8.

Indulókészlet, nettó és bruttó kereslet, árváltozás hatása az

indulókészletre, munkakínálat

8.1. Indulókészlet, nettó és bruttó kereslet

Indulókészlet: az a mennyiség, amennyivel a fogyasztó kezdetben mindkét jószágból

rendelkezik, mielőtt belép a piacra. Jele: (w1;w2)

Ez a mennyiség a tevékenység során változhat, attól függően, hogy az illető elad vagy vásárol
a piacon.
Eszerint beszélhetünk bruttó keresletről, amely az a mennyiség, amelyet a fogyasztó
aktuálisan fogyaszt, a piacról hazavitt mennyiséget jelenti. Jele: (x1;x2). A bruttó kereslet
többnyire pozitív számot takar.

Mindez különbözik a nettó kereslettől, amely a piacról hazavitt mennyiség és az indulókészlet

különbségét jelenti, vagyis a jószág eladott vagy vásárolt mennyiségét.
Jele: (x1-w1)
A nettó kereslet lehet pozitív és negatív is egyaránt:
 Pozitív nettó kereslet/nettó vevő:
o A vásárolt mennyiség (nettó vevő, nettó kereső)
o ha egy fogyasztó a jószágból többet akar fogyasztani, mint amennyivel
rendelkezik
o Jele: (x1-w1) > 0
 Negatív nettó kereslet/nettó eladó/nettó kínálat
o A kínálat mennyisége (nettó eladó, nettó kínáló)
o ha egy fogyasztó a jószágból kevesebbet akar fogyasztani, mint amennyivel
rendelkezik
o Jele: (x1-w1) < 0

Grafikusan:
A piacról hazahozott jószágkosár értékének egyenlőnek kell lennie a piacra kivitt jószágkosár
értékével. A fogyasztó által vásárolt értéknek egyenlőnek kell lennie az általa eladott értékkel
p1x1 + p2x2 = p1ω1 + p2ω2 .
p1(x1 – ω1) + p2(x2 – ω2) = 0

Ebből kifejezhető a költségvetési egyenes egyenlete:

p1x1 + p2x2 = m
m = p1ω1 + p2ω2 .
A költségvetési egyenes egyenletének meredeksége ekkor szintén -p1/p2.
Az egyenes helyét illetően elmondható, hogy a készlet mindig
éppen megfizethető, hiszen az elköltendő összeg éppen az
indulókészlet értéke. Az indulókészlet kosara mindig a
költségvetési egyenesen fekszik.
A költségvetési egyenes és a közömbösségi görbék alapján
meghatározható az optimális kosár, ehhez viszonyítva állapítjuk
meg hogy a fogyasztó egy jószágot illetően nettó eladó vagy
nettó vevő, mely függ a relatív áraktól.

2022. 12. 11.

8.2. Változás hatása az indulókészletre
Árváltozás hatása:
Ha a fogyasztó indulókészlettel rendelkezik, akkor az árváltozás
meg fogja változtatni a jövedelmet.
Haa az 1. jószág ára csökken:
 a költségvetési egyenes laposabbá válik.
 mivel az indulókészlet mindig megfizethető, ez azt jelenti,
hogy a költségvetési egyenesnek a készletpont körül kell
elfordulnia.

Ha a fogyasztó nettó eladó volt:

Az ár csökkenése után az is marad. Ha a fogyasztó a jószág nettó
eladója marad, akkor az új fogyasztói kosárnak az új költségvetési
egyenes indulókészlettől balra lévő részén kell elhelyezkednie.
Ám az új költségvetési egyenesnek ez a része az eredeti
költségvetési halmazon belül van: ezek a választási lehetőségek
mind nyitva álltak a fogyasztó számára az árváltozás előtt is. Ezért
ezek a választások mind rosszabbak, mint az eredeti fogyasztói
kosár. Ebből arra következtethetünk, hogy ha a fogyasztó által
eladásra kínált áru ára csökken, és a fogyasztó továbbra is eladó kíván maradni, akkor a jóléte
csökken.

Ha a fogyasztó nettó vevő volt:

Az ár csökkenése után is az marad, sőt jobb helyzetbe kerül. A költségvetési egyenes laposabbá
válik. A fogyasztó azért marad vevő, mivel, ha váltana az indulókészlettől balra lévő kosarakat
választaná, amelyeket a régi költségvetési egyenes mellett is választhatott volna, de nem tette,
mivel rosszabbnak ítélte meg, tehát az új fogyasztása az indulókészlettől jobbra lesz.

8.3. Munkakínálat
Maga az indulókészlet felhasználható a munkakínálat esetében is. A munkakínálat esetében ez
M nagyságú jövedelmet jelent, mely nem munkából származik.
C: fogyasztás nagysága p: fogyasztás ára
w: órabér L: munkakínálat, ami maximum 24 óra

Ebből felírható a költségvetési korlát:

pC = M + wL  fogyasztás értéke egyenlő a nem munkajövedelem és a munkajövedelem
összegével
pC − wL = M
pC + w(L − L) = M + wL  munka kínálatának van valamilyen maximuma

Maga a fogyasztás indulókészlete leírható a nem munkajövedelem és a fogyasztás árának hányadosával,

vagyis a nem munkajövedelem a fogyasztás árának és a fogyasztás indulókészletének a szorzata
pC + w(L − L) = pC + wL
Bal oldal: döntési változó, jobb oldal készletváltozó

Az egyenlet (L − L) változója a szabadidőt jelenti, melynek jele R

𝐩𝐂 + 𝐰𝐑 = 𝐩𝐂 + 𝐰𝐑

2022. 12. 11.

Ez a képlet azt mondja nekünk, hogy a fogyasztó
fogyasztásának plusz szabadidejének értéke
szükségszerűen egyenlő a fogyasztásból és a
bérben kifejezett szabadidőből álló készlet
értékével. A bér nemcsak a munka, hanem
a szabadidő ára is, a bér a szabadidő
lehetőségköltsége.
A fogyasztó költségvetési korlátjának jobb
oldalát időnként a fogyasztó teljes vagy implicit
jövedelmének nevezik. Ez a kategória azoknak a
javaknak az értékét fejezi ki, amelyeket a fogyasztó birtokol: a fogyasztási javak
indulókészletének és a szabadidő indulókészletének az értékét. Ezt meg kell különböztetnünk
a fogyasztó mért jövedelmétől, amely egyszerűen az a jövedelem, amit szabadideje egy
részének eladása révén kap.
A költségvetési korlát:

 Átmegy az indulókészleten, és a meredeksége –w/p. Az indulókészlet az, amit a

fogyasztó akkor kapna, ha nem venne részt a piaci adásvételben, és a költségvetési
egyenes meredeksége azt fejezi ki, hogy a piac milyen arányban cseréli el az egyik
jószágot a másikra.
 Az optimális választás ott lesz, ahol a helyettesítési határarány – a fogyasztás és a
szabadidő közötti átváltás – egyenlő w/p-vel, a reálbérrel
 Az egy kicsivel több munkából származó többletfogyasztás értékének egyenlőnek kell
lennie az elvesztett szabadidő értékével, amely kiváltotta ezt a fogyasztást. A reálbér az
a fogyasztási nagyság, amelyet a fogyasztó megvásárolhat, ha felad egy órát a
szabadidejéből.
8.4. Munkakínálat változása
Pénzjövedelem változása:
Amikor a bér emelkedik, akkor a szabadidő drágul, ami önmagában arra ösztönzi az embereket,
hogy kevesebbet akarjanak belőle (a helyettesítési hatás). Mivel a szabadidő normál jószág,
megjósolhatjuk, hogy a bér növekedése szükségszerűen a szabadidő keresletének
csökkenéséhez vezet – azaz a munka kínálatának növekedéséhez, egy darabig. Ha a bér
változik, akkor a pénzjövedelemnek, az indulókészletnek is meg kell változnia. Ez épp olyan,
mint egy többletjövedelem, amelyet többletszabadidő fogyasztására is lehet fordítani. A
pénzjövedelem változása által kiváltott keresletváltozás egy külön jövedelmi hatás – a
készletjövedelmi hatás, ami a közönséges jövedelmi hatáson felül jelentkezik.
Egy normál jószágnak negatív hajlású keresleti görbével kell rendelkeznie. Ha a szabadidő
normál jószág, akkor a munka kínálati görbéjének pozitív hajlásúnak kell lennie.
Azt az esetet, amelyben a bér növekedése a munkakínálat csökkenését eredményezi,
a visszahajló munkakínálati görbe esetének nevezik.

2022. 12. 11.

Visszahajló munkakínálati görbe: az optimális szabadidő-fogyasztás kombinációkból
levezethető görbe, amely megmutatja hogyan alakul a fogyasztó által felkínált
munkamennyiség a különböző órabérszintek esetén. A bérszínvonal emelkedésével az egyéni
munkakínálati görbe visszahajlik és meredeksége negatív lesz.
 A Slutsky-egyenlet azt mondja nekünk, hogy ez
az eset annál valószínűbb, minél nagyobb a
munkakínálat. Amikor , akkor a
fogyasztó csak szabadidőt fogyaszt, úgyhogy egy
bérnövekedés pusztán helyettesítési hatást
eredményez, tehát növelni fogja a munka
kínálatát.
 Ha bérráta alacsony, akkor a helyettesítési hatás
erősebb a jövedelmi hatásnál, így a bér növekedése a szabadidő iránti kereslet
csökkenését és a munkakínálat növekedését okozza.
 Magasabb bérek mellett azonban a jövedelmi hatás nagyobb lehet a helyettesítési
hatásnál, és így a tovább emelkedő bérek csökkentik a munka kínálatát.

Túlóra vs. órabéremelés

Túlóra: ez azt jelenti, hogy a költségvetési

egyenes meredekebb lesz az L* nagyságot
meghaladó munkakínálat mellett. Ekkor
tudjuk, hogy a munkás optimális választása a
több munkakínálat lesz: a L* értékénél
kevesebb munkát tartalmazó választások a
túlóraajánlat előtt is elérhetők voltak, és a
munkás visszautasította őket. Itt tisztán
helyettesítési hatásról van szó, mivel a
költségvetési egyenes a választott pont körül elfordul.

Teljes órabéremelés: a nagyobb bérajánlat hatása a teljes munkaidőre nem egyértelmű – a

munka kínálata növekedhet is és csökkenhet is. Az oka az, hogy míg a túlóra díjának emelése
csak helyettesítési hatást okoz, a teljes munkaidő bérének emelkedése helyettesítési és
jövedelmi hatáshoz is vezet.

2022. 12. 11.