A KERESLET ÉS KÍNÁLAT EREJE

A PIACON

TK 75-101.oldak 0
Ebben a fejezetben a következő
kérdésekre keressük a válaszokat:

▪ Milyen tényezők befolyásolják a vásárlók árukeresletét,

illetve az eladók árukínálatát?
▪ Hogyan határozza meg a kereslet és a kínálat az árat és
az eladott mennyiséget?
▪ Hogyan befolyásolják a keresletet vagy kínálatot
meghatározó tényezők változásai a termékek piaci árát
és mennyiségét?
▪ Hogyan osztják el a piacok az erőforrásokat?
1
1. PIACOK ÉS A VERSENY

2
 Piacok és a verseny
▪A piac egy adott termék vagy szolgáltatás vevőinek és
eladóinak összessége.

▪A versenyző piacon olyan sok vásárló és eladó van, hogy

önmagukban egyiknek sincs érdemi hatása a piaci árra.

3
 Feltételezés: tökéletesen versenyző piac
▪ Jellemzői:
▪ Egy adott árufajtán belül nincs minőségi különbség ( a
vevő tehát csak az ár alapján dönt)

500 Ft/kg

450 Ft/kg 4
 Feltételezés: tökéletesen versenyző
piac

▪ Jellemzői:
▪ Atomizált (egyéni célfüggvényekkel dolgozik)
▪ Szereplői tökéletesen informáltak
▪ Formalizált(képletekkel dolgozik)
▪ A vevők és az eladók száma olyan nagy, hogy senki
sem tudja befolyásolni a piaci árat
▪ Mindegyikük „árelfogadó”
5
 A kereslet alakulása
▪ A fagyi keresletének alakulása:
▪ Az alábbi táblázat mutatja az összefüggést a fagyi ára
és keresett mennyisége között
Egy gombóc fagyi ára($) A fagylalt keresett mennyisége (gombóc)
0,00 12
0,50 10
1,00 8
1,50 6
2,00 4
2,50 2
3,00 0
6
7
 Kereslet-keresett mennyiség

▪ A kereslet: megmutatja, hogy különböző lehetséges

árak mellett a vevő mennyit képes és hajlandó
vásárolni az adott termékből (maga a függvény)
▪ A keresett mennyiség azt mutatja meg, hogy egy adott
áron a vevő mennyit képes és hajlandó vásárolni az
adott termékből ( a függvény egy adott pontja)
▪ A kereslet törvénye: egy adott termék keresett
mennyisége csökken, ha a termék ára nő, minden más
változatlansága mellett (ceteris paribus)

8
 Piaci kereslet vs egyéni kereslet

▪ Egy piacon a keresett mennyiség az összes vevő

által az adott árak mellett keresett mennyiségek
összege.
▪ A piaci keresleti görbét az egyéni keresleti
görbék horizontális összegzésével nyerjük.

9
 Piaci kereslet vs egyéni kereslet

Egy gombóc fagyi Kata (gombóc) Miklós (gombóc) Piac (gombóc

ára (dollár)
0,00 12 7 19
0,50 10 6 16
1,00 8 5 13
1,50 6 4 10
2,00 4 3 7
2,50 2 2 4
3,00 0 1 1

10
2. A KERESETT MENNYISÉG ÉS
A KERESLET VÁLTOZÁSA

12
 A keresett mennyiség változása

A
Az árváltozás hatására a függvényen mozdulunk el

13
 A keresleti görbe eltolódásai
▪ A keresleti görbe azt mutatja meg, hogyan függ az ártól
a keresett mennyiség, minden más változatlansága
mellett (ceteris paribus).
▪ Ha bármi történik, ami az egyes árak mellett
megváltoztatja a keresett mennyiséget, akkor a
keresleti görbe eltolódik.
▪ Minden olyan dolog, amely növeli adott árak mellett a
keresett mennyiséget a keresleti görbét jobbra tolja,
amely csökkenti a keresett mennyiséget, az pedig
balra.

14
 A keresleti görbe eltolódásai:
1. A vevők számának növekedése

▪ A keresett mennyiség minden lehetséges ár mellett

növekszik, a keresleti görbe jobbra tolódik.

16
 A keresleti görbe eltolódásai:
2. A jövedelem
▪ A normál jószágok
▪ A jövedelem növekedése minden lehetséges ár
mellett növeli a keresett mennyiséget, a
keresleti görbe jobbra tolódik.

▪ Az alárendelt jószágok kereslete csökken, ha nő

a jövedelmünk, a keresleti görbe balra tolódik.
(tömegközlekedés vs autó)

17
 A keresleti görbe eltolódásai:
3. A kapcsolódó termékek
▪ Két termék helyettesítő viszonyban áll egymással, ha az
egyik termék árának növekedése a másik termék
keresletét növeli.
▪ Például: hot dog és hamburger.
A hot dog árának növekedése növeli a hamburger
keresletét, a hamburger keresleti függvénye jobbra
tolódik.

18
 A keresleti görbe eltolódásai:
3. A kapcsolódó termékek
▪ Két áru kiegészítő, ha az egyik áremelkedése a
másik keresletének csökkenéséhez vezet.
▪ Példa: számítógépek és szoftverek.

▪ Ha a számítógépek ára emelkedik, az emberek

kevesebb számítógépet vásárolnak, és így
kevesebb szoftvert is.
▪ A szoftver keresleti görbéje balra eltolódik.
▪ További példák: főiskolai tandíj és tankönyvek,
bagettek és krémsajt, tojás és szalonna. 19
 A keresleti görbe eltolódásai:
4. Az ízlés
▪ Az ízlésben bekövetkező pozitív változás(egy információ
vagy jó marketing következtében) egy termék vagy
szolgáltatás esetében növeli a keresletet, a keresleti
görbe jobbra tolódik.

▪ Példa:
▪ A 90-es években az Atkins-étrend népszerűvé vált, ami
a tojás iránti kereslet növekedését okozta, ami a tojás
keresleti görbéjét jobbra tolta.
20
 A keresleti görbe eltolódásai:
5. A várakozások
▪A jövőbeli várakozásunk befolyásolhatja egy termék
vagy szolgáltatás iránti keresletünket.
▪Például:
▪ Ha az emberek a jövedelmük emelkedésére
számítanak a jövő hónapban, akkor azt gondolják,
hogy elég most kevesebbet megtakarítaniuk, így
növekedhet az éttermi fogyasztások mennyisége.
▪ Ha a gazdasági kutatók előrejelzései miatt az
emberek aggódnak munkájuk biztonsága miatt,
csökkenhet az új autók iránti kereslet. (COVID-19)
21
Összefoglalás: A vevőket befolyásoló tényezők
Változó A tényező megváltozása…

Ár elmozdulást jelent a keresleti

görbe mentén
Vevők száma eltolja a keresleti görbét
Jövedelem eltolja a keresleti görbét
Kapcsolódó
termékek ára eltolja a keresleti görbét
Ízlés eltolja a keresleti görbét
Várakozások eltolja a keresleti görbét
22
3. A KÍNÁLAT

23
 A kínálat alakulása
▪ A fagyi kínálatának alakulása:
▪ Az alábbi táblázat mutatja az összefüggést a fagyi ára
és kínált mennyisége között.
Egy gombóc fagyi ára($) A fagylalt kínált mennyisége (gombóc)

0,00 0
0,50 0
1,00 1
1,50 2
2,00 3
2,50 4
3,00 5

24
25
 Kínálat-kínált mennyiség
▪ Kínálat: Megmutatja, hogy különböző lehetséges
árak mellett az eladó mennyit képes és hajlandó
eladni(eladásra termelni) az adott termékből.
▪ Kínált mennyiség: Megmutatja, hogy adott áron az
eladó mennyit képes és hajlandó eladni(eladásra
termelni) az adott termékből.
▪ A kínálat törvénye: egy adott termék kínált
mennyisége nő, ha a termék ára nő, minden más
változatlansága mellett (ceteris paribus).

26
 A kínálati görbe eltolódásai
▪ A kínálati görbe azt mutatja meg, hogyan függ az
ártól a kínált mennyiség, minden más
változatlansága mellett (ceteris paribus).
▪ Ha bármi történik, ami az egyes árak mellett
megváltoztatja a kínált mennyiséget, akkor a
kínálati görbe eltolódik.
▪ Minden olyan dolog, amely növeli adott árak
mellett a kínált mennyiséget a kínálati görbét
jobbra tolja, amely csökkenti a kínált mennyiséget,
az pedig balra.

27
 A kínálati görbe eltolódásai
1. A tényezőárak

▪ Példák az input árakra: bérek, nyersanyagok ára.

▪ A tényezőárak növekedése minden kimeneti áron
csökkenti a jövedelmezőséget, így a vállalatok
minden áron kisebb mennyiséget kínálnak, és az S
görbe balra tolódik.

29
 A kínálati görbe eltolódásai
2. A technológia
A technológia meghatározza, hogy mennyi input
szükséges egy kimeneti egység(output) előállításához.

▪A technológiai fejlődés a költségek csökkenése révén

növeli a kínálatot, az S görbe jobbra tolódik.
30
 A kínálati görbe eltolódásai
3. A várakozások
Példa:
▪ Bizonyos közel-keleti események miatt magasabb
olajárakra számítunk.
▪ Válaszul a texasi olaj mezők tulajdonosai jelenlegi
termelésük egy részét elraktározzák, hogy később azt
magasabb áron értékesíthessék.
▪ A kínálati görbe balra tolódik.

▪ Általában az eladók módosítják kínálatukat, ha az árak

változására számítanak.
31
 A kínálati görbe eltolódásai
4. Az eladók száma

▪ Az eladók számának növekedése minden

lehetséges ár mellett növeli a kínálatot.
▪ A kínálati görbe jobbra tolódik.

32
 Összefoglalás:
Az eladókat befolyásoló tényezők

Változó A változónak a megváltozása…

Ár elmozdulást jelent a kínálati

görbe mentén
Tényezőárak eltolja a kínálati görbét
Technológia eltolja a kínálati görbét
Várakozások eltolja a kínálati görbét
Eladók száma eltolja a kínálati görbét

33
4. A MARSHALL-KERESZT

34
 Kereslet és kínálat együtt
Az egyensúly

▪ Az az állapot, amikor egy adott ár mellett a

keresett és kínált mennyiség megegyezik.

▪3
 Az egyensúly

▪ A fenti ábra együtt mutatja a keresleti és kínálati függvényt.

▪ Az egyensúly ott jön létre, ahol a keresleti és kínálati görbék
metszik egymást.
▪ Ez a pont az egyensúlyi pont. (E)
▪ A metszésponthoz tartozó ár az egyensúlyi ár(P), és a hozzá
tartozó mennyiség az egyensúlyi mennyiség(Q), vagyis ebben
a pontban a keresett és a kínált mennyiség megyezik.
▪ Az egyensúlyban a vevői és eladói szándékok egyeznek meg.
37
 EGYENSÚLYTALANSÁGI
HELYZETEK
1. A piaci ár meghaladja az egyensúlyi árat

38
 EGYENSÚLYTALANSÁGI
HELYZETEK
2. A piaci ár kisebb, mint az egyensúlyi ár

40
5. A PIACI MECHANIZMUS

42
 Az energiaminimum-elve

▪ A gazdaság az egyensúlyból csak külső hatásra mozdul

ki és belső okaiból áll vissza
▪ Az egyensúlytalanság csak véletlenszerű és átmeneti
▪ Minden rendszer arra törekszik, hogy stabil
állapotba kerüljön!

44
 Az egyensúly változásának elemzése
3 lépésben
Bármely esemény hatásának meghatározásához:

1. Döntsük el, hogy a kínálati vagy a keresleti görbe

tolódik-e el, vagy esetleg mindkettő!
2. Döntsük el, hogy melyik irányba tolódik el a görbe!
(Hogyan érinti az adott szereplő helyzetét?)
3. Döntsük el, hogyan változik az egyensúlyi ár és az
egyensúlyi mennyiség!

45
 Példa: A vállalat tényezőköltségei növekednek

▪ A piac melyik oldalát érinti a változás?

▪ (Kínálat)
▪ Hogyan érinti az adott szereplő helyzetét?
▪ (Rontja)
▪ Ha rontja, akkor a kínálati függvény merre tolódik?
▪ (Balra)
Tehát az egyensúlyi mennyiség csökken,
miközben az egyensúlyi ár nő.
 Egyéb példák

▪ Jó reklámkampány:
▪ A keresletet érinti pozitívan, tehát D jobbra tolódik.

▪ A vállalkozások az alapanyag árak növekedésére

számítanak:
▪ A kínálatot érinti negatívan, tehát S balra tolódik.
A LÁTHATATLAN KÉZ

49
 KÖVETKEZTETÉSEK:
Hogyan osztják el a piacok az
erőforrásokat?
▪ A 6. alapelv: A piacok általában képesek jól
megszervezni a gazdasági tevékenységeket.
▪ Mi biztosítja, hogy a decentralizált döntéshozatal
nem vezet káoszhoz?
▪ Mi irányítja az emberek millióinak tevékenységét?
▪ Mi biztosítja azt, hogy amit el kell végezni, azt valaki
el is végzi?
AZ ÁRAK
50
 A „láthatatlan kéz” elve

▪ A "láthatatlan kéz" egy gazdasági kifejezés, melyet

Adam Smith, 18. századi skót közgazdász "A nemzetek
gazdagsága" (1776) című művében használt először.

51
 Az elmélet lényege

▪ Koncepciója szerint a piacot egy láthatatlan kéz irányítja oly

módon, hogy a kereskedő a saját érdekét szem előtt tartva
minél több profitra szeretne szert tenni, ám ennek
érdekében minél jobb minőségű terméket kell előállítania,
hiszen arra nagyobb a kereslet.
▪ Emellett termékeit minél kisebb áron kell kínálnia a
kereslet, és ezzel a profit maximalizálása érdekében.
▪ Ezek a folyamatok alakítják ki a "természetes árat" és
biztosítják a piacon lévő termékek magas minőség melletti
alacsony árát.

52
 A karmester
▪ Tehát az egyének önös érdekeinek érvényesülése
révén a közérdek is megvalósul, éppen olyan jól,
mintha a társadalmat egyetlen, a közérdeket
képviselő személy irányítaná
▪ Az árak rendszere az a karmesteri pálca, amit a
láthatatlan kéz használ, hogy a gazdaság zenekarát
vezényelje.

53
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

54
 A fejezet összefoglalása

▪ A közgazdászok a kereslet és kínálat modelljét

használják a versenyző piac elemzésére.
▪ A versenypiacokon sok vevő és eladó van jelen, így
egyenként nincs befolyásuk a piaci árra.
▪ A keresleti görbe azt mutatja meg, hogy egy termék
keresett mennyisége hogyan függ az ártól.
▪ A kereslet törvénye szerint az emelkedő árak
csökkentik a keresett mennyiséget, tehát a keresleti
görbe szigorúan monoton csökkenő lesz.
55
A fejezet összefoglalása

▪ Az ár mellett más tényezők is befolyásolják, mennyit

kívánnak vásárolni a fogyasztók.
▪ Például a jövedelem, a helyettesítő és kiegészítő
termékek ára, a várakozások, az ízlés vagy a vevők
száma.
▪ Ha ezek egyike megváltozik, akkor a keresleti görbe
eltolódik.

56
A fejezet összefoglalása

▪ A kínálati görbe azt mutatja meg, hogy egy termék

kínált mennyisége hogyan függ az ártól.
▪ A kínálat törvénye szerint az emelkedő árak növelik
a kínált mennyiséget, tehát a kínálati görbe
szigorúan monoton növekvő lesz.

57
A fejezet összefoglalása

▪ Az ár mellett más tényezők is befolyásolják, mennyit

kívánnak eladni a termelők.
▪ Például a termelési tényezők ára, a technológia, a
várakozások, az eladók száma.
▪ Ha ezek egyike megváltozik, akkor a kínálati görbe
eltolódik.

58
A fejezet összefoglalása

▪ A kínálati és keresleti görbe metszéspontja

határozza meg a piaci egyensúlyt.
▪ Az egyensúlyi árnál a keresett és kínált mennyiség
egyenlő.
▪ Ha a piaci ár az egyensúlyi felett van, akkor a
piacon túlkínálat (felesleg) alakul ki, ami a piaci
árak eséséhez vezet.
▪ Ha a piaci ár az egyensúlyi ár alatt van, akkor a
piacon túlkereslet (hiány) alakul ki, ami a piaci árak
emelkedését vonja maga után. 59
 A fejezet összefoglalása

A piac elemzésére használhatjuk a keresleti-kínálati ábrát

Bármely esemény hatásának meghatározásához:

1. Döntsük el, hogy a kínálati vagy a keresleti görbe

tolódik-e el, vagy esetleg mindkettő!
2. Döntsük el, hogy melyik irányba tolódik el a görbe!
(Hogyan érinti az adott szereplő helyzetét?)
3. Döntsük el, hogyan változik az egyensúlyi ár és az
egyensúlyi mennyiség!
60
A fejezet összefoglalása

▪ A piacgazdaságban az árak azok a jelzések,

amelyek vezérlik a gazdasági döntéseket, és
ezáltal elosztják a szűkös erőforrásokat.
▪ A gazdaságban található minden egyes termék
esetén az ár biztosítja, hogy a kereslet és kínálat
egyensúlyba kerüljön.

61