9.

Bruttó és nettó fogyasztói többlet diszkrét jószágoknál és folytonos esetben,

fogyasztói többlet változása a kínálat változásának hatására, termelői többlet
változása a kereslet változásának hatására
9.1. Bruttó és nettó fogyasztói többlet diszkrét jószágnál
Tegyük fel, hogy hasznossági függvényünk v(x)+y és
az x jószág diszkrét, mivel csak egész számban áll
rendelkezésre. A másik jószág ára rögzített, 1.
A fogyasztó rezervációs árai leírhatóak
összefüggésekkel:
r1 = v(1)-v(0)
r2 = v(2)-v(1)
r3 = v(3)-v(2)
Az árak és a kereslet közötti kapcsolat igen egyszerű:
ha a diszkrét jószágot n mennyiségben keresik,
akkor rn ≥ p ≥ rn + 1. A rezervációs árak listája lépcsőzetes alakú, amely a diszkrét jószág iránti
keresleti görbe.
A keresleti görbéből megállapítható a bruttó fogyasztói többlet. (Mindez meghatározható
úgyis, hogy mivel a rezervációs árakat a hasznosság alapján határoztuk meg, akkor ez alapján
összeadjuk őket.) Az n egységnyi diszkrét jószág fogyasztásával kapcsolatos hasznosság éppen
az első n oszlop területe.
Az oszlopok a keresleti görbét közelítik, mert magasságuk az adott szinthez tartozó
rezervációs árat mutatják, miközben szélességük 1. Ezt a területet olykor a jószág
fogyasztásával kapcsolatos bruttó haszonnak vagy bruttó fogyasztói többletnek nevezik.
A végső hasznosság attól függ mennyi jószágot fogyaszt. Ha a fogyasztó a diszkrét
jószágból n egységnyit akar fogyasztani, akkor m – pn összegű dollárja marad az összes többi
jószág vásárlására. Emiatt az összes hasznossága v(n) + m – pn.
A végső fogyasztói többletet viszont úgy kapjuk, ha a bruttó fogyasztói többlet összegéből
levonjuk a diszkrét jószágra költött kiadást, vagyis ami az ár alatt található. nettó fogyasztói
többlet.
Tehát a fogyasztói többlet diszkrét jószágoknál a keresleti görbe alatti terület, adott ár esetén.
9.2. Bruttó és nettó fogyasztói többlet folytonos esetben
Az az ár, amelyen egy fogyasztó hajlandó egy bizonyos mennyiségű 1. jószágot megvenni,
általában függ attól, hogy mennyi pénze van más jószágok megvásárlására. Ez azt jelenti, hogy
az 1. jószág iránti rezervációs ár általában függ a 2. jószágból elfogyasztott mennyiségtől. A
kvázilineáris hasznosság esetében azonban a rezervációs árak függetlenek attól a
pénzmennyiségtől, amelyet a fogyasztónak más jószágok vásárlására kell fordítania. Itt „nincs
jövedelmi hatás”, mivel a jövedelemben végbemenő változások nincsenek hatással a keresletre.
Egy folytonos keresleti görbéhez kapcsolódó fogyasztói többlet nagyságát a diszkrét
mennyiségekhez tartozó fogyasztói többletek segítségével közelíthetjük. Tehát a keresleti
görbe alatti terület csak a kvázilineáris hasznosság esetén méri pontosan a hasznosságot.

29 2022. 12. 12.

Mindezek alapján a fogyasztói többlet: a keresleti görbe alatti terület adott ár esetén
Nettó fogyasztói többlet: a különbség aközött amennyiért a fogyasztó maximálisan hajlandó
megvenni a jószág adott mennyiségét, illetve amennyiért ténylegesen megvásárolja.
9.3. Fogyasztói többlet változása
Ha a piacon kialakult egy egyensúlyi helyzet, beszélhetünk egy
kiindulási fogyasztói többletről a keresleti görbe alatt.
Ha a kínálat valamilyen okból módosul, például a drágább inputok
miatt csökken a kínálat mennyisége a kínálati görbe balra tolódik,
és csökkenti a fogyasztói többletet.
A fogyasztói többlet változása a két, durván háromszög alakú
terület közötti különbség, ezért durván trapéz alakú lesz. A trapéz két részterületből tevődik
össze, az R-rel jelölt téglalap alakú és a T-vel jelölt, durván háromszög alakú területből.
A téglalap mutatja azt a veszteséget, amely arra vezethető vissza, hogy a fogyasztónak többet
kell fizetnie azokért a jószágegységekért, amelyeket továbbra is fogyaszt. Az x jószág
áremelkedése miatt a fogyasztó most a korábbinál kevesebb mennyiség fogyasztása mellett
döntött. A T háromszög mutatja az x jószág fogyasztásának csökkenéséből származó veszteség
mértékét.
A fogyasztó teljes vesztesége e két hatás összege lesz: R mutatja azt, hogy többet kell fizetnie
a továbbra is fogyasztott jószágért, és T mutatja a fogyasztás csökkenéséből eredő veszteséget.
A fogyasztói többlet változása tehát azt mutatja meg, miként
változik a fogyasztó többlete, ha a jószág ára változik.
9.4. Termelői többlet változása
Maga a termelői többlet alapesetben a kínálati görbe feletti terület,
adott ár esetén.
A nettó termelői többlet pedig azt mutatja meg, mennyi a
különbség aközött, amennyiért a termelő maximálisan hajlandó
eladni a jószág adott egységét, illetve amennyiért ténylegesen eladja.
Egyensúlyi helyzetben vagyis egyensúlyi ár és mennyiség esetén már beszélhetünk egy
kialakult termelői többletről. Ha a kereslet valamilyen oknál fogva megnövekszik, akkor a
termelői többlet is változni fog.
A termelői többlet változása általában két háromszög alakú területnek a különbsége lesz, ezért
általában nagyjából trapéz alakú. A fogyasztói többlet esetéhez hasonlóan, a megközelítően
trapéz alakú terület az R téglalapból és a nagyjából háromszög alakú T területből tevődik össze.
A téglalap fejezi ki azt a nyereséget, amely abból ered, hogy a termelő a korábban p′ mellett
eladott egységeket most magasabb p″ áron adja el. A megközelítően háromszög alakú terület
a p′ melletti többleteladásból származó nyereséget fejezi ki. Ez teljes mértékben megegyezik a
fogyasztói többletről korábban elmondottakkal.
Termelői többlet változása: megmutatja miként módosul a termelő többlete, ha a jószág ára
változik.

30 2022. 12. 12.