Fehérjeszintézis (a genetikai anyag heterokatalitikus szerepe)

A folyamatnak két fő lépése van: a transzkripció (átírás) és a transzláció (leforditás/átültetés).

Transzkripció (átirás): az mRNS molekula a sejtmagba jut (a sejtmag hártyáján úgynevezett maghártyapórusok
vannak és ezek egyikén jut a másoló molekula a magba). Megtörténik maga a lemásolás folyamata majd az
mRNS kijön a sejtmagból. A lemásolás során tulajdonképpen az mRNS molekula, a nukleotidjai sorrendjét
(egymásutániságát) úgy rendezi át hogy az komplementer legyen a lemásolandó DNS polinukleotid szál egy
darabjával (egy gén egy darab polinukleotid tulajdonképpen)
Transzláció (átültetés): az mRNS amikor a magból kijutott a riboszómához kapcsolódik. Azért kapcsolódik a
riboszómához mert csak ahhoz képes kapcsolódni (az mRNS úgynevezett startkodonja egyben egy olyan
molekula -nukleinsavmolekula- darab is amelyet a riboszóma felismer és képes vele egy gyenge kémiai kötést
kialakitani).
A riboszóma egy sejtszervecske a sokféle sejtszervecske közül tehát saját csak rá jellemző összetétele és
kémiai reakciói vannak. A riboszómán egy aminosavkötőhely és egy tRNS kötőhely van. A tRNS kötőhelyre
csakis olyan tRNS kapcsolódhat amelynek az antikodon nukleotid hármasa komplementáris azzal a
mRNS kodonnal amelyet a riboszóma éppen leolvas. Vagyis a riboszóma kodonja meghatározza az
aktuálisan bekapcsolódó tRNS tipusát, de mivel minden tRNS csakis egy aminosavat szállit, igy az mRNS
kodonja meghatározza az éppen bekapcsolódó aminosav tipusát.
A tRNS által szállitott aminosavat a riboszóma aminosavkötőhelye magához kapcsolja. A tRNS leválik a
kötőhelyéről és elmegy keres egy másik számára megköthető aminosavat a citoplazmában (ahány aminosavféle
van annyi tRNS féle is).
A riboszómában az mRNS molekula három nukleotidnyi (egy kodonnyi) hosszuságot arrébb csúszik és a
folyamat elejéről kezdődik: vagyis mRNS kodon—tRNS kötőhely—tRNS kötődés. A két megkötött aminosav
között egy peptidkötés jön létre (peptidnek nevezi a kémia a kettő vagy több aminosav összekapcsolódásából
kialakult óriásmolekulákat, a két aminosav közti kötés tehát a peptidkötés).
A riboszómára kötődött első aminosav ezután leválik a kötőhelyéről és helyére az utána megkötött aminosav
kerül, hogy megint legyen szabad aminosavkötőhely a következő aminosav számára és ,,lógni,, fog a
peptidkötésen az előző aminosavval összekapcsolva ,, belelóg,, a citoplazmába.
A fehérjeszintézis egy energiaigényes folyamat. Az energiát persze mint minden biológiai folyamathoz itt is az
ATP (Adenozin-Tri-Foszfát : P=foszfor) molekula adja.
ATP molekula kell a következő lépésekhez:
 ahhoz hogy egy aminosavmolekula egy tRNS-hez kötődjön
 a riboszómában lejátszódó reakciólánc egyes lépéseihez
 a tRNS kötőhely megjelenéséhez
 a peptidkötés kialakulásához
Tehát sejt számára a fehérjegyártás nem olcsó tevékenység.

Vannak sejtek amelyeknek a dolga a szervezetben csak az, hogy meghatározott tipusú fehérjéket termeljenek,
ilyenek pl a belsőelválasztású mirigyek sejtjei amelyek hormonokat termelnek. A hormonok kevés kivételtől
eltekintve fehérjetermészetű anyagok.