Közgáz Alapfogalmak

A gazdaság::: a társadalom anyagi létszférája, az anyagi javak és szolgáltatások előállításával,

elosztásával, forgalmazásával és fogyasztásával összefüggő jelenségek és kölcsönhatások
összessége.
A szükséglet :::az egyén és a közösség szubjektív hiányérzete, életfeltételeinek elsajátítása iránti
belső igény.

A gazdasági szükségletek kielégítésének eszközei: a javak. A gazdasági szükségletek kielégítésének

mozzanata a fogyasztás.

A termeléssel létrehozott javakat gazdasági javaknak nevezzük.

Szabad javak :a nem emberi munkával előállított, természet adta javak

A szűkösség azt jelenti tehát, hogy a szükségletek kielégítésére alkalmas gazdasági javak a
szükségletekhez képest korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre.

A termelés emberi szükségletek kielégítésére alkalmas javak előállításának folyamata.

Termelési tényezők: • Munka-munkaerő, • Természeti tényezők • Tőkejavak, • Vállalkozó

Gazdálkodáson a termelési erőforrások és javak céltudatos felhasználását értjük, melynek

eredményeként a szükségletek a lehető legmagasabb fokon elégíthetők ki.

Feláldozott haszon, vagy alternatív költség az a jelenség, hogy valamely dolog (élvezet, haszon)
megszerzése más dolgok feláldozásával jár.

A tulajdon mozzanatai: • birtoklás, • rendelkezés, • használat.

Érdek: Az ember (közösség) céltudatos viszonyát a szükséglet-kielégítés tárgyaihoz és a tulajdonhoz

A gazdaság szervezeti-gazdasági alapegységei: • a háztartás, • az üzleti szervezet (vállalat), • a

kormányzat (állam)

A háztartás a fogyasztás gazdasági, szervezeti egysége.

A fogyasztó és a háztartás szinonim fogalmak.

A háztartás gazdasági funkciói: • végső fogyasztói a megtermelt javaknak, • jövedelemösszpontosító,

jövedelemfelhasználó, • a gazdaság munkaerőbázisát adja, • jövedelme egy részét megtakarítják, így
bizonyos • hitelkínálatot hoz létre, • vagyona a nemzeti vagyon része (lakás, telek, tartós fogyasztási
cikkek), • elsősorban saját szükségletre termelő és szolgáltató tevékenységet végez, • kiegészítő,
kisegítő jellegű árutermelő tevékenysége is van (pl. mezőgazdasági kistermelés).

Az üzleti szervezetek a termelés szervezeti alapegységei.

Vállalatnak tekintjük az önálló jogalanyként működő, azaz jogi személyiséggel rendelkező üzleti
vállalkozásokat.

Az állam gazdasági funkciói: • A gazdasági hatékonyság elősegítése. • A makrogazdasági egyensúly és

stabilitás biztosítása. • Társadalmi igazságosság és méltányosság.

A gazdasági tevékenységek, egyes munkafolyamatok, részmunkák szétválását, elkülönülését

munkamegosztásnak nevezzük.
A kooperáció a munkamegosztás alapján elkülönült termelők, termelő szervezetek tudatos
együttműködése.

Gazdaságkoordinációs formák: • etikai koordináció, • agresszív koordináció, • piaci koordináció, •

bürokratikus koordináció

A modern gazdaságok meghatározó koordinációs típusai: • a piaci koordináció, • a bürokratikus

(centralizált) koordináció, • a vegyes koordináció

A közgazdaságtan részei: • a mikroökonómia, • a makroökonómia, • a nemzetközi közgazdaságtan, •

a gazdasági rendszerek összehasonlító elemzése.

A piac elemei, piaci tényezők: • kereslet, • kínálat, • ár • jövedelem

Keresleten azt az árumennyiséget értjük, amelyet a vásárlók adott árak mellett hajlandóak és
képesek megvásárolni.

Egyéni kereslet az az árumennyiség, amelyet a vásárló adott árak mellett hajlandó és képes
megvásárolni.

Kínálaton azt a meghatározott mennyiségű és összetételű árutömeget értjük, amelyet az

árutermelők valamely piacon, adott áron eladásra felkínálnak.

Valamely dolog likviditása azzal jellemezhető, hogy mekkora költséggel jár másik dologra való
elcserélése.

Egy áru értékesítésével kapcsolatos költségek összességét tranzakciós költségeknek nevezzük.

A pénz funkciói: • forgalmi eszköz, • értékmérés, • fizetési eszköz, • felhalmozás, • világpénz.

A pénz forgási sebessége (V) az a szám, amely megmutatja, hogy egységnyi pénzdarab adott időszak
alatt hányszor cserél gazdát.

Az áruk értékének pénzbeni kifejezését árnak nevezzük .

A fizetési eszköz funkcióból keletkezett: a váltó, a bankjegy.

A forgalmi eszköz funkcióból keletkezett: a papírpénz.

A váltó tehát olyan rövid lejáratú hitelkötelezvény, amely kereskedelmi hitel alapján keletkezik, és
meghatározott időre szóló fizetési ígéretet tartalmaz.

A bankjegy a váltó helyébe lépő bankra szóló váltó.

A bankjegy stabilitásának alapja: • keletkezését megelőzi az áru megjelenése (árufedezet), • aranyra

váltható (aranyfedezet), • kibocsátásának állami ellenőrzése.

A piaci szereplők mindazon személyek, szervezetek és csoportok, akik termelési vagy fogyasztási
tevékenységükkel közvetlenül befolyásolják a piaci folyamatokat, és a piaci események
szempontjából egységnek tekinthetők.

Piaci szereplők: • vásárlók • eladók, • állam, állami intézmények.

A piaci szereplők közös jellemzői: • racionális gazdasági cselekvés, • önérdek, • gazdasági

hatékonyság
A gazdasági hatékonyság legáltalánosabban úgy fogalmazható meg, hogy az adott gazdasági
eredményt a lehető legkisebb ráfordítással elérni, vagy az adott ráfordítással a lehető legnagyobb
eredményt megvalósítani.

A tökéletes verseny tehát az a piaci forma, amelyben a piaci szereplők száma nagy, a piac végtelenül
nagy egy-egy szereplőhöz képest, a termék homogén, a piacra jutás szabad, a szereplők árelfogadók,
az információk szabadok.

Monopolpiacon egyetlen vállalat van jelen: ezért a vevő nem választhat az eladók között: az adott
terméket egyetlen vállalat állítja elő, s a termék a vevő számára semmi mással nem helyettesíthető.

Az oligopólium olyan piactípus, ahol csak néhány vállalat működik, és adja az adott termék (ágazat)
termelésének jelentős hányadát.

A monopol, illetve oligopolpiac sajátos formája, amikor a vásárló van uralkodó helyzetben. Ezt a piaci
helyzetet monopszóniának vagy oligopszóniának nevezzük.

Amikor a piacon sok vállalat állít elő azonos rendeltetésű, de külső megjelenésében, minőségében
eltérő termékeket, a piacon monopolista verseny van.

Keresleten (jelölése: d - a demand angol szó kezdő betűje) azt az árumennyiséget értjük, amelyet a
vásárlók adott árak mellett hajlandóak és képesek megvásárolni.

A keresletrugalmasság az a számérték, amely megmutatja, hány százalékkal változik adott jószág

keresett mennyisége valamely keresletet befolyásoló tényező egy százalékos változásának hatására.

A kereslet árrugalmassága azt fejezi ki, hogy a jószág árának egy százalékos változása hány
százalékos változást idéz elő a keresett mennyiségben.A kereslet árrugalmassága általában negatív
szám, hiszen az ár és a keresett mennyiség ellentétes irányban mozog.

A határbevétel (MR - Marginal Revenue) azt mutatja, hogy mennyivel nő vagy csökken az
összbevétel (TR - Total Revenue) ha eggyel több terméket adunk el. A határbevétel lefelé ereszkedő
keresleti függvény esetén csökkenő, hiszen minden pótlólagos egységet kisebb áron képesek és
hajlandók megvenni a fogyasztók az azt megelőzőnél.

A kereslet kereszt-árrugalmassága azt fejezi ki, hogy egy termék árának 1%-os változása hány
százalékos változást idéz elő a másik termék keresett mennyiségében.

A kereslet jövedelemrugalmassága azt fejezi ki, hogy hány százalékkal változik meg egy áru kereslete
a fogyasztó jövedelmének egy százalékos változásának hatására.

Kínálaton azt a meghatározott mennyiségű árutömeget értjük, amelyet az árutermelők valamely

piacon, adott áron eladásra felkínálnak.

A kínálati függvény megmutatja, hogy a termelők különböző árak mellett milyen árumennyiségeket
kínálnak eladásra a piacon (jelölése S: supply).

Ha a kínálatra ható tényezők közül nem a termék ára, hanem az egyéb tényezők valamelyike változik,
akkor maga a kínálati függvény változik, a kínálati görbe eltolódik.

A kínálat árrugalmassága megmutatja, hogy az adott termék árának 1%-os változása milyen változást
idéz elő a kínált mennyiségben.

Piaci egyensúlyról, egyensúlyi helyzetről akkor beszélünk, ha a piacon olyan árak vannak, amelyek
mellett az áru keresett és kínált mennyisége egyenlő.