Piaci egyensúly, rugalmasság

Kínálat – kínálati függvény – kínálati görbe

Kínálat: az a termékmennyiség, amelyet egy gazdasági szereplő adott ár mellett képes

hajlandó piacra vinni;

Kínálati függvény: kapcsolat a kínált és az ezt meghatározó tényezők között, azaz

q S  q S p, M, Tech, p a , p b , p c ,

ahol: qS a kínálat,

p a szóban forgó termék ára,

M a gazdasági szereplő rendelkezésére álló pénzmennyiség,

Tech a gazdasági szereplő által alkalmazott technológia,

pa , pb , pc az a, b és c termékek árai, olyan termékeké, amelyeket a termelés során

felhasznál.

Kínálati görbe: a kínált mennyiség és a szóban forgó termék ára közötti kapcsolatot kifejező
függvény gráfja.

q
Marshall-kereszt
A Marshall-kereszt nem más, mint a kereslet és kínálat együttes ábrázolására alkalmas
eszköz (inverz alakban mutatja a keresleti és a kínálati görbét is).

Ahol a keresleti és kínálati görbe metszi egymást, kialakul a piaci egyensúly. Ezt azt jelenti,
hogy adott (egyensúlyi áron) a keresett és a kínált mennyiség megegyezik egymással
(egyensúlyi mennyiség).

qS

pe

qD

q
e
q

Pókháló-tétel
Ha létezik is piaci egyensúly, nem biztos, hogy ezt el is érjük.

qS

p0

p2

pe

p1

qD

q
D S e S S
q 0 q
1 q q 2 q 0
 p

p2

qS

p0

p1
qD

q
q1 q0

Meg kell különböztetni az egyensúly létezését és az egyensúly stabilitását. Ez utóbbi azt

jelenti, hogy ha valami miatt kikerültünk az egyensúlyból, akkor létezik egy (piaci)
mechanizmus, amely a gazdaságot (a helyzetet, stb.) az egyensúly felé tereli.

Minél meredekebb (abszolút értékben véve) a kínálati görbe, annál inkább stabil az
egyensúly; minél meredekebb a keresleti görbe, annál instabilabb a piaci egyensúly.
Pontosabban – a rugalmasság fogalmának használatával – megfogalmazva: Ha a kereslet
árrugalmassága az egyensúlyi pontban (abszolút értékben véve) kisebb, mint a kínálat
árrugalmassága ugyanebben a pontban, akkor a piaci egyensúly stabil. A piaci egyensúly
stabilitásának feltétele:  q D p   qSp , ha p  p e .
Mi történik, ha…

1. AZ ÁLLAM MAXIMALIZÁLJA AZ ÁRAT (ÁRPLAFON)

Tegyük fel, hogy az állam a szóban forgó termék árát az egyensúlyi szintje alatt rögzíti.

pe

p max

q 1S qe q 1D

Ebben az esetben a piac túlkeresletes, ami az ár emelkedését eredményezné, de éppen ezt

kívánja az állam megakadályozni. A megoldás olyan beavatkozás, amellyel a piaci egyensúlyt
a p max ár mellett biztosítja, vagyis:

a) megnöveli a kínálatot, hogy az új kínálati görbe a változatlan keresleti görbét a

p max ár mellett metssze,
b) csökkenti a keresletet, hogy az új keresleti görbe a változatlan kínálati görbét a
p max ár mellett metssze,
c) megváltoztatja mind a keresletet, mind a kínálatot – úgy, hogy mindkét görbe
elmozduljon, és a p max ár mellett metsszék egymást,
d) támogatást nyújt a vállaltoknak, hogy a keresett mennyiséget a piacra vigyék.
 2. ÁRPADLÓT ALKALMAZNAK (MINIMÁLIS ÁRAT HATÁROZNAK MEG)

p min

pe

D
q

q 1D qe q 1S

Ebben az esetben a piac túlkínálatos, vagyis az árak csökkenni kezdenek.

3. A FOGYASZTÓK NEM A MEGFIGYELHETŐ ÁRAK (p) ALAPJÁN HATÁROZZÁK MEG

exp
KERESLETÜKET, HANEM VÁRT ÁRAK ( p ) ALAPJÁN

Ha a fogyasztók arra számítanak, hogy az árak a jövőben nőni fognak, akkor inkább előbbre
hozzák a tervezett vásárlásokat, vagyis most növelik a keresletet. Mivel ez a folyamat az
áraktól függetlenül játszódik le, a keresleti görbe jobbra ( D  D ) tolódik.
 p
S

p̂

p1e

pe

D

D
q

q e  q1S q 1e q 1D

A kereslet növekedése miatt túlkereslet ( q1D  q e ) alakul ki a piacon, ami az ár növekedését

váltja ki, p e -ről p̂ -ra. Most viszont túlkínálatot tapasztalhatunk, ami az árat csökkenti. A jól
 
ismert alkalmazkodási folyamat végén elérkezünk az új piaci egyensúlyhoz p1e ; q1e - feltéve
természetesen, hogy a piaci egyensúly stabil. Látszik, hogy az új egyensúlyi piaci ár
magasabb, mint az eredeti ( p e  p1e ). Az árnövekedés egyetlen egy oka az volt, hogy a
gazdasági szereplők egy része magasabb árakra számított…

Példa: Értékpapírpiac; néhány bennfentes olyan információkhoz jutott, hogy valamely

értékpapír ára (árfolyama) nőni fog. Ezért, vagyis a várt magasabb árfolyam miatt, nő a
kereslet, ami a fenti mechanizmus értelmében a valós árfolyam növekedéséhez vezet. Erről
mások tudomást szereznek, így újabb keresletnövekedés következik be – megint magasabb
várt árfolyam miatt. Ez a valós árfolyam újbóli növekedését váltja ki, stb. A folyamat
megtörik, ha az újonnan kibocsátott értékpapíroknak nem lesz fedezetük, akkor – mint pl. a
közelmúltban az USA-ban – régi értékpapírokat fedezetként kezelve tovább növelhetik a
forgalomban lévő értékpapírok mennyiségét, de a piaci szereplők előbb-utóbb megtudják,
hogy ezek valójában nem válthatók be vagyontárgyakra, így tömegesen fogják megkísérelni,
hogy az értékpapírokat pénzzé tegyék, ami végül is csődhöz vezet.
Fogyasztói többlet és termelői többlet

Legyen adott az alábbi keresleti görbe:

p res

P
e
p

qe

Látható, hogy a (fogyasztói) rezervációs ár magasabb, mint az egyensúlyi ár, vagyis léteznek
fogyasztók, akik a szóban forgó termékért hajlandók és képesek többet fizetni, mint amennyi
a piaci ár. Számukra ez a helyzet egy nem várt megtakarítást hoz, amelyet a
(0; p e ), (0; p res ), (q e ; p e ) pontok által meghatározott háromszög területe jeleníti meg. Ha a
 1
fenti keresleti görbéhez tartozó inverz keresleti függvény p    q , azaz q   p,
 
1 1 e
akkor a fogyasztói többlet  
  p    p e . A fogyasztói többlet tehát a fogyasztói
2  
rezervációs ár és a piaci ár különbségeként keletkező többlet (nem várt megtakarítás) a
fogyasztónál.

Analóg módon értelmezhető és meghatározható a termelői többlet, amikor a termelők egy

része hajlandó és képes lenne az előállított terméket a piaci árnál alacsonyabb áron (termelői
rezervációs ár) eladni. Náluk ebben az esetben egy nem várt bevétel realizálódik. Ezt a
(0; p min ), (0; p e ), (q e ; p e ) háromszög területének felel meg.
 p

pe
P

p min
q

qe

Adóztatás

Adó: ellenszolgáltatás nélküli jövedelem-elvonás, amelyet az állam gazdaságon kívüli

kényszer révén valósít meg.

- Mennyiségi adó: olyan adó, amelyet az eladott vagy vásárolt termékmennyiség után kell
fizetni;
Pl.: Benzin jövedéki adója, amely literenként 120 Ft (2010. január 1.), illetve a
cigaretta esetén 9,35 Ft szálanként.

A mennyiségi adó bevezetésével különbséget kell tenni a termékegység bruttó ára ( p B ) és

nettó ára ( p N ) között, amelyre érvényes p B  p N  t , ahol t a termékegység után fizetendő
adót jelöli. Ha feltételezzük, hogy az adót a termelő fizeti (pl. „büntetés”-ként, mert az
egészségre káros cigarettát gyártja), akkor a fogyasztó vásárlási döntését a bruttóár alapján
hozza meg ( q D (p B ) ), a termelő viszont csak a nettó árat kapja meg, azaz ennek alapján dönt a
termelés nagyságáról ( q S (p N )  q S (p B  t ) ). Ez a kínálati görbe balra tolódását eredményezi;
adott mennyiség mellett a két kínálati görbe közötti távolság egyenlő az adóval. Az adóztatás
bevezetése után kialakuló piaci egyensúly tehát a q D (p B )  q S (p B  t ) egyenlőséggel –
illetve a nettó ár vonatkozásában a q D (p N  t )  q S (p N ) összefüggéssel – írható le.
 p
S

pB

pe t

pN

q 1S qe q 1D

Ha a vizsgált piac keresleti, illetve kínálati függvényei q D (p B )  a  bp B  a  b(p N  t ) ,

a  c  bt
illetve q S (p N )  c  dp N , akkor az egyensúlyi nettó ár p N  , a bruttó ár pedig
bd
a  c  dt ad  bc bd
pB  . A hozzátartozó termékmennyiség q et   t.
bd bd bd

A fent meghatározott termékmennyiséget a mennyiségi adóval megszorozva megkapjuk az

állam adóbevételeit:

ad  bc bd 2
tqet  t t .
bd bd

Az adóztatás bevezetésével az eredeti fogyasztói és termelői többletek három részre

bomlanak:

a) az új fogyasztói és termelői többletekre,

b) az állam adóbevételeire,
c) a holtteher-veszteségre.

Adóáthárítás: Az állam az adóterhet csak az egyik szereplőre veti ki, de végül a másik is
fizet(het).

Pl. Az állam a cigarettákat gyártó termelőket egy mennyiségi adóval terheli, de ennek egy
részét a fogyasztók is viselik.
Az adóáthárítás oka a szereplők keresletének, illetve kínálatának árrugalmassága. Az
adóterhek – relatív – nagyobb részét az viseli, aki rugalmatlanabb.

- Értékadó: olyan adó, amelyet az ár százalékában adjnak meg, pl. ÁFA. Tehát:
p B  1  z t p N , ahol z t az adókulcs.
Kereslet/kínálat rugalmassága

A kereslet és kínálat árrugalmassága

A kereslet/kínálat árrugalmassága megmutatja, hány százalékkal változik a kereslet/kínálat,
ha a termék ára egy százalékkal módosul.

Kiszámításának két módja van:

dQ P
- pontrugalmasság:  Q P  .
dP Q
Q1  Q 0 P1  P0
- ív rugalmasság:  Q P  .
P1  P0 Q1  Q 0

Értelmezése:

- A kínálat árrugalmassága pozitív, azaz az árak növekedésével a kínált mennyiség is

nő.
- A kereslet árrugalmassága általában negatív (normál árhatás érvényesül: nő a termék
ára, csökken a kereslet), de pozitivitása nincs kizárva (ilyenkor a keresleti görbe
pozitív meredekségű, paradox árhatásról beszélünk), pl. sznobhatás vagy az
áruhiánytól való félelem  felvásárlás

A kereslet jövedelemrugalmassága
A kereslet jövedelemrugalmassága megmutatja, hány százalékkal változik a kereslet, ha a
fogyasztó jövedelme egy százalékkal módosul.

Kiszámításának két módja van:

dQ m
- pontrugalmasság:  Q m  .
dm Q
Q1  Q 0 m 1  m 0
- ív rugalmasság:  Q m  .
m 1  m 0 Q1  Q 0

Értelmezése:

- Jellemzően pozitív (normáljószág=superior javak), de elképzelhető, hogy

negatív (alacsonyabb rendű javak/inferior javak);
- Luxusjavaknál 1-nél nagyobb;
- Engel-törvény: növekvő jövedelem mellett a háztartások egyre kevesebbet
költenek élelmiszerekre – élelmiszereknél a kereslet jövedelemrugalmassága 1-
nél kisebb;
Keresztár-rugalmasság

A kereslet kereszt-árrugalmassága megmutatja, hány százalékkal változik az X termék

iránti kereslet, ha az Y termék ára egy százalékkal módosul.

Kiszámításának két módja van:

dQ X PY
- pontrugalmasság:  Q X P  .
Y dPY Q X
Q X1 Q X 0 PY1  PY0
- ív rugalmasság:  QX P  .
Y PY1  PY0 Q1  Q 0

Értelmezése:

- Ha pozitív, akkor a két áru egymást helyettesítő termék,

- Ha negatív, akkor komplementerek (egymást kiegészítő termékek)

A rugalmasság és a keresleti (kínálati) görbe alakja

- független (mennyiséget a vízszintes, árat a függőleges tengelyen ábrázolva:

függőleges egyenes): teljesen rugalmatlan;
- vízszintes: tökéletesen rugalmas;
- az a görbe, amelynek meredeksége az adott pontban (abszolút értékben véve) kisebb,
az rugalmasabb.

A rugalmasság alkalmazása

- A kereslet árrugalmassága és a vállalat bevétele

Ha az árrugalmasság abszolút értékben egynél kisebb, az azt jelenti, hogy az árváltozás hatása
a teljes bevételre erősebb a mennyiségi változásénál, tehát érdemes árat emelni a bevétel
növelése érdekében. Ennek értelmében árrugalmas terméknél (ahol az árrugalmasság abszolút
értékben egynél nagyobb), ott árat érdemes emelni a bevétel növelése érdekében. Ha
egységnyi árrugalmasságú termékről van szó, nem érdemes változtatni a termék árán, mert a
bevétel nem változik, tehát éppen maximális a bevétel.

- Adóbevételeknek az adóalap szerinti rugalmassága

A gazdasági szereplőnek jövedelemtől függő adót is és jövedelemtől független adót is kell

fizetni, azaz t  t 0  zy , ahol t a befizetésre kerülő adóösszeg, t 0 a jövedelemtől független
adó (forgalmi adó, gépkocsi súlyadója, stb.), z az adókulcs, amelyet az y nagyságú
 dt y zy
jövedelemre vetítettek ki. Az adóbevétel jövedelem szerinti rugalmassága   ,a
dy t t 0  zy
zy
jövedelem egy – végtelen kis – százalékos növekedése ezek szerint az adóbevételeket
t 0  zy
százalékkal növeli.

Definíciók

kínálat kínálati függvény kínálati görbe

Marshall-kereszt
fogyasztói többlet
adóáthárítás
kereslet árrugalmassága
paradox árhatás
inferior/alacsonyabb rendű
termék
piaci egyensúly egyensúly stabilitása
termelői többlet adó
mennyiségi adó értékadó
kínálat árrugalmassága normál árhatás
jövedelemrugalmasság keresztár-rugalmasság
superior Engel-törvény
termék/normáljószág