3.

tétel
Piac szereplői és működése!

A gazdasági gondolkodás vizsgálódás középpontjában a piac áll. A piac egy kategória, ami az eladó és
a vevő találkozását jelenti. Ez a találkozás lehet személyes, ám gyakran levélben, telefonon keresztül,
vagy interneten bonyolítják le az adásvételt.
Árucsere: olyan gazdasági folyamat, amely során a megtermelt javak tulajdonosaik ellenszolgáltatás
fejében cserélik ki.
Áru: az emberi szükségletek kielégítésére alkalmas termék, szolgáltatás, amelyet csere céljából
termelnek.
Adásvétel: az áruk piacon történő cseréje.
Árugazdaság: a gazdaságnak az a formája, amelyben a társadalmi munkamegosztás során előállított
termékek és szolgáltatások piaci adásvétel útján jutnak el a fogyasztókhoz, és a cserét pénz közvetíti.
A piac lehet hely, de piacnak nevezzük a vevők és az eladók bármilyen módon kialakult
kapcsolatrendszer. Az eladó az a vállalkozás, vállalat, amely valamely jószágot kínál fel a társadalom
többi tagjának. A vevő olyan személy, vállalkozás, vállalat, amely/aki képes és hajlandó megvenni
valamely terméket, keresletet támaszt az áru iránt. A piac tényleges és potenciális eladók és vevők
összessége, azok cserekapcsolatainak rendszere, kereslet és kínálat találkozásának színtere.
Piac fajtái:
1. földrajzi tagolás
2. adásvétel tárgya
3. verseny jellege
1.
Földrajzi tagolás szerit megkülönböztetünk világpiacot és regionális piacokat. Ha egy vállalat nem
csak belföldön kereskedik, akkor mondhatjuk, hogy világpiacra termel. A világpiac egy óriási
komplexum, amely nem egységes. Egy ország belföldi piacán is jelentős területi különbségek vannak.

2.
Adásvétel tárgya szerint:
Termékpiac: áruk és szolgáltatások piaca
Termelési tényezők piaca: ami magába foglalja a munkapiacot, pénz- és tőkepiacot, a természeti
tényezők piacát és a vállalkozói tevékenység piacát

3.
Verseny jellege szerint:
Tökéletesen versenyző piac:
- sok kis eladó és sok kis vevő
- piacra könnyű a be- és kilépés
- az ár külső adottság egy-egy szereplő számára, azaz az eladók árelfogadók
Oligopólium
- néhány nagy vevő és sok kis vevő
- a piacra való be- és kilépés nehéz
- az eladók árkeresők, az árat együttesen állapítják meg
Tiszta monopólium:
- egyetlen nagy eladó van és sok kis vevő
- a piacra való be- és kilépés erősen korlátozott
- az eladó árkereső a legmagasabb profitot eredményező árat ,,keresi”

A tökéletesen versenyző piacnak és a tiszta monopóliumnak is van módosulata. Amennyiben a

tökéletesen versenyző piacon a termelők termékeiket megkülönböztetik márkázással, az ilyen piacot
monopolisztikus versenynek nevezzük.
3.TÉTEL

Ha a tiszta monopólium piacának két oldalát megfordítjuk, azaz sok kis eladó és egyetlen nagy vevő
van jelen a piacon, azt monopszóniának nevezzük. A fenti piacformák elméleti modellek azaz a
valóság leegyszerűsített, áttekinthető leírásai.

A piac szereplői azok a személyek, szervezetek, csoportok, akik termelési és fogyasztási

tevékenységükkel közvetlenül befolyásolják a piaci folyamatokat. A legfontosabb piaci szereplő a
fogyasztók ahová nem az egyéneket, hanem a háztartásokat soroljuk. Az eladók termelők, üzleti
szervezetek, egyszóval vállalkozások. A piac szereplői mind a mikrogazdaságban, mind pedig a
makrogazdaságban több piacon kerülnek egymással kapcsolatba.
A háztartások mint fogyasztók gazdasági szerepe:
- javak végső fogyasztói
- munkakínálatot jelentenek
- jövedelmük egy részét megtakaríthatják, így hitelkínálatot teremtenek
A vállalkozások gazdasági szerepe:
- a szükségletek kielégítésére alkalmas javak, szolgáltatások előállítása
- döntéseiben a profitmaximalizálás játszik meghatározó szerepet
A szereplők közös jellemzői, hogy a saját hasznuk maximalizálása érdekében racionálisan döntenek. A
fogyasztó racionalitásának lényege, hogy szükségleteinek rangsorát figyelembe véve azok mind
teljesebb kielégítésére törekszik, ezért úgy költi jövedelmét, hogy a megszerzett javak és
szolgáltatások a legnagyobb hasznosságot biztosítsák számára. A termelői racionalitás lényege pedig
a minél nagyobb profit szerzése.