Közgazdaságtan

1. Bevezetés
 Alapfogalmak
Erőforrások: a tevékenységekhez szükséges, adott tényezők.
Két alaptípus: Tőke Munka
További erőforrások: Természeti erőforrások, Szellemi tőke, Idő, Hely stb.
Gazdasági javak: Áruk és szolgáltatások / Termékek és szolgáltatások
összehangolt, tudatos cselekvés (termelés) során az erőforrásokból előállított,
az emberek számára hasznos dolgok
Gazdasági szereplők / Gazdasági döntéshozók:
Két alapvető szereplő:Háztartás Vállalat
További szereplők: Állam, Non-profit szervezetek, Pénzügyi szervezetek
Szűkösség: Az erőforrások mennyisége világunkban korlátos.
A gazdaság alapkérdései: Mit? Hogyan? Kinek?
Meghatározás: A közgazdaságtan azt tanulmányozza, hogy az emberek miként választják meg a
szűkös erőforrások alkalmazását annak érdekében, hogy gazdasági javakat termeljenek és
elosszák azokat a társadalom tagjai között.
 1. modell: A gazdasági körforgás
folyamatábrája
Termék
Termékek és Termék
szolgáltatások piaca

Pénz Pénz

Háztartások Vállalkozások

Pénz Pénz

Munkaerő Termelési tényezők

Munkaerő
piaca
 A termelési lehetőségek határa

II. termék A görbén elhelyezkedő pontok a

hatékonyak, ezek képviselik a
nem lehető legnagyobb kibocsátást
elérhető

nem
hatékony

I. termék

Alternatív költség: I. termék költsége a II. termékben kifejezve

A görbe általában domború, időben eltolódhat
 Mikroökonómia - Makroökonómia
Mikroökonómia:
A háztartások és a vállalatok, azaz az egyes gazdasági szereplők viselkedésének vizsgálata
Kölcsönhatásuk vizsgálata
Környezetük vizsgálata
Iparágak, szektorok vizsgálata
1. és 2. kérdésünk: hogyan döntenek az emberek és hogyan hatnak egymásra?

Makroökonómia:
A gazdaság egészének vizsgálata
Országok, nemzetgazdaságok, régiók gazdasági működése
Munkanélküliség, infláció, gazdasági növekedés
3. kérdésünk: a gazdasági folyamatok elemzése

A Mikroökonómia és a Makroökonómia szorosan összefüggenek, egymásra épülnek.

Együtt (Közgazdaságtan) próbálják megmagyarázni a „Világ működését”
 Pozitív és Normatív elemzés

• Pozitív közgazdaságtan:
Leíró jellegű
„Milyen?” típusú kérdések
Tapasztalati tények alapján elfogad vagy elutasít elméleteket
Értékeli a modelleket
Közgazdaságtan, mint tudomány

• Normatív közgazdaságtan:
Előíró jellegű
„Mit kellene csinálni?” „Milyennek kellene lennie?” típusú kérdések
Értékítéletet alkot az egyes eseményekről
Más területekről átvett elvek alapján értékel (erkölcsi elvek)
Közvetlen alkalmazás, tanácsadás különböző felhasználók számára
 Igazuk van a közgazdászoknak?
1. A stratégia (amit tenni kell) viszonylag „könnyen” eldönthető (Közgazdaságtan)
A döntést megváltoztathatja az, hogy hogyan fogadják azt azok,
akikre hatással lesz! (Politika)

2. Több, eltérő pozitív elmélet létezik. Nehéz eldönteni, adott helyzetben melyik jó. (Lehet,
hogy mindegyik…)
Fiatal tudomány: még nem tudjuk melyik modell a legpontosabb

3. Eltérő normatív nézetek, különböző erkölcsi rendszerek léteznek.

Eltérő értékrendszerrel ugyanaz a (helyes) gazdasági elmélet is
eltérő eredményre vezet.
 Gazdaság szervezési módszerek
A piacok általában képesek jól megszervezni a gazdasági tevékenységeket
Piac: a különböző funkciókat ellátó, szakosodott gazdasági szereplők kapcsolata kereskedelem céljából
Kereslet: adott jószágnak az a mennyisége, amit szükségleteik alapján a vevők a piacon hajlandók megvásárolni.
Kínálat: adott jószágnak az a mennyisége, amit termelési lehetőségeik alapján az eladók a piacon áruba
bocsátanak
Ár: a piacokon gazdát cserélő javak mennyiségének szabályozója, a javak egységnyi mennyiségének ellenértéke. A
vevők és eladók ennek alapján hozzák döntéseiket, tehát az ár egyben ösztönző is.
Piacgazdaság: decentralizált gazdaságszervezés, ahol a szereplők racionális önérdeküket követve a szabadon
kialakított árak alapján döntenek.
Központi tervgazdaság: olyan gazdaságszervezés, ahol az árakról és a termelés, cserék mennyiségéről
központilag döntenek
Hagyományos gazdaság: a szokások és az ösztönök határozzák meg a szereplők gazdasági kérdésekre adott
válaszait
A „láthatatlan kéz”: Az össztársadalmi jólét akkor lesz a legnagyobb (hatékonyság), ha a piacon mindenki követi
saját önérdekeit.
 A piac és az erőforrások elosztása
• Szűkös erőforrások
versenyző felhasználási lehetőségek

• Gazdaságszervező elv:
hogyan határozzuk meg azt, hogy ki, mennyi terméket állítson elő?

• ÁR: biztosítja, hogy minden szükséges terméket a megfelelő mennyiségben

állítsanak elő

A piac szervező ereje: a piacon kialakuló ár, amit minden szereplő elfogad.
 A piac

Ár Kínálat

Egyensúly

Kereslet

Mennyiség
 A Verseny
Verseny: sok szereplő, hasonló termék: azonos cél → nagyobb teljesítményre késztet
Versenyzői piac: sok vevő
sok eladó
árelfogadók

Tökéletes verseny:
hasonló (homogén) termék
sok vevő
sok eladó
minden szereplő árelfogadó

Monopólium:
egy eladó, aki ármeghatározó

A valóságban a tökéletes verseny és a monopólium közötti átmeneti formák jellemzőek. A hatékonyság

szempontjából a tökéletes versenyre törekszünk.
 Kereslet
A kereslet megmutatja, hogy a vevők a piacon mennyi terméket hajlandók és képesek megvásárolni

Elmozdulás a keresleti görbén:

Az árváltozás hatására megváltozó keresett mennyiség
A kereslet nem változik
A keresleti görbe a helyén marad

A keresleti görbe eltolódásai:

jobbra: kereslet növekedés
balra: kereslet csökkenés
Az áron kívül más tényezők hatására
változatlan ár mellett megváltozó keresett mennyiség
 Kereslet
1. Jövedelem változás:
Normál jószág: a jövedelemmel azonos irányban változik keresett mennyiség
Alsóbbrendű jószág: a jövedelemmel ellentétes irányban változik a keresett mennyiség

2. Kapcsolódó termékek ára:

Helyettesítő termék:
a termékeket egymás helyett használjuk
az 1. termék árváltozása azonos irányban változtatja meg a 2. termék keresett mennyiségét.
Kiegészítő termék:
a termékeket együtt, egyszerre használjuk
az 1. termék árváltozása ellentétes irányban változtatja meg a 2. termék keresett mennyiségét.

3. Ízlés

4. Várakozások
 Kínálat
A kínálat megmutatja, hogy az eladók a piacon mennyi terméket hajlandók és képesek eladni

Elmozdulás a kínálati görbén:

Az árváltozás hatására megváltozó kínált mennyiség
A kínálat nem változik
A kínálati görbe a helyén marad

A kínálati görbe eltolódásai:

jobbra: kínálat növekedés
balra: kínálat csökkenés
Az áron kívül más tényezők hatására
változatlan ár mellett megváltozó kínált mennyiség
 Kínálat
1. Tényezőárak:
A termelés költségei (tényezőárak) változásával
ellentétes irányban változik a kínált mennyiség

2. Technológia:
A termelés költségei (tényezőárak) változásával
ellentétes irányban változik a kínált mennyiség
Ez többnyire költség csökkenést jelent, tehát a technológia fejlődése növeli a kínálatot.

3. Eladók száma:
Az eladók (versenytársak) számával azonos irányban változik a kínálat

4. Várakozások
 Egyensúly
Egyensúly:
Ahol a keresett és kínált mennyiség megegyezik
A keresleti és kínálati görbék metszéspontja
Meghatározza az egyensúlyi (piactisztító) árat és mennyiséget.
Ha az ár > egyensúlyi ár, akkor: Felesleg = Túlkínálat lép fel.
Ha az ár < egyensúlyi ár, akkor: Hiány = Túlkereslet lép fel.
Kereslet és kínálat törvénye:
a piacokon gazdát cserélő javak mennyisége és ára az egyensúlyi értékek felé terelődik.

Az egyensúlyi állapot megváltozásának elemzése:

1. Melyik görbe tolódik el? (Kereslet vagy Kínálat változás)
2. Milyen irányban tolódik el a görbe? (jobbra vagy balra; nő vagy csökken)
3. Milyen irányban található az új metszéspont a régi metszésponthoz lépest?
Összehasonlítás
 A rugalmasság
A rugalmasság fogalma:
A hatás mértéke
A rugalmasság méri, hogy a mennyiség milyen mértékben reagál egy változásra

Nagyon változó lehet:

rövid és hosszú távon eltérő hatás
eltérő közbülső okok hathatnak

Árrugalmasság:
Azt méri, hogy a mennyiség milyen mértékben reagál az ár változására
(Q2 – Q1) / Q1
(P2 – P1) / P1

Felezőponti számítási módszer:

(Q2 – Q1) / [(Q2 + Q1) / 2]
(P2 – P1) / [(P2 + P1) / 2]
 A kereslet rugalmassága
A kereslet árrugalmassága:

Keresett mennyiség változása %-ban

Ár változása %-ban

Rugalmas kereslet:
a keresett mennyiség jelentősen változik egységnyi árváltozás hatására
(rugalmasság > 1)

Rugalmatlan kereslet:
a keresett mennyiség alig változik egységnyi árváltozás hatására
(rugalmasság < 1)
 A kereslet árrugalmasságának
meghatározói
1. Közeli helyettesítők elérhetősége
Ha van helyettesítő termék, akkor az eredeti termék kereslete rugalmas

2. A termék fontossága
Létszükségleti cikkek: rugalmatlan kereslet
Luxus cikkek: rugalmas kereslet

3. Piac definíciója:
szűk értelmezés (piros alma): rugalmasabb kereslet
tág értelmezés (élelmiszer): rugalmatlanabb kereslet

4. Időtáv:
rövid időtáv: rugalmatlanabb kereslet
hosszú időtáv: rugalmasabb kereslet
 A keresleti görbék fajtái
Tökéletesen rugalmatlan:
rugalmasság = 0
a keresleti görbe függőleges
Rugalmatlan:
rugalmasság < 1
a keresleti görbe meredek
Egységnyi rugalmasságú:
rugalmasság = 1
Rugalmas:
rugalmasság > 1
a keresleti görbe lapos
Tökéletesen rugalmas:
rugalmasság: ∞
a keresleti görbe vízszintes
Rugalmasság a keresleti görbén

Ár (P)

rugalmas
egységnyi rugalmasság
rugalmatlan

Mennyiség (Q)
 További keresletrugalmasságok
• A kereslet jövedelemrugalmassága
Keresett mennyiség változása %-ban
Jövedelem változása %-ban
Luxus jószág (normál):
rugalmasság > 1
Létszükségleti cikk (normál):
0 < rugalmasság < 1
Alsóbbrendű jószág:
rugalmasság < 0

• A kereslet keresztár rugalmassága

1. termék keresett mennyiség változása %-ban
2. termék árváltozása %-ban
Helyettesítő termék rugalmassága: pozitív
Kiegészítő termék rugalmassága: negatív
 A kínálat rugalmassága
A kínálat árrugalmassága:

Kínált mennyiség változása %-ban

Ár változása %-ban

Rugalmas kínálat:
a kínált mennyiség jelentősen változik egységnyi árváltozás hatására
(rugalmasság > 1)

Rugalmatlan kínálat:
a kínált mennyiség alig változik egységnyi árváltozás hatására
(rugalmasság < 1)

Időtáv: hosszú távon a kínálat rugalmasabb

rövid távon a kínálat rugalmatlanabb
 A kínálati görbék fajtái
Tökéletesen rugalmatlan:
rugalmasság = 0
a kínálati görbe függőleges
Rugalmatlan:
rugalmasság < 1
a kínálati görbe meredek
Egységnyi rugalmasságú:
rugalmasság = 1
Rugalmas:
rugalmasság > 1
a kínálati görbe lapos
Tökéletesen rugalmas:
rugalmasság: ∞
a kínálati görbe vízszintes
Rugalmasság a kínálati görbén

Ár (P)

rugalmatlan
egységnyi rugalmasság
rugalmas

Mennyiség (Q)
 A kormányzat szerepe
A kormányzat olykor javíthatja a piaci folyamatok eredményeit

A tiszta piac és a tiszta központi tervezés két véglet: mindkettő fenntarthatatlan. Szükség van a kormányzat
beavatkozására is.
A kormányzat/állam szerepe:
1. érvényt szerez a szabályoknak, a jognak, fenntartja az intézményeket (rendőrség, bíróság stb.)
2. növelheti a hatékonyságot (nagyobb lesz a szétosztható torta). Korlátozza az alábbi kevéssé hatékony folyamatokat:
- externália / külső gazdasági hatás: döntéseink olyanokra is kihatnak, akik a döntésünkben nem vettek részt, de a
döntés megváltoztatja a hasznukat és költségeiket. Van pozitív (mások hasznát növeli) és
negatív externália (mások költségeit növeli).
- piaci erő (monopólium): a piaci szereplő túl nagy hatalommal rendelkezik a piacon, monopólium esetében egyedülálló
terméke kínálatában, ezért meghatározza az árakat, amik így nem határozódhatnak meg szabadon.
3. az egyenlőség biztosítása (a torta szétosztása: egyforma vagy különböző nagyságú szeletek?)
A „láthatatlan kéz” néha nagy különbségeket okoz, nem biztosítja mindenki számára a minimális életfeltételeket magától.
Ezen csak a kormányzati beavatkozás tud segíteni, de gyakran csak a hatékonyság árán (feláldozásával).
4. Stabilitás biztosítása (makroökonómiai feladat)
 Árszabályozás
• Árplafon: törvényben rögzített maximális ár
Ha az árplafon az egyensúlyi ár alatt van, akkor érvényesül.
Következményei: Hiány
sorban állás, rosszabb minőség, diszkrimináció
• Árpadló: törvényben rögzített minimális ár
Ha a minimális ár az egyensúlyi ár fölött van, akkor érvényesül.
Következményei: Felesleg
munkanélküliség, diszkrimináció
 Az árszabályozás értékelése
• A piacon kialakuló ár a gazdasági szereplők összességének jelzése
tehát automatikusan a lehető leghatékonyabb

• Ha a piac kudarcot vall vagy igazságtalan, kormányzati beavatkozással

(árszabályozással) ezt orvosolni lehet.

DE: diszkrimináció alakul ki, az intézkedés sokszor éppen azoknak árt, akiknek
használni akart…

Általában: a jövedelem támogatása jobb eszköz az árszabályozásnál.

 Adók
Adók:
Közösségi szolgáltatások finanszírozására az állam által szedett
pénzösszegek

Adóteher megoszlás: ki viseli az adóterheket?

• Az állam nem tudja meghatározni, ki viselje az adóterheket, mert a
szereplők átterhelik egymásra a piaci törvényszerűségek alapján a
fizetendő adót.
• Az adóteher azt terheli inkább, aki kevésbé rugalmas.
 Piacok adóztatással (termékadó)

Ár Ár
Kereslet (rugalmatlan) Kínálat (rugalmatlan)

Vevő Vevő
Kínálat (rugalmas) Kereslet (rugalmas)
Eladó Eladó

Mennyiség Mennyiség