10.

Aggregált piaci kereslet, inverz keresleti görbe, keresleti rugalmasság

fajtái, keresleti árrugalmasság a lineáris egyenes mentén, keresleti
árrugalmasság kapcsolata az árbevétel változásával a lineáris keresleti
egyenes mentén
10.1. Piaci kereslet, aggregált piaci kereslet
Piaci kereslet: az a mennyiség, amelyet a fogyasztók képesek és hajlandóak valamilyen
termékből vagy szolgáltatásból megvenni.
Piaci keresleti függvény: adott jószág vásárlóinak összes lehetséges optimális fogyasztási
döntése adott árak és jövedelem mellett. Negatív meredekségű!
Piaci keresleti görbe: adott jószág keresett mennyisége az árak függvényében, minden más
állandó. Ezért ha a többi termék ára vagy a jövedelem változik a keresleti görbe is változni fog,
hiszen az egyéni keresletek is függnek az áraktól, a jövedelemtől, így az aggregált kereslet is
az árak és a jövedelem elosztásától lesz függő. (csak pozitív mennyiségekre lineáris)
Az aggregált kereslet az egyéni fogyasztók keresleteinek összege. A piaci keresleti görbe az
egyéni keresleti görbék összege, ahol grafikusan horizontális összegzésről van szó, vagyis
egyes árakon összegezzük a mennyiségeket. Gyakran mindezt tekinthetjük egy reprezentatív
fogyasztó keresletének is: X1(p1, p2, M).
10.2. Inverz keresleti görbe
Az inverz keresleti függvény megadja, hogy x1 termék adott mennyiségét milyen ár mellett
keresik a fogyasztók, vagyis a mennyiség függvényében adja meg az árat.
A P(X) inverz keresleti függvény minden, a jószágot kereső fogyasztó helyettesítési
határarányát vagy fizetési határhajlandóságát fejezi ki, azaz egy jószág ára a közte és az összes
többi jószág közötti helyettesítési határarányt képviseli.
10.3. Keresleti rugalmasság fajtái
Kifejezi, hogy a kereslet milyen mértékben érzékeny az árak vagy a jövedelem változására.
Jele: 

A keresleti görbe meredeksége szorozva az árral, és osztva a mennyiséggel. A kereslet

rugalmasságának előjele általában negatív, mivel a keresleti görbék többnyire negatív
meredekségűek.
Kereslet árrugalmassága: megmutatja, hogy adott jószág 1%-os árváltozásának hatására hány
%-kal változik a jószág kereslete
∆𝑥 /𝑥 %∆𝑥
𝜀 = =
∆𝑝 /𝑝 %∆𝑝
Rugalmasság és a kereslet:
 rugalmas kereslet:  > 1
 rugalmatlan kereslet:  < 1
 egységnyi rugalmasságú kereslet:  = 1

31 2022. 12. 13.

 o Ennek a keresleti görbének az esetében az ár és a mennyiség szorzata minden
pontban állandó. A keresleti görbe rugalmassága tehát konstans: –1. x1=Ap1ε
Jószágfajták:
 közönséges jószágok:  < 0
 Giffen jószágok:  > 0

Kereslet jövedelemrugalmassága: megmutatja, hogy a jövedelem 1%-os változásának

hatására hány %-kal változik az adott jószág kereslete.
∆𝑥 /𝑥 %∆𝑥
𝜀 = =
∆𝑚/𝑚 %∆𝑚
Jószágfajták:
 normál jószágok:  > 0
 alsóbbrendű jószágok:  < 0
 létszükségleti jószágok: 0 <  < 1
 homotetikus jószágok:  = 1
 luxus jószágok:  > 1
Kereslet kereszt-árrugalmassága: megmutatja, hogy egy másik termék árának 1%-os
változásának hatására hány %-kal változik az adott termék kereslete.
∆𝑥 /𝑥 %∆𝑥
𝜀 = =
∆𝑝 /𝑝 %∆𝑝

Jószágfajták:
 helyettesítő termékek:  > 0
 kiegészítő termékek:  < 0
 semleges termékek:  = 0
10.4. Lineáris keresleti egyenes
𝑥 = 𝑎 − 𝑏𝑝
−𝑏𝑝 −𝑏𝑝
Behelyettesítve a rugalmasság képletébe: 𝜀 =
𝑥
=
𝑎 − 𝑏𝑝
Amikor p = 0, a kereslet rugalmassága 0.
Amikor q = 0, a kereslet rugalmassága (negatív) végtelen.
= −1  𝑝 =

A lineáris keresleti görbe rugalmassága. A

rugalmasság (abszolút értéke) a függőleges
tengelymetszetben végtelen, a görbe felénél egységnyi
és a vízszintes tengelymetszetben zérus.

32 2022. 12. 13.

10.5. A keresleti árrugalmasság és kapcsolata az árbevétel változásával a lineáris keresleti
egyenes mentén
Árbevétel: ár és eladott mennyiség szorzata, jele: R
Ha egy jószág ára emelkedik, akkor az eladott mennyiség csökken, így az árbevétel nőhet is és
csökkenhet is, függ attól, milyen érzékeny a kereslet az árváltozásra.
R=p1x1
R’=(p1+Δp1)(x1+Δx1)=p1x1+x1Δp1+p1Δx1+Δp1Δx1
Ha R-t az R′-ből kivonjuk, ΔR = qΔp + pΔq + ΔpΔq
A Δp és Δq kis értékeire az utolsó tag elhanyagolható, s ezért a jövedelemváltozásra az alábbi
formulánk maradt:
ΔR = qΔp + pΔq .

Azaz: az árbevétel változása megközelítően egyenlő a mennyiség szorozva az árváltozással,

plusz az ár szorozva a mennyiségváltozással.
Ha arányba akarjuk állítani az árbevétel változását az árváltozással, csak el kell osztanunk a
fenti kifejezést Δp-vel, s így kapjuk, hogy

Amikor az ár növekszik, egy másik téglalap kerül a négyszög tetejére, amelynek területe
megközelítően qΔp, de ki kell vonnunk egy területet a négyszög oldalánál, amely
megközelítően pΔq. Kismértékű változásokra ez pontosan a fentebb adott kifejezés. (A
megmaradt rész, ΔpΔq egy kis négyzet a négyszög sarkában, amely viszonylag igen kicsi a
többi nagysághoz képest.)
Az árbevétel tehát az ár növekedése esetén növekszik, ha a kereslet rugalmassága abszolút
értékben kisebb, mint egy. Hasonlóan, az árbevétel az ár növekedése esetére csökken, ha a
kereslet rugalmassága abszolút értékben nagyobb, mint egy.

33 2022. 12. 13.

10.6. Rugalmasság és határbevétel
Hogyan változik az árbevétel, amikor egy jószág ára változik, a keresett mennyiség
egységnyi változásának hatására mennyivel módosul a teljes bevétel.

ΔR=x1Δp1+p1Δx1

Ez azt jelenti, hogy ha a kereslet rugalmassága –1, akkor a határbevétel 0; a kibocsátás

növekedése esetén a bevétel nem változik.
Ha a kereslet rugalmatlan, akkor |∊| kisebb, mint 1, ami azt jelenti, hogy 1/|∊| nagyobb, mint
1. Az 1 – 1/|∊| tehát negatív, vagyis a bevétel a kibocsátás növekedése esetén csökken.

Határbevételi görbék

Először is vegyük észre, hogy amikor a mennyiség nulla, akkor a határbevétel egyenlő az árral.
Az első eladott jószágegység esetében a megszerzett többletbevétel éppen az ár, utána kisebb.
Ha úgy döntünk, hogy az output eggyel több egységét adjuk el, akkor csökkenteni kell az árat.
Az árnak ez a csökkenése csökkenti az összes már eladott outputból származó bevételt. A kapott
többletbevétel tehát kisebb lesz, mint az ár, amennyiért a pótlólagos egységet eladjuk.

p(q) = a – bq .

∆p
= −b
∆x
∆R ∆p
MR = =p +x = a − bx − bx = a − 2bx
∆x ∆x
A határbevételi görbének ugyanaz a függőleges tengelymetszete, mint a keresleti
görbének, de a meredeksége kétszer akkora. A határbevétel negatív, ha q > a/2b.
Az a/2b mennyiség az a mennyiség, amelynél a rugalmasság egyenlő –1 értékkel. Minden ennél
nagyobb mennyiség esetén rugalmatlan a kereslet, amiből az következik, hogy a határbevétel
negatív.
Amikor |∊| = 1, a határbevételi görbe zérus értéken állandó. Amikor az |∊| > 1, akkor
a határbevételi görbe az inverz keresleti görbe alatt helyezkedik el, amint az az ábrán is
látható. Ha az |∊| < 1, akkor a határbevétel negatív.

34 2022. 12. 13.