CHAPTER

Kínálat, kereslet és kormányzati

intézkedések
Tk 126-147. és 174-191. oldal

A közgazdaságtan alapjai
N. Gregory Mankiw
© 2009 South-Western, a part of Cengage Learning, all rights reserved
Ebben a fejezetben a kö vetkező kérdésekre
keressü k a vá laszokat:

 Mi az á rplafon és mi az az á rpadló ?
 Milyen példá kat tudunk hozni ezekre?
 Hogyan befolyá solja az á rplafon és á rpadló a piaci
kimeneteket?
 Hogyan érintik az adó k a piac mű kö dését?
 Hogyan hatá rozza meg a rugalmassá g az adó teher-
megoszlá sá t?

2 2
3

A magá npiac kimenetét megvá ltoztató

kormá nyzati politiká k
 Á r-kontroll
• Árplafon: a termékek és szolgá ltatá sok á rá nak
tö rvényi maximuma.
• Árpadló: a termékek és szolgá ltatá sok á rá nak
tö rvényi minimuma.
 Adó k
• A kormá nyzat kényszerítheti az eladó kat/vevő ket
egy meghatá rozott ö sszeg megfizetésére minden
vá sá rolt/eladott termék/szolgá ltatá s egységéért.
AApiaci
piacimodellt
modelltfogjuk
fogjukhaszná
használni
lniannak
annak
bemutatá
bemutatásá
sára,
ra, hogy
hogyhogyan
hogyanbefolyá
befolyásolja
soljaaz
az áárplafon
rplafon
és
és áárpadló
rpadló aapiaci
piacikimeneteket.
kimeneteket. 3
4
5
6

Hiá ny
 A ténylegesen érvényesü lő á rplafon egy
versenyző i piacon hiá nyhoz vezet.
 Az eladó knak „adagolniuk” kell a termékeket a
megannyi lehetséges vevő kö zö tt.
 A hosszú sorok nem hatékonyak, mert
pazaroljá k a vevő k idejét.

6
CHAPTER 8 APPLICATION: THE COSTS OF TAXATION 7
8
9
1
0

Felesleg
 A ténylegesen érvényesü lő á rpadló egy
versenyző i piacon felesleghez vezet.
 Nem kívá nt adagolá si mechanizmusok
alakulhatnak ki.
 Azok az eladó k, akik jobban megfelelnek a vevő k
személyes preferenciá inak, sikeresebben tudnak
értékesíteni.
10
 Á rpadló t tá mogat a szaktá rca
 A Vá sá rosnamény hatá rá ban lévő feldolgozó ü zemnél tö bb mint
há romszá z gazda jelent meg, akik - rendő ri biztosítá s mellett 40
traktort és munkagépet á llítottak ki az ü zem mellett vezető 41-es
fő ú t egyik oldalá ra.
 A termelő k tö bbsége az osztrá k tulajdonú Austria Juice Kft.
telephelye elő tt demonstrá l azt kérve a tá rsasá g vezetésétő l, hogy
legalább 25 forintra emeljék fel az ipari alma jelenleg 13
forinton álló átvételi árát.
 Az agrá rtá rca tá mogatja az almatermelő k kezdeményezését,
amely a tisztességtelen felvá sá rló i magatartá ssal szembeni
fellépést sü rget - kö zö lte az Agrá rminisztérium

11
 Az á rszabá lyozá s értékelése
 Emlékezzü nk az 1. fejezetben meghatá rozott 10 alapelv egyikére:
A piacok általában képesek jól megszervezni a gazdasági
tevékenységeket.

 Az á rak azok a jelzések, melyek hatékonyan

irá nyítjá k az erő forrá sok elosztá sá t.
 Ez az elosztá s megvá ltozik, amikor a politikai
dö ntéshozó k meghatá rozzá k az á rakat.
 Az á rkontroll á ltalá ban a szegények megsegítését
célozza, de gyakran tö bbet á rt, mint segít.
12
1

Adó k
3

 A kormá ny szá mos termékre, szolgá ltatá sra vet ki

adó t, hogy fedezze példá ul a kö zjavakra fordított
kiadá sokat.
 A kormá ny kényszerítheti a vevő ket vagy az
eladó kat az adó megfizetésére.
 Az adó kivethető az ár bizonyos %-ára vetítve,
vagy termékegységenként.
• Az egyszerű ség kedvéért csak ez utóbbival
foglalkozunk.

13
Hogyan érinti az eladó kat a
termékre kivetett adó ?

Emlékezz, hogy mit tanultunk:

A termelő kre kivetett adó a kíná lati
oldalt érinti negatívan, így a kíná lati
gö rbe balra(felfelé) toló dik

Pe= Az ár adó nélkül

P1= A vevők által fizetett ár
P2= Az eladók által realizált ár
E=Egyensúly adó nélkül
E’= Egyensúly adó mellett
P1-P2= az adó mértéke

14
Hogyan érinti a piacot a vevő kre kivetett adó ?

Emlékezz, hogy mit tanultunk:

A vevő kre kivetett adó a keresleti
oldalt érinti negatívan, így a keresleti
gö rbe balra(lefelé) toló dik

Pe= Az ár adó nélkül

P1= Az eladók által realizált ár
P2= A vevők által fizetett ár
E=Egyensúly adó nélkül
E’= Egyensúly adó mellett
P2-P1= az adó mértéke

15
 Kö vetkeztetések:
 Az adó tehá t eltéríti egymá stó l a vevő k á ltal fizetett
á rat, az eladó k á ltal realizá lt á rtó l.
 Az adó megemeli a vevők által fizetett árat és
csökkenti az eladók által realizált árat.
 Az adó csö kkenti a vá sá rolt és eladott mennyiséget.
(Q1<Qe)
 Mindegy, hogy az adó t a vevő re vagy az eladó ra
vetjü k ki, a hatá s ugyanaz, így ebben a tová bbiakban
nem teszü nk kü lö nbséget.
16
Ebben a részben a kö vetkező kérdésekre
keressü k a vá laszt:
 Hogy érinti az adó a piac résztvevő it, hogyan hat a
gazdasá gi jó létre (economic well-being)?
 Hogy érinti az adó a fogyasztó i tö bbletet, a termelő i
tö bbletet és a teljes tö bbletet?
 Mi az a holtteher-veszteség?
 Milyen tényező k hatá rozzá k meg a holtteher-
veszteség nagysá gá t?
 Hogyan hatá rozza meg az adó bevételt az adó
nagysá ga?
17
 Az adó hatá sai
Adó nélkü l az egyensú lyi P
á r PE, az egyensú lyi
mennyiség QE . Az adó nagysá ga= T $
A kormá nyzat T $ adó t PB S
vet ki termékenként.
PE
A vevő k á ltal
fizetett á r PB , PS D
Az eladó k á ltal
realizá lt á r PS ,
és a mennyiség adó esetén QT . Q
QT QE

18
 Az adó hatá sai P

Az adó nagysága= T $
PB S
Az adó által generált
bevétel összege= PE
T $ x QT .
PS D

Q
QT QE

19
 Az adó hatá sai
 Ezutá n a jó léti kö zgazdasá gtan eszkö zeit haszná ljuk az
adó bó l szá rmazó haszon és veszteség mérésére.
 Meghatá rozzuk a fogyasztó i tö bbletet (CS), a termelő i
tö bbletet (PS), az adó bevételeket, és a teljes tö bbletet
(TS) adó val és adó nélkü l.
 A teljes tö bblet tartalmazza az adó bevételeket, hiszen
azokat kö zjavak elő á llítá sá ra (utak, egészségü gy,
kö zoktatá s…) lehet haszná lni.

20
 Az adó hatá sai
Adó nélkü l, P

CS = A + B + C
PS = D + E + F A
Adó bevétel= 0 S
B C
Teljes tö bblet (TS) PE
E
= CS + PS D
=A+B+C D
F
+D+E+F

Q
QT QE

21
 Az adó hatá sai
P
Adó esetén,
CS = A
PS = F
A
Adó bevétel PB S
=B+D B C
Teles tö bblet (TS) D E
=A+B PS D
+D+F F
Az adó á ltal okozott
bevétel csö kkenés C + E Q
QT QE

22
 Az adó hatá sai
P
A vevő k és eladó k adó
okozta vesztesége
nagyobb, mint a kormá ny A
PB S
adó bevétele.
B C
A TS-nek az adó (vagy E
D
má s intézkedés) PS D
piactorzító hatá sá bó l F
eredő csö kkenését hívjuk
holtteher-veszteségnek
Q
(DWL= Deadweight-Loss). QT QE

23
 Gondold végig!
 Gyuri 10 000 Ft-ért takarítja ki Krisztina há zá t.
 Gyuri idejének alternatív kö ltsége 8 000 ft.
 Krisztina fizetési hajlandó sá ga a takarítá sért 12 000 Ft.
 Ebben az esetben mindkét fél tö bblete 2000-2000 Ft.
 Tegyü k fel, hogy a kormá ny 5000 Ft-os adó t vet ki a
takarítá si tevékenységre.
 Mi tö rténik ebben az esetben??
24
 A holtteher-veszteségrő l
P
Az adó miatt a QT és QE
kö zö tti mennyiség nem
kerü lt értékesítésre.
PB S
Tehá t az adó k holtteher-
veszteséget okoznak,
mert megakadá lyozzá k,
PS D
hogy a vevő k és az
eladó k teljes egészében
kihaszná ljá k a
kereskedelembő l Q
szá rmazó elő nyö ket. QT QE

25
 A C T I V E L E A R N I N G 1:
A repülőjegyek
Az adó elemzése P piaca
$ 400
A. Számítsuk ki CS-t,
350
PS-t és TS-t adó
nélkül 300
S
250
B. Ha jegyenként 100 $
adót vetnek ki, akkor 200
számítsuk ki a CS-t, 150
PS-t az adóbevételt, 100 D
a TS-t és a DWL-t!
50
0 Q
0 25 50 75 100 125
26
A C T I V E L E A R N I N G 1:
A repülőjegyek
Válasz A-ra P piaca
CS $ 400
= ½ x 200 $ x 100 350
= 10,000 $ 300
S
PS 250
= ½ x 200 $ x 100 P = 200
= 10,000 $ 150
D
TS 100
= 10,000 + 10,000 50
= 20,000 $ 0 Q
0 25 50 75 100 125
27
A C T I V E L E A R N I N G 1: 100 $ tax adó a
Válasz B-re P
repülőjegyeken

CS $ 400
= ½ x 150 $ x 75 350
= 5 625 $ 300
S
PS = 5 625 $ PB = 250
Adóbevétel 200
= 100 $ x 75 PS = 150
= 7 500 $ D
100

TS= 18 750 $ 50
0 Q
DWL = 100*25/2=1 250 $ 0 25 50 75 100 125
28
 Mi hatá rozza meg a holtteher-veszteség
nagysá gá t?
 Ahogy azt korá bban is mondtuk, a kormá nyzatnak
bevételre van szü ksége a kö zjavak finanszírozá sá hoz, ezért
meg kell adó ztatnia szá mos terméket és szolgá ltatá st.
 Mindezt ú gy kell tennie, hogy az a lehető legkisebb
holtteher-veszteséget okozza.
 Tehá t a kérdés, hogy mikor kicsi vagy nagy a holtteher-
veszteség?
 Nos, ez a kereslet és a kíná lat rugalmassá gá tó l fü gg.

29
 DWL és a kíná lat rugalmassá ga
P
S
Amikor a kíná lat
rugalmatlan,

az adó okozta holtteher-

vesztesé g kicsi. Az adó
nagysá ga

D
Q

30
 DWL és a kíná lat rugalmassá ga
P

S
Minél rugalmasabb
a kíná lat, Az adó
nagysá ga
annál nagyobb a
holtteher-veszteség.
D
Q

31
DWL és a kereslet rugalmassá ga
P

S
Amikor a kereslet
rugalmatlan, Az adó
nagysá ga
az adó okozta holtteher-
veszteség kicsi.

D
Q

32
 DWL és a kereslet rugalmassá ga
P

Minél rugalmasabb
a kereslet, Az adó
nagysá ga
anná l nagyobb a holtteher- D
veszteség.

33
 Miért befolyá solja a rugalmassá g a holtteher-
veszteség nagysá gá t?

 Az adó torzítja a piaci eredményt.

 A vevő k kevesebbet vá sá rolnak, az eladó k
kevesebbet értékesítenek, a piac forgalma így az
optimá lis alá csö kken.
 A rugalmassá g azt méri, hogy a piaci szereplő k
milyen mértékben reagá lnak az á r vá ltozá sá ra.
 Ezért a rugalmassá g meghatá rozza, hogy az adó
milyen mértékben torzítja a piaci kimenetet.

34
 KONKLÚ ZIÓ

Tehát minél nagyobb a kínálat és a kereslet

rugalmassága, annál nagyobb az adó miatti
holtteher-veszteség.

35
A C T I V E L E A R N I N G 2:
Rugalmasság és a DWL

A különböző termékekre, szolgáltatásokra azonos

mértékű adót vetünk ki. Melyik esetben lesz
nagyobb a DWL?
A. Rice Krispies vagy a naptej?
B. Hotelszobák rövid vagy hosszútávon?
C. Élelmiszerboltok vagy divatos éttermek?

36
A C T I V E L E A R N I N G 2:
Megoldás
A. Rice Krispies vagy a naptej
Korábbi ismeretek:
Rice Krispiesnek több közeli helyettesítője van,
mint a naptejnek, így a Rice Krispiesnek nagyobb
a rugalmassága.
Tehát a Rice Krispies esetében nagyobb az adó
okozta holtteher-veszteség, mint a naptej
esetében.

37
A C T I V E L E A R N I N G 2:
Megoldás

B. Hotel szobák rövid-és hosszú távon

Korábbi ismeretek:
A kínálat és kereslet árrugalmassága a hotel
szobák esetében nagyobb hosszú távon, mint
rövidtávon.
Tehát a hotelszobák esetében az adó okozta
holtteher-veszteség nagyobb hosszú távon, mint
rövidtávon.

38
A C T I V E L E A R N I N G 2:
Megoldás
C. Élelmiszerboltok vagy divatos éttermek?
Korábbi ismeretek:
Az élelmiszerekre nagyobb szükség van, mint a
divatos éttermekre, így az élelmiszerek kevésbé
rugalmasak.
Tehát a divatos éttermek esetében az adó okozta
holtteher-veszteség nagyobb, mint az élelmiszerek
esetében.

39
 Holtteher-veszteség és az adó nagysá ga
P
Kezdetben az adó Az új
nagysá ga T/egység DWL
Duplá zzuk meg az adó t. S

A DWL tö bb, mint 2T T

kétszeresére nő . D
kezdeti
DWL

Q
Q2 Q1

40
 Holtteher-veszteség és az adó nagysá ga
P
Kezdetben az adó Az új
nagysá ga T/egység DWL

Triplá zzuk meg az adó t. S

A DWL tö bb, mint 3T T

há romszorosá ra nő .
D
kezdeti
DWL

Q
Q3 Q1

41
 Holtteher-veszteség és az adó nagysá ga
Következménye: Összegzés
Következménye:
A holtteher-veszteség
Amikor
Amikorazaz adó
adómértéke
mértéke gyorsabban nő, mint az adó
alacsony,
alacsony,akkor
akkorannak
annak nagysága.
DWL
növelése
növelésenem
nemokoz
okoz sok
sok
kárt,
kárt,csökkentése
csökkentésenem
nemjárjár
sok
sokhaszonnal.
haszonnal.
Amikor
Amikorazaz adó
adómértéke
mértéke
eleve
elevemagas,
magas,annak
annak
további
további növelése
növelésenagyon
nagyon
káros,
káros,csökkentése
csökkentésepedig
pedig
sok
sokhasznot
hasznothoz.
hoz.
Adó
nagysá ga
42
 Adóbevétel és az adó nagysága
P

Amikor alacsony PB
az adószint, akkor S
PB
annak növelése
2T T
növeli az
adóbevételeket. PS D
PS

Q
Q2 Q1

43
 Adóbevétel és az adó nagysága
P

PB
PB
Amikor magas az S
adószint, akkor
3T 2T
annak további
növelése csökkenti D
az adóbevételeket. PS
PS
Q
Q3 Q2

44
 Adóbevétel és az adó nagysága

Adóbevétel
A Laffer-görbe

A Laffer-görbe az
adó nagysága és az
adóbevétel közötti
kapcsolatot mutatja.

Adó
nagysága

45
CHAPTER

Köszönöm a figyelmet!

© 2009 South-Western, a part of Cengage Learning, all rights reserved