GAZDASÁG – PIAC- SZÜKSÉGLET

Gazdálkodás:
Olyan ésszerű emberi cselekedet, amelyet a társadalom tagjai azért végeznek, hogy a
korlátozottan rendelkezésre álló anyagi javakat a lehető legoptimálisabban felhasználhassák.
Gazdálkodás ösztönzője a szükséglet. .
A gazdálkodás célja: a szükségletek kielégítése.
Hiányérzet  szükséglet  igény  kereslet (ez a pénz függvénye)
Szükséglet: hiányérzet igény, amely anyagi javakra és szolgáltatásokra irányul.
Bővebben: az ember és a társadalom történelmileg változó igényeiből fakadó természetes
hiányérzete, melyet igyekszik mindenki a legoptimálisabban megszüntetni.
Igény:
egy konkrét megfogalmazást jelent a tekintetben, hogy eldöntötték, mit kell tenniük annak
érdekében, hogy a kellemetlen hiányérzet megszűnjön. Ha a konkrét igény pénzzel együtt jár,
akkor keresletről beszélünk.

Kereslet: fizetőképes vásárlási szándék.

Szükséglet csoportosítása:
1.) fontossági szempontok szerinti
- elsőrendű szükséglet: létfontosságú (kenyér, víz)
- másodrendű szükséglet
- harmadrendű szükséglet: luxus
2.) minőség szerinti
- anyagi szükséglet (ami kézzel fogható)
- szellemi szükséglet (mozi, színház)
3.) mennyiségi szempont szerinti
- teljes szükséglet (a világ összes szükséglete)
- tényleges szükséglet
- lappangó szükséglet (amit majd egyszer…)
4.) kielégíthetőség szerinti
- kielégíthető
- nem kielégíthető (pénzzel nem kielégíthető, nem áll rendelkezésre)

Gazdálkodás körfolyamata

1.) termelés
2.) elosztás
3.) csere
 4.) fogyasztás

1.) Termelés: anyagi javak előállítása

Termelés tényezői:
- munka: olyan emberi tevékenység, amely során a termékek javait a
szükségleteknek megfelelően átalakítják.
- természeti tényezők (időjárás)
- tőkejavak:
- pénz
- munka tárgya (amire a munka irányul, föld)
- munka eszköze (kapa)
2.) Elosztás: megtermelt javakból való részesedés és annak arányát fejezi ki.
Fajtái: - pénzbeni juttatás
- természetbeni juttatás (kedvezmények)
3.) Csere: az áru és a pénz gazdát cserél a piacon.
4.) Fogyasztás: áruk és szolgáltatások felhasználása, szükségletek kielégítése.
- egyéni fogyasztó
- termelői fogyasztó (levest főz belőle, eladja)

A gazdasági rendszer alaptípusai

Tiszta piacgazdaság
A gazdálkodás kizárólagos irányítása és szervezője a piac, tehát az állam, vagy más piaci
szereplő nem vállal szerepet a gazdaság irányításában, és nem avatkozik bele a piac
működésébe. Minden magánkézben van. (ilyen nincsen!!)

Központosított tervgazdálkodás (90-es évek előtt)

A termelő eszközök az állam tulajdonában vannak, így a piac nem jut szerephez a
gazdaság irányításában, mert azt kizárólag az állam irányítja. Ez egy tervutasításos
parancsuralmi rendszer, ahol az állam szabja meg, hogy ki mikor, mit és mennyit
termeljen. (ilyen van, de nem működik). Efelé közelítünk, a covid óta főleg.

Vegyes piacgazdaság
A piac és az állam együtt szabályozza a gazdasági folyamatot. (ez van az egész világon).

PIAC
Kereslet és a kínálat találkozása, az eladó és a vevő kapcsolata, az az árucsere terület, ahol
az áruk és szolgáltatások rendszeres és tömeges adás-vétele történik.

Fajtái:
- áruk és szolgáltatások piaca
- munkaerőpiac
- pénz és tőkepiac (bankrendszer, tőzsde és értékpapírok)

Piacot befolyásoló tényezők:

1. kereslet
2. kínálat
 3. ár

1. Kereslet
Kereslet: fizetőképes vásárlási szándék.
Vásárlói alap: az a pénzmennyiség, amely egy adott időpontban a lakosság rendelkezésére
áll vásárlás céljából. (megélhetésen kívül megmaradt pénz).

Keresletet befolyásoló tényezők:

- szükséglet
- lakosság összetétele, demográfia
- szezonalitás
- fogyasztói szokások
- jövedelem
- kínálat
- ár
- reklám: a kereslet befolyásolását jelenti adott termék, vagy szolgáltatás
megismertetésével, és az iránta való igények felkeltésével.
Reklámmal szemben támasztott követelmények:
- rövid, és lényegretörő
- mindenkihez szóljon, vagy egy bizonyos célközönség legyen a piaci szegmens
- igaz legyen

Csoportosítása:
1. megjelenés helye szerint
- üzleten belüli
- üzleten kívüli
2. Érzékelhetőség szerinti csoportosítás (érzékekre hat)
- látható
- hallható
- egyéb érzékszervekre ható
3. Megjelenés formája szerint
- bevezető reklám
- megerősítő reklám
- ismétlő, vagy visszatérő reklám

2. Kínálat
Áruból és szolgáltatásokból áll, amit adott áron megvételre, illetve igénybevételre kínálunk
a vevőnek.
- áruk és szolgáltatások köre
- vendéglátás dolgozói
- üzlethálózat összetétel
- kereslet (ami után van kereslet, megjelenik)
- választék: azonos rendeltetésű, de eltérő tulajdonságú áruk összessége.
Választék csoportosítása:
- szélesség
- mélység
- minőség

3. Ár
 Áruk és szolgáltatások pénzben kifejezett ellenértéke.
Befolyásoló tényezők:
- önköltségi ár
- haszon
- kereslet
- pénz értéke
- állami beavatkozás az árakba
-