Gazdasági matematika

1. előadás

Halmazok
 halmaz = alapfogalom (= összetartozó fogalmak, személyek, tárgyak stb.összessége)
 elem = alapfogalom
 véges/végtelen halmaz
 üres halmaz
 alaphalmaz
 két halmaz egyenlősége (= ha ugyanazon elemekből áll, vagy a H részhalmaza a K-nak és fordítva is
igaz)
 H részhalmaza K-nak
 Valódi részhalmaz: H részhalmaza K-nak, de H ≠ K (nem valódi részhalmaz = H a H-nak nem valódi
részhalmaza)
 Hatványhalmaz ( P(H), 2ᴴ )
 Unió
 Metszet
 Különbség
 Komplementer

Tulajdonságok (unió és metszet): idempotens (H unió/metszet H = H); kommutatív; asszociatív;

disztributív;

Nevezetes számhalmazok

 Természetes számok halmaza (N) - összeadás és szorzás

 Egész számok halmaza (Z) - összeadás, kivonás és szorzás
 Racionális számok halmaza (Q) - összeadás, kivonás, szorzás, osztás
T.: Minden racionális szám felírható véges vagy szakaszosan ismétlődő végtelen tizedes tört alakban.
T.: Bármely véges vagy szakaszosan ismétlődő végtelen tizedes tört felírható két egész szám
hányadosaként.
 Irracionális számok halmaza (Q*) - nem írható fel két egész szám hányadosaként, pl. e, pí
 Valós számok halmaza (R) = Q unió Q*
+, × tulajdonságai: kommutatív, asszociatív, disztributív, létezik zérus elem, egység elem (1×X=X),
negatív elem, reciprok elem
<= tulajdonságai: reflexív (x<=x); antiszimmetrikus (ha x<=y és y<=x, akkor x=y); tranzitív; lineáris; az
összeadás/szorzás monoton
 Intervallum
 Elfajult intervallum (egyetlen pontból áll)
 Valódi korlátos intervallumok (zárt, balról zárt, jobbról zárt, nyílt)
 Valós számok kibővített halmaza (R unió -∞,+∞)
 Nem korlátos intervallumok (felülről/alulról korlátos félegyenes, maga a számegyenes)


2. Előadás

Relációk

 Descartes-szorzat ( rendezett számpárokból álló halmaz)

 H és K halmazok közötti reláció ( a H×K Descartes-féle szorzat bármely p részhalmaza)
 Értelmezési tartománya (A ρ reláció értelmezési tartománya - Dp - azon h ( ∈H) elemek halmaza,
amelyekhez van olyan k (∈ K), hogy (h, k) ∈ ρ)
 Értékkészlete (A ρ értékkészlete - Rp - azoknak a k (∈ K) elemeknek a halmaza, amelyekhez van olyan h
(∈ H), hogy (h, k) ∈ ρ)
 A p reláció inverze

 Legyen ρ ⊆ H×K és ρ′ ⊆ K×L adott reláció. A belőlük képzett összetett reláció: ρ′◦ρ={(h, l)∈H×L | ∃
k∈K: (h, k)∈ρ és (k, l) ∈ ρ′}. A ρ′◦ρ a H és L elemei közötti reláció.

Függvény

 Az f ⊆ H×K relációt függvénynek nevezzük, ha (x, y) ∈ f és (x, z) ∈ f esetén y = z, azaz az f reláció

egyértelmű.
 Függvénynél tehát egy H-beli elemhez legfeljebb egy K-beli elem tartozhat. Ebben az esetben az x ∈ H-
hoz tartozó egyértelmű y ∈ K elemet f(x)-szel jelöljük, és „f x-beli (függvény)értéké”-nek mondjuk.
 Értelmezési tartomány - Df; értékkészlet - Rf.
 f (egyértelmű hozzárendelés): A -> B : A - értelmezési tartomány; B - képhalmaz (elemei: f(a),
függvényértékek). Az Rf részhalmaza a B-nek.
 Egy függvény adott, ha ismert: értelmezési tart., értékkészlet, hozzárendelési szabály.
 A g függvény az f függvény L-re való leszűkítése
 Invertálható, ha az f-1 (inverz reláció) is függvény. Az f függvény akkor invertálható, ha minden
x1,x2∈Df, x1≠x2 esetén f(x1) ≠ f(x2). Ilyenkor a leképezést kölcsönösen egyértelmű vagy egy-
egyértelmű leképezésnek nevezzük.
 Összetett függvény : h=gof: X→Z, h(x)=(gof)(x), h=gof összetett reláció/függvény
 A H és K egyenlő számosságú, ha van olyan f:H→K invertálható függvény, melynek értékkészlete a K
halmaz. Jele: H∼K. Olvasása: H ekvivalens K-val.
 A H-t véges (számosságú) halmaznak nevezzük, ha üres, vagy ekvivalens a természetes számok első n
eleméből álló halmazzal (H∼Nn).
 A H végtelen halmaz, ha nem véges.
 Ha H számossága = N -> megszámlálhatóan végtelen/sorbarendezhető halmaz
 Megszámlálható: a véges és megszámlálhatóan végtelen halmazok
 Nem megszámlálható: se nem véges, se nem megszámlálhatóan végtelen pl. R, Q*
 Egy halmaz végtelen számosságú, ha ekvivalens valamely valódi részhalmazával pl. Z ekvivalens N
Egyváltozós valós függvény

 Legyen D ⊆ R, (D≠∅), akkor az f: D→R függvényt egyváltozós valós függvénynek nevezzük.

 x - független változó, y - függő változó

Jellemzői

1. Zérushely: x0 pont, ha f(x0)=0 (a függvény gyökei)

2. Monotonitás (monoton növekvő/csökkenő; szigorúan monoton növekvő/csökkenő)
3. Korlátosság (felülről/alulról korlátos), a függvény korlátos, ha felülről és alulról is korlátos.
Pontos alsó korlát = infimum = alsó korlátainak a maximuma.
Pontos felső korlát = szupremum = felső korlátainak a minimuma
4. Szélsőérték (=extrémum, jellemzi: szélsőérték helye (x0), jellege (max/min), nagysága (f(x0)) )
Az xo∈R szám δ>0 sugarú (nyílt) környezete az ]xo-δ, xo+δ[ nyílt intervallum. Jele: G(xo,δ). G(xo,δ) =
{x∈R| x-xo |<δ}
Totális maximum: f(x0) >= f(x), bármely xeD esetén
Totális minimum: f(x0) <= f(x), bármely xeD esetén
Lokális maximum: x0-nak van olyan delta sugarú környezete, hogy minden x∈D∩G(xo,δ) esetén:
f(xo)≥f(x).
Lokális minimum: x0-nak van olyan delta sugarú környezete, hogy minden x∈D∩G(xo,δ) esetén:
f(xo)≤f(x).
5. Paritás
Páros, ha f(-x)=f(x) - y-ra szimmetrikus
Páratlan, ha f(-x)=-f(x) - origóra szimmetrikus
6. Periodikusság
Periodikus, ha van olyan p>0 szám, hogy f(x+p)=f(x), bármely xeR pl. trigonometrikus függvények
7. Konvexitás
Konvex, ha a grafikus kép bármely két pontját összekötő húr a függvénygörbe felett halad.
Konkáv, ha a grafikus kép bármely két pontját összekötő húr a függvénygörbe alatt halad
8. Inflexiós pont
Az a pont, ahol a függvénygörbe görbületet vált. A görbe alakja konkávból konvexbe, vagy fordítva
változik.

3. Előadás

Az egyváltozós valós függvények nevezetes osztályai

a) Algebrai függvények (racionális egész függvények -függvénytranszformációk- polinomok = n-ed fokú

polinomnak max n zérushelye lehet; racionális törtfüggvények - polinom/polinom; irracionális
függvények - gyökfüggvény)
b) Transzcendens függvények (exponenciális és logaritmikus, trigonometrikus és arcus függvények -
egymásnak inverzei)
c) Egyéb függvények (abszolútérték függvény, előjel függvény, egészrész, törtrész függvény)
4. Előadás

Sorozatok

 Végtelen valós számsorozat: N-en értelmezett egyváltozós függvény; helyettesítési értékei: a sorozat
tagjai/elemei
 Tulajdonságai: monotonitás, korlátosság, szélsőérték

Határérték

 Az (an) sorozat konvergens (a határérték egy valós szám), és határértéke az "a" szám, ha bármely ε>0
esetén található olyan N(ε)∈N küszöbindex, hogy minden n>N (ε) esetén an − a< ε.
 Ha nem konvergens, akkor divergens (végtelen, vagy nincs határérték)
 A határérték azt jelenti, hogy van olyan "a" szám, melynek tetszőleges kis környezetében van a
sorozatnak majdnem minden tagja (kívül csak véges sok - N db - van).
 Nullsorozat: konvergens és a határértéke a 0.

Konvergens sorozatok
 Konvergens => korlátos (fordítva nem)
 Monoton + korlátos => konvergens

Divergens sorozatok

 Az (an) sorozat a +∞-hez divergál (hatérértéke +∞), ha bármilyen nagy K∈R-hez van olyan N(K) ∈N,
K-tól függő küszöbindex, hogy minden n>N(K) esetén a n > K.
 Divergens, ha +/-∞ a határértéke, vagy nincs határértéke
 Határozatlanságok ( ∞-∞; ∞/∞; 0/0; 0*∞)

Ha a sorozat határértéke 0, akkor: Ha a sorozat határértéke +/- ∞, akkor

5. Előadás
Egyváltozós függvények határértéke
a) A véges x0 pontban a határérték a véges „A” szám, ha minden {xn}→x0 (xn∈D, xn≠x0) esetén {f(xn)}→A
Bal oldali határérték a véges ,,A’’ szám, ha minden {xn}→x0 (xn∈D, xn<x0) esetén {f(xn)}→A. Ugyanígy a jobb
oldali határéték is.
Egy függvénynek akkor van határértéke az x0 helyen, ha ott a bal- és a jobboldali határérték létezik, és azok
megegyeznek.
b) A véges x0 pontban a határérték a végtelen, ha minden {xn}→x0 (xn∈D, xn≠x0) esetén {f(xn)}→+/-∞
c) A végtelenben a határérték a véges „A” szám, ha minden {xn}→+/-∞ (xn∈D) esetén {f(xn)}→A
d) A végtelenben a határérték végtelen, ha minden {xn}→+/-∞ (xn∈D) esetén {f(xn)}→+/-∞

6. Előadás

Egyváltozós függvények folytonossága (pontbeli tulajdonság)

vagyis jobboldali határé.=baloldali határé.=f(x0), nincs szakadás a függvény görbéjén

A függvény folytonos egy halmazon, ha minden pontjában folytonos.

Adott intervallumon folytonos függvények összege, különbsége, szorzata, hányadosa, konstansszorosa is

folytonos.
Adott zárt intervallumon folytonos valós függvény korlátos, felveszi a szélsőértékeit és bármely két felvett
érték közötti minden számot felvesz.
7. Előadás

Szelő meredeksége

Differenciahányados függvény

- x0 a H belső pontja = x0-nak van olyan D nyílt környezete, melyre D

részhalmaza R-nek

Az f függvény differenciálható (deriválható), ha a differenciahányados függvényének létezik az adott

pontban véges határértéke.

Differenciálhányados (az adott ponton átmenő érintő iránytényezője/meredeksége)

Ha az f függvény a halmaz minden pontjában deriválható, akkor az f függvény deriválható (differenciálható)

a halmazon.
Differenciálható függvény = ha az ért. tart. minden pontjában differenciálható.

Érintő egyenlete

Ha f deriválható x0-ban, akkor folytonos is ebben a pontban. (de ha folytonos, nem biztos hogy deriválható)

Szabályok
8. Előadás
A függvény monotonitásának, szélsőértékének meghatározása az elsőrendű
deriváltfüggvénnyel
Monotonitás

- f növekvő, ha f’(x)≥0
- f csökkenő, ha f’(x)≤ 0
- f konstans, ha f’(x)=0

Lokális szélsőértek

- szükséges feltétel: csak ott lehet szélsőérték, ahol f’(x 0)=0 vagy f’(x0) nem létezik.
- elégséges feltétel: biztosan van a fenti helyen szélsőérték, ha f’(x) előjelet vált az x 0 helyen
- a szélsőérték nagyságát f(x0) adja

Egyváltozós valós függvény konvexitásának, inflexiós pontjának meghatározása a

másodrendű deriváltfüggvénnyel
Konvexitás

- f konvex, ha f’’(x)≥0
- f konkáv, ha f’’(x)≤0

Inflexiós pont létezése

- szükséges feltétel: ott lehet inflexiós pont, ahol f’’(x 0)=0 vagy f’’(x0) nem létezik
- elégséges feltétel: biztosan van a fenti helyen szélsőérték, ha f’’(x) előjelet vált az x 0 helyen
- az inflexiós pont második koordinátáját f(x0) adja

Teljes függvényvizsgálat
 f(x) = xx = (elnx)x = ex*lnx
10. Előadás

Szélsőérték, inflexiós pont meghatározása magasabbrendű deriváltakkal

Tétel: Legyen az f: H→R (n+1)-szer differenciálható függvény. Ha x0 a H belső pontja, úgy, hogy
f’(x0)= f’’(x0)= f’’’(x0)=…= f(n)(x0)=0, de f(n+1)(x0)≠0, akkor
- ha n+1 páratlan, akkor x0 inflexiós pont.
- ha n+1 páros, akkor x0 szélsőértékhely.
Amennyiben f(n+1)(x0)>0, akkor x0 minimumhely, ha f(n+1)(x0)<0, akkor x0 maximumhely.

11. Előadás

L’Hospital szabály
- 0/0 vagy ∞/∞ határozatlanság esetén

Egyváltozós függvény elaszticitása

DEF: Az f: D→R deriválható függvény x∈D-beli elaszticitásán (rugalmasságán) a függő változó és a
független változó relatív (kezdeti értékhez viszonyított) változásai hányadosának a határértékét értjük, ha a
független változó változása kicsi, tart a nullához.
- ha x megváltozik (max 5%-al), a rugalmasság megadja, hogy f(x) hány %-al változik

12. Előadás

Határozatlan integrál
DEF: Legyenek f, F: D→R adott függvények. A differenciálható F függvényt az f primitív függvényének
nevezzük, ha F’(x) = f(x) minden x є D-re.
- végtelen sok primitív függvény, csak konstansban különböznek egymástól

DEF: Egy f(x) függvény határozatlan integrálján primitív függvényeinek halmazát értjük, ha ez nem üres
halmaz. Jelölése: ∫ f(x) dx.
13. Előadás

Határozott integrál

- A határozott integrál az f(x) görbe [a, b] íve alatti területösszeget adja előjelesen.
Alkalmazásai:

a)

b)

c) Forgástest térfogatának meghatározása

14. Előadás

Improprius integrál

- ha a határérték véges -> konvergens

- ha a határérték nem véges, vagy nem is létezik -> divergens