrejöttét megelőzően
megkezdődjék, a biztosító vagy az általa feljogosított személy írásbeli elfogadó nyilatkozata szükséges.
(3) Semmis a biztosító által egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül meghatározott és
egyedileg meg nem tárgyalt szerződési (biztosítási) feltétel, amennyiben olyan kikötést tartalmaz, hogy
a biztosító csak a díj (első díjrészlet) befizetését követően viseli a kockázatot, ide nem értve azt az
esetet, amikor a biztosító a díj (első díjrészlet) azonnali fizetését az ajánlattételi folyamat
megkerülhetetlen részévé teszi.
(4) A biztosító kockázatviselése a 21. § (4) bekezdésében meghatározott türelmi időben fennáll.
(5) A szerződés érdekmúlással történő megszűnése esetén a biztosító kockázatviselése a
forgalomból történő kivonás, a forgalomban történő részvétel végleges megszüntetése, a
szerződéskötésre kötelezett üzemben tartó személyének változása esetén a tulajdonjog átszállása,
illetve az üzemben tartói jogosultság megszűnésének – járműnyilvántartásba bejegyzett – időpontjában
szűnik meg.
(5a) A szerződés 7. § (3a) bekezdésében meghatározott érdekmúlással történő megszűnése esetén
a biztosító kockázatviselése a peres, nemperes eljárásban hozott döntés jogerőre emelkedését vagy
hatósági eljárásban hozott döntés véglegessé válását követő harmincadik napon szűnik meg, feltéve,
ha eddig az időpontig a szerződés egyéb okból még nem szűnt meg.
(6) A biztosító kockázatviselése a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a
szerződés megszűnésének időpontjában, a szerződés biztosítási időszak végére történő felmondása
esetén a biztosítási időszak zárónapján szűnik meg.
(7) A szerződés a 21. § (4) bekezdésében meghatározott megszűnése esetén a biztosító
kockázatviselése a türelmi idő zárónapján szűnik meg.
(8) A tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerződés 10. § (2) bekezdésében
meghatározott megszűnése esetén a biztosító kockázatviselése az új szerződés kockázatviselési
kezdetének napját megelőző napon megszűnik.
(9) A (8) bekezdés szerinti új szerződés kockázatviselésének kezdete nem lehet korábbi, mint a
tevékenységi engedély visszavonásáról szóló felügyeleti tájékoztató közzétételének napja.
Díjfizetés

20. § (1) A biztosítási díj a kockázat viselésének időtartamára előre illeti meg a biztosítót.
(2) A biztosító a kockázatviselése megszűnése napjáig járó biztosítási díj megfizetését követelheti.
(3) A határozott tartamú biztosítási szerződések biztosítási díja a biztosítás tartamára egy összegben
illeti meg a biztosítót (egyszeri díj).
21. § (1) A biztosítás első díjrészlete, valamint folytatólagos díjrészletei a felek által a szerződésben
meghatározott időpontokban esedékesek. Ennek hiányában az első díjrészlet a szerződés létrejöttekor,
a folytatólagos díjrészlet pedig az adott díjfizetési időszaknak az első napján esedékes.
(1a) Ha a díj a 23. § (2) bekezdésében meghatározott megváltoztatás esetén módosul, vagy a
szerződő fél által már megfizetett díjat jogszabályváltozás folytán utóbb más tartozására kell elszámolni,
az üzemben tartó a díjkülönbözetet – a felek eltérő megállapodásának hiányában – az esedékes
következő biztosítási díjrészlettel együtt – a biztosítási időszakra járó díj teljes megfizetése esetén 30
napos határidővel – köteles megfizetni.
(2) Az egyszeri díjat – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a szerződés létrejöttekor kell
megfizetni.
(3) A biztosítót a késedelmes díjfizetés időszakára a szerződésben megállapított kamat illeti meg.
(4) Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított
harmincadik nap elteltéig – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő félnek a díj

9
esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó
felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés – amennyiben egyéb okból még
nem szűnt meg – az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik.
(5) A biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzemben tartónak igazolható
módon értesítést küldeni, amennyiben a szerződés megszűnése díjnemfizetés miatt következett be.
(6) Az 5. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a szerződő fél a szerződés megkötésekor
köteles megfizetni az újrakötött szerződés vonatkozásában az adott biztosítási időszak hátralévő
részére járó díjat, és – amennyiben még nem fizette meg – a díjnemfizetéssel megszűnt szerződés
vonatkozásában a türelmi időre járó díjat.
(7) A biztosító köteles a szerződés (4) bekezdés szerinti díjnemfizetés miatt bekövetkező
megszűnése esetén a kötvénynyilvántartó szerv felé a 49. § alapján fennálló értesítési
kötelezettségének a szerződés megszűnésétől számított nyolc munkanapon belül eleget tenni.
Fedezetlenségi díj megfizetésére vonatkozó szabályok

22. § (1) Az üzemben tartó köteles a fedezetlenségi díjat megfizetni.

(2) A teljes fedezetlenségi díjat azon biztosító köteles kiszámítani és beszedni, amely az üzemben
tartóval a fedezetlenség időtartamát követően szerződést köt. A fedezetlenségi díj kiszámítása során a
biztosító az utolsó öt év fedezetlenségének időtartamát veheti figyelembe.
(3) A biztosító a fedezetlenségi díjat az arról történt tudomásszerzést követően haladéktalanul köteles
kiszámítani.
(4) A fedezetlenségi díj kiszámításánál arra az évre járó meghirdetett díjtarifát kell alkalmazni, amelyre
a fedezetlenség időtartama esik, a díjat beszedő biztosító díjtarifája nem alkalmazható.
(5) Az üzemben tartó a (3) és (4) bekezdésben meghatározottak szerint kiszámított fedezetlenségi
díjat az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt, a biztosítási időszakra járó teljes díj egyösszegű
megfizetése esetén 30 napos határidővel köteles megfizetni. A biztosító, ha a fedezetlenséggel érintett
időszak meghaladja a 120 napot, részletfizetési lehetőséget nyújthat.
(6) Ha az üzemben tartó az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, a 21.
§ (4) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.
(7) A Kártalanítási Számla kezelője a fedezetlenségi díjnak – a díjhirdetést követő naptári évre
vonatkozó, a Kártalanítási Számla általi kártérítések és a kártérítésekhez kapcsolódó eljárási költségek
alapján egy naptári évre számított – tarifáját gépjármű-kategóriánként, legkésőbb a naptári év végét
megelőző negyvenötödik napig a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében meghatározott módon
a Felügyelet honlapján meghirdeti, továbbá ezzel egyidejűleg a MABISZ honlapján közzéteszi. Eltérés
esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó.
(8) A Kártalanítási Számla kezelője jogosult az érdekmúlás miatt vagy egyéb okból következően ki
nem számlázott, illetve a biztosító által kiszámlázott és az üzemben tartó által részben vagy teljes
mértékben ki nem fizetett fedezetlenségi díjat beszedni.
(9) A Kártalanítási Számla kezelője a (7) bekezdésben meghatározottak szerint számított
fedezetlenségi díj tarifájának a megállapítása során a 36. § (11)–(12) bekezdésben meghatározott
esetre vonatkozóan méltányos mértékű külön tarifát állapít meg.
Díjtarifa, díjhirdetés

23. § (1) A biztosító a díjat minden egyedi szerződés vonatkozásában a meghirdetett – a biztosítási
időszak, illetve tartam kezdőnapján alkalmazandó – díjtarifa alapján alakítja ki és azt az adott biztosítási
időszak alatt – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – nem változtathatja meg, kivéve, ha a
szerződés díja a szerződő üzemben tartónak a szerződés megkötésekor fennálló közlési vagy
együttműködési kötelezettségének megsértése következtében tér el a díjtarifa szerint megállapítandó
díjtól.
(2) A szerződő üzemben tartónak a szerződés megkötésekor fennálló közlési vagy együttműködési
kötelezettségének megsértése esetén a szerződés díja legkésőbb a kockázatviselés kezdetét követő
hatvan napon belül, az üzemben tartó egyidejű értesítése mellett – a szerződéskötéskor fennálló tények
figyelembevételével – a kockázatviselés kezdetétől alkalmazandó hatállyal módosítható a biztosítási
időszak, illetve tartam kezdőnapján alkalmazandó díjtarifa szerint.
(3) A biztosító köteles minden egyedi szerződés vonatkozásában egy – a meghirdetés napjától
számított hatvannapos időszakon túli – előre meghatározott naptól alkalmazandó díjtarifáját a Magyar
Nemzeti Bank elnökének rendeletében meghatározott módon, a Felügyelet honlapján meghirdetni,

10
továbbá a meghirdetés közzétételével egyidejűleg a saját és a MABISZ honlapján közzétenni. Eltérés
esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa alkalmazandó.
(3a) A biztosító (3) bekezdésben meghatározott díjtarifája csak a 24. § (1) bekezdése szerint
módosuló szerződéssel rendelkező javára tartalmazhat különbségtételt abból a szempontból, hogy a
szerződés új szerződésnek vagy pedig a 24. § (1) bekezdés szerint módosuló szerződésnek minősül.
(4) A biztosító köteles a biztosítási feltételeit és az alkalmazandó díjtarifáját az ügyfélfogadásra
rendelkezésre álló helyiségeiben és a honlapján folyamatosan hozzáférhetővé tenni.
(4a) A biztosító a (4) bekezdésben meghatározott hozzáférhetővé tétel során köteles
figyelemfelhívásra alkalmas módon – a díjtarifájával kapcsolatban – azt is feltüntetni, hogy a (3)
bekezdésben meghatározottak szerint alkalmazandó díjtarifája csak a 24. § (1) bekezdése szerint
módosuló szerződéssel rendelkező javára tartalmazhat különbségtételt abból a szempontból, hogy a
szerződés új szerződésnek vagy pedig a 24. § (1) bekezdés szerint módosuló szerződésnek minősül.
(5) Ha a biztosító a gépjármű-felelősségbiztosítást határon átnyúló szolgáltatás keretében nyújtja és
Magyarország területén szervezeti egységgel nem rendelkezik, köteles gondoskodni arról, hogy a (4)
bekezdésben említett információk a kárképviselő székhelyén vagy lakóhelyén betekintés céljából
kifüggesztésre kerüljenek.
24. § (1) A határozatlan tartamú szerződés fennállása alatt a biztosítás díja a következő biztosítási
időszak első napjától kezdődő hatállyal a biztosítási időszak kezdőnapján alkalmazandó díjtarifa szerint
módosul, és az az adott biztosítási időszak alatt nem változtatható meg.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól kizárólag akkor lehet eltérni, ha azt jogszabály kifejezetten
lehetővé teszi.

A díjtarifa megállapításhoz kapcsolódó szerződés- és káradatbázis

24/A. § (1) A Felügyelet a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban:
MNBtv.) 4. § (9) bekezdésében meghatározott céljai elérésének előmozdítása és az MNBtv. 39. § (1)
bekezdés i) és p) pontjában meghatározott feladatainak ellátása céljából a díjtarifa megállapításához
kapcsolódó, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokra kiterjedő szerződés- és káradatbázist (a
továbbiakban: KKTA) hoz létre és működtet.
(2) A KKTA működéséhez a Felügyelet a Bit. 269. § (13) bekezdése szerinti adatszolgáltatás
keretében megkapott adatokat használja fel, azzal, hogy a KKTA személyes adatot nem tartalmaz.
(3) A KKTA – a (2) bekezdéssel összhangban – a következő adatköröket tartalmazza:
a) a szerződések és a részkárok azonosítói,
b) a szerződésekre (szerződőre, járműre) vonatkozó nem pénzösszeg típusú jellemzők,
c) a szerződésekre vonatkozó díjadatok,
d) a részkárokra vonatkozó nem pénzösszeg típusú jellemzők,
e) a kárkifizetésekre és kártartalékokra vonatkozó adatok,
f) a változó állományi típusú adatok hatálybalépésének, illetve a folyamat típusú adatok
bekövetkeztének napjára vonatkozó adatok.
(4) A 23. § (3) bekezdésében előírt kötelező díjhirdetéshez szükséges biztosításmatematikai
számítások elvégzéséhez a Bit. 269. § (13) bekezdése szerinti adatszolgáltatást teljesítő biztosító a
KKTA-ból díjmentesen, összesített szerződés- és káradatokat igényelhet.
(5) A (4) bekezdés szerinti adatigénylést a Felügyelet olyan összesített formában teljesíti, hogy az
adatok kellően részletezettek maradjanak a biztosításmatematikai számítások elvégzéséhez, azonban
személyes adatot vagy üzleti titkot ne tartalmazzanak és a biztosítók beazonosítása ne váljon lehetővé.
(6) A (4) bekezdés szerinti biztosító által igényelhető adatok köre a következőkre terjed ki:
a) a szerződésekre (szerződőre, járműre) vonatkozó nem pénzösszeg típusú jellemzők,
b) a részkárokra vonatkozó nem pénzösszeg típusú jellemzők,
c) a kárkifizetésekre és kártartalékokra vonatkozó adatok,
d) a változó állományi típusú adatok hatálybalépésének, illetve a folyamat típusú adatok
bekövetkeztének napjára vonatkozó adatok.
(7) A (4) bekezdés szerinti adatigényléshez a Felügyelet elektronikus lekérdező-felületet hoz létre,
mely felülethez csak a Felügyelet és a biztosító fér hozzá.
(8) Az adatigénylésre vonatkozó részletes szabályokat a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletben
állapítja meg.

11
 Bonus-malus rendszer

25. § (1) Az üzemben tartó a kármentes időszakhoz igazodó díjkedvezményre (bonus) jogosult, illetve
az okozott és a biztosító teljesítési kötelezettségét kiváltó káresemények számához igazodó díjtöbblet
(malus) fizetésére köteles.
(2) A biztosítók külön rendeletben meghatározottak szerint kötelesek a kártörténeti adatokat
felhasználni, a kártörténeti adatokon alapuló bonus-malus rendszert működtetni, továbbá a kártörténeti
igazolásokat kiadni.
Szünetelés

26. § (1) A biztosító kockázatviselése a járműnyilvántartásban szereplő gépjárművek esetében

szünetel, ha az üzemben tartó kérelmére vagy hivatalból történő eljárás következtében a gépjármű a
forgalomból ideiglenes kivonásra került.
(2) A biztosítót az (1) bekezdésben meghatározott ideiglenes kivonás tényéről, valamint annak kezdő
és záró időpontjáról a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti.
(3) A szünetelés a (2) bekezdésben meghatározott időpontoknak megfelelően a kivonás napjától a
szünetelés lejártának napjáig vagy a gépjármű ismételt forgalomba helyezésének napjáig, de legfeljebb
egy évig tart.
(4) Ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított egy éven belül nem történik meg, a
szerződés az egyéves időszak utolsó napját követő napon megszűnik.
(5) A szünetelést követő díjrészlet fizetésének esedékessége – a felek eltérő megállapodásának
hiányában – a szünetelés megszűnésének a napja.
(6) A hivatalból történő ideiglenes kivonás következtében fennálló szünetelés esetén a biztosító a (2)
bekezdésben meghatározott értesüléstől számított 15 napon belül tájékoztatja az üzemben tartót a
kockázatviselés szünetelésének tényéről és az esetlegesen bekövetkező károkozás
következményeiről.
(7) A szünetelés időtartama alatt az üzemben tartó kötelezettsége a szerződés folyamatos
díjfizetéssel történő hatályban tartására nem áll fenn.
(8) A járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművek esetében a szünetelésnek nincs helye.
Kártérítési igények érvényesítése

27. § A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője, a Nemzeti Iroda, a kárrendezési megbízott, valamint
a Kártalanítási Szervezet a gépjármű üzemeltetése során okozott kárt az e törvényben foglaltak szerint
megtéríti. E kártérítés nem érinti a károsultnak a Polgári Törvénykönyv szerződésszegéssel okozott
károkért való felelősség szabályai alapján érvényesíthető további kártérítési igényét.
28. § (1) A károsult kártérítési igényét e törvény alapján, a biztosítási szerződés keretei között a
károkozó gépjármű üzemben tartójának biztosítójával szemben közvetlenül, illetve az e törvényben
meghatározott esetekben a Kártalanítási Számla kezelőjével szemben jogosult érvényesíteni.
(2) A más tagállam területén lakóhellyel (székhellyel) rendelkező károsult keresetet indíthat a
károkozó Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosítójával szemben a lakóhelye
(székhelye) szerinti tagállamban, vagy a baleset bekövetkezésének helye szerinti tagállamban,
amennyiben a baleset a zöldkártyarendszer valamely, a károsult lakóhelyétől (székhelyétől) eltérő
országában következett be.
(3) A biztosítóval szemben támasztott követeléseket a károsult választása szerint a kárképviselővel
szemben is érvényesítheti a biztosítóra kiterjedő joghatállyal.
29. § (1) A biztosítási esemény bekövetkeztekor a baleset részesei a helyszínen kötelesek átadni
egymásnak a személy, a gépjármű és a biztosítási szerződés azonosításához szükséges – a 46. § (2)
bekezdésének a), b) és d) pontjaiban meghatározott – adatokat, valamint a baleset lényeges
körülményeire vonatkozó információkat. Az így átadott adatok az e törvényben meghatározott
feladatainak ellátása céljából kizárólag a biztosítóhoz, a Nemzeti Irodához, a Kártalanítási Számla
kezelőjéhez, a Kártalanítási Szervezethez, a MABISZ mint az e-kárbejelentő működtetője részére, a
levelezőhöz, a kárrendezési megbízotthoz, a kárképviselőhöz, az egészségbiztosítási szervhez, a
nyugdíjbiztosítási szervhez továbbíthatók és a Bit. biztosítási titokra vonatkozó szabályai szerint
kezelendők.
(2) A károsult a káreseményt – annak bekövetkeztétől, illetve a tudomásszerzéstől számított – 30
napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. A határidő elmulasztása esetén – kivéve, ha a károsult
bizonyítja, hogy az önhibáján kívül történt – a késedelmes teljesítés jogkövetkezményei a káresemény

12
bekövetkezése és a káresemény bejelentése közötti időszakra a biztosítóval, a kárrendezési
megbízottal, a levelezővel, a Kártalanítási Számla kezelőjével, a kárképviselővel és a Nemzeti Irodával
szemben nem alkalmazhatók.
(3) A Kártalanítási Alap fedezi a károsultnak a felszámolás alatt álló biztosítóval szemben fennálló
követelését a biztosítási szerződésben, valamint e törvényben a kártérítési igények érvényesítésével
kapcsolatos rendelkezések figyelembevételével.
30. § (1) A biztosított köteles a káreseményt – a kárrendezéshez szükséges adatok megadásával és
a lényeges körülmények leírásával, valamint a káreseménnyel kapcsolatos hatósági (rendőrségi)
eljárást lefolytató szerv megjelölésével – 5 munkanapon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni.
(2) Fedezetet nyújtó érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó az (1)
bekezdésben meghatározottakat 5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének
bejelenteni. Ha a károsult – a balesetben részes másik fél vagy az eljáró hatóság tájékoztatása alapján
– a bejelentést olyan biztosítónál teszi meg, amelynél a gépjármű üzembentartója nem rendelkezik a
káresemény időpontjában fedezetet nyújtó érvényes biztosítási szerződéssel vagy a szerződés
fennállása vitás és más – biztosítási fedezetet nyújtó – biztosító érintettsége nem merül fel, a biztosító
a bejelentést – további intézkedés megtétele nélkül – annak beérkezésétől számított 8 munkanapon
belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének továbbítani és a károsultat erről egyidejűleg
tájékoztatni. A 31. §-ban meghatározott 15 napos, illetve 3 hónapos időszak kezdő időpontja a
dokumentumok, illetve a bejelentés Kártalanítási Számla kezelőjéhez történő beérkezésének napját
követő munkanap.
(3) Köteles a biztosított 5 munkanapon belül bejelenteni azt is, ha a káreseménnyel kapcsolatban
ellene peres vagy nemperes eljárás indult. A biztosító jogosult ebben az eljárásban a biztosított
képviseletéről gondoskodni.
(4) Az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó a (3) bekezdésben
meghatározottakat 5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének bejelenteni. A
Kártalanítási Számla kezelője jogosult ebben az eljárásban az érvényes biztosítási szerződéssel nem
rendelkező üzemben tartó képviseletéről gondoskodni.
(5) Külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének határidejét a hazaérkezés időpontjától kell
számítani.
(6) A biztosító, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Számla kezelője, a kárképviselő és a levelező
kérelmére, a kárrendezési eljárás lefolytatása céljából, az eljáró hatóság tájékoztatást nyújt a
káreseménnyel kapcsolatos eljárás állásáról, eredményéről, a károsult és a károkozó – 46. § (2)
bekezdésének a) pontjában meghatározott – személyes adatairól, a gépjármű hatósági jelzéséről, a
biztosító megnevezéséről, a biztosítást igazoló okirat számáról, valamint a káreseménnyel
kapcsolatban a konkrét esetre vonatkoztatva a kártérítési igények rendezéséhez szükséges alapvető
adatokról.
31. § A biztosító, ennek kárrendezési megbízottja, levelezője, a kárképviselő, a Kártalanítási Számla
kezelője és a Nemzeti Iroda köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétől
számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a kártérítési igény
benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak:
a) kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben a felelősség
nem vitás és a kárt a 13. § (1)–(2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, jogcímenként (beleértve a
kamatra vonatkozó tájékoztatást) összegszerűen megállapította, vagy
b) indoklással ellátott választ adni a kártérítési igényben foglalt egyes követelésekre, azokban az
esetekben, amikor a felelősséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmű, vagy a teljes kárt
összegszerűen nem állapította meg.
32. § (1) A biztosító a kártérítési követelések jogosságát a biztosított felelősségre vonatkozó
nyilatkozatában foglaltak és a rendelkezésre álló tények és adatok összevetése alapján, a biztosított
kártérítési felelősségéhez mérten köteles megállapítani.
(2) A károsult kártérítési követelését elutasító jogerős ítélet hatálya a biztosítottra – a 35. § (1)
bekezdésében meghatározott esetekben az üzemben tartóra és a vezetőre – is kiterjed, ha azt a
károsult és a biztosító, a kárképviselő, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla kezelője közötti
perben hozta a bíróság.
(3) A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője egyösszegű pénzbeli kártérítés esetén köteles a
megállapított összeget a kártérítési javaslat elfogadását, vagy a kártérítés jogerős megítélését követő
15 napon belül a károsultnak megfizetni.
32/A. § (1) Gépjármű károsodása esetén a biztosító előzetes kalkulációt készít az általa téríthető
helyreállítási költségek és kiadások nettó, illetve bruttó összegéről, illetve – amennyiben az

13
értékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll – az értékcsökkenés mértékének megfelelő összegről, és
erről tájékoztatja a károsultat.
(2) A biztosító a gépjárműben keletkezett kár helyreállításához szükséges költségek általános
forgalmi adóval növelt összegét a károsultnak csak akkor térítheti meg, ha a károsult által bemutatott
számla tartalmazza a gépjármű helyreállításához szükséges munkálatok megnevezését,
anyagköltségét és munkadíját, valamint az a számvitelről szóló törvény előírásainak megfelel, kivéve,
ha a károsult a közlekedésbiztonsági szempontokra is tekintettel a gépjármű megjavíttatása helyett az
(1) bekezdés szerinti mértékű nettó kártérítési összeggel szabadon kíván rendelkezni. Amennyiben az
értékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll, a biztosító az (1) bekezdés szerinti értékcsökkenés
összegét téríti meg. Gazdasági totálkár esetén vagy ha a káresemény következtében károsult gépjármű
helyreállítása műszaki okokból nem lehetséges, a biztosító a gépjármű károsodás időpontjában fennálló
forgalmi értékének maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett összegét alapul véve köteles
megtéríteni a károsult kárát.
32/B. §
Törvényi engedmény

33. § Amennyiben a biztosító, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla kezelője a kárt
megtérítette, a megtérített összeg erejéig őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat – a 35. §
(1) bekezdésében meghatározott esetekben az üzemben tartót és a vezetőt – illették meg a kárért
felelős személlyel szemben.
Visszkereset

34. § (1) A biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a 36. § (6) bekezdésében meghatározott előlegezés
esetén a Kártalanítási Számla kezelője az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti:
a) attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzemben tartó vagy az egyébként jogosan használó
engedélye nélkül vezette;
b) a biztosítottól, több biztosított közös károkozása esetén bármelyiküktől, ha a kárt jogellenesen és
szándékosan okozták;
c) a vezetőtől, ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől
befolyásolt állapotban vezette, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen személynek
adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a vezető alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható
szertől befolyásolt állapotát nem ismerhette fel;
d) a vezetőtől, ha a gépjármű vezetésére jogosító engedéllyel nem rendelkezett, illetve bármely
biztosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a
gépjárművet engedéllyel vezető esetében a gépjárművezetői engedély meglétét alapos okból
feltételezte;
e) az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta;
f) a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett
szándékos veszélyeztetéssel okozta;
g) az üzemben tartótól, illetve a vezetőtől, ha a szerződés megkötésekor, a biztosítási esemény
bekövetkezésekor, vagy egyébként terhelő közlési, változásbejelentési, kárbejelentési kötelezettségét
nem teljesítette, oly mértékben, ahogyan ez a fizetési kötelezettséget befolyásolta.
(2) Ha a biztosított az (1) bekezdés c) pontjában, valamint a vezető az f) pontban felsorolt esetekben
köteles a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel
kapcsolatban a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője legfeljebb 5 millió
Ft-ig érvényesítheti követelését.
(3) Ha a biztosított az (1) bekezdés d) pontjában, valamint az üzemben tartó az (1)
bekezdés e) pontjában meghatározott esetben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások
keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a
Kártalanítási Számla kezelője legfeljebb 1,5 millió Ft-ig érvényesítheti követelését.
(4) Ha az üzemben tartó, illetve a vezető bizonyítja, hogy az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott
kötelezettségét nem szándékosan szegte meg, a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási
Számla kezelője követelését az általa teljesített szolgáltatás keretei között legfeljebb 500 ezer Ft-ig
érvényesítheti.
(5) Az elhunyt biztosított örököseivel szemben a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási
Számla kezelője nem érvényesíthet megtérítési igényt.

14
 II. Fejezet
A GÉPJÁRMŰ-FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

A Kártalanítási Számla helytállási kötelezettsége

35. § (1) A károsult a biztosítási kötelezettség ellenére szerződéssel nem rendelkező, vagy ismeretlen
üzemben tartó gépjárműve által vagy az ismeretlen gépjárművel Magyarország területén okozott, vagy
a 26. §-ban meghatározott szünetelés ideje alatt bekövetkezett kárának megtérítése iránti igényét az e
törvényben foglaltak alapján – a 36. §-ban foglalt kivételekkel – a Kártalanítási Számla kezelőjével
szemben is érvényesítheti. A Kártalanítási Számla kezelője a 13. § (1) bekezdésében meghatározott
összeghatárokig köteles helytállni. A károsult kárát a Kártalanítási Számla kezelője akkor is köteles
megtéríteni, ha a kárt forgalomba nem helyezett vagy a forgalomból kivont gépjárművel okozták.
(2) Ha biztosítási fedezettel nem rendelkező üzemben tartó magyarországi telephelyű gépjárművével
más tagállam területén kárt okoz, vagy ha a károkozó gépjármű rendeltetés helye szerinti tagállama
Magyarország, a Kártalanítási Számla kezelője a 13. § (2) bekezdésében meghatározott mértékig
megtéríti a károsult kárát, vagy a külföldi nemzeti iroda, illetve tagja, a tagállam kártalanítási szervezete,
vagy garanciaalapja visszakövetelési igényét. Nem tagállam területén okozott károk esetében a
Kártalanítási Számla kezelőjét e kötelezettség a nemzeti irodák közötti ez irányú megállapodás alapján
terheli.
(3) A Kártalanítási Számla kezelője a biztosítók bármelyikét megbízhatja a károk rendezésével és
perbeli képviselete ellátásával.
36. § (1) A Kártalanítási Számla kezelője kizárólag olyan mértékben köteles helytállni, amilyen
mértékben a károsult a kárának megtérítését a társadalombiztosítás vagy vagyon- és
felelősségbiztosítás alapján nem követelheti.
(2) A vagyon- és felelősségbiztosításból, valamint a társadalombiztosításból eredő megtérítési
követeléseket a Kártalanítási Számla nem fedezi.
(3) A Kártalanítási Számla kezelőjének kártalanítási kötelezettsége nem terjed ki az ismeretlen
gépjárművel a károsult gépjárműben, az útban, az út tartozékát képező közlekedési műtárgyakban, az
elektromos és a hírközlési berendezésekben és egyéb közművekben, ezek tartozékaiban, a
reklámhordozó eszközökben, továbbá az egyéb vagyontárgyakban okozott károkra.
(4) Ha az ismeretlen gépjárművel okozott baleset halállal vagy súlyos személyi sérüléssel jár, a
Kártalanítási Számla kezelője megtéríti a károsult gépjárműben okozott károkat is.
(5) A károsult – a kár bekövetkeztétől számított – 30 napon belül köteles bejelenteni az ismeretlen
gépjármű által okozott káreseményt a Kártalanítási Számla kezelőjének. Ha a károsult a bejelentési
kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné
válnak, a Kártalanítási Számla kezelőjének fizetési kötelezettsége nem áll fenn.
(6) Ha a Kártalanítási Számla kezelője és a biztosító között vitás az, hogy ki köteles a vétlen károsult
kárát megtéríteni, a kártérítés összegét a Kártalanítási Számla kezelője megelőlegezi, és utólag a
károkozó biztosítójával elszámol. A Kártalanítási Számla kezelője előlegezi meg a kártérítés összegét
abban az esetben is, ha a biztosítók között vitás az, hogy ki köteles a vétlen károsult kárát megtéríteni.
(6a) A Kártalanítási Számla kezelője téríti meg a – még meg nem térített – jogalapjában és
összegszerűségében dokumentumokkal alátámasztott kártérítés összegét a károsultnak abban az
esetben is, ha
a) Magyarországon határon átnyúló szolgáltatás keretében vagy fióktelep útján tevékenységet végző,
másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító – kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás
művelésére vonatkozó – tevékenységi engedélyét a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatósága
visszavonta és
b) az a) pontban meghatározott biztosító a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésen
alapuló kártérítési igényeket – a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatósága vagy a Felügyelet által
megállapítottan – nem teljesíti.
(6b) A (6a) bekezdésben meghatározott kártérítési összeg megtérítésére a Kártalanítási Számla
kezelője akkor köteles, ha a Felügyelet a (6a) bekezdésben meghatározott feltételek fennállására
vonatkozó tájékoztatóját a honlapján közzétette és a károsult a megtérítésre vonatkozó bejelentését a
Felügyelet által közzétett tájékoztatóban meghatározottak szerint megtette.
(6c) A kártérítési igények fennállásának, valamint jogalapjának és összegszerűségének
megállapítása érdekében a (6a) bekezdés a) pontjában meghatározott biztosító a (6b) bekezdésben
meghatározott tájékoztatás közzétételét követő 15 napon belül köteles a nála bejelentett, még ki nem
elégített kártérítési igényekre vonatkozó adatokat és okiratokat vagy azok másolatát, valamint a

15
károkozás időpontjában a biztosítási fedezet meglétére vonatkozó igazolást a Kártalanítási Számla
kezelője részére átadni. Az adatok, okirat(másolat)ok és igazolás átadása informatikai módszerrel
történik nyílt szabványoknak vagy elterjedt elektronikus formátumnak megfelelő, informatikailag
olvasható formátumban.
(6d) A (6b) bekezdésben meghatározott – bejelentett – megtérítési igényekkel kapcsolatban a (6a)
bekezdés a) pontjában meghatározott biztosító a Kártalanítási Számla kezelője kérésére három napon
belül köteles kiegészítő tájékoztatást adni.
(6e) A (6c) bekezdés szerinti adatok, okirat(másolat)ok és igazolás beszerzését a Felügyelet a (6a)
bekezdés a) pontjában meghatározott biztosító székhelye szerinti tagállam felügyeleti hatóságával
történő felügyeleti együttműködése keretében elősegíti.
(6f) A (6a) bekezdés a) pontjában meghatározott biztosító a (6c) bekezdés szerinti adatok,
okirat(másolat)ok és igazolás átadásának napját követően – a (6h) bekezdésben meghatározott eset
kivételével – a károsultaktól kárigényt nem fogadhat be.
(6g) A (6a) bekezdésben meghatározott megtérítési kötelezettség a Kártalanítási Alap megtérítési
kötelezettségének beálltával megszűnik.
(6h) A (6a) bekezdésben meghatározott megtérítési kötelezettség akkor is megszűnik, ha a (6a)
bekezdésben meghatározott biztosító, a kárrendezés lefolytatására feljogosított garanciaalap vagy
egyéb szervezet, illetve ezek megbízottja a kárrendezési eljárást megkezdi. Ebben az esetben a
Kártalanítási Számla kezelője a nála folyamatban lévő ügyek aktáit – 15 napon belül – lezárja és azokat
a kárrendező részére átadja.
(7) A harmadik országbeli károsult kárát a Kártalanítási Számla kezelője kizárólag akkor téríti meg,
ha a károsult országában magyar állampolgár részére a baleset időpontjában hasonló esetben
kártalanítás jár.
(8) A 34. §-ban meghatározottaktól függetlenül a Kártalanítási Számla kezelője a károsult
követelésének kielégítésével kapcsolatban felmerült összes ráfordítása és – átalányösszegben is
megállapítható – költsége megtérítését követelheti:
a) egyetemlegesen a biztosítási fedezettel nem rendelkező üzemben tartótól és attól a vezetőtől, aki
a gépjárművet az üzemben tartó engedélye nélkül vagy a biztosítási fedezet hiányának tudatában
vezette;
b) egyetemlegesen a forgalomba nem helyezett vagy a forgalomból kivont gépjármű üzemben
tartójától és vezetőjétől;
c) az ismeretlen üzemben tartó gépjárművének vezetőjétől;
d) az ismeretlen gépjármű vezetőjétől, amennyiben ennek személye ismert és a károkozásért felelős;
e) az üzemben tartótól, ha a káresemény a 26. §-ban meghatározott szünetelés ideje alatt következik
be,
f) a vezetőtől, ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől
befolyásolt állapotban vezette;
g) a vezetőtől, ha a gépjármű vezetésére jogosító engedéllyel nem rendelkezett;
h) a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett
szándékos veszélyeztetéssel okozta.
(8a) A (6a) bekezdésben meghatározott megtérítés folytán a Kártalanítási Számlára száll át – a
kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés, továbbá magyar vagy tagállami jogszabályi
rendelkezés alapján – a károsultat
a) a nem teljesítő biztosítóval szemben, továbbá
b) az a) pontban meghatározott biztosítóra tekintettel a kártérítésre, illetve megtérítésre kötelezett
külföldi szervezettel, illetve a Kártalanítási Alappal szemben
megillető minden jog és követelés.
(8b) A Kártalanítási Számlát a (8a) bekezdés szerinti engedményezés következtében megillető jogok
és követelések érvényesítése során a károsult a Kártalanítási Számla kezelőjével – az érvényesítéshez
szükséges adatok, okiratok, igazolások, nyilatkozatok beszerzése elősegítése érdekében –
együttműködni köteles.
(9) A Kártalanítási Számla kezelője e törvény alapján feladatainak ellátása, illetve őt megillető
igényének érvényesítése érdekében pert indíthat.
(10) A Kártalanítási Számla kezelője nem érvényesíthet megtérítési igényt az elhunyt üzemben tartó,
illetve vezető örököseivel szemben.
(11) A Kártalanítási Számla kezelőjét a 33. §-ban és a (8) bekezdés a) pontjában meghatározott
jogosultság – a (12) bekezdésben meghatározott időtartamban és feltételek szerint – nem illeti meg az

16
olyan kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés vonatkozásában, amely azért szűnt meg, mert
a biztosító ellen felszámolási eljárás indult.
(12) A (11) bekezdésben meghatározott jogosultság azon káreseményből eredő követelés
vonatkozásában nem illeti meg a Kártalanítási Számla kezelőjét, amely a felszámolás kezdő
időpontjának napjától az azt követő hatvanadik nap végéig bekövetkezett. Azon felszámolás alatt álló
biztosító esetén, amely Magyarország területén székhellyel vagy fiókteleppel nem rendelkezik és
Magyarország területén határon átnyúló szolgáltatás keretében végezte a tevékenységét, a
hatvannapos időtartam a felszámolásról szóló döntés Európai Közösségek Hivatalos Lapjában a 11.
melléklet A) részében meghatározott nyomtatványban megjelölt döntés jogerőre emelkedésének a
napján kezdődik.
A kárrendezési megbízott

37. § (1) A Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosító a (2) bekezdésben meghatározott
feladatok ellátására kárrendezési megbízottat jelöl ki.
(2) Ha a zöldkártyarendszer valamely, a károsult lakóhelyétől (székhelyétől) eltérő országában
magyarországi telephelyű gépjármű üzemeltetésével kárt okoznak, és a károkozónak a Magyarország
területén székhellyel rendelkező biztosítójával szemben a más tagállam területén lakóhellyel
(székhellyel) rendelkező károsultnak e károk miatt kártérítési igénye keletkezik, a károsult kártérítési
igényét lakóhelye (székhelye) szerinti tagállam területén a károkozó biztosítója által kijelölt kárrendezési
megbízottjához is benyújthatja. A károsult igényét választása szerint a károkozóval vagy a károkozó
biztosítójával szemben közvetlenül is érvényesítheti.
(3) A Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosító kárrendezési megbízottja a kártérítési
igényekkel kapcsolatban köteles összegyűjteni a kártérítési igények rendezéséhez szükséges
valamennyi információt, és köteles a kárrendezés elintézéséhez szükséges minden intézkedést
megtenni, valamint a kárrendezési eljárást a károsult lakóhelye, illetve székhelye szerinti tagállam
hivatalos nyelvén lefolytatni.
(4) Ha – Magyarország területén kívül – a zöldkártyarendszer valamely országában más tagállam
területén telephellyel rendelkező gépjármű (nem magyarországi telephelyű gépjármű) üzemeltetésével
kárt okoznak, és a Magyarország területén lakóhellyel (székhellyel) rendelkező károsultnak e károk
miatt a károkozó gépjármű-felelősségbiztosítójával szemben kártérítési igénye keletkezik („szenvedett
kár”), kártérítési igényét a károkozó gépjármű-felelősségbiztosítója által Magyarországra kijelölt
kárrendezési megbízottjához is benyújthatja. A károsult igényét választása szerint a károkozóval vagy
a károkozó gépjármű-felelősségbiztosítójával szemben közvetlenül is érvényesítheti.
A kárképviselő

38. § (1) A Magyarország területén székhellyel vagy fiókteleppel nem rendelkező biztosító gépjármű-
felelősségbiztosítást határon átnyúló szolgáltatás keretében Magyarország területén csak akkor
nyújthat, ha a tevékenység folytatásához kárképviselőt bízott meg.
(2) A kárképviselőnek Magyarország területén állandó lakóhellyel vagy székhellyel kell rendelkeznie.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott biztosítónak a kárképviselővel kapcsolatos adatokat, annak
kijelölését, illetve az adataiban, valamint a személyében bekövetkezett változásokat 8 napon belül a
Felügyeletnek be kell jelentenie.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott biztosítók által kijelölt kárképviselők listáját és a kárképviselők
adataiban bekövetkezett változásokat a Felügyelet internetes honlapján folyamatosan közzéteszi.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott biztosítónak határon átnyúló szolgáltatás esetén a
tevékenység megkezdése előtt 30 nappal a szerződésre vonatkozó magyar nyelvű dokumentumokat –
ideértve a szerződési feltételeket is – a Felügyelet részére be kell nyújtani.
A Kártalanítási Szervezet

39. § (1) A Kártalanítási Szervezet a (2) bekezdésben rögzített esetekben köteles a 37. § (4)
bekezdése szerinti biztosító helytállási kötelezettségéhez igazodó mértékben – helyette is –
szolgáltatást nyújtani.
(2) A károsult kártérítési igényét a Kártalanítási Szervezettel szemben csak akkor érvényesítheti, ha
a) a balesetet okozó gépjármű 37. § (4) bekezdése szerinti biztosítója vagy ennek kárrendezési
megbízottja a károsult kártérítési igényének benyújtását követő három hónap elteltével sem adott a
kártérítési igénybejelentésben előterjesztettekre a 31. §-ban szabályozottaknak megfelelő választ,

17
 b) a 37. § (4) bekezdése szerinti biztosító nem nevezett ki kárrendezési megbízottat, kivéve, ha a
károsult igényét közvetlenül a biztosítónál terjesztette elő, és az három hónapon belül a kártérítési
igényre indokolt választ vagy indokolt kártérítési javaslatot adott, vagy
c) a gépjármű vagy a 37. § (4) bekezdése szerinti biztosító a balesetet követő két hónap elteltével
sem volt azonosítható.
(3) A követelést a (2) bekezdés szerinti határidők elteltét követő két hónapon belül, a (2)
bekezdés b) pontjában szereplő esetben attól az időponttól számítva kell érvényesíteni, amint arról a
károsult tudomást szerzett, vagy tudomást szerezhetett volna arról, hogy kárrendezési megbízott
kijelölésére nem került sor.
(4) Az (1) bekezdés szerinti igény megszűnik, ha a károsult a 37. § (4) bekezdése szerinti biztosítóval
szemben közvetlenül bíróság előtt lépett fel, vagy ha a biztosító vagy kárrendezési megbízottja teljesíti
kötelezettségeit.
(5) A károsult a Kártalanítási Szervezettel szemben a bíróságtól annak megállapítását kérheti, hogy
a Kártalanítási Szervezet helytállási kötelezettségének feltételei fennállnak és a követelés még nem
szűnt meg.
(6) A vagyon- és felelősségbiztosításból, valamint a társadalombiztosításból eredő megtérítési
követeléseket a Kártalanítási Szervezet nem fedezi.
40. § (1) A Kártalanítási Szervezet a károsult igénybejelentésének kézhezvételét követően
haladéktalanul értesíti a károkozó 37. § (4) bekezdése szerinti biztosítóját vagy ennek kárrendezési
megbízottját. Ha ezek nem teljesítették e törvény szerinti kötelezettségüket, haladéktalanul értesíti a 37.
§ (4) bekezdése szerinti biztosító székhely szerinti tagállamának kártalanítási szervezetét. A
Kártalanítási Szervezet haladéktalanul értesíti a károkozót arról a körülményről, hogy a károsult
igénybejelentését követő két hónapon belül teljesítési kötelezettségének megállapítása céljából
intézkedni fog.
(2) A megtérítés folytán a károsultat a károkozóval és biztosítójával szemben megillető követelés a
Kártalanítási Szervezetre száll át.
(3) A Kártalanítási Szervezet a károsultnak nyújtott kártalanítás mértékéig megtérítésre jogosult a 37.
§ (4) bekezdése szerinti biztosító székhely szerinti tagállamának kártalanítási szervezetével szemben.
(4) A Kártalanítási Szervezet a többi tagállam kártalanítási szervezete által nyújtott kártalanítás
megtérítésére köteles a magyar jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően, ha a biztosítási
szerződést a 37. § (2) bekezdése szerinti biztosítóval kötötték.
(5) A Kártalanítási Szervezet a megtérítési igényét a 39. § (2) bekezdésének c) pontjában
meghatározott esetben a gépjármű telephely szerinti országának kártalanítási számlájával szemben
érvényesítheti.
(6) A kártalanítási szervezetek és garanciaalapok egymással szembeni megtérítési követelésének
érvényesítési rendjére nézve az e szervezetek közötti megállapodások irányadók.
Külföldi telephelyű gépjárművekre vonatkozó rendelkezések

41. § A külföldi telephelyű gépjármű Magyarország területére harmadik ország, valamint a

Rendszámegyezményhez nem csatlakozott tagállam területéről csak akkor léphet be, illetve
Magyarország területén akkor vehet részt a forgalomban, ha
a) üzemben tartója (vezetője) érvényes gépjármű-felelősségbiztosítási fedezetet igazoló nemzetközi
igazolvánnyal rendelkezik, vagy
b) a gépjármű olyan ország hatósági jelzéseit és országjelét viseli, amely a Rendszámegyezmény
részese.
42. § (1) Ha a külföldi telephelyű gépjármű üzemben tartója (vezetője) az érvényes gépjármű-
felelősségbiztosítási fedezet fennállását a 41. §-ban meghatározott módon nem igazolja, Magyarország
területére való belépéskor köteles az e törvény szerinti biztosítóval, vagy biztosítók e célra létrehozott
csoportjával határozott időre szóló szerződést (határbiztosítást) kötni, azt a tartózkodás idején
folyamatosan fenntartani, s az ezt tanúsító okiratot magánál tartani. E szerződésre a magyar jogot kell
alkalmazni és fedezetet kell nyújtania a tagállamok területén okozott károkra.
(2) Az (1) bekezdés szerinti okiratra (határbiztosítás) nincs szükség olyan gépjárművek esetében,
amelyeknek telephelye a Rendszámegyezményhez csatlakozott országban van, vagy ha a forgalmi
engedélyre nem kötelezett gépjármű állandó telephelye a Rendszámegyezményhez csatlakozott
országban van.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a Magyarország területén állomásozó vagy
áthaladó külföldi katonai gépjárművek esetében, ha azok vonatkozásában nemzetközi egyezmény,
illetve jogszabály e törvénytől eltérő szabályokat állapít meg.

18
 (4) A külföldi telephelyű gépjárművek Magyarország területére történő belépésekor a vámhatóság
ellenőrzi a 41. §-ban foglaltak fennállását.
(5) A (2) bekezdés szerinti gépjárművek esetében abban az esetben végezhetnek a jogszabályokban
a biztosítás ellenőrzésére feljogosított szervek a biztosításra vonatkozó ellenőrzést, ha az nem
rendszeres és nem megkülönböztető jellegű, és olyan ellenőrzés részeként végzik, amely nem kizárólag
a biztosítás ellenőrzésére irányul.
Nemzeti Iroda

43. § (1) Ha Magyarország területén külföldi telephelyű gépjármű üzemeltetésével okoztak kárt, a
kártérítési igényt – a 13. § (1) bekezdésében meghatározott értékhatárt figyelembe véve – a Nemzeti
Irodával szemben is lehet érvényesíteni. Ha a károkozó gépjármű-felelősségbiztosítója – a Nemzeti
Iroda hozzájárulásával – a biztosítottjai által Magyarország területén okozott károk rendezésére
levelezővel megállapodást kötött, a károk rendezését és a Nemzeti Iroda perbeli képviselete ellátását –
a Nemzeti Iroda ellentétes rendelkezése hiányában – e levelező, illetve képviselője végzi.
(2) A Nemzeti Iroda ellátja a Kártalanítási Szervezet és az Információs Központ e jogszabályban
meghatározott feladatait.
(2a) A Nemzeti Iroda a határbiztosítással kapcsolatos feladatok ellátásáról gondoskodik, ezen
feladatok elvégzésére biztosítóval megbízási szerződést köthet.
(3) Ha Magyarország területén külföldi telephelyű gépjármű üzemeltetésével okoztak kárt és a külföldi
károsult szokásos tartózkodási helye nem valamely tagállam területén van, a külföldi károsult a Nemzeti
Irodával szemben az (1) bekezdés alapján kártérítési igényt kizárólag abban az esetben érvényesíthet,
ha országában a baleset időpontjában a magyar károsultat hasonló jog illette meg.
(3a) A Nemzeti Iroda megtérítése folytán a károsultat a károkozóval és biztosítójával szemben
megillető követelés a Nemzeti Irodára száll át.
(4) A Nemzeti Iroda haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet, ha
a) a zöldkártyarendszerben részes azon országok tekintetében, melyek nemzeti irodájával a Nemzeti
Iroda (a többi tagállammal egyezően) kétoldalú megállapodást kötött,
b) a Rendszámegyezményhez csatlakozott országok tekintetében,
c) azon országok tekintetében, melyek nemzeti irodájával a Nemzeti Iroda egyoldalú elismerésről
külön megállapodást kötött,
változás következik be.
(5) A MABISZ a (4) bekezdésben meghatározott kategóriák szerinti országok listájáról minden év
január 15-éig tájékoztatót jelentet meg, valamint változás esetén az aktuális listát a tájékoztatás
kézhezvételétől számított 15 napon belül az internetes honlapján közzéteszi és gondoskodik róla, hogy
ezen információk a honlapján folyamatosan elérhetőek legyenek.
(6) Az Európai Bizottság – a tagállamok gépjármű-felelősségbiztosításra és a biztosítási kötelezettség
ellenőrzésére vonatkozó jogszabályainak közelítéséről szóló 1972. április 24-i, 72/166/EGK tanácsi
irányelv 2. cikk (2) bekezdése alapján – a csatlakozással kapcsolatosan a Hivatalos Lapban közzétett
határozatában megjelölt időponttól kell az országot a Rendszámegyezményhez csatlakozott országnak
tekinteni.
HARMADIK RÉSZ
KÖZPONTI FELADATOK
III. Fejezet
ELLENŐRZÉS ÉS NYILVÁNTARTÁS

A biztosítási fedezet fennállásának igazolása

44. § Gépjárművet forgalomba helyezni, a forgalmi engedélybe üzemben tartóval kapcsolatos

bejegyzést tenni, ideiglenes forgalomban tartási engedélyt kiadni, azt meghosszabbítani, a gépjármű
hatósági jelzését (rendszámtábláját) cserélni, a gépjármű időszakos vizsgálatát elvégezni abban az
esetben lehet, ha az e törvény szerinti biztosítási kötelezettségnek eleget tettek.
45. § (1) A 44. §-ban meghatározott közlekedési igazgatási eljárásokban és a gépjármű időszakos
vizsgálata során, továbbá a közúti forgalomban részt vevő jármű ellenőrzésekor a biztosítási fedezet
fennállását, a gépjármű első forgalomba helyezésére, a forgalmi engedélybe üzembentartóval
kapcsolatos bejegyzés tételére, ideiglenes forgalomban tartási engedély kiadására és

19
meghosszabbítására irányuló közlekedési hatósági eljárások megindításakor a 49. § (1a) bekezdése
szerinti ajánlat (a továbbiakban: hatályosult ajánlat) meglétét az ellenőrzésre jogosult hatóság
elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel, a kötvénynyilvántartó szervvel számítógépes
kommunikációs kapcsolat segítségével ellenőrzi. E hatósági eljárások során az ügyfél, illetve az
ellenőrzés alá vont jogosult a felelősségbiztosítási szerződés fennállását az (1a) bekezdésben
meghatározott igazolóeszközzel is bizonyítani.
(1a) A biztosítási fedezet fennállásának az ellenőrzésre jogosult hatóság – a 44. §-ban meghatározott,
azonban az (1) bekezdésben nem említett – eljárása során történő tanúsítására a gépjárművek kötelező
gépjármű-felelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó
szabályokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott igazolóeszköz szolgál.
(2) Ha a járműnyilvántartás és a kötvénynyilvántartás, továbbá az ideiglenes rendszámtáblák
nyilvántartása és a kötvénynyilvántartás kötvénynyilvántartó szerv általi összevetésével, vagy az
ellenőrzésre jogosult hatóság eljárása során megállapítást nyer, hogy a gépjárműre vagy az ideiglenes
rendszámra nincs érvényes biztosítási fedezet, a kötvénynyilvántartó szerv, illetve a hatóság értesítése
alapján az üzembentartó, vagy az ideiglenes rendszámtábla jogosultjának lakóhelye (székhelye) szerint
illetékes járási hivatal jogszabályban meghatározott módon – az 57/A. § (1) bekezdésének megfelelően
mentesített gépjárművek kivételével – az ideiglenes rendszámtáblát visszavonja és a gépjárművet
kivonja a forgalomból, vagy az ideiglenes rendszámtáblát visszavonja.
(2a) A járási hivatal kötelezi a biztosítót, hogy a gépjármű forgalomba történő visszahelyezésének
költségeit az üzemben tartó részére térítse meg, ha a (2) bekezdés szerinti eljárás lefolytatására azért
került sor, mert a biztosító a kötvénynyilvántartó szervet határidőn belül nem, vagy – a biztosító
érdekkörében felmerült okból – tévesen értesítette.
(3) A Magyar Honvédség által üzemben tartott gépjárművek biztosítási fedezetének igazolására a
Magyar Honvédség nevére kiállított forgalmi engedély szolgál.
(4)
Kötvénynyilvántartás

46. § (1) A kötvénynyilvántartó szerv a biztosítási fedezet meglétének ellenőrzése, a káresettel

kapcsolatos igények, megtérítési követelések érvényesítéséhez szükséges adatok szolgáltatása, a
gépjárművekkel kapcsolatban e törvényben előírt feladatok ellátása céljából nyilvántartást vezet a
járműnyilvántartásban szereplő gépjárművekre, valamint az ideiglenes rendszámtáblák
nyilvántartásában szereplő gépjárművekre vagy rendszámokra megkötött biztosítás igazoló okirataiban
szereplő adatokról és a kockázatviselésnek a (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatairól
(kötvénynyilvántartás).
(2) A kötvénynyilvántartás tartalmazza a szerződő üzemben tartó, a gépjármű, a rendszám és a
szerződés következő adatait:
a) az üzembentartó vagy ideiglenes rendszámtábla jogosultjának nevét (jogi személy vagy egyéni
vállalkozó, egyéni cég nevét, továbbá cégjegyzékszámát, illetve nyilvántartási számát), születési helyét,
születési idejét, anyja nevét és lakcímét (székhelyét, telephelyét);
b) a gépjármű rendszámát és alvázszámát, egy adott gépjárműhöz nem köthető ideiglenes
rendszámra kötött biztosítási szerződés esetén a rendszámot, valamint az ideiglenes rendszám
kiadásának évét;
c) rendszámváltozás esetén annak időpontját és a korábbi rendszámot;
d) a biztosító nevét, a biztosítást igazoló okirat számát;
e) a kockázatviselés – ha a biztosítás szünetelés idején jön létre, úgy a biztosítási időszak –
kezdetének időpontját, megszűnése esetén annak dátumát és a megszűnés okát.
2a) A kötvénynyilvántartó szerv nyilvántartást vezet a hatályosult ajánlatban szereplő (2)
bekezdés a)–e) pont szerinti adatokról azzal, hogy
a) a (2) bekezdés b) pontjában egy adott gépjárműhöz nem köthető ideiglenes rendszámra
vonatkozó hatályosult ajánlatot;
b) b) a (2) bekezdés d) pontjában a hatályosult ajánlat 49. § (1a) bekezdése szerinti azonosítóját (a
továbbiakban: ajánlati azonosító)
kell érteni.
(2b) A (2) bekezdés a)–c) pontjában foglalt adatok és a (2a) bekezdésnek a (2) bekezdés a)–
c) pontjának megfelelő adatai változását a kötvénynyilvántartás a járműnyilvántartást és az ideiglenes
rendszámtáblák nyilvántartását vezető szerv értesítése alapján tartalmazza.
(3) A kötvénynyilvántartó szerv a (2) és (2a) bekezdésben felsorolt adatokat a biztosítási jogviszony
megszűnését követő 7 évig kezeli.

20
 47. § (1) A kötvénynyilvántartásból adatot igényelhet:
a) a 46. § (2) bekezdés
aa) b), c) és e) pontjaiban meghatározott adatok tekintetében – az e törvényben meghatározott
feladatai ellátásához –,
ab) d) pontjában meghatározott adatok tekintetében – a károsult személy meghatalmazása alapján,
a károsult személy jogának vagy jogos érdekének az érvényesítéséhez szükséges adatok kiadása
céljából –
a biztosító, az adatigénylés időpontja szerinti és az adatigénylés időpontját megelőző, egy
meghatározott időpont szerinti adatokra vonatkozóan;
b) a 46. § (2) bekezdésében foglalt adatok tekintetében – a biztosítással nem rendelkező vagy
ismeretlen üzemben tartó gépjárműve által, valamint az ismeretlen gépjárművel okozott károk
megtérítése és a károsult követelésének kielégítésével kapcsolatban felmerült összes ráfordítása és
költsége visszakövetelése céljából – a Kártalanítási Számla kezelője, az adatigénylés időpontja szerinti
és az adatigénylés időpontját megelőző, egy meghatározott időpont szerinti adatokra vonatkozóan;
c) a 46. § (2) bekezdésében foglalt adatok tekintetében – az e törvényben meghatározott
koordinációs, kárrendezési és elszámolási feladatok ellátása céljából – a Nemzeti Iroda, a káresemény
időpontja szerinti adatokra vonatkozóan;
d) a 46. § (2) bekezdésében foglalt adatok tekintetében – a károk kezelése és rendezése céljából – a
levelező, a káresemény időpontja szerinti adatokra vonatkozóan;
e) a 46. § (2) bekezdésében foglalt adatok tekintetében – a kártérítési igények érvényesítése
érdekében adatok közlése és e törvényben meghatározott egyéb feladatok ellátása céljából – az
Információs Központ, a káresemény időpontja szerinti adatokra vonatkozóan;
f) a 46. § (2) bekezdésében foglalt adatok tekintetében – törvényben meghatározott pénzügyi
felügyeleti, ellenőrzési eljárások lefolytatása céljából – a Felügyelet, az adatigénylés időpontja szerinti
és az adatigénylés időpontját megelőző, egy meghatározott időpont szerinti adatokra vonatkozóan;
g) a 46. § (2) bekezdésében foglalt adatok tekintetében – törvényben meghatározott
igazságszolgáltatási eljárások lefolytatása céljából – a bíróság, az adatigénylés időpontja szerinti és az
adatigénylés időpontját megelőző, egy meghatározott időpont szerinti adatokra vonatkozóan;
h) a 46. § (2) bekezdésében foglalt adatok tekintetében – bűncselekmények felderítése,
büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankció végrehajtása, törvényességi felügyeleti
eljárásának lefolytatása céljából – az ügyészség, az adatigénylés időpontja szerinti és az adatigénylés
időpontját megelőző, egy meghatározott időpont szerinti adatokra vonatkozóan;
i) a 46. § (2) bekezdésében foglalt adatok tekintetében – bűncselekmények felderítése,
büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankció végrehajtása céljából – a nyomozó hatóság és az
előkészítő eljárást folytató szerv, az adatigénylés időpontja szerinti és az adatigénylés időpontját
megelőző, egy meghatározott időpont szerinti adatokra vonatkozóan;
j) a 46. § (2) bekezdésében foglalt adatok tekintetében – nemzetbiztonsági védelem, felderítés vagy
elhárítás, információszerzés, illetve a nemzetbiztonsági vagy iparbiztonsági ellenőrzés céljából – a
nemzetbiztonsági szolgálatok, az adatigénylés időpontja szerinti és az adatigénylés időpontját
megelőző, egy meghatározott időpont szerinti adatokra vonatkozóan;
k) a 46. § (2) bekezdésében foglalt adatok tekintetében – törvényben meghatározott szabálysértési
hatósági eljárások lefolytatása, illetve közúti közlekedési feladatokkal kapcsolatos eljárások lefolytatása
céljából – a rendőrség, az adatigénylés időpontja szerinti és az adatigénylés időpontját megelőző, egy
meghatározott időpont szerinti adatokra vonatkozóan;
l) a 46. § (2) bekezdésében foglalt adatok tekintetében közúti közlekedési feladatokkal kapcsolatos
eljárások lefolytatása céljából
la) a közlekedési hatóság és a közlekedési igazgatási hatóság, az adatigénylés időpontja szerinti és
az adatigénylés időpontját megelőző, egy meghatározott időpont szerinti adatokra vonatkozóan, és
lb) a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott ellenőrző hatóság a közúti forgalomban
résztvevő jármű tekintetében, az adatigénylés időpontja szerinti adatokra vonatkozóan.
m) a 46. § (2) bekezdésében foglalt adatok tekintetében – az Egészségbiztosítási Alapot, illetve a
Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető megtérítési követelések érvényesítése céljából – az
egészségbiztosítási szerv és a nyugdíjbiztosítási szerv, a káresemény időpontja szerinti adatokra
vonatkozóan;
n) a 46. § (2) bekezdésének a) pontjában foglalt adatok tekintetében – jogának vagy jogos érdekének
érvényesítése céljából, indokolt körben – bármely természetes személy, illetve jogi személy, egyéni
vállalkozó, egyéni cég a felhasználás céljának és jogalapjának igazolása mellett;
o) a 46. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatok tekintetében – a gépjármű hatósági
jelzése alapján – a biztosítási kockázatviselés fennállásának tényére vonatkozóan a közúti közlekedési

21
nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvényben (a továbbiakban: Kknyt.) meghatározott
járműéletút-adatszolgáltatás céljából a Kknyt.-ben meghatározott központi közúti közlekedési
nyilvántartó szerv.
(2) A kötvénynyilvántartó szerv az (1) bekezdés a)–e), l), m) és o) pontjában szereplő adatigénylők
részére az adatszolgáltatást elektronikus úton – a kötvénynyilvántartó szerv és az adatigénylő közötti,
jogszabályban előírt elektronikus kommunikációs kapcsolaton, illetve az erre a célra szolgáló internetes
felületen keresztül – teljesíti.
(3) Az (1) bekezdés n) pontjában szereplő adatigénylő az adatszolgáltatásért a mindenkori általános
tételű eljárási illetéknek megfelelő összegű díjat köteles fizetni a kötvénynyilvántartó szerv részére.
(4) Az (1) bekezdésben foglalt információk szolgáltatásáért, az ehhez szükséges számítógépes
nyilvántartási és adatszolgáltatási rendszer folyamatos működtetéséért és az adatigénylésért a
biztosítók kötelesek a kötvénynyilvántartó szervnek díjat fizetni. Díjként a biztosítók a magyarországi
telephelyű gépjárművek kötelező gépjármű-felelősségbiztosításából származó negyedévi díjbevételük
0,5%-át kötelesek a tárgynegyedévet követő hónap utolsó napjáig a kötvénynyilvántartó szerv részére
átutalni.
(5) Az (1) bekezdés b)–m) pontjaiban meghatározott adatigénylők részére történő adatszolgáltatás
díjmentes.
(6) Az (1) bekezdés o) pontjában foglalt adatátadás valamint ezen adatok tekintetében a Kknyt.-ben
meghatározott informatikai platformon keresztül történő járműéletút-adatszolgáltatás díjmentes.
(7) A kötvénynyilvántartás a 46. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat automatikusan és
díjmentesen szolgáltatja a Kknyt. szerinti járműnyilvántartásnak.
48. § (1) A kötvénynyilvántartó szerv legalább havonta köteles a járműnyilvántartás, az ideiglenes
rendszámtáblák nyilvántartása és a kötvénynyilvántartás összevetésével ellenőrizni a biztosítási
szerződések érvényességét és összeállítani az érvényes szerződéssel nem rendelkező üzembentartók
vagy ideiglenes rendszámtábla jogosultjainak adatait tartalmazó listát, és azt a 45. § (2) bekezdésében
meghatározott eljárás lefolytatása érdekében az üzembentartó vagy ideiglenes rendszámtábla
jogosultjának lakóhelye (székhelye, telephelye) szerinti illetékes járási hivatal részére informatikai
rendszerén keresztül elérhetővé tenni.
(1a) A járási hivatal a 45. § (2) bekezdésében foglalt eljárás során az ügyfél által bemutatott kötelező
gépjármű-felelősségbiztosítást igazoló okirat érvényességét a járműnyilvántartás, továbbá az ideiglenes
rendszámtáblák nyilvántartása kötvénynyilvántartással meglévő adatkapcsolata útján a
kötvénynyilvántartásban ellenőrzi.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak szerinti összekapcsolás útján létrejött adatállomány más
célra nem használható fel és azt az eljárási feladatok elvégzése után 90 nappal törölni kell.
49. § (1) A biztosító a szerződés létrejöttétől, illetve – a 21. § (4) bekezdésében meghatározott eset
kivételével – megszűnésétől – érdekmúlással történő megszűnés esetén a biztosító
tudomásszerzésétől –, továbbá a biztosítást igazoló okirat adataiban bekövetkező egyéb – a
kötvénynyilvántartás adattartalmát képező – változás időpontjától számított 3 napon belül köteles a
kötvénynyilvántartó szervet informatikai rendszerén keresztül értesíteni – a 46. § (2) bekezdésében
megjelölt adatok feltüntetésével – a biztosítási szerződés megkötéséről, illetve megszűnéséről, valamint
az adatokban bekövetkező egyéb változásokról.
(1a) A biztosító az adott járművet vagy ideiglenes rendszámot illetően tett, a 46. § (2a) bekezdése
szerinti adatokat tartalmazó, ajánlati kötöttséget eredményező biztosítási ajánlatot hatályosult
ajánlatként kezeli. A biztosító a hatályosult ajánlat azonosítása céljából egyedi azonosító karaktersort,
ajánlati azonosítót képez. A biztosító a hatályosult ajánlatról az ajánlati azonosító megadásával a
hatályosulást követő napon köteles a kötvénynyilvántartó szervet informatikai rendszerén keresztül
értesíteni. A biztosító a hatályosult ajánlat esetleges elutasításáról legkésőbb az elutasítást követő
napon köteles a kötvénynyilvántartó szervet informatikai rendszerén keresztül értesíteni.
(1b) A közlekedési igazgatási hatóság kérésére a kiadott rendszám járműnyilvántartásba, vagy
ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartásába történő bejegyzéséhez a kötvénynyilvántartó szerv a
biztosítást igazoló okirat számáról vagy az ajánlati azonosítóról, vagy ezek hiányáról, továbbá az
alvázszámról, valamint az üzembentartó nevéről elektronikus kommunikációs kapcsolaton keresztül
értesíti a járműnyilvántartást és az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartását vezető szervet. A
biztosítást igazoló okirathoz vagy ajánlati azonosítóhoz rögzített rendszámról a járműnyilvántartást és
az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartását vezető szerv elektronikus kommunikációs kapcsolaton
keresztül értesíti a kötvénynyilvántartó szervet
(1c) A kötvénynyilvántartó szerv a biztosítást igazoló okirat számához vagy az ajánlati azonosítóhoz
rendelten nyilvántartásba veszi a rendszámot, amellyel egyidejűleg informatikai rendszerén keresztül
értesíti a biztosítót a rendszámról.

22
 (2) A tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerződés 10. § (2) bekezdésében
meghatározott megszűnése esetén az új szerződés létrejöttéről szóló – (1) bekezdésben meghatározott
– értesítés a tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerződés megszűnésére vonatkozó
értesítést pótolja, amennyiben a tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerződés
megszűnésére vonatkozó értesítés a kötvénynyilvántartó szervhez még nem érkezett meg.
(3) A kötvénynyilvántartó szerv az (1) bekezdés szerinti megszűnésre vonatkozó adat keletkezését
követő 15 napon belül informatikai rendszerén keresztül értesíti a tevékenységi engedély
visszavonásával érintett biztosítót a szerződés megszűnéséről.
50. § (1) A kötvénynyilvántartásban kezelt személyes adatok tekintetében az adatkezelő a
kötvénynyilvántartó szerv. A kötvénynyilvántartó szerv a kötvénynyilvántartással kapcsolatos
adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú
jogi személyt bízhat meg.
(2) A kötvénynyilvántartásból nem vagy csak részlegesen szolgáltatható adat, ha az arra jogosult az
adatszolgáltatást az állam külső és belső biztonsága, így különösen honvédelmi, nemzetbiztonsági,
bűnmegelőzési, bűnüldözési érdekből törvény rendelkezése alapján korlátozta vagy megtiltotta. A
korlátozásról, tiltásról, illetve azok feloldásáról a nyilvántartó szervet értesíteni kell.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakat nem lehet alkalmazni, ha az érintett személy a személyes adatainak
kezeléséről kér tájékoztatást. Abban az esetben, ha a büntetőeljárásban eljáró bíróság, ügyészség,
nyomozó hatóság, előkészítő eljárást folytató szerv, a nemzetbiztonsági szolgálat, vagy külön törvény
szerint titkos információgyűjtésre felhatalmazott szerv adatigénylése ezt – bűnüldözési, bűnmegelőzési
vagy nemzetbiztonsági érdekre hivatkozással – kifejezetten tartalmazza, a kötvénynyilvántartó szerv
nem tájékoztathatja az érintettet a személyes adataival kapcsolatos adattovábbításról.
50/A. § A kötvénynyilvántartó szerv által hozott elsőfokú döntéssel szemben nincs helye
fellebbezésnek.
50/b. § A kötvénynyilvántartó szerv kezeli az elektronikus úton végzett adatkezelési műveletek
nyilvántartását (adatkezelési napló).
50/C. § (1) A kötvénynyilvántartó szerv a kötvénynyilvántartásban kezelt adatokhoz való jogosulatlan
hozzáférés, a kezelt adatok jogosulatlan megváltoztatása, nyilvánosságra hozatala, törlése, sérülése,
vagy megsemmisülése elleni védelem, illetve az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából az
elektronikus információs rendszer igénybevételével a kötvénynyilvántartás számára adatközlésre
kötelezett szervekről, a kötvénynyilvántartásban adatkezelést végző szervekről, illetve abból közvetlen
adatátvételre, vagy adatigénylésre jogosult szervekről, és a közvetlen adatátvételre vagy adatigénylésre
jogosult szervek nevében hozzáférésre felhatalmazott felhasználókról, valamint az ezen felhasználók
jogosultságkezelését végző adminisztrátorokról jogosultsági nyilvántartást vezet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jogosultsági nyilvántartás tartalmazza az adatközlő szerv, az adatközlésre
kötelezettek, továbbá a közvetlen hozzáférési jogosultsággal adatátvételre vagy adatigénylésre jogosult
szervek
a) megnevezését,
b) székhelyét, levelezési címét,
c) e-mail-címét, telefonszámát,
d) a szerv nevében hozzáférésre felhatalmazott személy
da) családi és utónevét,
db) születési családi nevét és utónevét,
dc) anyja nevét,
dd) születési helyét, idejét,
de) szervezeti egységét,
df) hozzáférési jogosultságának típusát, terjedelmét és jogalapját,
dg) hozzáférési jogosultsága keletkezésének és törlésének tényét, időpontját,
dh) felhasználónevét,
di) hivatali kapcsolattartásra használható e-mail-címét.
(3) Az adatközlésre kötelezett, a kötvénynyilvántartásban adatkezelést végző, illetve abból közvetlen
adatátvételre, vagy adatigénylésre jogosult személy hozzáférési jogosultsága határozott idejű,
amelynek időtartama két év. A hozzáférési jogosultság – a meghatározott időtartam lejártával – a
jogosultságot kérő szerv kérelme alapján kerül megújításra.
(4) A közvetlen hozzáférési jogosultsággal rendelkezők jogosultsági nyilvántartásában kezelt
személyes adatokat a felhasználó utolsó jogosultságának törlésétől számított tíz évig kell megőrizni.
(5) A közvetlen hozzáférési jogosultsággal rendelkező szervek a felhasználóiknak az (1) bekezdés
szerinti nyilvántartásba történő felvételét az adatkezelő szervnél közvetlen hozzáférési jogosultság iránti

23
kérelem benyújtásával kezdeményezik. A közvetlen hozzáférési jogosultság iránti kérelem tartalmazza
a (2) bekezdés a)–c) pontjában, valamint d) pont da)–df) és di) alpontjában meghatározott adatokat,
valamint a szerv nevében hozzáférésre felhatalmazott személy azonosítóját. Az adatkezelő szerv a
kérelem alapján a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban történő azonosítás céljából az
adatszolgáltatás igénybevételéhez, e cél megvalósulásához szükséges ideig kezeli az érintett
kérelemben megadott személyi azonosítóját, amelyet kizárólag a személyiadat- és lakcímnyilvántartást
vezető szerv részére jogosult továbbítani. A (2) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett
változásokról a közvetlen hozzáférési jogosultsággal rendelkező szervek az adatváltozást követő három
munkanapon belül elektronikus úton értesítik az adatkezelő szervet.
(6) Az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban
kezelt adatok teljes körét az adatkezelő szervtől az adatkezelő szerv szakmai felügyeletét ellátó
miniszter, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, valamint a hozzáférési
jogosultságot kérő szerv jogosult igényelni.
(7) Az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából a kötvénynyilvántartó szerv az adatkezelési
műveleteket naplózza és ehhez kapcsolódóan kezeli az adatkezelésre jogosultak a (2)
bekezdés d) pont da)–dd) alpontjában foglalt adatait.

Kártörténeti nyilvántartás

51. § (1) Az e törvény szerinti biztosítók a szerződéskötésre kötelezettek veszélyközössége terheinek

megfelelő elosztása érdekében, a szerződések díjának kockázatarányos megállapítása érdekében a
kártörténeti adatok felhasználása, a kárrendezéssel kapcsolatos feladatok ellátása, a kártörténeti
igazolások kiadása, továbbá a 10. § (1) bekezdésében foglaltak ellenőrizhetősége céljából kártörténeti
nyilvántartást (a továbbiakban: kárnyilvántartás) hoznak létre.
(2) A kárnyilvántartással kapcsolatos feladatokat a kárnyilvántartó szerv látja el.
(3) A kárnyilvántartó szerv nyilvántartást vezet a kötvénynyilvántartásban szereplő biztosítási
szerződések vonatkozásában a kármentes időszakokról, a szerződő üzemben tartókról és a 36. § (8)
bekezdésének a), b) és e) pontjában meghatározott üzemben tartókról, továbbá a hozzájuk kapcsolódó
kártérítési kötelezettséget kiváltó káreseményekről, a kártérítésre kötelezett személyekről, a kártérítési
kötelezettség ismertté válásáról, a kárösszeg károkozó üzemben tartó által történt visszafizetéséről, az
ezekhez kapcsolódó események dátumairól.
(4) A kárnyilvántartás tartalmazza az üzemben tartó, a gépjármű, a szerződés és a káresemény alább
felsorolt adatait:
a) a szerződő üzemben tartó, és a 36. § (8) bekezdés a), b) és e) pontjában meghatározott üzemben
tartó
aa) nevét, születési helyét, születési idejét, anyja nevét és lakcímét,
ab) jogi személy, egyéni cég, egyéni vállalkozó esetén annak megnevezését, továbbá
cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát, székhelyét, telephelyét, továbbá
ac) 52. § (6) bekezdése szerint képzett kártörténeti rendszer azonosító számát;
b) a gépjármű rendszámát és alvázszámát, típusát, kategóriáját, egy adott gépjárműhöz nem köthető
ideiglenes rendszámra kötött biztosítási szerződés esetén a rendszámot, valamint az ideiglenes
rendszám kiadásának évét;
c) rendszámváltozás esetén annak időpontját és a korábbi rendszámot;
d) a biztosító nevét, a biztosítást igazoló okirat számát;
e) a biztosítási időszak kezdő és záró időpontját, továbbá a kockázatviselés kezdetének időpontját,
megszűnésének dátumát és a megszűnés okát;
f) a káresemény dátumát;
g) a kártérítés kötelezettjét, a kötelezettség ismertté válásának dátumát (az első kárkifizetés, vagy a
biztosítóval szemben hozott jogerős ítélet dátuma);
h) a kifizetett kárösszeg meghatározott szabályok szerinti visszafizetésének tényét és dátumát;
i) a bonus-malus osztályt.
(4a) A kárnyilvántartás a (4) bekezdésben meghatározottakon túl tartalmazza továbbá a károsult
gépjármű és a káresemény (4) bekezdés b) és f) pontok szerinti adatait.
(5) A 36. § (8) bekezdésének a), b) és e) pontjában meghatározott üzemben tartó esetében a
káresemény kapcsán a (4) bekezdés a)–b) és f)–h) pontjaiban meghatározott adatok kerülnek
nyilvántartásra.

24
 (6) A kárnyilvántartó szerv a (4) bekezdésben felsorolt adatokat egy üzemben tartó vonatkozásában
az utolsó biztosítási szerződéssel kapcsolatos bármely adat keletkezését követő 7 évig kezeli.
(7) A kárnyilvántartó szerv a (4) bekezdésben felsorolt adatokat a 36. § (8)
bekezdésének a), b) és e) pontjában meghatározott üzemben tartót illetően a káresetre vonatkozó
utolsó adat keletkezését követő 7 év elteltével törli, amennyiben a nyilvántartásban ezen üzemben
tartóval kapcsolatban, ezen időtartam alatt a (6) bekezdés szerint adat nem keletkezik.
(8) A kárnyilvántartó szerv a (4) bekezdés f)–h) pontjában és a (4a) bekezdésben megjelölt adatokat
azok keletkezésétől számított 30 év elteltével törli.
(9) A kárnyilvántartó szerv kérelemre köteles átadni vagy hozzáférhetővé tenni:
a) a (4) bekezdésben meghatározott adatokat – az e törvényben meghatározott feladatai ellátásához
– az üzemben tartóval szerződést kötő biztosító;
b) a (4) bekezdésben foglalt adatok tekintetében – a károk kezelése és rendezése céljából – a
Kártalanítási Számla kezelője, a levelező;
c) a (4) bekezdésben foglalt adatok tekintetében – törvényben meghatározott pénzügyi felügyeleti,
ellenőrzési feladatok ellátása céljából – a Felügyelet;
d) a (4) bekezdésben foglalt adatok tekintetében – törvényben meghatározott igazságszolgáltatási
feladatok ellátása céljából – a bíróság;
e) a (4) bekezdésben foglalt adatok tekintetében – bűncselekmények felderítése, büntetőeljárás
lefolytatása vagy büntetőjogi szankció végrehajtása, törvényességi felügyeleti eljárásának lefolytatása
céljából – az ügyészség;
f) a (4) bekezdésben foglalt adatok tekintetében – bűncselekmények felderítése, büntetőeljárás
lefolytatása vagy büntetőjogi szankció végrehajtása céljából – a nyomozó hatóság és az előkészítő
eljárást folytató szerv;
g) a (4) bekezdésben foglalt adatok tekintetében – nemzetbiztonsági védelem, felderítés vagy
elhárítás, információszerzés, illetve a nemzetbiztonsági vagy iparbiztonsági ellenőrzés céljából – a
nemzetbiztonsági szolgálatok;
h) a (4) bekezdésben foglalt adatok tekintetében – törvényben meghatározott szabálysértési hatósági
eljárások lefolytatása, illetve közúti közlekedési feladatokkal kapcsolatos eljárások lefolytatása céljából
– a rendőrség;
i) a (4) bekezdésben foglalt adatok tekintetében – közúti közlekedési feladatokkal kapcsolatos
eljárások lefolytatása céljából – a közlekedési igazgatási hatóság;
j) a (4a) bekezdésben foglalt adatokat – a károk kezelése és rendezése céljából – a károkozó
gépjármű üzemben tartójának biztosítója, a Kártalanítási Számla kezelője;
k) a (4) bekezdés b)–c) és f) pontjában, továbbá a (4a) bekezdésben meghatározott adatokat
elektronikus úton – a Kknyt. járműéletút-adatszolgáltatás céljából – a Kknyt.-ben meghatározott
központi közúti közlekedési nyilvántartó szerv
l) a (4) bekezdésben meghatározott adatokat az e-kárbejelentő rendszer működtetése céljából a
MABISZ
részére.
(10) A kárnyilvántartó szerv az üzemben tartó kérelmére köteles – a kérelem beérkezését követő 15
napon belül – a kérelmet megelőző időszak vonatkozásában – amennyiben ezen időszak tartama az öt
évet meghaladja, úgy legalább ötéves időszakra visszamenőleg – a (4) bekezdésben meghatározott
adatokról írásban igazolást kiadni más tagállam által előírt felelősségbiztosítási kötelezettség alapján
kötendő szerződéssel kapcsolatos kedvezmény érvényesítése céljából.
(11) A (9) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás, továbbá ezen adatok tekintetében a Kknyt.-
ben meghatározott informatikai platformon keresztül történő járműéletút-adatszolgáltatás díjmentes.
52. § (1) A biztosító a szerződés megkötését és megszűnését – érdekmúlással történő megszűnés
esetén a biztosító tudomásszerzését –, a határozatlan tartamú szerződés megújítását (biztosítási
időszakok kezdő napját), továbbá a szüneteléssel, illetve a káreseménnyel kapcsolatos adatok
keletkezését követő 15 napon belül köteles a kárnyilvántartó szervet informatikai rendszerén keresztül
értesíteni az 51. § (4) és (4a) bekezdésében megjelölt adatokról.
(1a) A tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerződés 10. § (2) bekezdésében
meghatározott megszűnése esetén az új szerződés létrejöttéről szóló – (1) bekezdésben meghatározott
– értesítés a tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerződés megszűnésére vonatkozó
értesítést pótolja, amennyiben az érintett szerződés megszűnésére vonatkozó értesítés a
kárnyilvántartó szervhez még nem érkezett meg.
(2) A biztosító köteles a hozott kárelőzményi igazolásban szereplő – az 51. § (3)–(4) bekezdéseiben
foglaltakkal összemérhető – adatokat az (1) bekezdésnek megfelelő módon a kárnyilvántartó szerv
részére továbbítani.

25
 (3) A Kártalanítási Számla kezelője az adatok keletkezését követően 15 napon belül köteles a
kárnyilvántartó szervet informatikai rendszerén keresztül értesíteni az 51. § (4a) és (5) bekezdésében
megjelölt adatokról.
(4) A kárnyilvántartó szerv a biztosító által a részére megküldött, az üzemben tartó természetes
személy természetes személyazonosító adatait (név, születési hely, születési idő, anyja neve) és
lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyiadat- és lakcímnyilvántartó szerv
részére. A sikeres azonosítást követően a személyiadat- és lakcímnyilvántartó kapcsolati kódot képez,
amelyet azonosítás céljából megküld a kárnyilvántartó szerv részére.
(5) A személyiadat- és lakcímnyilvántartó szerv az azonosított természetes személy adatainak a
személyiadat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásairól a (4) bekezdésben meghatározott
kapcsolati kódon értesíti a kárnyilvántartó szervet.
(6) A kárnyilvántartó szerv az üzemben tartó személyi adat- és lakcímnyilvántartó szerv általi sikeres
azonosítását követően a kapcsolati kód alapján, a kártörténeti nyilvántartási rendszerben történő
folyamatos azonosíthatóság érdekében kártörténeti rendszer azonosító számot képez, amelyet a
biztosító írásban közöl az üzemben tartóval. A kártörténeti rendszer azonosító számot a biztosító a 8. §
(3) bekezdése, 17. § (4) bekezdése és 21. § (5) bekezdése szerinti értesítéseken szerepelteti.
53. § (1) A nyilvántartással érintett személyes adatok tekintetében az adatkezelő az Információs
Központ.
(2) A kártörténeti nyilvántartásból nem vagy csak részlegesen szolgáltatható adat, ha az arra jogosult
az adatszolgáltatást az állam külső és belső biztonsága, így különösen honvédelmi, nemzetbiztonsági,
bűnmegelőzési, bűnüldözési érdekből törvény rendelkezése alapján korlátozta vagy megtiltotta. A
korlátozásról, tiltásról, illetve azok feloldásáról a nyilvántartó szervet értesíteni kell.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakat nem lehet alkalmazni, ha az érintett személy a személyes adatainak
kezeléséről kér tájékoztatást. Abban az esetben, ha a büntetőeljárásban eljáró bíróság, ügyészség,
nyomozó hatóság, előkészítő eljárást folytató szerv, a nemzetbiztonsági szolgálat, vagy külön törvény
szerint titkos információgyűjtésre felhatalmazott szerv adatigénylése ezt – bűnüldözési, bűnmegelőzési
vagy nemzetbiztonsági érdekre hivatkozással – kifejezetten tartalmazza, a kárnyilvántartó szerv nem
tájékoztathatja az érintettet a személyes adataival kapcsolatos adattovábbításról.
Az Információs Központ feladatai

54. § (1) Az e törvény szerinti biztosítók Információs Központot működtetnek.

(2) Az Információs Központ a károsult, vagy bármely tagállam – illetve erre irányuló együttműködési
szerződés alapján harmadik ország – információs központja kérésére haladéktalanul tájékoztatást ad a
következő adatokról:
a) a károkozó biztosítójának neve, címe és egyéb elérhetőségi adatai;
b) a biztosítást igazoló okirat száma;
c) a biztosítónak a károsult lakóhelye szerinti országban lévő kárrendezési megbízottjának neve és
címe;
d) a károkozó gépjármű üzemben tartójának vagy tulajdonosának neve és címe, amennyiben a
károsultnak jogos érdeke fűződik ezen adatok megszerzéséhez.
(3) Az Információs Központ együttműködik a más tagállamokban működő információs központokkal
annak érdekében, hogy a károsult a (2) bekezdésben foglalt adatokat a balesetet követő 7 év során
a) a károkozó lakóhelye szerinti tagállam információs központjától;
b) a gépjármű telephelye szerinti tagállamának információs központjától;
c) a baleset helyszíne szerinti tagállam információs központjától
késedelem nélkül megkapja.
(4) A biztosítóra és a szerződésre vonatkozó adatokat a káresemény időpontjára vonatkozóan, míg a
kárrendezési megbízottra vonatkozóan a megkeresésre adandó válasz időpontjában aktuális adatokat
kell közölni. Ha a kért adatokat az információs központok közötti megállapodásban kikötött időpontig az
Információs Központ bármely okból nem tudja megadni, ezt a körülményt az ok megjelölésével
legkésőbb a határidő lejártakor köteles közölni a megkeresővel.
(5) Ha a káreseményben részes gépjármű a káresemény időpontjában érvényes biztosítási fedezettel
nem rendelkezett, az Információs Központ ezt a körülményt és a Kártalanítási Számla kezelőjének
adatait a megkeresővel közli.
(6) Az e törvényben szabályozott adatigénylések teljesítése során az Információs Központ jogosult
személyes adatot továbbítani a tagállamok, illetve egyéb olyan államok területére, amelyek a magyar
jog szabályainak megfelelő szintű védelmet biztosító adatvédelmi szabályozással rendelkeznek.

26
 (7) Az Információs Központ a biztosítók kárrendezési megbízottainak adatait, illetve az azokban
bekövetkezett változásokat haladéktalanul köteles közölni a többi tagállam információs központjaival,
illetve erre irányuló együttműködési szerződés esetén harmadik ország információs központjával. Az
adatok helytállóságáért a kárrendezési megbízottat jelölő biztosító a felelős. A kárrendezési
megbízottak jegyzékét az interneten a MABISZ honlapján keresztül is elérhetővé kell tenni.
(8) Ha a káreseményben részes gépjármű a káresemény időpontjában az 57/A. § (1) bekezdésének
megfelelően mentesített volt, az Információs Központ a mentesített gépjármű által okozott károkkal
kapcsolatban a károk megtérítésére kötelezett, továbbá a kárrendezést végző szerv nevét és
elérhetőségét a megkeresővel közli.
55. § A kárnyilvántartó szerv feladatait az Információs Központ látja el.
IV. Fejezet
A MABISZ ÁLTAL A KÖTELEZŐ GÉPJÁRMŰ-FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS RENDSZERÉBEN
ELLÁTOTT FELADATOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

56. § (1) MABISZ látja el a Nemzeti Iroda – ezen belül a Kártalanítási Szervezet, az Információs
Központ és a kárnyilvántartó szerv – feladatait, a Kártalanítási Számla kezelését, a Kártalanítási Alap
kezelését, valamint az e-kárbejelentő működtetésével kapcsolatos feladatokat.
(2) A MABISZ az (1) bekezdésben meghatározott feladatait – az e körbe nem tartozó tevékenységeitől
– elkülönített módon láthatja el, amely célból elkülönített szervezeti egységet (a továbbiakban:
elkülönített szervezeti egység) hozhat létre.
(3) A MABISZ az (1) bekezdésben meghatározott feladatait az elkülönített szervezeti egység útján oly
módon láthatja el, hogy a legfelsőbb szerv vagy az ellenőrző szerv elkülönített szervezeti egység
működésével kapcsolatos döntésének meghozatalában azon kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási
tevékenységet végző biztosítók részt vehessenek, amelyek nem tagjai a MABISZ-nak.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott szervezeti egység vezetésére a Bit. 53. § (4)–(5) bekezdésében
és 54. §-ában meghatározott feltételeknek megfelelő, felelős vezetőt (a továbbiakban: felelős vezető)
kell kijelölni, akit a MABISZ ügyvezető és képviseleti szerve jelölhet ki, továbbá aki e minőségében csak
a jogszabályoknak, az alapszabálynak, valamint a MABISZ legfőbb szerve határozatainak van alávetve,
és a MABISZ tagjai által nem utasítható. A MABISZ az elkülönített szervezeti egységet érintő
kérdésekben az alapszabályban meghatározott módon, a (3) bekezdésben meghatározott biztosítók
képviselői közül, a felelős vezető vezetésével működő döntést hozó testületet hozhat létre, amely
esetben a felelős vezető a testület döntéseinek is alá van vetve.
(5) A felelős vezető az elkülönített szervezeti egység vezetésével kapcsolatos feladatait – a MABISZ
részére ellátott egyéb feladataitól elkülönítve – az alapszabály határozza meg.
(6) Felelős vezetőnek az a személy jelölhető ki, akinek kinevezése iránti engedély kérelmet a
kinevezés tervezett időpontját harminc nappal megelőzően a Felügyeletnek benyújtották és az
engedélyt a Felügyelet megadta. A Felügyelet a felelős vezető megválasztásáról, illetve kinevezéséről
engedélyező vagy azt elutasító határozatot hoz.
(7) Az engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet a kérelem megérkezését követő naptól
számított harminc napon belül nem hoz döntést.
(8) Ha a felelős vezető kijelölésére az engedély megszerzésétől vagy a (7) bekezdés szerinti vélelem
bekövetkezésétől számított három hónapon belül nem kerül sor, a felelős vezető csak ismételt
engedélyezést követően jelölhető ki. Az ismételt engedélyezési eljárásra a (3) bekezdésben
meghatározott szabályok alkalmazandók.
56/A. § (1) Az elkülönített szervezeti egység működése jogszabályoknak, alapszabálynak, legfelsőbb
szerv döntésének való megfelelőségének és pénzügyi gazdálkodásának ellenőrzését a ellenőrző szerv
(a továbbiakban: ellenőrző szerv) látja el. Az ellenőrző szerv feladatait – az alapszabály rendelkezései
szerint – a MABISZ ellenőrző szerve is elláthatja.
(2) Az elkülönített szervezeti egység működésének ellenőrzésével kapcsolatban az ellenőrző szerv
különösen az alábbi feladatokat látja el:
a) gondoskodik arról, hogy a szervezeti egység rendelkezzen átfogó és eredményes működésre
alkalmas ellenőrzési rendszerrel;
b) irányítja a belső ellenőrzési szervezetet, amelynek keretében
ba) elfogadja a belső ellenőrzési szervezet éves ellenőrzési tervét,
bb) legalább félévente megtárgyalja a belső ellenőrzés által készített jelentéseket és ellenőrzi a
szükséges intézkedések végrehajtását,
bc) szükség esetén külső szakértő felkérésével segíti a belső ellenőrzés munkáját, és

27
 bd) javaslatot tesz a belső ellenőrzési szervezet létszámának változtatására; és
c) a belső ellenőrzés által végzett vizsgálatok megállapításai alapján ajánlásokat és javaslatokat
dolgoz ki.
56/B. § (1) A MABISZ elkülönített szervezeti egysége az 56. § (1) bekezdésében meghatározott
feladatai ellátásához
a) vezető aktuáriust,
b) vezető jogászt,
c) számviteli rendért felelős vezetőt, és
d) belső ellenőrzési vezetőt,
munkaviszony keretében, a MABISZ részére ellátott, az 56. § (1) bekezdésében meghatározott körbe
nem tartozó tevékenységeitől elkülönített munkakörben, a felelős vezető munkáltatói jogai
biztosításával foglalkoztat.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vezetőként (a továbbiakban: egyéb vezető) az
foglalkoztatható, akinek foglalkoztatása iránti engedély kérelmet a munkába állás tervezett időpontját
harminc nappal megelőzően a felelős vezető a Felügyeletnek benyújtotta és az engedélyt a Felügyelet
megadta. A Felügyelet az egyéb vezető foglalkoztatásáról engedélyező vagy azt elutasító határozatot
hoz.
(3) Az engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet a kérelem megérkezését követő naptól
számított harminc napon belül nem hoz döntést.
(4) Ha az egyéb vezető foglalkoztatására az engedély megszerzésétől vagy a (3) bekezdés szerinti
vélelem bekövetkezésétől számított három hónapon belül nem kerül sor, az egyéb vezető csak ismételt
engedélyezést követően foglalkoztatható. Az ismételt engedélyezési eljárásra a (3) bekezdésben
meghatározott szabályok alkalmazandók.
(5) Az egyéb vezetők legfeljebb 2 biztosítónál tölthetnek be ilyen pozíciót.
(6) Az a személy foglalkoztatható
a) vezető aktuáriusként, aki megfelel a Bit. 57. § (1) bekezdés a)–d) pontjában;
b) vezető jogászt, aki megfelel a Bit. 59. § (1) bekezdés a)–e) pontjában;
c) számviteli rendért felelős vezetőként, aki megfelel a Bit. 61. § (1) bekezdés a)–e) pontjában;
d) belső ellenőrzési vezetőként, aki megfelel a Bit. 63. § (2) bekezdés a)–d) pontjában
meghatározott feltételeknek, és vele szemben a Bit. 83. § (5) bekezdésében meghatározott kizáró ok
nem áll fenn.
(7) A Bit. 57. § (1) bekezdés b) pontjában, 59. § (1) bekezdés c) pontjában, 61. § (1)
bekezdés c) pontjában és 63. § (2) bekezdés b) pontjában előírt szakmai gyakorlat befejezése nem
eshet az egyéb vezető alkalmazását tíz évvel megelőző időpontnál korábbi időpontra.
56/C. § (1) A felelős vezető vagy egyéb vezető kötelezettségszegése esetén a Felügyelet – a
kötelezettségszegés súlyának figyelembevételével – kezdeményezheti a MABISZ-nál a felelős vezető
felmentését és az egyéb vezető munkaviszonyának a megszüntetését.
(2) A felelős vezető felmentéséhez és az egyéb vezető munkaviszonyának megszüntetéséhez az
ellenőrző szerv előzetes tájékoztatása szükséges.
(3) A felelős vezetőt, és az egyéb vezetőket – tanácskozási joggal – a MABISZ legfelsőbb szervének
felelősségi területüket érintő napirendi pontjai tárgyalására meg kell hívni.
56/D. § (1) A vezető aktuárius aláírásával igazolja a tartalékok képzésének és mértékének
helyességét.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a vezető aktuárius igazolja, hogy a rendelkezésre álló adatok
elégségesek, teljesek és összehangoltak voltak továbbá, hogy az alkalmazott módszerek a kockázatok
természetének megfelelnek.
(3) A vezető aktuárius benyújtja a Felügyeletnek az elkülönített szervezeti egység vonatkozásában
az éves aktuáriusi jelentését.
(4) Az aktuáriusi jelentés tartalmi követelményeit a Felügyelet elnöke rendeletben állapítja meg.
56/E. § A vezető jogász aláírásával igazolja, hogy a Felügyelethez engedélyezésre benyújtott vagy
bejelentési kötelezettség alapján megküldött okiratok a jogszabályoknak megfelelnek.
56/F. § A számviteli rendért felelős vezető a felelős vezető mellett aláírásával igazolja a Felügyeletnek
beküldött, az 57/A. § (3) bekezdése szerinti éves gazdálkodási jelentés és az 57/A. § (9) bekezdése
szerinti jelentés, továbbá a Bit. 6. mellékletében meghatározott csoportosítás szerinti külön
eszköznyilvántartás helytállóságát.
56/G. § (1) A belső ellenőrzési vezető feladata kizárólag
a) az elkülönített szervezeti egység feladatainak a MABISZ alapszabálynak és a belső működési
szabályzatoknak megfelelő ellátásának, és

28
 b) az elkülönített szervezeti egység feladatainak a törvényesség, a biztonság, az áttekinthetőség és
a célszerűség szempontjából történő
vizsgálatára terjed ki.
(2) A belső ellenőrzés vezetőjének – az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően – a Felügyelet részére
adott jelentések és adatszolgáltatások tartalmi helyességét és teljességét is legalább évente
ellenőriznie kell.
(3) A belső ellenőrzés vezetője jelentéseit mind az ellenőrző szerv, mind a felelős vezető részére
megküldi.
(4) A belső ellenőr felett a munkáltatói jogokat közvetlenül a felelős vezető gyakorolja.
56/H. § (1) Az elkülönített szervezeti egységnek rendelkeznie kell az alábbiakkal:
a) a jogszabályoknak megfelelő számviteli, valamint nyilvántartási rend,
b) folyamatos nyilvántartási, adatfeldolgozási és adatszolgáltatási rendszer,
c) a tevékenység végzésére alkalmas technikai, informatikai, műszaki, biztonsági felszereltség és
helyiség,
d) a megbízható és körültekintő működésnek megfelelő belső szabályzatok,
e) a működési kockázatok csökkentését szolgáló információs és ellenőrzési eljárások és rendszerek,
valamint a rendkívüli helyzetek kezelésére vonatkozó terv, és
f) áttekinthető szervezeti felépítés.
(2) Az elkülönített szervezeti egység a tevékenységre vonatkozó nyilvántartásait – a számvitelre
vonatkozó jogszabályok előírásai szerint – ellenőrzésre mindenkor alkalmas módon, magyar nyelven
vezeti.
(3) A nyilvántartás és az ellenőrzési rendszer akkor megfelelő, ha – a számviteli jogszabályokban
foglaltakon túlmenően – lehetővé teszi az elkülönített szervezeti egység körültekintő vezetését, a belső
ellenőrzést, valamint a Felügyelet által történő ellenőrzést, és segíti az elkülönített szervezeti egységet
abban, hogy eleget tegyen a jogszabályok alapján rá háruló kötelezettségeknek.
56/I. § (1) A MABISZ – az adatvédelmi előírások betartása mellett – az 56. § (1) bekezdésében
meghatározott feladatok bármely elemét kiszervezheti.
(2) Az ügymenet kiszervezésének feltétele, hogy az irányítási és ellenőrzési jog megmaradjon a
felelős vezetőnél és az ellenőrző szervnél.
(3) A kiszervezett tevékenységet a Felügyelet a tevékenységet végzőnél ugyanazon módon és
eszközökkel vizsgálhatja, mintha a tevékenységet az elkülönített szervezeti egység végezné.
(4) A kiszervezett tevékenységgel harmadik személynek okozott kárért a MABISZ felel.
(5) A MABISZ felelős azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végző a tevékenységet a jogszabályi
előírások betartásával és a tőle elvárható gondossággal végezze. Amennyiben észleli, hogy a
kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a szerződésbe ütközik, haladéktalanul köteles
felszólítani a kiszervezett tevékenységet végzőt, hogy tevékenységét a jogszabálynak, illetve a
szerződésnek megfelelően végezze. Ha a kiszervezett tevékenységet végző a kiszervezett
tevékenységet súlyosan szerződésszegő módon vagy a felszólítás ellenére továbbra is jogszabálysértő,
szerződésszegő módon végzi, a MABISZ köteles a szerződést azonnali hatállyal felmondani.
(6) Amennyiben a Felügyelet észleli, hogy a MABISZ az (5) bekezdésben foglalt kötelezettségének
nem tett eleget, a tevékenység kiszervezését megtilthatja.
(7) Aki egyidejűleg végez kiszervezett tevékenységet egy vagy több biztosító, illetve legalább egy
biztosító és legalább egy viszontbiztosító részére, köteles a biztosítók vagy viszontbiztosítók által
átadott adatot, információt elkülönítetten – az adatvédelmi előírások betartásával – kezelni.
(8) A MABISZ nem szervezheti ki a tevékenységet olyan szervezethez,
a) amelyben a MABISZ legfőbb szerve vagy ellenőrző szerve tagjának vagy e személy közeli
hozzátartozójának tulajdonosi részesedése van, vagy
b) amelynek a MABISZ legfőbb szervének, ellenőrző szervének tagja vagy e személy közeli
hozzátartozója vezető tisztségviselője.
(9) A kiszervezésre vonatkozó szerződésnek – az elkülönített szervezeti egység tevékenységének
jellege figyelembe vételével – megfelelően tartalmaznia kell a Bit. 214. §-ában meghatározott elemeket.
56/J. § (1) A biztonságos üzletmenet érdekében a MABISZ elkülönített szervezeti egységének a
mérlegfordulónapján fennálló, várható kötelezettségei teljesítésére, a károk ingadozására
biztosítástechnikai tartalékokat kell képeznie.
(2) Biztosítástechnikai tartaléknak minősülnek:
a) a matematikai tartalékok körében a felelősségbiztosítási járadéktartalék;
b) a függőkártartalékok, ezen belül
ba) a bekövetkezett és bejelentett károk tartaléka (tételes függőkártartalék),

29
 bb) a bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartaléka (IBNR);
c) a káringadozási tartalék;
d) a nagy károk tartaléka;
e) az egyéb biztosítástechnikai tartalékok.
(3) Az elkülönített szervezeti egység a biztosítástechnikai tartalékszükséglet számítási módját és a
felhasznált adatokat köteles egyértelműen dokumentálni. A biztosítástechnikai tartalékok képzési
szabályait az elkülönített szervezeti egység által készített tartalékolási szabályzat tartalmazza.
(4) Az elkülönített szervezeti egység biztosítástechnikai tartalékait a Kártalanítási Számlát és a
Kártalanítási Alapot terhelő kötelezettségek szerint – valamint a Kártalanítási Alap esetében
felszámolás alatt álló biztosítónként is – külön-külön kell kimutatni.
(5) A biztosítástechnikai tartalékok képzésére alkalmazni kell a biztosítók és a viszontbiztosítók
szavatoló tőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló kormányrendeletben a számviteli
biztosítástechnikai tartalékokra vonatkozó rendelkezéseket, azzal, hogy ahol e rendelet biztosítót említ,
azon az elkülönített szervezeti egységet kell érteni.
(6) A vezető aktuárius köteles haladéktalanul értesíteni a felelős vezetőt és az ellenőrző szervet,
amennyiben a biztosítástechnikai tartalékok nem érik el a szükséges mértéket.
56/K. § (1) A elkülönített szervezeti egység a biztosítástechnikai tartalékai fedezetét képező
eszközöket a kötelezettségek lejárati szerkezetének figyelembevételével úgy köteles befektetni, hogy a
befektetések a mindenkori likviditás megőrzése mellett egyidejűleg a lehető legnagyobb biztonságot és
jövedelmezőséget teljesítsék.
(2) A biztosítástechnikai tartalékok fedezetét képező eszközök befektetésére – a (3) bekezdésben
meghatározott eltérésekkel – alkalmazni kell a Bit. 220. § (2)–(4) bekezdését, 222–227. §-át és 229. §-
át azzal, hogy ahol a Bit. biztosítót említ, azon az elkülönített szervezeti egységét kell érteni.
(3) A Kártalanítási Alap kezelője az Alap pénzeszközeit a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott
állampapírban, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott
betétben vagy a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott pénzforgalmi
számlán tartja oly módon, hogy azok a kártérítési igények kielégítéséhez szükséges mindenkori
likviditást biztosítsák, egyidejűleg a lehető legnagyobb biztonságot és jövedelmezőséget teljesítsék.
56/L. § (1) A matematikai tartalékok fedezetéül szolgáló eszközöket az elkülönített szervezeti egység
a Bit. 6. mellékletében meghatározott csoportosítás szerint külön eszköznyilvántartásba veszi.
(2) Az eszköznyilvántartásban feltüntetett eszközök értékének mindenkor el kell érnie a
biztosítástechnikai tartalékok előírt nagyságát. A kötelezettségekre megképzett biztosítástechnikai
tartalékok fedezetéül szolgáló eszközöket, azaz a befektetési állomány értékelését piaci értéken kell
elvégezni annak érdekében, hogy a szervezet kötelezettségeinek minden pillanatban meg tudjon felelni.
(3) A számviteli rendért felelős vezető köteles haladéktalanul értesíteni a felelős vezetőt és az
ellenőrző szervet, ha az eszköznyilvántartásban feltüntetett eszközök értéke alacsonyabb a
biztosítástechnikai tartalékok előírt mértékénél.
(4) A felelős vezető a (3) bekezdésben meghatározott esetben haladéktalanul értesíti a Felügyeletet.
57. § (1) A biztosítók a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításból származó tárgyévi díjbevételük
arányában a MABISZ elkülönített szervezeti egysége – mint a Kártalanítási Számla kezelője – részére
befizetést teljesítenek olyan mértékben, hogy azok fedezetet nyújtsanak e szervezeti egységet terhelő
kötelezettségek teljesítésére.
(2) A biztosítók a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításból származó előző évi piaci összdíjbevétel
0,25%-ának megfelelő összegben, negyedévente, a MABISZ elkülönített szervezeti egysége – mint a
Kártalanítási Alap kezelője – részére befizetést teljesítenek, amely befizetésének kötelezettsége a
biztosító számára az adott negyedéves szerződésállományában lévő gépjárművek darabszámának –
gépjármű-kategóriánként a Kártalanítási Alap kezelője által megállapított kockázati szorzókkal súlyozott
– mértékében áll fenn. A befizetési kötelezettség – az e törvény szerinti tevékenységét megkezdő
biztosítót terhelő kötelezettség kivételével – mindaddig szünetel, amíg az Alap egyenlege meghaladja
az előző évi piaci összdíjbevétel 6%-át.
(3) A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást művelő biztosítók minden év január 15-ig jelentik a
kötelező gépjármű-felelősségbiztosításból származó előző évi díjbevételüket a MABISZ-nak. A
biztosítók az előző évi díjbevételük arányában minden év január 31-ig a MABISZ elkülönített szervezeti
egysége – mint a Nemzeti Iroda feladatait ellátó szervezet, a Kártalanítási Számla és a Kártalanítási
Alap kezelője – részére az e szervezeteket terhelő működési költségeik fedezetére és a 11. § (3)
bekezdése, továbbá a 23. § (3) bekezdése szerinti közzétételi kötelezettség költségeinek fedezetére
befizetést teljesítenek, amelynek mértékét a számviteli rendért felelős vezető és a vezető aktuárius
ellenjegyzésével az elkülönített szervezeti egység állapítja meg.

30
 (4) Azok a biztosítók, akik a MABISZ-nak nem tagjai, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási
tevékenységüket az e törvény szerinti befizetésekre vonatkozó kötelezettségvállaló nyilatkozat
megtételét és ennek a Felügyelet részére történő benyújtását követően kezdhetik meg.
(5) A MABISZ elkülönített szervezeti egysége a Kártalanítási Számla 36. § (6a) bekezdésben
meghatározott térítési kötelezettségének teljesítését a Kártalanítási Alap feladatainak az ellátásához
rendelkezésre bocsátott pénzeszközök felhasználásával is biztosíthatja, a Kártalanítási Számla és a
Kártalanítási Alap feladatellátásának az egyidejű ellátása mellett.
(6) Ha az (5) bekezdésben meghatározottak szerint a Kártalanítási Alap feladatainak az ellátásához
rendelkezésre bocsátott pénzeszközök kerültek bevonásra a 36. § (6a) bekezdésben meghatározott
megtérítési kötelezettségének teljesítésére, a Kártalanítási Számla a 36. § (8a) bekezdésében
meghatározott törvényi engedmény alapján a részére megtérített pénzeszközöket – elszámolás alapján
– visszafizeti a Kártalanítási Alap javára olyan összegben, amilyen összegben a Kártalanítási Alapból
pénzeszköz felhasználásra került.
57/A. § (1) A MABISZ elkülönített szervezeti egysége – mint a Kártalanítási Számla és a Kártalanítási
Alap kezelője és a Nemzeti Iroda feladatainak az ellátója – legkésőbb a tárgyévet követő január 31-ig
tájékoztatja a biztosítókat a Kártalanítási Számla és a Kártalanítási Alap eredményéről.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatással egyidejűleg a MABISZ elkülönített szervezeti
egysége a Kártalanítási Számla és a Nemzeti Iroda részére az 57. § (1) bekezdésében meghatározott
célból befizetett összegekkel, továbbá az 57. § (3) bekezdésében meghatározott célból befizetett
összegekkel a biztosítók felé elszámol. A MABISZ – mint a Kártalanítási Számla kezelője – a biztosítók
által beszedett fedezetlenségi díjak elszámolására – így különösen arra vonatkozóan, hogy a biztosító
a fedezetlenségi díjból milyen arányban vonhatja le a beszedés miatt felmerült, a Kártalanítási Számla
kezelője által meghatározott költséget – megállapodást köthet a biztosítókkal.
(3) A MABISZ az elkülönített szervezeti egysége vonatkozásában a Felügyelet részére a
gazdálkodására vonatkozó adatokról éves gazdálkodási jelentést (a továbbiakban: gazdálkodási
jelentés) készít.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott kötelezettség nem érinti a MABISZ mint a számviteli
jogszabályok szerinti egyéb szervezet beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségét.
(5) A MABISZ a legfőbb szerv által elfogadott gazdálkodási jelentést, a legfőbb szerv jegyzőkönyvét
és a hozott határozatokat a tárgyévet követő 150 napon belül megküldi a Felügyeletnek.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott okiratok valódiságát a felelős vezető, a vezető aktuárius és a
számvitel rendjéért felelős vezető aláírásával igazolja.
(7) A MABISZ az elkülönített szervezeti egység vonatkozásában a gazdálkodására vonatkozó
adatokról a (3) bekezdés szerinti gazdálkodási jelentés alapján a Felügyelet részére a (8) bekezdés
szerinti adatszolgáltatást teljesít, amelynek tartalmát a Felügyelet a honlapján keresztül hozza
nyilvánosságra.
(8) Az elkülönített szervezeti egység a Felügyelet részére történő adatszolgáltatási és jelentéstételi
kötelezettségének rendjéről, módjáról, tartalmáról, formájáról és időpontjáról szóló jogszabályban
meghatározott rendszeres és felügyeleti határozaton alapuló eseti adatszolgáltatást teljesít.
57/B. § (1) Az elkülönített szervezeti egység – mint a Nemzeti Iroda feladatait ellátó szervezet, a
Kártalanítási Számla és a Kártalanítási Alap kezelője – azon biztosítási titoknak minősülő adatot jogosult
kezelni, amelyek a károsult kártérítési igényének rendezésével, nyilvántartásával, vagy a Nemzeti
Irodát, a Kártalanítási Számla, a Kártalanítási Alap kezelőjét megillető követelés érvényesítésével
összefüggnek.
(2) Az Információs Központ, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Számla, a Kártalanítási Alap és a
Kártalanítási Szervezet között személyes adat, illetve biztosítási titoknak minősülő adat a károsult
kártérítési igényének rendezése, a biztosítási szerződésből eredő egyéb követelés érvényesítése,
illetve a Nemzeti Irodát, a Kártalanítási Számla, a Kártalanítási Alap kezelőjét megillető követelés
érvényesítése céljából továbbítható.
(3) A biztosítási titok tekintetében időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik –
titoktartási kötelezettség terheli az elkülönített szervezeti egység vezetőit, alkalmazottait és mindazokat,
akik ahhoz a szervezeti egységgel kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
(4) A MABISZ, mint az e-kárbejelentő működtetője, az e feladata ellátása során megismert személyes
adatot addig az időpontig kezelheti, ameddig a kárbejelentéssel kapcsolatban igény érvényesíthető.
57/C. § (1) Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a) az érintett személy a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan
írásban felmentést ad,
b) a Bit. 138. § (1), (5), (6) bekezdése és 139. §-a alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

31
 (2) Az elkülönített szervezeti egység adatkezelésére – az e törvényben foglalt rendelkezéseken túl –
megfelelően alkalmazni kell a Bit. 141. § (1) és (2) bekezdésében maghatározott rendelkezéseket azzal,
hogy ahol a Bit. biztosítót említ, azon az elkülönített szervezeti egységét kell érteni.
(3) Az elkülönített szervezeti egység a személyes adatokat az adott személlyel kapcsolatos e
törvényben maghatározott feladatainak ellátása során, továbbá azon időtartam alatt kezelheti, ameddig
e feladatával kapcsolatban igény érvényesíthető.
57/D. § (1) Az elkülönített szervezeti egység biztosítja, hogy a magatartására, tevékenységére vagy
mulasztására vonatkozó panaszát a károsult szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban
(személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.
(2) A panaszkezelésre alkalmazni kell a Bit. 159. § (1)–(8) bekezdésében és (10)–(16) bekezdésében
meghatározottakat azzal, hogy ügyfél alatt a károsultat kell érteni.
57/E. § (1) A Kártalanítási Alap kezelőjét megilletik mindazon jogok és terhelik mindazon
kötelezettségek, amelyek a biztosítási szerződés vonatkozásában a felszámolás alatt álló biztosítót – a
felszámolás elrendelését megelőzően – illették meg, illetve terhelték, továbbá az Alap kezelője
megtérítést követelhet a felszámolás alatt álló biztosítótól.
(2) Az Alap kezelője és a felszámolás alatt álló biztosító felszámolója a kártérítési igényének
rendezése és a biztosítási szerződésekhez kapcsolódó követelések érvényesítése során
együttműködnek, amelynek keretében a felszámoló köteles
a) a felszámolás elrendelését követő 45 napon belül a biztosítási szerződésekről, az ezekre előírt,
valamint a teljesített díjakról, a felszámolás alatt álló biztosítónak bejelentett káreseményekről, valamint
a szerződésekkel és a káreseményekkel kapcsolatban folyamatban lévő eljárásokról tételes listát
készíteni, és azt a szerződések, a káresemények és az eljárások iratanyagával együtt az Alap kezelője
részére átadni;
b) a felszámolás alatt álló biztosítót a kockázatviselése megszűnéséig megillető meg nem fizetett
díjakat behajtani és az Alap részére átutalni; és
c) a felszámolás során nála bejelentett káreseményeket a károsult egyidejű tájékoztatása mellett az
Alap kezelőjének haladéktalanul továbbítani.
(3) Ha a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási állománnyal kapcsolatos biztosítástechnikai
tartalékok fedezetére szolgáló eszközök – Bit. 168. § (2) bekezdésében meghatározott – pótlására kerül
sor, a Kártalanítási Alap kezelője megtérítést követelhet a tevékenységi engedély visszavonásával
érintett biztosítótól, feltéve, ha a megtérítés nem veszélyezteti a biztosító azon hitelezője igényének
kielégítését, amelynek biztosítási szerződésen alapuló követelése van a tevékenységi engedély
visszavonásával érintett biztosítóval szemben.
57/F. § (1) A Felügyelet az elkülönített szervezeti egység kötelezettségének teljesítése, a károsultak
érdekeinek megóvása, valamint annak érdekében, hogy az elkülönített szervezeti egység tevékenysége
e törvénynek, illetve a tevékenységére vonatkozó más jogszabályoknak és a Felügyelet határozatainak
megfeleljen, a következő intézkedéseket hozhatja:
a) az e törvényben, az elkülönített szervezeti egység tevékenységére vonatkozó más jogszabályban,
továbbá a felügyeleti határozatokban meghatározott feltételeknek való megfelelésre – határidő
kitűzésével – kötelezhet,
b) felügyeleti bírság megfizetésére kötelezhet,
c) a felelős vezető, valamint az egyéb vezető felmentését, az alkalmazott felelősségre vonását
kezdeményezheti,
d) a tevékenység kiszervezését megtilthatja, vagy
e) a felelős vezető meghallgatását rendelheti el.
(2) A Felügyelet az e törvényben, az elkülönített szervezeti egység tevékenységére vonatkozó
jogszabályban, továbbá a felügyeleti határozatokban meghatározott feltételeknek való megfelelés
teljesítése érdekében, határozott időtartamra szóló intézkedési terv kidolgozására, illetve – jóváhagyás
esetén – az abban foglaltak végrehajtására kötelezheti az elkülönített szervezeti egységet.
(3) A Felügyelet eljárására az MNBtv. 81–95. §-ai nem alkalmazhatók.
57/G. § (1) A MABISZ elkülönített szervezeti egysége kapcsolatot tart fenn a többi tagállam – a
tagállamok gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályainak közelítéséről, valamint a
Tanács 73/239/EGK és 88/357/EGK irányelveinek módosításáról szóló 2000. május 16-i 2000/26/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikk (1) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően
létrehozott – kártalanítási szervezeteivel és garanciaalapjaival, valamint információs központjaival.
(2) A MABISZ elkülönített szervezeti egysége ellátja az (1) bekezdésben meghatározott testületek
jogairól és kötelezettségeiről, valamint a kártalanítási szolgáltatások visszatérítéséről szóló
megállapodásokhoz kapcsolódó feladatokat.

32
 (3) A MABISZ az (1) bekezdésben meghatározott testületek jogairól és kötelezettségeiről, valamint a
kártalanítási szolgáltatások visszatérítéséről szóló kétoldalú megállapodást köthet harmadik ország
hasonló feladatokat ellátó szervezeteivel.
(4) A biztosítók a MABISZ-szal megállapodást kötnek a Nemzeti Irodához való csatlakozásra
vonatkozóan, amely kiterjed legalább a Nemzeti Iroda tagjává válás, a tagság megszűnése, a zöldkártya
kibocsátási jogosultság kiadása, felfüggesztése és visszavonása kérdéseire.
V. Fejezet
ÁLLAMI GÉPJÁRMŰVEK MENTESÍTÉSE

57/H. § (1) Mentesek az e törvényben meghatározott biztosítási szerződés megkötésének

kötelezettsége alól azon gépjárművek üzemben tartói, amelyeket az üzemben tartói jogokat gyakorló
minisztériumot vezető miniszter, vagy az üzemben tartói jogokat gyakorló szervezet felett irányítási vagy
felügyeleti jogot gyakorló miniszter (a továbbiakban: vagyonkezelésért felelős miniszter) rendeletében
a biztosítási kötelezettség alól mentesített.
(2) A vagyonkezelésért felelős miniszter akkor mentesítheti az (1) bekezdésben meghatározott
gépjárművek üzemben tartóit, ha a mentesítés hatályának a kezdetét megelőzően meghozatalra
kerülnek az intézkedések a mentesítésre kerülő gépjárművekkel kapcsolatos jövőben bekövetkező
károk rendezéséről, továbbá a károk és annak rendezésének fedezetéről, amelynek keretében
a) össze kell állítani és naprakészen kell tartani a mentesített gépjárművek jegyzékét, illetve
biztosítani kell a mentesített gépjárművek nyilvántartásával kapcsolatos intézkedéseket, illetve az ahhoz
való hozzáférést az Információs Központ feladatait ellátó Nemzeti Iroda számára;
b) Magyarország, továbbá más tagállam területén ki kell jelölni a mentesített gépjárművek által az
okozott károk rendezését és megtérítését végző szervet;
c) biztosítani kell a b) pontban meghatározott szervezetnél a feladatellátáshoz szükséges személyi
és tárgyi feltételeket; és
d) meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, hogy a mentesített gépjárművek által okozott károk
rendezését és megtérítését végző szerv a Belső Szabályzatban foglaltaknak megfelelően teljesíteni
tudja a károkkal kapcsolatos megtérítési kötelezettségét, illetve a mentesített gépjárművek
igazolóeszközzel legyenek ellátva.
(3) A miniszter a mentesítést megelőzően közli az Európai Bizottsággal, a tagállamokkal és az
Információs Központ feladatait ellátó Nemzeti Irodával a mentesített gépjárművek jegyzékét, a
mentesített gépjárművek által okozott károkkal kapcsolatban a károk megtérítésére kötelezett, továbbá
a kárrendezést végző szerv nevét és elérhetőségét.
(4) Ha a Nemzeti Iroda, illetve a Kártalanítási Szervezet – a külföldi nemzeti iroda, illetve kártalanítási
szervezet megtérítési igénye alapján – a kárt megtérítette, a károsult követelésének kielégítésével
kapcsolatban felmerült összes ráfordítása és – átalányösszegben is megállapítható – költsége
megtérítését követelheti – a Belső Szabályzatban foglalt feltételek szerint – a mentesített gépjármű
üzemben tartójától.
NEGYEDIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatálybalépés

58. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – 2010. január 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény 51. §-ának (9) bekezdése, valamint az 52. § (1)–(3) bekezdései 2010. május 1-jén lépnek
hatályba.
(3) E törvény 63–66. §-ai és a 67. § (1) bekezdése a hatálybalépést követő napon hatályát veszti.
(4) E törvény 61. §-ának (2) bekezdése a hatálybalépését követő 6. napon hatályát veszti.
(5) E törvény 62. §-a és 67. §-ának (2) bekezdése 2011. július 2-án hatályát veszti.
Átmeneti rendelkezések

59. § (1) E törvény rendelkezéseit – a határozott időre szóló szerződések kivételével – figyelemmel a
(2) bekezdésben foglaltakra, a hatálybalépéskor már megkötött szerződésekre is alkalmazni kell.
(2) E törvény hatálybalépését követően, amennyiben az e törvény szerint szerződéskötésre kötelezett
személye és az e törvény hatálybalépését megelőzően megkötött – határozatlan tartamú –

33
szerződésben szereplő szerződő személye eltér, az adott gépjármű vonatkozásában csak abban az
esetben köteles az e törvény szerinti szerződéskötésre kötelezett személy új szerződést kötni, ha akár
a tulajdonos, akár az üzemben tartó személyében változás állt be.
(3) A (2) bekezdésben meghatározottak szerint megkötött szerződés esetében az új szerződés – a
10. §-ban meghatározott rendelkezések ellenére – érvényes, a korábban fennálló szerződés hatályát
veszti.
(4) A hatálybalépés napját megelőzően bekövetkezett káresetekhez kapcsolódóan a kártérítési
igények érvényesítésével összefüggő eljárásokra, a helytállási kötelezettség mértékére a káresemény
időpontjában hatályos jogszabályokat kell alkalmazni.
60. § A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás 1991. július 1-je előtti rendszeréből származó, a
káresemények időpontjában hatályos jogszabályok alapján még nem teljesített állami kötelezettségek
teljesítésére a külön jogszabályban foglaltak irányadók.
61. § (1) E törvény 22. §-ában meghatározott rendelkezéseket azon fedezetlenségi díj megfizetésére
kell alkalmazni, ahol a fedezetlenség időtartama e törvény hatálybalépését követően kezdődik.
(2)
(3) A Kártalanítási Alap térítési kötelezettsége az e törvény hatálybalépését követően felszámolás alá
kerülő biztosító esetében áll fenn.
(4) E törvény hatálybalépését megelőzően kezdődött és e törvény hatálybalépését követően lezáruló
fedezetlenségi díj (elmaradt díj) számítására a fedezetlenség kezdő napján hatályban lévő
rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(5) E törvény gépjárműflottára kötött szerződésekre vonatkozó szabályait a 2011. január 1-jétől
minden gépjárműflottára kötött szerződés vonatkozásában alkalmazni kell.
(6) Érdekmúlással megszűnik a gépjárműflottára kötött szerződés, ha 2011. január 1-jén nem felel
meg az e törvény gépjárműflottára kötött szerződésekre vonatkozó szabályainak.
62. § Az e törvény – az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CLI.
törvénnyel megállapított – 5. § (1) bekezdését a 2013. január 1-jét követően tett ajánlatokra vagy
megkötött szerződésekre kell alkalmazni.
62/A. § (1) A biztosító a 2012. október 30-áig meghirdetendő díjtarifáját a 23. § (3) bekezdésétől
eltérően 2013. január 1-től alkalmazandó tarifájaként hirdeti meg.
(2) A biztosító a 2012. október 30. és 2012. december 31. közötti időszakban a 2013. március 1-jét
követően kezdődő biztosítási időszakra szóló ajánlatot nem fogadhatja el, és ezen időponttól kezdődő
biztosítási időszakra szóló szerződést nem köthet, az így létrejött szerződés érvénytelen. A biztosító az
ajánlat elutasításáról annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül értesíti az üzemben tartót.
(3) A biztosító a kártörténeti rendszer azonosító számot az e törvény – egyes pénzügyi tárgyú
törvények módosításáról szóló 2012. évi CLI. törvénnyel megállapított – 52. § (6) bekezdésében
foglaltak szerint legkésőbb 2013. január 1-jétől köteles szerepeltetni az e törvény 8. § (3) bekezdése,
17. § (4) bekezdése és 21. § (5) bekezdése szerinti értesítéseken.
62/B. § (1) E törvénynek az – egyes biztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi
LXXXVI. törvénnyel megállapított – 56–57/F. §-ában meghatározott rendelkezéseit a MABISZ
alapszabályának e törvény rendelkezéseinek a figyelembevételével történő módosítását követően, de
legkésőbb 2014. június 1-jétől kell alkalmazni.
(2) 2014. január 1-jétől a felelős vezető feladatait – amennyiben megfelel az 56. § (5) bekezdésében
meghatározott feltételeknek – a főtitkár látja el.
62/C. § Az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő
módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvénnyel megállapított 3/A. §-ban foglaltak a 2014. március 15-
én és ezt követően bekövetkezett káresemények vonatkozásában alkalmazandók.
62/D. § E törvénynek a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással összefüggésben egyes biztosítási
tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CXLVII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a
hatálybalépéskor már folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell, azzal, hogy folyamatban lévő ügy
esetében a 36. § (6c) bekezdésében meghatározott átadási kötelezettséget a 36. § (6a)
bekezdés a) pontjában meghatározott biztosító legkésőbb e törvény hatálybalépését követő három
munkanapon belül köteles teljesíteni.
62/E. § (1) A Kártalanítási Alap kezelője 2023. december 23-ig jogosult és törekszik megállapodást
kötni – az e törvény 2023. december 23-án hatályba lépő, A Kártalanítási Alap helytállási kötelezettsége
alcímében foglaltak végrehajtása érdekében – másik tagállamok kártérítési szervezeteivel feladatköreik,
kötelezettségeik és a megtérítési eljárások meghatározása céljából.
(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodás megkötéséről a Kártalanítási Alap kezelője haladéktalanul
tájékoztatja az Európai Bizottságot és a biztosítási piac szabályozásáért felelős minisztert.

34
 Módosuló és hatályukat vesztő rendelkezések

63–66. §
67. § (1)
(2)
Felhatalmazó rendelkezések

68. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a kötvénynyilvántartó szerv kijelölését rendeletben

állapítsa meg.
69. § (1) Felhatalmazást kap a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, hogy
a) a díjtarifa megállapításának alapjául szolgáló gépjármű-kategóriákat;
b) a kártörténeti adatok biztosítók által történő felhasználásának, a kártörténeti adatokon alapuló
bonus-malus rendszer, továbbá a kártörténeti igazolások kiadásának szabályait;
c) a Kártalanítási Alap javára teljesített befizetéseknek és az Alap kezelésének szabályait;
d) az elkülönített szervezeti egység éves gazdálkodási jelentésének tartalmára és az azt alátámasztó
nyilvántartások vezetésére, valamint a nyilvántartásokkal összefüggő biztosítói adatszolgáltatására
vonatkozó szabályokat
rendeletben állapítsa meg.
(2) Felhatalmazást kap a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, hogy a
közlekedésrendészetért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a magyarországi
telephelyű gépjárművek, továbbá más tagállami telephelyű és magyarországi rendeltetési hellyel
rendelkező gépjárművek kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító
igazolóeszközökre vonatkozó szabályokat.
(3) Felhatalmazást kap a kormány tagja, hogy rendeletben megállapíthassa a biztosítási kötelezettség
alól mentes gépjárművek körét, ezek nyilvántartására vonatkozó szabályokat, gépjárművek által okozott
károk megtérítését és rendezését végző szerv kijelölését, a szerv működésére vonatkozó szabályokat
és a mentesített gépjárművek igazolóeszközzel történő ellátására vonatkozó szabályokat.
(4) Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy az egyedi szerződésekre vonatkozó
díjtarifának, a gépjárműflottára kötött szerződésekre vonatkozó díjtarifának, továbbá fedezetlenségi díj
tarifájának a Felügyelet honlapján történő meghirdetésének módjára vonatkozó részletes szabályokat
rendeletben állapítsa meg.
(5) Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy a KKTA-ból történő biztosítói
adatigénylésre vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.
Az Európai Unió jogának való megfelelés

70. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 1972. április 24-i 72/166/EGK irányelve a tagállamok gépjármű-felelősségbiztosításra és
a biztosítási kötelezettség ellenőrzésére vonatkozó jogszabályainak közelítéséről,
b) a Tanács 1972. december 19-i 72/430/EGK irányelve a tagállamok gépjármű-felelősségbiztosításra
és a biztosítási kötelezettség ellenőrzésére vonatkozó jogszabályainak közelítéséről szóló, 1972. április
24-i 72/166/EGK tanácsi irányelv módosításáról,
c) a Tanács 1983. december 30-i 84/5/EGK második irányelve a tagállamok gépjármű-
felelősségbiztosítására vonatkozó jogszabályainak közelítéséről,
d) a Tanács 1990. május 14-i 90/232/EGK harmadik irányelve a gépjármű-használattal kapcsolatos
polgári jogi felelősség biztosítására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről,
e) a Tanács 1990. november 8-i 90/618/EGK irányelve az életbiztosítás körén kívül eső közvetlen
biztosítási tevékenységekre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések
összehangolásáról szóló 73/239/EGK és 88/357/EGK irányelvnek elsősorban a gépjármű-
felelősségbiztosítás tekintetében történő módosításáról,
f) az Európai Parlament és a Tanács 2000. május 16-i 2000/26/EK irányelve a tagállamok gépjármű-
felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályainak közelítéséről, valamint a 73/239/EGK és a
88/357/EGK tanácsi irányelv módosításáról (negyedik gépjármű-biztosítási irányelv),
g) az Európai Parlament és a Tanács 2005. május 11-i 2005/14/EK irányelve a gépjármű-
felelősségbiztosításra vonatkozó 72/166/EGK, 84/5/EGK, 88/357/EGK és 90/232/EGK tanácsi irányelv,
valamint a 2000/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról,

35
 h) az Európai Parlament és a Tanács 2009. szeptember 16-i 2009/103/EK irányelve a a gépjármű-
felelősségbiztosításról és a biztosítási kötelezettség ellenőrzéséről.
i) az Európai Parlament és Tanács 2021. november 24-i 2021/2118 (EU) irányelve a gépjármű-
felelősségbiztosításról és a biztosítási kötelezettség ellenőrzéséről szóló 2009/103/EK irányelv
módosításáról.

36
 KöBE
KÖTELEZÔ
GÉPJÁRMÛ-FELELÔSSÉGBIZTOSÍTÁS

Hatályos: 2023. június 1-tôl

 Tartalomjegyzék

1. Kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítási
feltétel (2009. évi LXII. Törvény) és ügyféltájékoztató .................. 3

2. Tájékoztató a távértékesítés keretében kötött

biztosítási szerzôdéshez ............................................................. 23

3. 2005. évi XXV. törvény a távértékesítés keretében kötött

pénzügyi ágazati szolgáltatási szerzôdésekrôl ........................... 25

4. KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület

Alapszabálya ............................................................................... 29

KGFB_31101_KF_20230601
 Kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítási feltétel és ügyféltájékoztató
Kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítási
feltétel és ügyféltájékoztató
Jelen biztosítási feltétel a kötelezô gépjármû-felelôsségbizto-
sításról szóló 2009. évi LXII. törvény (továbbiakban KGFB tör-
vény) azon részeinek ismertetése, amelyek a szerzôdônek,
illetve a biztosítónak a kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítási
szerzôdésbeli jogait és kötelezettségeit szabályozza, illetve
amelyek ezen szabályokhoz közvetlenül kapcsolódnak. A tör-
vény vonatkozó rendelkezéseit jelen feltétel szöveghûen, mó-
dosítás nélkül, a törvény számozását is megtartva tartal-
mazza.
Ugyanakkor jelen feltétel nem tartalmazza a törvénynek a
szerzôdô felek jogait és kötelezettségeit nem érintô rendel-
kezéseit.
Biztosítási feltételek a KGFB törvény alapján
A törvény hatálya
1. §
Ha nemzetközi szerzôdés eltérôen nem rendelkezik, e törvény
hatálya kiterjed:
a) minden magyarországi telephelyû gépjármû üzemben tar-
tójára, továbbá más tagállami telephelyû gépjármû – ha
annak rendeltetés helye szerinti tagállama Magyarország
– tulajdonosára, és az általuk kötött kötelezô gépjármû-
felelôsségbiztosítási szerzôdésre;
b) a külföldi telephelyû gépjármû Magyarország területére
történô belépésének, valamint Magyarország területén a
fogalomban történô részvételének feltételeire;
c) a biztosítók, a kárrendezési megbízott, kárképviselô, a le-
velezô, a Kártalanítási Számla, a Kártalanítási Alap, a
Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Szervezet, az Információs
Központ, valamint a Magyar Biztosítók Szövetségének (a
továbbiakban: MABISZ) e törvényben szabályozott tevé-
kenységére;
d) a pénzügyi közvetítôrendszer felügyeletével kapcsolatos
feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiak-
ban: Felügyelet), a biztosító felszámolójának, a kötelezô
gépjármû-felelôsségbiztosítást igazoló okirat (a kötvényt
is beleértve) adatait, valamint egyéb vonatkozó adatokat
nyilvántartó szervnek (a továbbiakban: kötvénynyilván-
tartó szerv), a kárnyilvántartással kapcsolatos feladatokat
ellátó kárnyilvántartó szervnek, a fôvárosi és megyei kor-
mányhivatal járási (fôvárosi kerületi) hivatalának (a továb-
biakban: járási hivatal) és a vámhatóságnak e törvényben
szabályozott tevékenységére.
2. §
E törvény hatálya nem terjed ki:
a) a nemzetközi gépjármû-biztosítási – a tagállamok és más
államok nemzeti irodái közötti – megállapodásból és a
kapcsolódó megállapodásokból eredô – e törvényben
nem szabályozott – feladatok ellátására;
b) Magyarország területén rendezett gépjármûversenyen
(edzésen) részt vevô gépjármûvekre kötött felelôsségbiz-
tosítási szerzôdésekre;
c) arra az esetre, ha az e törvényben foglaltaktól Magyar-
ország területén állomásozó vagy áthaladó külföldi katonai
gépjármûvek vonatkozásában jogszabály eltérô szabá-
lyokat állapít meg.
Értelmezô rendelkezések
3. §
E törvény alkalmazásában:
1. Belsô Szabályzat: a Bizottság 2003. július 28-i, a 72/166/
EGK tanácsi irányelvnek a gépjármû-felelôsségbiztosítás
ellenôrzésére vonatkozó alkalmazásáról szóló 2003/564/
EK határozatának függelékében foglalt, a nemzeti irodák
egymás közötti kapcsolatait rendezô szabályzat;
2. biztosítási idôszak: a határozatlan tartamú szerzôdések
esetében – a díjfizetés gyakoriságától függetlenül – az az
idôtartam, amelyre a megállapított díj vonatkozik;
3. biztosító: a biztosítási tevékenységrôl szóló 2014. évi
LXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bit.) meghatározott
szervezet, amely a székhely szerinti tagállamában enge-
délyt kapott a gépjármû-felelôsségbiztosítási tevékenység
végzésére, és Magyarország területén az e törvényben
foglaltaknak megfelelôen a kötelezô gépjármû-felelôsség-
biztosítási (a továbbiakban: biztosítás) tevékenység foly-
tatására jogosult;
4. biztosított: a gépjármû biztosítással rendelkezô üzemben
tartója és a gépjármûvet vezetô személy;
5. díjtarifa: miniszteri rendeletben meghatározott gépjármû-
kategóriánként és – a flotta kivételével – bonus-malus osz-
tályonként a biztosító által megállapított alapdíjak és a díj
meghatározásánál alkalmazható valamennyi korrekciós
tényezô összessége;
6. egyedi szerzôdés: adott üzemben tartó által, egy megha-
tározott gépjármûre kötött, e törvénynek megfelelô bizto-
sítási szerzôdés;
7. fedezetlenségi díj: az adott gépjármû vonatkozásában az
üzemben tartó biztosítási kötelezettségének – a szünete-
lés idôtartamának, kivételével – díjfizetés hiányában koc-
kázatviselés nélküli idôtartamára (fedezetlenség idôtarta-
ma) a Kártalanítási Számla kezelôjét megilletô, általa meg-
határozott díjtarifa alapján utólagosan megállapított díj;
8. forgalmi engedély: az állandó vagy ideiglenes forgalmi en-
gedély, az ideiglenes forgalomban tartási engedély, vala-
mint a lassú jármû és a négykerekû segédmotoros kerék-
pár (quad) igazolólapja;
8/A. gazdasági totálkár: a káresemény következtében károsult
gépjármû megjavíttatása gazdaságilag nem indokolható,
mivel annak javítási, valamint a kár elhárításával kapcso-
latos egyéb költségei, illetve a javítást követôen esetlege-
sen fennmaradó értékcsökkenés összege a gépjármû ká-
rosodás idôpontjában fennálló forgalmi értékének marad-
ványértékkel (roncsértékkel) csökkentett összegét meg-
haladja;
9. gépjármûflotta: egy adott biztosítónál ugyanazon – jogi
személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég – szerzôdô üzem-
ben tartó által biztosított gépjármûvek együttesen kezelt
csoportja, ha ezen gépjármûvek darabszáma a biztosítási
idôszak kezdônapján eléri az ötöt;
10. gépjármû: a közúti forgalomban való részvétel feltétele-
ként hatósági engedélyre és jelzésre kötelezett – a közúti
KGFB_31101_KF_20230601
 Kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítási feltétel és ügyféltájékoztató
közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM
együttes rendelet (KRESZ) 1. számú függelékének II. b)
pontjában meghatározott – gépjármû, pótkocsi, félpótkocsi,
mezôgazdasági vontató, négykerekû segédmotoros ke-
rékpár (quad), lassú jármû és munkagép, továbbá a ha-
tósági engedélyre és jelzésre nem kötelezett segédmoto-
ros kerékpár;
11. gépjármûverseny: zárt versenypályán vagy a forgalom elôl
elzárt közúton (útszakaszon) tartott, gépjármûvek szá-
mára rendezett sportrendezvény;
12. harmadik ország: a Bit.-ben meghatározott fogalom;
13. harmadik országbeli biztosító: a Bit.-ben meghatározott
fogalom;
14. határon átnyúló szolgáltatás: a Bit.-ben meghatározott fo-
galom;
15. hozott kárelôzményi igazolás: más tagállam által elôírt kö-
telezettség alapján megkötött gépjármû-felelôsségbizto-
sítási szerzôdésre vonatkozó igazolás, amely tartalmazza
az adott biztosítónál nyilvántartott idôszakot, valamint a
szerzôdés hatálya alatt harmadik személyeknek okozott
és a más tagállami biztosító által az igazolás kiadásának
napjáig elismert, vagy vele szemben jogerôsen megítélt
kártérítések alapjául szolgáló káresetek számát, idôpont-
ját, illetve a kármentesség tényét;
16. Információs Központ: a gépjármû üzemeltetésével harma-
dik személyeknek okozott károkból eredô kártérítési igé-
nyek érvényesítése érdekében adatok közlése és e tör-
vényben meghatározott egyéb feladatok ellátása érdeké-
ben létrehozott szervezet;
17. ismeretlen gépjármû: az a gépjármû, amely nem azono-
sítható, illetve utólag sem azonosítható, mivel elhagyta a
baleset helyszínét, vagy azonosító adatokkal nem rendel-
kezik, illetve azokat meghamisították vagy nem felismer-
hetôk;
18. kárképviselô: a határon átnyúló szolgáltatás esetében a
biztosító által a gépjármû-felelôsségbiztosítási károk
rendezésével, a biztosító peres és peren kívüli képvisele-
tével megbízott, illetve arra jogosult személy vagy szer-
vezet;
19. károsult: a gépjármûvel okozott kár esetén kártérítésre jo-
gosult személy vagy szervezet;
20. kárrendezési megbízott: a gépjármû-felelôsségbiztosítási
tevékenységet végzô biztosító székhely szerinti tagállamá-
tól eltérô tagállamban mûködô megbízottja, aki a biztosító
által biztosított gépjármû üzemeltetésével kapcsolatban
felmerült kártérítési igényeket a károsult lakóhelye (szék-
helye) szerinti tagállamban kezeli és rendezi, valamint a
biztosítót a károsulttal szemben képviseli;
21. Kártalanítási Alap: az e törvény szerinti biztosítók által lét-
rehozott és finanszírozott pénzalap, mely azon biztosítónál
(a továbbiakban: felszámolás alatt álló biztosító) a károko-
zás idôpontjában e törvény szerinti biztosítási szerzôdés
alapján fedezettel rendelkezô üzemben tartó gépjármû-
vével okozott károk megtérítését fedezi, mellyel szemben
a biztosító tevékenységét engedélyezô tagállamban fel-
számolási eljárás megindult;
22. Kártalanítási Számla (Garanciaalap): az e törvény szerinti
biztosítók által létrehozott és folyamatosan finanszírozott
pénzalap, amelynek feladata a biztosítási kötelezettség
ellenére biztosítással nem rendelkezô üzemben tartó gép-
jármûve által vagy az e törvényben meghatározott korlá-
tozásokkal az ismeretlen üzemben tartó gépjármûve által,
és az ismeretlen gépjármûvel okozott károk, valamint az
e törvényben meghatározott egyéb károk megtérítése,
amennyiben a kötelezettségvállalás országa Magyar-
ország;
23. kártalanítási szervezet: a gépjármû-felelôsségbiztosítási
tevékenységet végzô biztosítók által a székhelyük szerinti
tagállamban mûködtetett szervezet, amelynek feladata a
belföldi károsult más tagállam területén telephellyel ren-
delkezô gépjármû üzemeltetésébôl eredôen a zöldkártya-
rendszer valamely országában elszenvedett kára kapcsán
a károkozó biztosítója vagy annak kárrendezési megbí-
zottja kárrendezésének elmaradása esetén a kártérítési
igények elbírálása és kielégítése e törvényben meghatáro-
zott esetekben;
24. kötelezettségvállalás országa: bármely fajta gépjármû biz-
tosítása esetén a
a) telephely szerinti ország, vagy
b) baleset bekövetkezésének helye szerinti ország,
amennyiben a hatósági jelzés viselésére kötelezett
gépjármû baleset részesévé vált, és nem rendelkezik
érvényes hatósági jelzéssel, illetve a rajta lévô hatósági
jelzés nem rendelhetô, vagy már nem rendelhetô
hozzá, vagy
c) rendeltetés helye szerinti tagállam;
25. külföldi: a devizakorlátozások megszüntetésérôl, valamint
egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001.
évi XCIII. törvény 2. §-ának 2. pontjában meghatározott
fogalom;
26. levelezô: olyan biztosító, a biztosító részére kárrendezési
tevékenységet végzô szervezet, kárrendezési megbízott,
egyéb szervezet vagy személy, akit vagy amelyet a mûkö-
dése szerinti ország nemzeti irodájának jóváhagyásával
a zöldkártyarendszerhez tartozó ország biztosítója jelöl a
biztosítottjai által a levelezô országában okozott gépjár-
mû-felelôsségbiztosítási károk kezelésére és rendezé-
sére;
27. Nemzeti Iroda: az e törvény szerinti biztosítók szervezete,
amely ellátja a nemzetközi gépjármû-biztosítási megálla-
podásból és a kapcsolódó egyezményekbôl eredô koor-
dinációs, kárrendezési és elszámolási feladatokat;
28. rendeltetés helye szerinti tagállam: gépjármû tulajdonjo-
gának átruházása esetén a tulajdonszerzést követôen a
rendelkezésre bocsátástól számított harmincnapos idô-
tartam folyamán az – a gépjármû telephely szerinti orszá-
gától eltérô – tagállam,
a) ahol a tulajdont szerzô természetes személy állandó
lakóhelye, a jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég
tulajdonszerzése esetén annak székhelye található, il-
letve
b) amelyben a tulajdont szerzô szokásos tartózkodási
helye van, vagy ha a szerzôdô jogi személy, egyéni vál-
lalkozó, egyéni cég, az a tagállam, amelyben a tulajdont
szerzônek a szerzôdéssel érintett telephelye, fióktelepe
található;
29. Rendszámegyezmény: a nemzeti irodák között létrejött
olyan megállapodás, amely alapján az egyezményben ré-
szes országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülô
igazolás helyett az illetô országban megkövetelt gépjármû-
felelôsségbiztosítási fedezet igazolásául a jármû hatósági
jelzését (forgalmi rendszámát) az országjellel együtt elfo-
gadják;
30. súlyos személyi sérülés: a balesetbôl eredôen legalább
25%-os össz-szervezeti egészségkárosodással járó ma-
radandó fogyatékosságot okozó, vagy a balesetbôl eredô,
legalább 6 hónapos gyógytartammal járó súlyos egész-
ségromlást okozó sérülés;
KGFB_31101_KF_20230601
 Kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítási feltétel és ügyféltájékoztató
31. székhely szerinti tagállam: az a tagállam, ahol a kötele-
zettséget vállaló biztosító, biztosításközvetítô, valamint
szaktanácsadó székhelye található;
32. tagállam: az Európai Gazdasági Térségrôl szóló megálla-
podásban részes állam és Svájc;
33. telephely szerinti ország: az az ország,
a) amelynek hatósága a gépjármûvet állandó vagy ideig-
lenes hatósági jelzéssel ellátta, vagy
b) amelyben a hatósági jelzés viselésére nem kötelezett
gépjármûvek esetében a tulajdonos vagy a gépjármû
felett egyébként rendelkezési jogot gyakorló személy
(jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég) állandó
lakóhelye (székhelye), illetve szokásos tartózkodási
helye (az érintett telephelye, fióktelepe) található;
34. türelmi idô: a díj esedékességétôl számított hatvannapos
idôszak, melynek a díj megfizetése nélkül történô letelté-
vel a szerzôdés – amennyiben egyéb okból még nem
szûnt meg – díjnemfizetéssel megszûnik;
35. üzemben tartó: a gépjármû telephelye szerinti ország ha-
tóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzemben tartó
(engedélyes, engedély jogosultja), ennek hiányában a tu-
lajdonos;
36. zöldkártya: a zöldkártyarendszer országaiban elfogadott,
egységes szabványnak megfelelô nemzetközi gépjármû-
felelôsségbiztosítási igazolvány (kártya), amelyet a nem-
zeti iroda nevében a biztosítási szerzôdésnek megfelelôen
a biztosítók állítanak ki az üzemben tartó számára, a meg-
látogatott országban megkövetelt gépjármû-felelôsségbiz-
tosítási fedezet meglétének igazolására;
37. zöldkártyarendszer: a nemzeti irodák közötti megállapo-
dások alapján az ezen megállapodásokban részes orszá-
gok rendszere, mely rendszerhez tartozó országok ható-
ságai a zöldkártyában megtestesülô igazolást az ország-
ban megkövetelt gépjármû-felelôsségbiztosítási fedezet
igazolásául elfogadják.
3/A. §
E törvény alkalmazásában kár és kártérítés alatt a sérelem-
díj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelem és a
sérelemdíj is értendô.
3/B. §
(1) Ahol e törvény euróban meghatározott összegrôl rendel-
kezik, azon a tárgyév január 1-jétôl december 31-ig tartó
idôszakára (a továbbiakban: alkalmazási idôszak) vonat-
kozó, forintban meghatározott összegét kell érteni.
(2) Az adott alkalmazási idôszakra vonatkozó forintban meg-
határozott összeget az alkalmazási idôszakot megelôzô
naptári év elsô tíz hónapjára és az euró forintra való át-
számítására vonatkozó – Magyar Nemzeti Bank által köz-
zétett – hivatalos napi árfolyamok átlagának alkalmazá-
sával, a következô milliós forintértékre felkerekítve kell ki-
számítani.
A gépjármû-felelôsségbiztosítás
általános szabályai
A biztosítási kötelezettség
4. §
(1) Minden magyarországi telephelyû gépjármû üzemben tar-
tója köteles – a külön jogszabály alapján mentesített
gépjármûvek kivételével – az e törvény szerinti biztosítóval
a gépjármû üzemeltetése során okozott károk fedezetére,
az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosí-
tási szerzôdést kötni, és azt díjfizetéssel hatályban tartani
(biztosítási kötelezettség).
(2) A biztosítási kötelezettség, ha jogszabály másként nem
rendelkezik, a mindenkori üzemben tartót a gépjármû ha-
tósági engedéllyel és jelzéssel való ellátásának idôpont-
jától – a szünetelés kivételével – a gépjármû forgalomból
történô kivonásáig, illetve a külön jogszabályban megha-
tározott forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjármû
esetében a forgalomban történô részvétel kezdetétôl a
részvétel végleges megszüntetéséig terheli.
(3) A szerzôdés megkötésére vonatkozó kötelezettség tekin-
tetében üzemben tartónak minôsül a gépjármû tulajdono-
sa által – szerzôdés vagy más hitelt érdemlôen igazolt jog-
cím alapján – üzemben tartóként megnevezett személy.
(4) Ha a szerzôdéskötésre a tulajdonjog átszállása miatt kerül
sor, az e törvény szerinti új üzemben tartó köteles a tulaj-
donjog átszállását követôen a biztosítási szerzôdést ha-
ladéktalanul megkötni.
(4a) Ha az üzemben tartó személye a 7. § (3a) bekezdésében
meghatározottak szerint változik, a biztosítási kötelezett-
ség a gépjármû új üzemben tartóját a kockázatviselés 19.
§ (5a) bekezdésében meghatározott megszûnését követô
naptól terheli. Ha a biztosítási szerzôdést a (6) bekezdés-
ben meghatározottak szerint nem tartották hatályban és
az üzemben tartó személye a 7. § (3a) bekezdésében
meghatározottak szerint változik, a biztosítási kötelezett-
ség a gépjármû új üzemben tartóját a peres, nemperes
eljárásban hozott döntés jogerôre emelkedését vagy ha-
tósági eljárásban hozott döntés véglegessé válását követô
naptól terheli.
(5) Ideiglenes forgalomban tartás engedélyezése, illetve ide-
iglenes forgalmi engedély kiadása esetén a biztosítási kö-
telezettség az ideiglenes forgalomban tartási engedély, il-
letve az ideiglenes forgalmi engedély érvényességének
idôtartama alatt áll fenn.
(6) Az üzemben tartó halála esetén, ha a biztosítási kötele-
zettség címzettje nem állapítható meg, a szerzôdés legké-
sôbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerôre emel-
kedésétôl számított 30 napig tartható hatályban, amennyi-
ben a gépjármû birtokosa a halál tényét a biztosítónak be-
jelentette, és a szerzôdést díjfizetéssel hatályban tartja.
(7) Más tagállami telephelyû gépjármû tulajdonosa – ha a
gépjármû rendeltetés helye szerinti tagállama Magyar-
ország – köteles a tulajdonszerzést követôen a rendelke-
zésre bocsátástól számított harmincnapos idôtartamra az
e törvény szerinti biztosítással rendelkezni.
A szerzôdés létrejötte és megszûnése
5. §
(1) A biztosító a magyarországi telephelyû gépjármû üzem-
ben tartójának, valamint azon gépjármû tulajdonosának,
melynek rendeltetés helye szerinti tagállama Magyar-
ország, az e törvényben meghatározott feltételek szerinti
biztosítási szerzôdés megkötésére vonatkozó – a biztosító
díjtarifájának megfelelô – ajánlatát a 13. § (1) bekezdésé-
ben meghatározott összeghatárok szerint köteles elfo-
gadni. A biztosító a biztosítási idôszak kezdetét hatvan
nappal megelôzôen tett ajánlatot nem fogadhatja el, és
ezen idôpontot megelôzôen szerzôdést nem köthet, az
így létrejött szerzôdés érvénytelen. A biztosító az ajánlat
elutasításáról annak beérkezésétôl számított tizenöt na-
pon belül értesíti az üzemben tartót.
KGFB_31101_KF_20230601
 Kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítási feltétel és ügyféltájékoztató
(2) Ha a biztosítási szerzôdés a biztosítási idôszak tartama
alatt a 21. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint
(díjnemfizetés) szûnik meg, az üzemben tartónak az adott
biztosítási idôszak hátralévô részére fedezetet nyújtó
szerzôdés megkötésére vonatkozó ajánlatát kizárólag az
a biztosító jogosult és köteles elfogadni, amelynél a szer-
zôdés az adott biztosítási idôszakban díjnemfizetéssel
szûnt meg.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben az üzemben
tartó annál a biztosítónál köteles a szerzôdést – az újra-
kötött szerzôdés kockázatviselési kezdetének idôpontjá-
ban alkalmazandó díjtarifa alapján – megkötni, ahol a
szerzôdése díjnemfizetés miatt szûnt meg.
(4) Az a biztosító, amely a szerzôdés biztosítási idôszak vé-
gére történô felmondására nyilatkozatot tett, az üzemben
tartónak a szerzôdés megszûnését közvetlenül követô
biztosítási idôszakra vonatkozó ajánlatát nem köteles el-
fogadni.
6. §
(1) A szerzôdés – a Polgári Törvénykönyv rendelkezései sze-
rinti módokon túl – úgy is létrejön, ha a szerzôdô üzemben
tartó a díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelô
ajánlatát a jogviszony tartalmára, és a biztosítási feltéte-
lekre vonatkozó tájékoztatás ismeretében, a biztosító által
a szerzôdéskötés céljából meghatározott tartalommal a
biztosító vagy annak képviselôje részére átadja.
(2) A biztosító az (1) bekezdés szerinti ajánlatot annak átadá-
sától számított 15 napon belül az 5. § (4) bekezdésében
meghatározott indok alapján utasíthatja el.
(3) Ha az üzemben tartó ajánlata nem felel meg az (1) bekez-
désben meghatározott feltételeknek, a szerzôdés akkor
is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem
nyilatkozik.
(4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti esetben a szerzôdés az
ajánlat hatályosulásának idôpontjára visszamenô hatállyal
– az ajánlat szerinti tartalommal – jön létre.
(5) A biztosító a (3) bekezdésben meghatározott esetben az
ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül a díj-
tarifától és a biztosítási feltételektôl való eltérésre történô
hivatkozással, illetve az 5. § (4) bekezdésében meghatá-
rozott indok alapján elutasíthatja, vagy igazolható módon
elküldött javaslatot tehet az ajánlat díjtarifának és a bizto-
sítási feltételeknek megfelelô módosítására. Ha az ajánlat
módosítására tett javaslatot a szerzôdô a kézhezvételtôl
számított 15 napon belül nem kifogásolja, a szerzôdés a
tizenötödik nap elteltével az ajánlat hatályosulásának idô-
pontjára visszamenô hatállyal a módosított ajánlat szerint
létrejön.
(6) Ha a biztosító az ajánlat módosítására tesz javaslatot, kö-
teles az üzemben tartó figyelmét felhívni az ajánlat mó-
dosítására vonatkozó javaslat tényére, valamint a javas-
latnak az ajánlathoz viszonyított lényeges eltéréseire.
Ennek hiányában a szerzôdés az ajánlat tartalmának
megfelelôen jön létre.
(7) Ha a szerzôdés nem írásban jött létre, a biztosító köteles
az e §-ban meghatározottak szerint létrejött szerzôdés tar-
talmával egyezô tartalmú okiratot (ideértve a kötvényt is)
kiállítani és azt a vele szerzôdô fél rendelkezésére bocsá-
tani vagy számára hozzáférhetôvé tenni.
7. §
(1) A biztosítási szerzôdést a biztosítási idôszak utolsó nap-
jára (biztosítási évfordulóra), azt legalább 30 nappal meg-
elôzôen
a) a biztosító írásban,
b) a szerzôdô üzemben tartó írásban vagy – a felek meg-
állapodása alapján – elektronikus úton indokolás nélkül
felmondhatja.
(1a) A felmondás akkor hatályosul, ha az a másik félhez ha-
táridôben megérkezik.
(2) A biztosítási idôszakon belül – az e törvényben meghatá-
rozott eseteken túl – a szerzôdés csak a felek közös meg-
egyezésével szüntethetô meg.
(3) A szerzôdés érdekmúlással szûnik meg a gépjármû for-
galomból történô kivonásával, az üzemben tartó változása
esetén, illetve szünetelés esetén, ha az újbóli üzembe he-
lyezés a kivonás napjától számított egy éven belül nem
történik meg.
(3a) Ha az üzemben tartó személyének változása – peres,
nemperes eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott dön-
tés alapján – oly módon következik be, hogy a tulajdonjog
átszállásának, illetve az üzemben tartói jogosultság meg-
szûnésének idôpontja a jármûnyilvántartásba a peres,
nemperes eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott
döntést megelôzô idôpontként kerül bejegyzésre, a szer-
zôdés – a (3) bekezdéstôl eltérôen – a peres, nemperes
eljárásban hozott döntés jogerôre emelkedését vagy ha-
tósági eljárásban hozott döntés véglegessé válását követô
harmincadik napon érdekmúlással megszûnik, feltéve, ha
eddig az idôpontig a szerzôdés egyéb okból még nem
szûnt meg.
(4) A szerzôdés érdekmúlással szûnik meg a tulajdonjog át-
szállása esetén, ha a szerzôdéskötésre kötelezett üzem-
ben tartó személyében változás áll be.
(5) Ha az üzemben tartó változása a jogi személy jogutódlás-
sal történô megszûnése miatt következik be, a szerzôdés
érdekmúlással nem szûnik meg.
8. §
(1) A jármûnyilvántartásban szereplô gépjármûvek vonatko-
zásában a fennálló biztosítás által érintett biztosítót az e
törvényben elôírt feladatainak ellátása céljából, a gépjármû
forgalomból történô kivonásának, a gépjármû elsô és is-
mételt forgalomba helyezésének, valamint a gépjármû tu-
lajdonjogát érintô változásnak – ideértve a régi tulajdonos
(átruházó) külön jogszabályban meghatározott, tulajdon-
jog-változáshoz kapcsolódó bejelentési kötelezettsége tel-
jesítésének idôpontját is – jármûnyilvántartásba történô
bejegyzésérôl, továbbá az üzemben tartó és a jármûnyil-
vántartásba bejegyzett üzemben tartó személyét érintô
változás jármûnyilvántartásba történô bejegyzésérôl – e
tény jármûnyilvántartásba történô bejegyzésével egyidejû-
leg – a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti,
amely értesítést a biztosító a feladatai ellátása során fi-
gyelembe veszi.
(2) A jármûnyilvántartásban nem szereplô gépjármû üzem-
ben tartója a hatósági engedély visszavonását, a tulajdon-
jog átruházását, illetve az üzemben tartó változását igazo-
ló okiratot, a forgalomban történô részvétel végleges meg-
szüntetését tanúsító nyilatkozatát köteles a biztosítónál
15 napon belül bemutatni.
(3) A biztosító köteles – a díjnemfizetéssel történô megszû-
nés esetének kivételével – a biztosítási szerzôdés meg-
szûnésének tényérôl és a megszûnt szerzôdés külön ren-
KGFB_31101_KF_20230601
 Kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítási feltétel és ügyféltájékoztató
deletben meghatározott bonus-malus besorolásáról a
megszûnést, illetve az arról történt tudomásszerzést köve-
tô 30 napon belül az üzemben tartót írásban tájékoztatni.
(4) A szerzôdésre a magyar jogot kell alkalmazni.
(5) A szerzôdésre a Polgári Törvénykönyv rendelkezései
akkor alkalmazhatók, ha e törvény eltérô rendelkezést
nem tartalmaz.
9. §
(1) Az üzemben tartó a szerzôdéskötéskor köteles minden, a
biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt
közölni a biztosítóval, így különösen – fennálló szerzôdés
esetén a biztosítási idôszak vagy a tartam utolsó napját
követô – az új biztosítási idôszak vagy a határozott tartam
kezdô napját, biztosítóváltás esetén az elôzô biztosítási
idôszakra vonatkozóan a fedezetet nyújtó biztosító meg-
nevezését és a biztosítást igazoló okirat számát, továbbá
– amennyiben az üzemben tartó már rendelkezik vele – a
kártörténeti rendszerazonosító számot.
(2) Az üzemben tartó a szerzôdéskötéskor köteles a fedezet-
lenségi díj megállapításához szükséges adatokat a bizto-
sítóval vagy annak képviselôjével közölni.
(3) A 4. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint a gép-
jármû tulajdonosa által üzemben tartóként megnevezett
személy által kötött szerzôdés az üzemben tartói jogosult-
ság keletkezésének – jármûnyilvántartásba bejegyzett –
idôpontjában – de legkorábban a biztosítási szerzôdésben
megállapított idôpontban, ennek hiányában a szerzôdés
létrejöttének idôpontjában – lép hatályba. Ha az üzemben
tartói jogosultság bejegyzése a szerzôdéskötést követô
30 napon belül nem történik meg, a szerzôdés megszûnik.
(4) Az üzemben tartó köteles 8 napon belül bejelenteni a biz-
tosítónak a biztosítást igazoló okiratban feltüntetett adatok
változását.
10. §
(1) Ugyanarra a biztosítási idôszakra vagy ugyanazon bizto-
sítási idôszak egy részére kötött további biztosítási szer-
zôdés érvénytelen.
(2) Ha a biztosítónak kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítás
mûvelésére vonatkozó tevékenységi engedélye visszavo-
násra került és a Felügyelet a visszavonásról szóló dön-
tést vagy a Bit. 289. § (6a) bekezdésében meghatározott
felügyeleti tájékoztatót a honlapján közzétette, a szerzôdô
fél a tevékenységi engedély visszavonásával érintett szer-
zôdés megszüntetése nélkül más biztosítónál – a tevé-
kenységi engedély visszavonására hivatkozással – új
szerzôdést köthet. A tevékenységi engedély visszavoná-
sával érintett szerzôdés – amennyiben korábban nem
szûnt meg – az új szerzôdés kockázatviselési kezdetének
napját megelôzô napon megszûnik.
(3) Ha a biztosítási szerzôdés az 5. § (2) bekezdésében fog-
laltak szerint a (2) bekezdés szerinti biztosítónál szûnt
meg, akkor a szerzôdô félnek az adott biztosítási idôszak
hátralévô részére fedezetet nyújtó szerzôdés megköté-
sére vonatkozó ajánlatát bármelyik biztosító jogosult elfo-
gadni.
A gépjármûflottára kötött szerzôdésre
alkalmazandó szabályok
11. §
(1) Gépjármûflottára kötött szerzôdés esetén a szerzôdô felek
az e törvényben meghatározottaktól eltérhetnek a szer-
zôdés létrejöttét, megszûnését, a biztosítási idôszakot, a
díjfizetést illetôen.
(2) A biztosító a díjat a flottára kötött szerzôdés vonatkozá-
sában a biztosítási idôszak, illetve tartam kezdô napján
alkalmazandó díjtarifa alapján alakítja ki. A biztosító az
így megállapított díjat az adott biztosítási idôszak alatt
nem változtathatja meg.
(3) A biztosító köteles a flottára kötött szerzôdés vonatkozá-
sában egy – a meghirdetés napjától számított hatvanna-
pos idôszakon túli – elôre meghatározott naptól alkalma-
zandó díjtarifáját a Magyar Nemzeti Bank elnökének ren-
deletében meghatározott módon, a Felügyelet honlapján
meghirdetni, továbbá a meghirdetés közzétételével
egyidejûleg a saját és a MABISZ honlapján közzétenni.
Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa
az alkalmazandó.
(4) Gépjármûflottára a flottához tartozó gépjármûvek kategó-
riáitól és fajtáitól függetlenül határozott tartamú szerzôdés
is köthetô.
(5) A biztosító a közbeszerzési eljárás keretében benyújtott
– gépjármûflottára kötendô szerzôdésre vonatkozó aján-
latát tartalmazó – pályázatában és az annak alapján meg-
kötött szerzôdésben eltérhet a (2) bekezdés szerint kiala-
kított és a (3) bekezdés szerint meghirdetett díjtarifájától.
A helytállási kötelezettség és annak mértéke
12. §
A biztosítás kiterjed a felelôsség kérdésének vizsgálatára, és
azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégíté-
sére, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a bizto-
sítási szerzôdésben megjelölt gépjármû üzemeltetése során
okozott károk miatt támasztanak.
13. §
(1) Egy biztosítási esemény vonatkozásában a károsultak
számától függetlenül a biztosító dologi károk esetén kár-
eseményenként egymillió-kettôszázhúszezer eurónak meg-
felelô forintösszeg-határig, személyi sérülés miatti károk
esetén káreseményenként hatmillió-hetvenezer eurónak
megfelelô forintösszeg-határig köteles helytállni, amely
összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bár-
milyen jogcímen érvényesíthetô követeléseket, az igény-
érvényesítés költségeit (beleértve a jogi képviseleti költsé-
geket is), valamint a teljesítés idôpontjáig eltelt idôszakra
járó kamatokat.
(2) Ha a biztosított a kárt más tagállam területén okozta, vagy
a zöldkártyarendszer azon országainak területén, amelyek
nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda megállapodást
kötött, a biztosító helytállási kötelezettségének mértéke a
káresemény helye szerinti ország gépjármû-felelôsség-
biztosítási jogszabályai szerint áll fenn. Ha a biztosító szer-
zôdésben meghatározott helytállási kötelezettségének
mértéke magasabb a káresemény helye szerinti ország-
ban elôírt mértéknél, a biztosító helytállási kötelezettsége
a biztosítási szerzôdésben vállalt összeghatárok mérté-
kéig áll fenn.
(3) Azonos okból bekövetkezett, azzal közvetlen okozati ösz-
szefüggésben lévô, idôben összefüggô több káresemény
egy biztosítási eseménynek minôsül.
14. §
(1) Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több jogosult
megalapozott kártérítési igénye meghaladja a 13. § (1)-(2)
KGFB_31101_KF_20230601
 Kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítási feltétel és ügyféltájékoztató
bekezdésében meghatározott összeget, akkor a kártérí-
tési igények megtérítése az összes kártérítési igénynek a
károkra káreseményenként meghatározott összeghez vi-
szonyított arányában történik.
(2) Ha kártérítésként járadékfizetési kötelezettség áll fenn, a
biztosítási összeg felosztásakor a járadék tôkeértékét kell
figyelembe venni. Ha a jövôben várható járadékkifizetések
tôkeértéke magasabb a szerzôdésben rögzített biztosítási
összegbôl rendelkezésre álló összegnél, a biztosító a já-
radékkifizetések tôkeértékét arányosan csökkentve álla-
pítja meg a járadék nagyságát.
(3) Ha a biztosítási esemény folytán az adott kártípusra (do-
logi, illetve személyi kár) meghatározott káreseményen-
kénti összeg kimerül, a biztosítási összeg felosztásakor
figyelembe nem vett károsult kizárólag akkor érvényesíthet
kártérítési igényt, ha azt a biztosító a károsultnak fel nem
róható okból hagyta figyelmen kívül. Ebben az esetben a
kárt olyan arányban kell az adott kártípusra meghatározott
biztosítási összeg újrafelosztásával megtéríteni, amilyen
arányban a károsult a biztosítási összeg felosztásakor
abból részesülhetett volna.
(4) A (3) bekezdés szerinti eljárást kell követnie a biztosítónak
akkor is, ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a
károsultnak fel nem róható okból a biztosítási összeg fel-
osztását követôen jelentkezik, vagy növekszik (pl. egész-
ségi állapot romlása).
(5) Ha a biztosító a figyelembe nem vett károsult kárát az (1)-
(4) bekezdésekben foglaltak szerint megtérítette, a bizto-
sítási összeg újrafelosztása miatt jogosult a többi érintett
károsulttól a részükre korábban teljesített kárkifizetésbôl
az új kártérítési arányt meghaladó kártérítési összeget
visszakövetelni a kifizetést követô 5 éven belül. A biztosító
az újrafelosztás lehetôségérôl köteles a károsultat a kár-
rendezés során, az elsô kárkifizetéssel egyidejûleg írás-
ban tájékoztatni.
(6) Ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a biztosítási
összeg (1) bekezdésben meghatározottak szerinti felosz-
tásakor figyelembe vetthez képest csökken, abban az eset-
ben a többi károsult a biztosítási összeg újrafelosztásából
eredô új kártérítési aránynak megfelelô kártérítésre jogo-
sult.
15. §
A biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely
a) a károkozó gépjármûben elhelyezett tárgyakban keletke-
zett, ha ezek nem a gépjármûvel utazók személyi haszná-
latára szóló tárgyak;
b) a károkozó gépjármûben keletkezett;
c) a károkozó gépjármû biztosítottjainak egymással szem-
beni igényébôl származó dologi kárként, illetve elmaradt
haszonként keletkezett;
d) sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az
egészségügyi hatóságok részérôl a sugárzás káros hatá-
sainak megszüntetését célzó intézkedések folytán kelet-
kezett;
e) a gépjármû balesete nélkül az út burkolatában keletkezett;
f) a gépjármû – forgalomban való részvétele nélkül – mun-
kagépként való használata során keletkezett;
g) álló gépjármûre fel-, illetve arról való lerakodás következ-
tében keletkezett;
h) üzemi balesetnek minôsül, és a gépjármû javítási vagy
karbantartási munkái során keletkezett;
i) gépjármûverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során
következett be;
j) környezetszennyezéssel a gépjármû balesete nélkül ke-
letkezett;
k) a gépjármû üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban fo-
lyamatos állagrongálással okozott, illetôleg állagromlásból
adódott;
l) háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény következ-
ményeként keletkezett.
A biztosítási szerzôdés idôbeli hatálya, és a biztosítási idôszak
16. §
(1) Az állandó forgalmi engedélyre kötelezett gépjármûvek
esetében a biztosítási szerzôdés határozatlan tartamú.
(2) Az ideiglenes forgalmi engedéllyel, az ideiglenes forga-
lomban tartási engedéllyel rendelkezô gépjármûvek, to-
vábbá az igazolólappal rendelkezô lassú jármûvek és a
négykerekû segédmotoros kerékpárok (quadok), továbbá
a külön jogszabályban meghatározott forgalomba helye-
zésre nem kötelezett gépjármûvek esetében, valamint a
4. § (7) bekezdésében foglalt esetben a biztosítási szer-
zôdésben megjelölt határozott tartamú szerzôdés köthetô.
(3) A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti köz-
lekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló
miniszteri rendeletben meghatározott mezôgazdasági erô-
gép (lassú jármû) esetében határozatlan tartamú szerzô-
dés köthetô.
17. §
(1) A határozatlan tartamú szerzôdések esetében a biztosítási
idôszak egy év, az 5. § (2) bekezdésében meghatározottak
szerint újrakötött szerzôdések esetében a megszûnt szer-
zôdés szerinti biztosítási idôszak végéig terjedô idôszak.
(2) A biztosítási évfordulót a biztosítást igazoló okiraton fel
kell tüntetni.
(3) A biztosítási idôszak elsô napja – a szünetelés idôtartama
alatt hatályba lépô szerzôdések kivételével – a kockázat-
viselés kezdete.
(4) A biztosító a biztosítási idôszak utolsó napját megelôzô
ötvenedik napig elküldött írásos értesítôben tájékoztatja
a szerzôdô felet a biztosítási évfordulóról és a következô
biztosítási idôszakra – az értesítés idôpontjában rendel-
kezésre álló adatok alapján – a díjtarifa szerint várható
díjról.
(4a) Az írásos értesítôben a biztosító figyelemfelhívásra alkal-
mas módon tájékoztatja a szerzôdô felet, hogy
a) a díjtarifája – a 23. § (3a) bekezdése alapján – csak a
javára tartalmazhat különbségtételt abból a szempont-
ból, hogy a szerzôdés a 24. § (1) bekezdés szerint mó-
dosuló szerzôdésnek minôsül, továbbá
b) a 24. § (1) bekezdés szerint módosuló szerzôdés a
szerzôdô javára a 23. § (3a) bekezdése szempontjából
hogyan módosul.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott értesítés – a szerzôdô
hozzájáruló nyilatkozata alapján – elektronikus úton is
megtehetô.
A biztosítási szerzôdés területi hatálya
18. §
A biztosítási szerzôdés területi hatálya a tagállamok terüle-
tére, valamint a zöldkártyarendszer azon országainak terüle-
tére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti
Iroda a Belsô Szabályzatnak megfelelô kétoldalú megállapo-
dást kötött.
KGFB_31101_KF_20230601
 Kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítási feltétel és ügyféltájékoztató
A biztosító kockázatviselése
19. §
(1) A biztosító kockázatviselése (a biztosítási fedezet) a felek
által a szerzôdésben meghatározott idôpontban, ennek
hiányában a szerzôdés létrejöttének idôpontjában, a 4. §
(3) bekezdésében meghatározott üzemben tartó által kö-
tött szerzôdés esetén az üzemben tartói jogosultság ke-
letkezésének – jármûnyilvántartásba bejegyzett – idôpont-
jában – de legkorábban a biztosítási szerzôdésben meg-
állapított idôpontban, ennek hiányában a szerzôdés lét-
rejöttének idôpontjában – kezdôdik.
(2) Ahhoz, hogy a biztosító kockázatviselése már a biztosítási
szerzôdés létrejöttét megelôzôen megkezdôdjék, a bizto-
sító vagy az általa feljogosított személy írásbeli elfogadó
nyilatkozata szükséges.
(3) Semmis a biztosító által egyoldalúan, a másik fél közre-
mûködése nélkül meghatározott és egyedileg meg nem
tárgyalt szerzôdési (biztosítási) feltétel, amennyiben olyan
kikötést tartalmaz, hogy a biztosító csak a díj (elsô díjrész-
let) befizetését követôen viseli a kockázatot, ide nem értve
azt az esetet, amikor a biztosító a díj (elsô díjrészlet) azon-
nali fizetését az ajánlattételi folyamat megkerülhetetlen ré-
szévé teszi.
(4) A biztosító kockázatviselése a 21. § (4) bekezdésében
meghatározott türelmi idôben fennáll.
(5) A szerzôdés érdekmúlással történô megszûnése esetén
a biztosító kockázatviselése a forgalomból történô kivonás,
a forgalomban történô részvétel végleges megszüntetése,
a szerzôdéskötésre kötelezett üzemben tartó személyének
változása esetén a tulajdonjog átszállása, illetve az üzem-
ben tartói jogosultság megszûnésének – jármûnyilván-
tartásba bejegyzett – idôpontjában szûnik meg.
(5a) A szerzôdés 7. § (3a) bekezdésében meghatározott ér-
dekmúlással történô megszûnése esetén a biztosító koc-
kázatviselése a peres, nemperes eljárásban hozott döntés
jogerôre emelkedését vagy hatósági eljárásban hozott
döntés véglegessé válását követô harmincadik napon
szûnik meg, feltéve, ha eddig az idôpontig a szerzôdés
egyéb okból még nem szûnt meg.
(6) A biztosító kockázatviselése a szerzôdés közös megegye-
zéssel történô megszüntetése esetén a szerzôdés meg-
szûnésének idôpontjában, a szerzôdés biztosítási idôszak
végére történô felmondása esetén a biztosítási idôszak
zárónapján szûnik meg.
(7) A szerzôdés a 21. § (4) bekezdésében meghatározott
megszûnése esetén a biztosító kockázatviselése a türelmi
idô zárónapján szûnik meg.
(8) A tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerzô-
dés 10. § (2) bekezdésében meghatározott megszûnése
esetén a biztosító kockázatviselése az új szerzôdés kocká-
zatviselési kezdetének napját megelôzô napon megszûnik.
(9) A (8) bekezdés szerinti új szerzôdés kockázatviselésének
kezdete nem lehet korábbi, mint a tevékenységi engedély
visszavonásáról szóló felügyeleti tájékoztató közzétételé-
nek napja.
Díjfizetés
20. §
(1) A biztosítási díj a kockázat viselésének idôtartamára elôre
illeti meg a biztosítót.
(2) A biztosító a kockázatviselése megszûnése napjáig járó
biztosítási díj megfizetését követelheti.
(3) A határozott tartamú biztosítási szerzôdések biztosítási
díja a biztosítás tartamára egy összegben illeti meg a biz-
tosítót (egyszeri díj).
21. §
(1) A biztosítás elsô díjrészlete, valamint folytatólagos díjrész-
letei a felek által a szerzôdésben meghatározott idôpon-
tokban esedékesek. Ennek hiányában az elsô díjrészlet
a szerzôdés létrejöttekor, a folytatólagos díjrészlet pedig
az adott díjfizetési idôszaknak az elsô napján esedékes.
(1a) Ha a díj a 23. § (2) bekezdésében meghatározott meg-
változtatás esetén módosul, vagy a szerzôdô fél által már
megfizetett díjat jogszabályváltozás folytán utóbb más tar-
tozására kell elszámolni, az üzemben tartó a díjkülönbö-
zetet – a felek eltérô megállapodásának hiányában – az
esedékes következô biztosítási díjrészlettel együtt – a biz-
tosítási idôszakra járó díj teljes megfizetése esetén 30
napos határidôvel – köteles megfizetni.
(2) Az egyszeri díjat – a felek eltérô megállapodásának hiá-
nyában – a szerzôdés létrejöttekor kell megfizetni.
(3) A biztosítót a késedelmes díjfizetés idôszakára a szerzô-
désben megállapított kamat illeti meg.
(4) Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító
a díj esedékességétôl számított harmincadik nap elteltéig
– a következményekre történô figyelmeztetés mellett – a
szerzôdô félnek a díj esedékességétôl számított hatvan-
napos póthatáridôvel, igazolható módon a teljesítésre vo-
natkozó felszólítást küld. A türelmi idô eredménytelen le-
teltével a szerzôdés – amennyiben egyéb okból még nem
szûnt meg – az esedékességtôl számított hatvanadik
napon megszûnik.
(5) A biztosító köteles a szerzôdés megszûnésérôl 15 napon
belül az üzemben tartónak igazolható módon értesítést
küldeni, amennyiben a szerzôdés megszûnése díjnem-
fizetés miatt következett be.
(6) Az 5. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a szer-
zôdô fél a szerzôdés megkötésekor köteles megfizetni az
újrakötött szerzôdés vonatkozásában az adott biztosítási
idôszak hátralévô részére járó díjat, és – amennyiben még
nem fizette meg – a díjnemfizetéssel megszûnt szerzôdés
vonatkozásában a türelmi idôre járó díjat.
(7) A biztosító köteles a szerzôdés (4) bekezdés szerinti díj-
nemfizetés miatt bekövetkezô megszûnése esetén a köt-
vénynyilvántartó szerv felé a 49. § alapján fennálló érte-
sítési kötelezettségének a szerzôdés megszûnésétôl szá-
mított nyolc munkanapon belül eleget tenni.
Fedezetlenségi díj megfizetésére vonatkozó szabályok
22. §
(1) Az üzemben tartó köteles a fedezetlenségi díjat meg-
fizetni.
(2) A teljes fedezetlenségi díjat azon biztosító köteles kiszá-
mítani és beszedni, amely az üzemben tartóval a fedezet-
lenség idôtartamát követôen szerzôdést köt. A fedezet-
lenségi díj kiszámítása során a biztosító az utolsó öt év
fedezetlenségének idôtartamát veheti figyelembe.
(3) A biztosító a fedezetlenségi díjat az arról történt tudo-
másszerzést követôen haladéktalanul köteles kiszámí-
tani.
(4) A fedezetlenségi díj kiszámításánál arra az évre járó meg-
hirdetett díjtarifát kell alkalmazni, amelyre a fedezetlenség
idôtartama esik, a díjat beszedô biztosító díjtarifája nem
alkalmazható.
KGFB_31101_KF_20230601
 Kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítási feltétel és ügyféltájékoztató
(5) Az üzemben tartó a (3) és (4) bekezdésben meghatáro-
zottak szerint kiszámított fedezetlenségi díjat az esedékes
biztosítási díjrészlettel együtt, a biztosítási idôszakra járó
teljes díj egyösszegû megfizetése esetén 30 napos határ-
idôvel köteles megfizetni. A biztosító, ha a fedezetlenség-
gel érintett idôszak meghaladja a 120 napot, részletfizetési
lehetôséget nyújthat.
(6) Ha az üzemben tartó az (5) bekezdésben meghatározott
kötelezettségének nem tesz eleget, a 21. § (4) bekezdé-
sében meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.
(7) A Kártalanítási Számla kezelôje a fedezetlenségi díjnak –
a díjhirdetést követô naptári évre vonatkozó, a Kártalaní-
tási Számla általi kártérítések és a kártérítésekhez kapcso-
lódó eljárási költségek alapján egy naptári évre számított
– tarifáját gépjármû-kategóriánként, legkésôbb a naptári
év végét megelôzô negyvenötödik napig a Magyar Nem-
zeti Bank elnökének rendeletében meghatározott módon
a Felügyelet honlapján meghirdeti, továbbá ezzel egyide-
jûleg a MABISZ honlapján közzéteszi. Eltérés esetén a
Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó.
(8) A Kártalanítási Számla kezelôje jogosult az érdekmúlás
miatt vagy egyéb okból következôen ki nem számlázott,
illetve a biztosító által kiszámlázott és az üzemben tartó
által részben vagy teljes mértékben ki nem fizetett fede-
zetlenségi díjat beszedni.
(9) A Kártalanítási Számla kezelôje a (7) bekezdésben meg-
határozottak szerint számított fedezetlenségi díj tarifájá-
nak a megállapítása során a 36. § (11)-(12) bekezdésben
meghatározott esetre vonatkozóan méltányos mértékû
külön tarifát állapít meg.
Díjtarifa, díjhirdetés
23. §
(1) A biztosító a díjat minden egyedi szerzôdés vonatkozá-
sában a meghirdetett – a biztosítási idôszak, illetve tartam
kezdônapján alkalmazandó – díjtarifa alapján alakítja ki
és azt az adott biztosítási idôszak alatt – jogszabály eltérô
rendelkezése hiányában – nem változtathatja meg, kivéve,
ha a szerzôdés díja a szerzôdô üzemben tartónak a szer-
zôdés megkötésekor fennálló közlési vagy együttmûkö-
dési kötelezettségének megsértése következtében tér el
a díjtarifa szerint megállapítandó díjtól.
(2) A szerzôdô üzemben tartónak a szerzôdés megkötésekor
fennálló közlési vagy együttmûködési kötelezettségének
megsértése esetén a szerzôdés díja legkésôbb a kocká-
zatviselés kezdetét követô hatvan napon belül, az üzemben
tartó egyidejû értesítése mellett – a szerzôdéskötéskor
fennálló tények figyelembevételével – a kockázatviselés
kezdetétôl alkalmazandó hatállyal módosítható a biztosí-
tási idôszak, illetve tartam kezdônapján alkalmazandó díj-
tarifa szerint.
(3) A biztosító köteles minden egyedi szerzôdés vonatkozásá-
ban egy – a meghirdetés napjától számított hatvannapos
idôszakon túli – elôre meghatározott naptól alkalmazandó
díjtarifáját a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeleté-
ben meghatározott módon, a Felügyelet honlapján meg-
hirdetni, továbbá a meghirdetés közzétételével egyidejû-
leg a saját és a MABISZ honlapján közzétenni. Eltérés
esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa alkal-
mazandó.
(3a) A biztosító (3) bekezdésben meghatározott díjtarifája csak
a 24. § (1) bekezdése szerint módosuló szerzôdéssel ren-
delkezô javára tartalmazhat különbségtételt abból a szem-
10
pontból, hogy a szerzôdés új szerzôdésnek vagy pedig a
24. § (1) bekezdés szerint módosuló szerzôdésnek minôsül.
(4) A biztosító köteles a biztosítási feltételeit és az alkalma-
zandó díjtarifáját az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló
helyiségeiben és a honlapján folyamatosan hozzáférhe-
tôvé tenni.
(4a) A biztosító a (4) bekezdésben meghatározott hozzáférhe-
tôvé tétel során köteles figyelemfelhívásra alkalmas módon
– a díjtarifájával kapcsolatban – azt is feltüntetni, hogy a
(3) bekezdésben meghatározottak szerint alkalmazandó
díjtarifája csak a 24. § (1) bekezdése szerint módosuló
szerzôdéssel rendelkezô javára tartalmazhat különbség-
tételt abból a szempontból, hogy a szerzôdés új szerzô-
désnek vagy pedig a 24. § (1) bekezdés szerint módosuló
szerzôdésnek minôsül.
(5) Ha a biztosító a gépjármû-felelôsségbiztosítást határon
átnyúló szolgáltatás keretében nyújtja és Magyarország
területén szervezeti egységgel nem rendelkezik, köteles
gondoskodni arról, hogy a (4) bekezdésben említett infor-
mációk a kárképviselô székhelyén vagy lakóhelyén bete-
kintés céljából kifüggesztésre kerüljenek.
24. §
(1) A határozatlan tartamú szerzôdés fennállása alatt a biz-
tosítás díja a következô biztosítási idôszak elsô napjától
kezdôdô hatállyal a biztosítási idôszak kezdônapján alkal-
mazandó díjtarifa szerint módosul, és az az adott biztosí-
tási idôszak alatt nem változtatható meg.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól kizárólag akkor lehet el-
térni, ha azt jogszabály kifejezetten lehetôvé teszi.
A díjtarifa megállapításhoz kapcsolódó
szerzôdés- és káradatbázis
24/A. §
(1) A Felügyelet a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi
CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.) 4. § (9) be-
kezdésében meghatározott céljai elérésének elômozdítása
és az MNBtv. 39. § (1) bekezdés i) és p) pontjában meg-
határozott feladatainak ellátása céljából a díjtarifa meg-
állapításához kapcsolódó, a kötelezô gépjármû-felelôs-
ségbiztosításokra kiterjedô szerzôdés- és káradatbázist
(a továbbiakban: KKTA) hoz létre és mûködtet.
(2) A KKTA mûködéséhez a Felügyelet a Bit. 269. § (13) be-
kezdése szerinti adatszolgáltatás keretében megkapott
adatokat használja fel, azzal, hogy a KKTA személyes
adatot nem tartalmaz.
(3) A KKTA – a (2) bekezdéssel összhangban – a következô
adatköröket tartalmazza:
a) a szerzôdések és a részkárok azonosítói,
b) a szerzôdésekre (szerzôdôre, jármûre) vonatkozó nem
pénzösszeg típusú jellemzôk,
c) a szerzôdésekre vonatkozó díjadatok,
d) a részkárokra vonatkozó nem pénzösszeg típusú jel-
lemzôk,
e) a kárkifizetésekre és kártartalékokra vonatkozó adatok,
f) a változó állományi típusú adatok hatálybalépésének,
illetve a folyamat típusú adatok bekövetkeztének nap-
jára vonatkozó adatok.
(4) A 23. § (3) bekezdésében elôírt kötelezô díj hirdetéshez
szükséges biztosításmatematikai számítások elvégzésé-
hez a Bit. 269. § (13) bekezdése szerinti adatszolgáltatást
teljesítô biztosító a KKTA-ból díjmentesen, összesített
szerzôdés- és káradatokat igényelhet.
KGFB_31101_KF_20230601
 Kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítási feltétel és ügyféltájékoztató
(5) A (4) bekezdés szerinti adatigénylést a Felügyelet olyan
összesített formában teljesíti, hogy az adatok kellôen rész-
letezettek maradjanak a biztosításmatematikai számítá-
sok elvégzéséhez, azonban személyes adatot vagy üzleti
titkot ne tartalmazzanak és a biztosítók beazonosítása ne
váljon lehetôvé.
(6) A (4) bekezdés szerinti biztosító által igényelhetô adatok
köre a következôkre terjed ki:
a) a szerzôdésekre (szerzôdôre, jármûre) vonatkozó nem
pénzösszeg típusú jellemzôk,
b) a részkárokra vonatkozó nem pénzösszeg típusú jel-
lemzôk,
c) a kárkifizetésekre és kártartalékokra vonatkozó adatok,
d) a változó állományi típusú adatok hatálybalépésének,
illetve a folyamat típusú adatok bekövetkeztének nap-
jára vonatkozó adatok.
(7) A (4) bekezdés szerinti adatigényléshez a Felügyelet
elektronikus lekérdezô-felületet hoz létre, mely felülethez
csak a Felügyelet és a biztosító fér hozzá.
(8) Az adatigénylésre vonatkozó részletes szabályokat a Ma-
gyar Nemzeti Bank elnöke rendeletben állapítja meg.
Bonus-malus rendszer
25. §
(1) Az üzemben tartó a kármentes idôszakhoz igazodó díj-
kedvezményre (bonus) jogosult, illetve az okozott és a biz-
tosító teljesítési kötelezettségét kiváltó káresemények
számához igazodó díjtöbblet (malus) fizetésére köteles.
(2) A biztosítók külön rendeletben meghatározottak szerint
kötelesek a kártörténeti adatokat felhasználni, a kártörté-
neti adatokon alapuló bonus-malus rendszert mûködtetni,
továbbá a kártörténeti igazolásokat kiadni.
Szünetelés
26. §
(1) A biztosító kockázatviselése a jármûnyilvántartásban sze-
replô gépjármûvek esetében szünetel, ha az üzemben tartó
kérelmére vagy hivatalból történô eljárás következtében
a gépjármû a forgalomból ideiglenes kivonásra került.
(2) A biztosítót az (1) bekezdésben meghatározott ideiglenes
kivonás tényérôl, valamint annak kezdô és záró idôpont-
járól a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton érte-
síti.
(3) A szünetelés a (2) bekezdésben meghatározott idôpon-
toknak megfelelôen a kivonás napjától a szünetelés lejár-
tának napjáig vagy a gépjármû ismételt forgalomba he-
lyezésének napjáig, de legfeljebb egy évig tart.
(4) Ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított
egy éven belül nem történik meg, a szerzôdés az egyéves
idôszak utolsó napját követô napon megszûnik.
(5) A szünetelést követô díjrészlet fizetésének esedékessége
– a felek eltérô megállapodásának hiányában – a szüne-
telés megszûnésének a napja.
(6) A hivatalból történô ideiglenes kivonás következtében
fennálló szünetelés esetén a biztosító a (2) bekezdésben
meghatározott értesüléstôl számított 15 napon belül tájé-
koztatja az üzemben tartót a kockázatviselés szünetelé-
sének tényérôl és az esetlegesen bekövetkezô károkozás
következményeirôl.
(7) A szünetelés idôtartama alatt az üzemben tartó kötele-
zettsége a szerzôdés folyamatos díjfizetéssel történô ha-
tályban tartására nem áll fenn.
11
(8) A jármûnyilvántartásban nem szereplô gépjármûvek ese-
tében a szünetelésnek nincs helye.
Kártérítési igények érvényesítése
27. §
A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelôje, a Nemzeti Iroda,
a kárrendezési megbízott, valamint a Kártalanítási Szervezet
a gépjármû üzemeltetése során okozott kárt az e törvényben
foglaltak szerint megtéríti. E kártérítés nem érinti a károsultnak
a Polgári Törvénykönyv szerzôdésszegéssel okozott károkért
való felelôsség szabályai alapján érvényesíthetô további kár-
térítési igényét.
28. §
(1) A károsult kártérítési igényét e törvény alapján, a biztosí-
tási szerzôdés keretei között a károkozó gépjármû üzem-
ben tartójának biztosítójával szemben közvetlenül, illetve
az e törvényben meghatározott esetekben a Kártalanítási
Számla kezelôjével szemben jogosult érvényesíteni.
(2) A más tagállam területén lakóhellyel (székhellyel) rendel-
kezô károsult keresetet indíthat a károkozó Magyarország
területén székhellyel rendelkezô biztosítójával szemben
a lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban, vagy a bal-
eset bekövetkezésének helye szerinti tagállamban,
amennyiben a baleset a zöldkártyarendszer valamely, a
károsult lakóhelyétôl (székhelyétôl) eltérô országában kö-
vetkezett be.
(3) A biztosítóval szemben támasztott követeléseket a káro-
sult választása szerint a kárképviselôvel szemben is ér-
vényesítheti a biztosítóra kiterjedô joghatállyal.
29. §
(1) A biztosítási esemény bekövetkeztekor a baleset részesei
a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személy, a
gépjármû és a biztosítási szerzôdés azonosításához szük-
séges – a 46. § (2) bekezdésének a), b) és d) pontjaiban
meghatározott – adatokat, valamint a baleset lényeges
körülményeire vonatkozó információkat. Az így átadott
adatok az e törvényben meghatározott feladatainak ellá-
tása céljából kizárólag a biztosítóhoz, a Nemzeti Irodához,
a Kártalanítási Számla kezelôjéhez, a Kártalanítási Szer-
vezethez, a levelezôhöz, a kárrendezési megbízotthoz, a
kárképviselôhöz, az egészségbiztosítási szervhez, a nyug-
díjbiztosítási szervhez továbbíthatók és a Bit. biztosítási
titokra vonatkozó szabályai szerint kezelendôk.
(2) A károsult a káreseményt – annak bekövetkeztétôl, illetve
a tudomásszerzéstôl számított – 30 napon belül köteles
bejelenteni a biztosítónak. A határidô elmulasztása esetén
– kivéve, ha a károsult bizonyítja, hogy az önhibáján kívül
történt – a késedelmes teljesítés jogkövetkezményei a kár-
esemény bekövetkezése és a káresemény bejelentése
közötti idôszakra a biztosítóval, a kárrendezési megbízot-
tal, a levelezôvel, a Kártalanítási Számla kezelôjével, a
kárképviselôvel és a Nemzeti Irodával szemben nem al-
kalmazhatók.
(3) A Kártalanítási Alap fedezi a károsultnak a felszámolás
alatt álló biztosítóval szemben fennálló követelését a biz-
tosítási szerzôdésben, valamint e törvényben a kártérítési
igények érvényesítésével kapcsolatos rendelkezések fi-
gyelembevételével.
KGFB_31101_KF_20230601
 Kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítási feltétel és ügyféltájékoztató
30. §
(1) A biztosított köteles a káreseményt – a kárrendezéshez
szükséges adatok megadásával és a lényeges körülmé-
nyek leírásával, valamint a káreseménnyel kapcsolatos
hatósági (rendôrségi) eljárást lefolytató szerv megjelölé-
sével – 5 munkanapon belül a biztosítójánál írásban be-
jelenteni.
(2) Fedezetet nyújtó érvényes biztosítási szerzôdéssel nem
rendelkezô üzemben tartó az (1) bekezdésben meghatáro-
zottakat 5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási
Számla kezelôjének bejelenteni. Ha a károsult – a bal-
esetben részes másik fél vagy az eljáró hatóság tájékoz-
tatása alapján – a bejelentést olyan biztosítónál teszi meg,
amelynél a gépjármû üzembentartója nem rendelkezik a
káresemény idôpontjában fedezetet nyújtó érvényes biz-
tosítási szerzôdéssel vagy a szerzôdés fennállása vitás
és más – biztosítási fedezetet nyújtó – biztosító érintett-
sége nem merül fel, a biztosító a bejelentést – további in-
tézkedés megtétele nélkül – annak beérkezésétôl számí-
tott 8 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla
kezelôjének továbbítani és a károsultat errôl egyidejûleg
tájékoztatni. A 31. §-ban meghatározott 15 napos, illetve
3 hónapos idôszak kezdô idôpontja a dokumentumok, il-
letve a bejelentés Kártalanítási Számla kezelôjéhez tör-
ténô beérkezésének napját követô munkanap.
(3) Köteles a biztosított 5 munkanapon belül bejelenteni azt
is, ha a káreseménnyel kapcsolatban ellene peres vagy
nemperes eljárás indult. A biztosító jogosult ebben az el-
járásban a biztosított képviseletérôl gondoskodni.
(4) Az érvényes biztosítási szerzôdéssel nem rendelkezô
üzemben tartó a (3) bekezdésben meghatározottakat 5
munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelô-
jének bejelenteni. A Kártalanítási Számla kezelôje jogosult
ebben az eljárásban az érvényes biztosítási szerzôdéssel
nem rendelkezô üzemben tartó képviseletérôl gondos-
kodni.
(5) Külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének ha-
táridejét a hazaérkezés idôpontjától kell számítani.
(6) A biztosító, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Számla ke-
zelôje, a kárképviselô és a levelezô kérelmére, a kárren-
dezési eljárás lefolytatása céljából, az eljáró hatóság tájé-
koztatást nyújt a káreseménnyel kapcsolatos eljárás állá-
sáról, eredményérôl, a károsult és a károkozó – 46. § (2)
bekezdésének a) pontjában meghatározott – személyes
adatairól, a gépjármû hatósági jelzésérôl, a biztosító meg-
nevezésérôl, a biztosítást igazoló okirat számáról, vala-
mint a káreseménnyel kapcsolatban a konkrét esetre vo-
natkoztatva a kártérítési igények rendezéséhez szük-
séges alapvetô adatokról.
31. §
A biztosító, ennek kárrendezési megbízottja, levelezôje, a kár-
képviselô, a Kártalanítási Számla kezelôje és a Nemzeti Iroda
köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok
beérkezésétôl számított 15 napon belül, de ezek beérkezésé-
nek hiányában is legkésôbb a kártérítési igény benyújtásától
számított három hónapon belül a károsultnak:
a) kellôen megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban
az esetekben, amelyekben a felelôsség nem vitás és a
kárt a 13. § (1)-(2) bekezdésében foglaltaknak megfelelô-
en, jogcímenként (beleértve a kamatra vonatkozó tájékoz-
tatást) összegszerûen megállapította, vagy
b) indoklással ellátott választ adni a kártérítési igényben fog-
lalt egyes követelésekre, azokban az esetekben, amikor
12
a felelôsséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmû,
vagy a teljes kárt összegszerûen nem állapította meg.
32. §
(1) A biztosító a kártérítési követelések jogosságát a biztosí-
tott felelôsségre vonatkozó nyilatkozatában foglaltak és a
rendelkezésre álló tények és adatok összevetése alapján,
a biztosított kártérítési felelôsségéhez mérten köteles
megállapítani.
(2) A károsult kártérítési követelését elutasító jogerôs ítélet
hatálya a biztosítottra – a 35. § (1) bekezdésében megha-
tározott esetekben az üzemben tartóra és a vezetôre – is
kiterjed, ha azt a károsult és a biztosító, a kárképviselô, a
Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla kezelôje kö-
zötti perben hozta a bíróság.
(3) A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelôje egyösszegû
pénzbeli kártérítés esetén köteles a megállapított össze-
get a kártérítési javaslat elfogadását, vagy a kártérítés jog-
erôs megítélését követô 15 napon belül a károsultnak
megfizetni.
32/A. §
(1) Gépjármû károsodása esetén a biztosító elôzetes kalku-
lációt készít az általa téríthetô helyreállítási költségek és
kiadások nettó, illetve bruttó összegérôl, illetve – amennyi-
ben az értékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll – az
értékcsökkenés mértékének megfelelô összegrôl, és errôl
tájékoztatja a károsultat.
(2) A biztosító a gépjármûben keletkezett kár helyreállításá-
hoz szükséges költségek általános forgalmi adóval növelt
összegét a károsultnak csak akkor térítheti meg, ha a ká-
rosult által bemutatott számla tartalmazza a gépjármû
helyreállításához szükséges munkálatok megnevezését,
anyagköltségét és munkadíját, valamint az a számvitelrôl
szóló törvény elôírásainak megfelel, kivéve, ha a károsult
a közlekedésbiztonsági szempontokra is tekintettel a
gépjármû megjavíttatása helyett az (1) bekezdés szerinti
mértékû nettó kártérítési összeggel szabadon kíván ren-
delkezni. Amennyiben az értékcsökkenés fizetésének fel-
tétele fennáll, a biztosító az (1) bekezdés szerinti érték-
csökkenés összegét téríti meg. Gazdasági totálkár esetén
vagy ha a káresemény következtében károsult gépjármû
helyreállítása mûszaki okokból nem lehetséges, a bizto-
sító a gépjármû károsodás idôpontjában fennálló forgalmi
értékének maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett
összegét alapul véve köteles megtéríteni a károsult kárát.
Törvényi engedmény
33. §
Amennyiben a biztosító, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási
Számla kezelôje a kárt megtérítette, a megtérített összeg ere-
jéig ôt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat – a 35.
§ (1) bekezdésében meghatározott esetekben az üzemben
tartót és a vezetôt – illették meg a kárért felelôs személlyel
szemben.
Visszkereset
34. §
(1) A biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a 36. § (6) bekez-
désében meghatározott elôlegezés esetén a Kártalanítási
Számla kezelôje az általa kifizetett kártérítési összeg meg-
térítését követelheti:
KGFB_31101_KF_20230601
 Kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítási feltétel és ügyféltájékoztató

a) attól a vezetôtôl, aki a gépjármûvet az üzemben tartó
vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül
vezette;
b) a biztosítottól, több biztosított közös károkozása esetén
bármelyiküktôl, ha a kárt jogellenesen és szándékosan
okozták;
c) a vezetôtôl, ha a gépjármûvet alkoholos vagy a veze-
tési képességre hátrányosan ható szertôl befolyásolt
állapotban vezette, illetve bármely biztosítottól, ha a
gépjármû vezetését ilyen személynek adta át, kivéve,
ha bizonyítja, hogy a vezetô alkoholos vagy a vezetési
képességre hátrányosan ható szertôl befolyásolt álla-
potát nem ismerhette fel;
d) a vezetôtôl, ha a gépjármû vezetésére jogosító enge-
déllyel nem rendelkezett, illetve bármely biztosítottól,
ha a gépjármû vezetését ilyen személynek adta át, ki-
véve, ha bizonyítja, hogy a gépjármûvet engedéllyel
vezetô esetében a gépjármûvezetôi engedély meglétét
alapos okból feltételezte;
e) az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármû súlyo-
san elhanyagolt mûszaki állapota okozta;
f) a vezetôtôl, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával,
illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos ve-
szélyeztetéssel okozta;
g) az üzemben tartótól, illetve a vezetôtôl, ha a szerzôdés
megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezése-
kor, vagy egyébként terhelô közlési, változásbejelen-
tési, kárbejelentési kötelezettségét nem teljesítette, oly
mértékben, ahogyan ez a fizetési kötelezettséget be-
folyásolta.
(2) Ha a biztosított az (1) bekezdés c) pontjában, valamint a
vezetô az f) pontban felsorolt esetekben köteles a meg-
térítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biz-
tosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító, a Nemzeti
Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelôje legfeljebb
5 millió Ft-ig érvényesítheti követelését.
(3) Ha a biztosított az (1) bekezdés d) pontjában, valamint az
üzemben tartó az (1) bekezdés e) pontjában meghatáro-
zott esetben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgálta-
tások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolat-
ban a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási
Számla kezelôje legfeljebb 1,5 millió Ft-ig érvényesítheti
követelését.
(4) Ha az üzemben tartó, illetve a vezetô bizonyítja, hogy az
(1) bekezdés g) pontjában meghatározott kötelezettségét
nem szándékosan szegte meg, a biztosító, a Nemzeti
Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelôje követelé-
sét az általa teljesített szolgáltatás keretei között legfeljebb
500 ezer Ft-ig érvényesítheti.
(5) Az elhunyt biztosított örököseivel szemben a biztosító, a
Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelôje
nem érvényesíthet megtérítési igényt.

Bonus-malus osztályba sorolás a 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet alapján

1. melléklet a 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelethez

Bonus-malus osztályba sorolás Bonus-malus osztályba sorolás autóbusz,

személygépkocsi, motorkerékpár esetén tehergépkocsi, vontató, mezôgazdasági vontató esetén

Kiinduló A megelôzô biztosítási idôszak Kiinduló A megelôzô biztosítási idôszak

osztály és az új biztosítási idôszak kezdô napjai közötti osztály és az új biztosítási idôszak kezdô napjai közötti
idôtartam kártörténeti adata alapján idôtartam kártörténeti adata alapján
0 kár 1 kár 2 kár 3 kár 4 vagy 0 kár 1 kár 2 kár 3 kár 4 vagy
több kár több kár
B10 B10 B08 B06 B04 M04 B10 B10 B09 B08 B07 B06
B09 B10 B07 B05 B03 M04 B09 B10 B08 B07 B06 B05
B08 B09 B06 B04 B02 M04 B08 B09 B07 B06 B05 B04
B07 B08 B05 B03 B01 M04 B07 B08 B06 B05 B04 B03
B06 B07 B04 B02 A00 M04 B06 B07 B05 B04 B03 B02
B05 B06 B03 B01 M01 M04 B05 B06 B04 B03 B02 B01
B04 B05 B02 A00 M02 M04 B04 B05 B03 B02 B01 A00
B03 B04 B01 M01 M03 M04 B03 B04 B02 B01 A00 M01
B02 B03 A00 M02 M04 M04 B02 B03 B01 A00 M01 M02
B01 B02 M01 M03 M04 M04 B01 B02 A00 M01 M02 M03
A00 B01 M02 M04 M04 M04 A00 B01 M01 M02 M03 M04
M01 A00 M03 M04 M04 M04 M01 A00 M02 M03 M04 M04
M02 M01 M04 M04 M04 M04 M02 M01 M03 M04 M04 M04
M03 M02 M04 M04 M04 M04 M03 M02 M04 M04 M04 M04
M04 M03 M04 M04 M04 M04 M04 M03 M04 M04 M04 M04

13

KGFB_31101_KF_20230601
 Kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítási feltétel és ügyféltájékoztató
Tisztelt Tagtársunk!
A KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület 1996.
szeptember 24-én alakult. Biztosítónk, mint egyesületi formá-
ban mûködô biztosító, nonprofit elven mûködik, azaz nyereség-
szerzésre nem törekszik. Biztosítási szolgáltatást kizárólag
tagjaival kötött szerzôdés alapján nyújt.
Az Egyesület székhelye
1108 Budapest, Venyige u. 3.
Szakmai felügyeleti szerve
Magyar Nemzeti Bank
Székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 55.
Levélcím: Magyar Nemzeti Bank, 1850 Budapest
Ügyfélszolgálat címe: 1122 Budapest, Krisztina krt. 6.
(MNB Budai Központ)
Levélcím: 1534 Budapest, BKKP, Postafiók: 777.
Telefon: (+36 1) 428-2600
Ügyfélszolgálati telefon: (+36 80) 203-776
Fax: (+36 1) 429-8000
web: http://felugyelet.mnb.hu
Törvényességi felügyeletet ellátó szerv
Legfôbb Ügyészség
1055 Budapest, Markó u. 16.
A szerzôdés jogának, illetve az alkalmazandó jognak
a megjelölése
Jelen biztosítási szerzôdésre, valamint az ez alapján létrejött
biztosítási jogviszonyra a magyar jogot kell alkalmazni, ennek
megfelelôen a szerzôdés nyelve a magyar.
Pótbefizetés
Az Egyesület Alapszabálya alapján. Abban az esetben, ha
egyéb források nem lennének elégségesek az Egyesület tárgy-
évi kötelezettségeinek teljesítésére, úgy az Igazgatótanács –
vagy szükséghelyzet esetén, ha ezt az Igazgatótanács a fel-
ügyeleti szerv (MNB) felhívására nem teszi meg, úgy a felügye-
leti szerv – pótlólagos befizetést írhat elô a tagságnak, vagy
a kölcsönös biztosító egyesületre vonatkozó törvényben meg-
határozott személyek körére. A pótlólagos befizetés mértéke
nem haladhatja meg a tag által bármilyen jogcímen teljesített
éves befizetés 100%-át. A kötelezô gépjármû-felelôsségbiz-
tosítások körében a szolgáltatás csökkentésére nincs lehetô-
ség.
Tagdíj
Az Egyesület Küldöttgyûlése által meghatározott díj, amely a
Biztosító Alapszabályában foglaltak alapján, a biztosítási idô-
szakra (biztosítási évre) kerül megállapításra
Hozzátartozó
A Ptk. 8:1. § (1) bekezdésének 2. pontja szerinti fogalom: a
közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon há-
zastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és
a testvér házastársa
A KGFB törvényen alapuló rendelkezések
Szerzôdéskötésre kötelezett: a 2009. évi LXII. törvény szerinti
üzembentartó, azaz a gépjármû telephelye szerinti ország ha-
tóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzemben tartó
(engedélyes, engedély jogosultja), ennek hiányában a tulaj-
donos.
14
Biztosított
A gépjármû biztosítással rendelkezô üzemben tartója és a
gépjármûvet vezetô személy.
A biztosítási idôszak és tartam
A biztosítási idôszak egy év, az idôszak elsô napja – a szü-
netelés idôtartama alatt hatályba lépô szerzôdések kivételével
– a kockázatviselés kezdete. A szerzôdés határozatlan tar-
tamú.
A kockázatviselés kezdete
A biztosító kockázatviselése a felek által a szerzôdésben
meghatározott idôpontban, ennek hiányában a szerzôdés lét-
rejöttének idôpontjában, a KGFB törvény 4. § (3) bekezdésé-
ben meghatározott üzembentartó által kötött szerzôdés ese-
tén az üzemben tartói jogosultság keletkezésének – jármûnyil-
vántartásba bejegyzett – idôpontjában – de legkorábban a
biztosítási szerzôdésben megállapított idôpontban, ennek hiá-
nyában a szerzôdés létrejöttének idôpontjában – kezdôdik.
A díjfizetés, díjmódosítás módja, ideje, lehetôsége
A biztosítás elsô díja a kockázatviselés kezdetének napján, a
folytatólagos díja pedig a biztosítási szerzôdésben (ajánlaton)
megjelölt, a díjfizetés gyakoriságától függôen annak az idô-
szaknak az elsô napján esedékes, amelyre a díjfizetés vonat-
kozik.
A szerzôdés díjfizetésével kapcsolatos elôírásokat jelen ügyfél-
tájékoztatóban feltüntetett Díjfizetés címû fejezet részletezi
(Gfbt. 20. §, 21. § alapján). Részleges díjfizetés esetén a Ptk.
6:467. § (1) bekezdésben foglaltak az irányadók: Arra az eset-
re, ha a biztosítási díjnak csak egy részét fizették meg, amely
alapján, ha a kötelezett csak részben teljesít, akkor a szerzô-
dés – változatlan biztosítási összeggel – a kifizetett díjjal ará-
nyos idôtartamra marad fenn. Elôzôekre, és a Gfbt. 21. §-ának
(4) bekezdésére is figyelemmel, ha a biztosított az esedékes
biztosítási díjat – felszólítás ellenére is – csak részben fizeti
meg, és a kifizetett díjjal arányos idôtartam a hatvan napot
nem haladja meg, úgy a szerzôdés az esedékességet követô
hatvanadik napon szûnik meg. Ha viszont a kifizetett díjjal ará-
nyos idôtartam több mint hatvan nap, akkor a szerzôdés en-
nek az idôtartamnak az utolsó napján szûnik meg.
A biztosítási díjak a meghirdetett tarifában szerepelnek, attól
eltérni nem lehet. A biztosítási díj utólagos módosítására ki-
zárólag a jogszabályban meghatározott esetekben (közlési
vagy együttmûködési kötelezettség megsértése, bonus-malus
besorolási fokozat megállapítása) és feltételek szerint van le-
hetôség. Más esetben a díj módosítására a szerzôdés létre-
jöttét követôen az adott biztosítási idôszakban nincs lehetô-
ség. A biztosító a késedelmes díjfizetés idôszakára jogosult
a Polgári Törvénykönyv szerinti késedelmi kamat idôarányos
részére.
Bonus-malus besorolás
A 2009. évi LXII. törvény felhatalmazása alapján kiadott min-
denkor hatályos jogszabályi rendelkezések szerint.
A szerzôdés megszûnésének esetei,
a felmondás feltételei
Ha a biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító az esedé-
kességtôl számított 30. nap elteltéig – a következményekre
való figyelmeztetés mellett – a szerzôdô félnek az esedékes-
ségtôl számított 60 napos póthatáridôvel igazolható módon a
KGFB_31101_KF_20230601
 Kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítási feltétel és ügyféltájékoztató
teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idô ered-
ménytelen elteltével a szerzôdés – amennyiben a szerzôdés
egyéb okból nem szûnt még meg – az esedékességtôl szá-
mított hatvanadik napon megszûnik. A biztosítási szerzôdést
az évfordulóra (azaz a biztosítási idôszak utolsó napjára) bár-
melyik fél legalább 30 nappal megelôzôen írásban, illetve az
erre irányuló kifejezett megállapodás esetén elektronikus úton
indokolás nélkül felmondhatja. A felmondás akkor hatályos, ha
az a másik félhez határidôben megérkezik. A biztosítási idô-
szakon belül a szerzôdés csak a felek közös megegyezésével
szüntethetô meg. A szerzôdés érdekmúlással szûnik meg a
törvény erejénél fogva a gépjármû forgalomból kivonásával,
az üzembentartó változása esetén, illetve szünetelés esetén,
ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított
1 éven belül nem történik meg, továbbá a tulajdonjog átszál-
lása esetén, ha a szerzôdéskötésre kötelezett üzembentartó
személyében változás áll be.
A biztosítási esemény
A gépjármû üzemeltetése során másnak okozott káresemény.
A biztosító a biztosítási esemény vonatkozásában – a kárese-
mény kapcsán bármely jogcímen érvényesíthetô követelése-
ket, az igényérvényesítés költségeit és a teljesítés idôpontjáig
járó kamatokat beleértve – dologi károk esetén káreseményen-
ként egymillió-kettôszázhúszezer eurónak megfelelô forint-
összeg-határig, személyi sérülés miatt károk esetén kárese-
ményenként legfeljebb hatmillió-hetvenezer eurónak megfelelô
forintösszeg-határig köteles a szerzôdés alapján helytállni,
függetlenül a károsultak számától. A forintösszeg számításá-
nak szabályait a törvény 3/B. §-a határozza meg.
Jelen biztosítási szerzôdés alapján keletkezett kártérítési igé-
nyek a Polgári Törvénykönyv elévülési szabályai szerint évül-
nek el.
Kizárások
Az Egyesület nem téríti meg azt a kárt, amely
a) a károkozó gépjármûben elhelyezett tárgyakban keletke-
zett, ha ezek nem a gépjármûvel utazók személyi hasz-
nálatára szóló tárgyak;
b) a károkozó gépjármûben keletkezett;
c) a károkozó gépjármû biztosítottainak egymással szem-
beni igényébôl származó dologi kárként, illetve elmaradt
haszonként keletkezett;
d) sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az
egészségügyi hatóságok részérôl a sugárzás káros hatá-
sainak megszüntetését célzó intézkedések folytán kelet-
kezett;
e) a gépjármû balesete nélkül az út burkolatában keletkezett;
f) a gépjármû – forgalomban való részvétele nélkül – mun-
kagépként való használata során keletkezett;
g) álló gépjármûre fel-, illetve arról való lerakodás során ke-
letkezett;
h) üzemi balesetnek minôsül, és a gépjármû javítási vagy
karbantartási munkái során keletkezett;
i) gépjármûverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során
következett be;
j) környezetszennyezéssel a gépjármû balesete nélkül ke-
letkezett;
k) a gépjármû üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban oko-
zott folyamatos állagrongálásból, illetôleg állagromlásból
adódott;
l) háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény következ-
ményeként keletkezett.
15
Teendôk a káresemény bekövetkeztekor
A biztosított köteles a káreseményt – a kárrendezéshez szük-
séges adatok megadásával és a lényeges körülmények leírá-
sával, valamint a káreseménnyel kapcsolatos hatósági (rend-
ôrségi) eljárást lefolytató szerv megjelölésével – 5 munkana-
pon belül az Egyesületnél írásban bejelenteni. Kárt bejelenteni
írásban a 1108 Budapest, Venyige u. 3. sz. alá küldött külde-
ményben, illetve a +36 (1) 433-1182-es fax számon lehet. A
kárbejelentés további módjáról és lehetôségeirôl folyamatosan
aktualizált tájékoztatás érhetô el egyesületünk weboldalán a
www.kobe.hu-n.
Köteles a biztosított 5 munkanapon belül bejelenteni azt is,
ha a káreseménnyel kapcsolatban ellene peres vagy nempe-
res eljárás indult. A biztosító jogosult ebben az eljárásban a
biztosított képviseletérôl gondoskodni.
A baleset részesei a helyszínen kötelesek átadni egymásnak
a személy és a gépjármû azonosításához és a felelôsségbiz-
tosítási szerzôdés megállapításához szükséges adatokat, va-
lamint a baleset lényeges körülményeire vonatkozó informá-
ciókat. Az így átadott adatok kizárólag a hatósági feladatokat
ellátó szervekhez, a biztosítóhoz, a Nemzeti Irodához, a Kár-
talanítási Számla kezelôjéhez, a Kártalanítási Szervezethez,
levelezôhöz, kárrendezési megbízotthoz, a kárképviselôhöz,
az egészségbiztosítási szervhez, a nyugdíjbiztosítási szervhez
továbbíthatók és a Bit. biztosítási titokra vonatkozó szabályai
szerint kezelhetôk.
A biztosító szolgáltatásai, azok teljesítésének módja,
ideje
A biztosító a biztosított által a szerzôdésben megjelölt gépjár-
mû üzemeltetésével másnak okozott kárt téríti meg, amennyi-
ben bebizonyosodott, hogy az okozott kárért tényleg ôt terheli
felelôsség. A kifizetésre a kárigény elbírálásához nélkülözhe-
tetlen összes dokumentum kézhezvételétôl számított 15 na-
pon belül kerül sor, átutalás formájában.
A gépjármû károsodása esetén a biztosító elôzetes kalkulációt
készít az általa téríthetô helyreállítási költségek és kiadások
nettó, illetve bruttó összegérôl, illetve – amennyiben az érték-
csökkenés fizetésének feltétele fennáll – az értékcsökkenés
mértékének megfelelô összegrôl, és errôl tájékoztatja a káro-
sultat.
A biztosító a gépjármûben keletkezett kár helyreállításához
szükséges költségek általános forgalmi adóval növelt össze-
gét a károsultnak csak akkor térítheti meg, ha a károsult által
bemutatott számla tartalmazza a gépjármû helyreállításához
szükséges munkálatok megnevezését, anyagköltségét és
munkadíját, valamint az a számvitelrôl szóló törvény elôírá-
sainak megfelel, kivéve, ha a károsult a közlekedésbiztonsági
szempontokra is tekintettel a gépjármû megjavíttatása helyett
az elôzô bekezdés szerinti mértékû nettó kártérítési összeggel
szabadon kíván rendelkezni. Amennyiben az értékcsökkenés
fizetésének feltétele fennáll, a biztosító az elôzô bekezdés
szerinti értékcsökkenés összegét téríti meg. Gazdasági totál-
kár esetén vagy ha a káresemény következtében károsult
gépjármû helyreállítása mûszaki okokból nem lehetséges, a
biztosító a gépjármû károsodás idôpontjában fennálló forgalmi
értékének maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett ösz-
szegét alapul véve köteles megtéríteni a károsult kárát. (Lásd.
9. oldal)
KGFB_31101_KF_20230601
 Kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítási feltétel és ügyféltájékoztató
A biztosító biztosítási szerzôdésbôl eredô kötelezettségével
összefüggésben, a károsító eseményt megelôzô állapot visz-
szaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek
megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles
szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási
költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelô
összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kö-
telezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak,
amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy
amelybôl annak összege kiszámítható. A fentieket megfele-
lôen alkalmazni kell a Kártalanítási Számla által teljesített kár-
kifizetésekre.
A biztosító megtérítési igénye
A biztosító az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését
követelheti:
a) attól a vezetôtôl, aki a gépjármûvet az üzemben tartó vagy
az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette;
b) a biztosítottól, több biztosított közös károkozása esetén
bármelyiküktôl, ha a kárt jogellenesen és szándékosan
okozták;
c) a vezetôtôl, ha a gépjármûvet alkoholos vagy a vezetési
képességre hátrányosan ható szertôl befolyásolt állapot-
ban vezette, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármû
vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja,
hogy a vezetô alkoholos vagy a vezetési képességre hát-
rányosan ható szertôl befolyásolt állapotát nem ismerhette
fel (alkoholos befolyásoltságnak tekinthetô a 0,8 ezreléket
meghaladó véralkoholszint, illetve a 0,5 mg/l értéket meg-
haladó légalkohol szint);
d) a vezetôtôl, ha a gépjármû vezetésére jogosító engedély-
lyel nem rendelkezett, illetve bármely biztosítottól, ha a
gépjármû vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha
bizonyítja, hogy a gépjármûvet engedéllyel vezetô eseté-
ben a gépjármûvezetôi engedély meglétét alapos okból
feltételezte;
e) az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármû súlyosan
elhanyagolt mûszaki állapota okozta;
f) a vezetôtôl, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, il-
letve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszé-
lyeztetéssel okozta;
g) az üzemben tartótól, illetve a vezetôtôl, ha a szerzôdés
megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor,
vagy egyébként terhelô közlési, változás bejelentési, kárbe-
jelentési kötelezettségét nem teljesítette, oly mértékben,
ahogyan ez a fizetési kötelezettségét befolyásolta.
Az Egyesület panaszokkal foglalkozó szervezeti
egységének neve, címe, a Felügyelethez,
vagy a békéltetô testülethez való elôterjesztésének
lehetôsége, illetve tájékoztatás a bírói út
igénybevételének lehetôségérôl
Az Egyesülettel kapcsolatos panasza esetén forduljon sze-
mélyesen vagy írásban az Egyesület ügyfélszolgálatához
[személyesen: 1062 Budapest, Lehel utca 1/A., telefonon: +36
(1) 433-1180; postai úton: 1475 Budapest, Pf. 142.; fax szá-
mon: +36 (1) 433-1181; e-mail-ben: admin@kobe.hu.]
Tájékoztatjuk továbbá, hogy a fogyasztónak minôsülô ügyfél
a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény-
ben meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsér-
tése esetén az MNB-nél fogyasztóvédelmi eljárást kezdemé-
nyezhet, a szerzôdés létrejöttével, érvényességével, jogha-
tásaival és megszûnésével, továbbá szerzôdésszegéssel és
16
annak joghatásaival kapcsolatos jogvita rendezésére a Pénz-
ügyi Békéltetô Testülethez (1525 Budapest, BKKP Pf.: 172.)
fordulhat, vagy igényének érvényesítésére bírósági utat vehet
igénybe. A fogyasztónak nem minôsülô ügyfél panaszával bí-
rósághoz fordulhat.
Tájékoztatjuk, hogy a Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédelmi
eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelem benyújtása
céljából rendszeresített formanyomtatvány elektronikusan a
http://www.mnb.hu/fogyasztovedelem/panaszom-van/ forma-
nyomtatvanyok elérhetôségen érhetô el.
Azon szervezeteknek a felsorolása, amelyeknek
az Egyesület az ügyfelek adatait – a biztosítási
tevékenységrôl szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény
(a továbbiakben Bit.) 135–143. § és a 147–151. §-ában
foglaltak alapján – továbbíthatja
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn:
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel; b) a nyomozás elren-
delését követôen a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel;
c) büntetôügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban,
közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró
bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvel, továbbá a
végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a
természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró
fôhitelezôvel, Családi Csôdvédelmi Szolgálattal, családi va-
gyonfelügyelôvel, bírósággal; d) a hagyatéki ügyben eljáró
közjegyzôvel, továbbá az általa kirendelt szakértôvel; e) az
adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adóhatóság fel-
hívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilat-
kozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerzôdésbôl
eredô adókötelezettség alá esô kifizetésrôl törvényben meg-
határozott adatszolgáltatási kötelezettség terheli; f) a feladat-
körében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal; g) a feladatkö-
rében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal; h) a feladatkörében
eljáró gyámhatósággal; i) az egészségügyrôl szóló 1997. évi
CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az
egészségügyi államigazgatási szervvel; j) törvényben megha-
tározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök
alkalmazására, titkos információ gyûjtésre felhatalmazott
szervvel; k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás
esetén a kockázatvállaló biztosítókkal; l) a Bit-ben szabályo-
zott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a köt-
vénynyilvántartást vezetô kötvénynyilvántartó szervvel; m) az
állomány átruházás keretében átadásra kerülô biztosítási
szerzôdési állomány tekintetében az átvevô biztosítóval; n) a
kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez
szükséges adatok tekintetében, és az ezen adatok egymás
közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a
Kártalanítási Alapot kezelô szervezettel, a Nemzeti Irodával,
a levelezôvel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szer-
vezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselôvel, to-
vábbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárren-
dezés kárfelvételi jegyzôkönyvébôl a balesetben érintett másik
jármû javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alap-
ján – a károkozóval; o) a kiszervezett tevékenység végzésé-
hez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékeny-
séget végzôvel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásá-
hoz szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval; p) fi-
óktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott
követelményeket kielégítô adatkezelés feltételei minden egyes
adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biz-
tosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogsza-
bályok által támasztott követelményeket kielégítô adatvédelmi
KGFB_31101_KF_20230601
 Kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítási feltétel és ügyféltájékoztató
jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosítás-
közvetítôvel; q) a feladatkörében eljáró alapvetô jogok bizto-
sával; r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és In-
formációszabadság Hatósággal; s) a bonus-malus rendszer,
az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának rész-
letes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott
kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a ren-
deletben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha
az a)-j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli
megkereséssel fordul az Egyesülethez, amely tartalmazza az
ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért
adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját azzal, hogy
a p)-s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért
adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles meg-
jelölni. A cél és a jogalap igazolásának minôsül az adat meg-
ismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a
pénzügyi szolgáltatásból eredô követeléshez kapcsolódó biz-
tosítási szerzôdés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény
írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartal-
mazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelö-
lését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az
adóhatóság felé történô adatszolgáltatás a Magyarország
Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között
a nemzetközi adóügyi megfelelés elômozdításáról és a FATCA
szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdeté-
sérôl, valamint az ezzel összefüggô egyes törvények módosí-
tásáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-
törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos
nemzetközi közigazgatási együttmûködés egyes szabályairól
szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-
43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az
adóhatóság felé történô adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-
ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján
az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesíté-
sében merül ki.
A biztosító vagy a viszontbiztosító a Bit. 138. § (1) és (6) be-
kezdésében, a 137. §-ban, a 138. §-ban és a 140. §-ban meg-
határozott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek sze-
mélyes adatait továbbíthatja.
A biztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, to-
vábbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli
megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájé-
koztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet:
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény-
ben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszi-
choaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel,
robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lô-
fegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással,
bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûn-
cselekménnyel,
b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer
birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer
készítésének elôsegítésével, új pszichoaktív anyaggal
visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény fel-
jelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozá-
17
sával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés-
sel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosás-
sal, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett
bûncselekménnyel
van összefüggésben.
A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a Bit. 138.
§ (1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a Bit. 138. § (6) be-
kezdése alapján végzett adattovábbításokról.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az
Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó in-
tézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott
bejelentési kötelezettségének tesz eleget. Nem jelenti a biz-
tosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenôrzési
eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati
jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történô
átadása.
Továbbá a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem
áll fenn abban az esetben, ha
a) a magyar bûnüldözô szerv – nemzetközi kötelezettség-
vállalás alapján külföldi bûnüldözô szerv írásbeli megkere-
sésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titok-
nak minôsülô adatot a biztosítótól.
b) a pénzügyi információs egységként mûködô hatóság a
pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelôzésé-
rôl és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény-
ben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi
pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének
teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minô-
sülô adatot,
c) valamint ha a biztosító vagy a viszontbiztosító csoport-
szinten meghatározott pénzmosás és terrorizmusfinan-
szírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó köte-
lezettségét teljesíti.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszont-
biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbizto-
sítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezet-
hez történô adattovábbítás abban az esetben:
a) ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájá-
rult, vagy
b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adat-
továbbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja
és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes
adatok védelmének megfelelô szintje az információs ön-
rendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 8. § (2) bekezdésében
meghatározott bármely módon biztosított. A biztosítási
titoknak minôsülô adatoknak másik tagállamba történô to-
vábbítása esetén a belföldre történô adattovábbításra vo-
natkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelybôl az
egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapít-
ható meg,
b) fióktelep esetében a külföldi székhelyû vállalkozás szék-
helye (fôirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a
felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha
az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság kö-
zötti megállapodásban foglaltaknak
KGFB_31101_KF_20230601
 Kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítási feltétel és ügyféltájékoztató
c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvég-
zése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem
minôsülô adatok átadása.
d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítô felügyeletérôl
szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érde-
kében történô adatátadás.
A bekezdésben meghatározott adatok átadását a biztosító és
a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem
tagadhatja meg.
Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplô személyes ada-
tokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, különle-
ges adatnak minôsülô adatok továbbítása esetén húsz év el-
teltével törölni kell. A biztosító és a viszontbiztosító az érintett
személyt nem tájékoztathatja a Bit. 138. § (1) bekezdés b), f)
és j) pontjai, illetve a 138. § (6) bekezdése alapján végzett
adattovábbításokról. A biztosító és a viszontbiztosító a sze-
mélyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a meg-
bízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idôtar-
tam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási,
illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvé-
nyesíthetô.
A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási
szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet,
ameddig a szerzôdés létrejöttének meghiúsulásával kapcso-
latban igény érvényesíthetô. Továbbá köteles törölni minden
olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzô-
déssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése
esetében az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek keze-
léséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illet-
ve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekinteté-
ben az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási
szerzôdésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
A biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban foglaltakat kell
megfelelôen alkalmazni.
A Bit. 149. § (1) alapján a biztosító (továbbiakban: megkeresô
biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érde-
kében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerzôdésben vállalt
kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogsza-
bályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése, a biztosítási
szerzôdésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása
céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (további-
akban: megkeresett biztosító) az e biztosító által – a Bit. 135.
§ (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási ter-
mék sajátosságainak a figyelembevételével – kezelt és a Bit.
149. § (3)–(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatko-
zásában.
A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelô meg-
keresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott
megfelelô határidôben, ennek hiányában a megkeresés kéz-
hezvételétôl számított tizenöt napon belül köteles átadni a
megkeresô biztosítónak.
A Bit. 150. § alapján a biztosítók – a veszélyközösség érde-
keinek megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt,
vagy a szerzôdésben vállalt kötelezettségének teljesítése
során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzôdésnek
18
megfelelô teljesítése, illetve a biztosítási szerzôdésekkel kap-
csolatos visszaélések megakadályozása céljából közös adat-
bázist hozhatnak létre.
A személyes adatok kezelésére vonatkozó
elvi és gyakorlati tudnivalók
Az Egyesület tagjainak a tagsági viszonnyal kapcsolatos ada-
tait jogosult kezelni. Ezen kívül ügyfeleinek azon biztosítási
titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerzôdéssel, lét-
rejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek.
Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés megköté-
séhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási
szerzôdésbôl származó követelések megítéléséhez szüksé-
ges, vagy a Biztosítási törvény által meghatározott egyéb cél
lehet. Ezen céloktól eltérô célból végzett adatkezelést az
Egyesület csak az ügyfél elôzetes hozzájárulásával végezhet.
A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hát-
rány és annak megadása esetén részére nem nyújtható elôny.
A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás nélkül – ha
törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség
terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetôit,
alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kap-
csolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutot-
tak. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggô az egész-
ségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelé-
sérôl és védelmérôl szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.)
meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 135. § (1)
bekezdésében meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezé-
sei szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával ke-
zelheti. Jelen szerzôdés kapcsán az ügyfél személyes adata-
inak, továbbá egészségi állapotával összefüggô adatainak ke-
zelésére vonatkozó hozzájárulását az ajánlattétel során
és/vagy a biztosítási szolgáltatás igénybevételét közvetlenül
megelôzôen adja meg. A biztosító a személyes adatokat, to-
vábbá az egészségügyi állapottal közvetlenül összefüggô, ál-
tala kezelt adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának ide-
jén, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a bizto-
sítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetô. A biz-
tosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan,
ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzôdéssel
kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében
az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek kezeléséhez
az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amely-
nek kezeléséhez nincs törvényi jogalap. Személyes adatot
kezelni, csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötele-
zettség teljesítése érdekében lehet. Csak olyan személyes
adat kezelhetô, amely az adatkezelés céljának megvalósulá-
sához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, de csak a
cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig. Az ada-
tokat a biztosító kezeli és dolgozza fel.
Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak kép-
viselôje a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan
megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabad-
ságról szóló 2011. évi CXII. (továbbiakban: Infotv.) szerint
személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – kü-
lönösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy
több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy
szociális azonosságára jellemzô ismeret –, valamint az adat-
ból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés;
KGFB_31101_KF_20230601
 Kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítási feltétel és ügyféltájékoztató
adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon
végzett bármely mûvelet vagy a mûveletek összessége, így
különösen gyûjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, táro-
lása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítá-
sa, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekap-
csolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az
adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-,
hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azono-
sítására alkalmas fizikai jellemzôk (pl. ujj- vagy tenyérnyomat,
DNS-minta, íriszkép) rögzítése;
adatfeldolgozás: az adatkezelési mûveletekhez kapcsolódó
technikai feladatok elvégzése, függetlenül a mûveletek vég-
rehajtásához alkalmazott módszertôl és eszköztôl, valamint
az alkalmazás helyétôl, feltéve hogy a technikai feladatot az
adatokon végzik;
hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes és határozott
kinyilvánítása, amely megfelelô tájékoztatáson alapul, és
amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó
személyes adatok – teljes körû vagy egyes mûveletekre ki-
terjedô – kezeléséhez;
Az Infotv. szerint az érintett kérelmezheti az adatkezelônél
a) tájékoztatását személyes adatai kezelésérôl,
b) személyes adatainak helyesbítését, valamint
c) személyes adatainak – a kötelezô adatkezelés kivételével
– törlését vagy zárolását.
Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen,
a) ha a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizá-
rólag az adatkezelôre vonatkozó jogi kötelezettség telje-
sítéséhez vagy az adatkezelô, adatátvevô vagy harmadik
személy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges,
kivéve kötelezô adatkezelés esetén;
b) ha a személyes adat felhasználása vagy továbbítása köz-
vetlen üzletszerzés, közvélemény-kutatás vagy tudomá-
nyos kutatás céljára történik; valamint
c) törvényben meghatározott egyéb esetben.
A biztosító az érintett tiltakozást a kérelem benyújtásától szá-
mított legrövidebb idôn belül, de legfeljebb 15 napon belül
megvizsgálja, annak megalapozottsága kérdésében döntést
hoz, és döntésérôl a kérelmezôt írásban tájékoztatja. Ameny-
nyiben a biztosító az érintett tiltakozásának megalapozott-
ságát megállapítja, az adatkezelést – beleértve a további
adatfelvételt és adattovábbítást is – megszünteti, és az adato-
kat zárolja, valamint a tiltakozásról, továbbá az annak alapján
tett intézkedésekrôl értesíti mindazokat, akik részére a tiltako-
zással érintett személyes adatot korábban továbbította, és akik
kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdeké-
ben. Amennyiben az érintett a biztosító fentiek szerint meg-
hozott döntésével nem ért egyet, illetve ha a biztosító a fentiek
szerinti határidôt elmulasztja, az érintett – a döntés közlésétôl,
illetve a határidô utolsó napjától számított 30 napon belül –
az Infotv. 22. §-ában meghatározott módon – bírósághoz for-
dulhat. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplô szemé-
lyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével,
a Bit. 136. § alá esô adatok vagy az Infotv. szerint különleges
adatnak minôsülô adatok továbbítása esetén húsz év eltelté-
vel törölni kell.
19
Biztosítónk személyes adatot biztosítási tevékenységével ösz-
szefüggésben az érintett Infotv. 3. § 7. pontja szerinti hozzá-
járulásával (illetve a Infotv. 6. § (6) bekezdésében foglalt vé-
lelem figyelembe vételével), a biztosítási titoknak minôsülô
adatokat a Bit. 135. §-ában kapott felhatalmazás alapján, míg
személyes adatot tagjai tekintetében a Ptk. 3:63. §, valamint
a Civiltv. 5. §-a alapján kezel.
A Biztosító részére (elektronikus) adatfeldolgozást a Prime
Rate Kft., illetve az UNO-SOFT Számítástechnikai Kft. végez.
Fizetôképességrôl és a pénzügyi helyzetrôl szóló
jelentés
A biztosító a Bit. 108. §-a alapján köteles évente jelentést köz-
zétenni fizetôképességérôl és pénzügyi helyzetérôl. A bizto-
sító ezt a jelentést legkésôbb 14 héttel a vállalkozás pénzügyi
évének vége után, honlapján (www.kobe.hu) teszi közzé,
melynek a közzétételi naptól számított öt évig elérhetônek kell
maradnia. A biztosító a jelentése egy nyomtatott példányát a
kéréstôl számított 20 munkanapon belül elküldi mindazoknak,
akik azt a közzétételi naptól számított két éven belül kérik.
Az elektronikus úton történô szerzôdéskötés
és kapcsolattartás
A szerzôdés elektronikus úton történô megkötésére az alábbi
csatornákon van lehetôség:
- a biztosító honlapján (www.kobe.hu)
- azon biztosításközvetítôk közremûködésével, akik a szer-
zôdéskötéshez a biztosító ún. webservice szolgáltatását
veszik igénybe, melyrôl az érintett biztosításközvetítô köz-
vetlenül nyújt tájékoztatást a szerzôdô részére.
Az elektronikus úton tett ajánlatokat, illetve az így létrejött
szerzôdést a biztosító rögzíti, melyre a szerzôdésre irányadó
általános adatkezelési szabályok vonatkoznak. Az elektroni-
kus szerzôdéskötési út igénybevétele esetén a szerzôdéskö-
tés technikai feltételeirôl, arról, hogy a szerzôdés írásbelinek
minôsül-e, az adatok rögzítése során felmerülô hibák azono-
sításának és kijavításának a szerzôdési nyilatkozat megtételét
megelôzôen biztosító eszközökrôl, illetve a szerzôdés utóla-
gos hozzáférhetôségérôl a szerzôdô az általa igénybevett
csatornán a szerzôdéskötéskor kap tájékoztatást.
Amennyiben a szerzôdô ahhoz a szerzôdéskötéskor, vagy a
szerzôdés tartama alatt kifejezetten hozzájárul, a biztosító a
törvény 17. § (4) bekezdése szerinti, a következô biztosítási
idôszak díjáról szóló éves értesítést a szerzôdô által megadott
elektronikus elérhetôség, illetve ügyfélportál útján küldi meg.
A szerzôdést a szerzôdô elektronikus úton, az írásbeli alakisá-
gi követelmények figyelmen kívül hagyásával abban az esetben
mondhatja fel, ha errôl a szerzôdéskötés során a biztosítóval
kifejezetten megállapodott. A felmondó nyilatkozatot ez eset-
ben érvényesen kizárólag a szerzôdô által erre a célra feltün-
tetett elektronikus postacímrôl, kizárólag a biztosító erre a
célra feltüntetett elektronikus elérhetôségeire lehet megtenni.
KGFB_31101_KF_20230601
 Kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítási feltétel és ügyféltájékoztató
A KGFB kárigény érvényesítésekor kért okiratok
Általánosan kért iratok
Jogosultság
• A biztosító által rendszeresített, vagy azzal megegyezô tar-
talmú, kitöltött és aláirt kárbejelentô nyomtatvány.
• Kitöltött, lehetôleg mindkét fél részérôl aláírt Baleseti Beje-
lentô („kék-sárga nyomtatvány”), illetve olyan irat, amelyet
a részes felek közösen vettek fel írásban a balesetet köve-
tôen és a balesettel kapcsolatosan minden lényeges körül-
ményt, adatot tartalmaz.
• Részletes – a biztosítónál rendszeresített – résztvevôi/oko-
zói nyilatkozat.
• Biztosítási fedezetet igazoló dokumentumok.
• A baleseti bejelentôn, illetve a kárbejelentésben jelzett ká-
resemény tanúinak nyilatkozatai.
• A kárbejelentésben megjelölt vezetô személy vezetôi enge-
délyének vagy azt helyettesítô hiteles okiratnak a másolata
– kivéve, ha parkolt a károsult jármû, forgalmi engedély máso-
lata, vagy azt helyettesítô hiteles okirat másolata, törzskönyv
másolata, adás-vételi szerzôdés másolata.
• Banki terhelés, zálogjog, lízing esetén a jogosult pénzintézet
megnevezése, és nyilatkozata a kártérítési összeg teljesí-
tésére vonatkozóan.
• Szabályos meghatalmazás, vagy engedményezés a kár-
igénylôi jogok átruházásához, aláírási címpéldány gazdál-
kodó szervezet károsult esetében, írásban tett nyilatkozat
(fax, e-mail, levél) az igénylô, vagy jogosult által megjelölt
bankszámlaszámról vagy postai kézbesítési címrôl a kifize-
téshez, mely nyilatkozat tartalmazza a biztosító kárszámát,
vagy a károsult rendszámát és a kárdátumot.
• Tulajdonjog bejegyzéssel, vagy törléssel kapcsolatos iratok
• Vámkezeléssel kapcsolatos iratok.
• A gépjármû használatára vonatkozó szerzôdés vagy okirat,
üzembentartói szerzôdés vagy okirat.
• Tachográf korong, vagy digitális tachográf kiértékelésének
dokumentációja.
• Menetlevél, fuvarlevél, útnyilvántartás.
• „P” rendszám esetén indítási napló.
Jogalap
• A bejelentett káresemény tekintetében indult büntetô- vagy
szabálysértési eljárást igazoló dokumentum, rendôrségi iga-
zolás, a baleset lefolyását, az eljárás megállapításait tartal-
mazó rendôrségi igazolás, a kirendelt szakértô írásbeli véle-
ménye, baleseti helyszíni szemle jegyzôkönyve, vázrajza,
fényképei.
• A károkozói elismerés hiányában, vagy vitatott jogalap ese-
tén – a kifizetés esedékességét nem érintôen – a felelôssé-
get megállapító hatóság által meghozott jogerôs határozat,
vagy a vádirat, amennyiben azok valamelyike a károsult ren-
delkezésére áll.
• A biztosító megbízottjai, alkalmazottjai által kért további rész-
letes nyilatkozat a káresemény körülményeinek tisztázásá-
hoz.
• Meghatalmazás a biztosító részére, hogy a rendôrségi,
ügyészségi, bírósági iratokba betekinthet, azokról másola-
tokat készíthet.
• A károsult nyilatkozata a társbiztosítói elôzmények adatké-
réséhez, illetve az adatkezeléshez, vizsgálathoz, engedély
a személyes iratok fénymásolásához.
20
• A balesetben részes jármûvek együttes szemléjének jegy-
zôkönyve és fotó dokumentációja.
• Biztosított jármû szemléjének dokumentációja (fotók és jegy-
zôkönyv).
• Tûzvizsgálati jelentés, tûzoltósági hatósági bizonyítvány.
• Vizsgálati, nyomozói szakértôi jegyzôkönyv.
• GPS helyzet-meghatározó által készített útnyilvántartás.
Szolgáltatási összeg
• A biztosító kárfelmérô megbízottja által készített kárfelvételi
jegyzôkönyv.
• Keletkezett károk biztosító kárfelmérô megbízottja által ké-
szített fotó dokumentációja.
• A 2009. évi LXII. Tv. (Kgfb. Törvény) szerint az arra jogosult
nyilatkozata a helyreállítás szándékáról, annak módjáról
(számlás javítás, egyezség).
• Részletes javítási árajánlat, mely tartalmazza a költségeket,
idôtartamot és a javítás lehetséges megkezdésének idôpont-
ját.
• Eredeti javítási számla és mellékletei.
• A károsult Áfa-visszaterítési jogosultságára vonatkozó nyi-
latkozat (káreseménnyel összefüggô, a kárhelyreállítás kap-
csán kiállított számlák vonatkozásában).
• Eredeti szállítási, mentési, tárolási számla és a szállítólevél
másolata.
• Bérgépjármû szerzôdés, számla, a jogosultságot igazoló do-
kumentumok, bérautó forgalmi engedélye.
• Károsodott vagyontárgyak tulajdonjogának igazolása.
• Károsodott ingóságok listája, beszerzési számlák, garancia-
jegyek, könyvelési iratok, tulajdoni lap, telekkönyvi kivonat.
• Károsodott ingatlanok esetén építési engedély, építési
napló, tervdokumentáció.
• Minden kárigény tétel esetén a kárigény jogosságát és mér-
téket igazoló irat (• Elmaradt haszon, keresetveszteség, ká-
renyhítési kötelezettség, • teljesítésére tett intézkedések iga-
zolása).
• Egyéni vállalkozó, vagy gazdálkodó szervezet esetében el-
maradt haszon, bevételkiesés igazolására szükséges a bal-
eset elôtti 1 évben a bevételek, ráfordítások/kiadások iga-
zolása hitelt érdemlô módon (pl. könyvelô által lebélyegezve,
aláírva, eredetiben) havi és jogcím szerinti bontásban (adó-
bevallás, egyszerûsített éves beszámoló, eredmény kimuta-
tás, mérleg).
• Arra vonatkozó bizonyító irat(ok), hogy a baleset kapcsán a
vállalkozás a szerzôdésben rögzítetteknek megfelelni mi
okból nem tudott, megbízások visszavonását igazoló iratok,
igazoló iratok arra vonatkozóan, hogy a vállalkozás az adott
munkát más géppel, jármûvel, alvállalkozóval pótóni nem
tudta, és a baleset miatt – adott esetben szerzôdésben vállalt
– kötelezettségét – nem tudta teljesíteni (pl. alvállalkozókkal
kötött szerzôdések másolata).
• Keresetveszteségre vonatkozóan a bérszámfejtési iratok,
munkavégzésben való akadályoztatást igazoló dokumentu-
mok.
• A kárenyhítési kötelezettség teljesítése (veszteség elkerülés,
költségcsökkentés) érdekében tett intézkedéseket (sérült
jármû/munkatárs elvárható idôn belüli pótlása, alvállalkozó
bevonása, több ajánlat begyûjtése stb.) igazoló dokumen-
tumok.
• Sérült alkatrész leadási vagy megsemmisítési jegyzôkönyve.
KGFB_31101_KF_20230601
 Kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítási feltétel és ügyféltájékoztató

• Pótszemle jegyzôkönyve. jegyzék, mérlegjegy, kárbiztosi jelentés, gépjármûvezetô

• Beépítés ellenôrzés jegyzôkönyve. meghallgatási jegyzôkönyv.
• Baleseti helyszínen ügyfél által készített fotók (amennyiben • A jármû eredetvizsgálatát igazoló és a vizsgálat eredményét
készültek ilyenek). dokumentáló jegyzôkönyv.
• Fuvartevékenységhez köthetô dokumentumok: CMR fuvar-
levél, tehergépjármû menetlevél, szállítólevél, rakomány-

21

KGFB_31101_KF_20230601
 Kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítási feltétel és ügyféltájékoztató
További kért iratok személyi sérülés kárigények esetén
Saját jogú igények és halálos kimenetelû közlekedési balesetek esetén a hozzátartozók részérôl
benyújtandó további iratok
Jogalapi iratok
• A balesettel kapcsolatban keletkezô minden rendôrségi,
ügyészségi, bírósági irat, határozat, amely információt tar-
talmaz a baleset lefolyására, a balesetben részesek maga-
tartására, a baleseti mechanizmusra vonatkozóan, illetve a
részesek felelôsségre vonatkozó nyilatkozatával kapcsolat-
ban (így például helyszíni szemle jegyzôkönyve, tanúnyilat-
kozat, okozói/résztvevôi nyilatkozat, szabálysértési hatá-
rozat, nyomozást lezáró határozat, vádirat, igazságügyi
mûszaki vagy orvos szakértôi vélemény, közvetítôi eljárás
esetén a megállapodás, illetve az ügyészségi büntetôeljárást
megszüntetô határozat, jogerôs bírósági határozat vagy vég-
zés, munkabaleseti jegyzôkönyv).
• Okozói/résztvevôi nyilatkozat, okozói/résztvevôi kárleírás, a
károsult nyilatkozata, engedélye az adatkezeléshez, vizs-
gálathoz, engedély a személyes iratok megismeréséhez, tá-
rolásához továbbításához, fénymásolásához.
• A hozzátartozói viszony igazolására alkalmas iratok máso-
lata: halotti anyakönyvi kivonat, házassági anyakönyvi kivo-
nat (amennyiben az elhalt házas családi állapotú volt az el-
halálozáskor), születési anyakönyvi kivonat, gyámhatósági
igazolás örökbefogadásról.
• Hagyatéki végzés, gyámhatósági rendelkezés
Orvosi iratok
• A balesettel kapcsolatban a károsult/hozzátartozó részérôl
keletkezô teljes orvosi dokumentáció (zárójelentések, am-
buláns lapok, kezelôlapok, kórtörténet stb. NRSZH, RSZSZ
szakvélemények, alkalmassági vizsgálatokra vonatkozó or-
vosi iratok) illetve, szükség esetén az egyéb, természetes
megbetegedésre vonatkozó orvosi iratok, színes fénykép az
esztétikai jellegû kár bizonyítására a károsult részérôl.
• A biztosító részérôl a kárigények elbírálhatósága érdekében
kezdeményezett/ szervezett vagy végzett vizsgálatok iratai
(pl.: kirendelt igazságügyi orvos szakértôi/vezetô orvosi
szakértôi vélemény, továbbá az OEP-tôl, ill. MEP-tôl, illetve
az adatokhoz való hozzáférést engedélyezô károsulti nyilat-
kozatok).
• A baleset során elhunyt személy vonatkozásában – kórházi
zárójelentés(ek), halott vizsgálati bizonyítvány, boncjegyzô-
könyv, üzemi/munkabaleset esetén az elismerô határozat.
Szolgáltatási összeg
Keresetveszteség
• A baleset elôtti 1 évre vonatkozó jövedelmet igazoló alap-
dokumentumok, a NAV-nak benyújtott teljes adóbevallás má-
solata, munkáltatói jövedelemigazolás, továbbá a biztosító
formanyomtatványán benyújtott, a jövedelmet havi és jogcím
szerinti bontásban részletezô munkáltatói igazolás, NAV által
kibocsátott jövedelemigazolás.
22
• Amennyiben az elôzô pontban foglaltak alapján a kereset-
veszteség nem állapítható meg, a balesetkori munkáltató
igazolása hasonló korú, végzettségû, azonos munkakörû,
dolgozók bruttó munkabérére, jövedelmére vonatkozóan.
• A folyósított bruttó táppénz összegére vonatkozó kifizetô-
helyi igazolás, a táppénzes idôszak teljes tartamára vonat-
kozóan.
• A károsult személyes adatait igazoló dokumentumok máso-
lata, vagy az azokról felvett nyomtatvány (név, lakcím, szü-
letési hely, idô, édesanyja neve, adóazonosító jele és TAJ
száma).
• Az Önkormányzat/Nyugdíjbiztosító/Egészségbiztosító/Kor-
mányhivatalok bizonyos, a közlekedési balesettel összefüg-
gésben megállapított/megszüntetett ellátására vonatkozó
megállapító, módosító, megszüntetô határozata.
• A károsult végzettségére, szakképzettségére vonatkozó iga-
zolások.
• A betegállomány befejezôdését követôen az ismételt mun-
kába álláskor keletkezô iratok, munkaszerzôdés, munkaköri
leírás, bruttó bérre vonatkozó igazolás.
Vagyoni károk
• A ténylegesen felmerült kárt számszerûen alátámasztó és
igazoló eredeti számlák (pl. gyógyszerköltség, BÉVER lista,
egészségügyi segédeszközök számlái, baleset elôtti és utáni
rezsi költség, temetési számla stb.), továbbá minden kár-
igény tétel esetében a számlákon kívül a kár tényleges fel-
merülését, összegszerûségét igazoló illetve megalapozó do-
kumentumok (pl.: tulajdoni lap, a kár lehetséges felmerülését
igazoló szakértôi vélemény stb.).
• A biztosító megbízottja által készített vagyonszakértôi, illetve
a megjelölt kárigények értékeléséhez alkalmas egyéb szak-
értôi (építész, mezôgazdasági stb.) vélemény.
• A kárenyhítési kötelezettség és együttmûködési kötelezett-
ség teljesítése (a felmerült költségek csökkentése) érdeké-
ben tett intézkedéseket (OEP és önkormányzatok, vagy
egyéb szervezetek által nyújtott térítésmentes vagy alacsony
költségû szolgáltatások igénybevételét vagy annak kísérle-
tét) igazoló dokumentumok, Az OEP által nem vagy csak
részlegesen finanszírozott kezelések esetén ennek a körül-
ménynek az alátámasztását és a kezelés szükségességét
igazoló dokumentumok.
• A károsult végzettségére, szakképzettségére vonatkozó iga-
zolás.
• Egyedi, speciális kárigény tétel eseten a kárigény jogosságát
és mértéket igazoló irat, munkáltatói nyilatkozat
• Munkáltató által rendszeresen, béren kívüli juttatást meg-
állapító dokumentációja (pl. cafeteria-szabályzat, jutalom,
bónusz szabályzat stb.
KGFB_31101_KF_20230601
 Tá j é k o z t a t ó a t á v é r t é k e s í t é s k e r e t é b e n k ö t ö t t b i z t o s í t á s i s z e r z ô d é s h e z
Tájékoztató
a távértékesítés keretében kötött
biztosítási szerzôdéshez
Tájékoztatás a szolgáltatóra vonatkozóan
Név: KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület
Székhelye: 1108 Budapest, Venyige utca 3.
Levelezési címe: 1475 Budapest, Pf. 142.
Központi telefonszám: 06-1/433-1180
Központi faxszám: 06-1/433-1181
Központi e-mail: kobe@kobe.hu
Jogi forma: egyesület
Fôtevékenység: biztosítás
Nyilvántartásba vételrôl szóló határozat száma:
9. Pk. 61. 110/1996
Nyilvántartási szám: 01-02-0007283
Nyilvántartó bíróság: Fôvárosi Törvényszék
Tájékoztatás a szolgáltatásra vonatkozóan
A szerzôdés létrejöttével a szolgáltató biztosítási szolgáltatást
nyújt a fogyasztó részére. A szerzôdésre a biztosítási tevé-
kenységrôl szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényt, a Polgári Tör-
vénykönyvrôl szóló 2013. évi V. törvényt, a távértékesítés te-
kintetében a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati
szolgáltatási szerzôdésekrôl szóló 2005. évi XXV. törvényt (to-
vábbiakban Tétv.), valamint kötelezô gépjármû-felelôsségbiz-
tosítási szerzôdés esetén a kötelezô gépjármû-felelôsségbiz-
tosításról szóló 2009. évi LXII. törvényt, és annak végrehajtási
rendeletei vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
A biztosítási szerzôdésre a KöBE Közép-európai Kölcsönös
Biztosító Egyesület szerzôdési feltételei és az ügyféltájékoz-
tató vonatkozik. A szerzôdési feltételek Egyesületünk honlap-
ján elérhetôek. A szerzôdési feltételeket, így – többek között
– a szolgáltatás és ellenszolgáltatás, valamint a fizetés és tel-
jesítés feltételeit a fenti jogszabályok, valamint a szerzôdési
feltételek tartalmazzák. A feleket a szerzôdés létrejöttét meg-
elôzô idôszakban terhelô együttmûködési és tájékoztatási kö-
telezettségre a magyar jog alkalmazandó. A szerzôdéskötést
megelôzô tájékoztatás, a szerzôdéskötés, valamint a szerzô-
dés hatálya alatt az ügyféllel való kapcsolattartás nyelve a
magyar.
Tájékoztatás a szerzôdésre vonatkozóan
A fogyasztó (az a természetes személy, akinek a részére –
önálló foglalkozása és gazdasági tevékenysége körén kívül
esô célból – a szolgáltatást nyújtják, továbbá, aki a szolgálta-
tással kapcsolatos tájékoztatás vagy ajánlat (ajánlati felhívás)
címzettje) a szerzôdést a szerzôdéskötés napjától számított
tizennégy napon belül azonnali hatállyal felmondhatja, ameny-
nyiben annak tartama meghaladja az egy hónapot.
A felmondási jog gyakorlása abban az esetben tekinthetô ér-
vényesnek, ha a fogyasztó az erre vonatkozó nyilatkozatát a
23
fenti határidô lejárta elôtt postára adja, vagy egyéb igazolható
módon – az írásbeliségre vonatkozó jogszabályi rendelkezé-
seknek megfelelôen – a biztosítónak elküldi. A felmondásról
szóló nyilatkozatot a biztosítóra vonatkozó tájékoztató rész-
ben megadott levelezési címre, faxszámra, vagy elektronikus
levelezési címre szükséges eljuttatni.
Nem illeti meg a fogyasztót a felmondási jog a szerzôdésnek
mindkét fél általi teljes körû teljesítését követôen, amennyiben
ez a fogyasztó kifejezett kérése alapján történt.
Tájékoztatjuk, hogy az azonnali felmondásra nyitva álló határ-
idô lejárta elôtt a szerzôdés alapján szolgáltatás nyújtását csak
a fogyasztó kifejezett hozzájárulását követôen kezdhetjük
meg. Amennyiben a fogyasztó kifejezett hozzájárulását adja,
a biztosító kockázatviselése már az azonnali felmondásra
nyitva álló határidô lejárta elôtt megkezdôdik. Ha azonban a
fogyasztó felmondási jogát gyakorolta, úgy a biztosító kizá-
rólag a szerzôdésnek megfelelôen ténylegesen teljesített szol-
gáltatás arányos ellenértékét (a biztosítás idôarányos díját)
követelheti, amennyiben az azonnali felmondásra vonatkozó
tájékoztatást megadta. A biztosító a fogyasztó által ezen felül
fizetett összeget az azonnali hatályú felmondásról szóló nyi-
latkozat kézhezvételét követôen haladéktalanul, de legkésôbb
30 napon belül, a fogyasztó pedig a biztosító által kifizetett
pénzösszeget az azonnali hatályú felmondás elküldését kö-
vetôen haladéktalanul, de legkésôbb 30 napon belül köteles
visszatéríteni.
Ha az azonnali felmondásra nyitva álló határidô a Tétv. 6. §
(6)-(8) bekezdései alapján meghosszabbodott, a biztosító a
meghosszabbítás idôtartama alatt, azaz a törvénynek meg-
felelô tájékoztatás megadásáig teljesített szolgáltatás ellen-
értékét nem követelheti.
A biztosító tájékoztatást nyújt továbbá, mely szerint a kötelezô
gépjármû-felelôsségbiztosítással rendelkezô fogyasztók a biz-
tosító esetleges felszámolása esetén a Garanciaalaphoz for-
dulhatnak kártérítésért, a nem kötelezô gépjármû-felelôsség-
biztosítás(ok)ra jelen szerzôdés vonatkozásában nincs – az
Országos Betétbiztosítási Alap és a Befektetôvédelmi Alaptól
eltérô – speciális garanciaalap, vagy más kártérítési lehetôség.
A biztosítási szerzôdés legrövidebb tartama 1 nap. A jelen tá-
jékoztatóban nem említett egyéb lényeges információkat a tá-
jékoztatóval együtt a fogyasztó által elérhetô biztosítási felté-
telek és ügyféltájékoztató, valamint a kötvény tartalmazza.
Tájékoztatás a jogvita esetén alkalmazandó
eljárásra vonatkozóan
Amennyiben panasza merülne fel, kérjük, forduljon írásban
vagy szóban a KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító
Egyesület ügyfélszolgálataihoz:
KGFB_31101_KF_20230601
 Tá j é k o z t a t ó a t á v é r t é k e s í t é s k e r e t é b e n k ö t ö t t b i z t o s í t á s i s z e r z ô d é s h e z

Személyesen a központi (1062 Budapest, Lehel utca 1/A, faxszáma: 06-1/489-9102

1023 Budapest, Zsigmond tér 13.), valamint további ügyfél- e-mail: ugyfelszolgalat@mnb.hu
szolgálati irodáinkban;
telefonon: 06-1/433-1180; Tájékoztatjuk továbbá, hogy amennyiben Ön fogyasztó, úgy
postai úton: 1475 Budapest, Pf. 142.; a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény-
faxon: 06-1/433-1181; ben meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsér-
e-mail-ben: kobe@kobe.hu. tése esetén a biztosítónk által meg nem válaszolt, illetve el-
utasított panaszával az MNB-nél fogyasztóvédelmi eljárást
kezdeményezhet, illetve a Pénzügyi Békéltetô Testülethez
Felügyeleti szervünk (1525 Budapest, BKKP Pf.: 172.) fordulhat, amennyiben a ké-
relem benyújtását megelôzôen biztosítónknál közvetlenül
neve: Magyar Nemzeti Bank megkísérelte a vitás ügy rendezését vagy eredménytelenül
székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 55. méltányossági kérelemmel élt. Ezenkívül igényének érvénye-
levelezési címe: 1534 Budapest BKKP, Pf. 777. sítésére bírósági utat is igénybe vehet.
telefonszáma: 06-80/203-776

24

KGFB_31101_KF_20230601
 2 0 0 5 . é v i X X V. t ö r v é n y
2005. évi XXV. törvény
a távértékesítés keretében kötött
pénzügyi ágazati szolgáltatási szerzôdésekrôl
A törvény hatálya
1. § (1) E törvény hatálya a távértékesítés keretében kötött
pénzügyi ágazati szolgáltatási szerzôdésekre terjed ki.
(2) Az olyan pénzügyi ágazati szolgáltatásokra irányuló
szerzôdések esetében, amelyek egy alapmegállapodás alap-
ján egymást követô ügyleteket, vagy azonos jellegû, de idô-
ben elkülönülten végrehajtott mûveletsort foglalnak magukba,
a törvény rendelkezéseit csak az alapmegállapodásra kell al-
kalmazni.
(3) Más jogszabálynak a pénzügyi ágazati szolgáltatási
szerzôdés alakiságára vonatkozó elôírásait e törvény rendel-
kezései nem érintik.
Értelmezô rendelkezések
2. § (1) E törvény alkalmazásában:
a) alapmegállapodás: a szolgáltató és a fogyasztó között
létrejött olyan megállapodás, amely egy adott idôszakra vo-
natkozóan meghatározza a megállapodás alapján a jövôben
megkötendô ügyletek, illetve mûveletsor lényeges feltételeit;
b) fogyasztó: az a természetes személy, akinek a részére
– önálló foglalkozása és gazdasági tevékenysége körén kívül
esô célból – a szolgáltatást nyújtják, továbbá, aki a szolgálta-
tással kapcsolatos tájékoztatás vagy ajánlat (ajánlati felhívás)
címzettje;
c) pénzügyi ágazati szolgáltatás: a hitelintézetekrôl és a
pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény
hatálya alá tartozó pénzügyi és kiegészítô pénzügyi szolgál-
tatás, a biztosítási tevékenységrôl szóló törvény hatálya alá
tartozó biztosítási, biztosításközvetítôi és biztosítási szakta-
nácsadói szolgáltatás, a befektetési vállalkozásokról és az
árutôzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhetô te-
vékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény
(a továbbiakban: Bszt.) hatálya alá tartozó befektetési szol-
gáltatás, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítô
szolgáltatás, és az árutôzsdei szolgáltatás, valamint az Önkén-
tes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI.
törvény (a továbbiakban: Öpt.) által meghatározott tagsági
jogviszony keretében a pénztártagot megilletô jogosultságok
biztosítása;
d) szolgáltató: aki a c) pontban meghatározott szolgáltatást
gazdasági vagy szakmai tevékenysége keretében nyújtja;
e) tartós adathordozó: olyan eszköz, amely a fogyasztó szá-
mára lehetôvé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának
megfelelô ideig történô tartós tárolását és a tárolt adatok vál-
tozatlan formában és tartalommal történô megjelenítését;
f) távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgál-
tatási szerzôdés: a c) pontban meghatározott szolgáltatásokra
irányuló szerzôdés (önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tag-
ság esetében a pénztár által elfogadott belépési nyilatkozat),
amelyet szolgáltató és fogyasztó köt egymással szervezett
távértékesítés keretében olyan módon, hogy a szerzôdés meg-
kötése érdekében a szolgáltató kizárólag távközlô eszközt al-
kalmaz;
25
g) távközlô eszköz: bármely eszköz, amely alkalmas a felek
távollétében – szerzôdés megkötése érdekében – szerzôdési
nyilatkozat megtételére.
(2) Az (1) bekezdés f) pontja alkalmazásában nem minôsül
szervezett távértékesítésnek egyedi szerzôdéseknek távközlô
eszköz útján történô megkötése.
A fogyasztók tájékoztatása
3. § (1) A szolgáltató a fogyasztó szerzôdéskötésre irányuló
jognyilatkozatát megelôzôen – tekintettel a szolgáltatás és a
távközlô eszköz jellegére –, kellô idôben köteles a fogyasztót
a (2) bekezdésben foglaltakról tájékoztatni.
(2) A szolgáltató a következô adatokról köteles tájékoztatást
adni:
a) a szolgáltatóra vonatkozóan:
aa) a szolgáltató cégnevérôl (nevérôl), székhelyérôl, fô te-
vékenységi körérôl, cégjegyzékszámáról vagy bírósági nyil-
vántartásba vételi számáról, a fogyasztóval való kapcsolat-
tartás címérôl,
ab) szolgáltató – a fogyasztó lakóhelye szerinti tagállamban
székhellyel rendelkezô – esetleges képviselôjének nevérôl,
címérôl, a fogyasztóval való kapcsolattartása címérôl,
ac) szükség szerint a szolgáltatótól, illetve a szolgáltatónak
a szerzôdés megkötésében közremûködô képviselôjétôl el-
térô, a fogyasztóval üzleti kapcsolatban álló, a szolgáltató ér-
dekében eljáró közremûködô nevérôl, címérôl, illetve a szol-
gáltatóval való kapcsolat jellegérôl,
ad) a szolgáltató tevékenységét engedélyezô vagy a szol-
gáltatót nyilvántartó felügyelô hatóság nevérôl, székhelyérôl,
ae) a szolgáltatót nyilvántartó szakmai vagy egyéb szerve-
zetrôl, és a szolgáltató nyilvántartási számáról;
b) a szolgáltatásra vonatkozóan:
ba) a szerzôdés tárgyának lényeges jellemzôirôl,
bb) az ellenszolgáltatásról, beleértve a szolgáltatáshoz kap-
csolódó egyéb fizetési kötelezettségeket is, illetve – amennyi-
ben az ellenszolgáltatás pontosan nem állapítható meg – a
díjkalkuláció alapjáról,
bc) az ellenszolgáltatáson kívüli, a fogyasztót terhelô egyéb
fizetési kötelezettség (ideértve az adókat) felmerülésének le-
hetôségérôl,
bd) a szolgáltatáshoz kapcsolódó eszközök esetleges kü-
lönleges kockázatairól, valamint arról a körülményrôl, hogy a
szolgáltatás és ellenszolgáltatás a piac ingadozásától függ,
illetve arról, hogy a múltbeli teljesítések nem jelentenek ga-
ranciát a jövôben várható teljesítésekre nézve,
be) a megadott adatok érvényességének esetleges idôbeli
korlátozásáról,
bf) a fizetés és a teljesítés feltételeirôl,
bg) a távközlô eszköz használatának a fogyasztót terhelô
esetleges többletköltségérôl;
c) a szerzôdésre vonatkozóan:
ca) a 6. §-ban szabályozott elállási (felmondási) jogról, illet-
ve annak fenn nem állásáról; az elállási (felmondási) jog gya-
korlásának feltételeirôl, módjáról és jogkövetkezményeirôl,
KGFB_31101_KF_20230601
 2 0 0 5 . é v i X X V. t ö r v é n y
ideértve a 8. §-ban foglaltakat; továbbá arról a címrôl (elekt-
ronikus levelezési címrôl, telefaxszámról), amelyre a fogyasz-
tónak elállási (felmondási) nyilatkozatát küldenie kell,
cb) a szerzôdés legrövidebb idôtartamáról olyan esetben,
amikor a szerzôdésben foglaltak teljesítésére folyamatosan
vagy ismétlôdôen kerül sor,
cc) a szerzôdés lejárata elôtti egyoldalú megszüntetésének
lehetôségérôl és következményeirôl,
cd) a feleket a szerzôdés létrejöttét megelôzô idôszakban
terhelô együttmûködési és tájékoztatási kötelezettségre alkal-
mazandó jogról, az elôzetes tájékoztatás nyelvérôl,
ce) a szerzôdéskötés nyelvérôl, továbbá a szerzôdés hatá-
lya alatt az ügyféllel való kapcsolattartás – az ügyféllel egyet-
értésben megállapított – nyelvérôl vagy nyelveirôl, valamint
cf) az esetleges jogválasztásról, kizárólagos hatáskör, ille-
tékesség kikötésérôl;
d) a jogvita esetén alkalmazandó eljárásra vonatkozóan:
da) a szerzôdésbôl eredô jogviták peren kívüli elintézésére
rendelkezésre álló fórumokról,
db) arról, hogy létezik-e olyan – az Országos Betétbiztosí-
tási Alaptól és a Befektetôvédelmi Alaptól eltérô – speciális
garanciaalap (vagy más kártérítési lehetôség), amelyhez a fo-
gyasztó fordulhat.
(3) A szolgáltató az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kö-
telezettségnek egyértelmûen, közérthetôen és pontosan, az
igénybe vett távközlô eszköznek megfelelô módon köteles
eleget tenni. A szolgáltató köteles szerzôdéskötési szándékát
egyértelmûvé tenni.
(4) Ha más jogszabály – a (2) bekezdés szerinti tájékozta-
táson túl – a szerzôdés megkötése elôtt további tájékoztatási
kötelezettséget ír elô, a szolgáltató a további tájékoztatást is
az (1) bekezdés szerint köteles a fogyasztónak megadni.
(5) A más jogszabály által elôírt szerzôdéskötést megelôzô
tájékoztatás megadásával a szolgáltató a (2) bekezdésben
meghatározott azonos tartalmú tájékoztatási kötelezettségé-
nek is eleget tesz.
(6) A (2) bekezdés aa)–ad), ba)–bb), cb)–cc), ce)–cf) és da)
alpontjában meghatározott tájékoztatás helyett a pénzforgalmi
szolgáltatásról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 8–10. §-ában
és 29–31. §-ában elôírt tájékoztatást kell megadni, ha pénz-
forgalmi szolgáltatás nyújtására kerül sor.
(7) A (2)–(3) bekezdésben meghatározott tájékoztatás he-
lyett a fogyasztónak nyújtott hitelrôl szóló 2009. évi CLXII. tör-
vény 5–7. §-a szerinti tájékoztatást kell megadni, ha fogyasz-
tónak nyújtott hitel nyújtására kerül sor.
(8) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatás he-
lyett a fogyasztónak nyújtott hitelrôl szóló 2009. évi CLXII. tör-
vény 6. § (6) bekezdése szerinti tájékoztatást kell megadni, ha
fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret nyújtására kerül sor.
(9) Amennyiben az egymást követô ügyletek, illetve az azo-
nos jellegû elkülönült mûveletek, amelyek idôbeli kapcsolat-
ban állnak egymással, az 1. § (2) bekezdésétôl eltérôen, alap-
megállapodás nélkül ugyanazon felek között kerülnek végre-
hajtásra, az (1)–(8) bekezdések rendelkezéseit kizárólag az
elsô ügyletre vagy mûveletre kell alkalmazni. Ha egy évnél
hosszabb ideig nem kerül sor ügylet vagy azonos jellegû
mûvelet teljesítésére, az ezt követô ügyletet vagy mûveletet
új ügyletnek, illetve egy újabb mûveletsor elsô mûveletének
kell tekinteni, és arra az (1)–(7) bekezdések rendelkezéseit
ismét alkalmazni kell.
4. § (1) Ha a szolgáltató a fogyasztónak telefonon tesz szer-
zôdéskötésre ajánlatot vagy ajánlattételi felhívást, annak meg-
tétele elôtt legalább cégnevét (nevét), székhelyét és telefon-
26
számát köteles közölni, valamint a fogyasztó figyelmét kifeje-
zetten fel kell hívnia szerzôdéskötési szándékára.
(2) Telefonon tett szerzôdéskötésre vonatkozó ajánlat vagy
ajánlattételi felhívás során, ha a fogyasztó ehhez kifejezetten
hozzájárult, a szolgáltató a 3. § (2) bekezdésében foglaltaktól
eltérôen a következôkrôl köteles tájékoztatást adni:
a) a fogyasztóval kapcsolatban álló személy nevérôl és a
szolgáltatóhoz fûzôdô viszonyáról,
b) a szerzôdés tárgyának lényeges jellemzôirôl,
c) az ellenszolgáltatásról, beleértve a szolgáltatáshoz kap-
csolódó egyéb fizetési kötelezettségeket is, illetve – amennyi-
ben az ellenszolgáltatás pontosan nem állapítható meg – a
díjkalkuláció alapjáról,
d) az ellenszolgáltatáson kívüli, a fogyasztót terhelô egyéb
fizetési kötelezettség (ideértve az adókat) felmerülésének le-
hetôségérôl,
e) a fizetés és a teljesítés feltételeirôl,
f) a 6. §-ban szabályozott elállási (felmondási) jogról, illetve
annak fenn nem állásáról; az elállási (felmondási) jog gyakor-
lásának feltételeirôl, módjáról és jogkövetkezményeirôl, ide-
értve a 8. §-ban foglaltakat; továbbá arról a címrôl (elektroni-
kus levelezési címrôl, telefaxszámról), amelyre a fogyasztó-
nak elállási (felmondási) nyilatkozatát küldenie kell,
g) arról, hogy a fogyasztó kérése esetén további tájékozta-
tást kap, illetve ezen további tájékoztatás jellegérôl.
(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tájékoztatás
fogyasztónak nyújtott hitel nyújtása esetén legalább a fogyasz-
tónak nyújtott hitelrôl szóló 2009. évi CLXII. törvény 6. § (1)
bekezdés 4–7. pontjában, 9. pontjában és 6. § (2) bekezdé-
sében foglalt adatokat, a hitel teljes összegét és a teljes hiteldíj
mutatót egy reprezentatív példával tartalmazza.
(4) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tájékoztatás
fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret nyújtása esetén leg-
alább a fogyasztónak nyújtott hitelrôl szóló 2009. évi CLXII.
törvény 6. § (1) bekezdés 4., 7. és 8. pontjában, továbbá 6. §
(6) bekezdés c) pontjában foglalt adatokat tartalmazza, ha fo-
gyasztó a fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret azonnali
rendelkezésre bocsátását kéri.
5. § (1) A szolgáltató köteles a fogyasztó részére a fogyasztó
szerzôdéskötésre irányuló jognyilatkozatát megelôzôen – te-
kintettel a szolgáltatás és a távközlô eszköz jellegére – kellô
idôben a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati
szolgáltatási szerzôdésre vonatkozó szerzôdési feltételeket
és a 3. § (2) és (4) bekezdésében foglaltakat papíron vagy
más, a fogyasztó számára hozzáférhetô tartós adathordozón
rendelkezésre bocsátani.
(2) Ha a szerzôdés megkötése a fogyasztó kérése alapján
olyan távközlô eszköz útján történt, amely az elôzetes tájékoz-
tatást nem teszi lehetôvé, a szolgáltató a szerzôdés megköté-
sét követôen haladéktalanul köteles az (1) bekezdés szerinti
tájékoztatást megadni.
(3) A fogyasztó kérésére a szolgáltató a szerzôdés fenn-
állása alatt bármikor köteles a szerzôdési feltételeket papíron
rendelkezésre bocsátani.
(4) A szerzôdés fennállása alatt a fogyasztó jogosult a táv-
közlô eszköz fajtáját megváltoztatni, ha ez a megkötött szer-
zôdéssel és a szolgáltatás jellegével összeegyeztethetô.
Elállási, illetve felmondási jog
6. § (1) A fogyasztó a szerzôdéstôl – a (2)–(9) bekezdések-
ben meghatározott eltérésekkel – a szerzôdéskötés napjától
számított tizennégy napon belül indokolás nélkül elállhat.
KGFB_31101_KF_20230601
 2 0 0 5 . é v i X X V. t ö r v é n y
(2) Önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tagság esetében
a pénztár által elfogadott belépési nyilatkozat tekintetében az
elállási jog gyakorlására nyitva álló határidô a belépési nyilat-
kozat pénztár általi elfogadása napjától számított harminc
nap.
(3) Biztosítási szerzôdés esetében a fogyasztó a szerzôdést
a szerzôdéskötés napjától számított tizennégy napon belül in-
dokolás nélkül azonnali hatállyal felmondhatja.
(4) Életbiztosítási szerzôdés esetében a felmondási jog
gyakorlására nyitva álló határidô attól a naptól számított har-
minc nap, amikor a szolgáltató a fogyasztót a szerzôdés lét-
rejöttérôl tájékoztatja.
(5) Ha a fogyasztó a 3. § (2) és (4) bekezdései szerinti tá-
jékoztatást az 5. § (2) bekezdése alapján a szerzôdéskötést
követôen kapja kézhez, elállási (felmondási) jogát az (1)–(4)
bekezdésekben meghatározott idôponttól kezdôdôen a tájé-
koztatás kézhezvételétôl számított, az (1)–(4) bekezdésekben
meghatározott határidô elteltéig gyakorolhatja.
(6) Ha a szolgáltató az 5. § (1), illetve (2) bekezdése szerinti
kötelezettsége ellenére a fogyasztónak semmiféle tájékoz-
tatást nem nyújt, a fogyasztó elállási (felmondási) jogát az
(1)–(4) bekezdésekben meghatározott idôponttól kezdôdôen
a törvénynek megfelelô tájékoztatás kézhezvételétôl számí-
tott, az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott határidô, de
legfeljebb az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott idôponttól
számított egyéves jogvesztô határidô elteltéig gyakorolhatja.
(7) Ha a szolgáltató az 5. § (1)–(2) bekezdései szerinti tá-
jékoztatási kötelezettségének nem megfelelô tartalommal tesz
eleget, a fogyasztó elállási (felmondási) jogát az (1)–(4) be-
kezdésekben meghatározott idôponttól kezdôdôen a törvény-
nek megfelelô tájékoztatás kézhezvételétôl számított, az
(1)–(4) bekezdésekben meghatározott határidô, de legfeljebb
az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott idôponttól számított
három hónapos jogvesztô határidô elteltéig gyakorolhatja.
(8) Ha a szolgáltató a fogyasztót a 3. § (2) bekezdésének
ca) alpontjában meghatározottakról nem tájékoztatta, a fo-
gyasztó elállási (felmondási) jogát az (1)–(4) bekezdésekben
meghatározott idôponttól kezdôdôen a törvénynek megfelelô
tájékoztatás kézhezvételétôl számított, az (1)–(4) bekezdé-
sekben meghatározott határidô, de legfeljebb az (1)–(4) be-
kezdésekben meghatározott idôponttól számított egyéves jog-
vesztô határidô elteltéig gyakorolhatja.
(9) Nem illeti meg a fogyasztót az e §-ban szabályozott el-
állási (felmondási) jog:
a) a Bszt. szerinti pénzügyi eszközök vonatkozásában;
b) az utazási és poggyászbiztosítások, illetve más hasonló
rövid idôtartamú biztosítások vonatkozásában, amennyiben
ezek idôtartama nem haladja meg az egy hónapot;
c) a szerzôdésnek mindkét fél általi teljes körû teljesítését
követôen, amennyiben ez a fogyasztó kifejezett kérése alap-
ján történt.
(10) Az elállási (felmondási) jogot határidôben érvényesí-
tettnek kell tekintetni, ha a fogyasztó az erre vonatkozó nyi-
latkozatát az (1)–(8) bekezdésekben meghatározott határidô
lejárta elôtt postára adja vagy egyéb igazolható módon a szol-
gáltatónak elküldi.
7. § (1) A 6. § nem alkalmazható a távollévôk között kötött
szerzôdésekrôl szóló 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 6. §-ának
(1) bekezdése, valamint az ingatlanok idôben megosztott
használati jogának megszerzésére irányuló szerzôdésekrôl
szóló 20/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 12. §-ának (1) bekez-
dése alapján felbontott fogyasztási kölcsönszerzôdésekre.
27
(2) A fogyasztó 6. § szerinti elállási (felmondási) jogának
gyakorlása a szerzôdéshez kapcsolódó azon egyéb távollé-
vôk között kötött szerzôdést, illetve távértékesítés keretében
kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerzôdést is felbontja
(megszünteti), amely a szolgáltató által vagy egy harmadik
fél és a szolgáltató elôzetes megállapodása alapján a harma-
dik fél által nyújtott szolgáltatásra vonatkozik.
8. § (1) Az elállásra (felmondásra) nyitva álló határidô lejárta
elôtt a szerzôdés teljesítése csak a fogyasztó kifejezett hoz-
zájárulását követôen kezdhetô meg.
(2) Ha a fogyasztó a 6. § szerinti elállási (felmondási) jogát
gyakorolta, a szolgáltató kizárólag a szerzôdésnek megfele-
lôen ténylegesen teljesített szolgáltatás arányos ellenértékét
jogosult követelni. A fogyasztó által fizetendô összeg nem ha-
ladhatja meg a már teljesített szolgáltatásért – a szerzôdés-
ben meghatározott szolgáltatás egészéhez viszonyítottan –
arányosan járó összeget, és nem lehet olyan mértékû, hogy
szankciónak minôsüljön. A szerzôdés megkötésével kapcso-
latos szolgáltatások ellenértéke megtéríttetésének is csak a
ténylegesen teljesített egyéb, a szerzôdés tárgyát képezô
szolgáltatással arányos mértékben van helye.
(3) A szolgáltató csak abban az esetben jogosult a (2) be-
kezdés szerinti összeg követelésére, ha igazolja, hogy a fo-
gyasztó részére a 3. § (2) bekezdésének ca)alpontjában elôírt
tájékoztatást megadta.
(4) Ha az elállásra (felmondásra) nyitva álló határidô a 6. §
(6)–(8) bekezdései alapján meghosszabbodott, a szolgáltató
a meghosszabbítás idôtartama alatt, azaz a törvénynek meg-
felelô tájékoztatás megadásáig teljesített szolgáltatás ellen-
értékét nem követelheti.
(5) Ha a szolgáltató a teljesítést az elállási (felmondási) ha-
táridô lejárta elôtt a fogyasztó elôzetes hozzájárulása nélkül
kezdte meg, a fogyasztóval szemben a (2) bekezdésben meg-
határozott összeg követelésére sem jogosult.
(6) A szolgáltató köteles a fogyasztó által fizetett pénzösz-
szeget – a (2) bekezdésben meghatározott összeg kivételével
– az elállásról (felmondásról) szóló nyilatkozat kézhezvételét
követôen haladéktalanul, de legkésôbb 30 napon belül vissza-
téríteni.
(7) A fogyasztó köteles a szolgáltató által kifizetett pénz-
összeget vagy átadott dolgot az elállásról (felmondásról) szóló
nyilatkozatának elküldését követôen haladéktalanul, de leg-
késôbb 30 napon belül visszatéríteni, illetve visszaadni.
8/A. § A 6–8. §-ban foglaltak helyett a fogyasztónak nyújtott
hitelrôl szóló 2009. évi CLXII. törvény 21. §-ában foglaltak
szerint kell eljárni, ha a fogyasztónak nyújtott hitelszerzôdéstôl
történô elállásra kerül sor.
Vegyes rendelkezések
9. § A szolgáltató nem követelhet a fogyasztótól ellenszol-
gáltatást, ha olyan szolgáltatást nyújt, amelyet a fogyasztó
nem rendelt meg.
10. § (1) A fogyasztó kifejezett hozzájárulása szükséges
ahhoz, hogy a szolgáltató távmásolót (telefaxot), illetve – em-
beri közremûködés nélkül mûködô – automata hívókészüléket
használjon.
(2) Ha más jogszabály eltérôen nem rendelkezik, a szolgál-
tató a fogyasztó kifejezett tiltakozásának hiányában használ-
hat az (1) bekezdésben foglaltakon kívüli, közvetlen kapcso-
latot lehetôvé tevô távközlô eszközt.
KGFB_31101_KF_20230601
 2 0 0 5 . é v i X X V. t ö r v é n y
(3) Az (1)–(2) bekezdések szerinti mûveletek a fogyasztóra
költségeket nem róhatnak.
11. § (1) A fogyasztó az e törvényben meghatározott jogai-
ról érvényesen nem mondhat le.
(2) A fogyasztó tájékoztatására vonatkozó szolgáltatói kö-
telezettség teljesítése, és a szerzôdés megkötésére, illetve
adott esetben a teljesítésére vonatkozó fogyasztói hozzájá-
rulás vagy kérés megtörténte tekintetében a bizonyítás a szol-
gáltatót terheli.
12. § Ha a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati
szolgáltatási szerzôdés az Európai Gazdasági Térség valame-
lyik államával szoros kapcsolatban áll, harmadik ország jogá-
nak a felek által a szerzôdésre irányadó jogként való válasz-
tása érvénytelen annyiban, amennyiben e harmadik ország
joga az említett államnak a 2002/65/EK európai parlamenti
és tanácsi irányelvet átültetô jogszabálya eltérést nem engedô
rendelkezésével ellentétes. Az érintett kérdésben a felek által
választott jog helyett az említett állam jogát kell a szerzôdésre
alkalmazni.
Eljárás a fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra
vonatkozó rendelkezések megsértése esetén
12/A. § A fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakor-
latra, így különösen a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó
rendelkezések megsértése esetén a pénzügyi közvetítôrend-
szer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar
28
Nemzeti Bank a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen ke-
reskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény-
ben meghatározott szabályok szerint jár el.
Hatálybalépés
13. § Ez a törvény 2005. július 1-jén lép hatályba; rendel-
kezéseit a hatálybalépését követôen tett ajánlattételi felhívá-
sokra, ajánlatokra és a hatálybalépését követôen megkötött
szerzôdésekre kell alkalmazni.
14–18. §
Az Európai Unió jogának való megfelelés
19. § Ez a törvény a következô uniós jogi aktusoknak való
megfelelést szolgálja:
a) az Európai Parlament és a Tanács – a 2005/29/EK irány-
elvvel és a 2007/64/EK irányelvvel módosított – 2002/65/EK
irányelve (2002. szeptember 23.) a fogyasztói pénzügyi szol-
gáltatások távértékesítéssel történô forgalmazásáról, valamint
a 90/619/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK irányelv és a
98/27/EK irányelv módosításáról,
b) az Európai Parlament és a Tanács 2007/64/EK irányelve
(2007. november 13.) a belsô piaci pénzforgalmi szolgáltatá-
sokról és a 97/7/EK, a 2002/65/EK, a 2005/60/EK és a 2006/
48/EK irányelv módosításáról és a 97/5/EK irányelv hatályon
kívül helyezésérôl – 31. cikk második bekezdés.
KGFB_31101_KF_20230601
 KÖBE KÖZÉP-EURÓPAI
KÖLCSÖNÖS BIZTOSÍTÓ EGYESÜLET

ALAPSZABÁLYA
(A 2023. április 19-én megtartott Küldöttgyûlésen
elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben)

Jóváhagyta a KÖBE 2023. április 19-i Küldöttgyûlése.

KGFB_31101_KF_20230601
 A KÖBE Alapszabálya

KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület

Alapszabálya

(továbbiakban: Alapszabály)

Az 1996. szeptember 24. napján megtartott alakuló ülésen (Alakuló Közgyûlés) jelenlévô tagok a jelen okirat II. fejezetében meg-
határozott célok elérése érdekében elhatározták a KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület – korábbi nevén Közle-
kedési Biztosító Egyesület (a továbbiakban: Egyesület) – megalapítását.

1. AZ EGYESÜLET NEVE, JOGÁLLÁSA ÉS KÉPVISELETE

1.1. Egyesület neve:

1.1.1. Az Egyesület elnevezése: KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület

angolul: KöBE Central European Mutual Insurance Association
németül: KöBE Zentraleuropäischer Versicherungsverein auf Gegenseitigkeit
1.1.2. Az Egyesület rövidített neve: KöBE

1.2. Az Egyesület székhelye

1108 Budapest, Venyige u. 3.

1.3. Az Egyesület jogállása

Az Egyesület az egyesülési jog alapján létrejött, önálló jogi személyiséggel rendelkezô szervezetként mûködik, megfelelve
a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek mûködésérôl és támo-
gatásáról szóló 2011. évi CLXXV törvény, valamint a biztosítási tevékenységrôl szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.)
kölcsönös biztosító egyesületekre és biztosítási tevékenységre vonatkozó rendelkezéseinek.

1.4. Az Egyesület mûködési területe

Az Európai Unió területe.

1.5. Az Egyesület jelképei

Az Egyesület logói. Az Egyesület logóinak elemei vezérigazgatói engedéllyel a felhasználás típusának, céljának megfele-
lôen külön is alkalmazhatóak az egyesület népszerûsítésére.

1.6. Az Egyesület Internetes oldala, elérhetôsége:

1.6.1. Az Egyesület internetes oldala: www.kobe.hu
1.6.2. Az Egyesület e-mail elérhetôsége: kobe@kobe.hu

1.7. Az Egyesület képviselete, cégjegyzése

1.7.1. Az Egyesület képviseletére az Igazgatótanács Elnöke, a szakmai képviseletére a Vezérigazgató jogosult.
1.7.2. A cégjegyzés akként történik, hogy az erre jogosult két személy az Egyesület elôírt, elônyomott vagy nyomtatott neve fölé
együttesen írja alá nevét aláírási címpéldányának megfelelôen.
1.7.3. Az Egyesületnél cégjegyzésre az Igazgatótanács Elnöke – akadályoztatása esetén az Igazgatótanács kijelölt tagja –, a
Vezérigazgató és helyettesei, valamint az erre feljogosított munkavállalók jogosultak a Szervezeti és Mûködési Szabály-
zatban meghatározott módon.
1.7.4. A Küldöttgyûlés felhatalmazza az Igazgatótanácsot, hogy a Vezérigazgató elôterjesztése alapján döntsön az Egyesülettel
munkaviszonyban álló alkalmazottak cégjegyzési joggal való felruházásáról.
1.7.5. A cégjegyzés gyakorlása magában foglalja a bankszámla feletti rendelkezést, továbbá az Egyesülettel kapcsolatos köte-
lezettségvállalásnál az Igazgatótanács Elnökének, míg a biztosítási tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségvállalásnál
a további cégjegyzési jogosultaknak az eljárását a hatóságok és az ügyfelek (tagok) irányába.
1.7.6. Az Igazgatótanács Elnöke és az Egyesület Vezérigazgatója, illetve helyettesei jogosultak arra, hogy a hatáskörükbe utalt
ügyekben, ügycsoportokban együttes aláírási és utalványozási jogukat írásban átruházzák bármely, az Egyesülettel mun-
kaviszonyban lévô személyre, azzal azonban, hogy az együttes aláírás miatt a két aláíró az aláírási jogát ugyanarra a
személyre nem ruházhatja át.

30

KGFB_31101_KF_20230601
 A KÖBE Alapszabálya

1.8. Fogalmak
1.8.1. Tagdíj: az Egyesület Küldöttgyûlése által meghatározott díj. A tagdíj a biztosítási idôszakra (biztosítási évre) kerül meg-
állapításra.
1.8.1.1. A tagdíj elôre, a tagsági jogviszony létrejöttekor, fennálló tagsági jogviszony esetén a még esedékessé nem vált
tagdíj a biztosítási idôszak elsô napján esedékes. A tagsági jogviszony fennállása alatt kötött biztosítási szerzôdés
biztosítási idôszakából a megelôzôen kötött szerzôdés alapján esedékessé vált tagdíjjal nem fedezett hátralevô
részre esô tagdíj az új szerzôdés megkötésével esedékessé válik. A tagsági viszony biztosítási idôszak közbeni
megszûnése esetén a befizetett tagdíj nem kerül visszatérítésre.
1.8.1.2. Amennyiben a tag tagsága érvényes biztosítási szerzôdés hiányában a biztosítási idôszakon belül megszûnik,
de a megszûnt szerzôdés ugyanazon biztosítási idôszakában új biztosítási szerzôdés alapján ismételten taggá
válik, úgy a megszûnt szerzôdés szerinti biztosítási idôszakra ismételt tagdíjfizetési kötelezettsége nem keletkezik
feltéve, hogy a korábbi tagsági viszonya alapján a tagdíjat befizette.
1.8.2. Biztosítási díj: a biztosítási szerzôdés szerinti díj (a továbbiakban: biztosítási díj).
1.8.3. Pótlólagos befizetés: az Egyesület pótlólagos befizetést csak abban az esetben alkalmaz, ha a tárgyévi szolgáltatások és
az esetleges veszteségek fedezetét az Egyesület vagyona, a biztosítási díjak, a viszontbiztosítás és a biztosítástechnikai
tartalékok nem biztosítanák.

2. AZ EGYESÜLET CÉLJA, TEVÉKENYSÉGI KÖRE

2.1. Az Egyesület céljai

2.1.1. Az Egyesület olyan önkéntesen létrehozott, kölcsönösségi alapon mûködô szervezet, amely kizárólag tagjai részére, tagjai
biztosítási igényeinek teljesítése céljából, nyereségérdekeltség nélkül, a biztosítási díj ellenében a biztosítási feltételekben
meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetében, biztosítástechnikai elvek alapján, elôre meghatározott
szolgáltatást nyújt.
2.1.2. Az Egyesület további célja, hogy a biztosítási, valamint a tagságnak a biztosítási tevékenységgel összefüggôen nyújtott
szolgáltatások szakmai és szolgáltatási színvonalát folyamatosan emelje, illetve megtartsa, valamint a tagságát és a szol-
gáltatásainak körét lehetôségeihez és a tagság, valamint a biztosítási piac igényeihez mérten bôvítse.
2.1.3. Az Egyesületnek a fenti célokhoz kapcsolódóan kiemelt feladata:
• saját személyi állományának folyamatos szakmai képzése,
• a társadalom tagjai öngondoskodás és kármegelôzés iránti igényének felkeltése, fejlesztése.
2.1.4. Az Egyesület a fenti célok elérése érdekében saját eszközeit a vonatkozó jogszabályi elôírások megtartásával befektetheti,
a feladatok ellátására gazdálkodó szervezeteket, alapítványokat hozhat létre, továbbá a mindenkor hatályos vonatkozó
jogszabályi rendelkezések betartásával támogatást nyújthat.
2.1.5. Az Egyesület politikai tevékenységet nem végez és politikai pártot, vagy szervezetet nem támogat.

2.2. Az Egyesület tevékenységi köre

TEÁOR ’08 6512 Nem életbiztosítás
Az Egyesület a fenti tevékenységi körbôl az alább felsorolt és Bit. 1. számú mellékletének A) részében nevesített ágazatok
alá tartozó és az Egyesület mûködésére vonatkozó H-EN-II-112/2016. számú MNB engedély szerinti kockázatokat mûveli:
Ágazatok:
1. 1. Baleset (beleértve a munkahelyi balesetet és a foglalkozási megbetegedéseket)
2. 2. Betegség
3. 3. Szárazföldi jármûvek (sínpályához kötött jármûvek kivételével)
4. 7. Szállítmány (beleértve az árut, a poggyászt és minden egyéb vagyontárgyat)
5. 8. Tûz és elemi károk
6. 9. Egyéb vagyoni kár
7. 10. Szárazföldi jármûvekkel kapcsolatos felelôsség
8. 13. Általános felelôsség
9. 16. Különbözô pénzügyi veszteségek
10. 18. Segítségnyújtás

Fentieken túl az Egyesület a Bit 47. §-a szerinti kiegészítô kockázatokat is mûveli.
Az Egyesület biztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggô tevékenységként a PSZÁF EN-II-195/2010. sz. határozata
alapján függô biztosításközvetítôi tevékenység, míg a PSZÁF EN-II-140/2012. sz. határozata alapján leányvállalatai
részére történô könyvelési tevékenység végzésére jogosult.

31

KGFB_31101_KF_20230601
 A KÖBE Alapszabálya

3. AZ EGYESÜLETI TAGSÁGI VISZONY KELETKEZÉSE ÉS MEGSZÛNÉSE

3.1. A tagsági viszony létrejötte

3.1.1. Az Alapító tagok esetében az Alapító Közgyûlés alakulást kimondó határozatával jött létre a tagsági viszony.
3.1.2. Az Egyesület tagja lehet az Alapítókon túl az Egyesülettel biztosítási szerzôdést kötô (szerzôdô)
• természetes személy,
• jogi személy,
• mindazon jogi személyiséggel nem rendelkezô szervezet, mely a saját neve alatt jogokat kötelezettségeket szerezhet.
3.1.3. A 3.1.2. pontban írtak tekintetében az írásos belépési nyilatkozat alapján, a biztosítási szerzôdés kockázatviselésének nap-
jával jön létre a tagsági viszony. Az írásos belépési nyilatkozat a jogszabályban meghatározott távértékesítés keretében kö-
tött pénzügyi ágazati szolgáltatás esetén az ajánlattételkor a távértékesítés módjának megfelelô nyilatkozattal is megtehetô.
3.1.4. A 2005.01.01. napjától az Alapító tagok kivételével csak azon személy/szervezet lehet tagja az Egyesületnek, aki/amely
az Egyesület által nyújtott biztosítási szolgáltatások közül legalább egy biztosítási termékre vonatkozó hatályos szerzô-
déssel rendelkezik.
3.1.5. A belépni kívánó tag 3.1.3. pontban foglaltak szerinti módon tett belépési nyilatkozatával elfogadja az Alapszabályt és vál-
lalja az egyesületi tagdíj és a biztosítási szerzôdése szerinti díj megfizetését.

3.2. Alapító tag

Az Egyesületet az 1. számú mellékletben felsorolt alapító tagok hozták létre.

3.3. Az egyesületi tagság megszûnése

3.3.1. A tagsági viszony megszûnik
3.3.1.1. A természetes személy tag esetén a tag halálával.
3.3.1.2. A jogi személy, vagy nem jogi személy szervezet tag jogutód nélküli megszûnésével.
3.3.1.3. A tag kilépésével.
3.3.1.4. A tag kizárásával.
3.3.1.5. A tag biztosítási jogviszonyának megszûnésével.
3.3.2. Amennyiben a tag biztosítási jogviszonya a biztosítási díj esedékességének napjára visszamenôleg szûnik meg (Ptk.
6:449. §), a tagsági jogviszony a biztosítási díj teljesítésére adott póthatáridô utolsó napjának eredménytelen elteltével
szûnik meg.
3.3.3. A tag halála, illetve nem természetes személy tag jogutód nélküli megszûnése esetében a tagsági viszony a tag halála
idôpontjával, illetve nem természetes személy tag (szervezet) esetében az adott szervezeti formára irányadó szabályok
szerinti megszûnéssel egyidejûleg szûnik meg.
3.3.4. Kötelezô gépjármû felelôsség biztosítás esetében a tag halálakor, ha a gépjármû birtokosa a tag halálát az Egyesület felé
bejelenti, úgy a biztosítási szerzôdést folyamatos díjfizetéssel, legkésôbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerôre
emelkedéséig hatályban tarthatja anélkül is, hogy tagként az Egyesületbe belépne feltéve, hogy a szerzôdés idôközben
egyéb okból nem szûnik meg. A halál tényének bejelentését írásban – a halál tényét igazoló közokirat másolatának csa-
tolásával – kell megtenni.
3.3.5. Egyéb biztosítási termékeknél, ha a tag, mint a szerzôdô halála esetén annak örököse jogszabály alapján a szerzôdésbe
szerzôdôként beléphet, de a belépéssel együtt tagként az Egyesületbe is be kell lépnie, kivéve, ha már az Egyesület a
tagja. Ugyanez az irányadó a vagyonbiztosítás esetében, amennyiben jogszabály alapján a biztosított a szerzôdô helyére
kíván lépni.
3.3.6. A tag jogosult az Egyesületbôl való kilépési szándékát bármikor bejelenteni. A bejelentést írásban kell az Egyesület részére
közölni. A kilépés a tag érvényes biztosítási szerzôdése szerinti legkorábbi évfordulóval, több szerzôdése esetében a leg-
késôbbi évforduló napján hatályosul. A biztosítási szerzôdés a tag kilépési nyilatkozata közlését követôen a legkorábbi
évfordulón szûnik meg kivéve, ha a tag szerzôdése ezen évforduló elôtt egyéb okból megszûnik (pl. érdekmúlás, díj nem
fizetés miatti szerzôdés megszûnés).
3.3.7. A tag – bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – kizárható az Egyesületbôl, ha
3.3.7.1. jogszabályt;
3.3.7.2. az Alapszabályt, vagy
3.3.7.3. a Küldöttgyûlés határozatát
súlyosan vagy ismételten sértô magatartást tanúsít.
3.3.8. A kizárás kérdésében az Igazgatótanács dönt. A kizárási eljárás megindításáról a tagot értesíteni kell a kizárás okának
megjelölésével és lehetôvé kell tenni, hogy a kizárással kapcsolatos észrevételeit megfelelô határidôn belül írásban közölje.
Az Igazgatótanács köteles a döntésrôl szóló határozatot írásba foglalni, indokolással ellátni és haladéktalanul megküldeni
a kizárással érintett tag részére. A döntéssel szemben fellebbezésnek helye nincs. A döntés ellen a tag a tudomásszerzést
követô 30 napon belül bírósághoz fordulhat. A bírósági eljárás kezdeményezése a határozat végrehajtását nem érinti, ki-
véve, ha a bíróság a határozat végrehajtását felfüggeszti. Az Egyesület a tag kizárását kimondó Igazgatótanácsi határozat
meghozatalát követôen a tag biztosítási szerzôdéseit azok legközelebbi évfordulójára felmondja. A biztosítási szerzôdés
ezen alapuló felmondásából eredôen az Egyesületet felelôsség nem terheli, még abban az esetben sem, ha jogorvoslati
eljárásban esetlegesen a kizárás jogellenességét állapítanák meg.
3.3.9. A tag által az Egyesület felé történô bármilyen jogcímû befizetéseit az Egyesület a jogszabály alapján elsôbbséget élvezô
levonásokat követôen jogosult elsôsorban a tag tagsági viszonyából eredô – a befizetés jóváírásáig esedékessé vált –
fizetési kötelezettségei javára elszámolni. Ugyanez az irányadó a kötelezô gépjármû felelôsségbiztosításra vonatkozó

32

KGFB_31101_KF_20230601
 A KÖBE Alapszabálya

jogszabály szerinti, elôzményi idôszak alapján érvényesítendô összegek (elmaradt díj /„fedezetlenségi díj”/) elsôdleges
érvényesítésére is.

3.4. A tag jogai és kötelezettségei

3.4.1. A tag jogosult az Alapszabályában meghatározott módon az Egyesület céljainak megvalósításában tevékenyen részt
venni, és munkájával, magatartásával az eredményes mûködést elôsegíteni.
3.4.2. A tag jogosult a Küldöttválasztó Gyûlésen közvetlenül részt venni, a Küldöttgyûlésen a saját területi küldöttje útján Egye-
sületet érintô bármely kérdést felvetni, annak napirendre tûzését indítványozni.
3.4.3. A jogszabály, vagy az Alapszabály eltérô rendelkezése hiányában a tag az Egyesület bármely tisztségére jelölhetô és
megválasztható.
3.4.4. A tag jogosult az Egyesület bármely szervének törvénysértô határozatát – a kölcsönös biztosító egyesület mûködésére
vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelôen – a tudomásszerzést követô belül 30 (harminc) napon belül bíróság
elôtt megtámadni.
3.4.5. A tag köteles tagdíjat fizetni. A tagdíj fizetésének elmaradása a tag kizárását vonhatja maga után. Nem köteles tagdíj fi-
zetésére az a tag, akinek tagsági jogviszonya kizárólag valamely nem az alábbi termékek közt szereplô biztosítási szer-
zôdés vagy szerzôdések alapján áll fenn:
- Kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítás,
- KöBE Casco Biztosítás,
- Lendület Start Casco,
- Lendület Top Casco,
- KöBE Önrész Biztosítás,
- KöBE Otthon Biztosítás,
- EASY I. Általános Háztartási Biztosítás,
- Közúti közlekedési szolgáltatást végzô árufuvarozók és autóbuszos személyszállítók felelôsségbiztosítása,
- Fuvarozói Árukár Felelôsségbiztosítás,
- CMR Biztosítás,
- Belföldi Árukár Felelôsségbiztosítás,
- Flotta Casco,
- Általános Vagyon- és Felelôsségbiztosítás
- Munkanélküliség biztosítás
- Tevékenységi, Általános Szolgáltatói, Szakmai- és Speciális Felelôsségbiztosítások
Nem kell tagdíjat fizetni a tagsági jogviszony alapszabály 3.3.2. pontja szerinti megszûnése esetén a jogviszonyt megala-
pozó szerzôdés kockázatviselésének megszûnése és az alapján a tagsági jogviszony megszûnése közötti idôtartamra,
amennyiben a megszûnt tagsági jogviszonyt megalapozó szerzôdés vagy szerzôdések alapján kockázatviselés a tagsági
jogviszony megszûnésével érintett biztosítási idôszakban nem áll fenn.
3.4.6. A tag jogosult az állandó lakcíme, nem természetes személy tag esetében a székhelye szerinti területi küldöttválasztáson
személyesen részt venni. Nem természetes személy tag nevében a szervezeti formájának megfelelôen a rá vonatkozó
jogszabályi elôírások szerint kizárólag a szervezet – aláírásra jogosult – képviseleti joggal felruházott mindenkori képvi-
selôje(i) személyesen járhat(nak) el.
3.4.7. Az Alapszabály kifejezetten kizárja a tag tagsági jogainak meghatalmazotton keresztüli gyakorlását, ide nem értve
értelemszerûen a Küldötteken keresztül történô közvetett joggyakorlást.
3.4.8. A tag köteles állandó lakcíme, illetve nem természetes személy tag esetén székhelye és a szervezeti formája szerinti kép-
viselôje/képviselôi változását haladéktalanul, de legkésôbb a változást követô 5. munkanapon belül bejelenteni az Egye-
sület részére. A tag ezen kötelezettsége elmulasztásából, vagy késedelemébôl eredô következményekért az Egyesületet
felelôsség nem terheli.

4. AZ EGYESÜLET SZERVEI

4.1. Az Egyesület szervezeti felépítése

4.1.1. Társadalmi szervezet
4.1.1.1. Küldöttgyûlés
4.1.1.2. Igazgatótanács
4.1.1.3. Felügyelô Bizottság
4.1.1.4. Bizottságok
4.1.2. Szakmai szervezet

4.2. Küldöttgyûlés
4.2.1. Az Egyesület legfôbb, döntéshozó szerve a tagok által, maguk közül 5 évre megválasztott Küldöttekbôl álló Küldöttgyûlés.
A Küldötteket az Egyesület adott küldöttválasztási területéhez (lsd. 4.4.3.) tartozó tagjainak gyûlése (Területi Küldöttválasztó
Gyûlés) titkos, írásbeli szavazással választja meg az adott választási területhez tartozó tagok közül. (Küldött)

4.3. Küldött jelölése

4.3.1. Küldöttnek bármelyik, az adott küldöttválasztási területhez tartozó tag jelölhetô.

33

KGFB_31101_KF_20230601
 A KÖBE Alapszabálya

4.3.2. Küldöttjelöltet jelölni az adott küldöttválasztási területhez tartozó bármelyik tag jogosult. Egy tag több személyt, valamint
saját magát is jelölheti Küldöttnek.
4.3.3. Küldöttet jelölni az Igazgatótanács által erre a célra rendszeresített – az Egyesület internetes oldaláról letölthetô, vagy az
Egyesület székhelyén igényelhetô – a jelölt és a jelölô személyének (név, lakcím) beazonosításra alkalmas, valós adatokkal
és teljes körûen kitöltött jelölô lapon, minimálisan teljes bizonyító erejû magánokirati formában lehet. A küldöttjelölt a jelölés
elfogadásáról a jelölô lap aláírásával nyilatkozik.
4.3.4. A Küldött a jelölése elfogadásakor anyagi és büntetôjogi felelôssége tudatában köteles nyilatkozni arról, hogy büntetett
elôéletû-e vagy sem, valamint arról, hogy ô, illetve a Bit. 4. § (1) 64. pontban meghatározott közeli hozzátartozója más
biztosítóval, vagy más biztosítóval jogviszonyban álló biztosításközvetítôvel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irá-
nyuló egyéb jogviszonyban áll, vagy ilyenben tulajdonos, tisztségviselô vagy ellenôrzô testület tagja. Ezen nyilatkozat tar-
talmát a Levezetô elnök a küldöttválasztás megkezdése elôtt ismerteti az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlésen meg-
jelentekkel.
4.3.5. A jelölés akkor érvényes, hogy az alakszerûen kitöltött – a jelölt elfogadó nyilatkozatát is tartalmazó – jelölôlap legkésôbb
az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlés szavazási eljárása megkezdéséig a Levezetô elnök részére eredetben átadásra
kerül. Az adott küldöttválasztási területre vonatkozóan beérkezett érvényes jelölések alapján a küldöttjelöltek listája az
adott Területi Küldöttválasztó Gyûlés helyszínén folyamatosan megtekinthetô. A listán már feltûntetett személy további je-
lölése érvénytelen.

4.4. Küldöttválasztás
4.4.1. A küldöttválasztás megszervezése és lebonyolítása az Igazgatótanács feladata. A küldöttválasztást az Igazgatótanács
szükség szerint, de a 4.4.2. pontban foglaltaknak megfelelôen legalább ötévente köteles akként megszervezni, hogy a
Küldöttgyûlés mûködésének folyamatossága biztosítható legyen.
4.4.2. A küldöttválasztásra küldöttválasztási területenként kerül sor. (Területi Küldöttválasztó Gyûlés) Az Igazgatótanács a 4.4.1.
pontban foglaltak biztosítása érdekében köteles az új Küldöttgyûlés megalakulásához szükséges valamennyi Területi Kül-
döttválasztó Gyûlést az aktuálisan megválasztott, mûködô Küldöttgyûlés megalakulásától számított 5 év elteltét megelôzô
365 napon belül lebonyolítani.
4.4.3. A küldöttválasztási területeket az Igazgatótanács a vármegyék (+fôváros) területe szerint határozza meg. Amennyiben az
adott vármegyéhez/fôvároshoz tartozó tagok száma az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlésre vonatkozó hirdetmény köz-
zétételét megelôzô naptári hónap elsô napján nem éri el a 3000 tagot, vagy az Igazgatótanács által a 4.4.5. pont szerint
meghatározott szükséges taglétszámot, azt a vármegyét/fôvárost az Igazgatótanács összevonja bármelyik másik szom-
szédos vármegyével, vagy akár vármegyékkel egy közös küldöttválasztási területbe. A Területi Küldöttválasztó Gyûlésre
vonatkozó hirdetmény az Egyesület internetes oldalán is megtekinthetô.
4.4.4. A tag az Egyesület által nyilvántartott állandó lakcíme, nem természetes személy tag esetében az Egyesület által nyilván-
tartott székhelye szerint kerül küldöttválasztási területi besorolásra. Ugyanabban a küldöttválasztási eljárásban a tag csak
egy Területi Küldöttválasztó Gyûlésen szavazhat függetlenül attól, hogy az adott küldöttválasztási eljárás során a lakcíme/
székhelye utóbb egy olyan választási területre kerül át, ahol még az adott választási eljárás szerinti Területi Küldöttválasztó
Gyûlésre nem került sor.
4.4.5. Küldöttválasztási területenként annyi Küldöttet kell választani, hogy az adott küldöttválasztási területhez tartozó tagságot
minden 3000 tag után 1 Küldött képviselje. Ha a küldöttválasztási terület taglétszáma a 3000-et, illetve annak egész számú
többszörösét legalább 1500 taggal meghaladja, úgy további egy Küldött választására kerül sor az adott küldöttválasztási
területben. Amennyiben az adott küldöttválasztási eljárás elsô Területi Küldöttválasztó Gyûlésére vonatkozó hirdetmény
közzétételét megelôzô naptári hónap elsô napján fennálló taglétszám alapján a fentiek szerint számított Küldöttgyûlés lét-
száma meghaladja a törvényben elôírt legfelsô mértéket, az Igazgatótanács valamennyi Területi Küldöttválasztó Gyûlés
tekintetében egységesen köteles meghatározni az egy küldött választásához szükséges küldöttválasztási területi taglétszá-
mot olyan módon, hogy a megválasztásra kerülô új Küldöttgyûlés létszáma a törvényi elôírás szerinti maximum és annak
20%-kal csökkentett mértéke közé essen és azt az elsôként megtartandó Területi Küldöttválasztó Gyûlésrôl szóló hirdet-
ményében közzétenni.
4.4.6. A megválasztott Küldött(ek) mellé egyben küldöttválasztási területenként a megválasztott Küldöttek számával azonos pót-
küldött is megválasztásra kerül. Az adott küldöttválasztási területhez tartozó Küldött küldötti viszonyának megszûnése
esetében a helyébe a sorrendben az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlésen legtöbb szavazatot kapott pótküldött lép.
4.4.7. Az adott küldöttválasztási terület Küldöttje(i), illetve pótküldöttje(i) azok a küldöttjelöltek lesznek, akik az adott Területi Kül-
döttválasztó Gyûlésen leadott érvényes szavazatok alapján sorrendben a legtöbb szavazatot kapták.
4.4.8. Az Egyesület az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlés összehívására vonatkozó hirdetményt a küldöttválasztási eljárásban
az azzal érintett Területi Küldöttválasztó Gyûlés napja elôtt legkésôbb 10 nappal megelôzôen internetes honlapján, valamint
két országos napilapban teszi közzé.
4.4.9. Az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlésen az a tag is gyakorolhatja tagsági jogait, aki a hirdetmény közzétételének határ-
napja és a rá irányadó Területi Küldöttválasztó Gyûlés kezdô idôpontja között lép be az Egyesületbe, feltéve, hogy tagsági
viszonyát a rá vonatkozó Területi Küldöttválasztó Gyûlés elôtti regisztráció során hitelt érdemlôen igazolja, melynek módját
az Igazgatótanács köteles elôzetesen meghatározni és a hirdetményben közzétenni.
4.4.10. A küldöttválasztási eljárásban az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlésrôl közzétett hirdetményben közlésre kerül a Területi
Küldöttválasztó Gyûlés helye és ideje, valamint annak határozatképtelensége miatt megismételt Területi Küldöttválasztó
Gyûlés idôpontja és helye, valamint a megismételt Területi Küldöttválasztó Gyûlésre irányadó (lsd. 4.4.15.) szabályok. A
megismételt Területi Küldöttválasztó Gyûlés az eredeti Területi Küldöttválasztó Gyûlés kezdôidôpontját követôen, lehetôleg
ugyanazon a napon legkorábban egy órával késôbbi idôpontra, de legkésôbb 15 napon belülre hívható össze.

34

KGFB_31101_KF_20230601
 A KÖBE Alapszabálya

4.4.11. A Területi Küldöttválasztó Gyûlésen

4.4.11.1. az adott küldöttválasztási területhez tartozó és regisztrált tagok,
4.4.11.2. az Igazgatótanács által írásban felkért, vagy meghívott személyek
vehetnek részt.
4.4.12. Az adott küldöttválasztási területhez tartozó tagokat az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlés elôtt közvetlenül az Igazga-
tótanács által meghatározott formában, írásban regisztrálni kell (jelenléti ív). A regisztráció során biztosítani kell, hogy az
adott Területi Küldöttválasztó Gyûlésre megjelent valamennyi tag tagsági viszonya ellenôrizhetô legyen.
4.4.13. A természetes személy tag, illetve a nem természetes személy tag képviselôje a regisztráció során köteles személyazo-
nosságát és lakcímét hitelt érdemlôen (eredeti személyi irataival) igazolni. A nem természetes személy tag képviselôje(i)
ezen túlmenôen a képviseleti jogosultságát(ukat) is köteles(ek) hitelt érdemlôen igazolni. Értelemszerûen irányadóak a
regisztrációnál a 3.4.6. pontban írtak is.
4.4.14. A Területi Küldöttválasztó Gyûlés akkor határozatképes, ha a küldöttválasztási területhez tartozó tagok 50%-a + 1 tag
jelen van.
4.4.15. Határozatképtelenség miatt megtartásra kerülô megismételt Területi Küldöttválasztási Gyûlés az elôre meghirdetett napi-
rendi pontokkal a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. A megismételt Területi Küldöttválasztó Gyûlésen
az eredeti közzétételben meghirdetett napirendi pontokon, illetve azok sorrendjén nem lehet változtatni kivéve, ha ezen
valamennyi az adott küldöttválasztási területhez tartozó tag jelen van és ezt a megismételt Területi Küldöttválasztó Gyûlés
elhatározza.
4.4.16. A Területi Küldöttválasztó Gyûlést az jelenlévô tagok által nyílt szavazással, egyszerû többséggel megválasztott Levezetô
Elnök vezeti le.
4.4.17. A Levezetô Elnök feladata biztosítani a napirendi pontok folyamatos és hatékony tárgyalásának lehetôségét, a szavazási
eljárás alakszerûségét.
4.4.18. A Levezetô Elnök jogosult saját hatáskörben a szót megvonni bármelyik felszólalótól, amennyiben a felszólalásának tar-
talma, magatartása a Területi Küldöttválasztó Gyûlés munkáját hátráltatja, akadályozza.
4.4.19. Az Igazgatótanács a választási eljárás jogszerûsége és tisztasága biztosítására valamennyi Területi Küldöttválasztó
Gyûlésre tagjai sorából 2 tagot delegál, akik az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlés levezetô elnökével együtt (választást
felügyelô bizottság) szótöbbséggel határoznak a Területi Küldöttválasztó Gyûlés esetleges berekesztésérôl. Amennyiben
a választást felügyelô bizottság a Területi Küldöttválasztó Gyûlés berekesztése mellett döntött, úgy az adott Területi Küldött-
választó Gyûlésen a szavazás érvényesen nem tartható meg, illetve az adott területi küldöttválasztás érvénytelen. Ilyen
esetben az Igazgatótanács az adott küldöttválasztási területre új Területi Küldöttválasztó Gyûlést hív össze. A választást
felügyelô bizottság Igazgatótanács által delegált két tagja egybehangzóan dönt a regisztráció során a tagsági jogviszony
hitelt érdemlô igazolásával (4.4.9.), illetve a képviseleti jogosultság hitelt érdemlô igazolásával (4.4.13.) kapcsolatos vitás
esetekben.
4.4.20. A Terület Küldöttválasztó Gyûlés hatáskörébe kizárólag az adott választási területhez tartozó tagok küldötti képviseletét
ellátó Küldöttek megválasztása tartozik.
4.4.21. A Területi Küldöttválasztó Gyûlésrôl jegyzôkönyv készül, melyet a Levezetô elnök által felkért személy vezet. A jegyzôköny-
vet a választást felügyelô bizottság tagjai írják alá és a Területi Küldöttválasztó Gyûlés által megválasztott két jegyzôkönyv
hitelesítô hitelesíti.

4.5. A Küldött jogállása

4.5.1. Az adott küldöttválasztási területhez tartozó tagokat a Küldöttgyûlésen az adott küldöttválasztási terület Területi Küldött-
választó Gyûlésén megválasztott Küldött képviseli. A tagok a Küldöttgyûléssel összefüggô tagsági jogaikat a Küldötteken
keresztül gyakorolhatják.
4.5.2. Amennyiben nem természetes személy a Küldött, úgy a Küldött nevében a szervezeti formájára vonatkozó jogszabályi
elôírás szerint a szervezet képviseletére jogosult személy(ek) személyesen járhat(nak) el.
4.5.3. A Küldött megbízása a megválasztásával érintett Küldöttgyûlés 5.2.1. pont szerinti alakuló ülésének napjától kezdôdôen
az azt követôen megválasztásra kerülô új Küldöttgyûlés alakuló ülésének napjáig szól. A Küldött újraválasztható.
4.5.4. A Küldött megbízása megszûnik:
4.5.4.1. ha a Küldött megbízási ideje lejárt és a lejárat elôtt nem választották újra,
4.5.4.2. tagsági jogviszonyának megszûnésével,
4.5.4.3. lemondással.
4.5.5. A Küldött a megbízásáról bármikor, de legkésôbb a Küldöttgyûlés elôtt 20 nappal az Igazgatótanács Elnökéhez megérkezô
írásbeli nyilatkozatával lemondhat.
4.5.6. A Küldött küldötti viszonyának megszûnése esetén, a megválasztás szerint soron következô pótküldött lép a helyére.
Amennyiben nincs több pótküldött, abban az esetben a Küldöttgyûlést az ötéves választási ciklus végéig a megmaradt
Küldöttek alkotják és új Küldötteket nem választanak, csak abban az esetben, ha küldöttek létszáma 50% alá csökken.
4.5.7. A Küldöttet az Egyesületrôl, annak tisztségviselôirôl, tagjairól tudomására jutott mindennemû adat, információ tekintetében,
mint biztosítási és/vagy üzleti titokra vonatkozó titoktartási kötelezettség terheli. A Küldött a megválasztása esetén elfogadó
nyilatkozatában ezen kötelezettsége felvállalását írásban is köteles megerôsíteni.

4.6. A Küldöttgyûlés kizárólagos hatásköre

4.6.1. az Alapszabály elfogadása és módosítása a jelenlévô, ülés tartása nélküli döntéshozatal esetén a szavazólapokat határ-
idôben visszaküldô küldöttek háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata, az egyesület alapszabályban meghatáro-
zott célját érintô módosítás esetén az összes küldöttek háromnegyedének egyetértô szavazata alapján,

35

KGFB_31101_KF_20230601
 A KÖBE Alapszabálya

4.6.2. a Egyesület stratégiai terve, és az éves beszámoló, illetve konszolidált beszámoló elfogadása,
4.6.3. az Egyesület tulajdonában lévô gazdasági társaság(ok) számviteli törvény szerinti éves beszámolójának elfogadása,
4.6.4. az Egyesület könyvvizsgálója beszámolójának elfogadása,
4.6.5. a tagdíj mértékének meghatározása az Igazgatótanács javaslata alapján,
4.6.6. az eredmény felhasználásáról való döntés az Alapszabályban lefektetett elvek szerint,
4.6.7. az Igazgatótanács és a Felügyelô Bizottság éves beszámolójának elfogadása,
4.6.8. a Vezérigazgató két Küldöttgyûlés közötti idôszakra vonatkozó beszámolójának elfogadása,
4.6.9. az Egyesület tisztségviselôinek és Könyvvizsgálójának megválasztása, visszahívása/felmentése,
4.6.10. a Szavazatszámláló Bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása,
4.6.11. a jegyzôkönyvvezetônek és a jegyzôkönyv hitelesítôknek megválasztása,
4.6.12. az Egyesület tisztségviselôi és a Könyvvizsgáló tiszteletdíjának meghatározása,
4.6.13. az Egyesület feloszlásának, egyesülésének (beolvadás, összeolvadás), szétválásának, átalakulásának elhatározása, ál-
lomány átadása, illetve átvétele, az összes küldöttek háromnegyedének egyetértô szavazata alapján,
4.6.14. rendelkezés az Egyesület jogutód nélküli megszûnése vagy megszüntetése után fennmaradó vagyon felosztásáról.
4.6.15. az Egyesület javadalmazási politikájának elfogadása,
4.6.16. döntés mindazon kérdésekben, melyek elbírálását a Küldöttgyûlés a saját hatáskörébe vonta.

4.7. Küldöttgyûlés határozatképessége, határozathozatal

4.7.1. A Küldöttgyûlés akkor határozatképes, ha azon a küldöttek több mint 50%-a jelen van.
4.7.2. A határozatképes Küldöttgyûlés határozatait – jogszabály, vagy az Alapszabály eltérô rendelkezése hiányában – a jelenlévô
küldöttek szavazatainak egyszerû (több mint 50%) többségével hozza.
4.7.3. A Küldöttgyûlés határozatait nyílt, vagy titkos szavazással hozza.
4.7.4. A Küldöttgyûlésen a szavazás történhet:
4.7.4.1. a szavazati jog számának azonosítására és számolására alkalmas, egyidejû vélemény kinyilvánítással (kéz,
vagy szavazólap felemelése),
4.7.4.2. a napirendi pont jellegétôl függôen az Igazgatótanács által meghatározott formájú és tartalmú szavazólap
értelemszerû kitöltésével és leadásával,
4.7.4.3. elektronikus (nyomógombos) szavazással /amennyiben ennek biztonságos és megbízható technikai feltételei
adottak/
4.7.5. Írásbeli szavazás esetén a teljes szavazólap érvénytelennek tekintendô, ha abban javítás, elírás van vagy a tartalomtól,
formától eltérôen, vagy hiányosan kerül leadásra. Írásbeli szavazás esetén a szavazólapokat a jegyzôkönyvvel együtt és
azonosan kell kezelni és irattározni.
4.7.6. Küldöttgyûlésen a Küldött a jogait csak személyesen gyakorolhatja.
4.7.7. A nem természetes személy Küldött esetében a Küldött nevében kizárólag a szervezeti formájára irányadó szabályok
szerinti (cég)jegyzésére jogosult képviselôje(i) személyesen járhat(nak) el. A képviseleti jogot a képviselô(k) köteles(ek)
a regisztráláskor igazolni.
4.7.8. Az Alapszabály kifejezetten kizárja a Küldött, vagy a nem természetes személy Küldött képviselôje meghatalmazotton ke-
resztüli eljárását
4.7.9. A szavazás módját – az elektronikus hírközlô eszköz útján lebonyolított Küldöttgyûlés és az ülés tartása nélküli döntés-
hozatali eljárás kivételével – a Küldöttgyûlés határozza meg, akár eseti jelleggel.
4.7.10. A Küldöttgyûlésen, illetve az ülés tartása nélküli döntéshozatal során a határozat meghozatalakor nem szavazhat az a
Küldött,
4.7.10.1. Akit a határozat kötelezettség vagy felelôsség alól mentesít vagy az Egyesület terhére másfajta elônyben ré-
szesít;
4.7.10.2. akivel a határozat szerint szerzôdést kell kötni;
4.7.10.3. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
4.7.10.4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja vagy alapítója;
4.7.10.5. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
4.7.10.6. aki egyébként személyesen érintett a döntésben.
4.7.11. Ha egy Küldött valamely ügyben nem szavazhat, ôt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása
során figyelmen kívül kell hagyni.

4.8. A Küldöttgyûlés összehívása

4.8.1. Az Igazgatótanács a Küldöttgyûlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal köteles összehívni, vagy a
Küldöttgyûlés ülés tartása nélküli döntéshozatali eljárását kezdeményezni. Az Igazgatótanács a Küldöttgyûlés ülésének
idôpontját minimum 15 nappal korábban köteles kitûzni és azt az Egyesület Internetes oldalán közzétenni. A Küldött vá-
lasztást követô elsô Küldöttgyûlés összehívására az Igazgatótanács jogosult a rendkívüli Küldöttgyûlés összehívásának
szabályai szerint (lsd. 4.8.7.).
4.8.2. A Küldöttgyûlést össze kell hívni akkor is, ha azt a Küldöttek egyharmada az ok és cél megjelölésével indítványozza, vagy
ha az összehívását a bíróság, vagy a szakmai felügyeletet ellátó szerv a napirendi pontok megjelölésével elrendeli. A Ve-
zérigazgató kezdeményezésére az Igazgatótanács a Küldöttgyûlést összehívhatja.

36

KGFB_31101_KF_20230601
 A KÖBE Alapszabálya

4.8.3. Az Igazgatótanács köteles a Küldöttgyûlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

4.8.3.1. az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
4.8.3.2. az Egyesület elôreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
4.8.3.3. az Egyesület céljának elérése veszélybe került.
4.8.4. A 4.8.3. pontban foglaltak alapján összehívott Küldöttgyûlésen a Küldöttek kötelesek az összehívásra okot adó körülmény
megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetésérôl dönteni.
4.8.5. A meghívót a Küldöttek részére legalább a Küldöttgyûlést megelôzô 15 nappal korábban – a Küldött Egyesülethez beje-
lentett (3.4.8. pont) nyilvántartott lakcímére, illetve székhelyére vagy az Egyesület nyilvántartásában lévô elektronikus
postafiókja címére – el kell küldeni. A Küldöttgyûlés megtartható az Egyesület székhelyétôl eltérô, a Küldöttgyûlés lebo-
nyolítására alkalmas más helyen is.
4.8.6. A napirendi pontokat és annak sorrendjét az Igazgatótanács határozza meg. A napirendre fel kell venni azt a kérdést,
amelynek megtárgyalását az Igazgatótanács Elnökéhez intézett levélben a tagok/Küldöttek 10 (tíz) %-a, vagy a Vezérigaz-
gató legkésôbb 30 nappal a Küldöttgyûlés tervezett idôpontja elôtt írásban kérte. Amennyiben a napirendi pontra történt
javaslat a fenti határidô után érkezik az Igazgatótanács Elnökéhez, úgy a javaslatot a Küldöttgyûlésen a napirendi pontokkal
összefüggésben ismertetni kell. Az ilyen napirendre vonatkozó javaslat tárgyalására a javaslat fenntartása esetén a soron
következô Küldöttgyûlésen kerül sor.
4.8.7. A Küldöttgyûlésre vonatkozó meghívóban közlésre kerül a Küldöttgyûlések helye és ideje, valamint határozatképtelensége
miatt megismételt Küldöttgyûlések idôpontja és helye, valamint a megismételt Küldöttgyûlésre irányadó szabályok (lsd.
4.14.) szerinti szabályai.
4.8.8. A Küldöttgyûlés a meghívóban nem szereplô napirendi pontot csak abban az esetben tárgyalhatja, ha a Küldöttgyûlésen
legalább a Küldöttek háromnegyede jelen van és a napirend felvételét a Küldöttgyûlés egyhangúlag elhatározza.
4.8.9. Rendkívüli Küldöttgyûlés összehívására az Igazgatótanács döntése alapján az Igazgatótanács Elnöke, illetve az 5.5.7.
pont alapján a Felügyelô Bizottság Elnöke jogosult. A Rendkívüli Küldöttgyûlést az Igazgatótanács által javasolt napirenddel
24 órán belüli idôpontra is össze lehet hívni. Az összehívás történhet elektronikusan (e-mailen), táviratban, visszaigazolt
telefonhívással, postai úton és faxon.
4.8.10. A Rendkívüli Küldöttgyûlés határozatképtelenségére vonatkozó eljárásra a Megismételt Küldöttgyûlésre irányadó 4.14.
pontban foglaltakat kell alkalmazni.
4.8.11. Az Igazgatótanács tagjai kötelesek a Küldöttekkel azonos módon a Küldöttgyûlésen részt venni, a Küldöttgyûlésen az
Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az Egyesület tevékenységérôl és gazdasági helyzetérôl beszámolni.
4.8.12. Az Igazgatótanács az elektronikus hírközlô eszköz útján megtartásra kerülô Küldöttgyûlést a napirendre vonatkozó részle-
tes tájékoztatás és a határozatok tervezetének a Küldött 4.8.5. pont szerint nyilvántartott elektronikus postafiókja (e-mail)
címére megküldött elektronikus üzenettel hívja össze. A meghívó nem tartalmazza az ülés helyszínét, de tartalmaznia kell
az igénybe vehetô elektronikus hírközlô eszközöket (pl. mobiltelefon, laptop, asztali számítógép, amelyekhez mikrofon és
webkamera tartozik) és az alkalmazandó informatikai megoldásokat (pl. Zoom, Cisco Webex, Skype stb.), illetve a részt-
vevôk azonosításának módját.
4.8.13. Az elektronikus hírközlô eszköz igénybevételével megtartásra kerülô Küldöttgyûlésen a Küldöttek, illetve a meghívottak
hang- és képátvitelre egyidejûleg alkalmas elektronikus hírközlô eszköz használatával vehetnek részt. Elektronikus hírközlô
eszköz igénybevételével megtartásra kerülô ülés olyan megoldás alkalmazásával tartható meg, amely alkalmas az ülés
résztvevôinek azonosítására, a résztvevôk közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosítására, az ülésen
elhangzottak, az ott történtek – különösképpen az ilyen módon történt döntéshozatal – kép- és hanganyagának elektronikus
formában történô rögzítésére úgy, hogy a történtek utóbb is ellenôrizhetôk legyenek. Az elektronikus hírközlô eszköz útján
tartott ülésen titkos szavazás nem tartható.
4.8.14. Ülés tartása nélküli döntéshozatalt az Igazgatótanács a határozat tervezetének a Küldött 4.8.5. pont szerint nyilvántartott
elektronikus postafiókja (e-mail) címére történô megküldésével kezdeményezi, egyidejûleg megküldi a határozathozatalhoz
szükséges lényegi információkat és írásbeli elôterjesztéseket. A döntéshozatal elektronikus üzenetváltás útján történik.
Az Igazgatóság az írásbeli jognyilatkozatot minôsített vagy minôsített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektro-
nikus aláírással vagy elektronikus bélyegzôvel, ennek hiányában azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés-
szolgáltatással való hitelesítéssel látja el. A természetes személy Küldöttek a döntéshozatal során jognyilatkozataikat a
4.8.5. pont szerint nyilvántartott elektronikus postafiókjukról küldött üzenetben tehetik meg, melyet nem kötelesek elektro-
nikus aláírással ellátni, azonban a jognyilatkozatoknak a Küldött azonosíthatóságához szükséges adatokat tartalmaznia
kell. A nem természetes személy Küldöttnek a jognyilatkozatát minôsített vagy minôsített tanúsítványon alapuló fokozott
biztonságú elektronikus aláírással, ennek hiányában azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés-szolgáltatással
való hitelesítéssel kell aláírnia.
4.8.15. A Küldöttek számára a határozattervezet kézhezvételétôl számított legalább nyolc napos határidôt kell biztosítani, hogy
szavazatukat megküldjék az Igazgatótanács részére, errôl a Küldötteket a szavazási felhívásban tájékoztatni kell. A Küldött
szavazata akkor érvényes, ha abból egyértelmûen megállapítható a személye (név, lakóhely vagy székhely, szervezet
esetén képviselôjének neve), a szavazásra bocsátott határozattervezet megjelölése – több határozati javaslat esetén a
határozattervezetek sorszáma – és az arra adott szavazat.
4.8.16. Az ülés tartása nélküli döntéshozatal akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az Igazgatótanács
részére, amennyi szavazati jogot képviselô Küldött jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.
4.8.17. A szavazásra megszabott határidô utolsó napját követô három napon belül – ha valamennyi Küldött szavazata ezt meg-
elôzôen érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az Igazgatótanács
megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül a 4.8.14. pont szerinti módon közli a Küldöttekkel.
A határozathozatal napja a szavazási határidô utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó

37

KGFB_31101_KF_20230601
 A KÖBE Alapszabálya

szavazat beérkezésének napja. A szavazatok összeszámlálásáról jegyzôkönyvet kell felvenni, amelyben fel kell tüntetni
a szavazásban részt vett Küldöttek számát, a szavazatok összesített adatait, amelyet az Igazgatótanács Elnöke ír alá.
4.8.18. A Küldöttgyûlés ülés tartása nélküli döntéshozatal útján nem dönthet
4.8.18.1. az Egyesület jogutód nélküli megszûnésérôl,
4.8.18.2. az Egyesület egyesülésérôl, szétválásáról, átalakulásáról és a folyamatban lévô átalakulásban, egyesülésben
vagy szétválásban nem dönthet.

4.9. Regisztráció a Küldöttgyûléshez

4.9.1. A Küldötteket a Küldöttgyûlés ülésén – a 4.11.6. pontban foglaltak kivételével – az Igazgatótanács által meghatározott for-
mában, írásban regisztrálni kell (jelenléti ív). A regisztráció során biztosítani kell, hogy a Küldöttgyûlésen jelenlévô vala-
mennyi Küldött azonosítható, továbbá a határozatképesség a Küldöttgyûlés alatt is folyamatosan vizsgálható legyen.
4.9.2. A természetes személy Küldött, illetve a nem természetes személy Küldött képviselôje(i) a regisztráció során köteles(ek)
személyazonosságát(ukat) személyi azonosító okmánnyal, továbbá lakóhelyét lakcímkártyával igazolni. A nem természetes
személy Küldött képviselôje ezen túlmenôen képviseleti jogosultságát is köteles igazolni. Az elektronikus hírközlô eszköz
útján megtartásra kerülô ülésen az a Küldött és meghívott, akit a Levezetô Elnök személyesen nem ismer, csak azonosítását
követôen vehet részt. Az azonosítás módjáról (pl. jelszó, személyazonosító okirat bemutatása) az Igazgatótanács dönt.
4.9.3. A Küldöttgyûlésen csak regisztrált Küldött vehet részt. A Küldöttgyûlésen a regisztrált Küldötteken kívül csak az Igazga-
tótanács által meghívott személyek vehetnek részt.

4.10. Küldöttgyûlés Levezetô Elnöke

4.10.1. A Küldöttgyûlést az Igazgatótanács által elôzetesen megbízott levezetô elnök, míg az ô akadályoztatása esetében az
Igazgatótanács által elôzetesen megbízott helyettes vezeti le. Jelen pont rendelkezései a levezetô elnök helyettesre is vo-
natkoznak.
4.10.2. A Levezetô Elnök:
4.10.2.1. biztosítja a napirendi pontok folyamatos és hatékony tárgyalásának lehetôségét,
4.10.2.2. biztosítja a határozatok meghozatalának (szavazási eljárás) alakszerûségét,
4.10.2.3. amennyiben a Küldöttgyûlés a napirendekkel összefüggô felszólalások, észrevételek idôtartamát megállapítja,
úgy biztosítja az idôkorlátok betartását.
4.10.3. A Levezetô Elnök jogosult saját hatáskörben a szót megvonni bármelyik felszólalótól, amennyiben a felszólalásának tar-
talma, magatartása a Küldöttgyûlés munkáját hátráltatja, akadályozza kivéve, ha a Küldöttgyûlés az érintett személy to-
vábbi felszólalása mellett dönt.
4.10.4. Amennyiben a Levezetô Elnök az adott napirendi pontban érintett, az érintettség idôtartamára az Igazgatótanács által elô-
zetesen megbízott Levezetô Elnök-helyettes helyettesíti.

4.11. A Küldöttgyûlés Jegyzôkönyve

4.11.1. A Küldöttgyûlésrôl írásbeli jegyzôkönyv készül. A jegyzôkönyvet a Levezetô Elnök által javasolt, és Küldöttgyûlés által nyílt
szavazással megválasztott Jegyzôkönyvvezetô vezeti. Ülés tartása nélküli döntéshozatal esetén a jegyzökönyvvezetôt az
Igazgatótanács jelöli ki. A jegyzôkönyvben rögzíteni kell az ülés megtartásának körülményeit, elektronikus hírközlô eszköz
útján lebonyolított ülés esetén az alkalmazott informatikai megoldást, illetve az ülésen részt vevô Küldöttek és meghívottak
azonosíthatósághoz szükséges adatait is, továbbá ülés tartása nélküli döntéshozatal esetén annak tényét, illetve a sza-
vazás eredményét.
4.11.2. Bármelyik jelenlévô Küldött indítványára a Küldöttgyûlés akként határozhat, hogy az ott elhangzottakról hangfelvétel ké-
szüljön, amennyiben ehhez a technikai lehetôségek rendelkezésre állnak, vagy elektronikus hírközlô eszköz útján tartott
ülés esetén a 4.8.13. pont szerint rögzített kép- és hanganyag alapján utólag készüljön írásbeli jegyzôkönyv. Az írásbeli
jegyzôkönyv a felvétel alapján készítendô el, legkésôbb a Küldöttgyûlést követô 15 munkanapon belül. Amennyiben a fel-
vétel készítését a Küldöttgyûlés érdemi megkezdését követôn határozzák el, úgy a felvétel megkezdése elôtt elhangzot-
takról készült írásbeli jegyzôkönyvrészt a Levezetô Elnök, a Jegyzôkönyvezetô és a két Jegyzôkönyv-hitelesítô köteles
aláírásával külön is hitelesíteni.
4.11.3. A felvételt – ide értve az elektronikus hírközlô eszköz útján tartott ülés esetén a 4.8.13. pont szerint rögzített kép- és hang-
anyagot – a Küldöttgyûlést követô 365 napig, vagy az adott Küldöttgyûlésen hozott határozat elleni felülvizsgálati eljárás
kezdeményezése esetében az eljárás jogerôs befejezéséig kell megôrizni.
4.11.4. A jegyzôkönyvet a Levezetô Elnök, a Jegyzôkönyvvezetô és – ülés tartása nélküli döntéshozatal kivételével – a
Küldöttgyûlés által megválasztott kettô jegyzôkönyv-hitelesítô aláírásával hitelesíti.
4.11.5. A jegyzôkönyv, illetve a felvétel megôrzését és irattározását az Egyesület erre vonatkozó szabályzata szerint, ennek hiá-
nyában a legnagyobb gondosság mellett az Igazgatótanács, illetve az Igazgatótanács által megbízott személy köteles
megszervezni és arról gondoskodni.
4.11.6. Elektronikus hírközlô eszköz útján lebonyolított ülés esetén jelenléti ívet nem kell készíteni, azonban a jegyzôkönyvnek
tartalmaznia kell az ülésen elektronikus hírközlô eszköz útján részt vevô tagok adatait.

4.12. Mandátumvizsgáló Bizottság

4.12.1. A Mandátumvizsgáló Bizottság feladata a Küldöttgyûlés napján és kezdete elôtt a Küldöttek részvételi jogosultságának
ellenôrzése.
4.12.2. Ennek keretében:
4.12.2.1. a regisztráció adatait ellenôrzi, megállapítja a jelenlevô küldöttek számát, személyét,

38

KGFB_31101_KF_20230601
 A KÖBE Alapszabálya

4.12.2.2. elnöke útján indítványt tesz a Küldöttgyûlés Levezetô Elnökének a határozatképesség megállapítására vonat-
kozóan,
4.12.2.3. folyamatosan ellenôrzi a határozatképesség meglétét.
4.12.3. Amennyiben a Mandátumvizsgáló Bizottság bármikor határozatképtelenséget állapít meg, mindaddig nem lehet a Küldött-
gyûlésen további érdemi határozatot hozni, amíg a határozatképesség helyre nem áll, tartós határozatképtelenséget a
Levezetô elnök jogosult megállapítani ez esetben szükség szerint megismételt Küldöttgyûlést kell tartani.
4.12.4. A Mandátumvizsgáló Bizottság kettô–öt fôbôl álló bizottság, melyet az Igazgatótanács jelöl ki a Küldöttgyûlést megelôzôen
eseti jelleggel.
4.12.5. A Mandátumvizsgáló Bizottság munkáját a belsô ellenôr és az informatika segíti. A regisztrációt egyebekben az Egyesület
munkaszervezetének a Vezérigazgató által felkért tagjai végzik.

4.13. Szavazatszámláló Bizottság

4.13.1. A Küldöttgyûlés határozatai meghozatalakor a szavazatokat össze kell számolni. A szavazatszámlálás módját az Alap-
szabály rendelkezése szerint (lsd. 4.7.4.) a Levezetô Elnök határozza meg. A napirendi pontokkal összefüggô szavazatokat
a Szavazatszámláló Bizottság számolja össze, ide nem értve az elektronikus szavazatszámlálást, illetve az ülés tartása
nélküli döntéshozatali eljárást.
4.13.2. A Szavazatszámláló Bizottság a Küldöttgyûlés által nyílt szavazással, alkalmanként kerül megválasztásra, és minimum 3
fôbôl áll. A szavazatszámlálók maguk közül egy elnököt választanak.
4.13.3. A Szavazatszámláló Bizottság ellenôrzi a szavazás szabályszerûségét, elvégzi a szavazatszámlálást és Elnökén keresztül
beszámol a Küldöttgyûlésnek a szavazás eredményérôl.
4.13.4. A Szavazatszámláló Bizottságnak nem lehet tagja olyan személy, aki az adott szavazáson jelöltként szerepel. Amennyiben
a jelölést követôen összeférhetetlenség merül fel, az összeférhetetlenséget azonnal meg kell szüntetni. Ennek keretében
a jelölés elfogadása esetén a Szavazatszámláló Bizottságba kell új személyt választani, vagy a jelölés visszautasítása
esetén szükség szerint új jelöltet kell állítani.
4.13.5. A szavazatszámlás eredményét a jegyzôkönyvben rögzíteni kell.

4.14. Megismételt Küldöttgyûlés

4.14.1. Amennyiben a Küldöttgyûlés határozatképtelen, úgy a megismételt Küldöttgyûlés összehívására a rendkívüli Küldöttgyû-
lésre vonatkozó rendelkezések az irányadók. Azzal, hogy amennyiben a megismételt Küldöttgyûlés összehívására az
eredeti napirenden szereplô ügyekben az eredeti meghívóban szereplô napon késôbbi idôpontban kerül sor, a Küldött-
gyûlés a meghívóban meghirdetett napirendi pontok tekintetében akkor határozatképes, ha azon a küldöttek több mint
50%-a jelen van.
4.14.2. A határozatképtelenség miatt megismételt Küldöttgyûlés az eredeti napirenden szereplô ügyekben az eredeti idôpontot
legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követô idôpontra is összehívható, s ez esetben a megismételt Küldöttgyûlés
a megjelent Küldöttek létszámára tekintett nélkül határozatképes.
4.14.3. A határozatképtelenség miatt megismételt Küldöttgyûlés összehívása az eredeti Küldöttgyûlés meghívójában megjelölt
feltételekkel történhet. Az eredeti Küldöttgyûlésrôl távolmaradó küldötteket a megismételt Küldöttgyûlés tartásáról tájé-
koztatni kell.
4.14.4. A megismételt Küldöttgyûlésen az eredeti meghívóban meghirdetett napirendi pontokon, illetve azok sorrendjén nem lehet
változtatni, kivéve, ha a megismételt Küldöttgyûlésen valamennyi küldött jelen van és ezt a megismételt Küldöttgyûlés el-
határozza.

4.15. A Küldöttgyûlés határozatának kihirdetése

4.15.1. A Küldöttgyûlés által hozott határozatot az azt tartalmazó jegyzôkönyv hitelesítését követô 15 napon belül az Egyesület
Internetes oldalán ki kell hirdetni. A kihirdetésrôl az Igazgatótanács a vezérigazgató útján gondoskodik.

5. AZ EGYESÜLET TISZTSÉGVISELÔI

5.1. Az Egyesület tisztségviselôi

5.1.1. Igazgatótanács Elnöke és tagjai
5.1.2. Felügyelô Bizottság Elnöke, Elnökhelyettese és tagjai

5.2. Az Egyesület tisztségviselôire vonatkozó közös szabályok

5.2.1. A Küldöttgyûlés az Egyesület tisztségviselôit alapesetben 5 évre, de a mindenkori országos küldöttválasztási eljárás teljes
körû lebonyolítását követôen az újonnan megválasztott Küldöttekbôl álló új Küldöttgyûlés alakuló ülését (alakuló Küldött-
gyûlés) követô 120 napon belül megtartandó tisztségviselô-választásig bízza meg. Amennyiben a tisztségviselô megbízása
a megválasztása (ciklus) lejárata elôtt bármely okból megszûnik, úgy a helyére választott tisztségviselô megválasztása
az eredeti öt éves ciklus végéig szól. A tisztségviselô választáson a szavazás – nyílt vagy titkos, írásbeli, kézfelemeléses
illetve gépi – módjáról a Küldöttgyûlés a szavazást megelôzôen dönt.
5.2.2. Tisztségviselô csak olyan személy lehet, aki megfelel a Bit. vonatkozó feltételeinek, és rendelkezik azokkal a kompeten-
ciákkal, amelyek az adott tisztség betöltésével járó feladatok ellátásához szükségesek.
5.2.2.1. Tisztségviselô az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvôképességét a tevékenysége ellátásához szükséges
körben nem korlátozták.

39

KGFB_31101_KF_20230601
 A KÖBE Alapszabálya

5.2.2.2. Nem lehet az Egyesület tisztségviselôje az, akit bûncselekmény elkövetése miatt jogerôsen szabadságvesztés
büntetésre ítéltek, amíg a büntetett elôélethez fûzôdô hátrányos következmények alól nem mentesült.
5.2.2.3. Nem lehet tisztségviselô az, akit e foglalkozástól jogerôsen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerôs bírói
ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt nem lehet az Egyesület tisztségviselôje, amennyiben az Egyesület az
ítéletben megjelölt tevékenységet folytat.
5.2.2.4. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott idôtartamig nem lehet az Egyesület tisztségviselôje, akit eltiltottak
a vezetô tisztségviselôi tevékenységtôl.
5.2.2.5. Nem lehet a Felügyelôbizottság Elnöke vagy tagja aki, vagy akinek hozzátartozója az Egyesület Igazgatótaná-
csának Elnöke vagy tagja.
5.2.3. Tisztségviselô csak természetes személy egyesületi tag lehet. A tisztségviselôi megválasztás az érintett személy által
való elfogadásával jön létre.
5.2.4. A tisztségviselôket a megbízás ellátásáért Küldöttgyûlés által megállapított tiszteletdíj illeti meg.
5.2.5. A tisztségviselôk a tisztségüket az Egyesület vezetése és mûködtetése során az ilyen tisztséget betöltô személyektôl el-
várható fokozott gondossággal, az Egyesület érdekeinek elsôdlegessége alapján kötelesek ellátni.
5.2.6. A tisztségviselô a tisztségét csak személyesen láthatja el, képviseletnek helye nincs.
5.2.7. Az a tisztségviselô, aki nem választott Küldött, a Küldöttgyûlésen tanácskozási joggal részt vehet.
5.2.8. A tisztségviselô megbízása megszûnik
5.2.8.1. a megbízás idôtartamának lejártával,
5.2.8.2. visszahívással,
5.2.8.3. lemondással,
5.2.8.4. a tisztségviselô egyesületi tagsági viszonyának megszûnésével,
5.2.8.5. a tisztségviselô halálával,
5.2.8.6. a tisztségviselô cselekvôképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történô korlátozásával,
5.2.8.7. a Bit. eltérô rendelkezése hiányában a tisztségviselôvel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövet-
keztével.
5.2.9. A tisztségviselô a megválasztási idôtartamának lejárta elôtt a Küldöttgyûlés határozatával indokolás nélkül bármikor vissza-
hívható.
5.2.10. A tisztségviselô a tisztségérôl bármikor lemondhat azonban, ha az Egyesület adott szerve mûködôképességét (határozat-
képességé) ez akadályozná, úgy a lemondás csak annak bejelentésétôl számított hatvanadik napon válik hatályossá ki-
véve, ha az Egyesület Küldöttgyûlése az új tisztségviselô megválasztásáról már ezt megelôzôen gondoskodott.
5.2.11. A tisztségviselôk az Egyesületrôl, annak tisztségviselôirôl, tagjairól tudomására jutott mindennemû adat, információ tekin-
tetében, mint biztosítási és/vagy üzleti titokra vonatkozó titoktartási kötelezettség terheli. A tisztségviselô a megválasztása
esetén elfogadó nyilatkozatában ezen kötelezettsége felvállalását írásban is köteles megerôsíteni.
5.2.12. Az Egyesület tisztségviselôi összeférhetetlensége kérdésében a Bit. mindenkor hatályos rendelkezései alkalmazandóak.

5.3. A jelölés
5.3.1. Tisztségviselônek (IT tag és elnök, FB tag és elnök) az Egyesület bármely természetes személy tagja jelölhetô, aki az
adott tisztségre elôírt jogszabályi, illetve alapszabályi feltételeinek megfelel.
5.3.2. Tisztségviselôt jelölni kizárólag Küldött jogosult a saját nevében, vagy az általa képviselt tagok esetleges javaslatai alapján.
Egy Küldött több személyt, illetve azonos személyt több tisztségre is jelölhet.
5.3.3. A jelölés írásban, minimálisan teljes bizonyító erejû magánokiratban (jelölô lap), a jelölt és a jelölô személyének (név, lak-
cím) beazonosításra alkalmas adatainak feltüntetésével történhet. A Küldöttválasztást követô tisztségviselô választásra
a jelölôlapokat a Küldöttválasztás utáni elsô Küldöttgyûlést követô 30. napig lehet érvényesen leadni. Megválasztott tiszt-
ségviselô kiesésekor szükséges pótlása esetében az IT erre vonatkozó, küldötti értesítését követô 30. napig lehet a jelö-
lôlapo(ka)t leadni. (Az értesítés kiküldésére a Küldöttgyûlési meghívó alakszerûsége az irányadó) A jelölô lapnak az IT el-
nökének címezve, a KÖBE székhelyére ezen határidôn (30 nap) belül úgy kell megérkeznie, hogy a jelölés érvényes-
ségéhez szükséges, hogy ahhoz egyidejûleg a jelöltnek a fenti alakszerûségekkel megadott elfogadó nyilatkozatát, valamint
az adott tisztség tekintetében a szakmai felügyelet engedélyezési útmutatójában meghatározott okiratokat, nyilatkozatokat
is csatolni kell.
5.3.4. Az IT elnöke a fenti határidôn belül beérkezett érvényes jelöléseket haladéktalanul felterjeszti a szakmai felügyelet részére
a felügyeleti engedélyezés érdekében.
5.3.5. A Küldöttgyûlés elé csak olyan személyek terjeszthetôk, akik személye az adott tisztség tekintetétben a vonatkozó jog-
szabályi rendelkezések szerint engedélyezettnek minôsül, vagy akik tekintetében az engedélykérelem a tisztségviselô
választó Küldöttgyûlést megelôzôen benyújtásra került. Amennyiben a tisztségviselô választó Küldöttgyûlés idôpontjáig
valamely tisztségviselô jelölt engedélye még nem áll rendelkezésre, az így megválasztott tisztségviselô a tisztség betöl-
tésére és az abból eredô jogok gyakorlására csak az engedély kézhezvételét követôen jogosult.
5.3.6. A tisztségviselô jelölt, amennyiben a tisztségviselô választó küldöttgyûlésen nincs személyesen jelen, a tisztségre nem
választható meg, kivéve, ha megválasztása esetére elôzetesen írásban elfogadó nyilatkozatot tett.
5.3.7. Az Igazgatótanács a tisztségviselô választást az 5.2.1. pontban meghatározott határidôben, az 5.3.5. pontban foglaltakra
figyelemmel köteles kitûzni. Megválasztott tisztségviselô kiesésekor szükséges pótlása esetében, amennyiben a kiesés
folytán az adott egyesületi szerv tagjainak létszáma nem csökken a határozatképességhez szükséges mérték alá, az
Igazgatótanács a kiesô tisztségviselôk megválasztását legkésôbb a soron következô rendes Küldöttgyûlésre köteles
kitûzni, feltéve, hogy a felterjesztés tárgyában hozott legutolsó határozat kézhezvétele a soron következô rendes Küldött-
gyûlés idôpontját megelôzô 15. napnál korábban megtörtént.

40

KGFB_31101_KF_20230601
 A KÖBE Alapszabálya

5.4. Igazgatótanács
5.4.1. Az Egyesület vezetô szerve az Igazgatótanács.
5.4.2. Az Igazgatótanács 7 tagból áll.
5.4.3. Az Igazgatótanács tagja és közeli hozzátartozója [Bit. 4. § (1) 64. pont] az Egyesület Felügyelô Bizottságának tagjává
nem választható meg.
5.4.4. Az Igazgatótanács tagjai az Egyesületnek okozott károkért a Ptk. szabályai szerint felelnek, Az Igazgatótanács tagjai fe-
lelôssége egyetemleges. Mentesül a felelôsség alól az Igazgatótanácsi tag, aki a döntésben nem vett részt, vagy a hatá-
rozat ellen szavazott.
5.4.5. Az Igazgatótanács testületként jár el. Az Igazgatótanács szükség szerint, de legalább 2 havonta ülésezik és tevékeny-
ségérôl a Küldöttgyûlésnek évente beszámol.
5.4.6. Az Igazgatótanács határozatképességéhez minimum 4 tagjának jelenléte szükséges. Az Igazgatótanács döntéseit a je-
lenlévô tagjainak egyszerû többségével hozza.
5.4.7. Szavazategyenlôség esetén a kérdést ismételten szavazásra kell bocsátani. Ismételt szavazategyenlôség esetén a kérdést
el kell napolni.
5.4.8. Az Igazgatótanács üléseit az Igazgatótanács Elnöke hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását – az ok és a cél meg-
jelölésével – az Igazgatótanácsi tagok bármelyike, a Felügyelô Bizottság Elnöke, a Vezérigazgató írásban kérheti az Igaz-
gatótanács elnökétôl, aki a kérelem kézhezvételétôl számított nyolc napon belül köteles intézkedni az Igazgatótanács ülé-
sének 15 napon belüli idôpontra történô összehívásáról. Ha az Igazgatótanács Elnöke a kérelemnek nem tesz eleget, a
kérelmet elôterjesztô maga jogosult az ülés összehívására.
5.4.9. Az Igazgatótanács egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg.
5.4.10. Az Igazgatótanácsot az Igazgatótanács Elnöke, akadályoztatása esetén az Igazgatótanács által írásban felhatalmazott
Igazgatótanácsi tag képviseli.
5.4.11. Az Igazgatótanács jogosult eljárni minden olyan ügyben, amely nem tartozik a Küldöttgyûlés kizárólagos hatáskörébe, to-
vábbá amit a Küldöttgyûlés a hatáskörébe utal.
5.4.12. Az Igazgatótanács hatáskörébe tartozik különösen:
5.4.12.1. a küldöttválasztás lebonyolítása – azon belül különösen a küldöttválasztási területeinek kijelölése, a Területi
Küldöttválasztó Gyûlések összehívása –, valamint az ezzel összefüggô végrehajtási szabályok meghatározása,
5.4.12.2. a Küldöttgyûlés lebonyolítása – azon belül különösen annak összehívása, az ülés módjának (személyes jelenlét,
távközlô eszköz) meghatározása, napirendjének megállapítása, ülés tartása nélküli határozathozatal kezde-
ményezése –, valamint az ezzel összefüggô végrehajtási szabályok meghatározása,
5.4.12.3. küldöttgyûlés napirendjén szereplô elôterjesztések, határozati javaslatok elôkészítése és szakmai megalapozása,
5.4.12.4. a Küldöttgyûlés határozatainak kihirdetése,
5.4.12.5. küldöttgyûlési határozatok végrehajtásának megszervezése és ellenôrzése,
5.4.12.6. üzletpolitikai célok meghatározása,
5.4.12.7. stratégiai terv véleményezése és elôzetes jóváhagyása,
5.4.12.8. az Egyesület éves üzlet tervének elfogadása,
5.4.12.9. a Vezérigazgató feletti munkáltatói jogok gyakorlása,
5.4.12.10. a Vezérigazgató helyettesei kinevezésének és felmentésének jóváhagyása,
5.4.12.11. a Bit.-ben nevesített egyéb vezetôk kinevezésének és felmentésének jóváhagyása, a belsô ellenôrzési vezetô
kivételével,
5.4.12.12. döntés a saját tulajdonú gazdasági társaság legfôbb szerve kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben, kivéve
a számviteli törvény szerinti éves beszámoló jóváhagyását,
5.4.12.13. új biztosítási termékek elfogadása,
5.4.12.14. tag kizárásáról szóló döntés,
5.4.12.15. az Egyesület Szervezeti Mûködési Szabályzatának megállapítása,
5.4.12.16. saját ügyrendjének megállapítása,
5.4.12.17. az Igazgatótanács jogosult szakértô vagy szakértôk igénybevételére azokban a kérdésekben, amelyekben az
Vezérigazgatóval és/vagy a szakmai vezetéssel nem ért egyet és/vagy nem tudnak megegyezni,
5.4.12.18. az Igazgatótanács jogosult a Felügyelô Bizottságnál vizsgálat lefolytatását kezdeményezni,
5.4.12.19. a felkért munkabizottságok mûködtetése, irányítása,
5.4.12.20. a Mandátumvizsgáló Bizottság tagjainak megbízása,
5.4.12.21. gazdasági társaság, társadalmi szervezet, alapítvány alapítása, illetve más gazdálkodó vagy egyéb szerveze-
tekkel közös tulajdonú társaság alapítása,
5.4.12.22. az Egyesület tulajdonában lévô gazdasági társaság(ok) mûködési formájának és fôtevékenységének megvál-
toztatása, a társaság(ok) átalakulásának és jogutód nélküli megszûnésének elhatározása,
5.4.12.23. a szolgáltatás csökkentésének, illetve a tagok által teljesítendô kötelezô pótlólagos befizetés elrendelése, és
mértékének meghatározása,
5.4.12.24. a javadalmazási politika végrehajtásának felügyelése,
5.4.12.25. a középtávú tôkemenedzsment terv monitorozása,
5.4.12.26. a hatáskörébe tartozó jelentések, beszámolók tárgyalása, jóváhagyása,
5.4.12.27. a jogszabályi elôírás szerint az Igazgatótanács által jóváhagyandó, így különösen az Egyesület kockázatkezelésére,
belsô kontrollrendszerére, belsô ellenôrzésére és kiszervezésére vonatkozó belsô szabályzatok jóváhagyása.
5.4.12.28. csalásmegelôzési és -kezelési kultúra kialakítása, a csalások megelôzésére és kezelésére vonatkozó belsô
szabályozás jóváhagyása és módosítások kezdeményezése, csalások megelôzésére és kezelésére vonatkozó

41

KGFB_31101_KF_20230601
 A KÖBE Alapszabálya

stratégia és politika gyakorlati megvalósításáért való felelôsség és a csalásmegelôzési és -kezelési tevékenység

felügyelete.
5.4.13. Az Igazgatótanács:
Elnöke: Ádám Imre György
Tagjai: Dr. Jelen Tamás Szemán Róbert Tomka Boglárka
Dr. Smidelik Péter Árpád Dr. Szikszai Julianna Dr. Zámbó Ákos József

5.5. Felügyelô Bizottság

5.5.1. Az Egyesület mûködését és gazdálkodását 7 tagú Felügyelô Bizottság ellenôrzi. Tagjait és elnökét a Küldöttgyûlés írásbeli
szavazással 5 évre választja. A Felügyelô Bizottság tagjai közül Elnökhelyettest választhat, aki az elnök akadályoztatása
esetén, eseti jelleggel az elnök helyettesítését ellátja. Az Elnökhelyettes egyéb feladatait, hatáskörét a Felügyelô Bizottság
saját ügyrendjében állapítja meg.
5.5.2. A Felügyelô Bizottság ellenôrzi és felügyeli az Egyesület mûködését és gazdálkodását, gondoskodik arról, hogy az Egye-
sület rendelkezzen átfogó és az eredményes mûködés biztosítására alkalmas ellenôrzési rendszerrel, felügyeli és szakmai-
lag irányítja a belsô ellenôrzési szervezetet, szükség esetén ajánlásokat és javaslatokat dolgoz ki a belsô ellenôrzés által
végzett vizsgálatok megállapítása alapján, ellenôrzi az éves és közbensô pénzügyi jelentéseket, továbbá ellátja a Bit. 85. §
(4) bekezdésében elôírt feladatokat.
5.5.3. A belsô ellenôrzési szervezet irányítása keretében a Felügyelô Bizottság:
a) gondoskodik arról, hogy a biztosító rendelkezzen átfogó és eredményes mûködésre alkalmas ellenôrzési rendszerrel;
b) irányítja a belsô ellenôrzési feladatkört ellátó személy tevékenységét, amelynek keretében
• Elfogadja a belsô ellenôrzési szervezeti egység éves ellenôrzési tervét
• Legalább naptári negyedévente megtárgyalja a belsô ellenôrzési feladatkört ellátó személy által készített jelentéseket,
és ellenôrzi a szükséges intézkedések végrehajtását
• Szükség esetén külsô szakértô felkérésével segíti a belsô ellenôrzés munkáját
• Megállapítja a belsô ellenôrzési feladatkört ellátó személyek létszámát, ha az Egyesület nem szervezi ki a belsô ellen-
ôrzési feladatkört
• A belsô ellenôrzési feladatkört ellátó személy által végzett vizsgálatok megállapításai alapján ajánlásokat, javaslatokat,
és intézkedéseket dolgoz ki és ellenôrzi ezek végrehajtását.
5.5.4. A Felügyelô Bizottság az Igazgatótanácstól, illetve az Egyesület vezérigazgatójától felvilágosítást kérhet, az Egyesület
könyveit és iratait megvizsgálhatja.
5.5.5. A Felügyelô Bizottság éves tevékenységérôl a Küldöttgyûlésnek számol be.
5.5.6. A Felügyelô Bizottság megtárgyalja a megfelelôségi feladatkört ellátó személy által a jogszabályokban és a szabályza-
tokban foglaltaknak történô megfelelésrôl évente legalább egyszer elkészítendô jelentést.
5.5.7. A Felügyelô Bizottság megtárgyalja a könyvvizsgáló által elkészített és az FB elnök részére a Bit. 71. § (5) bekezdésében
foglaltak szerint megküldött kiegészítô jelentést.
5.5.8. A Felügyelô Bizottság megtárgyalja a hatáskörébe tartozó jelentéseket, beszámolókat.
5.5.9. Ha a Felügyelô Bizottság megítélése szerint az Egyesület társadalmi, vagy szakmai vezetése jogszabályba, az Alapsza-
bályba, illetve az Egyesület legfôbb szervének határozataiba ütközô tevékenységet végez, vagy ilyen módon mûködik,
vagy egyébként sérti az Egyesület vagy a tagok érdekeit, és ennek megszüntetésére tett javaslatait az érintett nem vette
figyelembe, a Felügyelô Bizottság elnöke összehívja az Egyesület Küldöttgyûlésének rendkívüli ülését, és javaslatot tesz
annak napirendjére.
5.5.10. Törvényszegés észlelésekor a Felügyelô Bizottságnak a szakmai, törvényességi felügyeletet ellátó szervek felé bejelentési
kötelezettsége van a törvényesség helyreállítása céljából. A Felügyelô Bizottság elnöke – a bizottsági ülést követô 10 na-
pon belül – a Felügyeletnek megküldi azokat a jegyzôkönyveket, elôterjesztéseket, illetôleg jelentéseket, amelyek a Fel-
ügyelô Bizottság által tárgyalt olyan napirendi pontra vonatkoznak, amelyek tárgya az Egyesület belsô szabályzatainak
súlyos megsértése vagy az irányításban, vezetésben észlelt súlyos szabálytalanság.
5.5.11. Az Igazgatótanács által kezdeményezett vizsgálatot a Felügyelô Bizottság soron kívül lefolytatja, vagy a belsô ellenôrrel
elvégezteti, és annak eredményérôl a soron következô Igazgatótanácsi ülésen ad tájékoztatást. Amennyiben a vizsgálat
lefolytatását nyilvánvaló okok miatt nem látja indokoltnak, annak elutasításáról mind az Igazgatótanácsnak, mind a
Küldöttgyûlésnek beszámol.
5.5.12. A Felügyelô Bizottság testületként jár el. A Felügyelô Bizottság szükség szerint, de legalább évente négy alkalommal ülésezik.
5.5.13. A Felügyelô Bizottság határozatképességéhez legalább 4 tagjának jelenléte szükséges. A Felügyelô Bizottság határozatait
a jelenlévô tagjainak egyszerû többségével hozza. Szavazategyenlôség esetén a kérdést ismételten szavazásra kell bo-
csátani. Ismételt szavazategyenlôség esetén a kérdést el kell napolni.
5.5.14. A Felügyelô Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye.
5.5.15. A Felügyelô Bizottság tagját e minôségében az Egyesület tagja, Küldöttgyûlése, az Igazgatótanács nem utasíthatja.
5.5.16. A Felügyelô Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.
5.5.17. A Felügyelô Bizottság Elnöke tanácskozási joggal részt vehet az Igazgatótanács ülésein.
5.5.18. A vezetô aktuárius, vezetô jogtanácsos, számviteli rendért felelôs vezetô jogviszonyának megszüntetéséhez a Felügyelô
Bizottság elôzetes tájékoztatása szükséges.
5.5.19. A belsô ellenôrzési vezetô javadalmazásának megállapításához, jogviszonyának létesítéséhez, illetve megszüntetéséhez
a Felügyelô Bizottság elôzetes egyetértése szükséges.
5.5.20. A Felügyelô Bizottság elôzetes egyetértése szükséges a kockázatkezelési vezetô, valamint a megfelelôségi vezetô el-
mozdításához.

42

KGFB_31101_KF_20230601
 A KÖBE Alapszabálya

5.5.21. A Felügyelô Bizottság kiemelt figyelmet fordít az Egyesület etikai normáinak teljesülésére és az érdekkonfliktusok kezelését
célzó intézkedések felügyeletére.

6. AZ EGYESÜLET SZAKMAI SZERVEZETE

6.1. Szakmai szervezet:

6.1.1. A szakmai szervezet feladata, hogy az Egyesületet és szerveit segítse az Alapszabály és a Küldöttgyûlés által elfogadott
stratégia szerinti célkitûzések és feladatok megvalósításában. Ezek teljesítése érdekében segíti a testületek döntés-elô-
készítô tevékenységét és végrehajtja a döntéseket, ellátja a szakmai feladatokat.
6.1.2. A szakmai szervezet közvetlen irányítását az Elsô számú vezetô látja el.
6.1.3. Két Küldöttgyûlési idôpont között a szakmai szervezet által végzett munkáról az Elsô számú vezetô a Küldöttgyûléseken
beszámol.

6.2. Vezérigazgató:
6.2.1. Az Egyesület szakmai vezetését a Vezérigazgató látja el, aki egyben az Egyesület, mint biztosító egyesület elsô számú
vezetôjének minôsül.
6.2.2. Az Egyesület munkatársai felett a Vezérigazgató gyakorolja a munkáltatói jogkört azzal, hogy a Bit.-ben nevesített vezetôk
alkalmazásához és felmentéséhez az Igazgatótanács egyetértése és – a belsô ellenôr kivételével – a Felügyelô Bizottság
elôzetes tájékoztatása szükséges. A belsô ellenôr jogviszonyának megszüntetéséhez a Felügyelô Bizottság elôzetes
egyetértése szükséges. A vezérigazgató az Egyesület SZMSZ-ében írtak szerint jogosult egyes munkáltatói jogokat az
Egyesület más munkavállalóira telepíteni.
6.2.3. Vezérigazgató csak olyan személy lehet, aki megfelel a Bit.-ben az elsô számú vezetôre elôírt feltételeknek.

7. AZ EGYESÜLET INDULÓ VAGYONA

7.1. Az Egyesület induló vagyona

Az Egyesület megalakulásakor rendelkezett – az alakuláskor hatályos – 1995. évi XCVI. törvény 46. § (1) bekezdés a)
pontjában, illetve a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott alapítói vagyonnal.

8. A TAGDÍJ ÉS A TAGSÁGI HOZZÁJÁRULÁS KIALAKÍTÁSI ELVEI, BIZTOSÍTÁSI ÁGAZATONKÉNT

MEGHATÁROZOTT MÉRTÉKE, FIZETÉSÉNEK MÓDJA

8.1. Az Egyesület bevételei

8.1.1. tagok tagdíja,
8.1.2. a tagok, mint a mûvelt biztosítási termékek szerzôdôi által fizetett biztosítási díj,
8.1.3. egyéb források,
8.1.4. pótlólagos befizetés.

8.2. A tagi befizetések:

8.2.1. A tagdíj, amely az Egyesület mûködési költségeinek a fedezetéül szolgál. A tagdíj mértékét az Egyesület Küldöttgyûlése
hagyja jóvá és változását az esedékességét megelôzô 30 (harminc) nappal az Igazgatótanács Elnöke teszi közzé, vagy
arról a tagokat értesíti.
8.2.2. Az Egyesület által tagjainak nyújtott biztosítási szolgáltatás ellenértéke a biztosítási díj. A biztosítási díj mértékét biztosí-
tástechnikai elvek alapján az Egyesület szakmai vezetése állapítja meg, és az Igazgatótanács hagyja jóvá.
8.2.3. Abban az esetben, ha egyéb források nem lennének elégségesek az Egyesület tárgyévi kötelezettségeinek teljesítésére,
úgy az Igazgatótanács – vagy szükséghelyzet esetén, ha ezt az Igazgatótanács a felügyeleti szerv (MNB) felhívására nem
teszi meg, úgy a felügyeleti szerv – pótlólagos befizetést írhat elô a tagságnak, vagy a kölcsönös biztosító egyesületre
vonatkozó törvényben meghatározott személyek körére. A pótlólagos befizetés mértékét és esedékességét az Egyesület
Igazgatótanácsa a tagdíj, a biztosítási díjak valamint a nyújtott szolgáltatások alapján azonos feltételek esetén azonos
alapelvek szerint határozza meg. A pótlólagos befizetési kötelezettség alapján az Egyesület tagja által teljesítendô befizetés
nem haladhatja meg a tag által a pótlólagos befizetési kötelezettség teljesítése nélkül az Egyesület részére bármilyen jog-
címen évente teljesített befizetései 100 százalékát.

8.3. A befizetések módja

8.3.1. A tagdíjat a tag a belépési nyilatkozat aláírása után, a biztosítási szerzôdés megkötésekor, legkésôbb a második díjfizetési
gyakoriság szerinti díjjal együtt köteles az 1.8.1. pontban foglaltak szerinti tárgyidôszakra megfizetni, azután a tárgyidôsza-
kot követô években az Egyesület által küldött díjbekérô levélen megjelölt idôpontig tartozik az Egyesületnek megfizetni.
8.3.2. A biztosítási szolgáltatások díját az egyes szerzôdéseknek megfelelôen kell a tagnak megfizetnie.
8.3.3. A tag a befizetéseit csoportos díjbeszedéssel (inkasszóval), vagy a részérôl indítványozott banki átutalással vagy készpénz
átutalási megbízással (csekk) teljesítheti.

43

KGFB_31101_KF_20230601
 A KÖBE Alapszabálya

8.4. A tagdíj mértéke

8.4.1. A tagdíj mértékét a Küldöttgyûlés jogosult megállapítani, melyet a 18/2009 (IX. 11.) számú határozatával havi 150 forintban
állapított meg.

9. AZ EREDMÉNY FELHASZNÁLÁS ELVEIRÔL

9.1. Az Egyesület gazdálkodása

9.1.1. Az Egyesület nonprofit szervezet.
9.1.2. Az Egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik.
9.1.3. Ennek megfelelôen az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel, a tagok – a tagdíj és a biztosítási díj megfizetésén
túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
9.1.4. Az Egyesület jellegébôl adódóan nyereséget nem képez, a tárgyévi nyereségének az éves beszámolót elfogadó Küldöttgyû-
lés döntésének megfelelôen, vagyonának növelésére, tartalékképzésre és/vagy szolgáltatások nyújtására használja fel.
9.1.5. Az Egyesület tárgyévi nyereségének az éves beszámolót elfogadó Küldöttgyûlés döntésének megfelelô részét az Egyesület
díjcsökkentés formájában visszajuttathatja azon tagjainak, akik az adott évben az Egyesület tagjai voltak és nem okoztak
kárt, valamint az eredmény képzôdésének évét követô évben az Egyesületnél élô biztosítási szerzôdéssel rendelkeznek.
9.1.6. Az 9.1.5. pontban meghatározott visszajuttatásra nem kerülhet sor, amennyiben az Egyesületnek jogszabályból eredô tô-
kefeltöltési vagy tartalékfeltöltési kötelezettsége van.

10. AZ EGYESÜLET MEGSZÛNÉSE

10.1. Az Egyesület megszûnése

Az Egyesület megszûnik:
10.1.1. feloszlását, más egyesülettel való egyesülését kimondó Küldöttgyûlési határozattal, illetôleg biztosító részvénytársasággá
való átalakulással,
10.1.2. feloszlatással, illetôleg megszûnésének megállapításával,

10.2. Jogutód nélküli megszûnés vagy megszüntetés esetén az egyesületi vagyon felhasználása
10.2.1. Az Egyesület megszûnése, megszüntetése esetén a kötelezettségek teljesítésének elsôdleges módja az állomány átru-
házása.
10.2.2. Az Egyesület megszûnése, megszüntetése esetén a biztosítási szerzôdésbôl eredô követeléseket elsôsorban a képzôdött
tartalékokból, majd az Egyesület egyéb vagyonából kell kielégíteni.
10.2.3. A kölcsönös biztosító egyesület jogutód nélküli megszûnésére vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben meghatározott
követelések kielégítése után fennmaradó egyesületi vagyont az Egyesület megszûnéskori tagjai között, a Küldöttgyûlés
külön döntésének megfelelôen kell felosztani.

11. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

11.1. Hatályosulás
11.1.1. Az Egyesület mûködését a Fôvárosi Bíróságon történô nyilvántartásba vételét követôen kezdte meg.
11.1.2. Ezen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt az Egyesület Küldöttgyûlése 2023. április 19. napján
Küldöttgyûlési határozatával jóváhagyta.
11.1.3. Az Alapszabály rendelkezései a jóváhagyás napjától lépnek hatályba.
11.1.4. Az Alapszabály küldöttválasztás és a Küldöttgyûlés lebonyolítására vonatkozó rendelkezései végrehajtásához szükséges
technikai, vagy eljárási részletszabályokat az Igazgatótanács jogosult meghatározni.

11.2. Felügyelet
11.2.1. Az Egyesület szakmai felügyeletét a Bit. és a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX törvény alapján a felügyeleti
jogkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank látja el.
11.2.2. Az Egyesületre, annak törvényességi felügyeletére, valamint az Igazgatótanács és a Küldöttgyûlés határozataival kap-
csolatos jogorvoslatra a Polgári Törvénykönyv, továbbá az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szer-
vezetek mûködésérôl és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV törvény rendelkezései alkalmazandók a Bit. rendelkezé-
seiben foglalt eltérésekkel.
11.2.3. Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról,
valamint a civil szervezetek mûködésérôl és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV törvény, illetve a Bit. rendelkezéseit
kell alkalmazni.

Budapest, 2023. április 19.

Dr. Zámbó Ákos Ádám Imre

vezérigazgató s.k. elnök s.k.

44

KGFB_31101_KF_20230601