Az előző óra anyaga:

Irodalom / tananyag

Mivel foglalkozik a közgazdaságtan?

A termelési tényezők
A közgazdaságtan, mint tudomány ágai
Egy kis eszmetörténet:
- Adam Smith (skót etika professzor): A nemzetek gazdagsága… (An Inquiry into the Nature
and Causes of the Wealth of Nations, röviden: The Wealth of Nations)
Munkamegosztási (nemzetközi) példa:
EU kialakulása: 3 láb = Európai Gazdasági Közösség
1. Európai Szén és Acél Közösség.
2. BeNeLux államszövetség
. – abszolút előnyök elmélete (A. Smith)
3. EurAtom:
- David Ricardo (skót etika professzor):
Hasonlítsuk össze Portugáliát és Angliát, ezekben az országokban a bor és a posztó termelését.
- J.M. Keynes
- Milton Friedman

A Fogyasztás (Consumption = C)
- A fogyasztói kosár
- Fogyasztási döntés
- Hasznosság (Utility - U) (érzet)
Közömbösségi görbék
Költségvetési korlát
Ceteris paribus = minden más változatlan.
A választás
Az ICC görbe (ICC = Income Consumption Curve) – jövedelem-fogyasztás görbe
Az Engel görbe
A PCC görbe
A keresleti görbe

1
A kereslet (Demand – D)

Egy termék kereslete azt mutatja meg, hogy az illető termékből a fogyasztók mennyit képesek
és hajlandók megvásárolni bizonyos körülmények mellett.

Képes = van elég pénze hozzá

Hajlandó = kell neki
Körülmények, amelyek befolyásolják a keresletet: a termék ára (Price – P), a fogyasztók
jövedelme (Income - I), a kiegészítő termékek árai (PK), a helyettesítő termékek árai (PH),
időjárás, évszak, divat …. stb.
A keresleti függvény egy matematikai összefüggés, amely megmutatja a kapcsolatot a kereslet
és az azt befolyásoló körülmények között.
D = f(P, I, Pk, Ph, időjárás, stb.)

Egyszerűsítés: ceteris paribus árváltozás. Tehát csak a termék ára változik, minden más
körülmény változatlan.
D = f(P) keresleti görbe, ahol D = a termékből keresett mennyiség
f() = a matematikai összefüggés
P = a termék ára

A keresleti görbe ábrája (előző alkalommal A keresleti görbe normál esetben

részletesen, lépésenként levezettük)
csökkenő meredekségű, az
origóra konkáv.
Normál esetben, ha valami drága,
akkor kevesebbet vesznek belőle,
ha valami olcsó, akkor többet
akarnak vásárolni belőle.
Nem normális esetek: ha valami
divatos, vagy egy „celeb” (vagy
influencer) is azt viseli, akkor ha
drága, akkor is sokan megveszik.
(band wagon effect) Ellenkező
esetben, ha valami kiment
divatból, hiába csökkentik az árát,
mert a kutyának sem kell már.
Giffen jószágok: német parasztok
krumpli-vásárlási szokásai.

2
A kereslet rugalmassága (elasticity - ε):
Hogyan változik egy termékből a megvásárolt mennyiség (és az árbevétel) a termék ceteris
paribus ár- (vagy jövedelem-)változásai esetén?
Változás? Δ
Mennyiség-változás? (Mennyiség = Quantity - Q) ΔQ=Q2-Q1 (Q1 az eredeti
mennyiség, Q2 a megváltozott mennyiség)
Ár-változás? ΔP=P2-P1 (P1 az eredeti ár, P2 a megváltozott ár)
Jövedelem változás? ΔI=I2-I1 (I1 az eredeti jövedelem, I2 a megváltozott jövedelem)

Százalékos változás (nem az abszolút változást vizsgáljuk, mert 1 RON árváltozás más hatással
van a tojás vagy a plazma TV keresletére.):
Δ𝑄 Δ𝑃 Δ𝐼
Mennyiség : Ár: Jövedelem:
Q P I
A változás iránya?
Ha a tojás megdrágul 2 RON-ról 3 RON-ra? 50%-os árváltozás, másfélszeres lett az ár.
Ha a tojás olcsóbb lesz, 3 RON-ról 2 RON-ra? 33,3%-os árváltozás, harmadával csökkent az ár.
A változás ugyanaz (1 RON), mégis egyszer 50% egyszer 33,3%. Ezért a közgazdászok átlagot
Δ𝑃
számolnak! – legyen 41,65% ☺ tehát a %-os árváltozás: 𝑃1+𝑃
2
2

Δ𝑄
𝑄1 +𝑄2
2 Δ𝑄 𝑃1 +𝑃2 Δ𝑄 𝑃1 +𝑃2
1. A kereslet árrugalmassága: 𝜀𝑃 = Δ𝑃 = = azt mutatja
𝑄1 +𝑄2 Δ𝑃 Δ𝑃 𝑄1 +𝑄2
𝑃1 +𝑃2
2
meg, hogy hány százalékkal változik meg a keresett mennyiség, ha termék ára 1%-al
megváltozik.
Mindig negatív szám normális esetben, mert ha az ár csökken, a kereslet nő és fordítva.
Δ𝑄 𝑃1 +𝑃2 d𝑄 𝑃
𝜀𝑃 = végtelenül kicsi változás ΔP-->0 𝜀𝑃 =
Δ𝑃 𝑄1 +𝑄2 d𝑃 𝑄

Δ𝑄𝑥
𝑄𝑥1 +𝑄𝑥2
2 Δ𝑄𝑥 𝑃𝑥1 +𝑃𝑥2
2. A kereslet kereszt-árrugalmassága: 𝜀𝑃𝑥𝑦 = Δ𝑃𝑦 = azt mutatja
Δ𝑃𝑦 𝑄𝑦1 +𝑄𝑦2
𝑃𝑦1 +𝑃𝑦2
2
meg, hogy hány százalékkal változik meg az egyik termékből („X”) a keresett mennyiség,
ha a másik termék („Y”) ára 1%-al megváltozik.
Δ𝑄𝑥 𝑃𝑥1 +𝑃𝑥2
𝜀𝑃𝑥𝑦 =
Δ𝑃𝑦 𝑄𝑦1 +𝑄𝑦2
A termékek közötti kapcsolatok:
𝜀𝑃𝑥𝑦 > 0 ℎ𝑒𝑙𝑦𝑒𝑡𝑡𝑒𝑠í𝑡ő 𝑡𝑒𝑟𝑚é𝑘𝑒𝑘; 𝜀𝑃𝑥𝑦 < 0 𝑘𝑖𝑒𝑔é𝑠𝑧í𝑡ő 𝑡𝑒𝑟𝑚é𝑘𝑒𝑘;
𝜀𝑃𝑥𝑦 = 0 𝑓ü𝑔𝑔𝑒𝑡𝑙𝑒𝑛 𝑘𝑒𝑟𝑒𝑠𝑙𝑒𝑡ű 𝑡𝑒𝑟𝑚é𝑘𝑒𝑘

Δ𝑄
𝑄1+𝑄2
2 Δ𝑄 𝐼1 +𝐼2
3. A kereslet jövedelem rugalmassága: 𝜀𝐼 = Δ𝑃 = azt mutatja meg,
Δ𝐼 𝑄1 +𝑄2
𝐼1+𝐼2
2
hogy hány százalékkal változik meg a keresett mennyiség, ha a jövedelmek 1%-al
megváltoznak. Mindig pozitív szám normális esetben, mert ha a jövedelem csökken, a
kereslet csökken és fordítva.

3
 Δ𝑄 𝐼1 +𝐼2
𝜀𝐼 =
Δ𝐼 𝑄1 +𝑄2

Példa feladat
Pf1. János bácsi sörözőjében P1S=5 RON/korsó ár mellett, naponta Q1S=1000 korsó sört
vásárolnak a vendégek, P2S=6 RON/korsó ár mellett, naponta Q2S=500 korsó sört
vásárolnak. Mekkora a sör keresletének árrugalmassága?

Δ𝑄 𝑃1 +𝑃2 500−1000 5+6 −500 11

𝜀𝑃 = = = = (-500)*(0,00733)= - 3,66
Δ𝑃 𝑄1 +𝑄2 6−5 1000+500 1 1500

A szakasz és pont árrugalmasság A kereslet árrugalmassága:

Δ𝑄 𝑃1 +𝑃2
𝜀𝑃 = azt mutatja meg, hogy hány
Δ𝑃 𝑄1 +𝑄2
százalékkal változik meg a keresett mennyiség, ha
az árak 1%-al megváltoznak. Mindig negatív szám
normális esetben, mert ha az ár csökken, a kereslet
nő és fordítva.

Végtelenül pici változások?

P2 szinte = P1 => Δ𝑃=P2-P1=0
Δ𝑄 𝑃 +𝑃 𝑑𝑄 𝑃
határértéket számolunk lim Δ𝑃 𝑄1 +𝑄2 = 𝑑𝑃 𝑄
1 2
Δ𝑃→0

Egy pontba húzott érintő meredekségét a

függvény deriváltja adja meg (matematikai
analízis)

Milyen lehet a rugalmasság (az érintő meredeksége)?

A kereslet árrugalmasságának 1. 𝜀𝑃 =0 Tökéletesen rugalmatlan keresletű termék.

lehetséges esetei Bármekkora ár mellett ugyanannyit vásárolnak.
(Pl. konyhasó – hiába olcsóbb, nem teszünk többet a
levesbe. Bal felső sarokban levő rajz.)
2. 𝜀𝑃 > -1 (𝜀𝑃 értéke 0 és -1 között van.) Rugalmatlan
keresletű
Nagy árváltozás kis keresletváltozást okoz. (Pl. alapvető
szükségleti cikkek, luxuscikkek.) A kereskedő akkor
keres sok pénzt, ha megemeli az árakat. (Bal oldalon
középső rajz.)
3. 𝜀𝑃 = -1 Egységnyi rugalmasságú
Pontosan annyit változik a kereslet, amennyit az ár
változott, tehát a kereskedőnek nem érdemes árat
változtatni. Bal alsó sarokban levő rajz.

4. 𝜀𝑃 < -1 Rugalmas keresletű termékek – kicsi árváltozás nagy mennyiségváltozással jár. Akkor
keres sok pénzt a kereskedő, ha csökkenti az árakat.

4
5. 𝜀𝑃 -> -∞ Tökéletesen rugalmas – csak elméletileg létezik. (Egyetlen áron bármekkora
mennyiség eladható, nagyobb vagy kisebb áron semennyi.)
Példa feladatok:
Pf2. Csabának van egy sörözője. Amikor P1 = 5 RON/üveg a sör ára, akkor Q1 = 1500 üveg
sört ad el naponta. Amikor megemeli a sör árát P2 = 7 RON/üveg-re, akkor csak Q2 = 1200 üveg
sört tud naponta értékesíteni. Mekkora a sör keresletének árrugalmassága? Hogyan változik
Csaba sörözőjének az árbevétele?
Megoldás:
Δ𝑄 𝑃1 +𝑃2 𝑄2 −𝑄1 𝑃1 +𝑃2 1200−1500 5+7 −300 12 −6
1. 𝜀𝑃 = = = = = = −0,0067
Δ𝑃 𝑄1 +𝑄2 𝑃2 −𝑃1 𝑄1 +𝑄2 7−5 1500+1200 2 2700 900
Az eredmény 0 és -1 között van, a kereslet rugalmatlan, az áremelés bevétel
növekedést hoz.
2. Az árbevétel (Revenue – R) Összes árbevétel – Total Revenue = TR
TR1 = P1*Q1 = 5*1500 = 7500 RON TR2 = P2*Q2 = 7*1200 = 8400 RON Tehát a
bevétel megnövekedett 900 RON-al.
Pf3. Dalma néninek van egy virágüzlete. Amikor P1 = 5 RON egy szál szegfű ára, akkor Q1 =
1500 szálat ad el naponta. Ha a szegfű keresletének árrugalmassága 𝜀𝑃 = −2 akkor mit kell
tennie ahhoz, hogy a napi árbevételét 50%-al növelje?
Megoldás:
1. Az árbevételek TR1 = P1*Q1 = 5 RON/szál * 1500 szál = 7500 RON Ha ezt növelnin
akrjuk 50%-al, akkor TR2 = TR1+(TR1*0,5) = TR1*1,5 = 7500 RON*1,5 = 11250 RON, tehát
P2*Q2 = 11250 RON => P2 = 11250/Q2
𝚫𝑸 𝑷𝟏 +𝑷𝟐 𝑄2 −𝑄1 𝑃1 +𝑃2 𝑄2 −1500 5+𝑃2
2. Az árrugalmasság képlete 𝜺𝑷 = = = = −2
𝚫𝑷 𝑸𝟏 +𝑸𝟐 𝑃2 −𝑃1 𝑄1 +𝑄2 𝑃2 −5 1500+𝑄2

Két ismeretlen van, tehát a megoldáshoz 2 egyenlet szükséges.

Az első a fentiekből, ha átszorzunk mindent a nevezővel:
(Q2-1500)*(5+P2) = (-2)(P2- 5)(1500+Q2)
(Q2-1500)*(5+P2) = (10-2P2)(1500+Q2)
5Q2 – 7500 + P2Q2 - 1500P2 = 15000 + 10Q2 - 3000P2 - 2P2Q2
0 = 22500 + 5Q2 – 1500P2 -3P2Q2
És a második egyenlet fentebbről P2 = 11250/Q2
Behelyettesítjük és megoldjuk:
22500 + 5Q2 – 1500*(11250/Q2)- 3*Q2*11250/Q2 = 0
22500 + 5Q2 – 16875000/Q2 – 33750 = 0
-11250 + 5Q2 - 16857000/Q2 = 0 beszorozzuk Q2/5-tel
Q22-2250 Q2 - 3375000 = 0
Q2 = (2250±(√5062500 + 135000000 ))/2 =
= (2250±(√18562500 ))/2 = (2250±4308,22 ))/2 = 3279,21 azaz Dalma néni Q2=3279
szál virágot tud eladni.
Ezt behelyettesítve az egyenletbe P2 = 11250/Q2= 11250/3279 = 3,43 RON áron
Mivel a rugalmasság -2, tehát -1-nél kisebb, a kereslet rugalmas, azaz árcsökkentés tud bevétel
növekedést eredményezni.

5
Pf4. Béla a MATE egyetem hallgatója és elhatározza, hogy egy mozi klubot fog alapítani,
filmvetítéseket tart.
Az egyik barátja elmondja neki, hogy a keresleti görbe lineáris (egyenes vonal) és együtt
kiszámítják azt, hogy ha az egyetemtől ingyen kapnak egy termet, (a teremben a férőhelyek
száma 150), ha ingyen vetítik a filmeket, akkor telt ház lesz. Ha 10 lejt kérnének egy
belépőjegyért, akkor egyetlenegy néző sem volna a vetítésen.
Kérdések
1. Mekkora kell legyen a jegy ára ahhoz, hogy maximális legyen Béla bevétele (feltételezve,
hogy nem fizet adót, nem fizet terembért és a filmeket ingyen tölti le az Internetről)?
2. Mekkora ez a maximális bevétel?
3. Hogyan, milyen módszerrel lehet a bevételeket növelni?

Megoldás:

Az egyenes mértani ábrája Y = a*X + b,

ahol Y függő változó, X független
változó, a meredekség, b tengely
metszés pont
Itt Y helyett P és X helyett Q
Y = a*X + b helyett:
P = a*Q + b ez a keresleti görbe és
ezen rajta kell legyen a bevételi
négyszög sarka.
A bevételi négyszög (pirosra
festett négyszög) = teljes árbevétel
(Total Revenue – TR)
TR = P * Q = (a*Q + b) * Q =
= a*Q2 + b*Q

A bevételi négyszög (piros) területe a

legnagyobb kell legyen!

Matematika: Ott van egy függvény

maximuma (a bevételi terület a
legnagyobb), amelyik pontban a függvény
deriváltja = 0

1. eset – ingyen teltház – P1=0 RON, akkor Q1=150 néző, P1=Q1*a+b 0=150*a+b

2. eset – legnagyobb ár, nincs néző, P2=10 RON, akkor Q2=0 néző, P2=Q2*a+b
10=0*a+b
a 2.-ből következik, hogy 10 = 0 + b , tehát b = 10
ezt behelyettesítve az 1.-be 0 = 150*a + 10
-10 = 150*a
a=-10/150=-1/15
P = a*Q + b alakja P = (-1/15)*Q + 10
A bevételi négyszög TR = P*Q = (a*Q+b)*Q = a*Q2 + b*Q = (-1/15)*Q2 + 10Q
Ott a bevételi terület a legnagyobb, ahol a függvény első fokú deriváltja = 0
Deriváljuk TR-t TR´ = 2*a*Q + 10 = 0
TR´ = (-2/15)*Q + 10 = 0
ebből (-2/15)*Q = -10 Q = (-10)*(15)/(-2) = 75 néző
1. behelyettesítve P = (-1/15)*Q + 10 = (-1/15)*75 + 10 = 5 RON
2. a bevétel TR = P*Q = 5 RON/jegy * 75 jegy = 375 RON
- ha több jegyet akarunk eladni, árat csökkentünk. Tehát legyen P = 4,50 RON

6
 P=aQ+B 4,50 = (-1/15)Q+10 -5,50=(-1/15)Q Q=15*5,50=82,5 tehát 82
néző lesz
A bevétel TR = P*Q = 4,50 RON * 82 néző = 369 RON, tehát 375 RON-hoz képest
veszítettünk 6 lejt!!!
- Akkor inkább növeljünk árat, tehát legyen P = 5,50 RON
P=aQ+B 5,50 = (-1/15)Q+10 -4,50=(-1/15)Q Q=15*4,50=67,5 tehát 67
néző lesz
A bevétel TR = P*Q = 5,50 RON * 67 néző = 368,5 RON, tehát 375 RON-hoz képest
6,5 lejt!!!
3. Árdiszkrimináció! https://www.youtube.com/watch?v=NbIhkwq7WsI
Valahogyan különböztessük meg a vevőket és adjuk nekik más-más áron a jegyet.
Másodfokú árdiszkrimináció = két csoportra osztja a vevőket (pl. diákigazolvány és
nélküle)
Első fokú = mindenki más árat fizet, a maximumot, amit hajlandó = alkudozás.

A kínálat (angolul: Supply – S)

Egy termék kínálata azt mutatja meg, hogy a kereskedők mennyi terméket visznek ki a piacra
különböző külső körülmények között.
S = f (P,I,….) = kínálati függvény – sok változó – árak, jövedelmek, divat, időjárás, stb (túl sok
változó van, alkalmazzuk a ceteris paribus elvet)
Kínálati görbe – (ceteris paribus árváltozás) matematikai összefüggés a kínálat és az ár között –
2 változó, ábrázolható
S = f (P)

Hogyan változik az eladásra kínált mennyiség az árváltozások esetén? Ábrázolható egy

kétdimenziós koordináta rendszerben.

A kínálati görbe A kínálat árrugalmassága:

Δ𝑄
𝑄1+𝑄2
2 Δ𝑄 𝑃1 +𝑃2
𝜀𝑆 = Δ𝑃 = azt mutatja meg,
Δ𝑃 𝑄1 +𝑄2
𝑃1+𝑃2
2
hogy hány százalékkal változik meg az
eladásra kínált mennyiség, ha az árak 1%-al
megváltoznak. Mindig pozitív szám normális
esetben, mert ha az ár csökken, a kínálat is
csökken és fordítva.
Végtelenül pici változások?
P2 szinte = P1 => Δ𝑃=P2-P1=0
Δ𝑄 𝑃 +𝑃 𝑑𝑄 𝑃
határértékeket lim Δ𝑃 𝑄1 +𝑄2 = 𝑑𝑃 𝑄
1 2
Δ𝑃→0

Egy pontba húzott érintő meredekségét egy függvény

deriváltja adja meg.

7
 Milyen lehet a rugalmasság (az A kínálat árrugalmasságának lehetséges esetei ugyanolyanok,
mint a keresletnél, csak fordítva fordul el az egyenes -> pozitív irányba. (𝜀𝑆 = 0 tökéletesen
rugalmatlan kínálat, 0-1 között rugalmatlan, 1 egységnyi rugalmasság, 1 és végtelen között
rugalmas, tökéletesen rugalmas – elméleti lehetőség)

A piaci egyensúly

A keresleti és kínálati görbe egyetlen ábrán Marshall kereszt

Ahol a két görbe metszi egymást, ott van a piaci

egyensúly. Éppen annyi terméket visznek ki a piacra,
mint amennyit megvásárolnak. Pe -= piactisztító ár
(mindenki jól járt és hazament a piacról – fúj a szél);
Qe = egyensúlyi mennyiség.
(e index = equilibrium – egyensúly angolul)

Az egyensúlyi ár fölött többlet van (túlkínálat), az

egyensúlyi ár alatt pedig hiány van (túlkereslet).

Piaci struktúrák.
Milyen kapcsolatban vannak a vevők és az eladók?
1. Tökéletes verseny – nagyon sok eladó áll szemben nagyon sok vevővel. Úgy érzik, hogy
nem tudják befolyásolni az árakat. Úgy a vevők, mint az eladók árelfogadók.
Jellemzői:
a. Nagyon sok vevő és eladó (a való életben nagyon sok = több, mint 10)
b. Homogén termékek – nem tudjuk megkülönböztetni egyik terméket a másiktól
c. „Végtelenül apróra” osztható termék (folyadékok, porok - a függvény
matematikailag legyen folytonos és deriválható)
d. Az információ mindenkinek rendelkezésére áll és ingyenes.

8
 Gyakran a tőzsdét hozzák fel példaként. Az alábbi ábrán (www.finviz.com) látható, hogy
az USA értéktőzsdéin az előző napon 1262 olyan cég papírjai forogtak, amelyeknek az
átlagos napi forgalma meghaladja a 2 millió db gazdát cserélő részvényt (2 millió eladó
és vevő már soknak tekinthető). Az előző kereskedési napon az XELA tickerű papírból
456 millió darab cserélt gazdát.

Ha a tökéletes verseny akár egyetlen feltétele is sérül, akkor monopolisztikus versenyről

beszélünk. Ennek fajtái:
2. Monopólium
Egyetlen eladó és sok vevő. Tulajdonképpen nincs verseny az eladók között, a vevők
versenyeznek az eladó „kegyeiért”. Az eladó kihasználja a helyzetét és drágán ad rossz
minőségű terméket, amiből nem jut mindenkinek a magas ár és kis mennyiség miatt. A
versenyhivatalok azért vannak, hogy megakadályozzák a monopóliumok kialakulását.
(pl. USA – AT&T)

3. Oligopólium
Kevés eladó, akik ismerik egymást és sok vevő. Itt már van (lehet) (kevés) verseny az
eladók között, de azok kiegyezhetnek egymással = kartell – a törvény tiltja, mert
közösen becsaphatják a vevőket, úgy viselkedhetnek, mint egy monopólium.

4. Monopszónia
Egyetlen vevő és sok eladó – pl az államnak egy hadserege van, amelynek kegyeiért
versenyeznek az eladók. (Krumplit eladni a hadseregnek.)

Az előállítási költségek és a bevételek egy vállalatnál

A költségek (angolul costs – C)

Fix (állandó) költségek (Fixed costs = FC) – akkor is ki kell fizetni, ha a vállalat nem
működik: az épület bérleti díja, a portás fizetése,... – ezek a költségek nem változnak,
ha növekszik vagy csökken a termelés. (Nem függnek termelés mennyiségétől.)

9
Kiszervezés – outsourcing: egy külső cégnek adjuk ki valamelyik belső, vállalati
feladatot. (Könyvelés, takarítás, az épület őrzése.)
Változó költségek (Variable costs = VC) – a termelés változásával együtt változnak
(csökkennek vagy nőnek): felhasznált nyersanyagok ára, a működő gépek
villanyszámlája, szállító eszközökben az üzemanyag.
Összes költség (Total costs = TC) – minden olyan költségnek az összessége, ami a
termelés/ szolgáltatás, szállítás, raktározás során felmerült.
TC = FC+VC
Átlag költségek (Average costs = AC) – az összes költségből mennyi jut egy előállított
termékre. Az összes költségeket leosztjuk az előállított termékek mennyiségére
(Quantity = Q).
AC = TC / Q = (FC + VC) / Q = FC/Q + VC/Q = AFC + AVC (átlagos fix költség
AFC = FC/Q és átlagos változó költség AVC = VC/Q). Az utóbbiból kifejezhetjük a
változó költségeket:
VC = AVC*Q

Határköltség (Marginal cost = MC) – mennyivel változnak meg a költségek, ha a

termelés egyetlen darabbal megváltozik) A változás jele: Δ (A változás után fennálló
értékből kivonjuk a változás előtti értéket.)

Δ𝑇𝐶 Δ(𝐹𝐶 + 𝑉𝐶) Δ𝑉𝐶 Δ𝐹𝐶

𝑀𝐶 = = = =0
Δ𝑄 Δ𝑄 Δ𝑄 Δ𝑄

A költség görbék ábrázolása

10
A bevételek (angolul revenues – R)
Az összes bevétel (total revenues = TR) – az összes bevétel, amit a termékeinkért
megkapunk. TR = Q*P (Ahány darab terméket eladtunk, megszorozzuk egy termék
árával és megkapjuk a bevételt.)
Átlag bevétel (Average revenue = AR) – mennyi bevétel jut egyetlen termékre (ez
legtöbbször a rögzített ár)
𝑇𝑅
𝐴𝑅 =
𝑄

Határ bevétel (Marginal revenue = MR) – mennyivel változnak meg a bevételek, ha a

egyetlen darabbal megváltozik az eladott termékek mennyisége)
Δ𝑇𝑅
𝑀𝑅 =
Δ𝑄

A nyereség (angolul profit - π)

Mikor a legnagyobb a nyereség?

Tπ = TR – TC Az összes nyereséget úgy kapjuk meg, hogy az összes

bevételből kivonjuk az összes költséget. Hol van ennek a maximuma?
Matematikai analízis – ott van egy függvénynek a szélső érték pontja (maximuma vagy
minimuma), ahol a függvény első fokú deriváltja 0
Mennyit kell termelni és eladni a termékünkből ahhoz, hogy a legnagyobb legyen a
nyereségünk? – a mennyiség–et keressük, tehát mennyiség szerint deriváljuk a
nyereség függvényünket.
ΔTπ Δ𝑇𝑅 Δ𝑇𝐶
= − = 𝑀𝑅 − 𝑀𝐶 = 0
Δ𝑄 Δ𝑄 Δ𝑄
A profit maximalizálási feltétele: MR – MC = 0
Tehát MR = MC azaz akkor maximális a nyereségünk, ha a határbevételeink
pontosan egyenlőek a határ költségekkel.
1. Tökéletes verseny esetén az ár adott! Akkor mennyi MR? Mennyit változik a
bevételünk, ha egy termékkel többet vagy kevesebbet adunk el? Pont annyival,
amennyi a termék ára.
MR = P tehát

Ha a profit maximum MR = MC-vel és MR = P, akkor következik, hogy MC = P a

maximális profit feltétele.

11
Minimálisan mennyit kell termelni és eladni ahhoz, hogy a bevételeink éppen fedezzék
a költségeinket? (nincs nyereség, de legalább nem működünk veszteségben) =
Fedezeti pont
Az összes bevételek fedezik az összes költségeket, tehát egymással egyenlők kell
legyenek.
TR = TC
Q*P = FC + VC
Q*P = FC + AVC*Q
Q*P – AVC*Q = FC
Q (P-AVC) = FC
𝑭𝑪
𝑸=
𝑷 − 𝑨𝑽𝑪
Ha ennél kevesebbet termelünk és tudunk eladni, akkor tönkremegyünk.

Számítási példák:
Pf5. Egy üzem éves állandó költsége: 10 000 000 RON

Az előállított termék mennyisége: 8 000 db/év

A termék előállításának változó költsége (darabonként): 3 250 RON/db

A termék ára: 4 750 RON/db

Kérdések: Mekkora az üzem nyeresége?

Mekkora termelési mennyiségnél található a fedezeti pont?

1. Tπ = TR – TC = Q*P – (FC + VC) = Q*P – (FC + AVC*Q) = 8000*4750 –

(10000000+(3250*8000)) = 38000000 – (10000000+26000000) = 38000000 –
36000000 = 2 000 000 RON
FC
2. Q = = 10000000 / (4750 – 3250) = 10000000 / 1500 = 6 667 db
P−AVC

12